Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

BSZAKMAGYARORSZÄG s Vasárnap, 1963. május 5. ——ii !■ 11» um — Csehszlovák mezőgazdasági szakemberek tapasztó latcsere-látoga tása megyénkben A csehszlovák vendégek a Nagy miskolci Állami Gazdaságban. A vendégek megtekintik a gyömröpuszlai lucerna-liszt üzemet. Dolgos hétköznapokat elünk. Termelőszövetkezeti tábláinkon gépek, fogatok, emberek serénykednek. Kora reggeltől napnyugtáig él, mozog, népes a határ. A ta­vaszi munka ezernyi gondja szakadt ránk. Minden közös gazdaság azon fáradozik, hogy 19G3-ban nagyobb ter­mésátlagokat érjen cl, mint az elmúlt esztendőben. 11a pedig a megyei terveket vcsz- szük alapul: az a célunk, féleségek legkésőbb május 15-ig a földbe kerülnének. Ezért kell a traktorvezetők­nek még fokozottabb mun­kát kifejteniük. A cél az, hogy a lehetőség halárain belül alkalmazzák a kukori­ca vetőgépek esetében a nyújtott, illetve a kettős mű­szakot. Természetesen ezt a termelőszövetkezetek veze­tőivel is meg kell beszélni, s a vetőgépek éjszakai üze­meltetését csak a területileg alkalmas, illetve balesetmen­tes táblákon lehet alkalmaz­ni. Megyénk mezőgazdaságá­ban kulcskérdés a gyenge termelőszövetkezetek meg­szilárdítása. gazdasági meg­erősítése. A párt és állami szerveink messzemenően se­gítik, támogatják a gondok­kal küzdő közös gazdaságo­kat. Gépállomásaink is mér­jék fel a körzetükbe tarto­zó tsz-ek helyzetét és első­sorban a gyengén működő gazdaságoknak nyújtsanak gyors és hathatós segítséget. Az időben és jó minőségben elvégzett munkával maga­sabb termésátlagok várhatók, így biztosíthatjuk a terme­lőszövetkezetek nagyobb ta­karmányszükségletét. amelv- lyel az állattenyésztési üzem­ág fejlődését, nagyobb jöve­delmét érjük cl. A mezőgazdaságban most minden óra, minden perc drága. Nagy terveink megva­lósításáért. mindennapi ke­nyerünkért, a termelőszövet­kezeti parasztság anyagi jó­létének felemelkedéséért dol­gozunk. Segítsék, támogassák ebben a munkában a terme­lőszövetkezeteket a gépállo­mások dolgozói, „az erősebb segítse a gyengét” mozga­lomban az idősebb testvérek, a jól gazdálkodó termelőszö­vetkezetek. Az Idő alkalmas, még nem késtünk el nagyon és, hogy végső fokon milyen lesz a termés — abba a tsz- tagságnak, de mindnyájunk­nak beleszólásunk van ... ___ p. M.'” t eljesítsük ötéves tervből erre az évre jutó célfeladatokat, behozzuk az elmúlt két aszályos év okozta kiesést. Ez a terv, a nagy elhatáro­zás tetteket, mindennapi munkamegnyilatkozásokat kíván. Az adottságok, a lehe­tőségek megfelelőek: terme­lőszövetkezeteink többsége már kitaposott úton jár, most tehát a vezetés és az irányí­tás színvonalának javítása mellett az a legdöntőbb, hogy minden ember a helyén le­gyen, ismerje és végezze is cl feladatát. Másszóval, az előbbi terveket összevonva, csakis így érhetjük el, hogy a megye mezőgazdaságának össztermelését 13—14 száza­lékkal, ezen belül a növény- termesztést 19—20 százalék­kal, az állattenyésztés hoza­mait pedig 6—6.5 százalékkal növeljük. Mindebben nagy feladatok várnak a gépállomásokra. Még nincs minden termelő- szövetkezetünk megfelelően gépesítve, sok helyütt veszik igénybe a gépállomások szol­gáltatásait. Az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy traktorosaink többsége a ter­melőszövetkezetekkel együtt, közös erővel igyekszik pótol­ni az időjárás okozta kiesést. A napok azonban gyorsan múlnak. Nemsokára május közepén járunk. Továbbra is nagy feladat hárul a gépállo­mások minden dolgozójára. Helyes lenne, ha a kukorica, I» silókukorica stb. növeny­iért kell dolgozni az asszonyoknak? “ * Erről vitatkoztunk egy társaságban. Volt, aki azt mondta: csak azért, mert min­denki szereli otthonát szépíteni, nem jó el­maradni a szomszédoktól, az ismerősöktől. De sok esetben azért is, mert a férj keresete kevés, nem lehet nélkülözni a feleség fize­tését sem. Mindez igaz, mégsem fogadhat­juk el teljes magyarázatként. A jó családi élethez hozzátartozik a megfelelő anyagi egyensúly, a pénz azonban mégsem minden­ható. A gyerekek nevelése sokkal több fele­lősséget ró így a szülők vállára. A társaság egy férfi tagja váratlanul meg is jegyezte, hangjában némi bizonytalansággal n régi formulát: az asszonynak a fakanál való. Eb­ből aztán felzúdulás támadt, s barátunk ala­posan megkapta a „magáét”. Történetesen a falusi asszonyokról volt szó, s végig ennél a témánál maradtunk. Ré- gen is sokat dolgoztak ők, szerszámuk , volt a ka íja, gondjuk a jószágnevelés, a háztartás ezernyi aprósága. Nélkülük a mezőgazdaság ma is elképzelhetetlen, s vannak helyek, kö­zös gazdaságok, ahol ők biztosítják a* jövede­lem nagy részét. Lelkesedésültből, odaadá­sukból erőt lehet meríteni. “Ma más már a falu társadalmának struk­túrája. Egyre távolabb kerül az enyém-Ji- ed felfogás, ami megosztotta a szomszédokat, olykor a családokat is, és ellentéteket szült. A falu új arculatát ma már a közösségbe tömörülő nagy család alakítja, formálja. Az­előtt a falusi ember magánosán dolgozott a határban. Kihez beszélt? Lovához, vagy nagyritkán, ha' feltűnt valaki, mondott egy adjonistent, s hallgatta a madarak trilláit Versek, regények szóltak erről a magányról, amely sokszor lehangoló volt. Á. határ képét ma már nem csupán az jellemzi, hogy eltűntek a tarka-barka nadrágszíjpar- cellák, hanem más is. Tizenöt-húsz, sokszor ennél is több asszonyt látni együtt. Együtte­sen kapálnak, aratnak, gyűjtik a szénát. Élénk, vidám beszélgetésüktől hangos a kör­nyék. S aki ismeri a falut, az ebből sokra tud következtetni. Kedélyesség, tréfa járja, aztán komolyabb gondolatokat is váltanak. Egy-egy ilyen brigád beszélgetését hallva, az egész falut megismerheti az érdeklődő. A legfontosabb az, hogy az asszonyok most is a munka élvonalában tartanak. Szolgáljon ehhez tanulságul néhány szám­adat. Tavaly 122 kiváló és egy szocialista brigád dolgozott a megyében. Az idén 32 munkacsapat alakúit, s mintegy 608-an bri­gádba tömörülve pályáznak a szocialista címre. Ez így magában talán nem sokat mu­tat, de ha megemlítjük, hogy jóval több bur­gonyát, kukoricát, cukorrépát termelnek, mint amit a tervek előírnak, akkor azt is láthatjuk, hogy az asszonyok összefogása na gyón. so kát jelent. A brigádok tavaly is elismerést váltottak ki munkájukkal, s nem kétséges, hogy ez idén is beváltják a munkájukhoz fűzött re­ményeket. S ezek a brigádok nemcsak egy­szerűen termelő munkaközösségek. Éppen azért, mert együtt vannak, ismerik egymás gondját-baját, törekvését, s ezáltal sokkal közelebb kerülnek hozzájuk a mi társadalmi céljaink, emberi törekvéseink is. Érik és bontakozóban van a szocialista gondolko­dásmód. A munka eredményei már eddig is ezt igazolták. Ennél azonban tovább léptek már a falusi asszonyok. Nem egyszerűen irá­nyították ma már ők, szót kérnek, hallatják hangjukat a közösség sok-sok ügyes-bajos dolgában. A magánosságot felváltotta a bon­takozó közösségi szellem. Ki nyitott ajtót an­nak idején a betegre? Ki osztotta meg azok­kal a gondot, akik bajba kerültek? A kü­lönbségek különválasztották a falu embe­reit. Most egyre több örömteljes jelenséget lehet tapasztalni. A sárospataki tsz-ben meg­betegedett valaki az asszonybrigádból. A többiek összebeszéltek, mindenki többet vál­lalt néhány kapavágással, s amikor elmen­tek meglátogatni társukat, így szólhattak: — Csak pihend lei magad és gyógyulj meg, mi helyetted is ott vagyunk, ahol kell. Ilyen példát többet sorolhatnánk, ami a formálódó, új közösséget mutatja. Ä munka formálja, alakítja az embert, ” mégváltoztatja gondolkodásmódját. Ez volt a legfőbb érv, amit a vitázó társaság végső soron is megállapított. Az általános iskolákban, a tanfolyamokon, a mezőgazda- sági akadémiákon ott látni a fejkendős pa­rasztasszonyokat. Nem kötelezi senki őket arra, hogy tanuljanak, hogy fáradságos napi tevékenységükön kívül külön. pluszt vállal­janak. Legtöbb helyen saját maguk határoz­nak, mert tudják, hogy a mai mezőgazda­ságban már egészen mások a törekvések, s ezek új szemléletű embereket kívánnak. Nem „megfellebbezhetetlen” mindaz, amit a férfiak mondanak. Tehát tanulnak a falusi asszonyok, lépést tartanak az élettel, látókö­rük bővül, egyre határozottabbá válik. A nők társadalmi tevékenységének kibon­takozását biztató folyamatnak tartjuk. Tud­juk azonban, hogy a gondolkodásban ta­pasztalható maradiság, a múlt számos vissza­húzó öröksége itt-ott még akadályokat gör­dít a falusi as^onyok következetes előre­haladása elé. Sok helyen még az asszonyok nélkül döntenek olyan kérdésekben, ame­lyek őket is érintik. Mezőkövesden az Uj Élet Tsz-ben, de több más községben sem biztosítják az asszonyok jogainak érvénye­sülését, Gyakori a vita arról, hogy mennyi háztájit adjanak, ebből pedig nem lehet vitát kerekíteni, mert az alapszabály intézkedik róla. Kenézlőn például három mosógépet vá­sároltak az otthoni munka könnyítésére. Most, hogy elromlott két gép, a vezetőség úgy gondolkozik: — Hagyjuk a gépeket, minek csinálunk magunknak vele külön gondot. — Pedig meg lehetne találni a módját annak, hogy keve­sebb legyen a gond. Valakit meg kellene bíz­ni ezeknek a hasznos segédeszközöknek ke­zelésével, mint ahogy azt Tiszacsermelyben, vagy másutt teszik. Ilyen apróságon nem le­het fennakadni, mert ahol ez bekövetkezik, ott végső soron a termelőszövetkezet további céljairól, a növényápolásról, a jövedelem­gyarapításról feledkeznél: meg. S ezek a lát­szólag kicsiny dolgok összefüggnek az egész­szel. Hozzá kell szokni, s természetesnek talál­ni, hogy az asszonyok munkája, társadalmi tevékenysége nélkülözhetetlen. Ezzel foglal­kozniuk kell a járási szerveknek, tanács- és párt-végrehajtóbizottsági üléseken, vezetősé­gi megbeszéléseken, mint ahogy erre nézve már jó példákat találunk a sátoraljaújhelyi járásban. Cigándon megértik az új törekvé­seket, segítik a munkacsapatok tevékenysé­gét, nyári napközi otthont létesítenek. Egy­szóval értékelik a nők törekvéseit. ások már a falusi asszonyok. Kitörtek a szűk, mindennapi egyhangúságból, sokkal többre képesek, mint amit egyesek valaha is képzeltek.' A munka mellett részt kérnek az irányításból. Valamennyi törekvé­seink megvalósításából, mert egyenjogú partnerek. Garami Ernő M Épül az új iskola A miskolci Fazekas utcában befejezéshez közeledik az iskola építése. __ tFoto: éSz. GyJ S pars égövizsgálő üzem Diósgyőrött Az ország ipari kemencéi­ben a különböző fűtőanyagok (gáz, olaj) elégetéséhez jelenleg több száz féle égőt hasznainak, melyeknek jelentős része már elavult típusú, nem gazdasá­gos. Gyenge hatásfokuk miatt üzemeltetésül: meglehetősen nagy energiaveszteséggel jár. A Miskolci Tüzeléstechnikai Kutatóintézet (korábban Hő­technikai Kutató Állomás) kezdeményezésére már koráb­ban úgynevezett ipari égővizs­gáló üzem építését kezdték meg a ■ Lenin Kohászati Mű­vek területén. A több kísérle­ti kemencével és megfelelő berendezésekkel ellátott üzem elkészült és megkezdték benne a próbaüzemelést. Az új ener­giagazdálkodási, illetve takaré­kossági szempontból igen fon­tos üzemben, melyhez hasonló eddig csal: kettő működik Európában, a kutatóintézet munkatársai végeznek majd vizsgálatokat annak megálla­pítására, hogy az ipari ke­mencékben jelenleg üzemben lévő égőtípusok megfelelnek-e a korszerű követelményeknek. Az elavult 'égőfajták helyett a legjobb hatásfokú típusokat kísérletezik ki, amelyeket majd azután általánosan al­kalmaznak az ország ipari .üzemeiben. en kezelt törpe gyümölcsös, I-Iernádnémetiben a hatvan holdas, virágba borult almás- kert, Gyömrőpusztán pedig a korszerű lucernaliszt üzem és a fejlett állattenyészet nyerte meg a vendégek tetszését. Szombaton, itt-tartózkodásul: utolsó napján Tokaj-Hegyalja szőlészeteit látogatták meg a icsehszlovák vendégek. Itt első- i sorban Alexander Butky elv­itárs, a Sátoraljaújhellyel szom­szédos csehszlovák állami gaz- ;daság igazgatója, akinek gaz­daságában ugyancsak kitűnő, a hegyaljaival vetekedő borok teremnek, az új szőlőtelepíté­seket és a szőlőművelésben al­kalmazott új eljárásokat ta- ;nulmányozta­munkatársainak kíséretében a Nagymiskolci Állami Gazdaság üzemegységeibe látogattak a V. -V. -V..v. .v. .V- .v. -•.V- .v. .v. .V.-v. .V. .v. .V. -v. ■.V. > ■ Stefán Blaskó elvtárs, a Szlo­vák Kommunista Párt kassai területi pártbizottsága mező- gazdasági osztályának vezető­je volt. A kedves vendégek, akik különböző területeken irányító tevékenységet végez­nek Kelet-Szlovákia mezőgaz­daságában, részt vettek a diós­győri munkások május elsejei majálisain, majd itt-tartózko- dásuk további napjain tapasz­talatcsere-látogatásokat tet­tek megyénk állami gazda­ságaiban, termelőszövetkeze­teiben és több mezőgazdasági üzemben. Esősorban a kukori­catermesztési, öntözéses gaz­dálkodási, vegyszeres gyomir­tási, vetőmag-, lucerna-, sző­lő- és gyümölcstermesztési módszereket és legkorszerűbb eljárásokat tanulmányozták. Csütörtökön például a lisza- szederkényi Szőke Tisza Ter­melőszövetkezetbe, majd a Mezőnagymihályi Állami Gaz­daság több üzemegységébe és a klementinái hibrid-kukorica üzembe látogattak el. valamint a Borsod-Heves Me­gyei Állami Gazdaságok vezető kedves vendégek. A küldött­ség tagjai. Stefan Blasko, Emil Revaj, Alexander Bulky, Mikulás Ligus és Jurij Busov- sky elvtársak elismerésüket fejezték ki a gazdaság veze­tőinek, s elmondották, hogy tapasztalataikat igyekeznek gyümölcsöztetni Kelet-Szlová­kia mezőgazdaságában, ■ ahol korszerűbb módszerek beveze­tésével jelentős mértékben kí­vánják növelni a terméshoza­mokat. Emil Revaj elvtárs például főleg az öntözési mód­szereket, a öntözőberendezések legjobb kihasználási lehetősé­geit tanulmányozta, mert mint elmondotta: Kassa közelében két és félezer hektáros, hatal­mas öntözéses gazdaságot lé­tesítenek. amelyen a Hernád vizével kívánják megsokszo­rozni a terméshozamokat. A Nagymiskolci Állami Gaz­daság repülőtéri üzemegységé­ben elsősorban a gyors gépi palántázás és a lucemater- mesztési eredmények, Felső- zsolca határában a gyönyörű­Majus elseje alkalmából öt­tagú csehszlovák küldöttség járt megyénkben. Vezetőjük Péntekén az MSZMP Bor­sod Megyei Bizottsága mező- gazdasági osztálya vezetőinél:. Mmdeimapí kenyemnk MÁSOK MÁR OK

Next

/
Thumbnails
Contents