Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

Pßateft, 1963. június SS. ESZAKMAGTARORSíAQ 3 Tokaj'-llegyalján permeteziek, a dél-bükki községek határában kapáltak az első nyári vasárnapon Fülledt, párás meleggel kö­szöntött az első nyári nap Borsodra. A csapadék nyomán a Tokaj-Hegyalján működő peronoszpóra-jélző állomások a veszély fellépését jelezték, s ezért már a kora reggeli órák­ban szinte vándorlásszerűen indultak meg a szőlőstáblák felé a termelők, hogy perme­tezéssel megvédjék a jónak Ígérkező termést. Nem egy szőlőstáblán, különösen a déli fekvésű oldalakon, mint Tály- lya, Bodrogkeresztúr, Tárcái határában negyedszer perme­teztek. Dolgoztak a tsz-ek, va­lamint a hegyközség permete­ző brigádja is. és ahol szüksé­ges volt, ott rézmészporozták is a fürtöket. Benépesültek a kaszálók is. 'Az utóbbi napok csapadékos, meleg időjárásának hatására Ugyanis sok helyen már má­sodszor is kasza alá érett az időben levágott fű, s több mint háromezer kaszás vágta a jó szénatermést. Sok helyen forgattak, hogy a renden fek­vő száradó széna befülledését megakadályozzák A felső­zempléni részeken, a Hegy­közben és a Hutákban, a tsz- ek hordják a korábban ága­sokon szárított takarmányt. A dél-bükki községek ha­tára a hosszú tavaszi száraz­ság után most kapta az első kiadós csapadékot. Az esőt a száraz föld csakhamar be­szívta és igen sokan kezdték meg a kukorica második ka­pálását, hogy az értékes eső­vizet tárolják. Nyugdíjas munkás búcsúztatása Kedves és megható ünnepség színhelye volt a napokban az on- gai Csavarárugyár. Az egyik leg­idősebb munkást, a huszonhat éve gyári dolgozó Kádár Józsi bácsit köszöntötték munkatársai. A gyár- cgység vezetőjének szavai után a párt, a szakszervezet és KISZ kép­viselői kívántak az idős munkás­nak jó egészséget, nyugodt, meg­érdemelt pihenést, s átnyújtották ajándékaikat. Kádár Józsi bácsi elmondta, hogy nehezére esik megválnia a munká­tól, a megszokott kollektívától, melyet úgy szeretett, mint a sa­ját családját. Arra kérte a fiatalo­kat, szeressék úgy a gyárat, a munkát, mint ő. T. Nagy János Onga, Csavarárugyár 1 gyermekek kizsákmányolása a Icapilalisla Olaszországban Egy szál lucerna Ezt a históriát az encsi járási pártbizottságon hallottam. Mailt András, a gadnai tanácselnök jó mezőgazda- sági szakember hírében áll a környéken. Sokáig azt tar­totta, hogy lucernából ak­kor nagyobb a hozam, ha kaszálás előtt jó nagyra nö­vesztik. Lehetőleg minél na­gyobbra f:. egészen addig, amíg legalsó levelei sárgul­ni kezdenek. Hanem aztán úgy jó há­rom hete megváltozott erről a véleménye. Egy csehszlovák agrár­mérnök, Balusilc elvtárs járt náluk tapasztalatcse­rén, s amint járták a határt, egy lucernatáblához értek. Balusik elvtárs kihúzott egy szál lucernát és amint nézegette, különösen a leg­alsó sárguló leveleit, csó­válni kezdte fejét, Erre már az elnök is közelebb lépett a vendéghez és meg is kér­dezte: — Mi baj van, Balusik elvtárs? — Semmi különös — vá­laszolt a csehszlovák agrár­szakember — csak kár, hogy nem vágtáit le korábban ezt a lucernát. Tévedés azt hin­ni, hogy minél magasabbra növesztjük, annál értéke­sebb hozamot takarítunk be. Az csak látszat. Meny- nyiségileg valamivel több, de tápértékben, fehérje­tartalomban sokkal keve­sebb — fejtegette a ven­dég, aztán mutatta is Maik Andrásnak a vénülő lucer­naszál alsó két hajtását, amely már teljesen meg­sárgult, elvesztette tápérté­két. — Tyű, a fene egye meg, én meg eddig azt hittem, hogy... Emberek — fordult nyomban a jelenlevő tsz- gazdákhoz — holnap hozzá­kezdünk a lucernakaszálás­hoz, (csé) vizsgálatot folytatott le a gyer­mekmunkaerők olaszországi foglalkoztatásáról. Arra a következtetésre ju­tott, hogy a 8—13 év közötti fiú- és leánygyermekek tíz­ezrei valamennyi olasz tarto­mányban igen nehéz fizikai munkát végeznek, amiért csak éhbéx-t kapnak, s bestiálisán kizsákmányolják őket anél­kül, hogy a hatóságok beavat­koznának. A lap konkrét adatokat is közöl. így például az egyik szicíliai márványbányában 12 éves gyermekeket napi 12 órán át foglalkoztatnak összesen havi 15 ezer líráért, holott egy munkás átlagbére havonta 60 ezer líra. A palermói mész- gyárban 11—13 éves gyerme­kek mindössze havi nyolcezer lírát kapnak. Mazarában (Szi- Jcüia) 6—7 éves gyermekek egész éjjel rákot tisztítanak — esetenként 300 líráért. Milánóban 11 éves gyerme­keket kőművesekként alkal­maznak, Bresciában pedig 10 12 éves fiatalok vasmunká­sokként dolgoznak. A Női Donna leleplező cik­kének végén a parlament azonnali beavatkozását köve­teli, hogy véget vessen ennek a szégyenteljes gyakorlatnak. ********************************************* Érdemes volt bismi a szakemberben Nemcsak Béres István, a hal- ttiaji Aranykalász Termelőszö­vetkezet elnöke és Petró Ist­ván bácsi, a növénytermeszté­si brigád vezetője, hanem a földeken dolgozó emberek, a tehenészek, a kertészetben dolgozó fiatalok , is mind azt ftiondják, hogy a szakember hiunkája, segítsége bizony ala­posan meglátszik gazdaságu­kon. Igaz, kezdetben sem ide­genkedtek Bindász Balázstól, a gazdag gyakorlati tapaszta­latokkal rendelkező agronó- biustól, de azért akadtak olyanok, akik azt mondták, hogy egyetemet végzett ember nélkül is megbirkóznának az­zal a másfélezer holddal. Most azonban már mindenki látja, hogy bizony a jó szakember nélkül aligha növekedett vol­na az 1961. évi 24 forint 60 fillérről egy esztendő alatt 46 forint 80 fillérre egy-egy mun­kaegységük értéke. A 15-ről 35 holdra növelt kertészet ered­ményei, a 13 liter körüli, 3.9-es zsírfokos átlag a tehenészet­ben, a gyönyörű mintelegelő,^ s a régi, korszerűtlen istállók ellenére bemutató gazdasággá nyilvánított éllattenyészet mind-mind a szakembert di­csérik. És Bindász Balász ez év ta­vaszától már nemcsak a hal- majiakat segíti szaktudásával, hanem a szomszédos nagykini- zsi termelőszövetkezetben is el­látja az agronómusi teendőket. De nemcsak ő segíti a gyen­gébb termelőszövetkezetet, ha­nem maga a halmaji Aranyka­lász Tsz is bármikor a szom­szédok rendelkezésére bocsátja gépeit, s ha kell, szakembereit is. A szentistvánbaksai Rákóczi Termelőszövetkezet is 6okat köszönhet a halmajiaknak. Bé­res István, az Aranykalász Tsz elnöke ugyanis elnökhelyettes­ként segít talpraállítani a szomszédokat, s bizony, az erős szomszéd sok mindenben tud segítséget nyújtani. A halmaji- ak könyvelőnője is alaposan kiveszi részét a szomszédos, gyengébb termelőszövetkezetek patronálásából: a kiskinizsi Haladás Termelőszövetkezet könyvelését segíti rendbetenni. Körséta Miskolcon hajtó bizottság tagjai egyetér­tettek a kérés jogosságában, s hozzáértő szakemberekkel ha­marosan kidolgoztatják a meg­oldás módját is. Uj magashásak épülnek a Kilidn-délen A legnagyobb lakásépítés jelenleg a Kilián lakótelepen, Miskolcnak ebben a modem, új városrészében folyik. Itt Harmos Károly elvtárs adott tájékoztatást, úgy is, mint a végrehajtó bizottság tagja és úgy is, mint a Borsod megyei Építőipari Vállalat főmérnöke. A városi tanács tervosztálya nevében Szepesi Dezső elvtárs ismertette a terveket. Eszerint az alábbi öt ütemben történik a ICilián-dél lakótelep kiala­kítása: Az első és második ütemben felépült összesen 916 lakás. A harmadik ütemben 486 épül. s ebből 172 lakás már elkészült. A negyedik ütemet három da­rab öntött magasház, három társasház, 5 pontház, valamint 773 lakás jelenti, amely át­húzódik az ötödik ütemre is, amikor majd óvodát, bölcső­dét, egy 14 emeletes magashá­zat építenek; szupermarketot hoznak létre, parkosítanak és véglegesen megoldódik az utak építése is. Az óvoda és a bölcsőde építése megkezdő­dött. s ez évben befejeződik egy étterem-presszó építése is. Ehhez a tájékoztatáshoz tarto­zik még, hogy a lakótelepen úgyszólván minden fűtési mó­dot alkalmaznak. A Szinva rendezése megtörtént és az utak nagy része épül. Iiarmos Károly elvtárs tá­jékoztatása szerint, ezen az építkezésen, ahol jelenleg mintegy hatszáz ember dolgo­zik, vegyes építési technoló­giát alkalmaznak. Hamarosan át kell azonban térni a panell- rendszerre. A középmagas há­zak (amelyeknek építése most kezdődik) öntött technológiá­val készülnek, míg az intézmé­nyek hagyományosan. Közis­mert, hogy az építőipari válla­lat munkájában, a téli elma­radás pótlásában jelentős gond most a szakmunkás és a segédmunkás hiány. Ez a je­lenség érezteti hatását a Kili- án-déli lakótelep építésénél is. De megtoi-pan a munka akkor is, ha késnek a mélyépítők. Még jobb kooperációra, terv­szerűbben összehangolt mun­kára van tehát szükség. Har- mos főmérnök elvtárs a távla­tokról szólva elmondta, hogy innen egy másik nagy lakóte­lep kialakításához a Szentpé- teri-kapüba mennek át, Függőkeríek az Avason, modern fényesőviíágííás a Kunt Béla utcában Ez a városnéző séta nagy­szerű alkalom volt arra, hogy érzékeljük: milyen nagyará­nyú építkezés folyik Miskol­con. Anélkül, hogy túlzásba esnénk, jólesik látni a maga­sodó falakat, a kialakuló vá­rosrészeket és méginkább so- katmondóak azok a távlati ter­vek, amelyeknek következetes végrehajtásával valóban szép vái'os lesz a borsodi iparvidék központja. Ismerni kell azon­ban azokat a gondokat is, amelyeket ennek a hosszúra nyúló városnak sajátos föld­rajzi fekvése okoz; tudni kell, hogy nyolcvan és száz éves Néhány nappal ezelőtt rend­kívül hasznos kezdeményezést valósított meg a Miskolci vá­rosi Tanács. A végrehajtó bi­zottság tagjai külön autóbusz­ba szálltak, s megtekintették az énítkezéseket; ellátogattak a város legkülönbözőbb pont­jaira. hogy a helyszíni szemle alkalmával is benyomásokat, tapasztalatokat szerezzenek azokról a területekről, ame­lyeknek problémái. gondjai időnkint a végrehajtó bizott­ság ülésein és a tanácsülése­ken is napirendre kerülnek. Nyújtózkodó, terjeszkedő városunk fejlesztése, rendezé­se a sajátos földrajzi fekvés miatt sok ismert nehézségbe ütközik. Mindezekhez járul még. hogy az új objektumok létrehozásánál legtöbb eset­ben tetemes összegeket emészt fel a szanálás, a közművesí­tés. A városi tanács végrehaj­tó bizottságának tagjai, a ta­nácstagok. s minden, Miskol­cot szex-ető ember egyaránt örül az új lakóteleneknek, a szép házaiénak; örül minden­nek. ami új. ami Miskolc hír­nevét öregbíti, s egyaránt azt szeretné, ha a város arculata még többet változna, ha Mis­kolc még jobban fejlődne. A városi tanács, a végrehajtó bi­zottság. amelynek sétáján részt vettünk, azon fáradozik, hogy ez mielőbb így legyen. Megszűnik a vízhiány A nyugati városrészben so­kat panaszkodnak a vízhiány­ra. Nyáridőben a magasabban fekvő, emeletes lakások felső szintjein gyakran csak az es­ti, éjjeli órákban tudnak ele­gendő vizet nyerni. Ez a prob­léma nem ismeretlen a városi tanács előtt sem, s behatóan foglalkoznak a kérdés végleges rendezésével. A városi séta el­ső állomása Lillafüred volt. Itt a Szinva-f orrásnál állt meg az autóbusz, ahol nagy­arányú forrásvíz foglalás fo­lyik. Jelenleg 3 ezer köbméter napi vízmennyiséget nyernek, amely a Kilián-lakótelepre jut el. A tanácsnál nyert ér­tesüléseink szei-int a távlati tervek végrehajtása kapcsán fokozzák a vízmennyiséget a Győri-kapuban és a glószi la­kásokban. Ez úgy történik majd, hogy a keleti városrészt összekapcsolják majd a nyu­gatival, s hogy a csövekben folyó ivóvíz kölcsönösen ki­egyenlítődjék, 1965-ben meg­kezdik a tapolcai gépház re- konstrukcióját, valamint a két városrészt összekötő átemelő vezeték megépítését. A lillafü­redi forrásfoglalásnál külön­ben ma is kutató, további fel­derítő munkálatok folynak. A lillafüx-edi Látogatás al­kalmával szóba került egy másik, régóta húzódó kérdés is; a Palota Szálló kertjének elkei-ítése. Ez a gyönyörű építmény ma a dolgozók üdü­lője, akik munka utáni meg­érdemelt pihenésre, kikapcso­lódásra, felüdülésre vágyva jönnek ide. Jogosak tehát a pa­naszok, hogy a kirándulók za­varják az üdülők nyugalmát, s meg kell találni a módját annak, hogy elkerítsék a ker­tet. Természetesen olymódon, hogy a kei'ítés Ízléses legyen, beleilleszkedjék a környezet­be; biztosítva legyen a zavar­talan pihenés, de a kirándulók százait, ezi'eit se zárja el attól, hogy a kisvasúti aluljáró mel­letti úton sétáljanak. A végre­öreg házakat kell szanálni, de előbb az ezekben lakóknak másik lakást kell biztosítani. De ez a jelenlegi gondoknak csak egy része. Tíz évvel ez­előtt bizony még legmerészebb álmunkban sem remélhettük, hogy itt évenként ezx-ével épülnek majd az új lakások, s a városfejlesztés tervszerű­sége, valamint a már hivatko­zott földrajzi fekvés azt is megköveteli, hogy adott eset­ben még a hat-hét évvel ez­előtt épült kislakásokhoz is kénytelenek a városx-endezők hozzányúlni, mert a helyükön sokkal több embernek nyújta­nak otthont. Ma már világos, hogy a legértékesebb területe­ket ebből a szempontból gaz­daságtalanul használták ki. De lehetne ezt még tovább is fokozni: a városban sok olyan elavult ház van, amely le­bontásra szoi-ul, s le is bont­ják, de ez nem találkozik az építkezési szándékkal. Hogy csak egy példát említsünk: a József Attila utca 2. sz. ház­ban 40—45 család’ lakik rossz körülmények között. A házat lebontják, a lakókat máshol helyezik el, de a vasút közel­sége miatt ide másik házat már nem építhetnek. Ilyen hely sok van Miskolcon, ezért is olyan nehéz a városrende­zők dolga. Mindezeken felül rosszak az utak, sok pénzbe kerül az elavult gázhálózat kicserélése, a közművesítés stb. A Kun Béla utca annak idején, amíg a Felszabadítók útja átépítése miatt a forga­lom itt bonyolódott le — tel­jesen elavult, tönkrement. Le­zártók, s átépítése megkezdő­dött. Ez évben a Vízügyi Igaz­gatóság székházáig terjedő szakaszon valószínűleg el is készül. Modem fénycsővilági- tást kap, s az új út, amelynek építési költsége meghaladja a négy millió forintot, teher­mentesíti majd a növekvő te- hex-forgalmat. Nemsokára elkészül és augusztus 20-án, alkotmá­nyunk ünnepén átadják az avasi kilátót, a benne lévő, mintegy 250 személyt befoga­dó presszóval együtt. Ezzel egyidejűleg függőkex-teket lé­tesítenek, új padokat helyez­nek el, fényes ovi lágítást sze­reltek fel és gondoskodtak arról is, hogy a gyermekek megfelelő játszóhelyhez, té­len pedig szánkózáshoz alkal- más térséghez jussanak. Már tervezik a vidámparkot Sokan szóvá tették eddig, hogy Miskolcnak nincs vi­dámparkja. öx-ömmel közöl­hetjük, hogy hamarosan lesz! A városnéző séta alkalmával Fekete László elvtárs, a váro­si tanács elnöke elmondta, hogy a miskolci vidámpai'k az Egyetemvárossal szemben, a Hejő vonala mentén, a tapol­cai villanegyed, valamint az Uttörőpark néven ismei't kis­lakások határa között, mint­egy 80 kataszti'ális holdnyi te­rületen épül fel. Már készül az általános rendezési terv és ez szeptembei'ben elbírálásra is kerül. Minthogy itt sok tár­sadalmi munkalehetőség lesz, ezt már ez évben is lei akar­ják használni. Felajánlotta se­gítségét a honvédség, az egye­tem és a KISZ-fiatalok. Ez a terület nagyon alkalmas a park létrehozására, a közmű­vesítés sem okoz majd nagy gondot, A vidámpark külön­ben három ütemben épül, a nagyüzemek vállalták, hogy egy-egy nagyobb, szórakozást nyújtó berendezést gyárta­nak, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium a kölcsönző válla­latán keresztül pedig játékpa­vilon létesítését vállalta, ahol különféle társasjátékok, me­chanikai játékok lesznek. A Hejő mentén fűvészkert lesz, amelyben a Bükit és a borsodi táj faunáját mutatják be. * Szex-etjük e váx-ost. Gondja­ink közösek. Érte való aggó­dásunk, vele való törődésünk és a fejlődéséért érzett türel­metlenségünk egészséges tü­relmetlenség. Jó dolog, na­gyon jó dolog tehát, ha azok, akik dönteni hivatottak, ren­deznek ilyen városnéző sétát máskor is; ha teleírják a no­teszlapokat, és amikor tár­gyalnak, amikor döntenek, felhasználják az itt szex-zeít tapasztalatokat, . Önodvári Miklós Megérkezett Nagyklnlzsre a segítség: a halmaji Aranykalász TcrmcISszDvctkczet porozé gépe. Bindász Balázs agronómus megbeszéli Fogarasi István nagyktnizsl tsz-elnükkcl, hogyan védekezze­nek a burgonyabogár ellen. * Meg lehetett yolna előzni \ A miskolci Papírgyár bérháza mellett van egy régi,) romos vízturbina. A 4—5 méteres támfal a bérház falától > néhány lépésre emelkedik. Mögötte 6—7 méter mély beton-' üregek tátonganak. Még a felnőtt ember is szédelegve járja) le a veszélyes kőperemet, s iszonyattal, néz a mélybe, ahová' a napokban egy 5 éves kisfiú beleesett. S ez nem az első) baleset. > A bérház 21 lakója már többször kérte a Papírgyárj vezetőségét, hogy kerítsék körül a romos turbinát. Jogos ax szülök aggodalma, hiszen nem lehet, hogy mindig egy-egy) felnőtt álljon őrt a turbina ürege mellett, mert csak igyi lehetne elképzelni a gyár vezetőségének érthetetlen váia-i szát, hogy vigyázzanak a lakók gyermekeikre. , Itt egy dolgot lehet, és már réges-régen kellett is volnál tenni. Körülkeríteni, vagy ha nincs rá szükség, betömni azt) a helyet. A szülök fel is ajánlották, hogy társadalmi műn-) kában megépítik a kerítést, csak anyagot biztosítson a) Papírgyár. Mindez azonban eddig nem történt meg. j Ne várják-, amíg újabb, esetleg súlyosabb áldozatot kő-) vetel a gondatlanság, mert az súlyosabb felelősséggel is* jár majd. * A. L ) Az elmúlt hetekben a Női Donne című hetilap, az olasz nőszövetség lapja, mélyi-eható

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents