Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-30 / 124. szám

Csütörtök^ 19G3. május 30. ESZAKMAGYAROKSZÄG ö> Szövetségben. minden beestiüeíes dolgozó emberrel Sokan meglepődve s némi aggodalommal figyelik életünk változásait, pártunk intézkedéseiből aggodalmas tendenciákat olvasnak Id. A szövetségi politika — amely eredménye az országunkban végbement mélyreható válto­zásoknál?:, elsősorban annak, hogy a szocialista termelési vi­szonyok általánosulása révén végérvényesen megszűntek a kapitalizmus visszaállításának társadalmi-gazdasági feltételei — olyan rétegeket is bevont a szövetségbe, melyeket koráb ban osztályidegenként tartot­tunk számon. Egyesek kétel­kednek abban, hogy az említett rétegek — még a fejlődés per­spektívájában is — képesek ar­ra, hogy feloldódjanak a mun­kásosztály szövetségében. A harcosság látszatával díszített álláspont mögött bizalmatlan­ság rejtőzik lényegében magá­val a szocializmus emberfor­máló erejével szemben is, azt tartják, hogy csak azok az em­berek képesek szocialistává lenni, akik származásilag is elkötelezettjei a munkásosz­tály történelmi küldetésének, tehát maguk is munkások, vagy szegényparasztok voltak. Az természetes, hogy a társadalmi hovatartozásban ösztönösen is a szocializmus felé lendülő-for- duló embereknek könnyebb el­fogadni a szocializmus tanítá­sait, de a szocializmus eszmé­it magába foglaló marxizmus —leninizmus — mint az egyet­len helyes tudományos világ­nézet — mélyrehatóan képes megváltoztatni emberek gon­dolkodásmódját, még ha azok nem is a munkásosztályból jöttek. A vitatott szemlélet bi­zonyos fokig állóképet formáz az emberekről, s az osztályhű­ség kritériumává nagyítja az osztály, pontosabban az elnyo­matás élményét. Ezek szerint tehát csak abban az ember­ben bízhatunk meg igazán, aki -— a munkásosztály vagy a sze­gényparasztság tagjaként — legalább húsz esztendőt letu­dott a múltban, a maga bőrén érezte a kizsákmányolás bru­talitását, a gazdagok munkás­emberrel packázó önkényeske­dését. mit kezd­jünk a mai vagy a életkori Az egyik tsz-pártszervezet taggyűlésén valaki aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy fiatal értelmiségieket felelős beosz­tásba helyeznek, s azt a na- gyonis felszínes következtetést vonta le ebből, hogy ez eleve jobbratolódást fog eredményez­ni a politikában. Többen meg­kérdezték tőle: mire alapozza véleményét, szemmel kísérte vajon néhány fiatal értelmi­ségi vezető társadalmi-politikai magatartását, s abból vonta le ezt a következtetést? Erre nem tudott válaszolni. Az indula­tokra, felszínes rögtönzésekre alapuló elhamarkodott ítéletek, amellett, hogy sértők, károsak is. Nálunk az ember legfonto­sabb értékmérője a munka, ami természetes is, hiszen az em­ber legfontosabb társadalmi te­vékenysége is a munka. Szövetségi politikánk rugal­masan hozzámódosult ahhoz a. társadalmi állapothoz, melyet a fejlődés révén elértünk. Ha mi a megkülönböztetés jegyé­ben szervezzük a termelőszö­vetkezeteket, s a személyi kul­tusz idején kialakult nézetek­nek engedünk, korántsem ér­hettünk volna el olyan eredmé­nyeket, melyekkel ma mór di­csekedhetünk is. Nem felülről kiagyalt, emberválogatási kép­lettel álltunk a parasztok elé, hogy abba szintén felülről jött utasítások szerint helyettesítse­nek be különböző sorsú és em­berségű volt módosakat, a kö­zösségekre bíztuk, válogassa­nak ők, mert azok jobban is­merik a helyben lakókat, ki méltó a közösség bizalmára. Szövetségesünk De hát akkor harmincévesekkel, húszévesekkel, akik sajátságaik miatt nem foghat­tál? fel ésszel a kapitalizmus áldatlan állapotait? S miiven álláspontra helyezkedjünk azokkal szemben, akik mér csak könyvekből, az idősebbek elbeszéléseiből tudnak egyet s mást a kapitalizmusról, ezek nem rendelkeznek az osztálv- hflség egvesek által kívánt él­ményeivel. min­_______________________den b ecsületes ember, aki tudása, képességei szerint kiveszi ré­szét a szocializmus építéséből. A szocializmus nem egy osztály anyagi jómódját alapozza meg, hanem minden emberét, az is természetes tehát, hogy nem­csak a munkásszármazásúakat illeti meg a vezetői poszt. A legfontosabb az, hogy a mun­kásosztály — minden társadal­mi osztály számára hasznos és perspektívájában előnyös — politikáját érvényesítse minden vezető. Ez nemcsak politikai kívánalom, hanem nagyon; s húsbavágó gazdasági érdek Is. A munkásosztály politikájá­ban testesül meg minden dol­gozó ember vágya, anyagi és szellemi felemelkedése. A származási kategorizálás eltörlése az egyetemi felvéte­leknél a szövetségi politikánk­ban, még pontosabban: társa­dalmunk szerkezetében végbe­ment változásoknak az eredmé­nye. A legkisebb engedményt sem tehetjük a középszerűség­nek. Nekünk nem közepes tu­dású, az egyetemi vizsgákon úgy ahogy átevickélt szakem­berekre van szükségünk, hiszen elképzeléseink, társadalmi cél­Országos kőrházgazdálkodási ankét Miskolcon Kétnapos kórházgazdálkodá­si ankétot rendez a megyei tanács egészségügyi osztálya, az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete Borsod me-' gyei bizottsága és a Borsodi megyei Kórház igazgatóságai június G-án és 7-én Miskolcon.] A S'zentpéteri-kapui kórházi kultúrtermében G-án, csütörtö-íj kön délelőtt az ülés elnöke, dr.jj Pintér László megyei főorvosi] köszönti az ankét résztvevőit, |j majd Sárdi István egészségügyig főrevizor, budapesti előadó az;! egészségügyi intézmények bel-ij ső ellenőrzési munkájának:] módszereiről és jelentőségérőli] beszél. Az előadást követő hoz-:j zászólások, vita és a válaszadás; után az ankét résztvevői meg-: tekintik Miskolc egészségügyi; központját. Délután dr. Ra-í kaezki László városi főorvos el-; nökletével folytatja munkáját; az ankét. Ekkor hangzik el; Nagy József, a miskolci megyei: kórház gazdasági igazgatójának: előadása „Az egészségügyi in-; tézmények gazdasági hivatalá-j hak szervezete és feladatai az; új szervezési formákban” cím-: hiel. A vita összefoglalása után; a vendégek és a helybeliek tár-: saskirándulást tesznek Lillafü-; fedre. I A második nap hangzik el; Petri István, a Megyei Tbc ■ Gvógvintézet főkönyvelőjének; előadása az egészségügy! intéz-; tnémrek számviteli munkájáról.; S KAT.AS'Z kettős könyvelés: borsodi tapasztalatairól, A vita; Cs hozzászólások után kerül' sor az ankét munkájának érté­kelésére, majd a zárszóval be­fejeződik a hivatalos program. kitűzéseink sem középszerűek, és a gondjaink sem kicsik. Tény volt, hogy a származási arányok tartása kirekesztett sok jeles és kitűnő tanulót az egyetemi továbbtanulás lehető­ségéből, míg közepes képessé­gűek élhettek vele. Ez a felvé­teli rendszer kihatott a mun­kás- és parasztszármazású fia­talok egy részének szorgalmára is, nem törték annyira magu­kat. Ugyanakkor azt sem sza­bad elfelednünk, hogy a mun­kás- és parasztszármazású kö­zépiskolások „indulási startfel­tételei” kedvezőtlenebbek, mint az értelmiségi szülők gyerme­keié, ha nem is anyagiakban, szellemiekben igen. Több tá­mogatást, szervezettebb korre­petálást kívánnak, és még sok egyebet. Viszont azt is látnunk kell, hogy a fejlődés, s az intéz­kedések az említett nehézsége­ket megoldják majd. A jövendő kopogtat jelenünk ablakán. Szocialista szövetségi politikánk is egy lépés a hol­nap felé. Gulyás Mihály VasctrnaD Szentendrén Az NSZK turisták lakókocsikkal érkeztek a Pap-szigeti campingtáborba. Lessee több gyógyszertár Miskolcon ? Miskolcon, különösen a fő­útvonalakon levő gyógyszer- tárakban csaknem mindig hosszú sorokban állnak az emberele. Miért? Mert Mis­kolcon összesen 20 gyógyszer­tár van, ennyi pedig a lakos­ság egyre nagyobb számához viszonyítva kevés. Különösen a zsúfolt belvárosban. Lesz-e a közeljövőben több gyógy­Olcsóbb lett a zöldborsó Sok volt a cseresznye a szerdai piacon Szerdán '— az előző napok­hoz viszonyítva — lényegesen nagyobb volt a felhozatal a miskolci piacra tavaszi zöld­félékből. Különösen sok volt a zöldborsó, amelynek ára 7— S forintra csökkent. Sok volt a karalábé,- fejessaláta és a friss kelkáposzta is. Több ős­termelő már csomókba kötött, idei zöldséget is hozott a pi­acra. Cseresznye már nemcsak a piaci gyümölcsárusoknál, ha­nem az őstermelők elárusító helyein is sok volt. A vízízű cseresznye kilóját 7—8.80-ért adták. Az édesebb, sötét szí­nű szomolyai cseresznyét az árusok 12 forintért, az őster­melők 9—11 forintért mérték. Nagy volt a felhozatal a tej­piacon is. Egy héten belül ismét több tavaszi újdonságot várnak a miskolci piacra. szertár Miskolcon? Erre a kérdésre kértük az illetékesek válaszát. Nádlcr Viktor főgyógysze­rész, a megyei tanács egész­ségügyi osztályáról: A Selyem­réten az épülő MÁV rendelő- intézetben és a Szenipéteri- knpui új lakótelepen lesz egy- egy új gyógyszertár. És ez elég? Nádlcr Viktor: Egyáltalán nem. Még több új gyógyszer- tár építésére és a meglevők, különösen a belvárosiak kor­szerűsítésére volna szükség. Mégpedig sürgősen, mert a gyógyszerforgalom évről évre növekszik. Gondoljuk csak meg: a megye 94 patikájában 1951-ben 23 millió forint érté­kű, tavaly pedig 112 millió forint értékű, orvosságot adtai? ki. Ennek a forgalomnak pe­dig 40 százalékát, éppen any- nyit, mint például az egész szomszédos Heves megye gyógyszerforgalma, a miskolci patikák bonyolítják le. Melyik városrészben van legnagyobb szükség új gyógy­szertárakra? Nádlcr Viktor: A belváro­son kívül az épülő, több ezer lakosú városrészekben. így az Avas-déli lakónegyedben, a Győri-kapu középső részén és Tapolcán. Egyébként ha a meglevő gyógyszertárakat bő­vítik, vagy újakat építenek, akkor ezekbe sok új dolgozó, fiatal szakember is kell. Ez azonban nem lenne probléma, hiszen Miskolcra szívesen jönnek az egyetemet végzet­tek is .;; Most nagyon örü­lünk, hogy a megyei párt- bizottság tájékoztatást kért tőlünk a miskolci gyógyszer­3x10 százalék Cteinemek tulajdonképpen semmivel sincs nagyobb érdeme a grund el­foglalásában, mint bármelyik más Ki- lián-telepi srácnak. Ö csak szimbó­lum ... A harc körülbelül három éve kezdő­dött. Az Alkotás utcai házak és a kis­vasút töltése közötti részen üres telek áll. Néhány csenevész fa, egy-két gala­gonya bokor meg egy rendelet hozta tu­domására az ifjabb nemzedéknek, hogy: játszani ott tilos, mivel eme terület — bár nem botanikus kert, sem arborétum — védetté nyilváníttatott. Becsületes nevén parknak hívassák ezentúl. S ha már egyéb jel nem utalt a szóbanlévő terület „parkosságára” — hát kirendel­tek mellé egy parkőrt, akinek köteles­sége vigyázni a néhány csenevész fára, galagonyabokorra. E feladat azonban csak másodállásául jutott, mivel a telepi kölykök másként döntöttek hivatása fe­lől. És ez a döntés a parkőrre nézve na­gyon is egyoldalú volt. Attól a naptól kezdve állandóak voltak a hangos csatá-' rozások. Persze, többnyire az lett az ösz- szecsapásol? vége, hogy repült a kampós bot, mértéktartó szitkok kíséretében — minélfogva ok nyilt egyszerre három tu­cat szempár pimasz kacagására. Mert a telepi srácok annyiban is elütnek a töb­biektől, hogy ők a szemükkel nevetnek, nem pedig a szájukkal. Ami egyébként fizikai lehetetlenség volna. Én ugyanis még nem láttam közülük soha egyet sem, akinek a szája üres járatban mű­ködne ... Az öreg bírta egy ideig, aztán terv­szerűen visszavonult, az idén pedig már hírét sem láttuk. Elment, mintha maga is úgy vélekednék, hogy kell a gyere­keknek a grund. Éppúgy, mint a tan­könyv, vagy az úttörőnyakkendő. Most már visszavonhatatlanul a hatalmukba kerítették a térséget. Tavaly nyár óta olyan izgalmas meccsek folynak, ami­lyeneket talán még a Népstadion nézői sem láttak; a télen ródlipálya volt a hely, mostanában szarvasbogár-viadal véres színhelye... Egyébként mit sem változott. A fák ugyanolyan esenevészek, éppenhogy megfelelnek kapufának; a galagonyák egyébre sem valók, mint arra, hogy rejtsék a szenvedő arcot, amely az első cigaretta okozta hányinger keserveit tükrözi. Ami változott, talán annyi, hogy kifejlődött rajta a békés együttélés: íratlan törvény, melyik kor­osztály mely időpontban birtokolhatja. anem, a grund ezideig még sem volt igazi grund. És a tulajdonos sem volt egészen tulajdonos, S e felis­meréssel kezdődött az akció. . Ha jói emlékszem, az akciót megelőző feszült­ség első viharfelhői még az est beállta előtt megjelentek. „Te Gyuri, hol a me­szelő?” — „Még nem láttam ilyen lép­csőházat! Tegnap óta eltűnt a gerenda a pincéből! Ha megfogom a tettest, kite­H kerem a nyakát!” Ilyen és hasonló kér­dések verték fel a három bérházat az akciót megelőző estén. De akkor még semmit sem sejtettünk. Reggel minden kiderült. Az éjjel szinte teljesen átváltozott és hivatalos külsőt öltött a grund!... A füves tala­jon fehérre meszelt futballkapu — igaz, csak fél, de a másik oldalnak megtette a csenevész fa is. A két kapu között sza­bályosan kimeszelt pálya, tizenhatossal és középkörrel, meg természetesen tizen­egyessel, ami e pálya legeslegfontosabb tartozéka!... Sehol egy gaz, egy elszá­radt fűszál. Majdnem azt hinné az em­ber: no lám, végre nemcsak annak hív­ják, hanem valóban park lett a tér... És miközben erre gondol a szemlélő, hirtelen megakad a szeme a szemközti falon. Óriási fehér betűk éktelenkednek az első emelet magasságában: GRUND! STEINER! És mellette ijesztő halálfej. Vagyis: halál fiai lesztek, ha még ezek után is visszakövetelitek a gründet. Ha valamit akartok — tárgyalásról lehet szó. Keressétek Steinert! Hogy miért őt! Ezt senki nem tudja. Én sem. Pedig is­merem. Tudom, nem ő a banda vezére. Lehet, hogy időközben választásokat rendeztek? Nem tudom. Steiner pedig nem beszél. Csak néz fekete szemeivel a nagyvilágba. Merészen és meg neu allcuvón. ti nnyi biztos, hogy ezt a grunöot ne­” héz lesz valaha is elvenni tőlük. Nekik ez éppen olyan társadalmi tulaj­don, mint nekünk, felnőtteknél? a bér­házak, ott, a grund szomszédságában ... (Csala) Gazdálkodjunk okosak- ; bail, takarékosabban, az ; eleven munkával — hallót- ; tani a minap egy tanácsko- j záson. i Megvallom, így első hal- i lösra nem tulajdonítottam i különösebb jelentőséget e j mondatnak. Egyszerűen tu- i domásul vettem, hogy nem- j csal? holt munkával, hanem ; elevennel is fakarékoskod- ; ni kell. Az előbbiről gyak- i rail szoktunk beszélni, sőt j lepedő nagyságú kimutató- ; sokon, statisztikai önszesí- j tőkön is számot adunk ar­ról, mely alkatrészeknél hány dekával, esetleg kilo- ; grammal csökkentettük az anyaghányadot, mit tettünk az importszükscglct csök­kentesére sfb. Egyszóval, így takarékos­kodhatunk a holtmunkával. Az élő munkával viszont akkor bánunk gazdaságo­san, akkor tudunk takaré­koskodni, ha fegyelmezet­ten, szervezetten, magas szakmai színvonalon gyárt­juk a korszerű hazai és kül­földi piacokon keresett gé­peket, berendezéseket. E három tényező hihetet­lenül nagy mértékben be­folyásolja termékeink gyár­tási költségét. A tanácsko­zás vitájából kitűnt például az: üzemeinkben, gyáraink­ban, bányáinkban 10 száza­lékos termeléskiesés adódik a technológia és munka­fegyelem megsértéséből, 10 százalék a helytelen, rossz üzem- és munkaszervezés­ből és ugyancsak 10 száza­lék veszteséget jelent a szakmai színvonal nem kel­lő elsajátítása. Ez az a bi­zonyos „3x10 százalék” veszteség, amely megmutat­kozik gépeink berendezése­in. műszereink és egyéb ter­mékeink előállítása költsé­gében és átfutási idejében. : Mert nemcsak arról van : szó, hogy lényegesen olcsób- : ban termelt áruk hagyhat- : nák el üzemeink kapuit, az- : által, ha fegyelmezettebb : és szervezettebb lenne a : munka, ha hozzáértőbb el- : mék és kezek irányítaná- I nak egy megmunkálási vágj’ : szerelési folyamatot, hanem | arról is, hogy ezek a ter- ! mékek rövidebb idő alatt • kerülnének a .piacokra. így I azután — ahogy mondani ! szoktuk — egy csapásra két | legyet lehetne ütni a nagy i versenyben. I nak. : Es tulajdonképpen mind- : ezért nem is kell valami } földrengetően nagy dolgot : véghezvinni, csak meg kell : érteni, hogy az eleven mun- : kával, a percekkel éppen • úgy kell „takarékoskodni”, j éppen olyan gazdaságosan : kell bánni, mint a táblás : lemezekkel, a drága pénzen : vásárolt gépekkel és szer- : számokkal. : Érdemes ezzel „bajlódni”? : — Feltétlenül, hiszen száz- : ezrek, milliók megmentésé- : ről, és cgv kicsit iparunk jó- : hírnevéről. „ütőképességé- : ről” van szó. : — paulovfts —• tárak helyzetéről és a városi i tanács vezetőivel együtt tá- i mogatja a gyógyszertár-prob- ] léma megoldását. Városi tanács titkársága: Nekünk nincs jogunkban gyógyszertárakat építeni. Ta­polca helyzetén például pró­báltunk segíteni, de nincs rá keretünk. Legfeljebb a lakó­házak építésénél megtakarí­tott összegből segíthetünk va-j lamit. Városi tanács egészségügyi j osztálya: Szerintünk is súlyos: probléma ez. Megoldása azon-; ban nem tőlünk függ, mert; nem mi vagyunk a gyógy-; szertárak felettesei. A meg-; oldást a megyei gyógyszertár-; vállalatnál? kell megtalálnia.; A városi tanács nem tud he-; lyi'séget adni, még a 20 éves; távlati tervünkben sem szere-1 pel ilyen kérdés. Pedig mi is; látjuk és tudjuk, hogy Mis-i kolcon zsúfoltak, korszerűdé:; nek a gyógyszertárai? és ezen j változtatni kellene .. j Ki hát a gazda? Jó lenne,; ha ezt eldöntenék az illetéke-; sek és mielőbb korszerű j gyógyszertárakat létesítené-; nek ebben az egyre népesebb; városban, (Ruttkay) HELYESBÍTÉS. A munkás- osztály vezető szerepe a szocia­lizmus építésének jelenlegi sza­kaszában c. május 20-i, szerdai számunkban megjelent cikk egyik mondata helyesen a kö­vetkezőképp hangzik: „E rend­szer lényegét fejezi ki a prole­tárdiktatúra állama, amely a munkásosztály hatalmát meg­testesítve. a szocializmus teljes felépítéséig fennmarad.” A „Steiner-akció”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents