Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-29 / 150. szám

Szombat, I9G3. Június 2D. ESZAKMAGYARORSZ&G s ©fcnüi kőraHekintéssel Hasznos javaslatok hasznosítása as encsi járásban Ahol legnagyobb az elmara- ’dottság, ahol legtöbb a pótol­nivaló, ott van igazán látszata a munkának. Ilyen szempont­ból — ha más miatt nem is — hálás feladatai vannak az en­csi járás községi tanácsainak, s különösen a járási tanács­nak. Ha ott jár az ember, egyéb­ről sem hall, csak arról, ho­gyan lehet a járási székhelyet kiemelni , „kisfalusi” jellegé­ből, mi rníhden kell még ah­hoz, hogy1'komoly, olyan igazi járási székhellyé váljon. Á községek úgy látszik, együtt akarnak haladni a fej­lődésben járási székhelyükkel. Ez tűnik ki azokból a jelenté­sekből, amelyek a választást megelőző jelölőgyűlésekről készültek. A végrehajtó bi­zottság már összegezte a véle­ményeket, s felmérte, mit tud­nak megvalósítani a kérel­mekből, ötletekből. Van miben válogatni. Több száz közérdekű javaslat hang­zott el, valamennyi az encsi járás lakóinak életét érinti. Természetes, hogy minden nem megy egyik napról a má­sikra. Sokéves programot je­lent, s jelentős anyagi ki­adást. Megfelelő szervezéssel, okos körültekintéssel azonban egyszer mindenre sor kerül. Asií ©ürnsz-váváiá e^raet sztereásaérack Több község, Baktakélc, Fancsal, Móra, _ Monaj, Rá- sonysápberencs és Szikszó la­kói' kérték, építsenek autó­busz-várótermet. A járási tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy az igények jogosak. Van már típustervük is, amelynek alapján meg lehet építeni. Igen helyesen úgy döntöttek azonban, hogy ezeket helyi erőforrásokból oldják meg a községek, s vegyék igénybe a társadalmi hozzájárulásokat. A szikszói várótermet nem­csak a szikszóiak, hanem a környező községek lakói is használnák, ezért itt közösen vállalják a költségeket is. Helyes tehát az az elképzelés, hogy azoknak a községeknek lakói, amelyekből a legtöbben járnak Szikszóra vásárolni, piacra, járuljanak hozzá a vá­ró megépítéséhez. Régi óhaja a szikszóiaknak, hogy a vásártéri .állomáson váróterem legyen. Ennek _ ér­dekében a járási vb előter­jesztést tesz a beruházásra a MÁV miskolci igazgatóságá­hoz. Ez az ígésay j«ig<jslau Az abaújkérielc szóvátették a jelölőgyűlésen, hogy adják vissza a megyei tanács által lezárt dűlőutat, amelyen ha­marabb eljutnak Abaújszán- tóra. Már sokat vitatott problé­ma. Ez az út ugyanis egy, vagy másfél kilométerrel rö­videb b, mint a rendes műút, az abaújszántói fajtakísérleti állomás telephelyén visz ke­resztül. Komoly kísérleti mun­kát folytatnak itt, s már sok bosszúságot okozott a yez^tő- ségnek, hogy a járókelők ösz- szetaposták a vetést, előfor­dult, hogy letördelték a kuko­ricát. Ilyen körülmények kö­zött nem tudják pontosan fel­mérni munkájuk eredményét, s ezért kérték, nyilvánítsák üzemi útnak ezt az utat. Meg is történt, s a megyei tanács továbbra is megmarad eredeti határozata mellett. AEsoS táj járdák cpsiSíaeJk Idők múltával -ismeretlen lesz a „sáros falu” fogalma, azonban mint sok mm­Olasz vasutasok látogatása A vasutas szakszervezet vendégeként hazánkban tar­tózkodik Renato Degli Espo-s- ti, az olasz vasutas szakszer­vezet főtitkára, Nicolo Vitello és Giovanni Pagliari, az olasz vasutas szakszervezet központi bizottságának tag­jai. A vendégek ellátogatnak vasúti szolgálati helyekre, ta­lálkoznak a vasutas dolgozók­kal és tanulmányozzák a ma­gyar szakszervezeti mozgal- ir-r.t. den más, ez sem megy egy­szerre. A községek jelentős részében társadalmi összefo­gással úrrá lesznek a sárten­geren, s megépítik a járdát. Hosszabb útszakaszhoz azon­ban támogatás kell. Ebben az évben Rásonysápberencsen 190Q. Selyeben 900, Halmaion 2000, négyzetméter járdát épí­tenek. Gáradna, Vilmány és Vizsoly járdaépítési tervei szintén készen vannak, de csak a következő évben való­sulnak meg. Ugyancsak 1964- re jegyezték elő Pere és Her- nádszentandras lakóinak igé­nyét. A novajidrányiak is kér­tek állami támogatást a köz­ségen átmenő közút melletti járda megépítésére, de nekik be kell látniuk, hogy náluk elmaradottabb községek is vannak, s előbb azok igényeit kell kielégíteni. A Vffismica psiíak és t! ásásai Sok panasz hangzott el a ra­koncátlan Vasonca patakra. Kis víz,. de időnként ijesztőre dagad, s rémíti Alsógagy, Baktakék és Beret község la­kóit. A hemádcéceiek az Afca- árok mederrendezését, a her- nádszentandrásiak pedig a Hernád szabályozását tették szóvá a jelölőgyűléseken. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága utasítására az illeté­kes szakosztály megvizsgálja a panaszokat, s július 15-ig je­lenti, milyen intézkedést akar­nak tenni, s érintkezésbe lép­nek a Vízügyi Igazgatósággal is. Velük tárgyalják meg a gibárti áteresz megépítésének ügyét is. Az Abaárok rendezé­si terve már kész, s jövőre ke­rül sor a kivitelezésre. Amid raeiss jelenteitek a vlb-Eiek Hosszan lehetne még sorol­ni, mi minden igény, ötlet hangzott el annak idején, s hogy ezeket hogyan dolgozták fel az encsi járási tanácson. A nagy halom, sokszor vaskos, telegépelt jelentések között szerény, néhány mondatosat is találunk. Az abaújdevecseri- ek, a beretiek közölték, hogy az elhangzott javaslatokat he­lyileg megoldották. Dicséretre méltó öntevé­kenység, s dicséretre méltó belátás. Bereten járdát kértek a kultúrházhoz, s a helyi nép­front-bizottság szervezésében társadalmi munkával meg is építik. Baktakéken jobb fű­tést kértek az orvosi váróba, s néhány utcai lámpa áthelye­zését javasolták. Ezt is és az egyéni panaszokat is megol­dotta a helyi tanács. i Az encsi járás tanácsai sok segítséget kaptak a választó- polgároktól. Hiszen itt most csak azoknak a kérelmeknek egy részét említettük, ame­lyek a vb-nek munkát jelen­tenek. Ezeken kívül más köz­érdekű vélemények is voltak. Ezek éppen úgy segítik a ta­nács munkáját, mint ahogyan a kérelmek hozzájárulnak a jobb, körültekintőbb tervezés­hez. A járás vezetői komolyan foglalkoznak választóik és a terület ügyeivel. Minden bi­zonnyal megőrzik a lakosság bizalmát, szeretőiét. Adamovics Ilona Befejezte félévi tervét az ózdi nagyolvasztó Az Ózdi Kohászati Üzemek nagyolvasztóművének dolgozói a rendkívül hosszú, hideg tél hagyatékaként az első negyed­évet még jelentős, több mint hétezer tonna nyersvashiány- nyal zárták. Az üzem műsza­ki és fizikai dolgozói minden erejüket arra összpontosítot­ták, hogy lehetőségeiket a leg­tökéletesebben kihasználva, mielőbb behozzák az elmara­dást. Ez irányú fáradozásuk már a múlt hónapban siken-e vezetett. A munka lendülete ezután sem torpant meg. En­nek eredményeként a napok­ban eleget tettek első félévi termelési kötelezettségüknek, így félévi tervükön felül még mintegy 10 ezer tonna nyers­vasat olvasztanak, ami nagy­ban segíti majd a továbbgyár­tó acélmű, illetve hengermű­vek munkáját. A kohászok ér­deme, hogy közben a vas mi­nőségét is számottevően javí­tották és a kokszfeihasználás csökkentésével több mint hat­millió forintot takarítottak meg.------o-----­S zot'jct padaffágasok basánkban Pénteken délben 51 tagú szovjet pedagóguscsoport ér­kezett Budapestre. A szovjet nevelők három hétig maradnak hazánkban, előadásokat tartanak az orosz nyelvet oktató tanárok nyelvi továbbképző tanfolya­mán és gyakorlati foglalkozá­sokat vezetnek. Mlér# van hócsihiány a MÁV-nál? Az építkezésekhez, az ipar­hoz szükséges nyersanyagok legnagyobb részét a MÁV szállítja. Ahhoz, hogy a kül­demény mindig pontosan el­56 tSRiifó végzett az ifiéit a Kazincbarcikai Technikumban A kazincbarcikai Irinyi János Vegyipari Technikum­ban a nappali, valamint az esti és levelező tagozaton 56 „diák” végzett az idén. A nappali tagozat 36 tanulója közül szinte mindenki to­vábbtanul. Szamosi István például, aki a technikum mind a négy osztályát^ kitű­nően végezte és kitűnőrendű érettségit tett, a Szovjetunió­ban, Moszkvában folytatja tovább tanulmányait a ve­gyészmérnöki karon. Az esti és a levelező tago­zat hallgatói nagyobbrészt a Borsodi Vegyikombinátban, valamint az új műanyag­gyárban dolgoznak, de más üzemek és vállalatok dolgo­zói közül is többen végeztek a levelező tagozaton. jusson rendeltetési helyére, nemcsak a vasutas dolgozók lelkiismeretes munkája, to­vábbá nemcsak szakszerű in­tézkedések kellenek, hanem szoros együttműködés a szál­líttató vállalatokkal. Sok vállalat nem tartja be a kirakodási időt, s ezért az­tán a MÁV nem tud más szál- líttatókat időben kielégíteni. Késik az áru továbbítása, sok a felesleges kiadás, a tervek nem teljesülnek határidőre. Egyes vállalatok felelőtlensége súlyos károkat okoz a népgaz­daságnak is. Előfordul, hogy némelyik szállíttató csak 24 órás késéssel rakja ki az árut, Országos kislakásépítkezési tanácskozás kezdődött A Magyar Építőművészek Szövetsége, a TIT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak lakáspolitikai akcióbizott­sága és az Építésügyi Minisz­térium kezdeményezésére pénteken kétnapos országos kislakásépítkezési tanácskozás kezdődött Siófokon; s ugyanakkor a MÁV nem tud más vállalatnak kocsit bizto­sítani. A vállalatok ne csak a sa­ját, hanem a népgazdaság ér­dekeit is tartsák szem előtt! Ne forduljon elő, hogy a vas­úti kocsikból egyes vállalatok raktára lesz, még ha azért a drága kocsiálláspénzt meg js fizetik! Valamivel nagyobb lelkiismeretességet kérünk! Szabó József ellenőr, Miskolc, Gömöri Pályaudvar Jártamban — keltemben ..............uiiiiiii«iiuiiiiiiiiuiiuuuiiimiii!iiiiii||ii!H|||ll||imiin!llll||||I|||||||l||l|||||||||||||||||||||||||||||||||||||{|ll,r I lyenkor nem különösen ér­dekes, de ősszel, télen, ta­vasszal megóvja az esetleg , vizes, nedves, könnyű ruhá­ban feljövő bányászt ameg- hüléstől, az isiásztól, a reu­mától. Nagyszerű dolog. Bár min­den bányánál ilyen fekete­fehér fürdő állna a bányá­szok rendelkezésére. A beruházás „mintaképe“ Az ötvenes évek elején egy igen ésszerű beruházás­hoz kezdtek a Miskolc és Pe­reces közötti Erenyőben. Ide akarják centralizálni Anna- és Márta-akna termelését. Itt szállnak le a bányászok, s itt szállítják majd ki a sze­net is. A beruházás, érthe­tetlen okok következtében, nagyon elhúzódott, s valójá­ban ma sem valósult meg teljes egészében. Ez év már­ciusa óta a bányászok már itt szállnak le, s fel. Ez sót okból előnyös, s különösei pedig azért, mert a két ak náéval ellentétben, módén fekete-fehér öltöző és fürdi áll a dolgozók rendelkezésé re. Van itt orvosi rendelő is Szociális szempontból nen is lehet többet kívánni. De a szénfelhozatalt mi sem oldották meg. A szél ma is Anna- és Márta-akn; kicsi, rozoga osztályozóján lát napvilágot. Erenyőben építettek ugyan egy tégla- osztályozót. Szép is, drága is, csak éppen még beruházás közben rájöttek, hogy — kor­szerűtlen. A téglaosztályozó mellett fából kezdtek építe­ni egy osztályozót. Ha ez el­készül. elbontják a téglaépü­letet és építenek helyette egy korszerűt. Ez eddig rendben lenne. Csakhogy... egy évtizede kezdték meg a munkát. Hamarabb, s néhány százezer forint felesleges költség nélkül is meg lehe­tett volna: ezt tenni. És ahogy az építés ütemét is­merjük, az osztályozó . előtt nagy perspektíva áll; felépí­tik fából, de hosszú hónapo­kig nem lesz „illetékes”, aki ki meri mondani: le kell bontani az üzembe helyezés előtt korszerűtlenné vált tég­laosztályozó t. De hát jó munkához idő kell. És különösen egy hatá­rozott igenhez, vagy nem-hez. (CsB) A putrikból korszerű, egészséges lakóházakba költöznek át a zsokas cigányok A Borsod megyei Tanács az utóbbi időben számos intézke­dést tett, hogy a községek ha­tárában nem egyszer primitív körülmények között élő ci­gányság részére munkaalkal­mat teremtsen, egészségtelen kunyhóik helyett megfelelő lakások építéséhez segítse őket. Épül a Tiszai Vegyikombinát f ■Hilst IS life f§§ MS ISS-ets rn. Az E. M. 31. sz. Építőipari Vállalatának dolgozói hamarosan befejezik a Tlszavidékl Vcgylltomlil- nát 97 méter magas véggáz-clvezető kéményének szerelését. Az építkezés érdekessége, hogy az or­szágban először emclírctns'“*nnazsfts vaselemeket a Kémény magasságába. Képünkön; kilátás a S3 méter magas kéményből, a hatemeletes irodaépületre. Ebben a törekvésében a tár­sadalmi szervek is segítséget nyújtanak. A Borsodi Szénbá­nyászati Trösztnél és az építő­iparban például igen sokan találtak munkaalkalmat, most pedig a Borsod megyei Ta­nács a megye egyik legelha­nyagoltabb cigánytelepének bontását határozta el. A Mis­kolcról Sátoraljaújhely felé vezető, főközlekedési út men­tén lévő, vályogból épült, több mint ötven putriból álló telepet bontják el, s helyette Alsózsolca község határában új lakótelepet építenek, öt­vennégy telket alakítanak itt ki, amit a családok örök hasz­nálatra kapnak, s így a tanács és az OTP közreműködésével épül fel, típusterv szerint a cigánycsaládok egyszobás, konyhás, új, egészséges ottho­na. Az egyes üzemek, mint többek között a diósgyőri Le­nin Kohászati Művek, a Diós­győri Gépgyár, valamint más vállalatok is támogatják ezt az akciót. A lakások felépítésé­hez minden cigánycsalád hat­ezer vályogot vet ki, és bon­tási anyagot is kapnak. Részt vesznek az új lakások felépí­tésében is, amit szakmunká­sok irányítanak majd. A cigánytelep elbontását már megkezdték, s a tervek szerint annak valamennyi la­kója őszre már új lakásba költözik át. Oh, sétáló ember...! Pontosan értem a pana- szód. Noteszomba feljegyez­tem: télen havas-jeges jár­dán sétálgattál, s reszketve kapaszkodtál görbe botod­ba (ha éppen yolt) és vártad a csodálatos hóolvadást. Ami értelemszerűen — ha késve is — megérkezett. Ekkor. lucskosan róttad a járdákat és mozgattad láb- : ujjad a cipőben: terem- tőm, ez bizony beszivárgott! De éltetett a remény: majd csak jön a mindent meg­váltó jó idő, kisüt a Na­pocska, felszippantja a lucs- kot, tócsát, sarat és olyan száraz lesz a járda, mint a Hortobágy kánikulában. Hát megjött a meleg, fel­száradtak az utak és jár­dák. Nyugodt lélekkel sétál a í sétálgató, míg csak egy- S szer... igen, míg csak egy- í szer hopp — elmarad a ci- I pője. Egyébként angyali lát- I vány volt; a hölgy, aki ki- I lépett cipőjéből, magas- I sarkú topánt viselt. Jó öreg 1 Napocskánk, behozva el- | maradását, egy kicsit „meg- I olvasztotta” a járdákat és az | utak bitumenjét is, így a | vendégmarasztaló sár he- | lyett új vendégmarasztaló- 1 val ismerkedhetnek meg vá- | rosunk derék polgárai: a I magassarkú cipőket kivált- { képp kedvelő kátránnyal, j szurokkal és bitumennel. s; I Óh, sétáló ember, hol és { mikor lelsz végre nyugal- i mat, akarom mondani egy 1 talpalatnyi hótalan, sárin- I lan, kátránytalan szigetet?! i (P-í) | ..................................... J „ Eltűnt“ bányászok nyemában Lyukóbánya, műszakváltás, A munkásjáratok nagy zú­gással kapaszkodnak fel a! árnyas fák között kanyargó enyhe szerpentinen. A ko­csik utasai és a másképper érkezők sietős, vagy kiméri léptekkel egy új, modern kétemeletes épület bejáratár tűnnek el. Meglep; ezen £ bejáraton mindenki csak be­felé igyekszik, s bár jócskár letelt az átöltözésre szám . idő, senki sem igyekszik £ 60—80 mél erre lévő akná­hoz. Hosszú percek telnek el amíg végre megindulnak ki­felé, de a bánya helyett ar étkezde felé igyekeznek, ko­csikra vagy éppen a vonatra szállnak. — Ma senki nem megy 1< a bányába? A kérdezett — a mühelj egyik dolgozója — moso­lyogva jegyzi meg. — De. Van, aki már mej is kezdte a munkát. Ezek £ kifelé jövők. — De hiszen innen senk nem ment az aknához, on­nan sem jött senki ide. — Jöjjön, nézzen szét a: épületben — invitál — ot mindent megért. A kétemeletes épület — néhány iroda kivételével — egy fürdő-öltöző kombinát A bejáratnál ruhatár. A fo­gasok most üresen állnak Eire csak télen van szükség Balra padokkal ellátott, : televízióval felszerelt terem Ez a felolvasó. A íöldszinter és az emeleteken öltözők, zu- hanyozók egész sora. Az öl­tözőkben minden bányász­nak két szekrényfiókja van Az egyikben az utcai ruhá­ját, a másikban munkaruhá­ját tartja. (Az utóbbi égj kicsit nagyobb is lehetne.) — Ugye — kérdezi némi s jogos büszkeséggel — széf fürdő? Ezerötszázan dolgo­zunk, ezernyolcszázra ter­vezték, Számoltak a fejlő­déssel is. Igen. Valóban (néhány ter­vezési hibától eltekintve nagyszerű épület. De hol „tűnnek” itt el a bányászok) Hogy jutnak a bányába? A kérdésre az alagsor ad- l ja meg a választ. Egy lépcső- [ soron egy földalatti íolyosó- [ ba lehet jutni. A folyosó E egészen az aknáig vezet

Next

/
Thumbnails
Contents