Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-04 / 154. szám
r ESZAKRJfÁGY ARORS ZAC Csütörtök^ 1963. július 4, U Tharaí elutazott Magjaa#os*szági*óI (Folytatás az 1. oldalról.) Egyesült Nemzeteket érintik. Bízom benne, hogy c megbeszélések eredményeként módom lesz rá, hogy jelentősen hozzájáruljak Magyarország jobb megértéséhez az Egyesült Nemzetekben cs a kapcsolat megjavításához Magyarország és a világszervezet más tagállamai között. — Még egyszer szeretném őszinte köszönetemet nyilvánítani Dobi István elnök úrnak, az Elnöki Tanács elnökének, Kádár János miniszterelnök úrnak, Kállai Gyula mi- niszterelnökhelyettes úrnak, Péter János külügyminiszter úrnak, s a magyar kormány többi vezetőjének, valamint a magyar népnek a nagyszerű vendégszeretetért, amelyre mindig boldog emlékekkel fogok visszagondolni. Ezután Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott búcsúbeszédet. — Sok szeretettel és megbecsüléssel vártuk az ön magyarországi látogatását. Most, amikor sajnálatosan rövid látogatása végén ismét megköszönjük, hogy elfogadta meghívásunkat, örömmel állapítjuk meg, hogy látogatása hasznos és eredményes volt — az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában kifejtett célokat szolgálta. •— A Magyar Népköztársaság kormányát az Ön meghívásánál az a szándéle vezette, hogy kifejezze megbecsülését az ön személye iránt, s hogy e látogatás révén is hozzájáruljunk a kölcsönös nemzetközi megértés erősítéséhez, s a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. — örülünk a látogatásnak, mert ezzel alkalma nyílott önnek arra, hogy személyes tapasztalatok alapján ismerje meg a Magyar Népköztársaság belső viszonyait, népünk életét, amelyről a hidegháborús politika az úgynevezett „magyar kérdés” kapcsán az Egyesült Nemzetek Szervezetében annyi rágalmat terjesztett, s oly torz képet festett Bál-mennyire is rövid volt látogatásának ideje, alkalma volt arra, hogy találkozzék társadalmunk minden rétegének képviselőivel: üzemi munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel, valamint népünk és kormányunk vezetőivel. Nyílt, őszinte megbeszéléseink elősegítettek nézeteink kölcsönös megismerését. Az ön megnyilatkozásai a Tudományos Akadémián, ipari üzemben, termelőszövetkezetben, közéleti vezetők találkozóin, növelték megbecsülésünket ön iránt. Szeretnénk hinni, hogy ezek 6 látogatások és megbeszélések még inkább meggyőzték önt arról, hogy a magyar nép és kormánya a legteljesebb egyetértésben él és dolgozik a szocializmus további építésén, végzi békés alkotó munkáját, állhatatosan küzd a békéért, a népek barátságáért és együttműködéséért, az emberiség előrehaladásáért. Ügy véljük, hogy a társadalmi rendszerek különbözősége nem lehet akadálya a népek összefogásának a háború ellen. Az ilyen összefogás minden nép javát szolgálja. — A Magyar Népköztársaság kormánya az alapokmány szellemének, a népek akaratának megfelelően az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő feladatát a béke biztosításában látja. Kellemes volt számunkra hallani, hogy önt, a világszervezet főtitkárát, tevékenységében az a cél vezeti, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a béke, a barátság, s az emberiség felemelkedésének -szent ügyét szolgálja; Biztosíthatom önt arról, hogy a Magyar Népköztársaság népe és kormánya, miként * a múltban, úgy a jövőben is készségesen támogatja a világszervezetnek a bekére, a nemzetközi együttműködésre, a leszerelésre, a gyarmati rendszer eltörlésére, az emberiség jobb életének megteremtésére irányuió munkáját. — Azzal a reménnyel búcsúzom Öntől, hogy a mostaninál hosszabb időre is vendégül láthatjuk majd. Jó utat és hasznos tanácskozásokat kívánunk további utazásai során. Jó egészséget és eredményes .tevékenységet, kívánunk felelősségteljes munkájában, amelyet mint. az Egyesült -Nemzetek Szervezetének főtitkára végez. Még egyszer jó utat, sok sikert kívánok önnek. Áz ENSZ főtitkára Budapestről a Bolgár Népköztársaságba utazott, U Thant ssajtókoiifesuesaci ája •U Thant Magyarországról történt távozása előtt a Ferihegyi repülőtéren sajtókonferencián fogadta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. A hozzá intézett kérdésekre a következő választ adta: MAGYAR RÁDIÓ: Milyen általános benyomásokat és tapasztalatokat szerzett Magyarországon? XJ THANT: Két nap után egy ország helyzetét megítélni nehéz, ha ugyan nem lehetetlen. Azt azonban megállapítottam, hogy a stabilitás határozott jeleit tapasztaltam és — ha szabad így kifejeznem magam — azzal az érzéssel hagyom el Budapestet, hogy Magyarország vezetői őszintén törekednek egy új társadalom megteremtésére saját gazdasági és társadalmi filozófiájuk koncepciói alapján. Természetesen — mint önök is tudják — látogatásom első célja az volt, hogy megismerkedjem az ország valóságos helyzetével és, hogy eszmecserét folytassak Magyarország vezetőivel Magyarország és az ENSZ kölcsönös érdekei javára és azt mondhatom, hogy látogatásom nagyon gyümölcsöző volt. Őszinte és kötetlen eszmecserét folytattunk, de a tárgyalások érdemi tartalmáról a nyilvánosság előtt nem kívánok nyilatkozni. A látogatás eredményeivel nagyon, elégedett vagyok. Az emberek nagyon vendég- szerető módon fogadtak, mind a kormány, 'mind a nép nagyon szívélyes . magatartást tanúsított irányomban. MAGYAR TELEVÍZIÓ: A tegnapi nagygyűlésen és a parlamenti fogadáson főtitkár úr azt mondta, hogy az ENSZ azon felfogású csoportjához tartozik, amelyik az Egyesült Nemzetek Szervezetét a béke megvédése hatékony eszközének tekinti. Véleménye szerint hogyan lehetne fokozni az ENSZ-nek ezt a szerepét? . . ... TI THÄNT: Úgy gondolom, az első lépés ahhoz, hogy a világszervezet megértés valóban hatékony eszközévé váljék, az emberek nevelése. Valamennyi tagállamban arra kell nevelni az embereket, hogy az pNSZ-ct hasznos és a béke rheg- védését szolgáló kívánatos szervezetnek tekintsék. Az emberiség előtt — az atombomba árnyékában — az ENSZ-en kívül nincs más választási lehetőség. AZ AVGI TUDÓSÍTÓJA: Az én hazámban, Görögországban körülbelül 1200 ember van még börtönben politikai okokból hozott 17—19 éves börtönbüntetések alapján. A foglyok között nők is vannak. Mi erről a főtitkár úr véleménye? U THANT; Ez az ügy — sajnálattal ezt kell mondanom —, nem szerepel az ENSZ előtt. A kérdést jelenleg sem az ENSZ közgyűlés?, „ sem .^../yilágszeryezeftigk semmiféle .illetékes- széryé, előtt nem vetették, fel. Ezért, nem' vagyok abban a helyzetben, hogy' koní'ínentart fűzhessek hozzá. 1 MAGYAR NEMZET: Mj a véleménye főtitkár úrnak a Moszkvában megrendezendő leszerelési tárgyalások kilátásairól? U THANT: Ez a kérdés már felmerült New. Yorkban, az. elutazásom előtt megtartott utolsó sajtó- konferenciámon is. Akkor annak a?; érzésemnek adtam kifejezést, hogy' nem nagyon reménykedem a tervezett moszkvai megbeszélések sikeres kimenetelében, tekintettel a fennálló pszichológiai légkörre. MTI: Mi tett a főtitkár úrra a I 89. Remzetközi dandár *,Akik megjárták a poklot ..így emlékezik meg a történelem azokról a milliókról, akik az első világháború csatatereit és fogoly., táborait végigjárták. Galícia, Wolhynia, Doberdo, Flandria és az Ardennesek lövészárkaiban a poklok poklát élte át a harcos. És a gyötrel- mes pergőtüzek acélesői után egyre többen töprengtek rajta: „Miért mindez? Kinek az érdekében folyik el annyi vér?” Es miután vannak kérdések, amelyek feleletet követelnek, ezekre a kérdésekre is megszületett a válasz. Ez a válasz pedig polgárháborúvá, majd proletárforradalommá változtatta az imperialista háborút Európa sok neuralgikus pontján. A milliók legéletrcvalóbb fiai felismerték a háború okát, s felismerték azt Is, mit kell tenniük. A cári Oroszországban ezért csatlakoztak a magyar foglyok a lenini fórra* dalom zászlajához. És nálunk, Magyarországon, xi Tanácsköztársaság hívására* ezért csatlakoztak a magyar Vörös Hadsereg hadosztályaihoz az itt élő oroszok* lengyelek, délszlávok, bolgá. rok, románok, szlovákok* osztrákok, sőt más, egyéb nemzetiségűek is. Belőlük alakult meg a 80* nemzetközi dandár. Ez a nagyszerű harci egység a magyar forradalomért küzdött, a világforradalomért harcolt és bámulatos hőstetteket hajtott végre. Történetük egy feledhetetlen része a proletár nemzetköziség történelmének. Hetes Tibor róluk szóló izgalmas kötete mindenképpen jól sikerült munka. Feledhetetlen olvasmány. (Kiadta a Zrínyi Kiadó.) A. A A nagy hőségben is helytállnak a vasutasok A hirtelen jött forró nyár a vasutas dolgozóktól is kemény munkát, akaraterőt, fokozott fegyelmet követel. ' A mozdonyok kazánjai előtt, a forró pályatesteken egyaránt valósággal küzdeni kell, hogy ne legyen fennakadás a közlekedésben, s időre célhoz érjenek a szállítmányok. Érdekes megjegyzést tett egy vasutas. Azt mondotta a Tiszai Pályaudvaron: ■— A nagy forróság még a csapágyat is megolvasztja, de az embert nem képes félreállítani! Ezt tapasztalhatjuk most ar Tiszai: Pályaudvaron, ahol a nagy hőség "ellenére is ‘ zavartalan a forgalom, gyors ütemben halad a tavaly megkezdett korszerűsítési munka. Az emberek legyűrik a nehézségeket, pedig az átmelegedett vasúti sínek, s az apró „vaskövek” ugyancsak ontják magukból a meleget. Gyarmati. Jenő főépítésvezető főmérnök, ez a rugalmas, ambiciózus fiatalember se húzódott áz irodába. Ott van a verejtékező emberek között, a helyszínen irányítja az építkezést. így nyilatkozik: — Nehéz a munka ebben a hőségben, de nem fog ki rajtunk. Eddig 100 ezer köbméter földet mozgattunk meg. Az állomásbővítés során tíz szerelvénytároló vágányt épiBaráth Lajos: CüAt ' ;\ D . élben Éber, Kacó és Varró ott várakoztak a telepi irodaház előtt. Akkor már újra nagy erővel sütött a Nap, az alázúduló vizet párával szippantotta a magasba; a föld azonban, melyet nagyon megviselt az a négy hét, gyomrába szívta -a csapadék javát. Olyan szomjas volt a föld, hogy kétannyi vízzel is csak éhét csillapította volna. Negyed egykor szólították a brigádtagokat, hogy jöjjenek be az irodába. — Karancs? — Még nem jött — s Varró azt mondta., hogy várjanak rá, mert jönnie kell; de lehet, hogy elaludt,'hiszen az sem volna csoda egy ilyen éjszaka után. Pontosan fél egykor egy rendőr és egy nyomozótiszt nyitott be az irodába. — Karancs Ernő csillés délelőtt 10 órakor feljelentést tett maga ellen — jelentette be a nyomozó az aknásznak, s mutatta a jegyzőkönyv másolati példányát, aláírással. — Zavarosan beszélt; azt mondta, hogy akarta is, meg nem is... Mire azonban nem akarta, már későn volt, — Letartóztatták? — kérdezte az aknász. — Majd holnap, ha újra jelentkezik... — Furcsa ember volt — vette át a szót a.nyomozótól a rendőr. — Azt mondta, hogy szeretné meglátogatni azt az erftbert a kórházban. Maguk voltak a cimborái? — fordult Varróék felé. — Igen, mi — mondta nagy nyomatékkai Varró. Társaira nézett, azok bólintottak. — Mi vagyunk a cimborái- — ismételte Varró. — Várjanak itt — kérte a rendőr —, előbb beszélni sze-' retnék az üzemvezetővel. Az aknász összerakta feljegyzéseit., rajzait, melyeket a balesetről készített. — Ki hitte volna — ingatta a fejét. — No, ki? Hogy ebből nem baleset, hanem bírósági ügy lesz, hát ezt én nem is gondoltam... — Táskájába rejtette a papírokat. — így rám nincs már szükség. — S egyre csak azt ismételgette, hogy ki hitte volna. — Délelőtt egy percre se hunytam le a szemem. Gondolkoztam. Valóban, ez nem baleset. — Varró tenyerébe fektette keskeny homlokát, s nagyon mélyen elgondolkozott. Kis szünet után még annyit mondott. — De nem is bírósági ügy. —• Álékor maga szerint micsoda, ha nem bírósági? — nézett rá az aknász. — Hiszen feljelentette önmagát. He? Milyen ügy ez? — Még nem tudom. — Akkor? — csalódás és lenézés érződött az aknász hangjában. — Délután gondolkozom még... — Hiszi, hogy akkor rájön: milyen eset volt? — Honnan tudjam én ezt? — Neheztelés volt a bányász hangjában. — De ha ma nem, akkor holnap ... Vagy holnapután, de egyszer ezt meg kell fejteni... — Ugyan — legyintett az aknász. — Maga akarja ezt megfejteni? Bízza a rendőrségre. Azért fizetik őket. — Nem — tiltakozott Varró. Nagyon határozott volt. — Nem! Ezt nekem, vágy valakinek-.közülünk kell megfejteni. Más nem ismeri, úgy a tényeket. A kihallgatás után'együtt mentek haza. A zápor feloldotta a betonkeményre száradt földet. Az utakat tócsák borították. A föld friss hegekkel volt tele: a tenyérnyi széles repedések lassan összehúzódtak, mint a gyógyító por hatására az emberi test sebei. A varratok néma fájdalommal tanúskodtak áz elmúlt négy hét küzdelmeiről s a csenevész növények megpróbáltak életrekelni. Az emberek kerülgették a tócsákat. — Mondtam én magának, hogy ne gondolkozzék az eseten. Lám, a rendőrök értik ezt — mosolygott az aknász. Az eget kutatta. — Talán még ma eső lesz... Kiadós, csendes eső kellene. Varró'egyre csak ingatta fejét. Valamivel sehogyan sem tudott megbékélni. —r Ha ma nem- is, ■ de holnap .bizonyára megfejtem, — ismételte, már hem is tudta, hányadszor., — Egyszer már majdnem a markomban volt. De aztán kicsúszott. Elérték a telepét. Fe'írissült hasak kísérték útjukat. Az utak mentén hordalékok gyülekeztek, az árokban szennyessárga csíkban esővíz futott, (Folytatjuk.) tünk, egy kilométer hosszúságban. A pályaudvar képe lassan megváltozik. Kétszáz pályamunkás Szakember dolgozik itt a vágányok között. Az Építési Főnökség a legrutinosabb embereket állította itt munkába. — Jó itt az összhang — így vélekednek a pályaudvar dolgozói. •— Jó az ütemterv, változtatás nélkül elfogadtuk — mondja Gyarmati főépítésve- -sspjő*/?— A .forgálmi.. szolgálat, s az állomásfőnökség is sokat segít nekünk. Jók a tervek, van anyag és munkaerő, s ez biztosítja, hogy a nagy hőségben is minden óramű pontossággal történjék. Van persze gond, nehézség is, de ezt sem a hőség okozza. A Tiszai Pályaudvar korszerűsítése igen nehéz feladatot jelent. Ezért a legnehezebb munkát mindenütt gépesítettük, az aluljárónál éppen úgy, mint a vágányhálózat építésénél. Az ÉM Szerelő- ipari Vállalatnak azonban gyorsítania kellene a munkát, hogy a vízellátás ne okozzon zavart Az új tárolóba kell levezetni a csöveket, hogy mire az építkezés odáig halad, zavartalanul feltölthessük a kocsikat. Mert hiába szorgoskodik a Saiga, a Péntek? a Csernai és a többi szocialista brigád, hiába halad jól a munka, ha egyszer nem tudjuk majd vízzel feltölteni a kocsikat. Ez bizony igen nagy gondot jelent. Az építési munka, amelyre 120 millió forintot költenek, nem lehet eredményes, ha a többi alvállalkozó, főleg az ÉM Szerelőipari Vállalat nem végzi el feladatát időben. Mit mond erről a Tiszai Pályaudvar állomásfőnöke, Erdélyi János felügyelő: — Sajnos, várható, hogy a Szerelőipari Vállalat utólag bontja fel a már lefektetett pályát, hogy a vizet, a gőzt, a gázt az új tárolóhelyre vigye a lefektetett csőrendszerben. Milliókat lehetne megtakarítani ha ez a munka együtt haladna a vágányépítéssel. Sajnos, ez a vállalat munkaerő problémával küzd, pedig kell a víz, különösen most, hiszen annyi szerelvényt nem tudunk vízzel megtölteni a pályaudvar kellős közepén. A legnagyobb gond az, hogy pillanatnyilag csak egy olyan vágányunk van, ahol tehervonati gépcserét hajthatunk végre; a II. osztály segítségét is kérjük, hogy tárgyaljon az alvállalkozókkal a gyorsabb munka érdekében; Aztán szeretnénk, ha a felbontott burkolatokat idejében visszaraknák, hogy ne bosszankodjon e miatt az utazóközönség; Van tehát eredmény, kitartóan dolgoznak a vasutasok, a pályaépítők a tűző napsütésben is. De van gond is, ame-i lyet meg kell szüntetni, hogy a víz időben az új szerelvény- tárolóba érkezzék. Ez a kulturált utazás egyik alapvető feltétele. Az illetékeseknek sürgősen intézkedniük kell A Miskolci Fűtőházi Szertárfőnökségre is fokozott feladat vár a nagy kánikulában. Ez a-részleg látja el a fűtőházat, a különféle szakrészlegeket anyagokkal: villamos-' sági felszerelésekkel, alkatrészekkel, a mozdonyokat szénnel és nyersolajjal. A színes fémcsapágytól kezdve a legkisebb csapszegig minden anyag innen, a hatalmas szertárból indul útjára. És eddig még soha nem volt fennakadás? Tervszerűség, magasfokú hivatástudat, szakmaszeretet jellemzi a szertár dolgozóinak munkáját. A múlt évben is élüzem szinten dolgoztak, jutalmat is kaptak* Csak egy példát arra, hogy milyen nagy , feladatot oldanak meg: naponta 300 ezer forint értékű szenet ralinak fel a gőzmozdonyokra. A növekvő forgalom egy pillanatra sem akadályozza a szertár tevékenységét. Az olyan brigádok* mint például Czapák Istváné* Németh Istváné, vagy az I-eS cs a VIII-as számadóság dolgozói minden akadályt elhárítanak Igen serényen dolgozik az egész szertárfőnökség, A fűtőházi gépek javításához is innen szállítják a temérdek értékes anyagot. Fejes Ede szertárfőnök csak ezt mondja* szerényen: — Dolgozunk. Ez a kötelességünk. Mindent el kell követnünk, hogy a nagy melegben se legyen fennakadás; Nagy a felelősségünk, s ezt mind a 200 dolgozó tudja. EZ a tudat egyben erőt is ad a nehéz munkához. fgy dolgoznak, így küzdenek, a nagy hőségben is helytállnak a miskolci vasutasok*’ a Tiszai átépítő! csakúgy* mint a fűtők, a mozdonyvezetők, a karbantartók, a szertári dolgozók, mert egy cél lel- : kesíti őket: azt akarják, hogy 1964-re befejeződjék a 104 éves Tiszai Pályaudvar korszerűsítése, eredményes legyen az .ország második leg- j nagyobb forgalmú rendezőpályaudvarának és fűtőházának munkája, a néha már ki- bú-hatatlannak számító ká- nikulában is. Dicséret ezért a nagyszerű helytállásért minden vasutasnak; Szegedi László legnagyobb benyomást Magyarországon? V THANT: Egyik legkedvesebb emlékem, amelyet budapesti látogatásom után hosszú ideig fogok megőrizni, abból a meleg baráti magatartásból fakad, amelyet a magyar nép tanúsított irányomban.-----oOo------