Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-28 / 175. szám

Vasárnap, 1963. július 38.

ESZAKMAGYARORSZÄG

3

“® bányászoknak

jói_ startoltak

Atlétikai versenyeken bizonyára megfigyelték már, hogy a futók közül, különösen rövid távon, rendszerint előbb érnek célba azok, akik jól startolnak. Más célok elérése esetében is így vagyunk vele. A starton, ha nem is minden, de sok múlik. A jó kezdés, fél siker, s ha nincs utána megtorpanás, vagy visszaesés, sőt, a „finisben” még erősíteni is tudunk — biztos a győzelem.

Ha a Borsodi és az Ózdvidé- ki Szénbányászati Tröszt bányaüzemei, vagyis a borsodi bányászok munkáját, és II. félévi feladatait, célkitűzéseit vesszük közelebbről szemügyre, első dolog, amit megállapíthatunk: kétségtelenül jól startoltak. A szokatlanul komisz, kegyetlen és hosszú tél után megnövekedett feladataikat is mindkét tröszt dolgozói bá- nyászbccsülettel teljesítették. Nézzük közelebbről.

A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozóitól 1963. első félévében 2 247 000 tonna szenet várt az ország; több mint 2 314 000 tonnát adtak, vagyis első félévi tervüket 103 százalékra teljesítették. Mindezt úgy, hogy minőségi tervüket is 100.3 százalékra sikerült teljesíteniük.

Az Ózdvidéki Szénbányászán Tröszt dolgozói is sikeresen birkóztak meg első félévi tervfeladataikkal: 637 250 tonna helyett 661 979 tonna szenet adtak az országnak, s ez 103.9 százalékos tervteljesítésnek felel meg, 100 százalékos minőségi tervteljesítés mellett.

Az első félévi tervek ilyen mértékű teljesítéséhez, illetve örvendetes túlteljesítéséhez, az ország széngondjainak enyhítéséhez, a műszaki és politikai vezetés hatékonyságának növekedésén, illetve a bányászok becsületes helytállásán kívül, a korábbinál jobb munkaszervezésen, a megfelelő műszaki feltételek biztosításán túl is jelentős mértékben hozzájárultak a párt és a kormány felhívására közbeiktatott vasárnapi műszakok eredményei. Megyénk bányaüzemei ezeken a műszakokon több mint 72 ezer tonna szenet termeltek. Növekedett a hétköznapi műszakok termelékenysége is, amelyből több mint 20 ezer tonna többlettermelés származott. Ezek a tényezők együttvéve eredményezték a borsodi tröszt bányáinak 103, illetve az ózdi tröszt 103.9 százalékos tervteljesítését, jó minőségi mutató mellett. Ezek együttesen biztosítottak jó startot a második félévi célkitűzések eléréséhez.

Nem lesz könnyű!

Az ország szénkészlete bizony még ma is „érzi" az elmúlt tél „partizánkodását’’. Az. első félévi tervek teljesítése aj szénbányászatban, illetve a tér-: vek bizonyos túlteljesítései enyhített valamelyest szén-: gondjainkon, de korántsem'', tartunk ott, hogy még egy, a: múlt •évihez hasonló zord tél i elé gondtalan kényelemmel: nézhetnénk. Ha nem akarjuk,! márpedig mindenképpen éli akarjuk kerülni, hogy a télen; széngondjaink, fűtési, világító-1 si, üzemi gondjaink- legyenek,; és otthonunk megszokott ké-> nyelmén, szén-, illetve villany-* 5 áram korlátozások miatt csór-■ ba essék, most kell őszintén és] tárgyilagosan beszélnünk az or- \ szág teljes téli szénkészletének'■ biztosításával kapcsolatos fel-', adatokról. :

Miről van sző, közelebbről?: Arról, hogy országos összege-': zésben 1 millió 100 ezer tonná-\ val több szénre lesz szüksé-l günk 1963-ban az eredeti el-; képzeléseknél. Ez pedig azt je-- lenti, hogy megyénk bányaüze-; meitől az eredeti terven felüli 1S2 ezer tonna jóminőségű: szenet vár az ország; várnak; erőműveink, üzemeink, isko-í Iáink, napközi otthonaink, óvo-j dáink, bölcsődéink, kórháza-! ink, más intézményeink és aj háztartások. Száznyolcvankét-j ezer tonna szén kitermelése ésj elszállítása pedig — terven fe-j lül — vaskos gondot jelent és< nagy erőfeszítést, teljes oda-', adást kíván mindkét tröszt va-\ lamennyi bányaüzemének dol-l gozóitól. Azt kívánja, hogy to-' vább javítsuk a termelés poli-*

I öntudata, örvendetes, hogj mind az első, mind pedig z második félévi megnöveltedet) követelményeket megértéssel fogadták a bányaüzemek dolgozói, a gazda fejével gondolkodtak az ország széngondjairól, s ennek megfelelő áldozat- készséggel és felelősségérzettel szálltak le nap mint nap az aknákba, a tárnákba. Ez a felelősségérzet volt a legfontosabb feltétele az első félévi tervek teljesítésének, s ez a legfontosabb feltétele a második félévi terv sikeres teljesítésének is. Úgy gondoljuk, ebben az év hátralévő hónapjaiban sem lesz hiány.

A borsodi tröszt szocialista brigádjai vállalták, hogy a frontsebességet 24 óránként 10 centiméterrel növelik, az elő- vájás sebességét szintén, s hogy a kamrafejtésekben 24 óránként egy tonnával többet termelnek. E vállalások általánossá válása és megvalósulása a borsodi tröszt bányáiban például *4000 folyóméterrel több vágat kihajtását és naponta 93 vagon szénnel többet eredményezne. Sőt, a hétköznapok műszakjainak ilyen arányú termelékenység növekedésével még a vasárnapi műszakok számát is csökkenteni lehetne.

Az első félévben és jelenleg is mindkét tröszt üzemeiben volt és van még néhány zavaró körülmény, amely lassítja, illetve hátráltatja az amúgy is nagy erőfeszítést igénylő tervfeladatok teljesítését. Ilyen pél- i dául a már említett elövájási és [ munkahelyi kapacitás egyensúlyának hiánya több bányaüzemben, s ennek következtében a termelés hullámzása; a termelés megfelelő műszaki és 1anyagi feltételeinek hiányosságai jónéhány bányaüzemben; gépek fekszenek még itt-ott kihasználatlanul: hiányzik, vagy nem kielégítő néhány bányaüzemnél az öntevékenység, az önállóság, a jó együttműködés az irányító és felügyeleti szervekkel. A pártszervezetek termelést irányító és ellenőrző munkája, politikai szervező és nevelő tevékenysége is több kívánnivalót hagy még maga után néhány bányaüzemnél. E hibák megszüntetése fontos feltétele a megnövekedett feladatok teljesítésének.

Külön is szóvá kell tenni a munkafegyelem hiányosságait. Egyes bányaüzemeknél indokolatlanul magas a táppénzes betegállományban lévő dolgotikai és műszaki előkészítettségét, hogy szüntessék meg bá- . nyaüzemeinkben a termelés

■ volumenének hullámzását, [ hogy minden bányaüzemben

■ normális egyensúlyt teremtsenek az elövájási és a termelési kapacitás között. Erre okvetlenül szükség van ahhoz, hogy fokozatosan emelkedjék bányászaink termelési kapacitása, hogy egyenletesen növekedjék a termelés, elsősorban a munka termelékenységének növekedése által. A szokásos hétköznapi műszakokon így, a munka termelékenységének növekedésével, a két tröszt dolgozóinak több mint 50 ezer ton. na szenet kell adniuk terven felül 1963-ban.

Érthető, hogy ez még mindig csak kisebbik hányada annak, amit terven felül év végéig a borsodi bányászoktól vár az ország. A teljes szénszükséglet, a megfelelő téli szénkészlet biztosításához a második félév során is szükség lesz néhány vasárnapi műszak megszervezésére. Erre vonatkozóan a megye szénbányászatának vezetői a minisztériummal, a területi- és üzemi pártbizottságokkal, a szakszervezettel és a MÁV illetékes szakembereivel már érdemi megbeszélést folytattak, s megegyeztek a vasárnapi műszakok konkrét időpontjában is. Eszerint a borsodi tröszt üzemeiben év végéig még öt vasárnapi műszakot szerveznek; három alkalommal csupán egy harmados, két alkalommal; augusztus 25-én és november j 10-én három harmados műszakokat. Az ózdi tröszt üzemeiben év végéig még hat vasárnapi műszakra kerül sor; ebből augusztus 25-én három harmados, a többi alkalommal egyharmados műszak lesz.

Számítások szerint a vasárnapi műszakok ez évben több mint 131 ezer tonna, a második félévben több mint 74 ezer tonna szenet biztosítanak majd, s ezzel elérhető, hogy a borsodi bányászok, a rájuk eső mértékben, kielégítik a népgazdaság megnövekedett igényeit.

Teljcsítheto-e?

Már az első félévi fokozottabb követelmények teljesítéséért kifejtett erőfeszítésekből, a bányaüzemek dolgozóinak férfias helytállásából lemérhető volt, hogy az utóbbi évek során nagy mértékben megnőtt a borsodi bányászok politikai

zók száma. A borsodi tröszt üzemeiben csupán emiatt naponta mintegy 1600 tonna szén termelés kiesése mutatkozik.

Érdemes lenne tüzetesebben megvizsgálni etekintetben az edelényi, a miskolci, a rudolf- telepi, az ormosi és más bányaüzemekben jelentkező állapotokat, s azt, hogy több bányaüzemnél éppen a legjobb időjárási viszonyok közepette, amikor járványos megbetegedések sem fordulnak elő, miért emelkedik a táppénzes „betegek” létszáma? Az edelényi bányaüzemeknél példái azt is érdemes lenne alaposabban megnézni, hogy fizetés utáni napolton miért emelkedik 20— 30, sőt néha még 40 fővel is a táppénzes betegállomány létszáma ?

Aránylag sok még, bár csökkent az előző félévi állapotokhoz képest, az üzemi baleset is, s az ebből eredő termeléskiesés. Legtöbbször a bányabiztonsági és munkavédelmi előírások megsértése miatt, oktalan virtuskodásból és felelőtlenségből. Sok baleset okozója a műszak előtt elfogyasztott alkohol.

Viszont ha e hibákat is megszüntetik, mindkét trösztnél egybehangzó a vélemény: 1963 második félévi feladatai okvetlenül teljesíthető feladatok.

Kommunista következetesség fel, bányász becsű tettel

örvendetes, hogv bányász pártbizottságaink, bányaüzemi pártszervezeteink, a bányász kommunista., tudják; a második félévi termelési tervek teljesítése, a népgazdaság megnövekedett igényeinek kielégítése ma az osztályharc legfontosabb feladata. Éppen ezért az elkövetkező hónapok során bizonyára mindenütt nagy gondot fordítanak a termelés pártirányításának és ellenőrzésének megjavítására, a termelést fékező jelenségek jelszámolására. Mindezekben biztosítani fogják a kommunisták élenjáró, példamutató szerepének növekedését Sokrétű, megfontolt, szervező és nevelő munkával, a műszaki vezetés hatékony segítésével segítik, hogy bányaüzemeink dolgozói bányászbecsülettel. teljesítsék, amit mindannyiunk érdekében az ország vár tőlük.

Csépányi Lajos

Fenyvesek között

Özondús fenyvesek között kanyarog a nagyszerű a Jósvafő—Aggtclek-i cseppkőbarlanghoz.

müút

Sajépiáspoki változás

Friss szelek fújdogálnak a sajópüspöki Petőfi Tsz-bcn. Ez azt jelenti, hogy végére értek a hosszú stagnálásnak, a ,közös szekér” kezd egyenesbe fordulni. Kevés tsz-ben fordult meg annyi elnök, mint itt Az egyik italozott, a másik nem értett a gazdálkodáshoz, a harmadik nem értett az emberek nyelvén. Többen azt a gondolatot forgatták fejükben, hogy búcsút mondanak a tsz-nek.

Áprilisban másodállásként új elnök került a közösség élére, Ribánszki Pál, a pogony- pusztai tangazdaság agronó- musa.

Az új elnök naponta tárgyal b rigádvezatőkkel, járja a határt, s kialakította a'munkaszervezeteket. Korábban a tagoknak az vette el leginkább a kedvét, hogy többnyire csak év vége felé láttak pénzt. Most bevezették a garantált munkaegység fizetést. Ennek az lett a hatása, hogy mindenki számára vonzóbbá vált a munlca.

Léka Józsefné, a 65 éves munkacsapat-vezető most már azon töpreng, hogy milyen munkát adjon az asszonyoknak. Korábban éppen fordítva volt.

A könyvelésben is nagy zűrzavar uralkodott, Holló Lászióné, az áprilisban idekerült főkönyvelő rossz örökséget kapott. Valójában nem is áprilistól kezdi a munkát, hanem

1961-től, amikortól megkezdődött a könyvelés. Most már látható a könyvelés adataiból, hogyan alakul a gazdaság jövedelme, kiadása.

A tagok elégedettek az új jövedelem elosztási formával. Biztos pénzre számíthatnak.

Az új vezetőség gondoslcodik arról is, hofffrjimscm Vt tagságt nak természetbeni i fejadag, amit a tsz-iöl pénzért vásárolnak meg.

' S hogy valóban jó szelek fújdogálnak a Petőfi Tsz-ben, azt leghívebben az igazolja: nyolcán kérték felvételüket.

Hiúság és modernség

lyesen politizáló személyiség. Részben talán életérdekei miatt, részben pedig közösségi gondolkodása, szemlélete következtében minden érdekli, ami a világon történik. Tudja, hogy létérdek szempontjából soha nem voltak annyira ösz- szekötve az emberek, mint napjainkban. Éppen ezért, a modern ember nem zárkózha- tik el a modern kor problémáitól, részt kell vennie azok megoldásában, küzdenie kell azért, hogy e gondok a haladásnak, a kor legfejlettebb eszméinek alapján jussanak előbbre.

A zt is szoktuk mondogatni, hogy a modem embertől semmi sem idegen, ami emberi értelemben szép, gyönyörködtető, nemes, ízléses. Tehát nem aszkéta, viszont nem is élvhaj- hász. Mivel gondolkodó lény, különbséget tud tenni a két véglet között, s megtalálja helyét, . amely mind az egyén, mind a társadalom számára a leghasznosabb. Talán úgy lehetne az effajta viselkedést, magatartást vagy tevékenységet megfogalmazni: élvezi az élet örömeit, de nem sajátítja ki azokat. Éppen fejlett élet- szemlélete, haladó gondolkodásmódja révén, csak úgy tudja élvezni az élet örömeit, hogy dolgozik értük, kiharcolja azokat, s látja, mások is élvezik. S ez a szemlélet elválaszthatatlan, szinte magában hordja a mások iránti tiszteletet, megbecsülést. Mindennapi kapcsolatait a természetesség,' az emberségesség hatja át.

Korábban említettem, hogy a modem ember harmonikusan sokoldalú. Hogyan kell ezt értelmezni?

Szereti a művészetet, érdek- i

lődik iránta, megragadja a technika rohamos fejlődése. Vallja és hangoztatja, hogy elmarad, megreked, konzervatívvá válik, társadalmilag lehetetlenné lesz, akiben nincs meg a szenvedélyes érdeklődés a művészetek és a tudományok iránt. Ebből adódik az a kiapadhatatlan törekvés, vágy, amely a modern ember. egész lényét áthatja az élet megismerésében, s ebben nagy segítségére van a művészet, az irodalom és a tudományok valamennyi ága.

A modern ember egy másik jól kitapintható, könnyen felismerhető jellemvonása, a szerénység. *Ez érthető,, s logikusan következik az imént említett ismérvekből, tulajdonságokból. Hiszen minél kulturáltabb valaki, minél többet tanul és tud, annál inkább felismeri, érzi, hogy milyen sok dolog van még, amelyet nem ismer, nem tud. S ez a felismerés szükségszerűen nagy hatással van jellemvonására, s önkéntelenül is a szerénység irányába, tereli azt.

A világ rendjének, a társa** dalom fejlődésének, a művészetek tanulmányozásának során arra is rájön, hogy az egyes emberek', az egész emberiség által felhalmozott tudásnak kis részét képesek elsajátítani. tehát szükségük van mások tudására, mások ismeretének átvételére és hasznosítására. a fejlődés irányának, a haladás hű szolgálatának közepette. S ez már a szerénység mellett egy másik jellemvonás formálódását, kialakulását is meggyorsítja: a mások tudásának liszteletbentartását. S ez ugyancsak jellemzője a modern, a művelt és a közösségbe beilleszkedő embernek, ismérve a kommunista emberideál- lak,

Á modem ember kialakulása, formálása nem megy máról holnapra. Hosszú, fáradságos és néha bizony nehéz munkát kíván. Azonban egy olyan nemes cél elérésének érdekében, mint a fiatalság modern emberekké való nevelése — feltétlenül vállalni kell azokat. a „szúrásokat” is, amellyel a fakadó rózsák ápolása jár.

Kettős ez a munka. Egyrészt igyekszünk az ifjúsággal megértetni azokat a gondolatokat, eszméket, amelyek valóban modernek. Másrészt következetesen, fáradhatatlanul harcolunk a „moderneskedés” káros megnyilvánulásai ellen. Mert mi tagadás, manapság még sokszor találkozhatunk olyan jelenségekkel, életszemlélettel, amelyet a modernség jelszavával hirdetnek, de valójában semmi közük a modernséghez. Ezért van az, hogy a modem szóhoz oly sok szennyeződés, oly sok félreértés tapadt. A mi feladatunk, s a KISZ egyik küldetése,' megtisztítani ezektől.

S e nemes munka során választóvizet önthetünk a modernség és a modemeskedés közé. tisztázhatjuk, elkülöníthetjük ifjúságunk'gondolat- és érzésvilágában az ' igazi, az ideálisan modem ember és a modernséget hamisan értelmező ..modemesküdök” nézeteit és tulajdonságait.

|Tz is modem kominknak egyik legmodernebb feladata, am elv tökéletesen egybeesik a világ rendjének, a feilődés. a haladás irányának felismerésével és hű szolgálatával.

A fiatalság korunk modern embereivé nevelésével.

P-.nlovits Ágosté” (Vége.)

és ideológiáknak az alapján részt vesz egy-egy konkrét cél megvalósításában.

Erre gondolt Német László

“ is, amikor azt mondta: a modern ember tevékenységét nem lehet elszakítani gazdasági életünktől. Ismét egy példát: vajon modem embernek nevezhetjük-e azt a parasztfiatalt, aki ma is húzódik a fejlett agrotechnikát alkalmazó közös gazdaságoktól,

vagy azt a bányászt, aki ellenséget, valamiféle szükséges

rosszat lát a gépesített jövesz- tésben, vagy azt a vasmunkást, aki selejtet gyárt, s nem teljesíti normáját? Ezeket semmiképpen sem nevezhetjük modern, a kor követelményét magáénak valló ifjúnak, bármilyen is legyen az öltözékük és viselkedésük.

A modem emberre az is jellemző, hogy felismeri, tudja: egyénisége a közösségi munkában bontakozik ki. Szükségszerűen rádöbben a közösségben végzendő munka jelentőségére. Érzi, hogy egész tevékenysége alá van vetve a közösség érdekeinek. Tehát közösségi ember.

Nem parancsszóra, nem muszájból, hanem önként, saját belátásából fakad ez.' Ónként, de mégis tudatosan aláveti egyéni érdekeit a közösség, a társadalom érdekeinek és akaratának. Felemelkedésének, boldogulásának, előbbrejutásá- nak útját mindig összeegyezteti környezetének, embertársainak érdekeivel, felemelkedésével. Nem jár külön utakon. Ez egyben kommunista jellemvonás is.

A modem ember szenvedély.

„A modernség: a világ rendjének, fejlődési irányának felismerése, és a haladás hű szolgálata. A modernség életszemlélet^ gondolkodási mód és ennek megfelelő gyakorlati tevékenység, magatartás”.

(A KISZ KB nevelési irányelveiből.)

P néhány soros bevezető- ^ ben, amely afféle mottóként végigkísérte az Ifjúság és modernség című sorozatot, kirajzolható az a keret, amelyben jól megfér a modernség ártalma. Erről egyébként Pullai Árpád, a KISZ Központi 3izottságának első titkára is lasonló fejtegetéseket terjesztett elő pártunk VIII. kongresszusán.

Azóta napvilágot látott a ; álSZ Központi Bizottság neve- ési irányelve, amelyet kiadása ilőtt alaposan megvitattak, s ; íz is hasonló megfogalmazás- ] :al illeti a modernséget, a mo- < lern embert. ]

A vitában ugyan elhangzót- ■ ak helytelen, feltétlenül kor- '• igálásra szoruló nézetek, még- s, azt kell mondani: célrave- , tető volt az Ifjúság és modern- j ég című témát napirendre , űzni, mert sok kérdésben ( •lőbbre jutottunk, közös plat- ( ormot teremtettük. ,

Melyek ezek a kérdések? ! A modem ember megérti a i :or követelményeit, felismeri 1 i haladás irányát, s ebből az < s adódik, hogy elfogadja a c enhaladóbb eszméket, magáé- 1 iák vallja a leghaladóbb ideo- i ógiát. Ezeknek az eszméknek