Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-12 / 109. szám
' ESZÄKMAGYAKOKSSAQ Vasárnap, 1963. mSjos TS. «gKäßSMKSBSSZi^^ A „Kék angyal“aforizmái lett filmsiker, és Marlene „a vad Lola” világhírű szinte egyetlen éjszakai filmbemutató után. Heinrich Mann tréfálkozott angyal^ híressé vált hírhedt táncosnője, ahogy akkor minden moziplakát ábrázolta .»« így egyszer, visszaemlékezve utolsó berlini éveire, mielőtt el kellett hagynia hazáját, Hitler elől menekülve, és a tréfa mélyén sok igazság rejlett. Valóban,, az egykor hegedűművésznőnek készült, * de ínhüvelygyulladás miatt pályájáról letérített és színpadra került kis színésznő így lett világhírű első filmje jóvoltából. Fritz Sternberg,' a rendező jól választott, és Marlene Dietrich egy időben Greta Garbóval vetekedett az első helyért a világ filmszínésznői között. Azoknak, akik legutóbb nálunk is láthatták Marlenét „A vád tanúja”- ban, azt hiszem, nem kell bizonyítani nagyságát. Marlene Dietrich azonban nemcsak színésznő volt, hanem humanista is. A combját mutogató Lolától eljutott az antifasiszta harcos Marlenéig, aki 1934-ben, amikor Amerikából hazatérőben volt, mert Hollywood világa kissé kiábrándította, művészete nem elégítette ki, hirtelen elhatározással, még a hajón, Hitler egy beszédét hallva a rádióban — irányt változtatott és nem tért vissza hazájába. „Ettől a pillanattól kezdve tudtam, hogy szörnyű idők következnek Németországra” — mesélte később. Alig ért a hajó a francia- parthoz, Marlene visszafordult. Göbbels 50 000 angol fontot ajánlott fel neki minden filmjéért, ha hazatér. Londonban Ribentropp, akkor még angliai náci követ igyekezett hazacsábitani — eredménytelenül. „Nem ismerem Ribentropp urat és ismeretlen emberekkel nem tárgyalói:” — üzente vissza Marlene, aztán Londonból áthajózott Amerikába. És, amikor kitört a második világháború, ez a lelkes antifasisztává lett asszony uniformist húzott magára. Ott utazgatott a katonák között, hogy művészetével segítse, doppingolja a harcosokat Hitler ellen. Az amerikai politikára valóban jellemző, hogy amikor ez a nagy művésznő, Eisenhower tábornok egykori katonája végre hazatért abba a Nyugat- Berlinbe, amely a már elnök Eisenhower politikája jóvoltából volt akkor olyan, amilyen — tüntettek ellene. Annál lelkesebben fogadták viszon Ke- let-Berlinben. MOST KIADTA élettapasztalatainak gyűjteményét. Hem- mingway, Cocteau, Joyce és Remarque baráti köréhez tartozott, sokat tapasztalt, megállapításai nem lehetnek érdektelenek. Egy párat néhány illusztráló kép társaságában mi is átnyújtunk olvasóinknak. Máté Iván Krúdy Gyula üzenete Az író halálának harmincadik évfordulóján A nagy álmodó, „az életből mindig elsuhanni vágyó”, — s éppen harminc éve, 1933. május 12-én, véglegesen elsuhant — Krúdy Gyula romantikus alakját, s édes-bús, nosztalgikus, különös világát idézik szerte az országban Krúdy olvasói. Véletlen-e, hogy a „Vörös postakocsi”, a „Rezeda”, a „Palotai álmok”, a „Krúdy Kálmán csinytevései”, a „Hét bagoly”, „Boldogult uríikorom- ban”, a „Petőfi Zoltán utazásai” és a többi Krudy-mű ma is nagy olvasottságnak örvend? Véletlen-e, hogy Krúdy népszerűsége egyre növekszik, méghozzá egyáltalán nem az úgynevezett „ínyencek”, hanem az olvasásba újonnan kapcsolódott tömegek, a fiatal és nem fiatal új olvasók tízes . százezrei körében? Pedig Krúdy hősei — a különc Szemere Miidós ugyanúgy, _mint a különös Józsiás úr, a józsefvárosi Leonora asszony, hasonlóképpen, mint a krisztinavárosi Klemen tin kisasszony — elsüllyedt típusai már a budapesti és a magyar életnek, azok voltak már Krúdy életében is, s csak egyes Krudy- alakok — például a „Hét. bagoly” friss, tiszta Áldáskája — élnek dolgos, értelmes utódaikban? Feltehető a kérdés — többen fel is tették, — hogy vajon nem éppen ez az ábránddá lágyult elsüllyedtség az, ami Krúdy műveinek népszerűségét biztosítja? Vagyis: nem éppen a mai élet harcait, Új magyar kisfilmek Űj dokumentum- és népszerű tudományos filmek készültek el a közelmúltban a Budapest Filmstúdióban. Koloniis Ilona a Hortobágy téli hangulatát idézi A puszta télen című filmjében. Kiss József rendező néhány emberen mutatja be, hogyan reagálunk az életben először előforduló különleges eseményekre. Például, mit érez az a mozdonyvezető, aki először vezet mozdonyt A film címe Először. A repülő hajtóművek fejlődése a legegyszerűbb konstrukcióktól a modern, rakéta meghajtású gépekig, ez a témája Szabó László Gyorsabban a cél felé című népszerű tudományos filmjének. A Budapest Filmstúdió negyedik, most elkészült filmjét Korom- pai Márton rendezte. Az' És feltárul az ég című új csillagászati népszerű tudományos film, a csillagászatnak, mint a legősibb tudománynak történetét dolgozza fel az ókortól a középkorig. problémáit, fejtöréseit enyhíti, feledteti-e Krúdy, aki hosz- szan tudott ími arról, miképpen kell — az összes mócsingocskák gondos, művészi lefaragásával — elfogyasztani egy velőscsontot? A válasz világos és egyértelmű: nem! A csak feledtetés és szórakoztatás igényével írt .(vagy csal: annak sikeredett) úgynevezett „lektüri’-irodalom kihull az idők rostáján. Hiszen ez az olvasó pillanatnyi hangulatához tapad, már pedig az ilyen hangulat múlandó dolog. Krúdy Gyula életműve azért „él meg” ma is és fog megélni holnap és holnapután is, mert nem hangulatokat, hanem hangulatokkal szolgál, s e hangulatokat (egy elmúlt vagy el- múlóban levő világ atmoszféráját) a pontosan, híven ábrázolt részletek, a finom irónia, a fel-feltörő kritika és nem utolsósorban a gyönyörű, látszólag pongyola, valójában azonban nagyonis átgondolt stílus eszközeivel őrzi-ébresz- ti. Nincs terünk itt elemezni a Krudy-féle szerkesztésmódot, amely — különösen a huszas években, amikor a sokféle illúziótól megszabadult, de vesztett illúzióinak terhétől össze nem tört író művészete csúcsaira emelkedett — a látszólag mellékes, nem egyszer kisszerűnek tűnő események mögött láttatni tudja egy életforma és egy életvitel fényeit, árnyait is, a „Boldogult úrfi- koromban” című — viszonylag vastagabb — Krudy-könyvben arról van szó csupán, hogy több kis társaság megebédel a „Becs városához” címzett terézvárosi sorházban, s közben kiderül, hogy ezek a jó étvággyal (és nagy műértéssel) ■ falatozó emberek rokonszenves és kevésbé rokonszenves kísértetek, s hogy azt a világot, amelyet képviselnek, „eltemette az ördög vagy az idő, mint a szigetre szálló hó a fajdka- kasra vadászó főherceg lába- nyomát”. S ha az író rokon- szenve vagy mélabúja el is időz a „tegnapok ködlovagjainál”, jól tudja és — a maga módján — hirdeti is: tartalmasabb, szebb, emberi életre születtünk, s üzenete — melytől műve eleven marad — azoknak szól, akik „új csókokra vágynak” és akik „az új élet új mosolyát keresik rétele és nádak és magas hegyek fölötte a. g. Négy árva kohászgyermek védnökségét vá!falta a Lenin Kohászati Művek egyik női szocialista brigádja Az eset tragikumában -is felemelő, s a szocialista módon élő, gondolkodó és cselekvő emberekre jellemző, ami a közelmúltban a Lenin Kohászati Művekben történt. Özvegy Kiss Tóth Gyuláné. a, gyár nagyolvasztóműviének betanított, munkása szívbetegségben hirtelen meghalt, s négy árvát, 6, $. 10, és 12 éves gyermeket hagyott hátra. A gyári nőbizottság a vállalatvezetőség segítségével azonnal intézkedett, hogy a. teljesen magukra maradt kicsinyek állama gondozásba kerüljenek. Bőséges étkezésük, meleg, egészséges, kényelmes otthonuk és iskoláztatásuk biztosított legyen. Az anyát azonban nem pótolhatták. Az esetet megtudta özv. Svandtner Istvánná durvahengerműi bugacsiszoló női szocialista brigádja. A tizennégy tagú és az újfajta versenyben legeredményesebben dolgozó női munkacsapat tagjai, akik maguk is anyó,k, sőt egyik-máz sikuk már nagymama, régebbi terveiknek megfelelően, gyorsan, szívük szerint határozták. Vállalták az árvák véő.nöksé- gát, a pótmama szerepét, az anyai gondoskodást. Hivatalosan is bejelentették, hogy a négy árva. sorsának intézése ezután már órájuk tartozik. A gyermekek iskolájá.ban a szülői értekezleten már ők vesznek részt. Kirándulásaikra., a különböző alkalmakra a gyermekeket magukkal viszik. A pótmamák felváltva) rendszeresen felkeresik gyermekeiket, s süteményekkel) édességekkel, ajándékokkal kedveskednek nekik. A közelgő nyári szünetben pedig a brigád költségén, illetve részben a gyár költségén üdülte- tik őket. És más vonatkozásban, a gondoskodás sokféle módján szeretettel igyekeznek a napi munkájuknál is nehezebb, de nemes és szívesen vállalt feladatuknak eleget tenni, az anyát helyettesíteni. KÁVÉHÁZAKRÓL ÉS KÖNYVEKRŐL Budapesti levél — Hol vannak a szép idők, amikor az írók életbentartó, segélyező mecénásai az irodalmi kávéházak főpincérei voltak!... — Néhai Krúdy Gyula sóhajtott fel így, a huszas évek végén. Arra célzott itt — keserű-gúnyosán — a Vörös postakocsi írója, hogy a gazdasági válságnak, az írók öngyilkosságának, a tehetségek elfecsérlődésének korában nemcsak az írók voltak holt- szegénye^: (amit megszoktak akkor), hanem még a főpincé- [ rek is. Azóta nagyot fordult a t> kerék, s az írók, már mint 8 azok, akik méltók e rangra, ü műveikből, tehetségükből és ► nem főpincérek kegyeiből él- Jnek. Az irodalmi kávéházak í azonban, bár egy időben úgy * látszott, hogy ez a fogalom t kivész a pesti életből, ma is él* nek. í Tudjuk, pompás alkotóházak »állnak télen-nyáron íróink l rendelkezésére. S tudjuk azt i is, ez is a ma vívmánya a teg* nappal és tegnapelőttel szem- 8 ben, hogy az íróknak van la* kasuk is, ahol a lehúzott redő- t nyök mögött, „az asztalilámpa t napjának fényében” (hogy 8 megint Krudyt idézzük) írhat- Jják műveiket. Vannak írók, 1 akik valóban csak a legna- jgyóbb nyugalomban szeretnek » dolgozni. Ilyen a Kossuth-dí- *jas Németh László, aki évekig J egy Balaton-menti „remete- !lak”-ban írta drámáit, tanul- |mányait, s most egy ideje egy »csendes budai lakásban alkot híres fáradhatatlanságával. Á május 25-én kezdődő idei könyvhétre megjelenő új műve — „Mai témák” a címe és két színdarabot tartalmaz: a Budapesten és Debrecenben már előadott „Az utazás”-t és a „Nagy család” című „két estére való” drámát — szintén a budai csend gyümölcse. Gellert Oszkár nemrégiben megjelent memoárjaiban olvassuk, hogy egyszer, a harmincas évek közepén, találkozott Németh Lászlóval a Belvárosi Kávéházban. Azóta azonban nemigen látták kávéházban sokoldalú írónkat. A nyolcvan esztendős Gellért Oszkár viszont, ha csak ereje engedi, ma is szívesen ellátogat a budapesti Lenin körúton levő „Hungáriá”-ba, az egykor legendás New Yox'k utódjába, amelynek karzatán kegyele- tes márványtábla őrzi az egykori törzsvendég, a „Nyugat”- ot szerkesztő Osvát Ernő emlékét. Legutóbb új, ugyancsak a Könyvhétre megjelenő verseskötetének korrektúráit javítgatta a „Hungáriá”-ban a finom külsejű, idős poéta. Persze nem a kávéházhoz újonnan épített eszpresszórészben, itt inkább csak az ifjú és legifjabb írónemzedék képviselői tanyáznak. Köztük Fejes Endre, a „Rozsdatemető” című, nagy sikert aratott kisregény szerzője. A vöröseshajú, kicsit szeplős, kama- szos rr.osolyú író — József Attila-díjjal is kitüntetett regényének második kiadása napvilágot lát a Könyvhétre •— írni ugyan otthon szeret (és olyan, a legkülsőbb határban levő eszpresszókban, ahol biztosan nem találkozhat ismerőssel) beszélgetni, évődni azonban naponta lejár a. „Hugi”-ba. Különösen egy hosszúhajú, kezdő költővel szeret viccelődni, aki az egyik kis asztalkánál rendületlenül írj.a, minden jel szerint, kilométer hosszúságú -verseit, miközben a másik asztalnál kor- és pályatársai irodalomról, eszmékről és nem utolsósorban a totó-esélyekről beszélgetnek. Költőnk időnként kiszól, anél- . kül, hogy tollát a papírról fölemelné, „Maflák vagytok! • A Vasas fog győzni!”, vagy „Stefiké téved, a kávéfánk kettőnyolcvanba kerül.” A vörös- hajú pincérlány, a régi, nagy- pocakú, vastag óraláncú irodalmi főpincérek korabeli utódja, ilyenkor elpirul, bár nem többet', hanem kevesebbet számolt a fánkért. Költőnk tovább ír, hogy öt perc múlva, a rímekből továbbra sem tekintve fel, bíró legyen egy irodalmi vitában, amely arról folyik: levonhatja-e az Irodalmi Alap a maga százalékát, irodalmi riport után?... Kik járnak rendszeresen írni, dolgozni a Hungáriába? Többek között illusztris írók. Rideg Sándor, aki még Nagy Lajos oldalán ülte végig a különböző pesti kávéházakat (eojárt és jár a Fészék-be) ám tartásában és ízes beszédében híven megőrizte a. falut, ahonnan „világbiró útjára”, mint hőse, Sámson, egykoron elindult. Sokat jár a Hungáriába, Tatay Sándor is, aki gyakran Pesten ír kedves parasztjairól, míg a Balaton mellett, a regényben, sőt filmben is megénekelt „sziklák alatti ház”-ban talán, éppen egy pesti bérházat vesz célba alkotó fantáziája. Galabárdi Zoltán is részben a Hungáriában írta Átkozottak című, tavaly napvilágot látott regényét, amely egy Zala megyei falu tegnapjáról szól. A tipikusan pesti világban, nagyüzemek, tudományos intézetek, talponállók és kávéházak közegében játszódó Móres-t, új szatíráját, részben a Duna mellett írta, egy horgásztanyán, egy fejezetet meg „otthon”, Zalában. Attól, hogy egy író sokat ül, ír, vagy akárcsak beszélget egy kedvére való pesti kávéházban, világa nem szűkül a kávéházra és környékére. Nem az a fontos, hogy hol írnak valamit, hanem, hogy mit!... — De azért kell a kávészag és a kávéházi zaj is! — Ladányi Mihály szokta ezt mondogatni a tehetséges ifjú költő, aki idén József Attila-díjat kapott két kötetéért és aki most a harmadik verseskönyvvel jelentkezik. <3 igazság szerint kazincbarcikai lakos, ■ vezető az ottani felsővárosi művelődési házban, de iroda] mi körökben nevezetessé lett kis vulkánfíber kofferjével fel- felruccan Pestre, a Szent István körúton levő Luxor-ba, ahol egy poétánk szavaival, s,rózsabokorként illatoznak ...ma mára világ legbájosabb nagymamája- Ez a nagymama véleményt mond a világról. Az oroszokról például a következőképp vélekedik: szeretem az oroszokat humoruk, mély érzéseik miatt, és azért, mert megvetnek mindent, ami kispolgárian visszataszító; Lelkiviláguk kiterjed a legmélyebb mélységekig és a kedély legmagasabb hullámzásáig egyaránt. Csak egy nincs meg bennük^ a „se hal, se hús’* emberek unalmas közömbössége. Ezt a tapasztalatot az orosz irodalomból szűrtem le magamnak először* aztán megerősödött bennem, ahogy megismertem őket személyesen is. Gyűlölet és melankólia. 1933-tól 1945-ig gyűlöltem (baloldali kép). Nehéz gyűlölve élni, de ha a körülmények megkövetelik — és a hitleri fasizmus megkövetelte - akkor meg kell tenni. Sohasem ttzdtam gyűlölni, azt,, aki nekem ártott személyesen. Ezt csak nagyobb dolgok tudják kiváltani belőlem. — Nem jellemző napjainkra? (Jobboldali kép). 1948-ban még megjelent az Egyesült Államokban Hermann Hagedornak az a könyve, amelyben azt írta: & bomba, amely Hirosimára eseft, Amerikára is rázuhant. Istenem, könyörülj bűnös gyermekeiden. Az 1955-ben megjelent új kiadásból már törölték ezeket a sorokat. ' sJBB EK fejem és Marlene lábai” — e kettő szintéziséből született meg híres filmem, a Kék. angyal 1929-ben. Ronda tanár úr című regényem így
