Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-25 / 146. szám

Kedd, 1963. június 25. ESZAKMAGTAEORSZÄQ Aj, nsgv íeüesífménvű vízlágyító berendezés rjúsS Özdosí Áz”‘Özdi Kohászati Üzemek­ben a különböző üzemek fej­lesztésének eredményeként je­lentősen emelkedett a gőzter­melés. A régi, kisebb teljesít­ményű vízlágyító, berendezés viszont, amely a kazánok táp­vizét szolgáltatja, már nem elégíti ki a szükségletet. Ezért új, a jelenleginél csaknem két­ezer nagyobb teljesítményű, korszerű vízlágyító berende­zést építenek. Az épülő 20 milliós berendezéssel óránként 150 köbméter vizet lágyítanak majd, vagyis távolítják el a vízből a keménységet, illetve a kövesedést okozó sókat. A tervek szerint a berendezést az év második felében helye­zik üzembe. A kazánok élet­tartama, valamint hatásfoka ennek következtében növek­szik, biztonságosabb lesz az üzemeltetésük és karbantartási költségük is számottevően psökken. Vízparton, erdMen töltötték az első nyári vasárnapot a borsodiak­Az első nyári vasárnap nem okozott csalódást a miskolci­aknak és a borsodi iparvidék dolgozóinak. Párás, szinte tró­pusi meleg ülte meg a váro­sokat, s szinte már a • kora reggeli órákban kiürültek a nagyobb helységek. A lilla­füredi, valamint a mahócai LÄEV kisvasúton zsúfolt sze­relvények szállították a ki­rándulókat és a gombázókat a Bükk vadregényes vidékei­re. Zsúfoltan közlekedtek a lillafüredi autóbuszok is. Becslések szerint a tikkasztó melegben csaknem 20 ezer miskolci dolgozó keresett enyhülést a hűvös erdőkben. Csúcsforgalom volt Mis­kolc-Tapolca üdülőhelyen is. Már a kora délelőtti órákban megtelt a strandfürdő több mint 10 holdas parkja, s bi­zony a későnjövőknek sorba kellett állniuk a jegyért. Csak­nem ötven országjáró csoport is felkereste az üdülőhelyet, s akilmek a strandon már nem jutott hely, azok a termál- és barlangfürdőben kerestek enyhülést. A kora reggeli órákban valóságos motoros karavánok hagyták el a várost. Az autó­sok és a motorosok a Szilvás­várad környéki, festői Szalaj- ka-völgyet, a barlangjairól világhírű aggtelek—jós vafői karsztvidéket, valamint a Bodrog menti horgászó helye­ket keresték fel. Számosán hűsöltek a miskolciak körében mind népszerűbbé váló mályi és nyéléi tavakban is. Több ezer termelőszövetke­zeti tag pihente ki fáradalmait a dél-bükki, káesi, bogácsi melegvizű strandokon. A strandolok közül sokan a kora reggeli órákban még a földe­ken kapáltak, délelőtt kei-ék- páron, motoron, a tsz-ek te­herautóin érkeztek a stran­dokra. CyaMaii szaMterek akarunk lenni... . " " “ Felsőfokú Nö­__A Putnoki vénytermesz­tési Technikumról az elmúlt évben sok szó esett megye- szerte. Bizonyára sokan érdek­lődnek, hogy az ősztől működő iskolában hogyan folyik a szakemberképzés, milyen fel­készültségű embereket bocsát majd ki az iskola a termelő­szövetkezetekbe, az állami gazdaságokba, valamint a mezőgazdaság egyéb terüle­teire. A z iskola tanárai és hall­gatói igyekeznek minden ere­jüket és energiájukat latba vetve azon lenni, hogy meg­felelő szaktudással felvértezve hozzájáruljanak a mezőgazda­ság felvirágoztatásához, s a reájuk bízott feladatokat a lehető legteljesebben megvaló­sítsák. Az előadók igyekeznek átadni eml életi tudásukat, ezenkívül a gyakorlati életből meghívott szakemberek elő­adásai is nagyban hozzásegítik a hallgatókat a tökéletes fel­készüléshez. Az első félév anyagához Sallak Andor, az OMMI talaj­tani osztályának vezetője tar­tott értékes előadást a talaj­mintavételről és annak vizsgá­latairól. Nagyon sok hasznos gyakorlati tapasztalatot mon­dott el munkájáról. Mihályífy Gellért, az OMMI kutatómér­nöke előadásában az üzemi ta­lajtérkép készítésének módját és az ezzel kapcsolatos vizsgá­latokat ismertette igen. magas színvonalon és színes formá­ban. A következő alkalommal Nádler Miklós, a Növényvédő Állomás főagronómusa a nö­vényvédelem gyakorlati prob­lémáiról tartott előadásában megismerhettük az új növény- védelmi vegyszerek alkalma­zásának módjait, valamint a növényvédő állomások fel­adatait. A hallgatók ellátogattak Fanesal községbe, ahol a lejtős terület művelésének agrotech­nikai módjait szemlélték meg. A fancsali Egyetértés Termelő- szövetkezet az országban az első tsz, ahol ilyen^ irányú munkát végeznek. Fő céljuk ezzel a művelési eljárással a talajerózió megakadályozása, a termőtalaj megkötése. Ezzel a módszerrel nemcsak a talaj megkötését érik el. hanem a terméseredmények is megnö­vekednek. Bevezették a gyümölcs nö- Vényszerű termesztését is, s így 3—4 év múlva már bő ter­mést takarítanak be. A fan­csali termelőszövetkezet pél­daként állítható az ország va­lamennyi termelőszövetkezete elé. Néhány nappal ezelőtt egy kiváló előadásban Erdélyi Ká­roly, az ÄVF megyei kiren­deltségének vezetője a neme­sített vetőmagvak előállítását, a vetőmagtermesztés ellenőr­zését és fém zárolását ismer­tette. Ezeken az előadásokon igen Sok hasznos tapasztalatot sze­reztek a hallgatók, amelyeket a gyakorlatban előnyösen fel hídnak használni. A tapasztalt emberektől hallott gyakorlati tanácsok is hozzásegítik az is­kolát elvégző hallgatókat, hogy az életben minél ered­ményesebben megállják helyü­ket. Ismételten megköszönjük az előadásokat tartó elvtársak­nak, hogy időt szakítottak a velünk való foglalkozásra. Ez­zel nagyban hozzájárultak az elmélet és a gyakorlat össze­kapcsolásához, amely az isko­lának fő céllá tű zése. Reméljük, hasonló előadásokban a jövő­ben is lesz részünk. I így kapcsolódik sz<^ össze a gyakorlat az elmélettel a Putnoki Felsőfokú Növény- termesztési Technikumban, ami lehetővé teszi, hogy kép­zett szakemberek kerüljenek Borsod valamennyi termelő­szövetkezetébe és állami gazda­ságába. Kriston Gábor az évi. KISZ-titkára Készülni kell a téli szénkészlet tárolására Beszélgetés Monos János igazgatóval, a Borsodi Szénbányászaté Tröszt munkájáról, feladatairól, a téli felkészülésről Az elmúlt évben a szokat­lanul kemény tél egy időre nehézségeket okozott a szén- termelésben és a szénellátás­ban. A megye bányászai azon­ban, a borsodi és az ózdi tröszt dolgozói, kitartó mun­kával és a sok akadály ellenére is egyenletessé tették a szén­ellátást, igen jelentős meny- nyiségű terven felüli szenet küldtek felszínre a lakosság­nak, gyáraknak, üzemeknek, intézményeknek. Az elmúlt zord és hosszú tél egyben figyelmeztetés is: még szervezettebben, jobb tervezéssel és jobb munkával kell felkészülni a téli szén­készlet és tartalék kiterme­lésére, tárolására, elszállítá­sára, hiszen az igények ismét, és törvényszerűen, megnöve­kedtek. Több szenet kér az ország, mert sok új üzem és gyár kezdi meg a termelést. Több szenet kémek megyénk üzemei is, hogy ne álljon elő a múlt évihez hasonló súlyos meglepetés. Ezekkel a kérdésekkel ke­restük fel az egyik széntröszt legilletékesebb szakemberét, Monos János igazgatót. — Mit tett a Borsodi Szén- bányászati Tröszt a múlt évi' nél alaposabb téli felkészülés érdekében? — Programot készítettünk, amelyet megbeszéltünk a mű­szála vezetőkkel és minden bányásszal. A tröszt dolgozói ismerik a feladatokat, és min­den bizonnyal végrehajtják. A tervek reálisak. Elárulhatom, hogy már az 1964. évi előter- vezést, is megkezdtük. — Sok százezer tonna sze­, Befejezte első félévi tervét az Ozdvidéki Szénbányászati Tröszt fi Místya Építés site iitoeÉen 2-án Pécsett részt vegyen az OKISZ IV. Országos Népi- ,tánc Fesztiválján. A Mezőkövesdi Matyó Együttes tánc-, ének- és zene­kara' egyébként augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén tartja első önálló, teljes estét betöltő előadását á mező­kövesdi szabadtéri színpadon, majd szeptember végén a tánckar ismét külföldi kirán­dulásra utazik, ezúttal Romá­niába. jón a nagyobb szénkészletek összegyűjtéséhez. Űjabb két önrakod ás os frontfejtést ala­kítanak ki; A vizes munka­helyeken műanyagcsövekkel vezetik él a bányavizet. Ez gyorsabbá és olcsóbbá teszi a fenntartást A felszabaduló munkaerőt a fejtéseken állít­ják munkába. Növelik az elő- vájások sebességét hogy több új munkahelyet tudja­nak fejtésre előkészíteni A Német Demokratikus Köztársaság segítsége Indiának Június elején ünnepélyes kéretek között adták át ren­deltetésének Bombayban az NDK-ban készült oxigéngyári berendezést. Az évi 2.1 millió köbméter kapacitású berende­zés felavatásán, amit a „Bombay—Oxigén” gyár mű­helycsarnokában rendeztek meg, megjelent az indiai Maharashtra állam kormány­zója, Vijaya Lalcshmi Pandit asszony, az ENSZ-közgyülés volt elnöknője is. Beruházási megtakarítások az NDK-ban A Német Beruházási Bank jelentése szerint 1962-ben a beruházások terén 64 millió DM megtakarítást eszközöltek a beruházások megfelelő elő­készítésével, különböző újítá­sok segítségével. A bank a termelésben résztvevő mun­kásoknak, üzemvezetőknek és a műszaki értelmiségnek 3,2 millió DM prémiumot fizetett ki. Az újítási mozgalom fejlő­dését a beruházások területén főleg az mutatja, hogy míg 1959-ben 892 újítási javaslat érkezett, 1962-ben ez a szám 2295-re emelkedett, s a meg­takarítások összege 1962-ben az 1959. évi megtakarítások duplája volt. net kér terven felül az or­szág. Mennyi jut ebből a Bor­sodi Széntrösztre és képes-e adni azt a mennyiséget? — A Borsodi Széntrösztnek 136 ezer tonna szenet kell ad­nia terven felül. Ez nem kis feladatot jelent, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a rendkívül zord tél egyes üzemeinkben vágathajtási el­maradást okozott. Ugyanak­kor nagy létszámhiánnyal is küzdünk, és kedvezőtlenül alakult a kieső műszakok szá­ma is. Mégis azt mondhatom: minden igényt kielégítünk, biztosítjuk a megfelelő kész­letek tárolását. Véleményem szerint ehhez megvan a reális lehetőség. — Eddig mennyi szenet ter­meltek terven felül a tröszt területén? — Nem kis mennyiséget: 40 ezer tonnát, és ez már jó ala­pot, tartalékot jelent. — Mit tettek eddig a zavar­talan szállítás lebonyolításá­ért? — Tárgyaltunk a MÁV ille­tékeseivel, s örömmel mond­hatom: annak ellenére, hogy a .vasút dolgozói a megnöve- kédett forgalom miatt nehéz helyzetben . vannak, mégis vállalták a terven felüli szén készlet időben történő elszál­lítását. Itt jegyzem meg az! is, hogy a minisztérium a túl­termeléshez szükséges külön­féle anyagokat is rendelkezé­sünkre bocsátja. — A megye bányászai évek óta bebizonyítják, milyen nagy munkára képesek. Most mit mondanak a rendkívül nagy feladattal kapcsolatban? — Minden bányász termé­szetesnek tartja, hogy hazánk szénigényeit kielégítsük. Álta­lában jó hozzáállás és megér­tés jellemzi bányászaink munkáját. — Mégis, milyen nehézség­re lehet számítani év közben? — Átmenetileg az aratási és betakarítási időszak alatt lesz­nek nehézségeink, hiszen csaknem tízezer bányász ér­dekelt közvetett, vagy közvet­len módon a nyári mezőgaz­dasági munkában. — Mit tort fő feladatának a tröszt vezetősége? — Sok a fő feladat, egyet- kettőt megemlítek: minthogy minden üzemben zavarokat okozott a tél, minden vonat­kozásban mutatkoznak káros hatások, elsősorban a többlet- költségekben és a teljesítmény romlásban. Ebből pedig az következik, hogy minden bá­nyásznak, műszaki vezetőnek fokozottabban kell törődnie a takarékossággal, jobb mű­szakgazdálkodást kell megte­remteni. hogy kedvezőbben alakuljanak az önköltségi, anyagköltségi és más fontos gazdasági mutatók. Ezenkívül gondunk van a beruházások * Uj házak a füzéri vár tövében i' , JSfríoi Szabados György. területén is, ez a munka gyorsított tempót kíván. — Mit jelent, ha mindez megvalósul? — Nem kis dolgot: azt, hogy a túltermeléssel járó többlet- költségek tekintetében vissza tudunk állni az eredeti terv­szintre gazdasági mutatóink­nál, mely végső soron egyen­letes, jó termelést biztosít. — A második félévben vár­ható a termelés emelkedése? — Természetesen, és ez is törvényszerű. Egyébként meg­említem, hogy a második fél­évben, már júliusban, össze­vont műszaki értekezletet is tartunk a soronkövelkező fel­adatokról. Igen hasznosak az ilyen megbeszélések. — Mit eredményezett eddig a múlt évben megkezdett üzemi koncentráció? — Kézzelfoghatók az ered­mények. minden vonatkozás­ban. A koncentráció során hat nagy termelő egységet alakítunk ki trösztünk terüle­tén. S ez végső soron a terme­lékenység növeléséhez, a gaz­daságos bányászkodáshoz, a gé­pesítés magas szintre való emeléséhez vezet. Már 3000 fm széles fronthomlokon és 1300 fm széles kamrafej tési homlokhosszon dolgozunk és 1130 fm hosszúságban alkal­mazzuk az acéltámos biztosí­tást. Ugyanakkor nő elővájá- saink száma is. Ebben a mun­kában trösztünk közel 10 ezer ifjúmunkására vár szép fel­adat. — Melyek azok az üzemek, amelyektől jobb munkát vár a tröszt vezetősége? — A megnövekedett felada­tok minden üzemtől jobb. pontosabb, tervszerűbb terme­lést, nagyobb intenzitást kö­vetelnek. Úgy gondolom, az ormos! és az edelényi bányá­kat említhetem meg: ezeken a helyeken jobban kell élni a lehetőségekkel. Ezek nagy bá­nyák, amelyek nem dolgoz­nak rosszul, de még jobban is dolgozhatnak. — A Borsodi Szénbányásza­ti Tröszt évek hosszú során országos szinten is kimagasló­an dolgozott. Egy-két adattal hogyan lehetne ezt illusztrál­ni? — A termelékenységi mu­tatók erre a legalkalmasab­bak, az adatait a legbeszéde­sebbek: 1952-ben 3 millió 38 ezer, 1957-ben 3 millió 121 ezer, 1962-ben 4 millió 562 ezer tonna szenet termeltünk és ebben az évben 4 millió 611 ezer tonnát hozunk felszínre. Huszonkét- ezer bányász adja ezt a rend­kívül nagy mennyiségű szén- vagyont, amiért elismerés jár minden szénvágónak, műszaki dolgozónak egyaránt. — A további gépesítésen, korszerűsítésen, szervezésen cs egyéb, a termelési kapacitást növelő technikai és műszaki intézkedésen kívül ml szüksé­ges még ahhoz, hogy’ biztosít­suk a szükséges, nagy meny- nyiségű téli szénkészletet? — A szénbányászok meg­teszik a magukét, ez kétség­telen. Ez azonban, bármeny­nyire lényeges is, egymagában még kevés, csak a jó kiinduló­pontot jelenti. Az illetékes szervek, elosztóközpontok es szállítási vállalatok feladata, hogy a szén időben a meg­felelő helyre kerüljön. Ügy gondolom, az elosztó szervek és szállító vállalatok is jól felkészülnek, intézkednek, hogy az idea tél semmilyen meglepetést ne okozzon, Ez igen fontos! A tröszt igazgatójának ki­merítő és megalapozott vála­szai meggyőztek róla, hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt kipróbált, tapasztalt és jól összeforrott kollektívája tel­jesíti a cseppet sem könnyű, túltermelésből adódó felada­tot. Ez pedig jó érzést és biztonságot kölcsönöz, mert azt mutatja: lesz elegendő szén, meleg lesz minden la­kás; termelhet minden gyár, futhat minden mozdony a fekete gyémánt, a felmérhe­tetlen értékű energiával to­vább .segíti fejlődésünket. Szegedi László A BORSODI szénmedencé­ben dolgozó szénbányászati trösztök közül elsőként az Ozdvidéki Szénbányászati Tröszt, hétfőn az első műszak­ban felszínre szállította a féléves terv teljesítéséhez szükséjges utolsó csille szenet is. A félév végéig terven fe­lül még mintegy 30 ezer tonna szenet termelnek; A félév alatt a széntröszt dolgozói műszaki intézkedések nyomán mintegy 8 százalék­kal növelték a munka terme­lékenységét, s egy-egy bá­nyász a tervezettnél több mint 20 kilogramm szénnel termelt többet műszakonként. Elsősorban a vizes munka­helyek állapotának javításá­val tettéle kedvezőbbé a bá­nyászok termelési körülmé­nyeit. Növelték az önrakodá- sos frontfejtések számát, s rá- robbantással a termelt szén­nek csaknem 80 százalékát, szinte emberi kéz érintése nélkül, szállítószalagokkal to­vábbítottak a csillékbe, illet­ve a felszínre. A megtett in­tézkedésekkel javult a szén minősége, s az egercsehi, a farkaslyuki és más bánya­üzemek mintegy 40 kalóriával javították a szén fűtőértékét. A jobb minőségű szén terme­lésével növekedett annak ér­téke is és az okszerűbb bá- n y ászkodással a szén ön­költségét tonnánként több mint 5 forinttal mérsékelték, ami félév alatt csaknem 3 millió forint megtakarítást ei’edményezelt. AZ ÖZDVIDEKI Szénbá­nyászati Tröszt felkészült a második félévi terv túltelje­sítésére is, hogy hozzújárul­Alig érkezett haza az NDK- ból a. Mezőkövesdi Matyó Együttes tánckara, máris újabb erőpróbán vett részt. Szombaton Debrecenben ren­dezték meg az OKISZ területi népitánc fesztiválját, ame­lyen 19 együttes versengett az első helyért. A fesztiválon a mezőkövesdi együttes arat­ja a legnagyobb sikert Cigán- rii leány és Matyó párostán- eával mint területi első, jogot nyert arra, hogy augusztus

Next

/
Thumbnails
Contents