Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-21 / 169. szám
Befelezték az aratást a tokaji Kossuth A hét elején a tokaji Kossuth Termelőszövetkezetben befejezték az aratást. A munkát teljes egészében géppel végezték, s így sikerült elérniük, hogy minimális volt a szem- és szalmaveszteség. Az állammal szemben fennálló kötelezettséIz e§?to Tokaiban üttisiö orosz Esorvásárló bizottság története A sárospataki Rákóczi Múzeum 1955-ben kezdte meg munkatárséi tudományos dolgozatainak kiadását A sárospataki múzeum füzetei címen. Most jelent meg a. múzeumi füzetek 25. száma. A csaknem 200 oldalas kiadvány Tardy Lajos feldolgozásában a tokaji orosz borvásárló bizottság történetét ismerteti, amely 1733- tó! 1798-ig működött Tokaj mezővárosban. A hazai és lenin- grádi levéltári kutatások, valamint magyar és orosz szerzők munkáinak felhasználásával szerkesztett könyv ismerteti a tokaji bornak I. Péter orosz cár és IX. Rákóczi Ferenc között kötött megállapodás alapján Moszkvába történt szállításait, majd a cári utasítások alapján a hivatalosan megalakított orosz borvásárló bizottság működését. A bizottság feladata volt a tokaji borok felvásárlása, a zálogba vett szőlőkben termesztése, a pince kezelése és a cári udvarba történő elszállítása. A rendelkezésre álló források alapján a szerző megállapítja, hogy az 1740-es és az 50-es években a bizottság évente több, mint 50 000 liter jó minőségű bort és aszút szállított Moszkvába, nagyobbrészt szárazföldi úton. A borvásárló bizottságnak adott cári utasításokból kitűnik, hogy sokszor felárral vásárolták a jó bort, ami jelentős bevételt jelentett a hegyaljai szőlőtermelőknek. Az egykori orosz—magyar kereskedelmi kapcsolatok eddig kevésbé ismert fejezetét tárgyaló könyv 1500 példánj'- ban, korabeli dokumentumok facsimiléjével díszítve jelent meg. gének is eleget tett a tsz, 340 mázsa búzát rögtön a gép alól már be is szállítottak a magtárba. A cséplési eredmények azt mutatják, hogy a tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt az átlagtermés a tervezett 10 mázsa helyett csak 8 mázsa lett holdanként. A tagság azonban örömmel és megelégedéssel várja az év végét, hiszen a jövő évi kenyérellátást már biztosították. Az aratás befejezése után a tokaji Kossuth Termelőszövetkezet tagjai megkezdték a nyári trágyázást és mélyszántást. Veress György Tokaj Sorozatban gyártják a hordszárnyas motorcsónakokat Sikerük van a magyar hordszárnyas, alumínium motorcsónakoknak. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében már sorozatban gyártják a kétszemélyes csónakokat és norvég megi-endelésre 30 darabot le is szállítottak. — VEREKEDÉSSEL végződött a római neofasiszták értekezlete. A dulakodás akkor kezdődött, amikor a gyűlés egyik részvevője kreténnek nevezte a másikat. Az értekezlet azonnal két táborra szakadt, és a vita az elvont elméleti területről a konkrét, gyakorlati területre tolódott, minek folytán székeket, asztali késeket, tintatartókat, s egyéb „nyomós érveket” vetettek be. 1 <?«< f . Bill m 11 |18 Iwp Éf H É1 i||l§| lilt IHwM\ Futópróba a Dunán. A csónakoknak közepes motorral minimum i>0 kilométeres sebességet kell elérniük. Mintegy 5 ezer berendezés és szerelvény elhelyezésén dolgoznak a Tiszai Vegyikombinát műtrágyagyárának szerelői A Tiszai Vegyikombinátban az idei esztendőt a szerelések évének nevezik. A nitrogén műtrágyagyár több mint (iO nagyobb létesítményében ugyanis már mindenütt megkezdték a csővezetékek, a szerelvények és berendezések elhelyezését. A munkában 34 különböző vállalat, így többek között a Ganz-MÁVAG, a Láng( Gépgyár, a Vegyiműveket Szerelő Vállalat, a csepeli gépgyár, a Vertesz és a Győri Wilhelm Pieck Gépgyár dolgozói vesznek részt. A munkák megfelelő ütemben folynak és , a szerelők azért versenyeznek, J hogy a minőségi követeimé-«» nyéknek eleget téve, a téli hónapokban keletkezett 4 millió forintos elmaradásukat mielőbb behozzák. A vállalatok között jó együttműködés alakult ki és a szerelések meggyorsítását segítik a szovjet külkereskedelmi szervek is. A bonyolult berendezések csaknem 90 százalékát, nagyobbrészt a megállapodott határidők előtt szállították le. A legszerteága- zóbb munka a 200 ezer légköb- ' méteres ammóniák gyártó csarnokban folyik, ahol hat egymásba kapcsolódó üzemrészt alakítanak ki. A hatalmas üzemcsarnokban nem kevesebb mint 30 különböző vállalat dolgozói szerelnek. így például szovjet szakemberek irányítása mellett, jó ütemben szerelik a három magasnyomású óriáskompresszort. Egy-egy ilyen kompresszor óránként 320 atmoszféra nyomással 1650 köbméter gázt sűrít majd. Ezenkívül hozzáfogtak az ammónia konverterek, a pelton turbinák, a magasnyomású vízszivattyúk és a keringető kompresszorok elhelyezéséhez is. Nagy ütemben dolgoznak a gyár többi létesítményeiben is és a dolgozók jelenleg mintegy 5 ezer szerelvény, berendezés és csővezeték szerelését végzik. A munka jó koordinálásának eredményeként a szerelők téli elmaradásuk nagyobb részét behozták, s így minden lehetőség megvan arra, hogy a nitrogén műtrágya gyárban 1964. július 1-én próbaképpen megkezdhessék a termelést. Raj vezető pajtás jelentem... n Haricavölgyben az őrsvezetőképző táborban fontos szabály: a „szabályok” ismerete. és formaságok Foto: Drabos Az agronómus válaszol: A nyári szántásokról Több mezőkövesdi termelő szövetkezeti tag kérdezi: helyt- áll-e napjainkban az a közmondás, hogy „egy szántás nem kenyér, két szántás fél kenyér, három szántás egy kenyér”? Ez a kérdés gyakran vitatott a termelőszövetkezetekben, amióta kezd elterjedni a nyári mélyszántás, és általánossá vált a gépi szántás. A régi közmondás a maga idejében, a kisüzemi gazdálkodás közepette, amikor lóval, tehénnel szántottak, igaz volt. Gyenge igaerővel szükség volt rá, hogy fokozatosan mélyítsék a szántást, mert a fogattal nem bírtak egyszerre kellő mélységben szántani. A közmondás egyébként igazolja a tudománynak azt a tételét, amely szerint minél mélvebb a talajművelés annál bővebb termésre számíthatunk és annál kisebb az aszálvveszélv. A mél ven lazított föld több vizet kénes befogadni é.s tárolni, mint a seké- iven lazított. Ma, a modern gének, az elő- hántós ekék, az altalajlazftók korszakában azonban a mélv- művelést egyszerre is biztosítani tudjuk még mélyebben is. Figyelmetlenség okozta a halálos balesetet özdon, a Damjanich és a Petőfi utca kereszteződésében Horváth József hangonyi lakos, az Ózdi Kohászati Üzemek pótkocsis vontatójával elütötte Knló. Alsó Istvánné somsályi lakost, aki figyelmetlenül haladt át az úttesten. Kaié Alsó Istvánné olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a kórházba szállítás közben meghalt. Személygépkocsiját vezetve, nem adta meg az elsőséget Perényi Jenő budapesti lakos Miskolcon, a nélcc tér 15. számú ház előtt Olda Tihor motorkeréknárosnak, aki az erős fékezés következtében elesett, s pótutasával. Olda Tibornéval együtt megsérült. mint valamikor fogaterővel háromszori szántással. Igen sokba kerülne az a termelő- szövetkezeteknek, ha még mindig a régi közmondáshoz igazodnának, és traktorral, elő- hántós ekével is háromszor szántanának. Tarlóhántást csak disztiller- rel, tárcsával végezzünk. Ha azonban lehetséges, tarlóhántás helyett nyári mélyszántást alkalmazzunk. Azt a területet* amibe ősszel kenyérgabona kerül (például árpa után), nyári mélyszántás után gyűrűzzük le, majd vetés előtt tárcsázzuk kapcsolt fogassal. Azt a területet, amibe tavaszi vetésű növények kerülnek, ha túl rögös* gyűrűsben gerezzük, ősszel és télen a talaj egyébként is telítődik vízzel. F. Gy. Megkezdték a televízió erősítő állomás berendezéseinek szerelését az avasi kilátó toronyban Miskolcon, az Avas-tetőn építették fel az ország egyik legszebb és legkorszerűbb kilátótornyát. A 73 méter magas, modem vonalú kilátóépület alagsorában pihenőszobákat, raktárakat és műszaki helyiségeket alakítottak ki, a torony 10 és 15 méter magas szintjén pedig egy nyitott és egy üveggel körülburkolt, fedett kilátótermet létesítettek. A fedett részben, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra és a Sajó-völgyre, 200 férőhelyes eszpresszót rendeztek be. A kilátótorony építésén már az utolsó simításokat végzik és július 24-én megkezdik műszaki átadását. Az új kilátóépület 53 méter magas, felfelé egyre keskenyedő vasbeton tornya televízió erősítő állomásként működik majd. Itt helyezik el az ultrarövid hullámú adóberendezést - is, amely a Kossuth-rádió műsorát továbbítja Miskolcnak és környékének. A televízió erősítő állomás és az URH adó berendezésének szerelését a posta dolgozói megkezdték és az új avasi kilátótornyot augusztus 20-án. alkotmányunk törvénybeiktatásának évforduló verebek hazatértek a gesztenye- ** fára. Napközben nem volt idejük csipogni, eleség után jártak-szálltak, Az egész gesztenyefa egy merő csipogás. Talán megbeszélik, melyiknek hogy sikerült a napja, merre csavarogta tta el az éhség. A kényelmesebbje a piacnál nem szállt tovább, akad ott csipegetni- való. A lovak fejére akasztott abrakosból nemcsak a lovak laknak jól. A felszála- zott szénacsomó alatt markostul áll a fűmag. A lacipecsenyés sátrak körül is érdemes szétnézni, a ropogós zsemlye morzsái hívogatóan sárgállnak a kövezeten, néha csipetnyi hússal is kedvez a szerencse. A bátrabbja messzebbre repült, ki a határba, idei búzaszemet kóstolni, az annyira jó, hogy kevés is elég belőle. A jól nevelt veréb nem hálátlan a föld népéhez, megszolgál a napsütötte, búzáért. Röptével felveri a tikkadt szöcskéket, s aprítja a falánk bogársereget éles csőrével. Az embérek is kiülnek a gesztenyefa alá — hárman-négyen. öregek. Megbeszélik, milyen volt a piac. Ha kevés .volt a felhozatal, bosszankodnak; ha volt miben turkálni, elégedetten emlegetik, mennyit sikerült megtakarítani a kiló paradicsomon, darab tojáson. Juli néni valamelyik téren töltötte délelőttiét. Ott érzi jól magát, ahol sokan megfordulnak. Amit lát, nemcsak magának látja — elhozza a gesztenyefa alá a látottakathallottakat. Szigorúan ragaszkodik a fényekhez, nem told hozzájuk, el sem vesz belőlük. Valaki nyert a lottón — híre hozzá is eljutott. Jót mulatott a szerencsés nyerteseken. Két napig enni sem tudtak, csak tervezgettek, mire költik a teméntelen pénzt: házra, bútorra, tv-t is vesznek, örvendezett, hogy jó helyre szegődött a szerencse, nem urizáló senkiháziakhoz, akik csak elherdálnák a pénzt. R. bácsi jókedvűen nevetgél. Ma nyugton hagyta betegsége, nem kínozta, mint máskor. Meglátogatta cimborája is — eldiskuráltak a régi szép időkről. A kis séta is jólesett végig-hosszig a kizöldült udvaron. Igaz, még nem megy egyedül a séta, rá kell támaszkodnia valakire, de majd meggyógyul, s akkor kinéz a városba is, az emberek közé, attól majd erőre kap. Ha erős a lélek, a test elrös- telli magát gyengeségéért. Mennyire szeretne már kimenni a városba, saját lábán, egyedül. Kiülni a térre, ahol annyi mindent hall az ember. A város is sokat fejlődött azóta, hogy nem látta — téltől. Valahol felerősítik a rádiót: „Gyerekek, ágyban vagytok már?« Egy csapat emberfióka nyelvel vissza a rádiós néninek: „Dehogy vagyunk még ágyban!” Aztán az elszállt mesére álmot zongoráz a rádió, s csakhamar erőteljes férfihang szólongatja a világ lelkiismeretét. A kis társaságbeliek felkapják fejüket, nyelvük hegyéről elszöknek a gesztenyefa alá szűkült világ apróságai, s tűnődő hallgatagsággal a nagyvilág üzenetét le- sik-figyelik. Unokáik jövőjét tervezik aggodalmas komolysággal, felelősség- tudattal valahol nagyon messze, Moszkvában. Az „atomcsönd” tárgyalás, a megegyezés esélyeit latolgatja a kommentátor, s ha e békés táj és békés természetű emberek szíve dobogását is felfogják — hiszem, hogy felfogják — a tárgyaló felék, az esélyek oldalára billen a mérleg. A népek nem akarnak háborút, s hisszük, közel az idő, amikor a „veszettek” is megjuhászodnak az emberiség nagy békeakarata előtt... Elültek a verebek, ágyban vannak ~ már a gyerekek is, a kis társaság felszedelőzködik. Az egyik tv elé ül, a másik könyvbe mélyed, a harmadik, akinek sok az unokája, csendesen hanyatt fekszik az ágyon, s arra gondol, neki kijutott két szörnyű világégésből — oh, legyen könnyebb az utána jövők sorsa, legyen béke... A csillagok kiakasztották lámpásaikat az égre — leszállt az éj. ^ G. M« lóján ünnepélyes keretek között adják át. Márkája: „Külföldi“ MEGYEK AZ UTCÁN és nézelődöm. Itt-ott magánkis- iparosok, vagy alkalmi eladók hirdetményei olvashatók. Köztük ilyenek: „Külföldi gyapjúból készült pulóvereié. .„Eredeti külföldi bőr...” „Külföldi anyag.. „Külföldi...” Nézem a hirdetéseket és mérgelődöm. Nem, nem azért, amiért ükapáink kardjukra csaptak volna. A Védegyletek és a Tulipán-mozgalmak kora lejárt. Ha jobb a külföldi áru, én is azt veszem meg. De nem azért, mert külföldi, hanem azért, mert jobb. Az élet minden területén vannak világmárkák. A svájci óra, vagy az angol szövet ugyanúgy annak mondható, mint a csehszlovák nylonholmik vagy a tokaji borok, a francia filmek vagy a brazil futballisták, az olasz höstc- norok vagy az amerikai gengszterek. De azt nem hiszem, hogy rajtunk kívül lenne még egy ország, ahol a történelmileg kialakult márkák mellett (vagy előtt) létezne egy „külföldi” elnevezésű márka. Hogy valamit eleve kelendőbbnek tarthatna az eladó, ha. Icözli róla, hogy nem hazai áru. Nem akarok verébfiókáv>al szemben nukleáris fegyvert bevetni. (Korszerűsítsük szó- lásainlcat!) Azonban nem fojthatom el a következő eszmefuttatást. Mit jelent a „külföldi” márka megjelenése? Azt, hogy sokan eleve és minden téren elitélik, lenézik, magyarán: almásnak tartják mindazt, ami Magyarországon keletkezett. Olyannyira, hogy annál minden külföldi már csak jobb lehet. Nem baj, ha az az óra nem Svájcból, hanem mondjuk — Paraguayból származik, külföldi, tehát jó. A „KÜLFÖLDI ANYAG” szálai bizony messzire gom* bolyíthatók. Egyrészt a nemzeti kisebbrendűségi érzés, másrészt (és nem utolsósorban) a Nyugat-nosztalgia és a sznobizmus irányában. Egyik sem válik tulajdonosa díszére. B. N. E.-K c
