Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-11 / 108. szám

2 ESZAKJVIAGYARORSZÄG Szombat, 1963. május 11. A magyar szakszervezetek XX. kongresszusa folytatja ülését Az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában pénteken to­vább folytatta tanácskozását a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa. Elsőnek Seprényi Sándor, a mandátumvizsgáló bizottság el­nöke terjesztette elő jelentését. A tanácskozáson a szavazati joggal rendelkező küldöttek kilencvenhat százaléka jelent meg, a kongresszus tehát ha­tározatképes — jelentette be a mandátumvizsgáló bizottság elnöke. Eután a kongresszus folytatta a vitát a beszámolók felett. „ Az első hozzászóló Hangyái Tibor, a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsának vezető tit­kára volt. Makoldi Mihályné Kossuth- díjas pedagógus után Szalai József, a Dunai Vasmű szak- szervezeti bizottságának titká­ra a szocialista brigádmozga­lom helyezetéről szólt. Dr. Babies Antal Kossuth-dí- jas akadémikus, az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének elnöke orvos­etikai kérdésekről beszélt. Ezután Beckl Sándor, a SZOT titkára felszólalása kö­vetkezett A szakszervezetek egyik leg­fontosabb feladata — mondot­ta többek között — az üzemi demokrácia fejlesztése, mert ebben kifejeződik az állam- hatalom megváltozott jellege, a termelési viszonyok gyöke­res átalakulása, továbbá az osztályviszonyokban, s a mun­kásosztály ég általában a dol­gozók helyzetében bekövetke­zett minőségi változás. Az üzemi demokrácia egyik megnyilvánulási formája az üzemi tanács. A gazdasági és szakszervezeti vezetők egy ré­sze azonban eddig nem vette igénybe ezeknek a szervek­nek a segítségét. Az ilyen ál­lásponttal nem lehet egyetér­teni. Szükség van az üzemi tanácsokra, mint olyan szerve­zetekre, amelyek segítségével a dolgozókat be lehet vonni a vezetésbe. Szorosan összefügg az üzemi demokráciával — folytatta Beckl Sándor — a szocialista munkaverseny is. amelynek egyik legfiatalabb, de. egészsé­gesen fejlődő hajtása „a szo­cialista munka műhelye, üze­me, vállalata és gazdasága” cím elnyeréséért kezdeménye­zett versengés. Beszélt Beckl Sándor az anyagi ösztönzés kérdéseiről is, majd így folytatta: Jelenlegi bérgazdálkodási' rendszerünk lényegében be­vált, de a vállalatoknak bát­rabban kellene válogatniok a különböző bérformák között. A szakszervezetek a jövőben szélesebb körben vonják be a bizalmiakat és a dolgozókat az anyagi ösztönzés megfelelő módszereinek kialakításába. Az egyre növekvő feladatok — mondotta befejezésül Beckl Sándor —, egyre nagyobb szakmai tudást is követelnek a dolgozóktól, de különösen a gazdasági vezetőktől és a szakszervezeti tisztségviselők­től. Kerekes János Erkel-díjas Átadták Rómában XXÍII. János pápának a Balzan-békcdíjat Pénteken délelőtt 11 órakor Segni olasz köztársasági elnök a Vatikán apostoli palotájának királyi termében átnyújtotta XXIII. János pápának a Bal- zan-békedíjat. Segni köszöntő szavai után a pápa rövid beszé­det mondott. i,Ma boldog tanúi lehetünk az Igazságos béke utáni vágynak — mondotta, amely valameny­nyi ember szivét eltölti, de amely — úgy tűnik — különö­sen a dolgozó osztályok köré­ben él még hangsúlyozottab­ban.” • . : A díjátadás ceremóniája ré­gen látott ünnepélyes külsősé­gek között — a bíborosok, az olasz kormány tagjai, a diplo­máciai kar és a sajtó képvise­lőinek jelenlétében — a Szent Péter-bazilikában folytatdáott. Megkezdődött a KGST végrehajtó bizottságának ülése Május 10-én Varsóban meg­kezdődött a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa végre­hajtó bizottságának hatodik ülése, amelyet az előző ülés határozata alapján hívtak ösz- sze. A végrehajtó bizottság ülé­sén az egyes országok KGST- beli állandó képviselői vesz­nek részt. zeneszerző, a Zeneművészek Szakszervezetének elnöke mű­vészi életünk fejlődéséről szólt. Terényi László, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára be­szédében részletesen foglalko­zott művészeti kérdésekkel. Hangoztatta, a szakszervezetek egyik fontos feladata annak elősegítése, hogy a művészetek képviselői ismerjék a dolgozók véleményét alkotásaikról, illet­ve, hogy a dolgozók megismer­kedjenek a művészek helyes törekvéseivel, elgondolásaival. Veres József munkaügyi mi­niszter azokról az intézkedé­sekről szólt, amelyeket a kor­mány a szakszervezetek kezde­ményezésére a különböző réte­gek helyzetének javítására tett, majd néhány munkaügyi prob­lémával foglalkozott. Ilyen például a nagyüzemek, általá-. ban az ipar munkaerő után-, pótlása. Hangoztatta, hogy a népgazdaság munkaerő-szük­ségletét a nők fokozottabb, munkábaállítása nélkül nem tudjuk biztosítani. A továbbiakban a bérfegye­lemről beszélt. Az új bérgaz­dálkodási rendszer, amelyet 1957-ben vezettek be, a. válla­latok vezetői és a szakszerve­zeti bizottságok jó munkájának következtében évről évre job­ban megszilárdul. Ez nem azt jelenti, hogy már nincsenek- bérproblémák. Még ma is van-' nak rétegek, amelyeknek kere­sete alacsony, s ezeknek a helyzetét a népgazdaság előre­haladásával párhuzamosan ja vítani kell. Hariandja Willy, az indonéz sza leszervezetek központi szervezetének (SOBSI) titkára yolt a következő hozzászóló — ismertette az indonéz nép harcait az imperializmus és a kolonializmus ellen, s beszá­molt. arról, hogy .hazájában most a legfőbb feladat a szé­les alapokon létrejött nemzeti egységfront megszilárdítása, a gazdasági fejlődés ütemének gyorsítása és a néokolonializ- miís elleni" állhatatos küz- delemé Von . The-Hun, ,á koreái szakszervezeti szövetség al- elnöke, Toure Sidiki, a guine­as dolgozók szakszervezeti szö­vetségének ■ területi titkára, Roberto Camargos, a brazil pénzintézeti dolgozók orszá­gos szövetségének küldötte. Elias Lustmann, az osztrák szakszervezeti egységfrakció elnökségének tagja és S. {C Asare, a ghanai szakszerveze­ti küldöttség vezetője szólalt még fel a kongresszuson. A pénteki tanácskozás ezzel végétért. A kongresszus szom­baton folytatja munkáját. Az egészségügyi felvilúgosító munka helyzete megyénkben Ä megyei pártbizottság ágit.-prop. osztálya szervezé­sében a napokban nagyszabá­sú értekezletet tartottak a pártbizottság székházában, amelyen a megye egészség- ügyi, párt- és tömegszervezeti vezetői megtárgyalták a me­gyénkben folyó egészségügyi felvilágosító munka helyzetét. Az értekezletet — amelyen részt vett Rostás István, az Országos Vöröskereszt Köz­pont kiküldötte és dr. Tímár • Miklós, a pártközpont tudo­mányos és kulturális osztá­lya egészségügyi részlegének vezetője — Szabó József, a megyei pártbizottság agit­prop. osztályának a vezetője nyitotta meg. Elmondotta, hogy eredményes az egészség- ügyi felvilágosító munka, de a VIII. kongresszusból adódó­an még. tovább kell javítani, tovább kell társadalmasítani, s még kollektívabbá tenni. Dr'. Pintér László, a megyei pártbizottság póttagja, me­gyei főorvos számolt be rész­letesen az eddigi munkáról. Többek között a következőket á'lapította meg: Az egészségügyi felvilágosí­tás célja, hogy emelje népünk egészségügyi. műveltségének színvonalát, növelje a megelő­ző egészségügyi intézkedések hatásosságát. .Arra törekszik, hogy kialakítsa a helyes egészségügyi szemléletet. Az egészségügyi kultúra fontos építőkővé a szocializ­mus felépítésének és ezért szerves része a marxizmus eszmei offénzívájának. Az eszmei offenzíva egyszers­mind támadás a tudatlanság, a műveletlenség ellen is. Nem képezheti vita tárgyát, hogy az egészségügyi felvilágosítás nemcsupán egészségügyi feladat, hanem feladata minden szerv-, nek és intézménynek. Első­sorban. azoknak, amelyek’ a falusi lakossággal szoros kapcsolatban vannak. De nem­csak a falusi lakosság egész­ségügyi 1 alapismereteit kell növelni, hanem meg kell vál­toztatni' a földművesszövetke­zeti kereskedelmet irányító, továbbá az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek veze­tőinek a szemléletét is. Még mindig találkozunk több olyan falusi bolttal,- vagy italbolttal, ahol az egészség­ügyi követelményeket nem tartják meg. Pirjfér elvtárs ezután arról beszélt, hogy az alkohol és a tbc elleni harc, valamint a csecsemőhalálozás v csökkenté­se érdekében kifejtett küzde­lem legyen az egész társada­lom tevékenysége. A szakszervezetek az üze­mekben, a SZOT elnöksége határozatának megfelelően, komplex egészségügyi teivek alapján az általános kulturá­lis nevelömunka programjába beillesztve szervezzék meg és tegyék rendszeressé az egész­ségügyi felvilágosító munkát. Foglalkozzék a felvilágosí­tás a túlzott gyógyszer- fogyasztással, lépjen fel a há­zi gyógyszertárak ellen, mert ez nemcsak közegészségügyi, hanem gazdasági szempontból is káros: Megyénkben az egészség- ügyi felvilágosítás szeivezése, irányítása és ellenőrzése a KÖJÁL feladata. Jelentős részt vállal ebből a munká­ból a Magyar Vöröskereszt Borsod megyei szeivezete is. A Vöröskereszt az elmúlt év­ben 395 tanfolyamon, 7714 főt részesített egészségügyi kép­zésben. 1071 előadást szer­veztek. Eredményes munkát végez a Vöröskereszt az ifjúság nevelésénél is. 257 tanfolyamon 7085 fiatal vett részt. A TIT Borsod megyei szer­vezete az elmúlt év második felében 378 egészségügyi té­májú előadást tartott, 24 528 hallgató előtt. Megállapíthatjuk — mon­dotta dr. Pintér László —, hogy 1962-ben tervszerűbbé vált megyénkben az egészség- ügyi felvilágosítás. Vannak ugyan még olyan tényezők, amelyek gátolják munkánkat, ilyenek a személyi és tárgyi feltételek . korlátolt volta, va­lamint a falun még tapasztal­ható maradiság és vallási meg­győződés. Mindezekkel azon­ban felvesszük a harcot, er szívós munkával igyekszünk eltávolítani - minden akadályt az egészségügyi kultúra út- jából. A beszámolót vita követte, amelynek során több mint 20 értékes javaslat is elhangzott. Ezeket a javaslatokat a me­gyei pártbizottság agit.-prop. osztálya külön meg fogja tár­gyalni; Felszólalt többek között dr4 Szűcs Géza mezőkövesdi járá­si főorvos, aki hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságnál első­rendű feladat a tsz-tagok közegészségügyi ismereteinek fejlesztése. Helyesnek tartaná, ha a tsz-elnököket és brigád­vezetőket is szervezetten tájé- koztatnák a közegészségügyi alapismeretekről. Drótos Pál- né, az ózdi járási pártbizott­ság munkatársa számszerű adatokkal ismertette’ a járá­sukban folyó egészségügyi felvilágosító munka eddigi eredményeit. Dr. Galambos László, a miskolci rendelő- intézet főorvosa arról beszélt, hogy meg kell találnunk a legmegfelelőbb formát az egészségügyi felvilágosító munkához. Elmondotta, hogy rendelőintézetükben az azo­nos betegségben szenvedőket időnként behívják, s szak­orvos tájékoztatja őket beteg­ségükkel kapcsolatos tudni­valókról. Az elmúlt félévben 22 ilyen cső porta» megbeszé­lést tartottak. Javasolta — s javaslatához több felszólaló is csatlakozott —, hogy alakít­sák meg az egészségügyi fel- világosító tanácsot, amely részletesen kidolgozná a fel- világosító munka módszerét. Rostás István, az Országos Vöröskereszt Központ kikül­dötte arról szólt, hogy a Vö­röskeresztnek még több szak­embert kell mozgósítania. Majd az önkéntes véradás szervezésével kapcsolatban elmondotta, hogy a Vörös- keresztnek itt különösen nagy szüksége van a párt- és tö­megszervezetek támogatásá­ra. Dr. Tímár Miklós elmon­dotta, hogy az egészségügyi felvilágosító munka hatása nehezebben mérhető le, de mégis nagyobb gondot kell fordítani az ezen a téren el­ért eredmények közlésére; Az értekezlet igen sokolda­lúan es mélyen elemezte a felvilágosító munka eredmé­nyeit és hiányosságait, s az el­hangzott számos értékes ja­vaslat bizonyára hozzájárul majd ahhoz, hogy ez a mun­ka a jövőben még hatásosabb és eredményesebb legyen me­gyénkben. A. I. Üzemi gyűléseden jelölik a népi ülnököket A bíróságokon működő népi ülnököket ebben a hónapban újraválasztják. A választásokat jelölő gyűlések előzik meg, ahol a dolgozók soraikból vá­lasztják ki azokat, akiket biza­ALEXANDR MASZIROV: 69. Aszker nem felelt. Meghiú­sult az egész terv, amelyet a két SS-tábomok és Freed Thedder beszélgetésének le­hallgatása után állított össze a csoport. A terv fő célkitűzé­se az volt, hogy megszerezzék annak a kémösszekötőnek cí­mét, aki Seiferték és Thedder között tartja, majd a kapcsola­tot. Aszker ebben a pillanat­ban elállt a tervtől, hogy be­hatolnak a kastély dolgozó- szobájába. A legkisebb pontat­lanság, egy apró. véletlen eset, s kárbaveszhet még az is. amit olyan emberfeletti erőfeszítés árán sikerült eddig elémiök. — Mit csinálunk? — ismé­telte a kérdést Percev. — Visszamegyünk. Aztán majd meglátjuk . . . A park sétányán, a csipkés fogazatú fal tövében, s a bo­gárhátú hídon ismét végigsu­hant három árny. Aszkerék távolabb mentek az úttól, a sűrűn benőtt mo­gyoróbokrok felé. Ott várták meg a reggelt, mert éjjel a vá­rosba menni nem volt taná­csos. Aszker a földön üTt, fejét tenyerébe temette, s közben a homlokát dörzsölte ujja he­gyével. Mitévők legyenek? Hogyan szerezzék meg a Thed- derrel kapcsolatot tartó ügy­nök címét? Nagyon sok múlik azon, hogy ki tudják-e deríte­ni, hol tartózkodik ez az em­ber. Ezen töprengett a másik két felderítő is. Semmi okos megoldás nem jutott eszükbe. Eltelt egy óra. kettő, s ők még mindig ugyanazon a he­lyen, a bokrokkal benőtt domboldal mélyedésében ül­tek. Harmatos lett alattuk a ki­vénült fű. Lassan előtűntek a dombtetőn álló kastély, körvo­nalai. Érdekes látvány volt. Mintha az előhívó oldatba tett fénykép rajzolódna ki. Közeledett a hajnal. Aszker felemelte fejét. Bor­zongás futott rajta végig. .. •— Nem sikerült mondta maga elé csendesen. — Pedig Thedder ma elutazik! . . . „Ma elutazik”. Mintha vil­lámütés érte volna Percevet. — De hiszen a kastélyból még nem ment ki . . . — ra­gadta meg Aszker karját. Egy másodpercig egymásra néztek. Aztán Aszker hirtelen odahajolt és megölelte Perce­vet. Megértette társát félmon­datból is. Valóban, a Seifert- tel és Upitzcal folytatott be­szélgetés után nem hagyta el a kastélyt, ott éjszakázott. Ma pedig elutazik. A közeli órák­ban tehát találkoznia kell em­berével, hogy átadhassa neki a kettétört fésű felét. S ha Thedder nyomába szegődnek... HUSZONHARMADIK FEJEZET. Aszker és társai hajnalban leereszkedtek a dombról, s el­mentek addig a pontig, ahol a dombtetőről levezető egyetlen út találkozott az 1 országúttál. Aszker és Ljulko itt maradtak az útkereszteződésnél, Percev pedig a városba sietett. Egy óra múlva, visszajött, de nem gyalog, hanem kiszolgált Opel­kocsiján. — Állj vele félre, a bokrok mögé — mondta neki Aszker. —t Nem szabad, hogy észreve­gyék. mikor szegődünk nyo­mukba. Az úttól nem messze lévő galagonyabokrok mögé álltak be a kocsival. Percev néhány konzervesdobozt, kis kolbászt, kenyeret és' néhány üveg sört vett elő a hátsó ülésről. Az egészet kirakták az" elágazás melletti füves tisztásra, s kör­be ülték. Éhesek voltak — Azt hiszem, nem kell na­gyon igyekeznünk, valószínű­leg jó ideig várhatunk itt — mondta társainak Percev. Ljulko áz órájára nézett és nyugtalanul hümmögött, krá- kogott. — Mi van? — kérdezte tőle Aszker.- — Déltől kezdve ügyeletes . vagyok. — Igen ... Aszker gond­terhelten rágta szájaszélét. — Seifertet viszont egyedül csak maga ismeri. — Lehetséges, hogy majd beteget jelentek, vagy valami más kibúvót keresek. Aszker a fejét rázta. — írja le Seifert külsejét. Ljulko részletesen elmond­ta. hogy néz ki a tábornok. — ö maga vezeti kocsiját? — Amikor idefelé jött. ő ült a kormánynál. De hogy most is egyedül vezet-e, ki tudja! — Nyitott kocsija van? — Igen. Szürkéskék Horch. Tizenegy órakor kinyílt a kastély nagykapuja, s gépko­csi gördült ki rajta. — A szürkéskék Horch — mondta Aszker, amikor a ko­csi közelebb ért. Percev sört öntött a poha­rakba. A kocsi elhaladt mellettük. Egy személy ült benne csak, egy fiatal katonatiszt. — Seifert adjutánsa — mondta Ljulko. — És mi van velük? — kér. dezte Percev. — ők mivel mennek be a városba? — Itt van Üpitz kocsija is. Fehér Mercedes, fekete ajtók­kal. Eltelt még egy óra. — Nekem indulnom kell — szólalt meg Ljulko. — Menjen — bólintott Asz­ker. Ljulko felállt. — Maguknak van ügyeletes gépkocsijuk? — fordult hirte­len feléje Aszker. — Egy van. A baleseti ko­csi. — Nehéz megszerezni? — Megpróbálhatom . . . — Ha sikerül, jöjjön vele ide. Természetesen sofőr nél­kül. Ljulko kiegyenesedett, meg­igazította a kalapját, s elin­dult az országúton. A Nap az égbolt közepén járt. — Mindjárt két óra van — szólalt meg Aszker órájára nézve. — Megálljunk csak! — a fű­ben hasaló «Percev felkönyö­költ. — Azt hiszem, ők azok. (Folytatjuk.) lommal küldenek majd a bíró­sági tanácsokba. Több vállalatnál és üzemben már megtartották a jelölő gyű­léseket. A Lenin Kohászati Művekben és a Diósgyőri Gép­gyárban május 10-ére fejezték be a jelöléseket. Műszakváltás­kor üzemenként tartottak röp- gyűléseket, ahol vagy újra je­lölték a régóta jól működő ülnököket, vagv újakat jelöltek. A Diósgyőri Gépgyárban össze­sen 105 népi ülnököt jelöltek, akiknek a végleges megválasz­tására május 15-én kerül sor. A gyűlések eddigi tapaszta­latai azt mutatják, hogy a dolgozók aktívan részt vesznek a kiválasztásban, s csak olya­nokat jelölnek erre a megtisz­telő helyre, akik eddigi mun­kájukkal, fedhetetlen társa­dalmi- és magánéletükkel tényleg rászolgáltak a biza­lomra. : Nagy érdeklődés kisérte : az építők irodalmi « pályázatát J Két hónappal ezelőtt az épi- «tők szakszervezete megyei • könyvtára és a Borsod megyei 2Állami Építőipari Vállalat mü­• velődési otthona, pályázatot Jhirdetett a megye írói között.,, • A pályázatot élénk érdeklő-! J dés kisérte. Mivel a beküldésij • határidő már lejárt, megálla-j 2 pították, hogy ötvenen vettek\ • részt rajta. A tanárokból alakí-\ 2 tott bíráló bizottság már meg- okezdle munkáját. Hét kisre- 0gúny, 21 novella, és 22 vers ko­nzul döntik majd el, kik érlek cl • helyezést, mely írások színvo- *nala és tartalma éri el a kívánt • szintet. • Eredményhirdetésre június* • ban. az építők napja előtt °rül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents