Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-23 / 145. szám
7 Vafcä^iai£;1963. SHnStKr 23. .1 esSSXKStAGYARORSZAG ' T^airícniia az óríásfciiy'D esécsán Sregsl „nagizije“ nyílt Sárospatakon Szombaton ünnepélyesen megnyitották Sárospatakon az idős termelőszövetkezeti nyugdíjasok napközi otthonát. Huszonkét, hozzátartozók nélküli idős ember talál otthonra a tanács támogatásával működő szociális létesítményben, amelynek berendezését és teljes felszerelését a társadalmi szervek, elsősorban a nötanács tagjai teremtették elő. Rádió, könyvek, virággal teli vázák, kézimunkák, az ablakokon szép függönyök és más kedves berendezési tárgyak várták a barátságos helyiségekbe lépő, meghatódott idős embereket, akik nemcsak pihenni, szórakozni tudnak majd az öregek napközi otthonában, hanem napi egyszeri étkezést is kapnak. A jövő hónap elején Abaúj- szántón is hasonló otthont nyitnak a község becsületes munkában megöregedett, egyedül álló legidősebb lakói részére. A „megszállott, tehetséges ember Munka közben. Foto: Szabados György Csendes, szerény igényű kis község ’Beret Nem ostromolják a felettes hatóságokat hosszú kérelem-listákkal, csupán két olyan óhajuk van, ami egyszerű, kiegyensúlyozott életükhöz feltétlenül szükséges. Az első óhaj, hogy mielőbb szabályozzék az alattomos, rendes körülmények között kisvizű Vasonca patakot, amely nagyobb esőzések idején á fél falut áradással fenyegeti. A másik óhajuk, hogy legyen egy rendes boltjuk. S erről a boltkérdésről szeretnénk szójní! Van egy ház a községben, amelyben jelenleg a vegyeséi az italbolt „lakik”. Ezenkívül még két üresen álló szoba van a házban, amelyet senki sem használ. A ház magántulajdonban iran, s ezért nem lehet a lehetetlen körülmények között működő boltokat korszerűsíteni. Az eladó-helyiség is szűk, sötét, a raktárnak szolgáló melléképületről meg jobb nem is beszélni. Itt együtt tárolják a petróleumot, a matadort a liszttel, a zsírral, a cukorral, s egyebekkel. Eladó az épület, megvehet- né a földművesszövetkezet. S ha megvette, akkor a községi Négyszer BB ha minden nem is hasonlít hozzá. Halló, hallói Tessék választani! Ä Miskolci Rádió ma esti zenés rejtvényműsorának megfejtői a következő számok közül választhatnak: L Coll: Most telefonáltam a mennyországba (Golden Gate egy.) 2. Kőszegi: Mami engedd meg... (Mikes Éva) 3. Lehár: „Luxemburg grófja” — Gyerünk tubicám... (Ráthonyi—Zentay) 4. Burnett: Ha jön a nagy érzés (Brenda Lee) 5. Moustache: Madison a táncotoknak (Harold Micholes) 6. Müller: Bongo esa-esa-esa (Caterina Valente) 7. Lehár: „Mosoly országa” — Ne félj, ne félj (Házy— Melis) 8. Charpin: Akár egy hinta (Colette Dereal) Logan: Personalita (Caterina Valente) Greenfield: Mindenki valakinek a bolondja (C. Francis) 1L Schubert: „Három a kislány” — Tavaszi felhők 12. Dee: Robotember (C. Francis) XS. Fényes: Kis hétköznapi boldogság (Mikes Éva) 14. Halász: Ahol a könnyű szél (Hannea A.) Kálmán; „Cirkuszherceg9. 10. nő” — Egy drága szempár (Udvardy) 16. Simon: St Louis blues (Golden Gate egy.) 17. Reed: Ez minden, amit te adsz (Brenda Lee) 18. Niessen: Benjoe Boy (Jan és Kiéld) 19. Macheroni: Beszélj nekem' a szerelemről (Corrado Ei) 20. Ogermann: Piano (Vico Torriani) 21. Ábrahám: „Bál a Savoy- ban’ — La beüa Tangolita (Raffael Márta) 22. Trama: Táncolj (Ines Taddio) 23. Karl Mann: Teddy mackó; (Elvis Presley) 24. Hin: Bármit megtennék érted (Nat King Cole) 25. Gran: Szívverés (Colette Dereal) 26. Endsley: Blues énekelve (C. Francis) 27. Gyöngy: „Minden jegy elkelt” — Mire vársz? (Zsolnay Hédi) 28. Porter: A napsütéses oldalon (Clark nővérek) 29. Dubin: A huncut kislány (Doris Day) 30. Del: Poppermint twist (Caterina Valente) Minden hallgatójának jó szórakozást kíván ft Miskolci Bádiá, Kicsit kihívóan kacér lábtartás, tupír és szájcsiicsörítés |: (baloldalt). — A ruha és az alak az eredeti BB csak a fejecske változott (jobboldali kép). nagy filmsztár nem lehet akárki. Ám ezek a kislányok Párizsban, esetleg szerény padlás- szobájukban arról álmodoznak, I:hogy ha ezeket a külsőségeket több, kevesebb sikerrel utánozzák, és ha csinos külsővel is rendelkeznek, egyszer mégiscsak megakad rajtuk egy rendező szeme. sikerül, de a kislányok türelmesen készülnek erre a „nagy. szerepre”, mert ez most Párizs-1 ban — divat Fotóriporterek több ügyes képet is készítettek ezekről a [ karrierről álmodozó rajongók-] ról, néhányat mi is bemutatunk olvasóinknak. Máté Iván Pettyes labda a parkban Tfepül a nagy, fehér pettyes labda, és..'. Nemi Nem csikóidul a gépkocsi fékje. Nem kell a gépkocsivezetőnek lelkiismeretfurdalást érezni egy ártatlan gyermekélet miatt. A labda ott hever a park üde zöld pázsitján, mini egy nagy színes virág. Szöszke, három év körüli kislány sírásra görbülő szájjal nézi. Bemenni nem mór érte, mert Évikének nagyon okos és rendszerető szülei vannak, s korán megtanították arra, hogy úttestre lépni nem szabad, virágot letépni nem szabad, parkba lépni nem szabad. Évike jó kislány, azért szótfogad ennek a sok nemszabadnak. És most ott áll bűne nagyságának teljes tudatában. De már jön is a büntetés, a parkőr bácsi személyében. Mi lesz most? Elfutna, de a labdát vem szabad elhagyni. Megint nem szabad. Az őr bácsi megsajnálja a megszeppent, könnyező kislányt. Fokosával kihúzza az illegális helyen tartózkodó labdát, és barátságos mosollyal átadja a kislánynak. Hogy a kislány mit gondolhatott? Ezt. Ti felnőtt bácsik!, kik tervezitek ezt a sok játszóteret. Már elfeledtétek, hogy ti is voltatok kicsi gyerekek? Nektek van parkotok, sok-sok szórakozó helyetek, de mi van nekünk, gyerekeknek? Egy keskeny járda, egy tenyérnyi hely a bérház folyosóján, vagy a parkban. Pedig egyszer úgy szeretnék igazából a labda után futni, kergetőzni. De nem szabad, mert parkba lépünk, úttestre futunk. Ezt pedig nem szabad. Kedves tervező bácsik! Mikor lesz már nekünk olyan futkározö helyünk, mint a kis bociknak? Talán azért van nekik, mert ők jó állatgyerekek? Jobbak, mint mi? Vagy talán ők többet érnek, mint az ember-gyerekek? ff edves Télapó! Tudom, hogy még nagyon sokat kell xv addig aludni, amíg ajándékot hozol. De ne hozz nekem labdát, vagy más játékot, hanem egy nagyon nagy játszóteret, ahol lehet kacagva futni, kergetőzni, és ahol nem less olyan szó, hogy nem szabad. Tudod. Télapó, a felnőttek asért nem csinálnak nekünk játszóteret, mert már olyan rég voltak gyerekek, hogy nem is emlékeznek rá. S azt is elfelejtik, hogy hiába van szép Katibabám és piros labdám, de ha nem futkoshatok nagyon, igaziból, nem is ér a nevem, Mert ez nem is igazi játék. Kedves Télapó, hozz nekünk játszóteret. A felnőttek nem rosszaságból nem gondolnak ránk, hanem azért, mert feledékenyek. Vagy talán mégsem? Szabó Béla sérletezéssel, kalandkereső kedvünk Géza öcsémet és engem is Franciaországba vitt, ahol néhány évet töltöttünk, fitt újra fölébredt faragcsáló íjkedvem, s elkészítettem egy jj gitárt, mely már sokkal értékesebb volt, mint a hegedű. ;[ Amikor hazatértünk, kutatom kezdtem szakkönyvek utáni |ÍAz angol, francia, német és Ij magyar nyelvű könyvekből megismertem a hegedűkészítés törvényeit. Templomok, régi [házak padlásait jártam, hogy i megfelelő fára tegyek szert A ívéletien kezemre játszott. Egyikszer egy beszakadt tetejű ház. |hoz hívtak fényképezni. A fajiakat szétnyomta a hihetetlen jjvastagságú, több száz éves fe- jinyőgerenüa. Mikor ezt meg- jjliallottam, már nem tudtam ji másra gondolni, csak a fára; fElőérzetem nem csalt meg. }i Olyan anyagra bukkantam, }jmelyből azóta tizenkét hegedűt JÍ készítettem. Volt úgy, hogy a í fölkelő Nap fénye még a mű- jí helyben ért Mint a megszállt lőtt faragtam a fát a magam tkészített vésőkkel, szerszámok. |kal, s 1960-ban végre megszüli letett. az a hegedű, melyről | gyermekkoromban ábrándozItam. Hogy ment híre ennek, jr nem tudom, tény az, hogy 1962. szeptember 27-én a következő [táviratot kaptam: „Hozzon hegedűket, Ojsztrah [várja magát”, ■ A táviratot Tátray Vilmos küldte, s én örömmel mentem.- [ Ojsztrah kipróbálta a hegedűket. Kedvtelve, hosszan játszott, s ezeket írta róluk: „Gyönyörködve ismerkedtem meg [az ön hangszereivel. Mondhattam, igen kellemes meglepetést ásben akad még egy olyan legszállott, tehetséges ember, ki ezt a nehéz művészetet lemcsak áldozatos munkával, anem nagyszerű eredménnyel s fenntartja, továbbfejleszti”. Az említett művészek biztató zavai szárnyakat adtak a egy aljai mesterhegedű-készí- őnek. Azóta elkészítette tizen- :ettedik remekét, — köztük ;gy csellót A franciaországi iégei nemzetközi hegedűkiállí- ásra készül most egy teljes ivartett hangszereivel. — Ha csak bármilyen helye. ést is sikerül ott elérnem — nondja élgondolkozva — ak- cor már érdemes volt megszü. etnem, élnem és fáradoznom öbb, mint húsz éven át. Vajon sikerül-e? Ki tudja? Ujjai alatt sorra megszólallak a hegedűk; A világos sártótól a sötét vörösbamáig minién hangszer más és más szín. imyalatú, másfajta hangú. Készítőjük szerelmese a hege. iühangnak, bár ő maga nem udja művészien megszólaltatni i félelmetes hírű Stradivárik- val, ha bátortalanul is, de azonos igénnyel fellépő hegedűket, Önszorgalomból tanulta meg ?zt is, mint az angol, a német, zagy a francia nyelvet. ÉS UGYAN MENNYIT érhetnek a Kónya-hegedűk? Egyetlen egyet nem adott el, is nem is akar. Az ajánlatokat visszautasította, nem a pénzért, az eredményért fáradozik. Lié- geben helyezést akar elérni; mert ez rendkívül nagy elismerést jelent ebben a művészeti ágban. És van-e nagyobb erő az emberi akaratnál? Borsodi Gyufa HALKAN, SZERÉNYEN beszél magáról, s hogy testvér-* báttya Kossuth-díjas költő, meg sem akarja említeni, nehogy azt higgyük, a maga javára akarja fordítani Lajos dicsőségét. A piactér mögött meghúzódó műhely, ahol élete napjai telnek, szintén nem hangoskodik kérkedő feliratokkal, feltűnéstkeltő propagandamondatokkal, Kirakata, mint afféle falusi fotóműhelyé, dugig van tömve a helyi és környékbeli lakosság fotográfiáival, de ezen kívül semmi sem csalogatja a vevőt. A boltajtó fölötti cégtábla is szűkszavú, mindössze ennyit írtak rá: Kónya István fényképész. Az ismerősök már sokkal többet mondanak: Mesterhegedűket készít! Tátray Vilmos és Dávid Ojsztrah nagy elismeréssel nyilatkoztak hegedűiről. A Film, Színház, Muzsika cikket írt róla, fényképét is közölte. A művelődési házban meg is van a lap példánya, őrzik, mint olyan csemegét, melyről tudják, hogy értékes lesz Abaújszántó kultúrtörténete szempontjából. — Húsz esztendeje, hogy éjszakáim nagyobbik felét ennek a szenvedélyemnek áldozom. Tizenhat éves koromban faragtam az első hegedűt, amely bizony igen alpári munka volt Nem sok jelét mutatta annak, hogy megvalósíthatom gyerekkori álmomat: az általam készített mesterhegedűt, amelyen aztán gyönyörűen játszhatok. Egv időre föl is hagytam a kíszereztek nekem. Kívánok önnek sok sikert nemes törekvéseiben”; Erről a találkozóról irt a Film, Színház, Muzsika. Tátray így adott hangot meglepetésének: „Jó tudni, hogy a hanyatló magyar hegedűkészi. A A .V A * A 4Y TV A VY W V. .V «V A A A .V A «Y .. W VV V» W W «V «V /> «V 11 <1 <1 4» 4% •> <* 4. « •« •• i : IHa már nem lehetralaki az eredeti BB... Ügyes üzletemberek ki is használják ezt a vágyakozást, és olcsó pénzen tenyésztik a Brigitte dublőzöket, azokat a hasonmásokat, akiket esetleg „be is lehet vetni”, ha ilyesmire van szükség. Nem mindig : Brigitte Bardot nevét — Danijuk meg — mindenütt ismerik. '^Kislányok tőle tanulták a tu- -,pírt és őt utánozzák télen, amidkor fekete harisnyát hordanak '-.fehér cipővel. Egyébre nem fedik mindenkinek képességéből, tanács is hozzájárul majd az[ átépítéshez, s a falu lakói is szívesen vállalnak társadalmi: munkát. [ Miért nem oldódik meg akkor ez az évek óta húzódó boltügy? :-—o----[ Hus zonhét nagy beruházás kezdődik az idén a könnyűiparban A Könnyűipari Minisztérium megvizsgálta, hol tart az ötéves tervben megjelölt beruházások megvalósításában. Ez évben több mint egymillión! háromszázmillió forint áll a könnyűipar rendelkezésére. Az idén különösen nagy feladatot jelentett a beruházások előkészítése. Az 1961. évi hat és a tavalyi húsz értékhatár feletti nagy be-! ruházással szemben most; huszonhetet kezdenek cl.! Ezenkívül még 50 folytatódó] beruházás további szakaszai-! hoz kellett gondoskodni a[ tervekről. j A beruházások általában jói ütemben haladnak. A beretiek gondja