Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 86. szám

Szombat, 19G3. április 13. ^‘”"-^a33E5ÖZSIHB Több mint negyedmillió forint értékű áru OTP hitellevélre Á Budapesti Csavarárugyár egyre fejlődő ongai üzemében néhány éve az akkori decent­ralizációs program eredménye­ként munkalehetőséghez ju­tottak a környékbeli falvak mint Ujcsanáios, Hernádné- meli, Hernádkak, összesen több mint 10 község lakói. Az idén is új részleggel bővülő üzemben ma már mintegy öt­száz férfi és nődolgozót foglal­koztatnak. A dolgozók, akiknek na­gyobb része betanított munkás, mind otthonosabbak, gyakor­lottabbak lesznek a szakmá­ban. Ezt bizonyítja, hogy az üzem nemcsak tavalyi, hanem mostani, első negyedévi na­gyobb kötelezettségét is telje­sítette, s a munkások is meg­találták számításukat. Jól pél­dázza ezt, hogy a dolgozóknak szinte ugrásszerűen megnöve­kedett az értékesebb áruk iránti vásárlási kedvük. Ez év első három hónapjában ugyan­is több mint ötven dolgozó, valójában az üzem minden ti­zedik munkása, vásárolt OTP hitellevélre motorkerékpárt, konyha-, vagy szobabútort, te-; levíziót, általában ötezer fo­rinton felüli értékű árut, ame­lyek együttes összege túlha­ladja a negyedmillió forintot. BSZAKMAGYARORSZAG Borsával telepítik az új lucernásokat a Borsodi állami gazdaságok Borsod megyében mintegy 28 ezer holdon termelik az állat- tenyésztésben nélkülözhetet­len, magas fehérjetartalmú ta­karmányt, a lucernát. Az ala­csony termésátlagok azonban nem tették gazdaságossá a ter­mesztést és nem adtak meg­felelő mennyiségű takarmányt sem. A lucernánál, amelyet nem egy, hanem 4—5 évre telepí­tenek, különösen fontos a ma­gas terméshozam. A korábbi években a telepítés biztonsá­gosabbá tételére és a gyomo- sodás elkerülésére több eset­ben vetették különböző vető­növénnyel, árpával, zabbal, de a terméseredményt így sem si­került növelni. Borsodban ta­valy a Mezőnagvmihályi és a Nagymiskolci Állami Gazda­ság új lucematelepítésénél borsóval történő felülvetést kísérleteztek ki, ami nagysze­rűen bevált. A borsóval vetett lucerna, az aszályos év elle­nére, öntözött területen csak­nem ötszörös, nem öntözött te­rületen is háromszoros ter­mést adott holdanként. Az idén a borsodi állami gazdaságok az állatállomány takarmányszükségletének biz-: tosítúsára 3500 holdon telepí­tenek lucernát valamennyit^ borsó fclülvetéssel. A borsós!):' lucernát jól ápolt, gyomtala-; nul tartott földekbe, kapások: után, őszi mélyszántásba ve­tik. Holdanként 300—350 kilo­gramm különböző műtrágyát szórtak ki. A kertszerűen el­munkált táblákon először a lucerna magját tették a föld­be, s 2—3 nap után a borsót. A borsós lucernát május vé­gén, június elején már ka­szálni tudják. Az így lekerülő borsó-zöldtömeg értékes, fe­hérjedús takarmányt ad, első­sorban a tejelő szarvasmarhák részére. Az állami gazdaságok pél­dáját követve, a szakemberek útmutatása nyomán több mint félszáz borsodi termelőszövet­kezetben is borsó felülvelés- sel telepítik már a lucernáso­kat. Figyelemmel, öntevékenyeit, összefogással... A zt hiszem, igaza volt an- *• nak az elvtársnak, aki a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén megjegyezte: — A Szakszervezetek Megyei Tanácsa gyönyörű, reprezenta- tíz épületbe költözött. Avathat­tuk volna az új szákházat mél­tóbb környezetben is, mint amilyenben avattuk. Csakhogy ehhez még egy kis társadalmi aktivitás kellett volna. * J árom a várost, amely már igazi, hamisítatlan ta­vaszi napfényben fürdik. A vasgyári kertes házak kertjé­ben délutánonként egész csa­ládok serénykednek: tisztítják a gyümölcsfákat, égetik a giz- gazt, ásóznak. Megmozdult a kertészeit vál­lalat is: néhány helyen, a Baj­csv-Zsilinszky utcán, a Baross Gábor utcán és másütt már ge­reblyézik a szemetet, vetik a fűmagot, itt-ott virágot palán­táinak, parkosítanak. Aránylag kevesen dolgoznak és lassan halad a munka. Ha így megy, lehet, hogy még május 1-re sem készülnek el mindenütt, hisz oly sok a tennivaló és annyira ráférne városunkra, hogy szebb legyen ... — Mennyivel előbb elkészül­nének, mennyivel hamarább szebb lenne házunk tája, ha legalább csak saját lakásunk előtt magunk is segítenénk! Egy-két órácskát délutánon­ként ... Üj bérházaink környéke pél­dául sok helyen egészen gaz­dátlan, elhanyagolt. De a lakók teljes érdektelenséggel, legtöbb helyen jól érzik magukat ab­ban a környezetben is. A par­kosítással, a saját házak előtt szokásos és természetes tavaszi „kerti munkákkal” valakire várnak. Talán a városi, vagy a kerületi tanácsra, a kertészeti vállalatra, esetleg egymásra, vagy valamilyen égből pottyant csodára, varázslatra ... S a tavasz megjött végre! Ott, ahol a munkába, vagy munkából hazafelé igyekvő embereket, játszadozó gyerme­keinket kora tavasztól késő őszig virágillatos park, esetleg játszótér fogadhatná, beérjük szikkadt, köves-kavicsos, rö­gös, gazos, rendezetlen, kopár környezettel... Pedig a szebb, a kulturál­tabb mégis csak jobb lenne, és lehetne is saját, állami vagy szövetkezeti lakásaink előtt is. Csák valakinek vagy valakik­nek a jó példa erejével meg kellene mozdulniuk... * A megyét járva, jónéhány ** tsz-ben, állami gazdaság­ban és gépállomáson megfor­dulunk. Az első benyomásokat az egész tsz-ről. állami gazda­ságról, gépállomásról, a vezető­ségről és a tagságról is a köz­pont, a major külső képe adja. Ügy is szoktuk mondogatni: Madarat tolláról... téeszt ma­jorjáról ... „ líi tudná' megmondani, hogy hány tsz irodájának, majorjá­nak, gazdaságának környéke szemetes, rendezetlen és elha­nyagolt? — Melyik állami gaz­A Bódva-völgyl vicinális helyett hamarosan expressz vonat közle­kedik Agptclck—Jósvafő állomásig:. Naponta 384 méter új váfiányt fek­tetnek le a vasútépítők. Hősies rohammunka ez, hiszen a forgalom 3: majdnem zavartalan az építés ide­it: jc alatt is. I. kép: Pásztor László művezető i sinhőmérséklelet méri. A marxizmus—feminizmus eszmei ofíenzivája címmel 1063. április 17-én délután fél 3 órai kezdettel kerül sor az MSZMP Miskolc városi Bizottsága Politikai Akadémiájának második elő­adására a városi pártbizotl­3. kép: Mozgódaruval érkezik az ság III. emeleti nagy előadó-j termében. Az előadást dr. Bodnár Ferenc elvtárs, ajjj»cMfre«'ártott” vágányszakasz megyei pártbizottság titkára: tartja. Sofőrök dicsérete Ahol majd expressz közlekedik a vicinális helyett 2. kép: Bontják az elavult, régi vágányokat. i. kép: Nagyfokú a gépesítés, de azért még itt is akad „Hó rukk!*\ Sz. Gy. — P. S.) # csodára, ^ p * * sfc Ott, ahol ijí munkából S:,;V;: é. '"'V; éiéé ...IlláÉÉIi m f elelősségteljes^ nagyon ko-i. moly embernek kell lennie,* hiszen sbkszor elég egy rossz-' mozdulat, egy óvatlan félre- nézés és ... bekövetkezhet a helyrehozhatatlan tragédia. Manapság pedig, amikor egyre: több autó fut az országuta­kon, különösen nagy éberség-:: re, figyelemre, elő vigyázatra*; van szükség. A KRESZ-sza-j: bály — írott törvény, amelyeti! maradéktalanul be kell tar­tani. A hivatásos gépkocsivezetők legtöbbje évtizedes működésre tekinthet vissza. Elméleti fel-* készültségük sok hasznos gya­korlattal is párosul. Velük is előfordulhat azonban, hogy baleset éri őket, vagy ha nem, ők okoznak karambolt, beléjük hajt más. Figyelmeztessék, ok­tassák, tanítsák tehát egy-;; mást is. Saját érdekük és egy-l: ben valamennyiünk érdeke. A ' gyalogosok egy része fegyel­mezetlen. Sok bosszúságot ■£ okoznak a gépkocsivezetőknek. Nem árt tehát, ha kultúrált, emberi hangon őket is figyel­meztetik. Higgyék el, többet használ ez. mint amikor fék­csikorgás és durva káromko­dás közepette ocsmányságo­kat, szitkokat szórnak az em­berek fejére. A megbecsülést, a tiszteletet vívják ki kultú­rált magatartásukkal, ember­séges viselkedésükkel is. S ha elvárják a gyalogostól, hogy betartsa a szabályokat, vár­ják el és kívánják meg egy­mástól is, hogy lakott terüle­ten ne versenyezzenek az idő­vel, ne fröccsköljenek víztó­csát mások ünneplő ruhájára. Gondoljanak arra, hogy ők sem ülnek mindig a volánnál, s milyen érzés az, amikor egy kolléga űz velük ilyen ízetlen tréfát. Nem, nem akarjuk az elis-* mérés hangját tompítani, del; bennünk voltak, bennünk él-*! nek ezek az észrevételek és kívánságok. Ezeket is szeret-^ tűk volna elmondani. Bízunk is benne, hogy megértették és igazat adnak nekünk. ló érzés hogy olmú,H a* jo érzés, jtem§ny tel. Jo:: érzés a viszontagságos időben;; is helytálló hivatásos gépko-i! csivezetőknek szívből gratu-* lálni. Éppen így szívből kí­vánjuk: álljanak helyt a most: következő időszakban, mi­előbb bonyolítsák le az el­maradt szállításokat, jussanak el személyi járataik a megye* legeldugodtabb falujába is, s kívánságunk egyben kérés is:$ közlekedjenek balesetmente sen! Onodvári Miklós * daság, gépállomás környékén nem akadna rendbehozni, csi­nosítani való! — Pedig a rend­szerető tsz-tagság, amely a kis, egyéni gazdaságára is büszke volt, ha úgy nézett ki, ahogyan rendes gazdához illett, bizo­nyára rendbehozná! A család­tagok is segítenének, még a legnagyobb dologidőben is sza­kítanának rá időt, ha a tsz-vezc- töségnek, a tsz-pártszervezet- nek, vagy éppen a KlSZ-veze- tőségnek eszébe jutna ez min­denütt A rendes tsz-központok, ma­jorok, gazdaságok, a példás kül­sejű állami gazdaságok még az idegen előtt is fokoznák a szo­cialista mezőgazdaság tekin­télyét. Csak. hát ehhez se kellene valamilyen felsőbb intézke­désre várni... * Mj egyénkben, az országgyű­* * lési képviselői- és ta- hácstagi jelölő gyűléseken több mint 24 ezer közérdekű prob­léma, javüslat hangzott el. Ezek nagy részére az illetékes járási, városi és községi taná­csok már reagáltak, egyes kér­dések, problémák megoldására megtették a szükséges intézke­déseket is. Sok javaslat meg­valósulása tőlünk, az egész la­kosság hozzáállásától, széles­körű társadalmi aktivitásától, tevékeny közreműködésétől függ. (Az elhangzott javaslatok megvalósulásának problémáira később részletesen is vissza­térünk.) * A z említett példák mind­ül egyike arra vall, hogy a társadalmi aktivitás helyes ér­telmezése, a közérdekű problé­mák megoldásában mindany- nyiunk öntevékeny részvétele meggyorsíthatja szocialista fej­lődésünket, szebbé, kelleme­sebbé, örömtelibbé teheti éle­tünket. Méltóbb környezetben ünnepelhetnénk új alkotásaink avatását, virágosabbá, kelleme­sebbé. vonzóbbá tehetnénk la­kásunk környékét, városunkat, községünket, szövetkezetünket, munkahelyünket — egymás életét. Csak mindenre kiter­jedő figyelem, „ukázt" nem váró öntevékenység és széles­körű baráti, jószomszédi, társa­dalmi összefogás kellene hozzá. Csépányi Lajos Budapesten íalálkoztak a borsodi építők társadalmi ösztöndíjasai a vállalat vezetőivel * A Borsod megyei Építőipari * Vállalat dolgozói a lakásépít- *kezések meggyorsítására, uaia- '' mint a munkák minőségének javítására egyre több új tech- $nológiai eljárást alkalmaznak. $lgy például az idén a közép- íés nagyblokkos építkezéseken * kívül Diósgyőrben áttérnek az i|öntött beton-házak készítésé­ire. Az új technológiák megis­merése és szélescbbkörű el­őterjesztése azonban az eddigi- inéi nagyobb szakmai művelt- *séjjet igényel dolgozóktól, ve­zetőktől egyaránt. jj. Ezért a vállalat munkahe- őlyein továbbképző szakmai itanfolyamokat rendszeresítet­itek, az új mérnökök kiképzé- ősére pedig társadalmi ösztön- ^dijat alapítottak. Társadalmi ő ösztöndíjjal jelenleg 15-en ta­hitiinak a különböző egyete- %mek építő-, közgazdász, gé- *pész és villamosipari tanszé- jjjícein. Ezekkel a fiatalokkal szerződést kötöttek, hogy is­kolai tanulmányaik befejezé­se után a miskolci és ózdi építkezéseken helyezkednek el. A fiatalok életét, munkáját ■}és fejlődését nagy figyelemmel kísérik. Így például elhatároz­ták, hogy a budapesti egyete- . meken tanuld társadalmi ösz- őtöndijasokat negyedévenként */e!fceresifc. Az első ilyen látogatásra * szerdán került sor. A vállalat igazgatója, főmérnöke és a személyzeti osztály vezetője a budapesti 22. sz. Építőipari Vállalat klubjában találkozott a borsodi ösztöndíjasokkal. A baráti beszélgetésre egyetemi tanárokat is meghívtak. A ta­nácskozáson ismertették a Borsod megyei Építőipari Vál­lalat eddigi munkáját, a mű­szaki fejlesztésben elért ered­ményeket és elmondották: a társadalmi ösztöndíjasoknak üzemi gyakorlatuk alatt olyan beosztást biztosítanak, amely legjobban segíti szakmai fejlő­désüket. Bejelentették azt is, hogy a vállalat jövőre már 21 fiatalnak ad társadalmi ösz­töndíjat. Előadás a MTESZ-bcn A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége borsodi intéző bizottságá­nak ipargazdasági bizottsága április 18-án délután 5-kor előadást rendez a MTESZ klubjában. Pogány Károly, a budapesti KGM Híradástechnikai Intézet munkatársa a következő 'té­mával foglalkozik előadásá­ban. Az ipari termékek mun­katermelékenységének mérése a termelési értékek kikapcso­lásával. Ipari és kereskedelmi vezetők tűzrendészet! értekezlete A Megyei Tűzrendészeti Osz­tályparancsnokság az ipari és kereskedelmi objektumok ve­zetőinek bevonásával 1963. áp- :rilis 9-én tűzrendészeti értekez­letet tartott, amelyen megtár- ^gyalták az ipari és kereske­delmi objektumok tűzrendé- .♦ szeli helyzetet. Az értekezlet foglalkozott továbbá az új tűzrendészeti rendelettervezettel, ismertetve azokat az előírásokat, ame­lyeknek végrehajtása a jövő­ben az ipari és kereskedelmi vezetők feladata lesz. Az értékelő-ismertető be­számolót élénk hozzászólások követték. A hivatásos J^kroun­Tcaszeretete, jóindulata, tése és segítőkészsége Pu* mutató. A fejünk felől elvo­nult kemény tél nem egy át­kaimat adott arra, hogy leg­többjükről, áutóbuszsoíőrökrol, személygépkocslvezetőkről, a különféle szállítási vállalatok: TEFU, ÉPFU stb. gépkocsive­zetőinek .hősies helytállásáról a legnagyobb elismerés hang­ján szóljunk. Nem is olyan régen volt, hogy méteres hótorlaszok zár­ták el az utaltat. A távolsági autóbuszok, ipari járatok ve­zetői azonban nem egyszer nekivágtak az útnak, lapátol­ták a havat; ha elromlott, 'or­dító hidegben is javították a kocsit, hogy a fontos ügyeit intéző utazóközönség, a bá­nyák, a gyárak dolgozói a le­hetőségekhez mérten mielőbb céljukhoz érjenek. Hány, meg hány esetben előfordult, hogy tűlórázniok kellett, fagyos- kodtak, nélkülöztek, dermedt ujjakkal markolták a kor­mánykereket, de mentek, men­tek, mert fűtötte őket a belső tűz: a kötelességtudat, a hiva­tásérzet. Midőn bányászaink soha nem tapasztalt helytál­lásáról beszélünk, ahogy a va­sárnapi műszakokban siettek a szénellátás gondjain segíte­ni, dicséret illeti azoknak az ipari járatoknak vezetőit is, akik sokszor űttalan utakon, tomboló hóorkánban szállítot­ták a vidékről bejáró dolgozó­kat. S nagyrabecsülésünk övezi mindazokat, akik az ár- és belvízveszély nehéz óráiban siettek a bajbajutottak segít­ségére. Itt, hogy úgy mond­jam, hadiállapotok voltak: a helyzet könyörtelenül paran­csolta, hogy akár 24 órát is a volán, mellett töltsenek, ázott, űttalan utakon hordják a ho­mokzsákokat, a követ, ment­sél: a lakosság ingóságait. Azokban a nehéz napokban ott láthattuk mindenütt a me­gye legkülönbözőbb részén lé­vő vállalatoktól átvezényelt kocsikat, megismerhettük a derék embereket, akik bundá­jukkal takarózva az autó ülé­sén aludtak, hideg koszion él­tek, de nem is igen aludtak, nem is igen ettek, hanem át­érezve a veszély nagyságát, segítettek, ahol csak tudtak. Nehéz és felelősségteljes munka a gépkocsivezetés. Sa­ját testi épségén túl közva- i gyonért, emberek életéért fe­lel, aki a volán mellé ül. Na­gyon kiegyensúlyozott, nagyon

Next

/
Thumbnails
Contents