Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-30 / 151. szám
Vasárnap, 1903. június 30. ESS ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Az canf»«*£*ckkel való törődésben nem szabad elfáradni Együttes ülést tartott a megyei tanács és a népfront megyei bizottsága Elét évtized a német munkásokért Etlclény közelében a borsot! i tsz-fanyán 72 méteres mélységből már feltört a víz. (Foto: Sz. Gy.l A' borsodi szénmedencében, beleértve a két tröszt valamennyi üzemét, az év első negyedében igen jó eredményt értek el a balesetek csökkentésében. A múlt év azonos időszakához viszonyítva 13,4 százalékkal kevesebb baleset következett be, így megyénk az országos értékelésben a második helyre került. Ez nagy dolog, hiszen eddig az ötödik-hatodik helyen álltunk. A javulás az emberekkel való fokozottabb törődést jelzi, szemléletbeli változást tükröz, sok száz, sok ezer pártmunkás, szakszervezeti ember, kiszista, műszaki vezető hivatástudatból, megértésből fakadó munkájának eredménye Az örvendetes jelenségeit mellett volt egy cseppet sem dicséretes dolog: a Miskolci Bányaüzemben a megyeivel ellentétben feltűnően sok baleset — az összesnek 27 százaléka — történt. Az ok vizsgálatával foglalkozott a megyei, a Miskolc városi és a bányaüzem pártbizottsága, a tröszt, a bányaüzem szakszervezeti, műszaki szervei, a Kerületi Bónyafelügyelőség. E mélyreható, komplex vizsgálat nemcsak a balesetek okait tárta fel, hanem már kezdeti, s elismerésre méltó eredményeket is produkált. Voltak, akik a balesetek okainak vizsgálatánál a bányaüzem sajátos körülményeire hivatkoztak. Kétségtelen, a Miskolci Bányaüzem a megye legnagyobb „szénüzeme”, az almák szétszórtak, s ez megnehezíti az egységes irányítást, ellenőrzést. De különösebb, más bányától eltérő sajátosságai nincsenek. A biztonsági állapot kielégítő, a 92 kilométernyi nyitott vágatból 32 kilométer korszerűen biztosított. Az állapotok bányánként is eltérőek voltak. Anna- és Márta-aknában példás rendet és fegyelmet találtak, viszont sok kifogásolni való akadt az adri- ánvi, a barossaknai, a pálinká- si almában, s a tanbányában. Sok hibát találtak a gépészetben, (védőbűrkolathiány, rossz földelés). A külszín sok helyen rendetlen volt, betonidomok, TH-gyűrűk, bányabiztonsági anyagok szanaszét hevertek. Ezek után érthető, ha a legtöbb baleset a külszínen történik. És a balesetekben Adriány-akna „vezet”. Baj volt a munkaszervezéssel. Jellemző; kilenc gumiszalag szállítja ki a szenet, s elég volt, ha egy motor megmakacsolta magát, az egész vonalon leállt a termelés, utána meg hajrá, kapkodás következett, hogy behozzák a késést. Baj volt a szemlélettel is. A középkáderek, a műszaki vezetők egy része valahogy nem törődött úgy az emberrel, ahogy kellett volna. És az emberek se törődtek eléggé önmagukkal. Különösen jellemző volt ez a fiatal bányászokra. A merészség, a túlzott magabiztosság sokszor végződött balesettel. Az áprilisi és a májusi állapotok alapján a fenti megállapítások sok vonatkozásban elvesztették érvényüket, s ma már csak mint tanulságokat idézgetik. A bánya párt- és szakszervezeti szervei, a műszaki vezetés igen sokat tett a szemlélet megváltoztatásáért. Igyekeztek közüggyé tenni a balesetvédelmet. A módszerek közül érdemes néhányat megemlíteni. A pártbizottság, az alapszervezetek sok párttagnak olyan pártmegbízatást adtak, hogy itt, vagy ott, így és úgy foglalkozzék az emberek nevelésével, igyekezzen segítséget nyújtani a munkásvédelembcn. A szak- szervezet megszervezte a munkavédelmi őr-rendszert. Lyu- kóbányán például minden csapatban, munkahelyen van egy, megbízott. A műszála vezetés jobban megköveteli a műszaki-technológiai utasítások betartását, jobban szervezi a munkát. A felelősségérzet felrázása céljából megtették azt is, hogy esetenként a balesetet szenvedett dolgozót megkérték, egy nagyobb kollektíva előtt mondja el, hogyan történt a baleset, hogyan lehetett volna elkerülni. Sokszor az okos emberi sző kevésnek bizonyult. Csaknem minden aknában akadt egykét brigád-, vagy csapatvezető, aki többszöri figyelmeztetés, kérés ellenére sem végezte el a szükséges biztosítást. Az ilyenektől egy hónapra elvonták a tíz százalékos brigádvezetői járandóságot, és ha ez sem használt, más beosztásba helyezték. Felhasználják a szemléltető eszközök különféle formáit, feliratokon is figyelmeztetik az embereket: tartsák be az óvintézkedéseket, Van olyan elképzelésük: balesetvédelmi kiállítást rendeznek, s fényképekkel illusztrálják, mi és ki okozta a balesetet, milyen emberi szenvedést, kárt okozott vele. A külszínen is tettek egyet s mást a rendcsinálásban. Lyukóbá- nyán például most is dolgozik egy földgyalu, hogy megfelelő terepet készítsen az anyagok tárolásához. És mit mutat a statisztika? örvendetes javulást. A Miskolci Bányaüzemben a tröszt színvonalára sikerült leszorítani a baleseti százalékot Ebben nagy része van Lyukó- bányának, ahol egyharmadá- val csökkentették a balesetek számát. Ismétlem, a számát* mert még nincs minden rendben. Az előforduló balesetek nem könnyű karcolások. A balesetek figyelmeztetnek: még többet kell tenni az emberek életvédelméért. És nem szabad elfáradni az emberekkel való törődésben. (CsB) A hengerészek kérése • ’A hőmérő higanyszála hirtelen harminc fok fölé • emelkedett. Néha szellő se rebben, szinte „áll” a fülledt * levegő, tikkasztó a hőség, kánikula mindenütt, próbára • teszi az embereket. ’ • Különösen megviseli és próbára teszi a melcgüzemi • dolgozókat, akik 1200 fok fölé hevített kemencék és a ® tüzes öntecsek közelében állnak helxjt e rekkenő hőség- e ben is. A tikkasztó, mozdulatlan levegő ráadásul itt egy • kicsit gázos, emiatt még nehezebb elviselni a szokatlan * időjárást. Sok, minél több ventillátorra lenne szükség, • hogy az emberek elviselhetőbb körülmények között dől- « gozhassanak. • A Lenin Kohászati Művek durvahengerművében J viszont jelenleg mindössze egy ventillátor működik, a • többi villanymotorok hiányában, sajnos áll. A hengermű- • vek vezetője, Jecs elvtárs tájékoztatása szerint több vil- • lamos-motort még a kánikula beállta előtt javításba ad- • tak a villamos motorjavító üzembe, s most nagyon várják, • hogy legalább a legszükségesebb motorokat kijavítva, • minél előbb visszakapják. Szeretnének jobb, elviselhetőbb £ munkakörülményeket teremteni az üzemekben, meg sze- • vetnék indítani minél előbb az álló ventillátorokat. * A hengerészek kérik a motorjavítókat, ha ez csak • rajtuk múlik, legyenek segítségükre: készítsék el minél J előbb a szükséges motorokat. • Ügy gondoljuk, a hengerészek kérése nemcsak indo- • költ, de kellő megértéssel teljesíthető is. (csé) « A tanácsolt és a Hazafias Népfront-bizottságok jobb és sikeresebb együttműködésének problémáit a megyei tanács és a népfront megyei bizottsága együttes ülésen tárgyalta meg szombaton délelőtt. A Hazafias Népfront működési szabályzata és a tanácsokról szóló rendelet egyaránt aláhúzza a két szerv szoros együttműködésének szükségességét. Ennek szellemében került most sor az együttes ülésre. Megjelent az értekezleten és az elnökségben helyelfoglalt többek között dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Szabó Károly, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa titkárságának kiküldötte, Csol- lák Gábor, a Minisztertanács titkárságának munkatársa és Koltai István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mozgalmi osztályának helyettes vezetője. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége által közösen összeállított, a tanácsok és a népfront kapcsolatáról szóló jelentést írásban megkapták a tanács- és a népfront-bizottsági tagok. Sikeres együttműködés A jelentés megállapítja, hogy a tanácsválasztás előkészítésében és az új tanácsok munkájának megkezdésében igen sikeres volt a két szerv együttműködése. További feladatot jelent azonban a tanácstagok és az állandó bizottságok munkájának támogatása. Felsorolta a jelentés, melyek azoic a területek, amelyeken a jövőben tovább kell fejleszteni a közös munkát, s megszabta a teendőket. A jelentést dr. Tóth István, a népfront-bizottság megyei titkára egészítette ki azzal, hogy nyomatékosan aláhúzta, milyen nagy jelentősége van annak, hogy sor került a közös megbeszélésre. Hangsúlyozta, hogy különösen községeinkben, a tanácsvezetők és a helyi -népfront-titkár személyes kapcsolata helyett, testületi kapcsolattá kell kiépíteni az együttműködést. Nyújtson segítséget a népfront a tanácsülések határozatainak előkészítésében. kérje ki a lakosság véleményét. B. Bónis Istvánná megyei tanácstag több hozzászólóval együtt szintén örömmel üdvözölte az együttes ülést. Elmondotta, hogy egyes községekben gyakorlatilag a Hazafias Népfrontot csupán egy személy, a titkár képviseli. Szükségesnek tartaná, hogy jobban ismertessék falvainkban a népfront célkitűzéseit. Beme Andorné tanácstag a cigánykérdést tette szóvá, s elmondotta, hogy a tanácsokat nem segítik eléggé a különböző társadalmi szervek a cigányprobléma megoldásában. fiiafcífsísnalt hözös bízoüfságoknt Hasznos javaslatot terjesztett a tanácsülés elé Benárd Géza megyei tanácstag. Kérte, alapítsanak különböző díjakat a növénytermelésben kiváló munkát végző dolgozók részére. Véleménye szerint helyes lenne, ha a Hazafias Népfront és a tanács közös bizottságot alakítana, amelynek tagjai 'télnék oda a díjakat. A jelentés több pontban foglalkozott a Hazafias Népfrontbizottságoknak a tanácsok munkáját segítő tevékenységével. Ehhez kapcsolódott Szolnoki Jenő megyei népfrontbizottsági tag felszólalása. Statisztikai adatokkal mutatta be a helyes trágyakezelés, a jó legelőgazdálkodás hasznát. Igen hasznos volt ez az együttes ülés. Ennek megállapítása mellett, Szabó Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárságának kiküldötte rámutatott arra is, hogy a jelentés túlságosan általános. Ebből adódik, hogy a hozzászólásokban is több területet érintenek, s helyesebbnek tartaná, ha a jövőben hasonló alkalommal egy-egy probléma részletesebb megvitatására szorítkoznának. Ezután arról beszélt, hogy megvan ugyan az együttműködés a két szerv között, de még nem eléggé ismertek a helyes módszerek. Nemcsak a Hazafias Népfrontnak kell támogatni a tanács munkáját, hanem a tanácsnak is meg kell teremtenie a népfront-mozgalom kibontakozásához a jó feltételeket. Nem helyes az, ha a községekben is általános irányelveket dolgoznak ki. Ott már konkrét dolgokról kell beszélni. fl népfront aktivizálja a lakosságot Ilyen értelemben bírálta a jelentés anyagát dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is. A tanácsválasztás idején sikeres munkát végzett a népfront — folytatta —, aktivizálta a lakosság nagy többsé-' gét. Most az a feladat, hogy ezt az aktivitást átvigyék a termelő munkára. Ezután arról szólt, hogy két fontos problémában várják a megyei tanácstagság és a népfrontbizottság segítségét. Az egyik a termelőszövetkezetek megerősítése, a másik pedig a kenyérgabona termeléssel kapcsolatos feladatok megoldása. Az ország érdeke ugyanis azt kívánja, hogy megyénkben ugyanolyan területen termeljünk kenyérgabonát, mint eddig, és növeljük a termésátlagot. Legfontosabb feladat tehát, hogy a legjobb területen, időben végezzék el a kenyér- gabona vetését. Kovács Kálmánná, a nőtanács megyei titkára a szakoktatásról, a szocialista brigádmozgalomról és a tanácstagok oktatásáról beszélt. H. Szabó Béla, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, a népfront-bizottságok kulturális tevékenységéről szólt. Az együttes ülés második napirendjeként a megyei tanácstagok megválasztották a bíróság mellett működő népi ülnököket. Ezután szervezeti kérdéseket tárgyaltak, majd néhány interpellációt terjesztettek a tanácsülés elé. Többek között Iván István megyei tanácstag kérte, hogy rendezzék Sima község ivóvíz problémáját. Nincs ásott kút a községben, s az erdei forrás bevezető csatornája pedig elavult, s elfolyik a víz Kovács Kálmánná elmondotta, hogy a Sárospataki és Sátoraljaújhelyi Szabó Ktsz több munkaerőt tudna alkalmazni, de nem engedélyezik a bővítést. Kérte, hogy a megyei tanács intézkedjen ebben az ügyben. Végezetül a Hazafias Népfront megyei bizottságának tagjai bizonyos kiegészítésekkel elfogadták a második félévi munkaterv javaslatot. Kútfúrók A kép egy kis nén\et falu- 1918-ban sikerült megszöknie, ban készült, Eichwegc egyik Azonnal csatlakozott elvtársai- parasztházában. Az asztalnál hoz és Lipcsében ott volt a Né- szövetkezeti parasztok között met Kommunista Párt alapító Walter Ulbricht, a Német De- tagjai között. Harminc esztenmokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, nejével. Az első munkás-paraszt állam vezetője gyakran keresi fel a városok és a falvak dolgozóit s ezúttal eleget tett az ebédre szóló meghívásnak is. Az asztal mellett azután családias eszmecserét folytattak a szövetkezet és az ország örömeiről — gondjairól. Walter Ulbricht több mint öt évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége során sohasem szakadt cl a néptől, a hétköznapi gondokkal küzdő emberektől. Apja szociáldemokrata munkás volt, s az asztalos- inas Walter Ulbricht már tizenötéves korában a Szocialista Munkásifjúság tagja és tizenkilenc éves korában belépett a Német Szociáldemokrata Pártba, Amikor fellobbantak az első világháború ágyútüzei, Walter Ulbricht a Karl Liebknecht köré tömörült, baloldali szociáldemokraták soraiban küzd szenvedélyesen az imperialista háború ellen. Antimilita- rista propaganda tevékenységéért börtönbe került, ahonnan dós korában a párt titkárává, majd később a Politikai Iroda tagjává választották. Ernst Thälmann és Wilhelm Pieck oldalán küzdött a fasizmus fenyegető veszedelme ellen. A kommunista párt illegális vezetőségének tagja, majd a párt határozatára külföldről vezette a harcot a fasiszta barbárság ellen. A szovjet—német front lövészárkaiból Szólt hangszórón keresztül a német katonákhoz: álljanak át a Szovjet Hadsereghez, az igazság oldalára. Amikor Németország felszabadult a hitleri fasizmus alól, Ulbricht elvtárs Wilhelm Pieck- kel együtt a német munkás- osztály egységének helyreállításáért harcolt, s őt választották Németország Szocialista Egységpártja első titkárává. Küzdelmekkel, de sikerekkel feli hét évtized áll a kemény férfi mögött, aki együtt él a néppel, s aki oly sokat tett az első szocialista német állam felépítéséért. Hetvenedik születésnapján a magyar dolgozók forrón köszöntik a német munkásosztály nagy harcosát.
