Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-14 / 110. szám
Kedd, 1963. má jus 14. ES35AKMAGYARORSZÄG 3 Korszerűsítik az utakat megyénkben Megyénkben évről évre több írtat korszerűsítenek. A megyei tanács ilyen célokra ebben az évben is több millió forintot biztosított. Többek között például most a Félné met—Vadna közötti útszakasz teljes korszerűsítését szorgalmazzák. Ezt a munkát még ebben az évben befejezik. A KPM-el történt megállapodás alapján az idén sor kerül a Felsőzsolca—Edelény közötti útszakasz korszerűsítésére is. Jól kötöttek a gyümölcsfélék Kora tavasszal is még nagyobb rügykárra számítottak a szakemberek. Most azonban, amikor a virágzás lezajlott, az ország valamennyi vidékén megállapították, hogy a vártnál kisebb kár érte a gyümölcsösöket. Csupán a mélyebben fekvő, homokos vidékek őszi- barackosaiban esett károsodás. A virágzás — a körte és a szilva kivételével — valamennyi gyümölcsnemnél szokatlanul bőséges volt, de a szilvánál is elérte a közepes fokot. A kötődés is általában jól sikerült, a kajszibarack-kezdemények már babszem nagyságúak. Különösen az almások virágzására volt kedvező az időjárás. A szőlők közül csak a mélyen fekvő, homokos területek szenvedtek súlyosabb rügy- kárt. Az esetleg bekövetkező utó- fagyok „foga alól” nagyjából kinőttek a már elvirágzott gyümölcsfák. A szakemberek szerint a mínusz 2—3 fokos fagyokat a jelenlegi állapotban már jól bírnák. Ha azonban erősebb lehűlés fenyeget, — permetező öntözéssel, füstöléssel, ködösítéssel, esetleg szénaszárító „meleg" ventillátorok munkába állításával mentik a szépen ígérő gyümölcsösöket. A szorgalom gyümölcsei Csobajon Csobaj közelében nincsen gyár, sem bányavidék. Néhány ember kivételével — mint régebben — most is földműveléssel foglalkozik az egész község. A Taktaköznek ez a faluja jó minőségű földdel rendelkezik. Rétje, szántója alkalmas arra, hogy kitűnő, belterjes gazdálkodást folytathassanak, fejlett állattenyésztéssel. Bár a kései kitavaszodás itt is sokáig hátráltatta a munkát, a jól gépesített tsz és a tagság szorgalma pótolta az elmaradást. Ami a tavalyi zárást és a rendszeres előlegfizetéseket illeti, azt mondhatjuk: ha nem is a legjobbak, de az erős közepesek közé tartozik ez a közös gazdaság. Egy kis tapasztalatcsere Választ kaptunk arra is, hogyan érik el a rendszeres előlegfizetést, mi az, ami az asz- szonyokat, férfiakat, fiatalokat munkára serkenti? A biztos tudat, a garantált pénzkereseti lehetőség. A termelőszövetkezet olyan bázist hozott létre, amely nem hagyja cserben őket a váratlan fordulatokban sem. Ez pedig az állattenyésztés. Csikai Ferenc elnökhelyettessel és Szilágyi Géza állattenyésztővel arról beszélgettünk, miként érték el, hogy rendszeresen 400—500 sertést, sok szarvasmarhát hizlalnak és adnak át az Állatforgalmi Vállalatnak. Mindenek előtt a jó tapasztalatok árán. A csobaji- ak évekkel ezelőtt, még magángazdálkodó korukban is nevezetesek voltak .arról, hogy eredményesen foglalkoztak az állattenyésztéssel. Célul tűzték ezt akkor is, amikor a termelő- szövetkezet megalakult. — Sok sertés felneveléséhez és meghizlalásához sok takarmány kell — mondta Csikai Ferenc —, de ez kifizetődő. Tavaly az össz-jövedelem jelentős hányadát alkotta az állattartásból, sertéshizlalásból származó haszon. A tsz-ek akkor gazdálkodnak ésszerűen, ha ezt saját szaporulatból teszik. Képzeljék el, ez is egy jó lehetőség: csereterményért olyan kiváló sertéstápot kapunk, amely 8—10 hónapra a leválasztás után kész állapotra hizlalja nekünk a sertést. Én megértem azokat a tsz-eket, amelyek úgy hizlalnak, hogy máshonnan szerzik be az alapanyagot. bele ölik a sok takarmányt és mégsem hízik kellően a jószág, esetleg valamilyen betegség is felüti a fejét, kész ráfizetés. Húzódoznak tőle. Pedig csak fordítani kellene a dolgon. Elmondom, mi hogyan csináljuk. Van minden esztendőben 400 —500 db saját szaporulatunk. A malacok a leválasztás után azonnal a hizlaldába mennek és sertéstápra fogjuk őket. Ezt a kitűnő takarmányt csereterményért hozzuk a vámosújfalui telepről. Ilyen takarmánytáp- keverő üzem ma már sok van a megyében, bármelyik tsz, bármelyik járásban megtalálja. Kétségtelenül nagyon jelentős az állattenyésztés és méltán büszkélkednek az elért eredményekkel is. Ez azonban a csobajiak sikeres gazdálkodásának csak az egyik oldala. Hiszen derekas munkát végeznek a növénytermesztők is. Azon az orgonaillatos, szép májusi napon, amikor a községben jártunk, szinte mindenki a határban volt. Dolgozik az egész fahi Kérdeztem, brigádokban dolgoznak-e? Azt felelték, náluk ez a forma csupán idényszerű. Az asszonyok, férfiak hívás nélkül jelentkezr 3k, mindenki tudja, mi a kötelessége, s a Megfontoltan, Ülnököket választanak a Bodrogközben — Olyan embert válasszunk, aki tagja a társadalmi bíróságnak is. — Olyat is kell, mert ma már nagy feladata van nálunk a társadalmi bíróságnak, szakértelemre is szüksége van annak, aki ott dönt ... — De vegyük ám figyelembe, hogy kinek mennyi az elfoglaltsága. — Mi figyelembe vesszük ezt is, azt is, csak most már azt mondják el az elvtársak, hogy üzemegységeikben kiket javasoltak népi ülnököknek. A sárospataki Bodrogközi Állami Gazdaság szakszervezeti irodájában hangzott el ez a beszélgetés szombaton reggel. Itt jöttek össze a szakszervezeti bizottsági tagok, hogy többek között megtárgyalják azt, is, kiket jelölnek az ülnök- yálasztásra. Á mezőgazdaságban nem úgy mennek az ilyen jelölőgyűlések, mint a nagyüzemekben. Nehezebb az embereket egy helyre összehívni, hiszen a tanyák szétszórtak, s a határban most szorít már az idő. Amit a növények érdekében ma kell megtenni, nem lehet holnapra halasztani. Ezért úgy határoztak, hogy az állami gazdaság valamennyi üzemegységében megbeszélik, kit jelölnek ülnöknek. Javaslatukat a szakszervezeti bizottsági tagok gyűjtötték össze, s mondják el most itt. A páterhomoki Géczi Józse- ifet küldik a bíróságra, abból az elvből kiindulva, hogy olyan Művelődési Heteit Mádon 'A módi művelődési otthon április 21-től május 5-ig művelődési heteket rendezett, melynek célja az öntevékeny kulturális munka eredményeinek bemutatása volt. Több száz öntevékeny kultúrmunkás lépett színpadra helyből és a járás községeiből, hogy ízelítőt, adjanak a falvakban folyó eredményes kultúrmunkáról. Nagy sikerük volt a különféle kiállításoknak is. Kiemelkedő eseménye volt a művelődési heteknek a járási népi tánc- bemutató, valamint igen sok tapsot és sikert arattak a színjátszók. Szádeczky István, milv. otthon ig.. Mád, ember legyen ott, aki a társadalmi bíróságnak is tagja. Gomba Jánost a javító és karbantartó részleg újra jelölte. Ö már eddig is megelégedésre vett részt a bíróság munkájában. — Kit javasolnak Zsaró tanyán? A szakszervezeti bizottság egyik tagja kényelmetlenül feszengve, az öndícséret vádjától félve mondja meg, hogy őt, Fodor Andrást tartották a legalkalmasabb embernek erre a tisztségre. Pedig ezen nincs mit takargatni, csakhát az ember egy kicsit kényelmetlen helyzetbe jut, ha magát kell ajánlania. Fodor elvtárs jelölését örömmel fogadták a szakszervezeti bizottságon, s némi szabódás után elfogadta a megtisztelő jelöltséget Kornyitás István is. Eleinte • ugyan azt mondta, hogy ő, mint az ácsbrigád vezetője nehezen hagyhatja egy teljes hónapra magára a brigádot, de aztán mégis ő lett a negyedik. A. L brigádvezetők, a vezetőség osztja be őket a különféle munkákra. Mindig attól függ, hogy mennyi munkáskézre van szükség. A növényápolást tavaly együttesen végezték, most területenként osztották szét. így valósítják meg a premizálást. amelynek lényege, hogy cukorrépában például minden mázsa után 15 deka cukrot és teljes munkaegységet, kukoricában az össztermés 10 százalékát, s a kukoricaszár ötven százalékát és teljes munkaegységet kap a tagság. Azt mondja az elnökhelyettes, s erről a határban látottak is meggyőztek bennünket, hogy Csobajon már régen nem kell a munkába hívni senkit. A tagság tudja, hogy ebből a földterületből a maga okos és célszerű gazdálkodásával kell megélnie, s csak rajtuk múlik, milyen eredményeket érnek el. Eddig még kitűnő az időjárás. Az embernek örül a szíve, jó kedve támad a szépen fejlődő vetemények, a dús kalászosok láttán. Olyan Ígéret ez, amilyent régen nem ígért a cso- baji határ. Szót kér az ifjúság Sokat dicsérték a fiatalokat. Jól dolgoznak, szorgalmasak. Észrevették már ezt a járási szervek is. De észre kell venniük mást is! Hiszen a fiatalság Csobajon is szórakozásra, kulturális lehetőségekre vágyik. Felnőttek tolmácsolták az ifjúság kérését, amikor elmondták, hogy nagyon jó felkészültségű művelődési igazgatójuk van, aki arra törekszik, hogy a lehetőségekhez mérten, mind több rendezvénnyel szórakoztassák, tanítsák a község lakóit; van televíziójuk, gyakran játszanak színdarabokat, és van mozi is. De ebben a mozihelyiségben csak előadásokat lehet tartani. Hanem a csobaji fiatalok nagyon szeretnek, vagy méginkúbb szeretnének táncolni is . . . Kár, hogy farsangolás idején erre soha nincs lehetőség. Májusban és nyáron pótolják, amikor szabadtéri majálisokat rendeznek — megfelelő helyiség híján. Azt kérik hát ezek a lelkes és szorgalmas fiatalok, hogy legyen végre egy termük, legyen tánchelyiségük is . . í . . . mert ezekre a bálokra nagyon szívesen elmennének az idősebbek is. Onodvári Miklós Üj találmány a mezőgazdaságban Dr. Borka Gyula, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola munkatársa újtípusú párolgásmérő készüléket szerkesztett, amely a növények vízgazdálkodását jelzi. II Uj lucernát őröl már a lucerna-liszt üzem Dr. Borka Gyula és Szűcs Anna harmadéves főiskolás az új párolgásmérő készülékkel. Világsikerű villamoseuergia-ipari találmány Most értékelték a Nehézipari Minisztérium energia ágazatának 1962. évi újítási versenyét. A versenyt — mint az előző 9 évben egyfolytában — ezúttal is az Északdunántúli Áram- szolgáltató Vállalat nyerte. A tavaly kivitelezett számos értékes újítás, találmány között gyorsan világsikerű lett Oswald Károly mérnök és társai találmánya, a bentonitos földeléstelepítés, amely a legrosszabb talajokban, így sziklás terepen is, jó, tartós, gazdaságos földelést tesz lehetővé a villamosenergia hálózat építőknek. A bentonitot ilyen célra ez a találmány használja először az egész világon. A találmány iránt tőkés országok, Anglia, NSZK és Franciaország energiaipara is érdeklődik. Ma kezdődnek országszerte az érettségi vizsgák A középiskolák közül a gimnáziumokban és a technikumokban kedden reggel országszerte megkezdődnek az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgák. E két iskolatípusban az idén több mint harmincezer fiatal fejezi be tanulmányait, nappali tagozaton. A megye egyik legkorszerűbb mezőgazdasági üzeme, a gyömrőpusztai Incerna-liszt gyár megkezdte a friss, bimbós, zöldluccrna feldolgozását. l Foto: Szabados György Rossz volt a „módszer”... Piros pénztárca fekszik a járdán, közvetlenül a kapu * előtt. Lehajolok érte. Abban a pillanatban megugnk az erszény, és a rés alatt bebújik a kapu möge. Belülről vihogást hallok. Sanda gyanúm tamad. Benyitok. Két °rá°9* fiókát látok. Szemük fekete, hosszú szempillajuk sMporan rejtegeti bűnös lelkűk tükrét. Az egyik — améiyi^nekmn- dilznóra emlékeztet a frizurája — hatra duSOft fcczéu(ű suttyomban rángatja a zsinórt: a piros erszény lassan kúszik a két pipaszár láb között kevésbé látható helyre — Gézengúzok, majd adok én nektek! — kezdem a nevelési félórát társadalmi munkában. Hivatkozóin az illemre, a felnőtteknek dukáló tiszteletre és kilátásba helyezem biztos ami biztos! — a drasztikusabb megtorlás lehetőséget is. Mindezek ellenében végül ígéretet kapok, hogy a piros tárca ezentúl nemesebb célokat szolgál. De erzem, nagyon határozatlan a fogadalom. Na. megálljotok, kifogok en rajtatok! Meglátom, mit ér a szavatok!... Odébb állok egy saroklcal, figyelő álláson helyezkedem És nem csalódom. Ügy történik, ahogy számítottam rá Néhány perc múlva a piros pénztárca ismét a járdán hever, a kapu előtt, Jön egy középkorú férfi, megáll, szemügyre veszi az erszényt — még csak le sem hajol —, elmosolyodik, fejét csóválja, majd folytatja útját. Aztán a postás következik. O azonban, mintha ismerné már a trükköt, ra se hederít a tárcára. Öt követi egy hölgy, végül ismét egy férfi. Semmi eredmény... Rászedett önérzetem háborogni kezd. Hogyan? Csak engem sikerült beugratni?! Régi kép villan meg agyamban: hasonló csínyek, valaha, a lyukas húszfilléresekkel. S a homályos képpel együtt feltámad bennem a hajdani virtus. Merész dologra határozom el magam. — Ide figyeljetek! — cibálom elő a két ördögfiókát a kapu mögül. — Nagy szamarak vagytok. Olyan vastag zsinórt kötöttetek a tárcához, hogy csak a vak nem veszi észre. (Máris szívnám vissza a szót, de késő. Persze, a kaján vigyor nem marad el.) Futás cérnáért! Egyetlen pillanatig tart az egész művelet s én máris inalok tovább, hogy idejében kiszálljak a „buliból”. Figyelek az iménti helyen. Telnek a percek, s egyre izgatottabb leszek. Végre! Végre jön egy hölgy. A piros tárca előtt megáll, óvatosan körülnéz s mint ártatlan ibolyaszedő az erdőn, lehajol a tárcáért. A kapu mögötti láthatatlan kéz működésbe kezd, a tárca ugrik, de csak nagyon picit, a hölgy sikolt, szitkozódik, belerúg a tárcába és elviharzik. Felsültem. A cérna elszakadj, Az ördögfiókák közrefognak, szemrehányó tekintetük elviselhetetlen. Hebegek valamit, hogy ez a módszer nem jó. Az ördögfiókák lekicsinylőn méregetnek, majd a tüskés fejű biccent segédjének és becsapják orrom előtt a kaput. De rögtön ki is nyitják. Szemükben már semmi harag, huncut vigyor futkároz arcukon s ekként vígasztalnak: — Azért nem rossz a tipp, bácsi! Legközelebb nylonnal csináljuk. A cérna ósdi dolog ... Lám, erre nem gondoltam! Hogy milyen maradi az ember, ha egyszer felnő! (csaia)
