Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-03 / 78. szám
4. ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1963. április 3. „HISZEK AZ EMBERBEN” Emlékezés Juhász Gyulára, születésének 80. évfordulóján Képzőművészeti kiállítás a miskolci bányászklubban A Borsodi Szénbányászati Tröszt képzőművészeti köre kiállítást rendez a tröszt Széchenyi utca 28. alatti művelődési klubjában. A kiállítás anyagát — mintegy félszáz munkát — Cs. Nagy András, Lenkey Zoltán, Mazsaroff Miklós és Seres János festőművészek válogatták össze a kör tagjainak gazdag terméséből. A kiállítás április 5-én este fél hatkor nyílik. Megtekinthető mindennap, hétfő kivételével, április 15-ig. Kérés a humort ketüveíő niunkásainKtioz Gyárainkban, üzemeinkben mind több mókamester, tréfacsináló akad. Ismerünk olyan munkásokat is, akik szeretettel ápoiják és továbbadják azokat a tréfás históriákat, kesernyés homorú történeteket, amelyek az elnyomatás éveiben szülei tek. Vannak kiapadhatatlan humorú munkások, akik nap mint nap képesek új tréfákat szülni, elsősorban a munkások megváltozott életkörülményeinek gazdag témaköréből. Ezeknek közkinccsé tétele fontos feladatunk, mert nap mint nap változó életünk hűséges, vidám krónikásai e humoros történetek. Szerkesztőségünk a ritkán látogatott forráshoz, magukhoz a munkásokhoz fordul, hogy gyűjtsék össze és rögzítsek papírra mindazokat a humoros történeteket, ízes tréfákat, anekdotákat, esattanós mondókákat, amelyek részben az elnyomatás éveiben, majd ezt követően a felszabadulás után és napjainkban születtek. Kérünk tehát minden tréfakedvelő munkást, technikust és mérnököt, fiatalt és öreget egyaránt, hogy gyűjtse a proletár- munkás humort és küldje be szerkesztőségünkbe. A jó humorú, érdeklődésre számottartó írásokat a. beküldő (gyűjtő) nevével leközöljük. Címünk: Északmagyarország szerkesztősége, Miskolc, Tanácsház tér 2., gazdasági rovat. A MAGYAR LIRA kiváló képviselőjére, a Nyugat munkatársára, a szocialista költőre emlékezünk. Tudom, hogy ma a szocialista költő kritériuma elsősorban a marxista-leninista elmélet vállalása, vallása és művekben való megtestesítése, valamint az eszme szolgálata, a művekben testet öltő pártosság. De hát lehet-e a mai követelményekkel közeledni a 20-as évek költőjéhez? Nem lehet, s megnyugtató, hogy ezt már nem is kívánja tőlünk senki. Juhász Gyula a kora által kiszabott, mégis sajátos úton jutott el a szocializmus magas eszméjéhez. A magányos.' borongó lelkű költő, akit végül is öngyilkosságba kergetett idegbetegsége, eleinte csak mélységes humanizmusa alapján érzett együtt a munkásokkal, s minden szegény, elnyomott. reménytelenül vergődő emberrel. A polgári költőből 1919 tü- zében lett szocialista költőklasszikus. Tiszteljük benne azt is, hogy a Tanácsköztársaság idején a forradalmi proletariátus mellé állt, de már csodálattal vegyes tisztelettel emlékezünk arra a bátor lelkű emberre, aki éppen a bukás után állt ki a leghatározottabban, s lett a levert, s korábban „hazafi- atlannak” bélyegzett munkás- osztály költője. Az együttérzés és a rokon- szenv nem elég a nagy alkotásokhoz. Az igazi, értékes munkásversek a közös harc tüzé- ből, hevéből születtek. „A munkásság nélkül nem lehet többé reális politikát csinálni ezen a világon” — írja egy vezércikkében. „Uj szövetséget” köt a munkásosztállyal. Együttérzőből harcostárs lesz. Mindenki előtt ismeretes a Munkásotthon homlokára című verse, amelyet akkor írt, amikor a francia megszállók visszaadták a szegedi munká-. soknak a kaszárnyából átalakított munkásotthont. ,,Ki itt belépsz, jövőbe lépsz be. Mely millióknak ad jogot.” S ezután Juhász Gyula rendszeresen szerepel a munkásotthon előadói emelvényén. Elnöke az otthon kulturális bizottságának, s a Munka című Szociáldemokrata lap ebben az időben következetesen odaírja neve után az elvtárs szót. A Friss Hírek 1919. november 7-i számában pedig először jelenik meg kitüntető meghatározása költészetének, ahol így írnak róla: „Juhász Gyula, a szocialista költő...” Az ellenforradalom azt még talán meg tudta volna bocsátani egy költőnek, hogy láng- lelke elragadta, s a forradalom oldalára sodorta. Azt azonban már nem tűrhette, hogy a bukás után is híven kitartott a nép ügye mellett,. mindaddig, amíg betegsége hosszú időre szobájába nem kényszerítette. Juhász Gyula nem volt kommunista, de azt sem állíthatjuk a szó vulgáris értelmében, hogy ' szociáldemokrata volt. Egészen sajátos szocializmus-felfogást alakított tó ma£ * * sulk * * szó- * * QzgAjzetck tárgynak, amely szerint a cializmust új hitként, új sadalmi tömegvallásként fogta * fel. | „Az új hit papja vagyok én, * Jertek szegények, itt van £ a remény.” sfc Juhász Gyula nem vallotta a :|: marxizmus minden tételét, de * bírálta a tőkés. rendet, s hír- £ dette a szocialista társadalom síeljövetelét, s hjtt is benne. íjí Hitt a jövőben, mert 1919-ben * megtalálta népe jövőjének ér- jj; telmét. * Állítsunk emléket ma * annak a bátor férfinek, aki a íehérterror idején, szín te egye- :: dűl kortársai közül, segítő ke- !! zet nyújtott nagy utódjának, a £ fiatal József Attilának. A. I. % A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—18 Óráig) Megyénk életéből. Kiállítás a szocialista brigádok sj: életéről, Diósgyőrben. Az évforduló előestéjén. Weiner Leó: Divertimento. Asszonyok műsora. Egészségügyi kultúra. Sport híradó. Vidám dalok. sic Mezőkövesden, Szentistván- ban, Tardon még él a régi népszokás: a húsvéti locsolkodás- kor a lányok maguk festette himestojással ajándékozzák meg a legényeket. A tyúk- és libatojásokat kézifestésű matyó motívumokkal díszítik. A legkedveltebbek a hagyományos matyó rózsákkal, szűcsös-min- tákkal „pingált” tojások, amelyekből több száz darabot készítenek. A kézzel festett hímeslojáso- kat az idén külföldön is megismerik. A mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet ügyes- kezű hímzőnői most ecsetet Tyen volt a Randevú Honthy Hannával Igen nagy érdeklődés előzte meg- Honthy Hanna miskolci vendégszereplését, valamint azt megelőzően a vasárnapi kazincbarcikai és ormosbányai fellépést. Nos, a nagyhírű művésznő kedvelői valóban nem csalódtak. A kritikai jegyzet írójának mégis gondót ókoz: méltassa-e a páratlan operettművésznő igen emlékezetes vendégszereplését, vagy sem? Honthy Hanna feltétlenül megérdemli, hogy szóljunk róla és a legmelegebben méltassuk vendégfelléptét, de a műsorban nem kizárólag ő szerepelt, s ha róla szólunk, szólni kell a műsor más szereplőiről, magáról a műsor egészéről is. Arról pedig őszintén, a tényeknek megfelelően szólni ünneprontásként hat Honthy Hanna ünneplése mellett. Mégis szólni kell. Honthy Hanna aranyos volt, kedves volt, emlékezetes még annak is, aki egyébként nem rajongója az operettnek. Kos- suth-díjas kiváló művészünk, mint minden alkalommal, a legszebbet és a legjobbat nyújtotta a közönségnek. Az operett legnemesebb hagyományait villantotta fel és most is szívesen hallgattuk, ha jónéhányszor már gyönyörködtünk isegy-egy számban. Honthy ma már nem egy színésznő pusztán, maga az élő hagyomány, egy darab élő színháztörténelem, aki páratlan művészetével, hetven éven túl is kristályos tisztán csengő hangjával, lebilincselő játékmódjával vívta ki magának, hogy már életében a műfaj klasszikusai közé számítson. Ruttkai Ottó, a miskolci színház igazgatója valóban a nagy- közönség nevében nyújthatta át neki a tisztelő elismerést jelképező virágcsokrot. Honthy mindig tisztelte a színpadot, tisztelte és szerette közönségét. Bizonyára megütközve ült volna ő is a,nézőtéren a fellé-, pése köré kanyarított műsort látva. A műsor mellőzött minden szerkesztési gondosságot. Honthy Hannán kívül négy énekes színész — primadonna (Bán Klári), bonviván (Oszwald Gyula), szubrett (Gyenes Magda) és a táncoskomikus (Józsa János) váltogatta egymást váltakozó színvonallal és sikerrel a kopár színpadon. Mögöttük a kis kultúrházak színpadain nagyszerű Stúdió együttes (összesen három tagjához két miskolci muzsikust csatolva: öten) kis hangereje küzdött az óriási színháztérrel. Általában hihetetlenül szegényes volt a műsor kiállítása és ha a címszereplő művésznő kapcsán a nemes hagyományokról szóltunk, a műsor egyéb részeiről az esztrád rossz hagyományai jutnak eszünkbe, amit bizony csak olyan művész, mint Honthy képes ellensúlyozni. A műsorközlő tisztét ellátó Romhányi József állat- és egyéb groteszk verseit érdeklődéssel hallgattuk; jobb volt, mintha a rossz hagyományokat követve, régi tréfákat mesél, de talán kissé túltengett az általa igen jól művelt művészeti ágazat az elütően más jellegű műsorban. Ilyen volt a Honthy Hannával". „Randevú (bm) * * * »!* * * sk • w w * It fogtak, s a térítőkre, díszpár- jjj nákra varrt mintákat a hímes- * tojásokra festik. Az idén első * alkalommal 300 himestojást $ küldenek Hollandiába, s 500 * darabot festenek népművészeti £ Matyó hímestojás — hollandiai locsolkodóknak A megvetés — néni nevelés KJéha szemtanúi vagyunk ízléstelen viselkedéseknek; ‘ ' visszataszító cselekedeteknek, vagy valamiféle helytelen megnyilvánulásnak. Nemrég például az egyik mis-1 kolci zenés szórakozó helyen egy fiatalember magasnyakú, vad színekkel tarkított pulóverben jelent meg. Amint elhaladt az asztalok között, sokan utána fordultak. Volt aki mosolygott az öltözékén, mások pedig megvetően végignéztek rajta. Kis idő elteltével az egész helyiség figyelmét magára vonta fura öltözékével. Eleinte láthatóan tetszett neki a dolog, később egyre kényelmetlenebbül érezte magát. Azután jött egy barátja. Néhány percig vitáztak, végül •is a pu ló veres fizetett és elment. Félóra sem telt el s barátunk jólszabott, modemvonalú zakóban tért vissza. Sokan talán meg sem ismerték... Barátja végigmérte, aztán összetalálkozott tekintetük.’ Mindketten mosolyogtak. Jóízűen, önfeledten nevettek. De ezt már kevesen vették észre. V, Telt ház a Béke moziban. Derül a közönség a „Válás olasz módra” című film egy-egy mosolytfakasztó jelenetén. Önfeledten — de mégis ízlésesen viselkedik a többség. A jobboldali páholyokban azonban valaki minduntalan „szel- lemeskedik”. Visszataszító megjegyzéseket fűz a vásznon történő eseményekhez, máskor pedig „sátáni kacajt” hallat* a legizgalmasabb pillanatokban. A körülötte ülők bosszankodnak, összesúgnak a háta mögött. Azután egy bőrkabátos férfi odamegy, néhány szót váltanak... A közönség hamarosan elfelejti a korábbi kellemetlen epizódokat. A nézők ismét a film rabjaivá lettek. A „kacérkodó” fiatalember pedig zavartan körülnéz, amint az előadás végén lágyulnak a lámpák. Előfordul, hogy a villamoson vagy az utcán valaki megszegi a társadalmi együttélés írott, vagy íratlan szabályait. Van aki fiatalos csínyt.evésből, esetleg feltűnési szenvedélyből. Az esetek többsége megvetést vált ki. Azt azonban* hogy modortalan jelenségek, ízléstelen viselkedés, cinikus magatartás láttán végignézünk valakin, megvetünk embereket — nem segítünk sem rajtuk, sem környezetükön; Sokkal inkább az okos, megfontolt figyelmeztetéssel. Cz olyan „pedagógiai munka”, amely nincs katedrához, *“ nincs iskolai végzettséghez vagy előjogokhoz kötve. A mindennapi élet egy-egy eseménye követeli — parancsokban. Paulovits Ágoston boltok rendelésére. Kicsit fáradt ember benyomását kelti, pedig még fiatal. A szeme időpként fásultságot, vagy inkább elkeseredettséget tükröz, de ez csak gyorsan múló hangulat, amit a beszélgetés témája váltogat. Inkább csak akkor látni ilyesmit rajta, amikor a meg nem értésről, a bosszantó apróságokról van szó. Mielőtt elkezdtük volna a beszélgetést, Bodnár János, az emődi általános iskola igazgatója úgy vélekedett, hogy Pollák Tibor a sok időt igénylő népművelés mellett megfelelően eleget tesz iskolai feladatainak is, pedig az egyik legnehezebb, és 54-es létszámú osztályban tanít. Igen, pedagógussal beszélgetünk, mert a községek túlnyomó részében pedagógus irányítja a népművel és, bo- munkáját. Néhol másutt hozzáértő támogatásával. De akár úgy, az isko- munka mindennyolult egyedül, emberek akár így. Ián kívüli féleképpen sok elfoglaltságot követel. Vajon nem kövelel-c- túl sokat? Vajon nem megy-e ************** és a mégiscsak elsődleges iskolai oktató-nevelő munka ro vására? Pollák Tibor a közeli hónapok kulturális eseményeiről, a tiszakeszi dalostalálkozóról, a kulturális szemle helyi bemutatójáról, a körzeti bemutatóról (szintén itt ren dezik) és még sok minden másról beszél. Hogy január elsejétől a művelődési otthon függetlenített igazgatói státuszt kapott, de egyelőre nem élnek ezzel a lehetőséggel mert az iskolának szüksége van a pedagógusra. De később sem akar teljesen elszakadni jelenlegi munkahelyétől. Néhány órát vállal. A könyvtár szintén kapott igazgatói státuszt, de még ezt sem tudják betölteni. Most ö látja el a könyvtárosi teendőket is. Bosszantó dolog, hogy most, amikor a művelődési otthon anyagiakban mindent megkapott, éppen a személyi ellátottságot nem tudják biztosítani. De ezen egyelőre nem lehet változtatni. Azon viszont, ami a művelődési otthon áldatlan állapotát illeti, lehetne; Nincsenek megy> „Serkenj fel kegyes nép... Miskolci Zenei Napok megnyitó hangversenyéről ' Kodály Zoltán Nagyszalontai köszöntő-jének összkari bemutatójával kezdetét vette a Miskolci Zenei Napok 1963. évi koncert-sorozata. Gribovszki Lászlóné, a városi tanács vb elnökhelyettesének mégnyitó szavai méltatták a már hagyományossá vált tavaszi zenei napok jelentőségét, továbbá köszöntötték legnagyobb élő zeneszerzőnket, a 80 éves Kodály Zoltánt. Majd sorra következtele városunk legjobb kórusai, hogy tudásuk legjavát nyújtva műveivel köszöntsék a Mestert. Elsőként a Miskolci Központi Úttörő Énekkar mutatkozott be. Kodály Ave Maria és LenIparosodik a falu gyei László című művét énekelték nagy sikerrel, dr. Farbaky Gézáné vezényletével. A nemzetközi díjnyertes Bartók Béla női kar Bárdos: Csodát mesélek, Kodály: Esti dal és Pünkösdölő c. műveit énekelte Reményi János vezetésével. A Diósgyőri Vasas Művész- együttes vegyeskara a közelmúltban Budapesten bemutatott műsorát szólaltatta meg. Kodály Székely keserves-e után Farkas Ferenc négy kórusműve hangzott el: a Tavasz — Nyár — Ősz — Tél. Az énekkart Forrai István vezette. Szépen szerepelt a vasutasok Erkel Ferenc férfikara is. Műsorukon Kodály: Huszt és Bárdos: Dana-dana című műve szerepelt. Veszprémi Ilona karnagy érdeme, hogy a kórus a legutóbbi központi szereplése óta sokat fejlődött. Az SZMT Központi Kórusát Horváth Kiss László vezényelte. Kodály: öregek és a közismert Fölszállott a páva vegyeskari feldolgozása hangzott el előadásukban. A hangversenyt Kodály A magyarokhoz című kánonja zárta, melyet a hangversenyen szereplő kórusok mintegy kétszáz tagja együttesen szólaltatott meg, budapesti vendégkarnagy, Vass Lajos szakavatott vezényletével. Ügy érezzük, a hangverseny színvonala bizonyítéka kórusaink egyre fejlődő, felfelé ívelő munkájának, s ugyanakkor reprezentatív indítása volt a Miskolci Zenei Napoknak. (—fa —) SZÍNHÁZ htemzeti színház Április 3: Ünnepi nagygyűlés hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából. Este 6 órakor. Április 4: Denevér. (3) Bérlet- szünet. Április 4: A világ peremén (7). Goldoni-bérlet. Április 5: Szent Johanna (7). Vörösma rty-bérlet. Április 0: Szent Johanna (7). Egressy-bérlet. Április 7: Bál a Savoyban (3). Bérletszünet. Április 7: Szent Johanna (7). Katona-bérlet. KAMARASZINHAZ Április 3: A szabin nők elrablása (7). Április 4: A szabin nők elrablása (3). Április 4: A szabin nők elrablása (7). Április 5: A szabin nők elrablása (7). AprlHs <k A szabin nők elrablása m ugyan* Aztán felelő helyiségei és a meglevőket is más célokra akarják felhasználni. Mikor a tsz- klubról beszél, hangja bizakodóvá válik. A tsz-elnökkel könnyű szót érteni, mindenben segít. Nemrég szervezték meg a klubot, televíziójuk is van, most meg könyveket is visznek oda. Március közepétől már külön programot állítanak össze a klub részére. A fiataloknak segíteni kell. Valahogy nincs önbizalmuk, Igazi nevelői feladat lesz „felrázni” őket. — A már ismerteken kívül milyen funkciókat tölt be Pollák elvtárs? Kicsit meglepetten de sorolni kezdi: Takarékfelelős vagyok az iskolában, már 50 ezer forintot gyűjtöttünk össze, tagja vagyok a párt vezetőségének, a tanácsnak, ellátom a íöldművesszö vetkezeti felügyelői bizottság elnökének tisztségét; ; ; megérezve a következő kérdést, folytatja.— Nehéz, persze, hogy ne-1 héz megfelelő módon eleget adni az iskolai és az iskolán kívüli feladatoknak. Nem is tudom, melyik a nehezebb, Csak magamat áltatnám, ha azt mondanám, hogy mindkét helyen tökéletesen végzem munkámat. Ezt nem lehet, Nagy szerencse, hogy kartársaim sokat segítenek iskolán kívül is. Ezt nem azért mondom, mert így illik, hanem mert így van. Például a tánc- szakkört. a színjátszókat, a fotósokat, az énekkart mindig pedagógus vezeti. Nagy hiba azonban, hogy más helyről nem kapok segítséget. Most mondjam, hogy az egyre növekvő feladatokat csak közös erővel tudjuk valóra váltani? Szócséplés már, de mégis ez az igazság. A falu népm/ívelési ügye mindannyiunk ügye A falu vezetőinek legalább annyira, mint a pedagógusoknak. Csak ezt nóhá- nyan még nem akarják megérteni. Időnként aztán kedvét veszti az ember, belefárad, de azért kár lenne abbahagyni,,, Nyílik az ajtó; — Bocsánat Csak egy pillanat. Pollák elvtárs holnap helyettesítened kell. Nem tudunk más megoldást — Hány órát? —• Négyet Pollák Tibor R«'S van. s;; —< És azt hiszem, nehéa is lenne abbahagyni; Még ig3) is !—* int az ajtó felé. Priska Tibor
