Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-18 / 89. szám

ESZAKMAGYAROKSZAG Csütörtök, 1963. április 18, V$ vezetőség még jobb vezetés sze. 196 ismeretterjesztő elő­adást tartottak (az érdeklődés re jellemző: ezeket az előadá­sokat összesen 19 ezren hall­gatták meg!), különféle széllé mi vetélkedőket rendezlek. A kiállítások közül különösen j nagy látogatottsága volt a „Társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények” című, va­lamint a munkavédelmi és a lakberendezési tanácsokkal szolgáló kiállításnak, (Az utóbbit nyolcezren tekintették meg.) Két év alatt 150 különféle műsoros rendezvényre össze­sen 42 ezer érdeklődő jött el. Igen örvendetes, hogy népsze­rűek itt a művelődési otthon szimfonikus zenekarának hangversenyei. A Verdi-mű- vekből összeállított hangver­senyt például mintegy négi'- százötvenen hallgatták végig. Dicséretre méltó, hogy a művelődési otthon felkarolta a helyi szerzőket is, s néhányuk művéből előadást rendezett. Az már szinte természetes, hogy megszervezték a mun­kásakadémiát, s nők akadé­miáján és műszaki akadémi­án tanulhattak a vasutas dol­gozók. s a környék másutt dol­gozó lakói is. Tervek Ä művelődési otthon azon­ban nem takargatja problé­máit sem. S az új vezetés el­sősorban ezek megoldásán munkálkodik. Régi gond. hogy a vasutas szakszervezeti bizottságok és többen a gazdasági vezetők közül is magára hagyták a mű­velődési otthont. Igaz, itt ma már nem csupán vasutas dol­gozók szórakoznak, művelőd­nek, hanem, nagyon helyesen, a környék többi lakói is (egj’ütt mintegy 15 ezren), en­nek ellenéi-e, sőt éppen ezért még nagyobb törődéssel kel­lene segíteniök ezt a több ezer ember művelésére, nevelésére képes otthont. A tervek szerint a jövőben az új vezetőség még több tá­mogatást kér a pártszerveze­tektől és a luszésektől. Sőt a KPM illetékeseihez is kéréssel fordulnak: mivel a Tiszai Pá­lyaudvar bővítése során min­den bizonnyal lebontásra ke­rül a művelődési otthon, he­lyette, sőt lehetőleg még a le­bontás előtt mindenképpen lé­tesítsenek a környéken egy korszerű, még nagyobb ered­mények elérésére képes mű­velődési intézményt. Az Erkel Ferenc Művelődé­si Otthon látogatóiban ugyan­is megvan az igény az egyre szebbre és jobbra, s ennek ki­elégítésére bármikor képesek társadalmi munkában is dol­gozni, ahogyan ezt a művelő­dési o'tthon 11 tagú vezetősé­ge teszi. R. A. — 40 EZER FACSEMETE el­ültetését vállalták társadalmi munkában a tavasszal a sze­rencsi járás KlSZ-tagjai és út­törői. Az íij KISZ-íagok átigazolásáról Az úttörőszövetség megyei« elnöksége megállapította, hogy® az elmúlt években sok problc-® mát jelentett az úttöröcsapa- J tokból kikerülő új KlSZ-tagok® átigazolása egy-egy vállalat, vagy középiskola KlSZ-szerve- zetébe. Ezért az elnökség ja­vasolta, hogy az idén a KISZ- szervezetek az általános isko­lák kiszeseivel együtt tartsa­nak rendezvényeket, szervez­zenek munkaakciókat, közös túrákat, s hívják meg az úttö­rőket is KISZ-taggyűléseikre. Az elnökség kéri azt is, hogy a csapatvezetők és a KISZ- szervezetek titkárai közösen, lehetőleg augusztus végén hív­ják össze a nyolcadik osztályt végzetteket, az új KISZ-tago-. kát és akkor történjék meg a KISZ-szervezetbe való átiga­zolásuk. Az ilyen összejövete­lek pontos napját, idejét, prog­ramját az évzárókon megbe­szélhetik, közölhetik. Évkönyvet adtak ki &hol közügy leit a tanulás Hol Vám 23 * VAN már a tavalyi hó? kérdezhetnénk lelkendezve, valahányszor a szántófölde­ken szorgalmatoskodó terme­lőszövetkezeti embereket, asz- szonyokat látjuk. S a hóval és a jéggel együtt véget _ értek azok az ismeretterjesztő elő­adássorozatok és szakmai tan­folyamok is, amelyeket az el­múlt télen különösen nagy számban tartottak a borsodi községekben. Amilyen kedv­vel, lelkesedéssel fogtak hoz­zá dolgozó parasztjaink ősz végén a tanuláshoz, az iskolá­ba járáshoz, olyan nehéz. len­ne őket bent tartani a tante­remben most, amikor felszik­kadt a föld, langyosan süt a napsugár künn a határban. Így vannak ezzel Taktahar- kányban az Uj Elet Termelő- szövetkezet tagjai is, ahol pe­dig az elmúlt téli hónapokban igen sokan vettek részt vala­milyen tanulásban. És hogy az évet 42 forintos munkaegység­értékkel zárták, és hogy áru- értékesítés! tervüket 132 szá­zalékra teljesítették, abban a tsz-tagok helytállásán, a gaz­daság gépesítésén kívül a ta­gok politikai, szakmai és kul­turális képzettségének is két­ségtelenül nagy része volt. Mert a taktaharkányi Uj Életben egész évben, de külö­nösen a téli hónapokban min­dent megtesz a vezetőség, hogy a tagok ismeretterjesztő elő­adásokon, szaktanfolyamokon, ts z- akad óm iákon gyarapítsák tudásukat, a rendszeres politi­kai oktatásban 14-en vesznek részt, elsősorban természete­sen a vezetőség tagjai. Ezenkí­vül a szakmai továbbképzés legkülönbözőbb területein ta­lálkozhattunk az elmúlt télen az Uj Élet tagjaival. Szarvas­marhaállományuk igen szép, 251 darabból áll, ezért négy állatgondozójuk négyhónapos tanfolyamon vett részt. A ser­téstenyésztői tanfolyamra 2, baromfinevelői, magtárosi, kertészeti, vegyszeres növény­védelmi, öntözőberendezés-ke­zelői, villanyberendezés-keze­Wii tanfolyamra 1—1 tagot fejeltek: A termelőszövetkezetet 1902- ven teljesen gépesítették, s ez izükségessé tette a traktoros­gárda létszámának bővítését. Ezért egy ifjú elvégezte a gép­kezelő, nyolc pedig a traktor- vezetői tanfolyamot.! Fejőgépet is vásároltak, tehát egy tag­juknak biztosították a fejőgép­kezelői ismeretek elsajátítását. Ezenkívül a négy brigádveze­tő is szakmai továbbképzés­ben vett részt, egy tsz-tag pe­dig elvégezte a mezőgazdasági szakiskolát. — A JÖVŐBEN is mindent megteszünk tagjaink tudásá­nak fejlesztéséért — mondotta Boros Zsigmond elnök —, mert tudjuk, hogy a szorgalom, a munkaszeretet mellett a poli­tikai, a szakmai és a kulturá­lis képzettség a legfőbb bizto­sítéka termelőszövetkezetünk továbbfejlődésének. > (h. j.) a mrsKOici tserzeviczy uergeiy Közgazdasági Technikum ke­reskedelmi tagozatának 1961— 62-es jubileumi tanévéről.' Mint ismeretes, az intézet az elmúlt tanévben ünnepelte fennál­lásának 75. évfordulóját és ak­kor vette fel Berzeviczy Ger­gely, a XVIII. és XIX. század fordulója nemzetközi hírű és tekintélyű közgazdász-tudósá­nak, a haladó szellemű birto­kosnak nevét. A most, megle­hetősen nagy késéssel megje­lent évkönyv számot ad a tan­intézet múltjáról, a kereske­delmi szakképzésben elfoglalt háromnegyed évszázados sze­repéről, megemlékezik a volt tanárokról, majd részletes is­mertetést ad az intézet jubi­leumi évének munkájáról, az iskolán belül folyó szakoktató­nevelő munkáról, a gyakorlati nevelési tevékenységről, a szakkörök és egyéb nevelési tényezők helyzetéről, majd I bemutatja a jelenlegi tanáro­kat és növendékeket. Végeze­tül az intézet összes volt nö­vendékeit felsorolja évfolya­mok szerint. Többletmunkát jelentett vol­na, de feltétlenül értékesebbé tette volna ezt a névtárat, ha a»~ volt növendékek közül kiemel­kedően híres emberekké válta­kat külön megemlítik. Végül egy-két kegyeletes szót kellett volna arra is áldozni, hogy a 75 év alatt két világháború dúlt, és az intézetnek igen sok, volt növendéke erőszakos ha­lál áldozata lett, különösen a második világháború idején több százan pusztultak el kö­zülük. Ez apró fogyatékossá­got leszámítva, az évkönyv ér­tékes munka és érdekes bete­kintést ad az iskola életébe. (b) Csak a statisztika...? Dégi gondunk a statisztikai adatok mindenáron való serkentőinek „vegyelemzése”. Különösen vonatkozik ez néhány kulturális munkásunkra. Nemrégiben egy furcsa vita részesei voltunk. A nézet- eltérés tulajdonképpen úgy keletkezett, hogy egy fiatalember, nevezzük Z.-nek, néhány versidézetért kopogott be városunk egyik könyvtárába. A lehető legkörülményesebb módon jutott be az olvasóterembe (olvasójegy híján nem vették el kabát­ját a ruhatárban) egyszeri kutatás szándékával. Eközben sze­mélyi igazolványát kérték. Meg kell jegyeznünk: az illető néhány Kölcsey-, Madách-, Juhász Gyula-idézetet kívánt egyeztetni. A szóbanforgói fiatalember bemutatkozott, éppen ezért érthetetlen előttünk, hogy miért kellett személyi igazolványát elkérni. Z. is ezen csodálkozott és jogos sértődöttséggel nem vette igénybe a könyvtár szolgáltatásait. A csendes vita köz­ben felbukkant valahonnan a csoportvezető, aki kedvesen, szokatlan udvariassággal ennyit mondott: Tudja kérem, a statisztika ... A statisztika fontos dolog. De minden körülmény között előbbrevaló: mennyivel gazdagodott tudásban, emberségben az olvasó, vagy az egyszeri érdeklődő, aki betévedt a könyvtár falai közé. Tudjuk, hogy könyvtárainknak szüksége van az olvasótábor felmérésére, foglalkozás szerinti megoszlásának rögzítésére stb. De úgy véljük, a szóbanforgó könyvtár be­érhetné azzal is, hogy az illető felírja nevét és foglalkozását a rendszeresített olvasó-kérő lapra. Ügy hisszük: ez meg­felelő statisztikai bizonylat. Nem értjük, miért kell elkérni az esetenként érdeklődők személyi igazolványát, és miért kell fontoskodni, mondván: a könyvtárnak ügyrendje van. Ezt mi is tudjuk, de úgy érezzük, ennek az ügyrendnek nem kell mindenütt jelen lennie. „A könyvtár földi Éden” — valja Byron. Talán éppen ezt az „Éden-i” hangulatot száműzhetik a jelzett könyvtárból, ha ilyen nagyfokú bizalmatlanságot tanúsítanak a könyvtár kü­szöbét átlépőkkel szemben. Feltételezhető, hogy ezt a könyvtárat „jó” könyvtárnak nevezik majd az illetékesek, a példamutatóan felhalmozott statisztikai cédulák miatt. De nem biztos, hogy hasonlóan vélekednek majd az „Édenre” vágyók. Ellentétként szeretnénk megemlíteni a miskolci Déryné *■ utcai városi könyvtárat, ahová Z. bemehetett háborí­tatlanul. Elé rakták a kívánt könyveket anélkül, hogy nacio- náléja után kutattak volna. Még csak statisztikai cédulát sem kellett kitöltenie. (P—0 SZAPORULAT., SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ Április ÍR: A világ peremén (7). Pelhes-bérlet. Április 19: Szent Johanna (7). Blaha-bérlet. Április .20: Havasi szerelem (7). Bérletszünet. Április 21: Denevér (3). Bérlet­szünet. Április 21: Havasi szerelem (7). Shakespeare-bérlet. KAMARASZIKHAZ Április 18: A szabin nők elrab­lása (7). Április 19: A szabin nők elrab­lása (7). Április 20: A szabin nők elrab­lása (7). Április 21: Mesefa virága (de. 10.). Április 21: A szabin nők elrab­lása (3). Április 21: A szabin nők elrab­lása (7). LKIVÍ Baríók Béla Művelődési Otthon Április ÍR—19: Különös lány. Ju­goszláv film. 14 even alul nem ajánlott! Április 20—21: Oldás és kötés. Uj magyar film. Április 22—23: Francia kandalló mellett. NDK-film. Korhatár nél­kül. Kezdések: 5 és 7 órakor. Április 21-én délelőtt 10 órakor matiné: Roveré tábornok. REKE. ÍR—20: Félúton. Magyar. Széles! 21—24: A különös lány. Jugoszláv. Széles! K: naponta 4. 6. 8. M. 21. f. 10 és í. 12: Óz, a csodák csodája. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora: 18—19: Félúton. Magyar. Széles! 20 és 22: Meztelen diplomata. Ma­gyar. Széles! 23—21: A különös lány. Jugoszláv. Széles! K: vasár­nap kivételével naponta de. ll-kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora: 18—24: Meztelen diplomata. Ma* gyár. Széles! K: naponta f. 4, hn. 6 és S, szombaton és vasárnap (áp­rilis 20 és 21-én) f. 3, f. 5, f. 7 és f. 9. M. 21. io és f. 12: Királyi gyermekek. FAKLYA. ÍR—20: Egyiptomi történet. Szí­nes magyar—egyiptomi. Széles! 21—22: Maximka. Színes szovjet. 23 —24: Pedró a Sierrába mégy. Ku­bai. K: naponta í. fi, f. R. vasárnap f. 4-kor is. M. 21. 10 és hn. 12: Cir­kuszművészek. SAGVAR1 ÍR—19: Válás olasz módra. Ma­gyarul beszélő olasz. Széles! 20: Fáklyák. Csehszlovák. Széles! 21—- 23: Mici néni két élete. Magyar. Széles! K: csütörtök, péntek, szom­bat 5. 7. vasárnap 2. 4, 6, 8. hét­főn és kedden 4, G és 8 órakor. SZIKRA. 18—20: Csudapest. Magyar. 21—23: A szórakozott professzor. Ameri­kai. Széles! K: kedd, csütörtök, va­sárnap 5, 7. hétfő, péntek, szom­bat csak 7-kor. M. 21. 10-kor: Két kis jegesmedve. TÁNCSICS. IR—20: Mici néni két élete. Ma­gyar. Széles! 21—22: Pinocchio. Ma­gyarul beszélő színes amerikai. 23: Afrikai képeskönyv. Színes ameri­kai. K: naponta 5, 7. M. 21. f. 10, és 11: Hamupipőke. PETŐFI. 18—20: A szórakozott professzor. Amerikai. Széles! 21—23: Az ódé* élet. Olasz. Széles! 18 éven felü­lieknek! K: csütörtökön 7-kor, pén­tek, szombat, vasárnap, hétf&< kedd csak 5-kor. M. 21. 10-kor: Ne­vessünk! MISKOLC-TAPOLCA* IS—20: du. 5-kor: A láp kutyája NDK. ÍR—20: este 7-kor: Egy csepr méz. Angol. 18 éven felülieknek! 21—23: Münchhausen báró. Magya­rul beszélő színes csehszlovák. K hétfő, kedd 6. vasárnap 5 és 7. M 21. 10-kor: A kis búvár. DIADAL: 20—21: du. f. 5-kor: Az Elnök út látogatása. Magyarul beszélő len­gyel. 20—21: este f. 7-kor: Csak ket­ten játszhatják. Angol. 18 felülieknek! 23—24: Bolondos ha­lászfalu. NDK. K: kedden f. 5, t 7. szerdán csak f. 7-kor. M. 21. f ll-kor: Bogáncs. ERKEL. ^ 18: Fagyosszentek. Magyar. 21 A francia nő és a szerelem.^ Fpmi- cia. ÍR éven felülieknek! K: csü' törtökön 7. vasárnap du. 5-kot. M 2L io-kar; v&rázscmbetkA* Harc a n üasuías dolgozói miskolci Erkel Vérén Művelődési Otthonából megválasztották a ke évig működő új társa dalmi vezetőséget. Nem arról van szó, hogy a; elmúlt két évben tevékenyke dó társadalmi vezetőség rósz- szül dolgozott. Nem. A rég vezetők igazán szép eredmé' nyékét produkáltak az Erke Ferenc Művelődési Otthonban S hogy ennél még többet, wéí jobbal akar az új vezetőség, a; a kultúra rohamos fejlődése iránti igény egyik bizonyítéka De nézzük csak: mi az, ami­nél még többet terveznek a> új művelődési otthonban, mi­lyen eredményeket ért el az eddigi vezetőség? Megszerettették a könyveket A művelődési otthon könyv­tára nemcsak a környéken, sőt nemcsak Miskolcon, hanem egész Borsodban ismert, hi­szen megyénkben 30 letéti könyvtárat létesített. S az ol­vasótábor „követelésére” a kö­tetek számát évről évre növe­lik. így az elmúlt két évben is 80 ezer forint értékű szakmai, szépirodalmi és más művekkel gyarapították állományukat. S például a miskolci, úgyneve­zett góckönyvtár forgalmának jellemzésére néhány adat; míg 1961-ben 1875 olvasó 7210 kö­tetet kölcsönzött, tavaly már 2322 környékbeli ember 8923 könyvet vett ki. És az érdeklő­dés ilyen mérvű növekedése részben a művelődési' otthon vezetőségének köszönhető. A vezetőség ugyanis rendszere­sen lelhívta a figyelmet az új, értékes alkotásokra. így érte el, hogy itt is egyre több em­ber szerette meg a könyveket. Érdekes rendezvények A rendezvények programját a látogatók közötti vélemény- kutatás alapján állították ősz­lajszerkezeti fúrások elvégzése J stb. e A továbbiakban, ha a mun-« kafolyamat abba a stádiumba“ kerül majd, amikor a melegvíz« eddig feltételezett helyét bizlo-J san meg tudjuk jelölni, életbe« lép a második szakasz, amely J már nagyobb beruházásokat s igényel, s amiről ma részlete-« sen beszélni kissé még korai, lenne, jóllehet a végrehajtó bi-« zottság ülése a feladatoknakj ezzel a területével is foglalko-« zott. (Vármúzeum létesítése, aj vár vízárkának visszaállítása, « szabadtéri színpad, turista-J szálló, új medencék építése e stb.) J A végrehajtó bizottság e két, ütemnek megfelelően két ideig-« lenes szakbizottságot alakított,J egyiket a melegvíz további ku-o tatásának, másikat Diósgyőr- J Tapolca fejlesztésének előmoz-e dítására. Az első szakbizottságJ már meg is kezdte ténykedését.“ A végrehajtó bizottság elis-4 mérését és köszönetét fejezte ' ki a kutató csoportnak* és* mindazoknak, akik valamilyen J fői-mában hozzájárultak az cd- r digi eredmények eléréséhez és” kéri őket, ha lehet még foko-< zottabban támogassák a mun-* kát. Bízunk benne: az ered-? mény nem maradhat el. * k Miskolc város ‘ TU. kér. Tanácsának J végrehajtó bizottsága, i gatták az eddigi eredményeket tartalmazó felolvasást. Ezt vita követte, melynek során kibontakoztak azok a feladatok, melyeket a közel- és a távolabbi jövőben meg kell oldani. Ezek két szakaszra osztha­tók: Először; társadalmi munká­val folytatni a kutatást, de sokkal intenzívebb támo­gatást kell biztosítani a cso­portnak mindaddig, amíg meg nem találja azt a fix pontot, ahol a meleg víznek lennie kell, illetőleg a hidegvizű víz­nyelők kirekesztésével biztosí­tani tudja a melegvíz felszínre jutását. Ebben a szakaszban terve­zett munkák további előmoz­dítása végett jelentős felaján­lások születtek. Többek között: só és festék biztosítása a föld alatti vízjáratok többirányú felmérésére; a csoport hígjai részére öltöző-mosdó-szerszám- tároló helyiség biztosítása; vaslétrák beépítése a kötélhág­csók helyére; a barlang száját elzáró vasrács készítése; szi­vattyú biztosítása; kisebb ta­mes birodalmával. Eddig 4500 társadalmi munkaóra fekszik kutató munkájukban. Ennek zömét a Várhegy titokzatos gyomrában töltötték el elisme­résre méltó, kitartó fáradság­gal. Dicséretes munkájuk fel­tételezhető eredménnyel járt. Másfél éves tapasztalataik­nak, melyeket egy tanulmány­ban rögzítettek, nagy jelentő­séget tulajdonít a kerületi ta­nács végrehajtó bizottsága is. Olyannyira, hogy április 1-i ülésén napirendre tűzte a me- legvízkulatás eredményeiről szóló és Diósgyőr-Tapolca fej­lesztésével kapcsolatos felada­tok megtárgyalását. A végrehajtó bizottság ülé­sén tanácskozási joggal reszt­vettek: a városi vízművek, a Lenin Kohászati Művek, a Borsodi Szénbányászati Tröszt, a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya, az MSZMP Ady Endre alapszerve, a Miskolci Idegenforgalmi Hi­vatal, a Miskolc város III. ke­rületi Tanács építési és közle­kedési csoportjának és állandó bizottságának képviselői. Gyenge Lajos elvtárs bemu­tatta tanulmányát, melyet váz­rajzokkal illusztrált. A jelen­lévők nagy érdeklődéssel haU­Az egykor annyira kedvelt és látogatott Diósgyőr-Tapolca strandfürdője egyre inkább fe­ledésbe vész. Pedig a törté­nelmi emlékekkel koszorúzott és a vadregényes hegyek lábai­nál fekvő medence többet ér­demelne. mint amit kap, s így fokozottabb rftértékben szolgál­hatná nemcsak a helyi, hanem a más vidékekről ideérkezők szórakozását, felfrissülését is. Mi az oka hát a látogatottság csökkenésének?, A vízhiány. Ami kevés van. az hideg. E miatt az elmúlt években a strandfürdő csak részlegesen üzemelhetett, sőt 1962 nyarán be is zárta kapuit. A vízmideg- sége pedig, mondhatnánk tel­jesen kizárta a felfrissülésüket kereső dolgozókat a fürdőből. A medencét alkalomadtán meg­töltő hideg vizet csak a spor­tolók tudták „élvezni”. Több éves problémája és hőn óhajtott vágya Diósgyőrnek: visszanyerni a természettől a strandot és továbbfejleszteni Diósgyőr-Tapolcát A kerületi tanács is egyet­értett ezzel az óhajjal, s kéré­sére a DVTK barlangkutató szakosztálya. Gyenge Lajos elvtárs irányításával, 1961 őszén fel is vette a harcot a víznyelők, a karsztjáratok, a barlangok, h források rejtel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents