Észak-Magyarország, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! r ’"N mimmmsm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évfolyam, 168. szám. Ara: 50 fillér Szombat; 1963. július 26. Tegyünk többet az aratókért Heti rádió- és teievízióműsor Szállítási gondok JNyék Iád házán-J Forró hangulatú magyar-szovjet barátsági nagygyűlés Moszkvában PÉNTEKEN a Kreml kongresszusi palotájában hatezer résztvevővel magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak a. Szovjetunióban tartózkodó magyar párt- és kormánykül­döttség tiszteletére. A megjelentek nagy tapssal köszöntötték a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait, akik Nyikita Hruscsov és az SZKP más vezetőinek kíséretében jelentek meg az elnöki emelvényen. Anatolij Birjukov, az SZKP Moszkva városi pártbizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután felcsendült a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió himnusza. Birjukov átadta a szót Szergej An- tonovnak, a Vlagyimir Iljics gyár munkásának, aki Moszkva- dolgozói nevében üdvözölte a küldöttséget. A FŐVÁROS értelmisége nevében Borisz Polevoj író szólalt fel. Borisz Polevoj részletesen beszélt a magyar és a szovjet nép barátságának történelmi hagyományairól: öröm­mel tölt el, hogy engem ért a megtiszteltetés, a moszkvai Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov beszéde elején a Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében meleg szavakkal köszöntötte a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét, majd így folytatta; Külön öröm számomra, hogy üdvözölhetem a kül­döttség vezetőjét, Kádár János elvtársat, a magyar nép hű fiát, a kivá­ló párt- ás állami vezetőt, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló személyiségét, a Szovjetunió nagy barátját. Tiszta szívből üdvözöljük a küldöttség valamennyi tagját, a magyar nép méltó képvise­lőit, jó barátainkat: Biszku Bé­la, Fehér Lajos és Fock Jenő elvtársat. Gáspár Sándor elv­társat, Benkei András elvtár­sat, a Szabolcs-Szatmár me­gyei Pártbizottság első titká­rát, Péter János eívtársat, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterét. Szipka József elvtársat, a Magyar Népköz- társaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét és többi magyar vendége­inket. Kedves Elvtársak. Az önök személyében üdvözöljük a magyar kommunisták dicső pártját. A Magyar Szocialista Munkáspárt vezette Hazafias Népfrontot, üdvözöljük az egész dolgos és tehetséges ma­gyar népet, amely eredménye­sen építi a szocializmust. A békéért, a szocializmu­sért, a kommunizmusért vívott közös harcban a szovjet emberek hű társuk­nak tekintik a testvéri magyar népet. Ezért fogadta a szovjet ncp mindenütt olyan nagy érdek­lődéssel, figyelmességgel és szívélyes barátsággal a ma­gyar nép küldötteit. Mai találkqzónk messze túl­lépi ennek a teremnek a mé­reteit. A modern technika, a rádió és a televízió lehetővé teszi, hogy kiszélesítsük hall­gatóságunk körét. Ezért jogo­san mondhatjuk, hogy e talál­kozón a szovjet és a magyar dolgozók milliói vesznek részt Találkozónk ország-világ előtt bizonyítja a közös nagy cél felé együtt haladó országaink népeinek inter­nacionalista szolidaritását, kölcsönös barátságunk ér­zelmeit. A magyar párt- és kormány- küldöttség szovjetunióbeli uta­zása a szocialista Magyaror­szág vezetőinek második test­véri és baráti látogatása. Először 1957 tavaszán járt nálunk a magyar párt- és kor­mányküldöttség. néhány hó­nappal a nemzetközi és belföl­di reakciós erők által szerve­zett magyarországi ellenforra­dalmi lázadás leverése után. Ez a látogatás a szovjet nép­nek a népi Magyarország dol­gozóival való forradalmi szo­lidaritása jegyében zajlott le. Magyarország dolgozói a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok segítségével megvédték szabadságukat, nemzeti - füg­getlenségüket és szocialista vívmányaikat. Megnőtt Magyarország nemzetközi tekintélye Azóta nagy események tör­téntek a Magyar Népköztársa­ságban. de világszerte is. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a testvéri Ma­gyarország azóta nagy si­kereket értei fejlődésében. Á Magyar Szocialista Munkás­párt következetesen érvényesí­tette és érvényesíti a nehéz­ipar, és mindenekelőtt az olyan döntő jelentőségű iparágak el­sődleges fejlesztésének elvét, mint a gépgyártás és a vegy­ipar. Ez a politika nagyszerű gyümölcsöket hoz. Magyaror­szág jól fejlett iparral és kor­szerű mezőgazdasággal rendel­kező országgá változott. Ele­gendő megjegyezni, hogy az ország ipari termelésének je­lenlegi volumene ötszöröse a háború előtti, 1938. évi színvo­nalnak. Ez a szocializmus egyik legnagyobb vívmánya Magyarországon. A szocialista forradalom teljes győzelmet aratott a magyar falun. Köztudomású tény, hogy a szo­cialista építés egyik legbonyo­lultabb kérdése: az egyéni pa­rasztság átsegítése a közös gaz­dálkodás útjára. Ez teljes egé­szében vonatkozik Magyaror­szágra is, annál is inkább, mert Magyarországon a koráb­bi vezetés az önkéntesség le­nini elvét megsértve, nem a meggyőzés, hanem a durva, adminisztratív nyomás útján próbálta megvalósítani a falu kollektivizálását. értelmiség nevében üdvözölhetem kedves magyar vendégein­ket — mondotta, — Kétszeres öröm ez nekem. Többször volt allcalmam Magyarországra látogatni, sok barátom van a ma­gyar írók, festők, szobrászok között. Polevoj ezután beszélt arról, hogy a szovjet kommunisták tisztelettel emlékeznek Kun Bélára, Zalka Mátéra és a szovjet nép jól ismeri Petőfi Sándor, Liszt Ferenc és a magyar kultúra más nagyjainak műveit. Moszkva ifjúsága nevében Nyina Morozova, a Ktijbiscv nevét viselő villamossági gyár technikusa, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának képviselője szólalt fel. Ezután Nyikita Hruscsov mondott nagy beszédet. Hosszantartó taps és éljenzés fogadta Kádár Jánost. A NAGYGYŰLÉST Anatolij Birjukov zárta be. Szünet után levetítették az Optimista tragédia című új szovjet filmet. Egészem másképpen járt el az új vezetés. ' a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga. A magyar kommunis­ták megtalálták a paraszt­ember szívéhez vezető utat* a türelmes felvilágosítás és meggyőzés útját. A magyar- parasztok, miután sok jó példa alapján. meggyő­ződtek a kollektív gazdálko­dás előnyeiről, végérvényesen a szövetkezeti útra léptek. A magyarországi mezőgazdasági termelés szüntelen növekedé­se ékesen bizonyítja, milyen jól oldották meg ezt a bonyo-. lult feladatot A párt hatalmas szervező- és politikai nevelő munkája biz­tosította a magyar népi töme­gek töretlen egységét. A ma­gyar munkásság, parasztság és értelmiség szorosabban tömö­rült pártja köré, s a legaktí­vabban részt vesz a szocialista építésben. Az elmúlt években meg­nőtt a Magyar Népköztár­saság nemzetközi tekinté­lye, megszilárdult külpoli­tikai helyzete cs a világ- problémák megoldására gyakorolt hatása. Visszaemlékszem arra, hogy 1960-ban Kádár elvtárssal együtt utaztunk New Yorkba, az Egyesült Nemzetek közgyű­lésének ülésszakára. Kádár elvtárs az ENSZ szónoki emel­vényéről a világ száz államá­nak képviselői előtt, a magyar nép nevében méltó választ adott azoknak, akik provokáci­ós céllal szították az úgyneve­zett magyar kérdést. Teljes kudarcba fulladtak az imperia­listáknak azok a kísérletei, amelyekkel el akarták szige­telni a magyar népet, meg akarták fosztani attól a jogá­tól, hogy szava lehessen a nemzetközi ügyekben. A Sxovjetumió és Magyarország konmmnisfáii a közös Iiaa*c története egyesíti A szocialista termelési vi­szonyok végleges győzelme vá­rosban és falun, a gazdasági élet és a kultúra fejlesztésében elért nagy sikerek lehetővé tették, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt VIII. kong­resszusa tavaly novemberben ünnepélyesen kijelentse: Ma­gyarországon lerakták a szoci­alizmus alapjait és megkezdő­dött egy új történelmi sza­kasz: a szocialista társadalom teljes felépítésének korszaka. A magyar nép kimagasló győ­zelme ez, elvtársak. Ez a győ­zelem örömet szerez a szovjet, embereknek, az új, szocialista Magyar-ország valamennyi ba­rátjának. A nemzetközi kommunista mozgalom érdekeinek szempontjából a magyar népnek ez a győzelme igen fontos: internacionalista hozzájárulás ahhoz a harchoz, amely az em­beriség haladásáért és bol­dogságáért. a szocializmus és a kommunizmus világ­méretű diadaláért folyik. Engedjék meg elvtársak, hogy a Szovjetunió valamennyi dolgozója nevében gratuláljak magyar vendégeinknek, az egész magyar dolgozó népnek e fényes győzelemhez. Amikor szívélyesen, testvé­rek módjára üdvözöljük a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét, jól tud­juk, hogy országaink népeit, :I Szovjetunió és Magyarország kommunistáit a marxi—lenini elvek diadaláért, a szocializ­mus és a kommunizmus győ­zelméért folyó közös harc ta­nulságos története egyesíti. A szovjet emberek nem fe­lejtik el azt a történelmi tényt, hogy röviddel a Nagy Októberi Szocialista * Forradalom győzelme után, 1919 márciusában a ma- , gyár munkások a kommu­nisták vezetésével kikiál­tották a tanácshatalmat. A szovjet emberek kegyelettel adóznak a magyar önkéntesek hőstettének, akik a polgár- háború és a külföldi interven­ció éveiben segítséget nyú i tol­tak országunk munkásosztályá­nak, hogy megvédje a szovjet hatalmat. Vlagyimir njies Lenin nem egyszer küldte forró üdvözletét Magyarország forradalmár munkásainak és kommunistái­nak. Rámutatott, milyen ha­talmas nemzetközi jelentőségű a kommunisták vezette magyar munkások harca. Emlékeztetni szeretnék Lenin elvtársnak a magyar forradalomra vonatkozó gon­dolataira. Magyarországon — mondotta Lenin — a forra­dalom rendkívül sajátos mó­don fejlődhet. A magyar bur­zsoázia — mensevikek és esze- rck — megértették, hogv el kell menniük abba a börtönbe, ahol magyar elvtársunk. Kun Béla, az offvik legkiválóbb ma­gvar kommunista sínylődött. Elmentek és íev szóltak hozzá: ..Át kell venniök a hatalmat”. Meg is alakult az új kormány. Vlagyimir TBics moeátianí- totta: ..Kun Béla elvtávs. a mi elvtársunk, a kommunista, alti telies egészében végigjárta a bolsevikek gyakorlati útját Oroszországban, amikor rádión beszéltünk vele. azt mondta- .Nem rendelkezem többséggel a kormányban, de svőzni fo­gok. mert a tömegek velünk vannak, és összehívtuk a taná- osok kongresszusát”. Világtör­ténelmi jelentőségű fordulat ez. Igv értékelte Lenin annak a harcnak a jelentőségét, ame­lyet a ma gyár forradalmár munkások és a magvar kom­munisták a forradalomért, a n-inirynrnnsyácq tanácsba falom­ért vívtak. A magvar munkás­oszfálv. a mapvan kommunis­ták harcának példája nyomán Lenin megállapítja, hogy ez a harc másként ment végbe Ma­gyarországon, mint nálunk, Oroszországban. Lenin nagy- jelentőséget tu­lajdonított annak, hogy Magyarországon a tanács- hatalom kikiáltása fegy­veres felkelés nélkül ment végbe. Ez azt példázza, hogy a hata­lom békés úton ment át a munkásosztály kezébe. Lenin sokszor hangoztatta, hogy az emberek a tapasztalatokból ta­nulnak. Szavakkal nem lehet bebizonyítani a szovjet ha­talom igazságát — állapította meg Lenin —, csupán Orosz­ország példája nem volt ért­hető az egész világ munkásai számára, akik tudták, hogy Oroszországban szovjetek van­nak. Valamennyien a szovjetek mellett voltak, de megijedtek a véres harc szörnyűségeitől. Magyarország példája döntő lett a proletárhatalom számára — hangsúlyozta Vlagyimir Iljics —, az európai proletariá­tus és a dolgozó parasztság számára. A magyar munkásoknak és kommunistáknak 1919-ben nem sikerült megvédelmezniök for­radalmi vívmányaikat, meg­őrizni a tanácshntalmat. A nemzetközi ellenforradalom munkásvérbe fojtotta Magyar- országon a tanácshatalmat. A polgárháború és a külföldi in­tervenció láncgyúrújében küz­dő fiatal Szovjet-Oroszország azokban a napokban nem tu­dott segítséget nyújtani ma­gyar testvéreinek, hogy- yissza- veriék az ellenforradalom tá­madását, de a nemzetközi im­perializmus nem tudta kiirtani a magyar munkásokból a szo­cializmusba vetett hitet, nem tudta megtörni a magy-ar kom­munisták bátorságát, hősiessé­gét. Teljes nézetazonosság pártjaink között A magyar kommunisták, a maevar munkásosztály- a fa­siszta reakció gy-ötrelmes éveit túlélve, nagyszerű győzelmet aratott a második világháború után. Amikor Magyarország felszabadult a hitleri megszál­lók uralma alól, a magyar nép előtt megnyílt a szabadság, a függetlenség, a szocializmus fe­lé vezető út. A magyar dolgozó nép a kommunisták vezetésével a szocializmus építésének útjára lépett. A Magyar Népköztár­saság a szocialista országok testvéri családjának tagja lett. Kudarcba fulladt a belső ellen- forradalom és a nemzetközi imperializmus 1956-os kísérle­te. hogy megfojtsa a népi ha­talmat és visszaállítsa Magyar- országon a kapitalista viszo­ny-okát, Vérbefojtsa a magyar forradalmat. Magyarország népe a Szov­jetunió cs más szocialista országok test-véri népéinél; segítségéy-el megvédelmez­te a forradalmat és napja­inkban sikerrel építi a szocializmust. Amikor azt látjuk, hogy-an fej­lődik Magyarország és a többi szocialista ország, ahol győzött a népi hatalom, újra és újra szeretnénk megismételni Lenin lelkes szavait: azt valljuk, hogy már nemcsak orosz, hanem nemzetközi méretekben is megtettük a magunkét. Jelenleg a Szoy-jetunió és a Magvar Népköztársaság között a legszélesebb körű politikai, gazdasági és kulturális kapcso­latok alakultak ki és e kapcso­latok szüntelenül fejlődnek, Politikai síkon teljes né­zetazonosság áll fenn párt­jaink és kormányaink kö­zött a szocialista y-ilág- rendszer megszilárdításá­ért, a y-ilág kommunista- és munkásmozgalma egy­ségének erősítéséért folyó harc valamennyi kérdésé­ben — közös ellenségünk, a nemzetközi imperializmus ellen, toy-ábbá a békéért és a kommunizmus eszmeinek diadaláért víy-ott harcban. Mindez meghatározza pártja­ink és kormányaink akcióegy­ségét, megsokszorozza erejüket és befoly-ásukat. A magyar párt- és kormány­küldöttség itt tartózkodása idején széleskörű eszmecserét folytattunk a nemzetközi hely­zet és az országaink közötti vi­szony- legfontosabb kérdéseiről. Örömmel állapítom meg ez al­kalommal is, hogy y-alamennyi megy-itaiolt kérdésben teljes a nézetek és a vélemények egy­sége. Pártunk és a Magyar Szoci­alista Munkáspárt sokat és eredményesen dolgozott azért, hogy- elmély-ítse a magy-ar és a szoy-jet nép baráti viszonyát Ma teljes joggal elmond­hatjuk. hogy a magyar és a szov-jet nép testvéri ba­rátsága pártjaink történel­mi érdeme. (Folytatás a 2. oldalon.}

Next

/
Thumbnails
Contents