Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-05 / 129. szám

ESZAKMAGYAROKSZÄG Szerda, 1563. Június 5. ——— ............................... J egyzetek a liiiinfes békekonferenciáról A napokban megrendezett Északmagyarországi Tu­dományos Békekonfe­rencián legelőször ez a kérdés ötlött fel bennem: tud-e valami újat mondani ez az illusztris testület milliók gondjáról, az emberiség féltett, kincséről, napjaink legégetőbb kérdésé­ről: a békéről? Vagy talán így: hogyan mondják el az oly sok­szor — de sohasem elégszer — megfogalmazott igazságot azok az emberek, akik eljegyezték magukat a tudományos kuta­tással, a természetben és a tár­sadalomban érvényesülő tör­vényszerűségek birtokbavételé­ért vívott harccal, akik labora­tóriumokban és intézetekben, górcsöveknél és okos gépeknél keresik, fürkészik az igazságot. A miskolci békekonferencia, amelyen jó volt látni egy nagy­szerű gondolat összeforrasztó egységében három megye értel­miségének kiválóságait, már első mozzanataiban válaszolt erre a kérdésre. Válaszolt az a felirat, amely mottóként szol­gált a tanácskozás - részvevői­nek és szellemének: „A tudo­mánynak és a tudósoknak a békét kell szolgálatok, egyedül a békét.” Válaszolt rá meg­nyitó szavaiban dr. Zambó Já­nos, Kossuth-díjas akadémikus, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora: „Munkaterü­letünkön és a közéletben hir­dessük, magyarázzuk: a tudo­mány és technika minden vív­mánya egyes-egyedül csak az ember felemelkedését, jólétét, békés, boldog életét szolgál­hatja, nemzetiségre, nemre, fajra, a bőr színére való tekin­tet nélkül.” És válaszolt ezután az egész konferencia, amely két kérdéskörben mozgott csupán — rendkívül jelentős és nagy hatósugarú kérdések körében —, de minden mozzanata és tisztes állásfoglalása a haladó, becsületes tudomány s a béke egynyelvűségéről, elválasztha- tatlanságáról, megbonthatatlan egységéről vallott. * Üjszerű, mélyértelmű megfo­galmazásokban' is gyönyörköd­hettünk, amelyek a békéért ví­vott küzdelem emberi, társa­dalmi és filozófiai vonatkozá­sait gazdagították. Két frap­páns, elgondolkoztató és tanul­ságilag gyengén fejlett orszá­gokkal való együttműködés le­hetőségei a békéért folytatott harc jelenlegi szakaszában. Mindkét előadás s a hozzá­kapcsolódó korreferátumok bő­séges tájékoztatást, nagyonis időszerű ismereteket és fontos tanulságokat kínálnak, érde­mes és szükséges tehát, hogy közkinccsé tegyük őket. * Ismét dr. Zsebők Zoltánra hivatkozom: „Sokfelé jártam a világban — mondotta —, sok tudóssal folytattam eszmecse­rét, de egyetlen egv sem akadt közöttük, aki azt állította vol­na, hogy a vitás kérdéseket csak háborúval lehet elren­dezni és megoldani.” — Ö em­lített olyan neveket, mint Ein­stein, Oppenheimer, akik a tu­dománynak és a béke ügyének egyaránt nagy alakjai. Mások Joliot-Curje-re, Albert Sehwei- tzer-re. Bertrand Russcl-re hi­vatkoztak, az egyetemes tudo­mány olyan kiemelkedő egyé­niségeire, akik tudva-tudták, hogy a tudomány, ha hivatása magaslatán áll, csak az életet szolgálhatja. A miskolci konferencia indí­tottá el a tudományos béke- konferenciák sorát, amelyeket ezekben a napokban négy egyetemi városunkban rendez­nek meg. Felhívásában hasonló tudományos békekonferenciák­ra, termékeny vitákra hívta fel más országok tudósait is. „így nagyarányú nemzetközi tapasztalatcsere alakulhat ki, és ebben minden tudományág művelőinek egyöntetű és elté- ríthetetlen akarata domborod­hat ki: kerüljük el a háborút." A konferencia, amelv erőt és bizalmat sugárzott, talán csak egyetlen csöpnnek számít. De a tenger is milliónyi csepnből áll össze. És a tenger Ipgyőzhetetlen! Sárközi Andor Ä műszaki fejlesztés és a világszínvonal ságos megjegyzést szeretnék kiemelni. Az egyik dr. Zsebők Zoltán Kossuth-díjas egyetemi tanáré, aki az Országos Béke­tanács Tudományos Bizottságá­nak megbízásából vett részt a konferencia munkájában. „A biológia — mondotta — nem ismer példát arra, hogy vala­melyik élőlénycsóport elpusztí­taná saját .fajtáját. Az az ideo­lógia tehát, amely _ a háborút hirdeti, nemcsak embertelen, hanem természetellenes is.” A másik a világ tudósaihoz in­tézett felhívásból való: „A ma­gyar tudományos élet munká­sai a nukleáris kornak abból a kérlelhetetlen felismeréséből kiindulva, hogy ha az emberi­ség nem szünteti meg a hábo­rút, a háború szünteti meg az emberiséget... foglalnak állást a háború lehetőségeinek kikü­szöbölése mellett.” * A nemzetközi érdeklődés homlokterében álló. izgalmas problémákat feszegettek az elő­adók és a hozzászólók. Olyan tudományos témákat, amelyek­ben százmilliók érdekeltek. Nem százmilliók — az egész emberiség! .Mint ahogy a béke megóvásában s a benne rejlő csodálatos távlatok kibonta­koztatásában is ők, a százmil­liók — az egész emberiség ér­dekelt. Az egyik: az atomenergia szerepe az emberi haladásban. Erről dr. Gyulai Zoltán egye­temi tanár, a földtani és ás­ványtani tudományok kandidá­tusa tartott mélyenszántó, gazdag anyagot felölelő elő­adást. Ismeretterjesztő elő­adást, de olyat, amely nem­csak meglévő tudásunkat hoz­ta mozgásba, hanem lelkiisme­retünket. felelősségérzetünket is. Mindazokét, akik állásfog­lalásukkal. tettvágyukkal és cselekvésükkel befolyást gya­korolhatnak az atomenergia sorsára: vajon az el se képzel­hető, szörnyű világégést moz­dítsa-e elő, avagy az emberi­ség jólétét, üdvét, felemelke­dését. Tengernyi tennivaló van etekintetben. Meggyőzött róla a második tárgykör, amelyről dr. Bognár József egyetemi ta­nár. a Kultúrkapcsolatok Inté­zetének elnöke szólt: A gazda­Újabh 100 lakás a Kilián-telepen A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a zord téli időjárás miatt az el­ső negyedévben 112 lakással adtak át kevesebbet, mint amennyit tervük előírt. Az el­maradás mielőbbi pótlására a dolgozók munkafelajánlásokat tettek, s vállalták, hogy az idei programban szereplő 1481 la­kást november 30-ig elkészítik. Az építők versenyét széleskörű intézkedési terv bevezetésével segítették a műszakiak. A mun­ka meggyorsítására és az anyagellátás folyamatos bizto­sítására eddig nyolc építkezé­sen szerveztek két és három műszakos termelést, négy újabb toronydarut állították üzembe, Kistokajban homokbá­nyát nyitottak, és egy korsze­rű lengyel berendezés felszere­lésével Miskolcon központi be­tonkeverő telepet létesítettek. Az új berendezéssel — amely­nek próbaüzemelését hétfőn kezdték meg — az idén 2 ezer köbméter egyenletes minőségű betont gyártanak, amelyet bil­lenős gépkocsikon szállítanak az építkezésre. A megtett in­tézkedések és a dolgozók ver­senye máris eredményesnek bi­zonyultak. Az év elejétől jú­nius 1-ig 246 lakást építettek fel, s hétfőn a Kilián-déli lakó­telepen újabb 100 kényelmes otthon átadását kezdték meg. Járási béketafálkozó Ózdon Hétfőn délután több mint száz kisiparos és ktsz-dolgozó jött össze a járás községeiből béketalálkozóra. Németh Imre országgyűlési képviselő, me­gyei népfront-alelnök a béke- harc nemzetközi helyzetéről, jelentőségéről és a mi felada­tainkról tartott előadása után közvetlen baráti beszél g&tésben tettek hitet a megjelentek, hogy becsületes, jó munkával és okos, felvilágosító szavak­kal harcolnak a maguk terüle­tén a béke megvédéséért:. Az országos békekongresszusra küldöttként Gruber Kálmánt, a KIOSZ megyei titkárát válasz­tották meg. Jubiláltak a farkaslyuki bányász dalosok . Az Ózdvidéki Szénbányásza­ti Tröszt farkaslyuki bánya­üzemének lakótelepén kedden a művelődési otthonban rende­zett ünnepségen emlékeztek meg a borsodi szénmedence legrégibb bányász dalkörének 40 éves jubileumáról. A far- kaslyulci bányászok 1923-ban alakult dalkörének jelenleg több mint 80 tagja van. Dalos­találkozókon nyolc alkalom­mal szereztek díjat. , A jubileumi ünnepség alkal­mával Lőcsey Lajos, az Özdvi- déki Szénbányászati Tröszt igazgatója a most is tevékeny­kedő három alapító tagnak, valamint a legtevékenyebb da­losoknak jutalmat adott át, majd az úttörők és a társadal­mi egyesületek képviselői, va­lamint több dalosegylet emlék­szalaggal díszítette a farkas­lyuki bányász daloskor zászla­ját. I fi-Afo hogy napvilágot L. HZOCa> látott a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága gépiparra vonatkozó határozata, számos olyan intézkedés történt, ami a mindennapi munkában jól észrevehetővé tette azokat a tennivalókat, amelyekről szó esett e fontos dokumentum­ban. Azután a párt VIII. kongresszusán is sokat lehe­tett hallani a gépipar előtt ál­ló nagy feladatok megvalósí­tásáról. A műszaki fejlesztés fontosságáról és azokról a tennivalókról, amelyek nél­kül nehezen lehet megdönget­ni a mostanában gyakran em­legetett világszínvonal kapuit. Ez szorosan összefügg a ter­melőerők fejlesztésével, amit csak úgy érhetünk el, ha emeljük a termelés folyama­tának műszaki színvonalát, az előállított termékek minősé­gét, korszerűségét, állandóan javítjuk termelő berendezése­inket és gyártási eljárásain­kat folyamatosan éppen a korszerű technika vívmányai­nak felhasználásával tökélete­sítjük. Ezek olyan alapfeltéte­lei, meghatározói gépgyártá­sunk előrehaladásának, ame­lyeket állandóan napirenden kell tartani. Ami az utóbbit illeti — nincs vele különösebb prob­léma. Sokat vitáznak a mű­szaki fejlesztés egy-egy konk­rét, megvalósításra váró rész­feladatáról. És ezt az átható, egészséges szellemű, alapos eszmecseréket csak helyeselni lehet minden szinten, hiszen hol kevésbé, hol jobban hoz­zájárulnak alihoz, hogy gyá­rainkban magas termelékeny­séggel, gazdaságosan olyan termékeket készítsünk, ame­lyek elérik a világszínvona­lat. A Diósgyőrött levő három gépgyár egyesítése óta részt- vettem néhány olyan kollégi­umi ülésen, értekezleten, meg sok olyan „nem hivata­los” megbeszélésen, ahol ép­pen az imént említett kérdé­sekről vitáztak neves szak­munkások, nagy tapasztalat­tal rendelkező mérnökök, köz­gazdászok és technikusok. Az­után végigolvastam egy ala­pos jelentést is, amelyet a nagyüzemi pártbizottság meg­KlSZ-kitüntetést kaptak kiváSóam dolgozó pedagógusok A hét végén megyeszerte megünnepeltük pedagógusain­kat, s ez alkalommal a KISZ Borsod megyei Bizottságán KISZ-kitüntetésben részesítet­ték azokat a tanárokat, neve­lőket, akik kiváló eredményt produkáltak az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi nevelésében és mindennapi munkájukkal hozzájárultak az oktatási re­form eredményes megvalósítá­sához. A kitüntetéseket Faze­kas Lászlóné, a Megyei Úttörő Szövetség elnöke adta át. ICISZ-érdemérem kitüntetést kapott Sárközi Andorné, a miskolci Kossuth Leánygimná­zium igazgatója, aranykoszorus KISZ-jelvényt kapott Balogh Sándor, Újhelyi Mária, Dede József, Szovák Béláné, Kiss Géza, Szakáczki István és Fü- geczki Köbért. Ezenkívül 24-en részesültek kiváló úttörő-veze­tő kitüntetésben. Falusi iskola Csinos kalauznő » Gondoljuk, csak végig: a kalauznő ruhája alaposan össze- gyűrődik egy műszak alatt. Ezt naponta százak, ezrek látják. Körme is letöredezik, iöbbezer jegyet kell letépnie a tömb­ről. Cipője poros lesz, mert rátaposnak. Tudjuk: nagy gondja kalauzainknak, főleg a nőknek, hogy munkahelyükön ugyanolyan csinosan jelenjenek meg, mint hivatalnok társnőik. Ezért az egyenruha alá „csempész­nek” néha egy-egy szép blúzt, hajukat tupirozzák és körmei­ket „kiigazítják” egy kis lakkal a végállomáson. E törekvések kiemelkedő példájával találkoztunk a 9-es . buszon (közbevetöle'g meg kell jegyeznünk, hogy a járat po- * rosságára vonatkozó bírálatunk óla tiszta, gondozott autó- * buszok közlekednek a 9-es vonalain). A tiszta autóbuszon, ;j: frissen fésült-tupirozott, rendkívül csinos, elegáns kalauznő 1): várta az utasokat. Az egyenruha alatt, halvány lila nylon- j blúz, a blúzon csinos dísztű. A körmök ápoltak, az arc üde £ színét kellemesen emelte a jól megválasztott rúzs, a száj jfc szépen kihúzott vonala. ii Egyszóval: öröm volt megnézni, öröm volt tőle meg- * váltani a jegijet. Ismerik az érzést: mint amikor a fekete­kávét, fagylaltot, vagy a 10 deka felvágottat jól ápolt, kel­lemes ember teszi elénk... (—P—1—) delt szerep jut a gyáraknak; Egy konkrét termék, vagy technológiai feladat üzemek­ben történő megoldását sok minden indokolttá teszi. Pél­dául: nagyon sok helyes kivi­telezési gondolatok születnek s gyárakban. A fejlesztés kér­désével olyan szakemberek foglalkoznak, akiknek hivatá­suk annak a gépnek vagy be­rendezésnek a gyártása, eh­hez kellő tapasztalattal is rendelkeznek, így azután sok jó szakértő, tervező és kivite­lező éppen a termelést végző gyárban van. Azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy a fejlesztés legnagyobb érde­keltsége is a gyárban jelent­kezik. Ez utóbbi különösen tapasztalható napjainkban, amikor igen rövid idő alatt változnak, fejlődnek gyártmá­nyok és gyártási eljárások. És itt a világpiaci versenyt kell megemlíteni. Ahhoz. hogy egy gyár ebbon a vetélkedés­ben eredményesen részt ve­gyen, nem ahhoz kell mérni a ma elkészített termékeket, hogy tegnap milyeneket és hogyan gyártottunk, hanem a szükségest kell szembeállítani a lehetségessel. Ez az alfája és ómegája an­nak, hogy versenyképes, kere­sett cikkekkel jelentkezhes­sünk a hazai és a nemzetközi piacokon, s ez műszaki fej­lesztés, tudományos kutató­munka nélkül elképzelhetet­len Amikor ilyen témák napi­rendre kerülnek, szinte adott a kérdés: van-e törekvés ar­ra, hogy a műszaki fejlesz­tés gyorsabb ütemben, cél­tudatosabban, eredményeseb­ben haladjon? A válasz: igen! Megint diósgyőri Képünkön a farkaslyuki korszerű általános iskola látható. Sz. Gy, példákat említek. Az a brigád, amely a nagyüzemi párt- bizottság megbízásából a mű­szaki fejlesztési kérdésekkel foglalkozott, a megállapításo­kon kívül számos gyártmány és gyártásfejlesztési javaslatot tett. S ezekről a megállapítások­ból, javaslatokból is kitűnik, mily sokat foglalkoznak a gépgyárban fejlesztési kérdé­sekkel. Azóta, hogy a gépipari párthatározat útmutatása nyo­mán átdolgozták a fejlesztési terveket, az 1963-as program­ban a gyártmánytervezők — figyelembe véve a világpiaci követelményeket, ismert gaz­dasági és műszaki jellemző­ket — újabb konstrukciókkal foglalkoznak. A célgépfejlesz­tés, forgácsnélküli gépek és a kábelgépek fejlesztése került jobbára előtérbe. Ezeket a fejlesztési terveket — éppen az összevonás adta lehetősé­geket kihasználva — a mű­szaki fejlesztési osztály készí­ti a szerkesztési osztállyal karöltve. Törekvések vannak a profil tisztítással kapcsolat­ban is. Ezt szükségessé tette, hogy napjainkban mintegy 500 télé konstrukcióval foglalkoz­nak a gyárban és sajnos ezeknek a gépeknek, berende­zéseknek csupán 20 százaléka mondható korszerűnek, ver-» senyképesnek a világpiacokon. Szükséges tehát e konstruk­ciók felülvizsgálása és olyan választékok kialakítása, ame­lyek gazdaságosan gyárthatók és kielégítik a megrendelők igényeit. A profil tisztítás mellett természetesen meg kell gyor­sítani a konstrukciós tevé­kenységet is. Helyes volna a konstruktőröket közvetlenül is érdekeltté tenni olyan ösz­tönzési móddal, amely az elő­írt hatásfokok tartását, illet­ve túlteljesítését célozná. Vé­gű! ajánlatos volna előre ki­dolgozott műszaki megfonto­lás alapján létrehozni olyan szivattyúkutató állomást, amely a népgazdaság érdekei­nek megfelelően működne. természetesen Mindezek csak részéi azoknak a terveknek, elgon­dolásoknak, amelyeknek meg­valósítása egyre sürgetőbben jelentkezik. Mindenesetre: fontos lépés a műszaki, fej­lesztésben és olyan törekvés, aminek függvényeképpen ma­gas termelékenységgel, gazda, ságosan, kiváló termékeket lehet gyártani. Ez pedig konstruktőrnek és k'vitelezőnek egyaránt leg- höbb vágya. Tauloviís Ágoston bízásából készített egy brigád. A kis kollektíva azt tanulmá­nyozta, milyen a gyárban a műszaki fejlesztés, ezen belül is a gyártmányok fejleszté­se. Az előadások vitái meg­hallgatása és. az imént emlí­tett írásos anyag áttanulmá­nyozása után több olyan dol­got is feljegyeztem, amelyek fontos, elengedhetetlen fel­tételei a műszaki fejlesztés­nek. Ilyen például a tudomá­nyos és ipari kutatás. Ez persze nemcsak a gép­gyári műszakiak feladata, hi­szen egyedül nehéz volna előbbre jutni. Az ipari kuta­tásoknál jó munkakapcsola­tokat kell kialakítani a tudo­mányos és kutató intézetek­kel. Erre van is lehetőség, hiszen úgyszólván minden ipari tárcának van kutató intézete, ahol megfelelő be­rendezések, elméleti és gya­korlati szakemberek bevoná­sával aprólékosan, a célnak legjobban megfelelően el le­het végezni egy-egy proto­típussal, vagy korszerűsített gyártmánnyal kapcsolatos kí- sérleteket. tanulmányokat. Ilyen természetű törekvések Diósgyőrött is ta­pasztalhatók, s igen haszno­sak. A. gépgyár például jó kapcsolatokat épített ki a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel. És ez a kapcso­lat kétoldalú. Az egyetem ku­tatói segítenek a különféle szakkérdések megoldásában, egy-egy részproblémát beépí­tenek a diplomatervekbe, • a gépgyárban viszont nagy se­gítséget kapnak az egyetemen tanuló diákok szakmai gya­korlatuk idején. S ezeknek a hasznos kooperációknak már­is számottevő eredményei vannak a gyártmányok és gyártási technológiák tökéle­tesítésében, az új termékek és termelési eljárások kidol­gozásában. Az ilyen kapcsola­tok egyre jobban betöltik küldetésüket, mintegy bizo­nyítva: a termelő üzemek és a tudományos kutató intéze­tek helyesen értelmezett kap­csolatainak szükségességét. Félreértés ne essék, itt most nem azt ' akarom mondani, hogy a kutatásoknál, kísérle­teknél mellékes vagy aláren-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents