Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-10 / 107. szám

Pßniefi* 1963. májas 10. ESÍAKMAGYARORSEAÖ s A második tanácskozás Á Sagvári Endre KlSZ-veze- tőképző iskola erdőkkel szegé­lyezett udvara vidám nevetés­től, vitatkozó fiatalok szavaitól volt hangos. Voltak, akik most találkoztak először, mások régi ismerősként szorítottak kezet. Sokfelől jöttek. Ki Salgótarján­ból, ki Csepelről vagy a Péti Nitrogénművektől, esetleg a Ganz-MÁVAG-ból indult út­nak ide, a Bükk kellős köze­pére, hogy tapasztalatokat sze­rezve, ismeretekben gazdagod­va, odahaza még jobban, még céltudatosabban, még eredmé­nyesebben munkálkodhasson a közös cél, a közös ügy érde­kében. Száz fiatal mérnök és tech­nikus jött el erre az országos tanácskozásra, amelyet a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei és az LKM nagyüzemi bizottsága szerve­zett. Valamennyiüknek kicsiny karton lapult zsebében, ame­lyen ez állt: Meghívó a Kiváló ifjú mérnök és Kiváló ifjú technikus mozgalommal kap­csolatos tanácskozásra. 'Ä beszámolóban szó esett róla, miként áll a termelékeny­ség hazánkban, milyen tenni­valók várnak fiataljainkra iparunk műszaki, technikai színvonalának emelésében, a gyártmányok és a gyártás kor­szerűsítésében, a megfelelő munka- és üzemszervezési módszerek kialakításában és meghonosításában. Valójában ezek a kérdések nem is nagyon újkeletűnk. Hó­napok, sőt évek óta foglalkoz­tatják a gazdasági és a mű­szaki vezetést, csakúgy, mint a társadalmi szerveket. Statisztikai adatok, szemlél­tető kimutatások, grafikonok és összehasonlító táblázatolc mutatják a magyar ipar ered­ményeit és fogyatékosságait. S ha ezeket összevetjük a nem­zetközi almanachokban fellel­hető számokkal, bizony szem­betűnik: sokat, nagyon sokat kell tennünk azért, hogy meg­gyorsítsuk előrehaladásunkat a munka termelékenységében, hogy utolérjük az iparilag fej­lett országok technikai és tech­nológiai színvonalát. Erről a v,versenyfutásról” a beszámoló­ban igen érdekes adatokat kö­zölt Mészáros István elvtárs, az LKM Fiatal Műszakiak Ta­nácsának vezetője. Gyakran beszélünk társadal­munk erőforrásairól. Nos, az egyik ilyen igen gazdag, sok­rétű, jól felhasználható erő­forrás a fiatal műszakiak szé­leskörű bekapcsolása az ifjú­sági mozgalomba. Ezen a vo­nalon vezetőink, különösen az utóbbi esztendők során, felis­merték a követendő utat. Szá­mos példával bizonyíthatjuk ezt. Például a Lenin Kohászati Művekben egyre inkább igény­lik a KISZ-vezetésben a fiatal technikusok és mérnökök mun­káját. Érdemes arról is beszél­ni, miként viszi előbbre a mű­szaki fiatalok bekapcsolódása az ifjúsági szövetség munkájá­ba a termelékenység emelését, a minőség fokozását, a fegyel­mezett, tervszerű munkát. A példa ismét a Lenin Kohászati Művekből származik. Amióta növekedett a KISZ-vezetésben részt vevő technikusok és mér­nökök száma, fellendült a dol­gozók, különösképpen pedig a fiatal munkások szakmai to­vábbképzése. Szervezettebb lett a műszaki végzettséggel rendelkező ifjak elméleti és gyakorlati képzése. Eredmé­nyesebbek lettek a KISZ ter­melést segítő mozgalmai. Napjainkban senld sem vitá­zik azon, s ez kitűnt a tanács­kozáson is, hogy a termelés emelésének egyik alapvető fel­tétele a szakmai színvonal nö­velése. Es ezt nemcsak valljuk. Számos intézkedés szolgálja ezt a nemes célt Ilyen törekvés például a Szakma ifjú mestere mozgalom követelményeinek teljesítése, a műszaki végzett- léggel rendelkezők körében pé­tiig a SZOT és a KISZ Köz- Ixmti Bizottsága által meghir­detett Kiváló ifjú technikus és kiváló ifjú mérnök cím elnye­lése. E mozgalmak általában ser­kentőleg hatnak a fiatal mű­szakiak szakmai és politikai képzettségére. Éppen ezért nem szükséges magyarázni, a Fiatal Műszakiak Tanácsa munkatervébe miért került az egyik legfontosabb helyre az imént említett két mozgalom szervezése. Korábban csupán errv „for­duló” volt a Kiváló ifjú mér­nök és technikus mozgalom ve­télkedésében. S ebben 64 mér­nök és 116 technikus vett részt a Lenin Kohászati Művekben. Közülük 16 mérnök és 36 tech­nikus produkált olyan munkát, amely megfelelt a verseny fel­tételeinek. A benyújtott dolgo­zatok egy részéből elmélyült tudományos munka tükröződik. Néhány mérnök például olyan dolgokat oldott meg, éppen e mozgalom serkentő hatására, amelyek túlnőnek a nagy diós­győri gyár keretein is. Ennyit az első fordulóról. A verseny második szakaszáról, amely a napokban kezdődött el, érde­mes megemlíteni, hogy a leg­jobb eredményt produkáló fia­talok között négy külföldi ta­nulmányutat,, 10 Kiváló dol­gozó jelvényt és a velejáró pénzjutalmat, esetenként pedig fizetés emelést oszt szét a gyár vezetősége. Ezek jó példái az erkölcsi elismerés mellett az anyagi érdekeltség kifejezésre juttatásának is. Nehéz néhány soros összefog­lalóban átfogó képet adni azok­ról a problémákról, kérdések­ről, amelyekről szó esett a kon­ferencia vitaindító beszámoló­jában. Hiszen az imént említett kérdéseken kívül szó volt azok­ról a nagyszerű védnökségek­ről, amelyek egyértelműen bi­zonyítják a kohászfiatalok tett- rekészségét, áldozatvállalását, önzetlen, jó munkáját. Szó volt a KISZ-szervezétek, a gazda­sági és műszaki vezetők közös tevékenységéről, a párt és a társadalmi szervezetek segítsé­géről is, egyszóval az összefüg­gésekről, áthatásokról, össze­fonódásokról, amelyek gyümöl­csözőbbé teszik azt a feltörő energiát, amely egyik sajátos jellemzője a ma élő és dolgozó ifjú műszála nemzedéknek. Bárczi Béla elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője a beszámolót követő vitában részletesen elemezte azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják az ipar vala­mennyi területének, ágazatá­nak előrehaladását, fejlődését. Az eleven és holt munkával való takarékoskodásnál találó példákkal jellemezte azokat a jelenségeket, amelyek nap­jainkban is gátolják a fegyel­mezett, célszerű, szervezett, tu­dományosan megalapozott munkát. A holt munkával való takarékoskodásnál a fiatal műszaki dolgozókra, az ifjú mérnökökre és technikusokra igen nagy feladat vár. Különö­sen ott, ahol magas az anyag­hányad felhasználás, ahol úgy gazdálkodnak a nyersanyaggal, vagy az energiahordozókkal, mintha mi lennénk a leggazda­gabbak a világon ilyen termé­szetű termékekben. Beszédéből kitűnt az is,, mit kell tenni az iparban dolgozó fiataloknak a termelékenységért, a produktív és improduktív tényezők ked­vező megváltoztatásáért, a be­ruházások szervezettségéért és a termékek használhatóságá­nak, ért intenzitásának foltozásá­A komplex-brigád fogalma nem ismeretlen megyénkben. Elsősorban a vegyipari védnök­ségeknél találhatunk olyan csoportokat, amelyekben mér­nökök, technikusok, szakmun­kások és betanított dolgozók azért fáradoznak, hogy köze­lebb hozzák a gyakorlathoz az elméletet, hogy hatékonyabbá, eredményesebbé tegyenek egv- egy technikai vagy technoló­giai folyamatot. Ezen a tanács­kozáson Kulmann Gyula elv­társ, a Ganz-MÁVAG gyár képviselője érdekes tapasztala­tokat mondott a náluk tevé­kenykedő komplex-brigádok- ról. Ezek a kollektívák ugyanis a nagynevű budanesti gyárban számos olyan problémával bir­kóztak meg. amelyek népgaz­dasági szinten is számottevőek, így azután meg is lehet érteni, hogy beszédét így fejezte be: Mi szeretjük és minden erőnk­kel támogatjuk az ifjúsági komplex-brigádokat. A napi feladatok és a távla­tok szem előtt tartása nélkül nehéz jól dolgozni. Drótos László elvtárs szavait figyelve úgy éreztem, a Lenin Kohászati Művekben tudják ezt. Azok a programok, azok a tervek, amelyeket a gyár termelési fe­lelőse ismertetett, azt bizonyít­ják: náluk helyesen koordinál­ják ap olyan gondokat, ame­lyeknek megoldása nem tűr ha­lasztást és azokat, amelyek egy-egy későbbi időszak fel­adatát képezik. * Ezeket a gondolatokat je­gyeztem fel a Kiváló ifjú mér­nökök és technikusok második országos tanácskozásán és még annyit: ez a konferencia talán hasznosabb volt, mint az első, a dunaújvárosi. Paulovits Ágoston delönek is beillene. Akik ide húzódnak, rendszerint panasz­kodnak valamire. Szív- és ér­bántalomra, kimerült ideg- rendszerre, meg egyebekre. Mindegyikük megjárt néhány rendelőt, s bőven el van látva tanácsokkal és gyógyszerekkel. Buzgón olvassák az egészség- ügyi felvilágosító könyveket, és itt, a vízbe mártva, kelle­mes időtöltésnek tűnik az or­vosi ismeretterjesztés, a fáj­dalmak és tünetek megbeszé­lése. Afféle tapasztalatcsere alakul ki, amelyben gyakran felhangzik az ilyen társalgá­soknál óhatatlanul felbukka­nó fordulat: „Az semmi, de amikor én Hévizén voltam . . . no ezt hallgassa meg!" 3. menjenek a másik medencébe, de kiabálásuk a tihanyi echót túlszárnyaló csarnokban fel­erősödve áthallatszik. A sze­mélyzet a nagy forgalom mel­lett képtelen megbirkózni a dervisekkel, akik abban lelik örömüket, hogy ordibáljanak; vagy azért, hogy kipróbálják mélyülő hangjukat, vagy azért, mert odahaza nem jutnak szó­hoz. (A kitűnő személyzet egyébként nagyon udvariasan, lelki ismeretesen, közmegelé­gedésre látja el feladatát.) Nem lehetne valamilyen ajtó­val elkülöníteni egymástól a két medence népét: a többé- kevésbé egészségügyi okokból idejáró csöndeseket és az ener­giafölöslegben szenvedő dü- hödteket. Különben félő, sőt biztos, hogy előbb-utóbb a csöndesek is megdühödnek, és abból mi lesz? Hajajj!!!.., Megfigyeltem, hogy egyik­másik termálozó, áld egyéb­ként nagyon türelmesen ül nyakig a vízben, időnkint csöndesen lebukik, akárcsak, a rituális előírások szerint, a hinduk a Gangesben. Ilyenkor nyugtalankodom, nehogy az illető elfelejtsen visszatérni eredeti testhelyzetébe. Mire jó ez a fejmártogató- zás? Mindezideig nem tudtam rájönni, de reménykedem... ÜLJ 4. Karlovy Varyban járva a látogató rábukkan Goethe, vagy Arany János elismerő, hálálkodó soraira. Verseik közt is találkozunk emlékező szép strófákkal a fájdalmakat enyhítő, gyógyulást kínáló ki­tűnő vízről. A budai hőforrá­sok csodálatos erejéről, ifjító hatásáról Evlija Cselebit, a hó­doltságkorabeli Magyarország­ról tudósító török történetíró is rajongással, elragadtatással számol be. Vajon a tapolcai termált, amelyet jártunkban-keltünk- ben büszkén emlegetünk, mi­kor énekli meg már valaki?! Miért nem szentel neki vala­melyik jelentős poéta néhány csengő-bongó rímet, arab mo­dorú makámát, egy árva disz­tichont vagy legalább egy ka­maszlányos búcsúsort?! Megérdemelné, hiszen láto­gatottsága, népszerűsége las­sanként vetekszik a régi. pati­nás fürdőhelyekével. Az auto- károk bel- és külföldről útba­ejtik. Nagyon sokan megrne- rítőznek habjaiban, — helye­sebben: buborékjaiban. (A törzsvendégek tudják, hogy a sarokban van belőlük a leg­több, már ti. a buborékokból, ezért az a legkeresettebb hely.) Sokan — legalább is így tart­ja a fáma — itt találkoznak újra, elvesztett vagy felfüg­gesztett ifjúságukkal. Vize tiszta, üdítő. Megcsendesíti a fölborzolt idegeket, és kedvre serkenti a megfáradtakat. Hát nem érdemelne meg kedves fürdőnk egy képzett lantost. egy „posta laure­atust", egy „poéta termale- atust”? ~~2T Említettem a gazdagon bu­borékoló sarkot. Orvosi ren­Nap-nap után kirándulócso­portok keresik fel Tapolcát, és természetesen a termál-fürdőt is. Mitagadás, nem nagyon tö­rődnek a feliratos táblákon mindenkinek a kedves figyel­mébe ajánlott csönddel, az ug- rándozás kerülésével. pedig oroszul és németül is olvas­hatják az intelmeket. (A né­met feliratot helyesírási hibá­val együtt). Nagynehezen el lehetett érni, hogy az erősebb vérmérsékletű vendégek át­Az élüzem címhez méltóan Ä Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat megvizs­gálta helyi lehetőségeit, ener­gia forrásait, fel nem tárt tar­talékait és csatlakozott az Építők Szakszervezete Köz­ponti Vezetősége és az Építés­ügyi Minisztérium közös felhí­vásához. Ismeretes e felhívás tartalma, amely serkentésül, buzdításul szolgál mind az építőipari vállalatoknak, mind pedig építőanyagipari üzeme­iknek. A Borsod megyei Építőipa­ri Vállalat, elsőnek a megyé­ben, körültekintően megvitat­ta a lakásépítkezésben mutat­kozó lehetőségeket és azokat a feltételeket, amelyekkel ki le­het heverni a tél okozta súlyos veszteségeket. Ezúttal nem kevesebb, mint 34 millió forin­tos lemaradásról, 112 lakás át­adásának késlekedéséről van szó. Milyen intézkedéseket tesz a megyei építőipar e nagyfokú lemaradás behozására? Lehetőségeit a szocialista munkaversenyre, a dolgozók szorgalmára és fegyelmezettsé­gére építi. Mindezek alapján az átadásra tervezett 1425 la­kást, kilenc hónapos átlagos átfutási idő betartása mellett, november 30-ra módosítás nélkül átadják. A feladatok megoldása köz­ben le kell küzdeniük a nagy­arányú munkaerőhiányt. Az anyagellátásra ez idő szerint nincs panasz. Tehát a gátló körülmény jelenleg csak a munkaerőhiány lehet. Ha nem sikerül a tervezett 600—700 építőipari munkást a vállalat állványai alá toborozni, akkor a munkaszervezés további korszerűsítésével igyekeznek eljutni a fentebb említett cél­hoz. Uj gépek Rudabányán sírj® A Rudnbány&l Vasércbánya Vállalat külszíni fejtésén 5 müllö tonna pátvasérc vár kitermelésre. A Földkolró Vállalat markológépei és dömperei takarítják el a meddőt, s április elsejétől három nagy Jeljcsitményíl fúrógép állt munkába, amelyeknek segítségével nagy tömegű vasércet tudnak lerob­bantani. Képünkön; Markológép rakja a vasércet a dömperekre a külszíni fejtésen. A felhívás hatásaként a köz­ponti műszaki vezetők április hónapban sorra járták a mun­kahelyeket és a tennél ő egy­ségek vezetőivel egyetértésben megtették ä legfontosabb in­tézkedéseket. Több helyen 2— 3 műszakos terme,lést vezette!; be. A vállalat vezetői intézked­tek a gépesítés fokozására és a gépek minél jobb kihaszná­lására. Ez év második negye­dében már hat toronydaru- egységgel alkalmaznak töb­bet. mint egy évvel ezelőtt. A parkettcsiszolást 100 százalék­ban gépekkel végzik, a mesze- lési munkálatokat szintén gé­pek segítségével oldják meg. Központosítják a betonkeve­rést, ami jelentős létszámmeg- takarítást és minőségi javulást eredményez. A Kilián-dél lakásépítkezés­nél 300 otthont folyamatos épí­tés-szervezéssel készítenek, a középblokk rendszerű lakás- építkezésről áttérnek a nagy­blokkos rendszerre. A vezetés színvonalának emelése céljából végrehajtot­ták a vállalatnál a szükséges személycseréket is. A vezető­ket gyakrabban küldik tapasz­talatcserékre. A vállalaton be­lül állandó és általános to­vábbképzés folyik. Ezenkívül 8 mérnök továbbképzés céljá­ból a műszaki egyetemre jár. Az ifjúság munkájának ha­tékonyabbá tételére ifjúsági építkezést szerveztek. A vál­lalati KISZ-bizottság védnök­séget vállalt a Kilián-dél ön­tött rendszerű lakásépítkezése felett. Ezenkívül az ifjúság hatezer társadalmi munkaórá­val segít csökkentmi a lema­radáson. Mindezek az elgondolások és a vállalat 1962. évi jó munká­ját éjismerő kitüntető élüzem jelvény arra ösztökél minden építőmunkást, hogy az erede­tileg tervezett 1425 lakásba be­költözzenek még ebben az esz­tendőben, A barlangfürdő, amely a ter­málhoz immár szervesen hoz­zátartozik. különlegesség ma­radt. Csodájára jár mindenki, de alig fürödnek benne. Pedig épp mostanában jelent meg a Borsodi Szemlében a barlang­tudomány kitűnő borsodi mű­velőjének, Jakucs Lászlónak tanulmánya a barlangok gyógy­hatásúról. lés ebben szól Tapol­ca értékéről is. ' Saját kutatási eredménye­met is közölném: A barlang vizébe.; azért nem fürdenek, mert aló belép, tüstént meg­hallja a vízesés zúgását és ar­rafelé tart. Szóval: a dögönyözőhöz. Három tágas nyilasból zu­han nagy erővel a víz, és úgy elveri, megpaskolja, megnyom­kodja az embert, mintha a legtapasztaltabb masszőr gyúrná meg. Megfigyeléseim szerint a dögönyözésnél még káros spontaneitás uralkodik. A látogatók zöme csakúgy oda­tartja különböző testrészeit, kellő megfontoltság és tudo­mányos tervszerűség nélkül. Holott ezt is módszeresen kell csinálni, hogy valóban felfris­sülést eredményezzen. Jóma­gam sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttem. El is határoztam, hogy kis kézikönyvet készítek „Vízi dögönyözéstan” címen. Nagyon bízom benne, hogy né­hány korszerű újítással lephe­tem meg a tudományos vilá­got. 6. Sokminden finomságról le­hetne még beszámolni. A kabi­nok tiszták és gondozottak. Újabban jelszót kell írnia a fürdőzőnek. Mennyi kedves zavar támad ebből, elvégre egy jelszó gyors kiválasztása és felírása — árulkodó is lehet. Tessék elképzelni, hogy vala­ki Bözsit jegyez fel krétájával* közben asszonykáját, aki együtt jött vele a termálba* Magdának hívják. Nagy sikere van a mérleg­nek is, különösképpen, ha ke­véske fogyást is hajlandó el­ismerni. Népszerűségnek ör­vend a villamos hajszárító, amely időnkint randevúhely­nek is használható. („Sejt haj...’’) 7. Május elsején megnyitotta kapuit a csinos tapolcai strandfürdő. Bársonyos vize ezreket csalogat, kiváltképp jó időben. Olyanokat is, akik rendszeresen látogatták a ter­málfürdőt. Nem akarom befo­lyásolni őket, de szeretném fel­hívni figyelmüket arra, hogy a termál télen is rendelkezé­sünkre állt, amikor a strand ránk se hederített. Ne feledkezzenek meg a hű­ségről. Jen még kutyára dér! Lesz tél, megint! Sárközi Andor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents