Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-08 / 105. szám

Swítfa, 1963. Május 8.

ÉSZAKIK AGTARORSZAO

3

A tis&apapti „varázsló”

Milyen ember az, aki szenvedélyesen keresi az újat, akit szüntelenül éget az alkotói láz, aki nagyon szereti embertársait, életre kelti a számokat és fanatikus hittel küzd, hogy adjon valamit a mának, a társadalomnak? Talán nem is kell válaszolni ezekre a kérdésekre, a válaszok bennük rejlenek, Nos, Kovács Lajos főépí- tésvezető-mémök ilyen ember. Nem akarom fétisizálni — ez távol áll tőlem —, amikor azt mondom róla: példaképe lehet igen sok építészmérnöknek, vezető beosztású embernek. De azt elmondhatom róla: igaz ember, s a mai élet, a szocialista építés ilyen vezetőket igényel a munka minden területére.

Nem portrét akarok írni,

nem is ma határoztam el, hogy valamilyen formában véleményt alkotok Kovács Lajosról, s nem is hiszem, hogy helyesli szándékomat, cst’oán azt szeretném bemutatni: egy embernek. is milyen nagy szerepe van az építő munkában. Ott, a vadregényes Tisza-parton is, ahol jelentős változások fogadják a látogatót. Itt végez művészi munkát Kovács főépítésvezető. Igen, művészi munkát, nehéz alkotói munkát, az anyag, a föld, a víz, a homok, a beton új formába öntését, hogy üzemek, gyárak legyenek

belőlük. Tiszapalkonyán, a nagy vegyimű építésénél az ő vezetésével érték el, hogy a kőműves már ne nyers erejét, hanem tudását adja az épülő falakba. Mert Palkonyán már a kőműves is géppel dolgozik. Gépekkel emelik a magasba a karcsú betonelemeket, és hogy egészen pontos legyek, Tiszapalkonyán már nem is kőművesnek, hanem szerelőnek nevezik azokat, akik gyárat építenek az egykori legelők, kukoricaföldek helyén. Kovács Lajos segítette őket hozzá, hogy szerelővé, géppel és gépen dolgozó szakemberekké váljanak. Neki köszönheti az országoshírű G. Nagy Pál szerelő-brigádja. hogy új módon, új módszerekkel, új technológiával dolgozhat. És ezzel s a többi brigáddal „varázsolja’’ újjá a tiszapalkonyai tájat Kovács fő- építésvezető.

Nagy előregyártó telep

működik a Tisza-parton. Itt készülnek a hatalmas elő- és utófeszített betongerendák, tartópillérek, a félelmetes nagyságú súlyos vasbeton elemek. Erről a telepről látják el nemcsak a tiszapalkonyai építkezéseket, de már Nyírtelekre, Budapestre és a Dunántúlra is szállítanak az itt gyártott anyagokból. A munkások segítségével Kovács Lajos hozta létre és fejlesztette naggyá ezt a telepet. Egy országos hírű újítást is ő vezetett be itt, amely sok

Befejeződött az erdősítés a Blikkben és a zempléni hegyvidéken

tés során 17 millió facsemetéi ültettek el 16 ezer hektáron. A legnagyobb erdősítésre Szendrő, Pulnok és Méra környékén került sor, ahol több millió tölgycsemetét ültettek a zöldbe. A Bükk hegységben, a lillafüredi és a parasznyai erdészetnél elsősorban a hegyvidék őshonos fafajtájából, a bükkből telepítettek be nagyobb területeket. Az idén itt már a köves, erozióveszélyes területeken is telepítettek.

Az erdősítések befejeztével, a hegyvidék községeiben lakók segítségével megkezdték a csemeték ápolását, hogy biztosítsák azok mind nagyobb arányú megeredését.

fáradságtól kíméli meg az embereket. Tavaly már csaknem ezer vagon előregyártott elemet „exportált” az ország más vidékeire ez a korszerű üzem. így érthető, hogy a külföldi sajtó, például az indiai Export- Import Trade Journal is elismerő hangon ír a magyar építőipar fejlődéséről, amely egyre nagyobb arányokban alkalmazza a vasbetonvázas előregyártott módszert. A főépítésvezető mégis csak ennyit mond erről: — Megcsináltuk, sikerült. fejleszteni akarjuk.

. Egyszer — talán két éve már

— végigjártam vele az építkezést. Hosszú ideig szótlanul mentünk egymás mellett, aztán megkérdeztem: — Hogyan tudnánk bemutatni, kifejezni azt a nagy munkát, amit sokszor nehéz és veszélyes helyzetben végeznek az emberek a Tisza-parti nagy építkezéseken? Kovács Lajos sorolni!; kezdte: — Kétezerhétszáz köbméter anyagból tizennégyezer- hétszáz különféle vasbeton elemet készítettünk Palkonyán. Mennyi erő és küzdés eredménye ez? Talán nem is lehet kiszámítani. Az emberek munkáját nem lehet, nem is szabad matematikával mérni... Aztán itt van a többi szám: ezeregyszáz köbméter súlyú, rendkívül nagy elemet gyártottunk és szereltünk össze. Az országban még sehol nem készítettek ilyen nagy elemeket Aztán hetvenezerhétszáz köbméter betont, illetve százhetvenhat- ezerötszáz mázsa cementet használtunk fel. És többezer köbméter perlitet, habosított kohósalakot és más anyagokat S ha mindezt vagonba raknánk, a harmincnyolcezerki- lencszáz mázsa gömbvassal együtt, akkor tizenkétezerötszáz vagonra lenne szükség. S ha ezeket az anyagokat sorba állítanánk, úgy száznál is többször érné keresztül az Egyenlítőt. De hagyjuk a számokat

— mondotta —, itt már a valóság beszél...

S a valóság mindennél; jobban bizonyít

Két dolgot mindenekelőtt Ma már képesek vagyunk olyan nagy építkezések lebonyolítására, olyan példásan végzett beruházásra, olyan nagy gyár építésére, mint a Tiszai Vegyi kombinát.

Szegedi László

Társadalmi mimkában parkosítják üzemük környékét a Miskolci Pamotfonó dolgozói

A Miskolci Pamutfonó dolgozói rendszeresen gondoskodnak arról, hogy üzemük minél otthonosabb, tisztább és csinosabb legyen. Az idén üzemük környékének parkosításához fogtak. Erre szükség és lehetőség is van, mert időközben régebbi felvonulási épületeket bontottak le, így nagyobb terület szabadult fel. A parkosítás során mintegy hétezer négyzetméter területet füvesítenek, virágágyakat létesítenek, több mint kétszáz rózsatövet

ültetnek el, virágokkal beültetett kőmedencéket helyeznek ki. A parkosított, fásított részeken pihenőpadokat állítanak fel, hogy itt tölthessék szabad idejüket. Ezenkívül a parkosított részen szökőkutat is építenek. Mindezeket a dolgozók társadalmi munkával oldják meg, s abban a vállalat vezetőitől kezdve, mindenki részt vállalt. A májusban befejeződő parkosítási, csinosítási munkákra mintegy ötezer . órányi munkát fordítanak.

I műszakiak falvaink új arculatáért

Tervezni, a jövő építésén áradozni: határozottan kellenes, melengető érzés. Ezt allja Kiss József mérnök, a átoraljaújhelyi járási tanács nűszaki csoportjának vezető- e is. Fiatal ember még, nemég végezte el az egyetemet, s friss diplomával a zsebé- >en visszajött szülőföldjére, Zemplénbe. Nagy munka árt rá: rövid idő alatt el mellett készítenie munkatáraival együtt Hegyalja, Hegy- ;öz és Bodrogköz 56 községé- lek műszaki felmérését, fej- esztésének távlati terveit. A eladatot a kitűnő műszaki ;árda gondos munkával el- 'égezte, s most Kiss elvtárs ■iégedetten mutatja az egy- nás mellett sorakozó kötetelet, amelyek egy nagy járás :özségeinek új arculatát van- íak hivatva megrajzolni. Ta- álomra kivesz közülük egy /askos iratcsomót, melynek nmlapján ez áll: Tiszakarád. Nézzük hát, milyen is lesz Igy-két évtized múlva ez a nagymúltú bodrogközi község?

— A községnek jelenleg

3466 lakosa, 813 lakóháza van

— kezdi Kiss elvtárs az ismertetést, aztán hozzáteszi:

— Általában lassú fejlődés jellemzi mostanában a község életét, ezért az elkövetkező 10—15 év alatt kissé meg szeretnénk gyorsítani az ütemet. Hamarosan egy pártházat, óvodát, majd később egy modern, emeletes iskolaépületet kap. A távolabbi tervekben a jelenlegi helyett egy korszerűbb művelődési ház szerepel színházteremmel, olvasószobákkal, klubhelyiséggel, aztán egy külön moziépület, egészségház, gyógyszertár és tisztasági fürdő. A földművesszövetkezet a mostani vegyesboltok helyett szaküzleteket: élelmiszer-, hús-, cipő- és kultúrcikkboltot létesít. Építenek majd egy szikvízüzemet, rendezik a piacteret.

Azt is megtudhatjuk a távlati tervből, hogy mintegy 15 kilométernyi régi utat felújítanak, ezenkívül, mivel a Juhászszer-dűlőt új lakótelepül jelölték ki, ide 2,5 kilométernyi új útra lesz szükség. Hogy a szomszédos Szabolcs megyével közvetlen öszszeköttetést teremtsenek, a község hamarosan egy vaskompot kap, amely Bercellei átellenben közlekedik majd a Tiszán.

Megvalósítják Tiszakarád közművesítését is. A villanyt már bevezették, a Juhászszer- dűlőben törpevízművet építenek, s nemcsak utcai csapó- kát állítanak fel, hanem a la-lj kásokba is bevezethetik majd a vizet a község lakosai. A Dózsa téren egy holdnyi területen parkot, két holdon pedig egy kis ligetet létesítenek, középen játszótérrel. De nem feledkeztek meg a sport-1 pályáról sem, hiszen az Üj Élet és a Tiszapart Tsz fiataljai most is lelkesen hódolnak a sport különböző ágainak.

— Ezek a főbb pontjai Tiszakarád távlati tervének — mondja befejezésül Kiss József elvtárs —, s mindezt a következő évtizedekben meg is akarjuk valósítani Tiszakará- don és természetesen járásunk más községeiben is, hogy csökkenjen, majd eltűnjék a különbség falu és város között*

*1

Tizennyolc éve szabadult fel a német nép

Képek az NDK életéből

„NEM HARCI ZAJT hömpölyögtet a Rajna és az Odera, nem más népek ellenében épül a német haza ...” Bertolt Brecht írta ezt egyik változatában annak a „Gyermekhimnusz”-nak (Kinderhymne), amelynek célja, hogy visszájára fordítsa a hitleri fasizmusnak is táptalajul szolgáló német militarizmus hírhedt „himnu- száf’-t, a németeket más népek ellen, hódításra uszító „Wacht am Rhein"-t. Akkor írta ezt a költő, amikor már megalakult a történelem első olyan német állama, amely valóban hazája lett a munkásoknak, a parasztoknak, az egyszerű embereknek és otthont adott évszázadok legjobb, igazán nemes német hagyományainak. is. A növekvő, időben egyre erősebbé lett, s újabb magaslatokra emelkedett Német Demokratikus Köztársaság — amelynek tiszteletére a „Gyermekhimnusz" különböző változatai megszülettek — azt a szerepet játssza a

történelemben, mint Brecht verse az irodaiamban: visszájára, ellenkezőjére fordítani a hamissá torzult német tradíciókat, s a hódítás vad vágya helyett a barátság, a testvériség, a béke igényével közeledni Európa és a világ népeihez.

ENNEK az új életnek a kialakítása, a béke német bázisának megteremtése nem utolsósorba n abban a napban — 1945. május 8-ban — gyökeredzik, amikor Keitel és Dönitz aláírták a németek millióit vágóhídra küldő fasiszta Németország kapitulációját. Május 8-a, amely mint a „Harmadik Birodalom” feltétel nélküli kapitulációjának napja és május 9-e, amely mint a szövetségesek (és velük az egész békeszerető emberiség) győzelmének napja került a történelembe, győzelmi ünnepeivé lettek a jobbik énjére, nemes hivatására büszke német népnek is.

Az aranyásók

(Tudósítónktól.)

A Buna Művek vegyipari üzeme közvetlen Halle szomszédságában, csupán egyike köztársaságunk azon vegyipari óriásainak, amelyekre hatalmas feladatok várnak az elkövetkező években. Néhány kilométerre tőle a Walter Ulbrichtról elnevezett Leuna Művekben naponta 28 000 ember ténykedik. Északra tőlük ugyancsak Halle körzetében találjuk Bitterfeld és Wolfen vegyi üzemeit De épül már Leuna II. is, egy újabb ipari óriás, amelynek teljesítménye, majd ha elkészül, felülmúlja az egész NDK vegyiparának mai teljesítményét

Vörös, sárga, zöld. Állandóan változik a forgalmat irányító lámpa színe. Berlinben vagyunk, az NDK fővárosában, mégpedig a híres Alexander Platz-on, az „Alex”-cn — ahogy a berliniek nevezik legforgalmasabb terüket —. Talán emlékeznek még egy esek Dolliin híres regényére, a Berlin Alexander Platz-ra, monumentálisán hömpölygő epikájára. Amit Döblin meg a huszas évek végén megírt a kapitalista, revansista Németország világáról ebben a térben összesűrítve, az már a múlté. A világ első szocializmust építő, valóban demokratikus Németországának fővárosában ugyanezen a téren már más világ van, mint akkor. De a tér most is központ.. Képünkön az újonnan épült híres IíO- áruházak egyike látható, az új Berlin építészetének egyik szép darabja.

Az NDK legnagyobb írónője Anna Scghcrs, aki még Hitler uralomrajutása előtt tűnt fel első regényével. 1945. május 8-a után hazatért szocializmust építő hazájába, hogy népével együtt vegyen részt az NDK szellemi életének irányításában. Hetedik kereszt című, azóta írt híres könyvét és annak filmváltozatát nálunk is ismeri mindenki.

Amiért Seghers küzdött, annak gyümölcse most kezd beérni. Ez a kislány már vidáman élvezi a nyár örömeit a tengerparton, felszabadult hazajaban.

Térjünk azonban vissza a Buna Művekre, amelynek munkásai, mérnökei és kutatói lelkesen munkálkodnak az egyre jobb minőségű termelésért, ez pedig országunk devizarentabilitásának is elsőrendű fontosságú követelménye. Több mint 18 000 ember dolgozik itt Csak az elmúlt négy évben 15 új gyárrészleg épült fel és főleg a fiatalok feladatai nőttek meg ez alatt az • idő alatt. Mintegy három évvel ezelőtt az NSZEP felhívta a figyelmet egy új karbidgyár építésének fontosságára. Nem sokkal később az FDJ ifjúsági munkának deklarálta ezt az építkezést.

ÉS MOST emlékezzünk csak. Dolgozó ifjainkat mutató képünk ábrázolja a munka megkezdését. Alig múlt el hárorn esztendő és barátaim a Buna Művekben dolgozó FDJ-tagok jelenthették a pártnak: az első számú kohó munkába áll. Aztán hamarosan ifjúsági üzemmé minősítették az új karbidgyárat. És ott, ahol néhány» éve elkezdték a munkát, ma új gyár áll. Építői nemsokára újabb világrekorddal dicsekedhetnek: felállítják az 5. számú kohót. Aztán felírhatják a jelszót, amelyet nálunk az NDK-han minden gyerek ismer: a vegyipar kenyeret ad, jólétet teremt és megszépít.

Az 5-ös számú kohó dolgozik. Teljes terheltség esetében annyi elektromos . energiát „fal” majd fel, mint Halle és Bitterfeld városa együttvéve. És önti a folyékony aranyat: a karbidot

Mert a karbid aranyat jelent a népgazdaság számára.

Hát nem nevezhetjük aranyásóknak, akik létrehozták?

E. Peter Troff

Észak-Magyarország két legnagyobb erdészetében, a Keletbükki és a Zemplénhegyvidéki Erdőgazdaságban befejeződött a fásítás. A két erdő- gazdaság a korábbi éveknél lényegesen több. összesen mintegy kétezerszáz hektárnyi új erdőt telepített a Cserehaton, valamint a Tisza, a Bodrog- és a Hernád-menti ártereken.

A nagyobb feladatot az idén á tavaly őszi szárazság és a hosszantartó tél miatt a korábbi éveknél rövidebb idő, 3—4 hét alatt kellett megoldani. Ez alatt mintegy 20 millió facsemetét ültettek ki. A zempléni erdősítéseknél a sárospataki gimnázium öt osztályának tanulói is segítettek politechnikai oktatás keretében.

A zempléni hegyvidéken zömmel a tölgyek különböző fajtáit, valamint 140 holdon fenyöféléket ültettek. A Tisza, a Bodrog és a Hernád árterében lévő területeket gyorsan növő nyárfákkal telepítették be. Az észak-zempléni részeken, elsősorban a Huták környékén, ahol a vadállomány zöme él, vadgyümölcsfákat telepítenek csoportosan. Ezzel egyfelől a vadetel'ést segítik, másfelől alapanyagot biztosítanak a gyümölcsszörp készítéshez.

A Keletbükki Állami Erdőgazdaságban a tavaszi erdősí-