Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-05 / 103. szám
BSZAKMAGYARORSZÄG s Vasárnap, 1963. május 5. ——ii !■ 11» um — Csehszlovák mezőgazdasági szakemberek tapasztó latcsere-látoga tása megyénkben A csehszlovák vendégek a Nagy miskolci Állami Gazdaságban. A vendégek megtekintik a gyömröpuszlai lucerna-liszt üzemet. Dolgos hétköznapokat elünk. Termelőszövetkezeti tábláinkon gépek, fogatok, emberek serénykednek. Kora reggeltől napnyugtáig él, mozog, népes a határ. A tavaszi munka ezernyi gondja szakadt ránk. Minden közös gazdaság azon fáradozik, hogy 19G3-ban nagyobb termésátlagokat érjen cl, mint az elmúlt esztendőben. 11a pedig a megyei terveket vcsz- szük alapul: az a célunk, féleségek legkésőbb május 15-ig a földbe kerülnének. Ezért kell a traktorvezetőknek még fokozottabb munkát kifejteniük. A cél az, hogy a lehetőség halárain belül alkalmazzák a kukorica vetőgépek esetében a nyújtott, illetve a kettős műszakot. Természetesen ezt a termelőszövetkezetek vezetőivel is meg kell beszélni, s a vetőgépek éjszakai üzemeltetését csak a területileg alkalmas, illetve balesetmentes táblákon lehet alkalmazni. Megyénk mezőgazdaságában kulcskérdés a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítása. gazdasági megerősítése. A párt és állami szerveink messzemenően segítik, támogatják a gondokkal küzdő közös gazdaságokat. Gépállomásaink is mérjék fel a körzetükbe tartozó tsz-ek helyzetét és elsősorban a gyengén működő gazdaságoknak nyújtsanak gyors és hathatós segítséget. Az időben és jó minőségben elvégzett munkával magasabb termésátlagok várhatók, így biztosíthatjuk a termelőszövetkezetek nagyobb takarmányszükségletét. amelv- lyel az állattenyésztési üzemág fejlődését, nagyobb jövedelmét érjük cl. A mezőgazdaságban most minden óra, minden perc drága. Nagy terveink megvalósításáért. mindennapi kenyerünkért, a termelőszövetkezeti parasztság anyagi jólétének felemelkedéséért dolgozunk. Segítsék, támogassák ebben a munkában a termelőszövetkezeteket a gépállomások dolgozói, „az erősebb segítse a gyengét” mozgalomban az idősebb testvérek, a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek. Az Idő alkalmas, még nem késtünk el nagyon és, hogy végső fokon milyen lesz a termés — abba a tsz- tagságnak, de mindnyájunknak beleszólásunk van ... ___ p. M.'” t eljesítsük ötéves tervből erre az évre jutó célfeladatokat, behozzuk az elmúlt két aszályos év okozta kiesést. Ez a terv, a nagy elhatározás tetteket, mindennapi munkamegnyilatkozásokat kíván. Az adottságok, a lehetőségek megfelelőek: termelőszövetkezeteink többsége már kitaposott úton jár, most tehát a vezetés és az irányítás színvonalának javítása mellett az a legdöntőbb, hogy minden ember a helyén legyen, ismerje és végezze is cl feladatát. Másszóval, az előbbi terveket összevonva, csakis így érhetjük el, hogy a megye mezőgazdaságának össztermelését 13—14 százalékkal, ezen belül a növény- termesztést 19—20 százalékkal, az állattenyésztés hozamait pedig 6—6.5 százalékkal növeljük. Mindebben nagy feladatok várnak a gépállomásokra. Még nincs minden termelő- szövetkezetünk megfelelően gépesítve, sok helyütt veszik igénybe a gépállomások szolgáltatásait. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy traktorosaink többsége a termelőszövetkezetekkel együtt, közös erővel igyekszik pótolni az időjárás okozta kiesést. A napok azonban gyorsan múlnak. Nemsokára május közepén járunk. Továbbra is nagy feladat hárul a gépállomások minden dolgozójára. Helyes lenne, ha a kukorica, I» silókukorica stb. növenyiért kell dolgozni az asszonyoknak? “ * Erről vitatkoztunk egy társaságban. Volt, aki azt mondta: csak azért, mert mindenki szereli otthonát szépíteni, nem jó elmaradni a szomszédoktól, az ismerősöktől. De sok esetben azért is, mert a férj keresete kevés, nem lehet nélkülözni a feleség fizetését sem. Mindez igaz, mégsem fogadhatjuk el teljes magyarázatként. A jó családi élethez hozzátartozik a megfelelő anyagi egyensúly, a pénz azonban mégsem mindenható. A gyerekek nevelése sokkal több felelősséget ró így a szülők vállára. A társaság egy férfi tagja váratlanul meg is jegyezte, hangjában némi bizonytalansággal n régi formulát: az asszonynak a fakanál való. Ebből aztán felzúdulás támadt, s barátunk alaposan megkapta a „magáét”. Történetesen a falusi asszonyokról volt szó, s végig ennél a témánál maradtunk. Ré- gen is sokat dolgoztak ők, szerszámuk , volt a ka íja, gondjuk a jószágnevelés, a háztartás ezernyi aprósága. Nélkülük a mezőgazdaság ma is elképzelhetetlen, s vannak helyek, közös gazdaságok, ahol ők biztosítják a* jövedelem nagy részét. Lelkesedésültből, odaadásukból erőt lehet meríteni. “Ma más már a falu társadalmának struktúrája. Egyre távolabb kerül az enyém-Ji- ed felfogás, ami megosztotta a szomszédokat, olykor a családokat is, és ellentéteket szült. A falu új arculatát ma már a közösségbe tömörülő nagy család alakítja, formálja. Azelőtt a falusi ember magánosán dolgozott a határban. Kihez beszélt? Lovához, vagy nagyritkán, ha' feltűnt valaki, mondott egy adjonistent, s hallgatta a madarak trilláit Versek, regények szóltak erről a magányról, amely sokszor lehangoló volt. Á. határ képét ma már nem csupán az jellemzi, hogy eltűntek a tarka-barka nadrágszíjpar- cellák, hanem más is. Tizenöt-húsz, sokszor ennél is több asszonyt látni együtt. Együttesen kapálnak, aratnak, gyűjtik a szénát. Élénk, vidám beszélgetésüktől hangos a környék. S aki ismeri a falut, az ebből sokra tud következtetni. Kedélyesség, tréfa járja, aztán komolyabb gondolatokat is váltanak. Egy-egy ilyen brigád beszélgetését hallva, az egész falut megismerheti az érdeklődő. A legfontosabb az, hogy az asszonyok most is a munka élvonalában tartanak. Szolgáljon ehhez tanulságul néhány számadat. Tavaly 122 kiváló és egy szocialista brigád dolgozott a megyében. Az idén 32 munkacsapat alakúit, s mintegy 608-an brigádba tömörülve pályáznak a szocialista címre. Ez így magában talán nem sokat mutat, de ha megemlítjük, hogy jóval több burgonyát, kukoricát, cukorrépát termelnek, mint amit a tervek előírnak, akkor azt is láthatjuk, hogy az asszonyok összefogása na gyón. so kát jelent. A brigádok tavaly is elismerést váltottak ki munkájukkal, s nem kétséges, hogy ez idén is beváltják a munkájukhoz fűzött reményeket. S ezek a brigádok nemcsak egyszerűen termelő munkaközösségek. Éppen azért, mert együtt vannak, ismerik egymás gondját-baját, törekvését, s ezáltal sokkal közelebb kerülnek hozzájuk a mi társadalmi céljaink, emberi törekvéseink is. Érik és bontakozóban van a szocialista gondolkodásmód. A munka eredményei már eddig is ezt igazolták. Ennél azonban tovább léptek már a falusi asszonyok. Nem egyszerűen irányították ma már ők, szót kérnek, hallatják hangjukat a közösség sok-sok ügyes-bajos dolgában. A magánosságot felváltotta a bontakozó közösségi szellem. Ki nyitott ajtót annak idején a betegre? Ki osztotta meg azokkal a gondot, akik bajba kerültek? A különbségek különválasztották a falu embereit. Most egyre több örömteljes jelenséget lehet tapasztalni. A sárospataki tsz-ben megbetegedett valaki az asszonybrigádból. A többiek összebeszéltek, mindenki többet vállalt néhány kapavágással, s amikor elmentek meglátogatni társukat, így szólhattak: — Csak pihend lei magad és gyógyulj meg, mi helyetted is ott vagyunk, ahol kell. Ilyen példát többet sorolhatnánk, ami a formálódó, új közösséget mutatja. Ä munka formálja, alakítja az embert, ” mégváltoztatja gondolkodásmódját. Ez volt a legfőbb érv, amit a vitázó társaság végső soron is megállapított. Az általános iskolákban, a tanfolyamokon, a mezőgazda- sági akadémiákon ott látni a fejkendős parasztasszonyokat. Nem kötelezi senki őket arra, hogy tanuljanak, hogy fáradságos napi tevékenységükön kívül külön. pluszt vállaljanak. Legtöbb helyen saját maguk határoznak, mert tudják, hogy a mai mezőgazdaságban már egészen mások a törekvések, s ezek új szemléletű embereket kívánnak. Nem „megfellebbezhetetlen” mindaz, amit a férfiak mondanak. Tehát tanulnak a falusi asszonyok, lépést tartanak az élettel, látókörük bővül, egyre határozottabbá válik. A nők társadalmi tevékenységének kibontakozását biztató folyamatnak tartjuk. Tudjuk azonban, hogy a gondolkodásban tapasztalható maradiság, a múlt számos visszahúzó öröksége itt-ott még akadályokat gördít a falusi as^onyok következetes előrehaladása elé. Sok helyen még az asszonyok nélkül döntenek olyan kérdésekben, amelyek őket is érintik. Mezőkövesden az Uj Élet Tsz-ben, de több más községben sem biztosítják az asszonyok jogainak érvényesülését, Gyakori a vita arról, hogy mennyi háztájit adjanak, ebből pedig nem lehet vitát kerekíteni, mert az alapszabály intézkedik róla. Kenézlőn például három mosógépet vásároltak az otthoni munka könnyítésére. Most, hogy elromlott két gép, a vezetőség úgy gondolkozik: — Hagyjuk a gépeket, minek csinálunk magunknak vele külön gondot. — Pedig meg lehetne találni a módját annak, hogy kevesebb legyen a gond. Valakit meg kellene bízni ezeknek a hasznos segédeszközöknek kezelésével, mint ahogy azt Tiszacsermelyben, vagy másutt teszik. Ilyen apróságon nem lehet fennakadni, mert ahol ez bekövetkezik, ott végső soron a termelőszövetkezet további céljairól, a növényápolásról, a jövedelemgyarapításról feledkeznél: meg. S ezek a látszólag kicsiny dolgok összefüggnek az egészszel. Hozzá kell szokni, s természetesnek találni, hogy az asszonyok munkája, társadalmi tevékenysége nélkülözhetetlen. Ezzel foglalkozniuk kell a járási szerveknek, tanács- és párt-végrehajtóbizottsági üléseken, vezetőségi megbeszéléseken, mint ahogy erre nézve már jó példákat találunk a sátoraljaújhelyi járásban. Cigándon megértik az új törekvéseket, segítik a munkacsapatok tevékenységét, nyári napközi otthont létesítenek. Egyszóval értékelik a nők törekvéseit. ások már a falusi asszonyok. Kitörtek a szűk, mindennapi egyhangúságból, sokkal többre képesek, mint amit egyesek valaha is képzeltek.' A munka mellett részt kérnek az irányításból. Valamennyi törekvéseink megvalósításából, mert egyenjogú partnerek. Garami Ernő M Épül az új iskola A miskolci Fazekas utcában befejezéshez közeledik az iskola építése. __ tFoto: éSz. GyJ S pars égövizsgálő üzem Diósgyőrött Az ország ipari kemencéiben a különböző fűtőanyagok (gáz, olaj) elégetéséhez jelenleg több száz féle égőt hasznainak, melyeknek jelentős része már elavult típusú, nem gazdaságos. Gyenge hatásfokuk miatt üzemeltetésül: meglehetősen nagy energiaveszteséggel jár. A Miskolci Tüzeléstechnikai Kutatóintézet (korábban Hőtechnikai Kutató Állomás) kezdeményezésére már korábban úgynevezett ipari égővizsgáló üzem építését kezdték meg a ■ Lenin Kohászati Művek területén. A több kísérleti kemencével és megfelelő berendezésekkel ellátott üzem elkészült és megkezdték benne a próbaüzemelést. Az új energiagazdálkodási, illetve takarékossági szempontból igen fontos üzemben, melyhez hasonló eddig csal: kettő működik Európában, a kutatóintézet munkatársai végeznek majd vizsgálatokat annak megállapítására, hogy az ipari kemencékben jelenleg üzemben lévő égőtípusok megfelelnek-e a korszerű követelményeknek. Az elavult 'égőfajták helyett a legjobb hatásfokú típusokat kísérletezik ki, amelyeket majd azután általánosan alkalmaznak az ország ipari .üzemeiben. en kezelt törpe gyümölcsös, I-Iernádnémetiben a hatvan holdas, virágba borult almás- kert, Gyömrőpusztán pedig a korszerű lucernaliszt üzem és a fejlett állattenyészet nyerte meg a vendégek tetszését. Szombaton, itt-tartózkodásul: utolsó napján Tokaj-Hegyalja szőlészeteit látogatták meg a icsehszlovák vendégek. Itt első- i sorban Alexander Butky elvitárs, a Sátoraljaújhellyel szomszédos csehszlovák állami gaz- ;daság igazgatója, akinek gazdaságában ugyancsak kitűnő, a hegyaljaival vetekedő borok teremnek, az új szőlőtelepítéseket és a szőlőművelésben alkalmazott új eljárásokat ta- ;nulmányoztamunkatársainak kíséretében a Nagymiskolci Állami Gazdaság üzemegységeibe látogattak a V. -V. -V..v. .v. .V- .v. -•.V- .v. .v. .V.-v. .V. .v. .V. -v. ■.V. > ■ Stefán Blaskó elvtárs, a Szlovák Kommunista Párt kassai területi pártbizottsága mező- gazdasági osztályának vezetője volt. A kedves vendégek, akik különböző területeken irányító tevékenységet végeznek Kelet-Szlovákia mezőgazdaságában, részt vettek a diósgyőri munkások május elsejei majálisain, majd itt-tartózko- dásuk további napjain tapasztalatcsere-látogatásokat tettek megyénk állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben és több mezőgazdasági üzemben. Esősorban a kukoricatermesztési, öntözéses gazdálkodási, vegyszeres gyomirtási, vetőmag-, lucerna-, szőlő- és gyümölcstermesztési módszereket és legkorszerűbb eljárásokat tanulmányozták. Csütörtökön például a lisza- szederkényi Szőke Tisza Termelőszövetkezetbe, majd a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság több üzemegységébe és a klementinái hibrid-kukorica üzembe látogattak el. valamint a Borsod-Heves Megyei Állami Gazdaságok vezető kedves vendégek. A küldöttség tagjai. Stefan Blasko, Emil Revaj, Alexander Bulky, Mikulás Ligus és Jurij Busov- sky elvtársak elismerésüket fejezték ki a gazdaság vezetőinek, s elmondották, hogy tapasztalataikat igyekeznek gyümölcsöztetni Kelet-Szlovákia mezőgazdaságában, ■ ahol korszerűbb módszerek bevezetésével jelentős mértékben kívánják növelni a terméshozamokat. Emil Revaj elvtárs például főleg az öntözési módszereket, a öntözőberendezések legjobb kihasználási lehetőségeit tanulmányozta, mert mint elmondotta: Kassa közelében két és félezer hektáros, hatalmas öntözéses gazdaságot létesítenek. amelyen a Hernád vizével kívánják megsokszorozni a terméshozamokat. A Nagymiskolci Állami Gazdaság repülőtéri üzemegységében elsősorban a gyors gépi palántázás és a lucemater- mesztési eredmények, Felső- zsolca határában a gyönyörűMajus elseje alkalmából öttagú csehszlovák küldöttség járt megyénkben. Vezetőjük Péntekén az MSZMP Borsod Megyei Bizottsága mező- gazdasági osztálya vezetőinél:. Mmdeimapí kenyemnk MÁSOK MÁR OK
