Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

▼asfimap, 1553. JfinJtts 9. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 T elefonon felhívott nem­régiben egy elvtárs Ka- zincbarcikáról. Azt kér­dezte: hogy’ értelmezzük „gya­korlatilag” a marxizmus—le- inizmus eszmei offenzíváját ? *— Mi a tennivalónk, hogy nyúljunk hozzá mi, propagan­disták . . . mivel kezdjük? — hlert az elvtárs, aki e kérdé­seket intézte hozzám, propa- Gandista. Nem sokkal később Borsod- hádasdon jártam,' s a lemez- Gyári pártbizottság titkárától, Vass Géza elvtárstól érdeklőd­tem: hogyan fogadták Nádas- don Szirmai elvtárs előadását a marxizmus—leninizmus esz­mei offenzívájáról, — értik-e a kommunisták, főleg a propa- Gandista elvtársak, hogy mi­ről van szó? — Néhány prob­lémára Vass elvtárs is felhívta figyelmünket ezzel kapcsolat­ban. , Néhány nap múlva Pethes András elvtárs, az ózdi pártbi­zottság titkára jelezte, hogy célszerű lenne szélesebb kör­ben felhívni pártszervezeteink figyelmét az eszmei offenzíva lényegére, s az ezzel kapcsola­tos konkrét tennivalóinkra. A megyében másutt is ta­pasztalható bizonytalankodás, egy kicsit a probléma misztifi­kálása is. Vannak, akik „kizá­rólag elméleti kérdésnek” tart­ják a marxizmus—Xeninizmus eszmei offenzíváját, másolt va­lamilyen „rendszabályokra” Gondolnak, ismét mások vala­milyen különleges „támadó hadműveletekre” — mivel az offenzíva magyarul támadást íelent. Kétségtelenül bonyolult Problémáról van szó, amit helytelen lenne túlzottan le­egyszerűsíteni egy-két gyakor­lati problémára. Mégis a bi­zonytalankodás azt mutatja, sokan nem értik meg a dolog lé­nyegét. Nem látják, hogy a marxizmus—leninizmus eszmei 0ffenzivája. nem új dolog, hogy Marx, Engels, Lenin világot formáló eszméi születésük pil­lanatától kezdve „támadják” a légi burzsoá világ polgári és kispolgári eszméit, világnéze­tét. életszemléletét, a haszon­lesés, a kizsákmányolás, az ön­zés és egoizmus rendszerét, Világát, eszméit. A társadalmi fejlődésnek objektív folyamatát éppen a marxizmus—leninizmus esz­méinek terjedése, térhódítása offenzívája — gyorsította mag az elmúlt másfél évszá­zad alatt, s hogy bekövetkezett 1917, bogy megértek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom összes, objektív és szub­jektív feltételei, hogy létrejött 0 világ első, kizsákmányolástól bientes társadalmi rendszere, raszt hatalomban, a gyárak-ál­lamosításában, a. mezőgazda­ság szocialista átszervezésében, a szocializmus alapjainak le­rakásában, a. kultúra, a tudo­mány és a művészet felvirág­zásában, széleskörű elterjedé­sében. Viszont a helyzet, amelyben pártunk VIII. kong­resszusa nemrég ráirányította figyelmünket a marxizmus—le­ninizmus eszmei offenzívájára, a marxista—leninista eszmék — világnézet, életszemlélet, magatartás, ízlés törekvések stb. — széleskörű elterjeszté­sének fontosságára, uralkodó­vá tételére az emberek tuda­tában — új: A mezőgazdaság szocialista átszervezésével befejeztük a szocializmus alapjainak lera­kását. A szocialista termelési viszonyok kialakítása után itt az ideje, hogy szocialista ren­det teremtsünk az emberek fe­jében is! Hogy általánossá, uralkodóvá tegyük önmagunk és általában az emberek tuda­tában a marxizmus—leniniz­mus eszméit, tanításait, s egész életünket eszerint rendezzük be. Ez a dolog lényege. M ost, amikor nekigyűr- lcöztünk a szocializmus teljes felépítésének, mit kíván tőlünk, pártszervezete­inktől ez az emberek fejében történő „szocialista rendcsiná­lás” — mit kíván az eszmei offenzíva? — Mivel kezdjük? — kérdezik egyre többen ért­hetően és jogosan. Megpróbáljuk itt néhány problémára, néhány konkrét tennivalóra felhívni az érdek­lődők figyelmét I Űgy gondolom, hogy ön- -* magunk, mindenkinek önmaga értékelésével kell kez­denünk. Kellő önismerettel „megnézni”, hogy „minden .rendben van-e már nálam?” ... Marx—Engels—Lenin, a kom­munista párt tanításai szerint élek, dolgozom, tevékenyke­dem-e azon a poszton, ahová állított a párt, az állam, a kö­zösség? Eleget teszek-e tőlem telhetőén azoknak a követel­ményeknek, amelyeket elvár tőlem a társadalom? Valóban önzetlenül, a nagy cél, a szo­cializmus, illetve a kommu­nizmus, mindenki békéje és boldogsága sarkall-e a mun­kámban, vagy önző egyéni ér­dek, számítás, karrier, anyagi előnyök stb. És egyáltalán is- merem-e jól a marxizmus— leninizmus eszméit, a helyes életszemlélet követelményeit. Vagy mit kell tennem, hogy ez az eszmei offenzíva minél előbb a marxizmus—leniniz­mus eszmélnek teljes győzel­sére. Nem vitás, hogy a marxiz­mus—leninizmus eszmei offen- zivája első számú harcosainak a leommunistáknak kell len- niök. A vezetőségi tagok, s a propagandisták pedig, képletes értelemben az offenzíva. „pa- rancsnolcai”, akik személyes példamutatásukkal, türelmes felvilágosító munkájukkal, okos intsrukcióikkal a harc él­vonalába kerültek a VIII. kongresszus óta. Különben is elemi dolog, hogy a jó harcos „tölt is”, nemcsak „tüzel”, és mindig a legkorszerűbb, legha­tásosabb fegyverekkel hadako­zik ... Az osztályharc mai fő kérdései, akár a gazdasági épí- t'őmunka időszerű problémáit tekintjük, akár pedig az esz­mei-nevelő munka feladatait vesszük közelebbről szemügyre, sok „árnyalt”, bonyolult prob­léma jó megoldását kívánja tő­lünk. A legfrissebb eszmei-szel­lemi „muníció” nélkül ezeket aligha tudjuk jól „megharcol­ni” ... Pedig egész szocialista fejlődésünk, már ami a belső feltételeket illeti, lényegében ezen múlik. Remélhetően pártszerveze­teink már az új pártoktatási év előkészítése során is figye­lembe veszik az eszmei offen­zíva követelményeit. 4 Még valamire okvetlenül szükség van. Az általá­nos helyzet felmérésére helyi­leg, konkrétan, és a tennivalóit elemzésére, a „harcosok” jó el­osztására, csoportosítására üzemeinkben, termelőszövetke­zeteinkben, hivatalainkban és intézményeinkben. Kutassuk fel a „tartalékállományben lévő harcosokat is”, azokat az elvtársakat, akik képesek és szívesen is végeznének konkrét propaganda. és agitációs mun­kát, akik az elmúlt évek során öthónapos pártiskolát, esti egyetemet, pártfőiskolát, szako­sított tanfolyamot, vagy más, magasabb szintű és színvonalú tanfolyamot, iskolát végeztek, s akik ma még sok pártszerve­zetünkben „talonban vannak”. Kutassuk fel bátran párton- kívüli clvtársainlcat is, pedagó­gusokat, mérnököket, közgaz­dászokat és más végzettségűe­ket, akik felkészültségüknél, becsületes szándékaiknál fogva megtisztelő megbízatásként se­gítenének pártszervezeteinknek a marxizmus—leninizmus esz­mei offenzívájában. Sok a tennivaló. — Dol­gozzunk! Csépányi Lajos Hurrá, itt a vakációi (Foto: Szabados György) Bútorozási tervet készítenek az egyedi tervezésű új lakóépületekhez a Miskolci Tervező Vállalatnál A Miskolci Tervező Vállalat építészei a típustervek alkal­mazásán kívül elsősorban a belvárosban található foghíjak beépítésére, a városképi és te­lekadottságok figyelembe vé­telével egyedi terveket is készí­tenek. Az egyedi tervezésű há­zakban kialakított lakások né­mileg különböznek a régi, meg­szokott otthonoktól, s lakóinak sokszor gondot okoz bebútoro­zásuk. Az új lakásba költözök éppen ezért kérték, hogy a la­kások tervezői tanáccsal segít­sék célszerű berendezését A Miskolci Tervező Vállalat Szocialista munkabrigád cím­ért küzdő tervezőkollektivái a szakszervezeti bizottság javas­latára magukévá tették ezt a kérelmet, s elhatározták; az ál­taluk tervezett lakásokhoz bú­torozási javaslatot is mellékel­nek, amit a lakók a lakáskulcs­csal együtt kapnak meg. A vál­lalatnál jelenleg három épület egyedi tervei készülnek; a Ki- lián-déli városrészben épülő 10 emeletes magasház-, a másik épület a selyemréti városrész­be, a harmadik pedig a belvá­rosba kerül. Ezekben az épü­letekben összesen 220 lakást alakítanak ki. A beköltöző la­kóknak a tervezők arra is ta­nácsot adnak, hogy meglévő, vagy régi stílusú bútoraikat ho­gyan alakíthatják át, hogyan variálhatják újonnan beszer­zett bútorokkal. Ezer személyes öltözo-fürdS építését kezdték meg Miskolcon Tavaly fogtuk hozzá az új és a jelenleginél korszerűbb drót­gyár építéséhez. A 260 millió forintos költségelőirányzattal épülő új üzem építése a hosszú téli szünet után fokozódó ütemben halad. A 20 ezer négyzetméter alapterületű hu­zalgyártó üzemcsarnokbán már megkezdték a vasszerke­zetek szerelését. Befejezéshez közeledik a gyár vágány- és csatornahálózatának építése. A napokban megkezdték a köz­ponti szociális épület, az ezer személyes, részben fekete-fe­hér rendszerű öltöző-fürdő építését. Ebben a csaknem 600 négyzetméter alapterületű, há­rom emeletes épületben kap helyet a modem orvosi rende­lő, valamint az üzemi labora- I tórium. 9 Szovjetunió, hogy ez a tár­sadalmi rendszer világrend- szerré fejlődött a második vi­lágháború után, hogy többek között ma, nálunk is ilyen tár­sadalmi rendszer épül, hogy Moszkvától Berlinig és Pe­ringtől Havannáig épül. az új Világ, kizsákmányolok és ki­zsákmányolás nélkül, önző, kalmárlelkű emberek nélkül, t-z. nem kis mértékben a mar­xizmus—leninizmus eszmei of- fenzívájának eredménye is — hiszen az eszmék közismerten Visszahatnak az emberek cse­lekedeteire és anyagi, társa­dalmi viszonyaira is. N álunk sem új dolog a marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája. Marx és Engels zseniális mű­tét, a Kommunista Kiáltványt Például a századfordulót meg­előző években fordították le először magyar nyelvre. Azóta, különösen pedig a felszabadu­lás óta jónéhányszor. Marx, ^ngels és Lenin műveit ki tud­ja hányán tanulmányozták ná- l’ink a felszabadulás óta és tanulmányozzák jelenleg is. Ézek a tanítások, a szocializ- Vtus, a kommunizmus eszméi terjednek és a gyakorlatban tevékeny közreműködésükkel *heg is valósulnak. Hatása ná­lunk és a testvéri országokban ■— óriási. Ezek az eszmék öl- tériek testet a munkás—pá­ráét eredményezze? .. De legalább ennyire fon­tos, hogy pártszerveze­teinkben. tömegszervezeteink­ben és állami intézményeink­ben is meghonosodjék az őszinte önbírálat és bírálat lég­köre. Hogy ne csak „biztassuk egymást” a kommunista bírálat és önbírálat fegyverének forga­tására, ahol és amikor erre szükség van, hanem forgassuk is ezt a fegyvert, mindig a „nagy ügyért”, a közösség ér­dekeit, a szocializmus meg­valósításának ügyét: szem előtt tartva, kommunisták esetében a párt szervezeti szabályzatá­nak követelményeit is betartva. Éspedig annak tudatában, hogy a pártszerű és segítő szándékú bírálat fegyverétől sohasem az emberek, a megbírált, önma­gunk vagy mások „halnak meg”, hanem a. hibák, a rossz módszerek, a helytelen törek­vések, a felelőtlenség; avagy éppen a becstelenség, a bürok­rácia, a karrierizmus, az önzés, a haszonlesés. Eszmei offenzívánk győ­zelmét, a szocialista esz­mék teljes térhódítását, a szo­cialista tudat általánossá és uralkodóvá válását bizonyára előbb érjük el, ha az eddiginél, éppen az ügy jelentőségénél, a szocialista tudat aktív szereoé- nél fogva, nagyobb gondot for­dítunk az egész párttagság, kü­lönösen a pártszervezetek veze­tőségi tagjainak s a. propagan­disták eszmei-politikai színvo­nalának, felkészültségének, ál­talános műveltségének emelő­A „Geszti Szerelem" nyomában Fújjuk le a feledés porát ' természet hoz- CSOdas ^nk édesedik. Északon a borongós Bükk állja útját a tekintetnek. Ott arra, a fövennyel borított avar várrom alatt elődeink csontjai porlad­nak. Kifakult legendák kerin­genek a múltról. Az idegen csak szelíd dombokat lát, ta­rackon legelésző birkanyája­kat; itt-ott egy tenyérnyi sző­lőt, gyümölcsöt, s lent az ősi község: Borsodgeszt. Festő vásznára kívánkozik a sok-sok részlet, bódít a vadon tenyésző virágok illata. Valaki áll a dombon. Mé- lyenülő szemeivel 13 év óta már annyiszor tapogatta végig a környéket, s ez a szem, amely látja a kicsiny hajlékok öklöm- nyi rácsos ablakait, a mállado­zó pincefalakat, a fűvel benőtt régi utakat, a parlagon álló dombhátakat, nyugtalanná lesz, s remegés fut végig nagy, erős termetén. Dózsa Molnár Dániel református lelkész másképpen látja ezt a panorámát, mint az idetévedt krónikás, vagy a ter­mészetkedvelő. öt a tegnap el­hunytak egykori, s a mával ví­vódó emberek izgalma fogja el. Csaknem tíz évig volt papja a falunak. Itt megtanulta, hogy. nem elég a vigasz a lelkeknek. örömöt szeretne látni, amely megszépíti az arcokat, s amely a jólétből táplálkozhat csak. — Nyíltfejtésű aranybánya vesz bennünket körül. Csak el kellene venni a kincseket... Ezt 6 mondja, akit át- és át- fűt a bizakodás, a biztos tuda­ta annak, hogy felvirágzik még ez a valamikor szőlőkultúrájá­ról messze földön is híres falu. Bízik benne, hogy a községben kicserélik a házakon a kicsiny ablakokat, s hogy a munka­bíró férfiak hazajönnek, ha feltárják a „bányát”. Bízik, mert a kormányzattól is jó sza­vakat kapott. 13 éve annak, hogy fizetetlen krónikása, istá­polója a geszti jövendőnek. Ba­rátokat, ismerősöket győzött meg, tudós emberekkel ízlel- tette meg az aranyosan csillogó Geszti Szerelmet. S aki megíz­lelte ezt a bort, az mindig el­odázta sietős dolgát. Olyan szavakat mondott a kóstoló, amikkel csak a tokaji és a gö­rög samosi borokat szokták megtisztelni. Barátja, ismerője sok akadt, de olyan, aki kezet nyújtott volna neki, mind az utóbbi időkig kevés. Van, aki megszállottnak tartja, aztán mondtak olyan megjegyzést is, ami kedvét szeghette volna. Hajlongott szőlőjében kísér­letező kedvvel, kutató szenve­déllyel, hogy bizonyíthasson. Most is féltve őriz két üveg aszút, hogy az országos szőlé­szeti főigazgató, dr. Fejes Sán­dor előtt bizonyíthassa: Bor­sodgeszt aszúja nagyon előkelő helyet foglalt el és foglal el a magyar aszú ranglistáján. En­nek értékelésére ígéretet is ka­pott. A borsodgeszti eljutott már az Elnöki Tanács elnökéhez. Fogadta is felkaro- lóját, aki onnan csakúgy, mint később a kormánytól biztató szavakat kapott. Tárgyalások vannak kilátásban, amely elé most nagy várakozással tekint. A várakozásnak mindig meg­van a feszültsége, s ezért most sem tölti tétlenül a napokat, amellett, hogy hivatalával járó kötelességét is ellátja. Sokan fantasztának tartják, és egyesek azzal is értetlenül állnak szemben, hogy éppen egy pap vállalkozik kovásznak a nagymúltú szőlőkultúra fel- támasztására. Dacol és hadako­zik mindezekkel és az itt-ott elejtett elmarasztaló vélemé­nyekkel. Egy dosszié vastagodott meg azzal a levelezéssel, amelyet a geszti ügy érdekében folytatott. S nem akármilyen eszközöket vonultat fel törekvésének iga­zolására. Többek között a múl­tat hívta segítségül. Elkezdte söpörni a múltat eltakaró port. Levéltárban kutatott, vallatóra fogta az elfelejtett avar emlé­keket, az öregeket, falu szülöt­teit Az elmondások és a sár­guló krónikák sok mindent megőriztek. 1576-ban a bortiáed termelésére kötelezett falu pol­gárai 370 köböl és 90 icce bort termeltek. Több mint ezer hol­don díszlett a szőlő, s a termés jelentékeny része aszú volt. Előbb a görögök, majd faten­gelyes kocsijaikon eljutottak ide a lengyel borkereskedők is. Innen vitték a kóser-bort hogy aztán többszörös áron a cári udvarba, s a világ sok tájára szállítsák. Egymással összekö­tött régi pincék tanúskodhat­nak még most is a hajdani gazdagságról, bár nagy részük már félig összedőlt Sa régi szőlőterületek? Kopárak, letaroltak, parlagon hevernek, jó esetben a birka legelészik rajta. Ma mindössze 130 kh a nyilvántartott szőlő- terület Ennek azonban már igen kicsiny az értéke. Nem hiába, hiszen a hatvan-nyolc­van éves öreg tőkék nagyon soványan fizetnek. Évek óta el­maradt a pótlás, a felújítás, s az öreg tőkéknek csak az ago- nizációját nyújtja meg az a kevés trágya, amit a földbe juttat a kapálás és a kezelés. Az 1956 előtti gazdaságpolitika túlzásait is megszenvedte a szőlő. A magas adózási rend­szer minimálisra sorvasztotta a termelési kedvet Garami Erű' (Folytatjuk.) Mivel kezdjek ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents