Észak-Magyarország, 1963. június (19. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-21 / 143. szám
Pfafeft, 1963. Június 21. ESZAKMAGYARORSZAG $ ss Űrhajósok hétköznapja Valcntylna Tycreskova edzésre készül fel. t Valerlj Blkovszkij kisfiával. A júniusi eső is „aranyat ért* a borsodi szántóföldeken % BORSOD MEGYÉBEN az * utóbbi időbem szinte minden ?.i nap hullott csapadék. Bár a sí dél-bükki vidéken, Tibold- J daróc, Harsány, Kács környéke * csak 10 milliméternyi esőt ka* pott, más helyeken, mint a Iji Bodrogközben, a Tisza-méntén *a kapásokkal és kalászosokkal J bevetett területekre számot* tevő csapadék hullott. A csak- i nem öthetes szárazság után * megázott és fellazult talajokon ijí naponta több mint 20 ezer tsz- !■< és családtag, valamint hárorn- i| száznál több növényápoló gép * gyomtalanít. ■ij A megye cukorrépa termő £ területén, a Taktaközben a J csapadék hatására beíotezés* hez közeledik a 800 holdnyi id cukorrépa második kapálása. A fontos ipari növény ..behoz- :i! ta” a vetés miatti késést, s le- jjj velei már betakarják a földet, ó A megve legfontosabb kukori* catermő vidékein, a TnezőrsáU ^ és a mezőkövesdi járásban ;d ugyancsak befejezéshez köze* * ledik a második kapálás. A tsz-ek gondosan ügyeltek, hogy holdanként átlagosan 18—20 ezer tőszámot hagyjanak, mert a tapasztalatok szerint ez adja a legnagyobb termést. A nagyüzemi táblákon szinte gépekkel végzik a gazirtást, ami jelentősen meggyorsítja a munkát. SZERDÁN megye'szerte bebefejeződtek a határszemlék. Ennek során megállapították, hopp' a tavalyi, mintegy 3 ezer hold kapálatlan területtel ellentétben az idén 100 holdnál is kevesebb a mintegy 150 ezer holdnyi kapásból a gondozatlan terület. Megállapították azt is, hogy a lejtős területeken gazdálkodó tsz-ek az idén már „sáncolásos kapálást” alkalmaztak. A dombokra húzódó földekbe ültetett kapásoknál, a leitőkre merőlegesen apró földhányást húznak, amelv a lehullott csapadékot szinte teljes egészében felfogja. Jegyzetek a békekongresszusról Segítsen a szív az észtssk Verset írt a kongresszushoz egy tömött bajszú, korosodó tsz-tag, Gyulai András, Hajdu-Bihar megyei küldött. Az elnöki‘zárszó előtt soron kívül jelentkezett szólásra. „Én, versben akarom köszönteni a kongresszust, nem pediglen prózában” — így kezdte mondókáját. „Itt írtam a vemet a kongresszuson. Lehet, hogy van neki hibája, de ami benne van, az a színtiszta igazság”. A küldöttek igen nagy tetszéssel fogadták a valóban nagy igazságokat, ízes magyarsággal kifejező költeményt. Engem különösen egy sora ragadott meg, amely így hangzott: „Segítsen a szív az észnek!” fl fudísok felelőssége Sok szó esett a tudósok felelősségéről. Nem úgy, hogy valaki felállt és felelősségre vonta a tudósokat, hanem a tudósok beszéltek önmagukról és a világról, az emberiség jövőjéről. Az egyik felszólalód arról beszélt, hogy egyesek szerint a tudósoknak el kellett volna titkolniok az atom felfedezését, és akkor ma nem állna fenn egy, az emberiséget pusztulással fenyegető atomháború veszélye. De a valóságos élet tudósai nem titkolhatják el eredményeiket, a tudomány fejlődését. A tudománynak az emberiséget kell szolgálnia, az atom tudománynak is. És a magyar tudósok, de a haladás hívei az egész világon készek erre a szolgálatra. Az emberiség korunk nagy problémáinak megoldásához segítséget vár a tudománytól, és e várakozásnak a tudomány meg akar felelni. Egy másik hozzászóló, dr. Zsebők Zoltán Kossuth- díjas egyetemi tanár fogalmazta meg a következőkben a tudósok álláspontját: „Nem vagyunk és nem akarunk árulói lenni a tudománynak”, de a tudomány egymagában nem elegendő az örök béke biztosításához. Ehhez aa egész társadalom, minden ember közös erőfeszítéseire van szükség. A tudósok az érlelem eszközeivel dolgoznak és hatnak a világra, az emberekre, a tudomány eredményeivel a béke ügyét szolgálják és tudományos ér- ■ vekkel szolgálják a békét. A közvélemény erősebb minden hatalomnál, ezért a világ közvéleményét a béke közvéleményévé kell tenni, hogy a béke ügye minden ember személyes ügyévé váljon. S itt újra visszacsendülnek a Hajdu-Bihar megyei küldött szavai: „Segítsen a szív az észnek.” Hz ész világossága és a természetes ÍISCSÜiEÍ A megillető tisztelet hangján többször szóba került XXIII. János pápa személye és a „Pacem In Terris” (Békét a földön) című enciklikája. Az elhunyt pápa munkássága tanúbizonysága annak, hogy reálisan szemlélte a világot, felismerte az emberiség leghőbb vágyát és a békére, a békés egymás mellett élésre szólította fel a világ országait és azok vezetőit. Az igazságosság, a bölcsesség és az emberiesség nevében követelte, hogy állítsák meg a fegyverkezési versenyt és jussanak el a hatékonyan ellenőrzött leszereléshez. Mindezt annak a reményében, hogy az emberekben él az ész világossága és megvan bennük a természetes becsület. A pápának a bélre melletti kiállása tiszteletet váltott ki a. nem hívők körében is. „A népek és közöttük a hívő katolikusok érdekei is azt kívánják, hogy az elhunyt pápának a béke mellett történt állásfoglalását leendő örököse is végrendeletnek tekintse” — mondotta a kongresszuson Kállai Gyula elvtárs — kifejezve ezzel a kongresszusi küldöttek, de minden bizonnj'al országunk közvéleményének egyetértését is. Simon Ferenc Küldött voltam a békekongresszuson J Nagy Jelcna Fjodorovna (balról a harmadik) Valcnfyina Tycreskova édesanyja és Vladimír nevű öccse ismerősökkel együtt az Udvözlőtáviratok özönét olvassák otthonukban. — Nem akarunk többé háborút! — hangzott a hozzászólók ajkáról. A technika viv- mányait életünk szebbé és boldogabbá tételének szolgálatába kell állítani! Kitörő örömmel fogadtuk a rádiónak a női űrhajós fellövésével kapcsolatos bejelentését. Igen megkapó jelenet volt, amikor az Egyesült Államok női küldötte a szovjet küldöttség nőtagjához lépett. Szavát nem hallottuk, de éreztük, hogy szívből gratulál a nagyszerű eredményhez. Békét akarunk — hangzott az 550 részvevő ütemes tapsa közepette a kongresszus befejező mozzanataként, Gyulai András tsz-tag helyszínen irt versének felolvasása után. A kétnapos tanácskozás felejthetetlen élményeket nyújtott. Köszönetét mondok ezért választóimnak és a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának. Tusait Dénes Bükkzsérc Újfajta „magyar ugar“ Sajószentpéteren Nem olcsók ezek az ugarok. A sajőszentpéteri Oj Élet ( Termelőszövetkezet 200 ezer forintot ölt bele. Igaz. öt évvel \ ezelőtt úgy képzelték, hogy virágzó szőlőjük lesz ezen a hét- holdas területen, no de a puszta kívánság még nem hoz j szőlővirágokat. Közel negyedmilliót vettek föl az államtól j szőlőtelepítésre. Meg is hozatták az oltványokat, igénybe-\ vették a gépállomástól a lánctalpas forgatógépet s a. héf-1 holdas területen csakhamar gyökeret vert a gyöngyszölö. Mi lehet az oka, hogy ez a dom boldal messziről olyan- j nak látszik, mintha búzatenger hullámzana rajta? Az em- < borderekig érő muharban csak az találja meg a fiatal szőlő-j vesszőket, aki lehajlik a „szent humuszig’’ és széthajtogatja a gazdagon burjánzó gyomot. Lassan elmondhatom, hogy kenyerem javát megettem, de ilyen „szőlőt” még sohasem 5 láttam. Nemcsak az érdekel, milyen termésre számítanak a.) termelőszövetkezet tagjai ebben a szőlőben, hanem az is, hogyan számolnak el hitelezőjüknek, a magyar nép államé-! nak azzal a pénzzel, melyet jóhiszeműen és bizalommal arra í adott nékik az állam, hogy hasznosan forgassák és gyümöl- í csöztessék. i bgy. ! * I Nagy öröm I voIt sa?ó ?.... ________I momra ju♦ nius 15- és 16-a, amikor Borisod megye küldötteként részt- 4-vettem a VI. magyar béke- J kongresszuson. S * Felemelő érzések közepette léptem át az Országház kapuját. Sohasem gondoltam, hogy szavazati joggal bíró küldöttként ülhetek azokban a szé- í keltben. í Az ország minden részét b képviselő küldöttek nagy fi- * gyelemmel és lelkesedéssel | hallgatták meg az elnöki meg- *jj nyitót követő beszámolót, jd amely az V. békekongresszus ifi óta végzett nagyszerű munká- * ról szólt. Valamennyien úgy f. éreztük, hogy közünk van * mindehhez, hiszen az eredmé- * nyékben a mi munkánk is * benne van. A különböző terü- J leteken kovácsolt, egy-egy lánc- £ szem itt hatalmas lánccá egyelj: süttj Ezt tükrözte a sok-sok hoz- * zászólás is. A külföldről jött * küldöttek 16 hozzászólása bc- S keharcunk több jelentős eredig ményét ismertette. Ezek szo- J rosan kapcsolódnak a mi eredik ményeinkhez, az egész világot t átfogó lánccá egyesülve útját Ijc fogják állni a háborút kirob- * bántani akaró tőkéseknek. * Mindannyiunk feladata, hogy * ezt a láncot becsületes munkálj; val még erősebbé, szétszakítsd hatatlanabbá tegyük, hogy mi- J nél előbb elérjük a tömeg- * pusztító fegyverek megsemmi- jlj sítését, a teljes leszerelést, a tk végleges bókét. jj Számos a borsod? asszonyait l a nők moszkvai vilsg'rares'znsgnak részvevők nagy érdeklődéssel hallgatták elsősorban a gyarmati országok asszonyainak, és a faji megkülönböztetés ellen harcoló asszonyoknak hősi -küzdelméről szóló szavakat. A borsodi nők szeretetük és megbecsülésük jeléül számos kedves ajándéktárgyat küldenek a Nők Világkongresszusára. A mezőkövesdi és a szent- istváni matyó asszonyok pólódéul a világszerte ismert nép- •jjviseletbe öltöztetett matyó bambákat, a régi, szűcsös minták- *kal himzett térítőkét készítetnek. Ezeket a népművészeti ^remekeket a legjobb hímző- jjjasszonyok, a népművészet mes- sdterei hímezik, szerető gondossággal. * Elküldik ajándékaikat a tzemplénhegyvidéki falvakban *lakó asszonyok is. Rátka. Ci- spgánd és más községekben, régi ♦hímzésmintákkal díszített al- jfjbumokat készítenek, amelyek- *ben fényképek mutatják be az Í asszonyok megváltozott életét, A mezőcsáti járás KlSZ-szer- Jvezetének leánytagjai a gyárad mati országokból érkező kül- Jdötteknek kedveskednek ajándékaikkal. Sok szeretettel és ^gondossággal készítik azokat az ^ajándéktárgyakat, amelyekben Jtöbbek között lakóhelyük egy- sdegy jellegzetes vidékét, épülő Juj létesítményét is megörokí- Stik. * ________ j j; ó A nők moszkvai világkong- jdresszusára Borsod megyében Jcsaknem négyszázezer asszony ■dés lány készül. A nőtanácsok ^falvakban, bányatelepeken ed- •ddig csaknem ezer beszélgeté- jjjsen és gyűlésen ismertették a ♦kongresszus jelentőségét. Különösen a vetített képekkel kiesért előadásoknak volt nagy Jsikerük a sátoraljaújhelyi és a ídszerencsi járásban, ahol a *
