Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

il • Világ proletárjai, egyesüli eteti 5? 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ XIX. évfolyam, 175. szám. Ára: 80 fillér Vasárnap, 1983. július 28. Közlemény a Varsói Szerzidéstien résztvevő államok piiSfSftai taoáeskozi testületének üléséről A Varsói Barátsági, Együtt­működési, Kölcsönös Segély- nyújtási Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé 1963. július 26-án Moszkvában megtartotta soronlévő ülését. Az ülésen résztvett a Bolgár ’Népköztársaság részéről: Tó­dor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Mi­nisztertanács elnöke, Sztanko Todorov, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Dobri Azsu- rov, nemzetvédelmi miniszter. A f Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, az MSZ­MP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Czinege Lajos honvédelmi mi­niszter és Erdélyi Károly kül- ügyminiszterhelyettes. A Német Demokratikus Köz­társaság részéről: Walter Ulb­richt, az NSZEP Központi Bi­zottságának első titkára, az Ál­lamtanács elnöke, Willi Sioph, a Minisztertanács első elnök- helyettese, Erich Honecker, az Ti SZÉP Központi Bizottságá­nak titkára, Karl-Heinz Hoff­mann nemzetvédelmi minisz­ter és Otto Winzer, a külügy­miniszter első helyettese. A Lengyel Népköztársaság részéről: V/ladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Jozef Cyran- kievoicz, a Minisztertanács el­nöke, Zénón Kliszko, a LEMP Központi Bizottságának titká­ra és Marian Spychálski, nem­zetvédelmi miniszter. A Román Népköztársaság részéről: Gheorghe Gheorghiu- Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az RNK Államtaná­csának elnöke, Gheorghe Mau­rer, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Gastön Marin, az állami tervbizottság elnöke, Lconíin Salajdn, a fegyveres erők minisztere és Corneliu Manescu külügymi­niszter. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége részé­ről: N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács el­nöke, A. Gromiko külügymi­niszter és Malinovszkij mar­sall, honvédelmi miniszter. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Antonin Novotny, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a CSSZK elnöke, Viliam Siroky, a kor­mány elnöke, Otakar Simunek, a kormány elnökhelyettese és Bohumir Lomsky, nemzetvé­delmi miniszter. Ä politikai tanácskozó testü­let ülésén megvizsgálták a Varsói Szerződésben résztvevő államok fegyveres erőinek helyzetével kapcsolatos problé­mákat. Erről a tárgyról Grccs- ko marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka tártéit beszá­molót. A kérdések megvitatása, a lezaj'ott eszmecsere eredmé­nyeképpen a testület határoza­tokat fogadott el. A politikai tanácskozó testü­let megbeszélései a kölcsönös megértés és a teljes egyöntetű­ség légkörében zajlottak le. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 18. ülésszaka A Kölcsönös Gazdasági Se- | gítség Tanácsának 18. ülés- j szakáról az alábbi közleményt adták ki: Július 24—26-án Moszkvá­ban megtartotta ülésszakát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az ülésszak munkájában részt vettek a tagországok —• a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköztár­saság, a Magyar Népköztársa­ság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Népköztár­saság. a Szovjetunió — kül­döttségei. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának ülésszaka gyakorlati intézkedéseket dol­gozóit ki azoknak az ajánlá­soknak a megvalósítására, amelyeket a KGST-tagorszá- gokban működő kommunista és munkáspártok központi bi­zottságai első titkárainak és Szkopje romista lm? Legújabb jelenlések a pusztító földrengésről _ Tito meglátogatta a szerencsétlenség színhelyét A Borba szombaton reggel azt jelentette, hogy a szkopjei földrengés következtében több mint kétezer ember lelte halá­lát és sokezren megsebesültek. A lap azonban nyomatékosan hozzáfűzi, hogy ezek az adatok még nem véglegesek. A föld­rengés-sújtottá macedón fővá­rosban egész éjjel folytak a romeltakarítási és mentési munkák. Szkopje lakosságát a szom­batra virradó éjjel újabb há­rom sátortáborban szállásolták el; a földrengés sújtotta la­kosságnak most ezekkel együtt hét sátortábor nyújt ideiglenes menedéket. Sajtójelentések közlik, hogy az egyik összeomlott ház rom­jai alá, ahol sebesültek várják a szabadulást, gumicsövet ve­zettek, s ezen keresztül táplál­ják a bennrekedteket. Attól tartanak, hogy még körülbelül ötszáz ember sínylődhet élve eltemetve a romok alatt. A mentőosztagolc rövidesen ház- tól-házig — mint a hírügynök­ségek írják: romtól-romig — járják végig a várost, meg­mentve azokat, akiket még lehet. A jugoszláviai országos gyász második napján a kormány az egész nemzetet segítségre hív­ta fel. Jugoszlávia, s az egész világ megmozdult. Minden gyár, minden üzem munkása' képességei szerint hozzájárul I Szkopje áldozatainak anyagi J és eéo&üfiyi megsegítéséhez; J Jőszig Broz Tito Alekszandr Rankovics köztársasági elnök- helyettes, Edvards Kardelj nemzetgyűlési elnök és más személyek kíséretében szomba­ton a földrengés sújtotta Szkopjéba érkezett. kormányfőinek értekezlete tett. Ezeket az ajánlásokat a végre­hajtó bizottság ama beszámo­lója alapján dolgozták ki, amely a KGST-tagországokban működő kommunista és mun­káspártok képviselőinek 1962. júniusi értekezletén hozott ha­tározatok valóraválíásával foglalkozott. Az ülésszak határozatot ho­zott arról, hogy a tanács új ál­landó bizottságokat — rádió­technikai és elektronikaj-ipari, valamint- geológiai bizottságot — állít fel, továbbá, hogy a könnyű- és élelmiszeripari ál­landó bizottságot két önálló; könnyűipari bizottsággá és élelmiszeripari bizottsággá ala­kítják át. Az ülésszak szívélyes lég­körben, a testvéri barátság szellemében végezte munká­ját. KÖMElÉlf a KGST-országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai első titkárainak és kormányfőinek tanácskozásáról Ülést tartott a KGST végrehajtó bizottsága Július 26-án Moszkvában megtartotta 8. ülését a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának végrehajtó bizottsá­ga; A végrehajtó bizottság elfo­gadta a KGST-íagországokban működő kommunista és mun­káspártok első titkárainak és a tagországok államfőinek ér­tekezletén hozott ajánlások és a tanács július 24—26-án Moszkvában megtartott 18. ülésszakán hozott határozatok végrehajtásához szükséges in­tézkedéseket. Moszkvában 1963. július 24— 26-ig tanácskozásra ültek ösz- sze a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa országaiban működő kommunista és mun­káspártok központi bizottságai­nak első titkárai és ezeknek az országoknak a kormányfői. A tanácskozás munkájában resztvettek a Bolgár Népköz- társaság, a Magyar Népköztár­saság. a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Nép- köztársaság. a Lengyel Népköz- társaság, a Román Népköztár­saság. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kommunista és mun­káspártjai központi bizottsá­gainak első titkárai, a nevezett országok kormányfői. A tanácskozás résztvevői megvizsgálták r, KGST végre­hajtó bizottságának beszámo­lóját az 1962. júniusi tanácsko­záson hozott határozatok meg­valósításával kapcsolatban végzett munkáról és megvitat­ták a tagországok gazdasági együttműködése továbbfejlesz­tésének feladatait. Az élei m" re.déktálanul iga­zolja a júniusi tanácskozáson leront következtetés helyessé­gét arról, hogy a szocialista építés objektiv törvénysze­rűségei, a szocialista or­szágok termelő erőinek gyors fejlődése, valamint ezen orszá­gok létérdekeinek közös volta indokolttá teszi az egyes nem­zeti gazdaságok közelebbhozá- sát. . A KGST-országok együttmű­ködésének tapasztalata arról tanúskodik, hogy a júniusi ta­nácskozáson helyesen'jártak cl, amikor jóváhagyták a nemzet­közi szocialista munkamegosz­tás alapclveií. A tanácskozáson egyöntetű­en leszögezték, hogy a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának követében kifejtett munka eredményeként az 1952. júniusában felvázolt hosszúle­járatú program alapján meg­történt az első lépés a KGST- cr zúgok gazdasági cs tudomá­nyos műszaki együttműködésé­nek kibővítésére és szilárdítá­sára. A szocialista országok gazdasági együttműködése, amely' az egyenjogúság, a szu- verénitás szigorú betartása, a? elvtársias kölcsönös segítség és kölcsönös előny elvei alapján fejlődik, segített a szocialista világrendszernek újabb ered­ményeket elcrnj a gazdasági hatalmának megszilárdításá­ban, a tudomány és technika fejlesztésében, a dolgozók élet­színvonalának emelésében, a kapitalizmussal folytatott bé­kés gazdasági versenyben. A szocialista országok szilár­dan tartják az elsőbbséget a gazdasági fejlődésének ütemé­ben. A KGST-országok ipari termelése 1962-ben az előző évihez viszonyítva, kb. kilenc százalékkal növekedett, míg a nyugat-európai tőkés országoké csak négy százalékkal. Különö­sen jelentősen fejlődött az ipa­ri termelés számos döntő vál­faja. így például a KGST-or­BORSODI TÁJ Bükkszení kereszti látkép, háttérben a turistaházzal. foto;. Szabados György. A KGST-szervek elkészítet­ték az európai népi demokra­tikus országok előzetes tüzelő- energetikai mérlegének szá­mításait az 1980-ig terjedő idő­szakra; ezek a számítások le­hetővé tették a problémáknak felderítését, amelyek megoldá­sa további közös erőfeszítése­ket igényel. 1962-ben a KGST-országok kölcsönös kereskedelme 1961- hez képest 14 százalékkal, s emellett a külkereskedelem ál­talában 10 százalékkal növe­kedett. Ugyanakkor á kölcsö­nös gép- és gépi berendezés- szállítások 21 százalékkal emel­kedtek, ami arról tanúskodik, bogy elmélyült a nemzetközi szocialista munkamegosztás a gépgyártás területén. A KGST-tagországok a nem. zetközi kereskedelmet a külön­böző társadalmi—gazdasági rendszerű államok közötti együttműködés egyik fontos ; bővítési feltételének tekintik, ! s ezért sikeresen tovább fej- ‘ leszíették gazdasági kapcsola- ! íaikat más államokkal. I A KGST-tagországok kiilke- ] reskedelménck mérete a kapi- I; a ista államokkal 1962-ben 9 j százalékkal növekedett az ciő- j ző évhez viszonyítva: ezen be- ' liil a gazdaságilag kevésbé fej- ! tett országokkal ez a növekedés Í9 százalék volt. A KGST-tagországok gazda­sági kapcsolatainak bővülése a független ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai országokkal meg- ! felel az itt élő népek törckvé- I séuek, hogy fejlesszék nemzet- j gazdaságukat és erősítsék álla­mi függetlenségüket, elősegíti a j szocialista országok tekintélyé­inek növekedését a gyarmati I igától megszabadult népek kö- • r.’iít. | Az Amerikai Egyesült Álla­mok cs NATO-bcü szövetsége­sei által alkalmazott, megkü­lönböztetés a kereskedelem te­rületén, fékezi a gazdasági kaprfioíatol^j^lődéaét az ípari­A KGS’Angers'zyftíX •-jpagy tf jelentősége^tulnfd'.fyírchim- a nemzetközi . keresfeiftiümlt l:s j gazdasági kapcsolatéig: Jfcükfflé- | sének, síkraszáün^t‘ ” tízért, hogy az ENS® »hivjon’összc nemzetközi értekezletet a ké- | reskedeíem és a fejlesztés kér­et-lseinek megtárgyalására. Az értekezlet egyik alapvető fel- , adatául kell kitűzni nemzetkö­zi kereskedelmi szervezet meg- ’ alakítását, amelyben á teljes j egyenjogúság alapján képvi- | ^eletet kapnának a világ összes területei és országai. Az értekezlet részvevői ked­vezően értékelték a KGST szerveiben az 1962. júniusi ha­tározat értelmében végrehaj­tott átszervezést. A KGST vég­rehajtó bizottságának mcgala- kífása és rendszeres munkája elősegítette a KGST — mint a KGST-tagországok közös tevé­kenységét irányító kollektiv szerv — szerepének növekedé­sét a tervek egybehangolása, a termelés szakosítása és az együttműködés tekintetében. Az értekezlet résztvevői megvizsgálták, hogyan állnak a termelés nemzetközi szakosí­tásának és egybehangolásának , munkálatai különösképpen a gépgyártás, a vegyipar és a vaskohászat területén. ' A KGST-tagországok kétol­dalú tanáeskczatokaf folytattak azért, hogy egyeztessék a leg­fontosabb népgazdasági ágaza­tokra vonatkozó elgondolásai­kat és hosszútávú gazdasági kapcsolataikat, s ez jobb felté­teleket teremt a KGST keretei között a tervek sokoldalú koor­dinálására. Abból kiindulva, hogy a táv­lati gazdasági, tervek összehan­golása a KGST tevékenységé­nek alapvető módszere, az ér­tekezlet megállapította, hogy a KGST-tagországok közti gaz­dasági együttműködés fejlesz­tésének a legközelebbi idő­szakra vonatkozólag az a leg­fontosabb feladata, hogy elő­készítsék és gyakorlatilag vég­rehajtsák az 1966—1970. évi tervek koordinálását, s ennek alapján bővítsék a termelés szakosítását és kooperációját. A fő figyelmet a termeié“ nemzetközi speeializáiásának és kooperációjának kulcsbér* _ (Folytatás a 2, oldalonJ szagok villanyáram termelése egy év alatt 11 százalékkal, kőolajtermelése 11.5 százalék­kal, ccmenttermelésc 10.2 szá­zalékkal, műanyagtermelésc 20.7 százalékkal, a műtrágya- gyártás 15.3 százalékkal növe­kedett. A mezőgazdaság most az eddiginél több gépet, műtrá­gyát, vegyszert és egyéb anyagi műszaki eszközt kap. Növeke­dett a fogyasztási cikkek, kü­lönösen a kultúr- és háztartási cikkek gyártása. Az ipari ter­melés növekedésének nagy ré­szét a munkatermelékenység növekedése alapján érték cl. Míg a szocialista világrend­szer feltárva hatalmas lehető­ségeit és óriási előnyeit, to­vábbra is biztosan és^tervszc- rűen fejlődik, addig a tőkés rendszer fejlődését a bizonyta­lanság, a kapitalizmus sajátos ellentmondásainak éleződése jellemzi. Az értekezlet megállapította, hogy a műit esztendőben bő­vült és erősödött a KGST-or­szágok két- és sokoldalú együttműködése. Sikeresen megvalósultak a korábban megkötött különféle egyezmé­nyek. Például az együttműkö­dés a Szovjetunió és az NŐK között — a vegyipar fejleszté­sében, az NDK és Lengyel- ország között — a barnaszén­termelés fejlesztésében, Romá­nia, az NDK, a CSSZK és Len­gyelország között — a ecíluló- ze-kembinát közös építésében. Ez az I együttműködés az 1962. júniusi értekezlet után tovább fejlődött. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió egyezményt kötőit, hogy együttműködik a timföld cs az alumínium termelésében; a Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió megállapodott a kálitrágyák termelésében való együttműködésről; megegyezés született a Bolgár Népköztársa­ság cs a Román Népköztársa­ság között a dunai vízleröraú tervezésében való; együttműkö­désről; a CsehszlovákSzocia­lista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a.^dunai vízierőmű építéséről; a Szov­jetunió és a KGST-országck többsége között — a kingi- szeppi ícszforitbánya építésé­ben való együttműködésről; Határozatokat fogadtak el a KGST-hez tartozó országok szorosabb együttműködésének megszervezéséről a lengő csap­ágyak gyártása és elosztása, a közös tehervagonpark megte­remtése, a valuta-, a pénz- és bankügyök területén. Megszer­vezték a Nemzetközi Szab­ványügyi Intézetet, megkezdte munkáját az Egyesült Energe­tikai Rendszerek Központi Diszpécseri Igazgatósága. Határidő előtt üzembe he­lyezték a Barátság Olajvezeték csehszlovákiai és magyarorszá­gi szakaszát. A korábban egye­sített magyar, NDK, lengyel és csehszlovák energetikai rend­szerekbe bekapcsolták a nyu- gal-ukrajnai energetikai rend­szert, s megkezdték a villa- mosenergia szállítását a Szov­jetunióból Magyarországra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents