Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-02 / 127. szám

Vasárnap, 1963. június 2. ESZAKMAGYAROKSZÄG 9 Tudomány - Technika A „A»|»éé terv megszabadul a jégpáncéltól, olyan mértékben lehet újabb szakaszokon megindítani a fel­melegedést. A jeget néhány év alatt meg lehet semmisíteni, s hirtelen megváltozik a Sarkvidék klí­mája. Minthogy azonban a Sarkvidék igen nagy, főleg el­lensúlyozó szerepe van észak Felolvasztható-e a sarki jégmező? — Égnek álló molekulák — S fok hőmérséklet emelkedés és dél között az időjárás ala­kulásában, a ,.Nap” tervet — így nevezhetjük — óvatosan kell kezelni és még nagy gonddal kell. minden kihatását mérlegelve, továbbvizsgálni. Szerpej Vlagyimir Úiabb siker az egyetemen: Négy ísg bányamtszer A NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM Geodéziai és Bá- nyaméréstani Tanszéke négy műszert állított ki a Budapesti Nemzetközi Vásár bányászati pavilonjában. A műszer­konstrukciók közül három tan­széki szabadalom. A belső megvilágítású, víz­mentes, polár-ortogonál befo­górendszerű lengésmegfigyelő (aknafüggélyező) berendezés az knába kapcsolás, tájékozás, kasvezetőléc-beállítás, stb. cél­jából leeresztett, és súlyokkal megterhelt huzal nyugalmi helyzetének igen szabatos meg­állapítására szolgál. A korábbi berendezésekkel szembeni elő­nye: a víz zavaró hatásának teljes kiküszöbölése, a gyors skála és tükörbeállítás, a pon­tosság növelése mellett a len­gésmegfigyelési idő lényeges csökkenése és a gyors szerel­A BÁNYÁSZATI KÖRIV- KITÜZÖ készülék a kihajtás­ra kerülő'és már kihajtott ka­nyarvágatokban egyaránt hasz­nálható. Az ércbányászaiban felhasználási területe a sugár­kamrák és fúrási szériák iránya'dásával bővül. A készü­lék nagy előnye, hogy szak­munkások is kezelhetik, így az eddigi technikusi és mérnöki teodölitkitűzési munkát helyet­tesíti. Egyszerű és olcsó kivi­telben készül, könnyen kezel­hető, a beállítás ellenőrzése egyszerű és igen gyors. A bányászati teodolitállvány Napfény és a Nap melegi bőven éri az északi vidékeket a sarkvidéki nappal ugyanis i hónapig tart.. Csakhogy a Nai melegének 90 százalékát a vi lágűrbe veri vissza a jég- é: hótakaró. „Ha el lehetne távo lítani a Jeges-tenger jégtaka­róját — írja Budiko profesz szór —. annyira felemelkedne ott a víz és a Sarkvidék leve­gőjének a hőmérséklete, hotp nem képződhetne többé ú; jégtakaró”. — Számtalan el­képzelés született már, hogí óriási villanyerőművekkel, i Föld belsejének melegével vagy a meleg tengeráramokat idevezetve, hogyan lehetne «.felmelegíteni” a Sarkvidéket. Végrehajtható-e Budiko pro­fesszor elgondolása? Felol­vasztható-e a sarki jégmező? A több százezer köbkilométer, sokmillió tonna jég úgy, hogy egyben a víz is el r,e párolog­jon? A merész elgondolás vá­laszt ad mind erre a kérdésre. Van egy vegyi anyag, amely­nek igen sajátos tulaidonsá- guak a molekulái: szerkezeti felépítésük folytán egyik vé­gük hidrofil, másik hidrofób, egyik tehát húzza a molekulát a vízhez, másik taszítja a víz­től. Ez az anyag vízzel töltött tartályban, a felszínen mole­kuláris vastagságú réteget al­kot, a molekulák „égnek áll­nak”, mint egy kerítés rúdjai. Ezek között nemcsak a nap­sugarak hatolnak át szabadon, hanem a levegő oxigénjének a molekulái is — a tartály tehát tovább tud lélegzeni. A vízpára molekulái pedig nehezen sza­kadnak el a víz színéről, ne­hezen mehetnek át a légkörbe. Technikailag ma már nem lehetetlen néhány száz _ négy­zetkilométer tengerfelszínt el­látni ilyen védőhártyával, s a víz, továbbá a környező leve­gő hőmérséklete a számítások szerint legalább 5 fokkal emel­kedik. Ez a hőmérsékletemel- kedés pedig megfelel annak, mintha a jégmezőket és jéghe­gyeket néhány száz kilométer­rel délebbre hoznánk, hogy könnyebben olvadjon. Es ami­lyen mértékben a Jeges-tenger a teodolitnak rendkívül gyors és igen pontos pont fölé, illet­ve pont alá állását teszi lehe­tővé. Jelentősége a bányabeli sokszögmenetek mérésénél és külszíni kőzetmozgás-mérések- nél van. A műszertartólap szintesítése szelencés libellával, a súrlódás elvén alapuló rög­zítés egyetlen rögzítő csavar meghúzásával végezhető el. Az állvánnyal történő mé­réssel, a NIM Szénbányászati Főosztályának értékelése sze­rint az eddigi állványokhoz viszonyítva körülbelül 40 szá­zalékos időmegtakarítás érhető el. Ez bányászati szinten éven­te több mint 1 millió forint megtakarítást eredményez. Viszonylag egyszerűbb, de a mérési pontosságot növelő és a mérési időt csökkentő szerke­zeti megoldás az excenteres befogószerkezettel ellátott di­namóméteres acélszalag. A sza­lag önálló báhyászati-hálózati alapvonalmérések, továbbá bá-| nyabeli és külszíni precíziósi hosszmérések céljára használ-! ható. ' A KIÁLLÍTOTT MtlSZREItK! H» 0*R OOOOOOOQOOOOOOOOOOOŰCOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOBOC* Hallottuk Egy író sietett cl a kávéház előtt, és az asztalnál valaki megjegyezte: — Mintha hanyatlott volna az utóbbi években .,. Barátunk mentegette: — Nagyon sok rosszat kell elolvasnia mostanában, az rontja stílusát, — Szerkesztő lett? Drama­turg? Lektor? — Dehogyis. — Akkor hát mi az a sok rossz, amit el kell olvasnia? — Amit ír. A KARTÄRSNÖ fiókja — Nini, már van újkrumpli j I Olvastuk valahol null-szériája a Geodéziai és Bányaméréstani Tanszék mű­helyében készült. Ipari kipró­bálásuk megtörtént, sorozat- gyártásukra rövidesen sor ke­rül. A műszerek ismertetésére a magyar és szovjet szakfolyó­iratokban került, illetve kerül sor. Dr. Hoványi Lehel égiteiemi docens. mondá: Los Angeles — Moszkva: 1 óra 5 pere 24 000 km/öra átlagsebesség — Fekvőhely és űrutazás — Körözés leszállás előtt Amikor a szobát lakótérnek ' nevezik, olyan idegen benne az ember, mint az utcán. Csak az nem téved, aki nem csinál semmit. De a semmit- i tevés is tévedés. A kopaszság szintén frizura !— csupán a fejlődés végső fo­kán. 5 JO MANNS RÖSLER: repaid irniezetség,: A z ember sosem lehet elég óvatos! Különösen, ha utaz­gat a nagyvilágban! Ilyen tapasztalatokat szerzett Kari barátunk is, amikor az üdülő sétányán fiatalemberhez illő merészséggel és bátorsággal megszólított egy ifjú höl­gyet: — Viszontláthatom. ldsasszony? A fiatal hölgy a fejét rázta, de válasza cseppet sem volt barátságtalan: — Nem vagyok kisasszony. *— Ne-e-m? — A férjem otthon maradt, egyedül vagyok itt. Kari barátunk lehetőséget szimatolt. — Akkor talán mégis folytathatnánk...' As ifjú hölgy arca elkomolyodott. — Nem— Először is, általában nem csinálok ilyesmit, másodszor, az egész üdülőhely tudja, hogy férjes asszony vagyok, cs a férjem nincs itt. Mit szólnának az emberek, ha hirtelen együtt látnának magával? — Azt mondanánk, hogy a férje vagyok és váratlanul megérkeztem. — Egy látszik, fiatal barátom, ezúttal nem esett a feje lágyára! % Egyébként sem! — Nyilván. — Tehát? Beleegyezik? — Lehetetlen! — mondta nevetve az if jú hölgy, és heve­sen rázta a fejét. És mégis lehetett. Amikor Kari barátunk három. órával később kezében bőröndjeivel belépett a szállodába, ahol három hét óta la­kott, megkérdezte: \ — Rendelt a feleségem részemre szobát? — Igen. A második emeleten. \ Köszönöm. — , rarl barátunk vidáman cipelte fel bőröndjét, átöltözött és rövidesen a kellemes várakozás gyönyörétől ra­gyogva — hiszen a férfiak oly büszkék apró győzelmeikre —, megjelent a szálloda ebédlőjében. Egy pincér sietett elébe. — Szeretnék a teraszon vacsorázni a feleségemmel, van erre lehetőség? — kérdezte Kari. — Sajnos, nincsen. — Foglalt talán minden asztal? •— Asztal még csak volna — válaszolta a pincér —, de önagysága egy negyed órával ezelőtt elutazott. — Elutazott?? Kari reményei szertefoszlottak. — Elutazott? — ismételte. — Igen! — Üzenetet nem hagyott? — De igen, — bólintott a pincér. Itt hagyta a három heti tartozását. Azt mondta: „Amint este megérkezik a férjem, adja át neki a számlát.” Fordította: HoUósi Tibor <-i«t*******-X~St**ö*4HÍ-************"K"iMHHÍ-******#*« K: MAI TÖRTÉNET — Nem lehetek a felesége, Géza... Be kell vallanom, cn már férjnél vagyok... Egy óra és öt perc alatt te­szi majd meg a Los Angeles —Moszkva utat az a ter­vek szerint 1990-ben már uta­sokat szállító hiperhanggyor- saságű rakétával a magasba röpített repülőgép, amelynek tervét Leston Faneuf, a Bell Aircraft Corporation mérnö­ke készített el. Ahhoz, hogy egy óránál alig hosszabb idő alatt ezt az utal, amelyet most a leggyorsabb járatú lökhajtá­méter hosszúságú lesz. Csúcsá­ban két pilóta ül egy elektro­nikus számológép mögött, amely megadja az indulás, repülés és leszállás manőve­reihez szükséges adatokat. A gép „vakon” száll majd, mert a repülés okozta 1400 fokig is fokozódó hőség elől a gép kvarcablakait vastag titánérc- lemezek takarják el. A gép törzsében harminc utas számára rendeznek be sós gép 14 óra 17 perces re­kordidőben tett meg, óránként 24.000 kilométeres sebességgel kell szállnia. A mérnök szerint a hiper- hanggyorsaságú gép tulajdon­képpen két gépből áll majd. Kettejük önsúlya 375 tonna lesz, vagyis duplája a most legnagyobbnak számító bom­bázó gépnek. Az egyik gép a hordozó gép, amelynek az a feladata, hogy a kellő magas­ságban megadja a hátán levő síneken álló másik gépnek a kezdeti sebességet. Szerepe te­hát ugyanaz, mint az inter­kontinentális rakéták első fo­kozatának. A gép huszonhét fekvőhelyül is felhasználható üléseket. Az indulásról fény­jelzésekkel értesítik majd őket. Közel két kilométeres ^futópályán való száguldás után emelkedik a 15 fokos szögben fel a földről. Nagy körökben száll mind maga­sabbra s azután nekivág a Csendes Öceán feletti űrbe. Egyre fokozódó gyorsasággal harminchatezer kilométer ma­gasságba jutnak, amikor be­kapcsolják a gyújtás második fokozatát. Megindul a rakéta­motor és elindítja a hordozó­gép sínéiről az utasokat szál­lító gépet, amely most. már a stratosf érában igyekszik Moszkva felé. Amíg a hordozó gép visszaindul Los Angeles felé, a másik gép gyorsasága óránként 27.750 kilométerre fokozódik. Bár a gép külső fe­lülete izzásba kezd a súrlódás okozta hőségtől, az utasok mit sem éreznek belőle, mert a be­épített légkondicionáló gon­doskodik a kellemes hőmér­sékletről. Nyolcvan kilométer átla­gos magasságban száguld to­vább a gép s amikor a világűr közelébe ér, a külső felületek is lehűlnek s azután bár még egy órája sincsenek a levegő­ben, közelednek a célhoz. A sűrűbb légrétegek, amelyekre leereszkednek, lefékezik a szá­guldást s amikor a gyorsaság már 1000 kilométerre csökkent, a siklórepüléssel lefelé menő gép segédmotorját bekapcsol­ják, hogy a leszállásnál szük­séges manőverírozást elvégez­hessék. A moszkvai repülőtér felé érkezve körözésbe kezd a Kúp, gyorsasága most már óránként 370 kilométernek fe­lel meg. További percek kel­lenek, amíg annyira lelassul a haladás, hogy a kifutópályán roboghasson néhány kilomé­tert. így képzeli el az utat a ter­vező mérnök. Első hallásra fantasztikusnak tűnik az el­képzelés. De nem lehetetlen. A szakértők utalnak arra, hogy húsz évvel az első lökhajtásös kísérleti gép felszállása után most már az utasszállítást jó­részt ilyen gépeken végzik. Az űrhajózás egyik leghíresebb szakértője, dr. Walter Dorn­berger szerint két-hároni évti­zed múlva már csak rakéta­hajtotta gépek fogják a nem­zetközi utasforgalmat lebonyo­lítani. A hosszabb távokat! persze a világűrön keresztül N. MOHAKÖVI KAZMÉR hát­rakulcsolt kézzel rótta le s föl a szobát. — Kikre számítha­tunk még? — kérdezte harsá­nyan nejétől, aki egy kemény­fedelű füzettel a kezében, fele­lősségteljes hangon sorolta: kikre számíthatnak még, csak most éppen pillanatnyi szüne­tet tartott. — Kevés, kevés. El- ! végre nem akármilyen ügyről van szó! — elégedetlenkedett a férj, miután még újabb húsz befolyásos ember nevét olvasta fel nejének. — De azért hol­nap már megpróbálhatod. — tette hozzá sejlő reménység­gel. ' Másnap Mohaköviné késő délután érkezett haza. Fárad­tan lerogyott a székre. — Nem sikerült. Nem lehet és kész. De nem szabad elcsüg­gednünk. — Mohakövi két nap szabadsá­got kért vállalata igazgatójá­tól. magára zárta hivatali szo­báját, és az első napot telefo­nálással töltötte. A következőt lótás-futással. Bejárta az egész várost, felkereste minden is­merősét, akiről úgy vélte, hogy barátságot tart valamelyik be­folyásos emberrel. De így sem sikerült célt ér­nie. Egy hét szabadságot harcolt lei magának.) A felesége szin­tén. Feltérképezték a várost: ki, mikor, hpl járt, ki, mikor, hová'megy. Piros zászlócskák­kal jelölték meg azt a házat, azt a vállalatot, ahonnan se­gítséget kaptak, kékkel azt. ahonnan ígéretet, és feketével, ahonnan semmit Az ember­társak. igazgatók, főmérnökök, diszpécserek, meósök. egyszerű dolgozók szolidaritását illusz­trálandó: fekete zászló csak J.íegy volt az egész térképen. De így sem sikerült célt ér­niük. Mohaköviéket azonban nem olyan fából faragták, akiket a nehézségek megriasztanak. Még a szemináriumokon meg­tanulták: a nehézségek azért vannak, hogy tudjunk mit le­győzni. De — emberek va­gyunk — esetenként az egész napos hajszák után egyre fá­radtabban rogytak a székre. 1= Mohaköviné diadalmas útja ti ________r M ár nem is beszéltek egymás­sal. csak nagynéha mutatott valamelyikük a falra akasztott táblára, melyen a következő kiírás volt olvasható: „Nem szabad elcsüggedni! Minden le­hetséges!” NÉHÁNY ÉV MÜLTÄN Mo­haköviélcben kezdett halvá­nyulni a remény parazsa. Hiá­ba szerezték meg minden szá­mításba jöhető befolyásos em­ber jóindulatát, támogatását: nem és nem! Ezerszer is nem! Mohakövinek eszébe jutott egy bárgyuság, miszerint a segítség akkor érkezik, amikor a leg­kevésbé várjuk. Elhatározta, hogy nem várja. Tüntető kö­zönnyel nyúlt el egy széken, és belelapozott az újságba. Harmadszor olvasott már el egy nagybetűs címet, de vala­miért még negyedszer is oda- sunyorított. Az ENSZ, az ENSZ ... csak ez maradt be­lőle benne. Aztán ... hirtelen a homlokához csapott, hogy meg­fogja az éppen kipattanó isteni szikrát. A fakult táblára nézett. és óriási energiától fűtötten robbant ültő helyéből. Igen, már csak ez van hátra! Az ENSZ! Beadványban fogja elő­terjeszteni kérelmét! Mindent bele! Most, vagy soha! Ne húzzuk tovább. A terv sikerült. A főtitkár személye­sen interveniált Mohaköviék ügyében. így történt aztán, hogy Mohaköviné elindulha­tott diadalmas útjára. Moha-' kövi frakkba öltözött. Meghív­ta ismerőseit, barátait, az új­ságírókat. a Magyar Televíziót, és így együtt igen kellemes hangulatban várták az idő mú­lását. Nem is kellett sokáig vá- rakozniok. A ház előtt csakha­mar felharsantak a körzeti tűzoltózenekar trombitái, sap­kák, petárdák repültek a ma­gasba. a lépcsőházban még el­hangzott egy rövid ünnepi be­széd. és néhány perc múlva diadalmasan, győztesen, reflek­torok, villanok fényétől övezve megjelent az ajtóban Moha­köviné. Hóna alatt ott lapult a «több éves. fáradtságot, csüg- gedést nem ismerő munka ju­talma: egy szép. szögletes lap­ból és több, lefele enyhén kes- kenyedő lábból álló asztalka. Á.: 300 forint. Eredeti magyar gyártmány. A vendégek segí­teni akartak az asszonykának, de az nem engedett hozzá­nyúlni. Könnyedén a magasba tartva vitte á szobába, a sarok­ba állította, és tiszteletből rög­tön a tetejére helyezte azt az újságot, amelyikben az em58- kezetes napon férje oly tűntető közönnyel lapozott volt Az ENSZ-cikk alatt egy másik tudósítás kereskedelmünk rendkívül bő választékáról, * soha nem látott fejlődésről stb-' számolt be. Priska Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents