Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-13 / 86. szám
Szombat, 19G3. április 13. ^‘”"-^a33E5ÖZSIHB Több mint negyedmillió forint értékű áru OTP hitellevélre Á Budapesti Csavarárugyár egyre fejlődő ongai üzemében néhány éve az akkori decentralizációs program eredményeként munkalehetőséghez jutottak a környékbeli falvak mint Ujcsanáios, Hernádné- meli, Hernádkak, összesen több mint 10 község lakói. Az idén is új részleggel bővülő üzemben ma már mintegy ötszáz férfi és nődolgozót foglalkoztatnak. A dolgozók, akiknek nagyobb része betanított munkás, mind otthonosabbak, gyakorlottabbak lesznek a szakmában. Ezt bizonyítja, hogy az üzem nemcsak tavalyi, hanem mostani, első negyedévi nagyobb kötelezettségét is teljesítette, s a munkások is megtalálták számításukat. Jól példázza ezt, hogy a dolgozóknak szinte ugrásszerűen megnövekedett az értékesebb áruk iránti vásárlási kedvük. Ez év első három hónapjában ugyanis több mint ötven dolgozó, valójában az üzem minden tizedik munkása, vásárolt OTP hitellevélre motorkerékpárt, konyha-, vagy szobabútort, te-; levíziót, általában ötezer forinton felüli értékű árut, amelyek együttes összege túlhaladja a negyedmillió forintot. BSZAKMAGYARORSZAG Borsával telepítik az új lucernásokat a Borsodi állami gazdaságok Borsod megyében mintegy 28 ezer holdon termelik az állat- tenyésztésben nélkülözhetetlen, magas fehérjetartalmú takarmányt, a lucernát. Az alacsony termésátlagok azonban nem tették gazdaságossá a termesztést és nem adtak megfelelő mennyiségű takarmányt sem. A lucernánál, amelyet nem egy, hanem 4—5 évre telepítenek, különösen fontos a magas terméshozam. A korábbi években a telepítés biztonságosabbá tételére és a gyomo- sodás elkerülésére több esetben vetették különböző vetőnövénnyel, árpával, zabbal, de a terméseredményt így sem sikerült növelni. Borsodban tavaly a Mezőnagvmihályi és a Nagymiskolci Állami Gazdaság új lucematelepítésénél borsóval történő felülvetést kísérleteztek ki, ami nagyszerűen bevált. A borsóval vetett lucerna, az aszályos év ellenére, öntözött területen csaknem ötszörös, nem öntözött területen is háromszoros termést adott holdanként. Az idén a borsodi állami gazdaságok az állatállomány takarmányszükségletének biz-: tosítúsára 3500 holdon telepítenek lucernát valamennyit^ borsó fclülvetéssel. A borsós!):' lucernát jól ápolt, gyomtala-; nul tartott földekbe, kapások: után, őszi mélyszántásba vetik. Holdanként 300—350 kilogramm különböző műtrágyát szórtak ki. A kertszerűen elmunkált táblákon először a lucerna magját tették a földbe, s 2—3 nap után a borsót. A borsós lucernát május végén, június elején már kaszálni tudják. Az így lekerülő borsó-zöldtömeg értékes, fehérjedús takarmányt ad, elsősorban a tejelő szarvasmarhák részére. Az állami gazdaságok példáját követve, a szakemberek útmutatása nyomán több mint félszáz borsodi termelőszövetkezetben is borsó felülvelés- sel telepítik már a lucernásokat. Figyelemmel, öntevékenyeit, összefogással... A zt hiszem, igaza volt an- *• nak az elvtársnak, aki a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén megjegyezte: — A Szakszervezetek Megyei Tanácsa gyönyörű, reprezenta- tíz épületbe költözött. Avathattuk volna az új szákházat méltóbb környezetben is, mint amilyenben avattuk. Csakhogy ehhez még egy kis társadalmi aktivitás kellett volna. * J árom a várost, amely már igazi, hamisítatlan tavaszi napfényben fürdik. A vasgyári kertes házak kertjében délutánonként egész családok serénykednek: tisztítják a gyümölcsfákat, égetik a giz- gazt, ásóznak. Megmozdult a kertészeit vállalat is: néhány helyen, a Bajcsv-Zsilinszky utcán, a Baross Gábor utcán és másütt már gereblyézik a szemetet, vetik a fűmagot, itt-ott virágot palántáinak, parkosítanak. Aránylag kevesen dolgoznak és lassan halad a munka. Ha így megy, lehet, hogy még május 1-re sem készülnek el mindenütt, hisz oly sok a tennivaló és annyira ráférne városunkra, hogy szebb legyen ... — Mennyivel előbb elkészülnének, mennyivel hamarább szebb lenne házunk tája, ha legalább csak saját lakásunk előtt magunk is segítenénk! Egy-két órácskát délutánonként ... Üj bérházaink környéke például sok helyen egészen gazdátlan, elhanyagolt. De a lakók teljes érdektelenséggel, legtöbb helyen jól érzik magukat abban a környezetben is. A parkosítással, a saját házak előtt szokásos és természetes tavaszi „kerti munkákkal” valakire várnak. Talán a városi, vagy a kerületi tanácsra, a kertészeti vállalatra, esetleg egymásra, vagy valamilyen égből pottyant csodára, varázslatra ... S a tavasz megjött végre! Ott, ahol a munkába, vagy munkából hazafelé igyekvő embereket, játszadozó gyermekeinket kora tavasztól késő őszig virágillatos park, esetleg játszótér fogadhatná, beérjük szikkadt, köves-kavicsos, rögös, gazos, rendezetlen, kopár környezettel... Pedig a szebb, a kulturáltabb mégis csak jobb lenne, és lehetne is saját, állami vagy szövetkezeti lakásaink előtt is. Csák valakinek vagy valakiknek a jó példa erejével meg kellene mozdulniuk... * A megyét járva, jónéhány ** tsz-ben, állami gazdaságban és gépállomáson megfordulunk. Az első benyomásokat az egész tsz-ről. állami gazdaságról, gépállomásról, a vezetőségről és a tagságról is a központ, a major külső képe adja. Ügy is szoktuk mondogatni: Madarat tolláról... téeszt majorjáról ... „ líi tudná' megmondani, hogy hány tsz irodájának, majorjának, gazdaságának környéke szemetes, rendezetlen és elhanyagolt? — Melyik állami gazA Bódva-völgyl vicinális helyett hamarosan expressz vonat közlekedik Agptclck—Jósvafő állomásig:. Naponta 384 méter új váfiányt fektetnek le a vasútépítők. Hősies rohammunka ez, hiszen a forgalom 3: majdnem zavartalan az építés ideit: jc alatt is. I. kép: Pásztor László művezető i sinhőmérséklelet méri. A marxizmus—feminizmus eszmei ofíenzivája címmel 1063. április 17-én délután fél 3 órai kezdettel kerül sor az MSZMP Miskolc városi Bizottsága Politikai Akadémiájának második előadására a városi pártbizotl3. kép: Mozgódaruval érkezik az ság III. emeleti nagy előadó-j termében. Az előadást dr. Bodnár Ferenc elvtárs, ajjj»cMfre«'ártott” vágányszakasz megyei pártbizottság titkára: tartja. Sofőrök dicsérete Ahol majd expressz közlekedik a vicinális helyett 2. kép: Bontják az elavult, régi vágányokat. i. kép: Nagyfokú a gépesítés, de azért még itt is akad „Hó rukk!*\ Sz. Gy. — P. S.) # csodára, ^ p * * sfc Ott, ahol ijí munkából S:,;V;: é. '"'V; éiéé ...IlláÉÉIi m f elelősségteljes^ nagyon ko-i. moly embernek kell lennie,* hiszen sbkszor elég egy rossz-' mozdulat, egy óvatlan félre- nézés és ... bekövetkezhet a helyrehozhatatlan tragédia. Manapság pedig, amikor egyre: több autó fut az országutakon, különösen nagy éberség-:: re, figyelemre, elő vigyázatra*; van szükség. A KRESZ-sza-j: bály — írott törvény, amelyeti! maradéktalanul be kell tartani. A hivatásos gépkocsivezetők legtöbbje évtizedes működésre tekinthet vissza. Elméleti fel-* készültségük sok hasznos gyakorlattal is párosul. Velük is előfordulhat azonban, hogy baleset éri őket, vagy ha nem, ők okoznak karambolt, beléjük hajt más. Figyelmeztessék, oktassák, tanítsák tehát egy-;; mást is. Saját érdekük és egy-l: ben valamennyiünk érdeke. A ' gyalogosok egy része fegyelmezetlen. Sok bosszúságot ■£ okoznak a gépkocsivezetőknek. Nem árt tehát, ha kultúrált, emberi hangon őket is figyelmeztetik. Higgyék el, többet használ ez. mint amikor fékcsikorgás és durva káromkodás közepette ocsmányságokat, szitkokat szórnak az emberek fejére. A megbecsülést, a tiszteletet vívják ki kultúrált magatartásukkal, emberséges viselkedésükkel is. S ha elvárják a gyalogostól, hogy betartsa a szabályokat, várják el és kívánják meg egymástól is, hogy lakott területen ne versenyezzenek az idővel, ne fröccsköljenek víztócsát mások ünneplő ruhájára. Gondoljanak arra, hogy ők sem ülnek mindig a volánnál, s milyen érzés az, amikor egy kolléga űz velük ilyen ízetlen tréfát. Nem, nem akarjuk az elis-* mérés hangját tompítani, del; bennünk voltak, bennünk él-*! nek ezek az észrevételek és kívánságok. Ezeket is szeret-^ tűk volna elmondani. Bízunk is benne, hogy megértették és igazat adnak nekünk. ló érzés hogy olmú,H a* jo érzés, jtem§ny tel. Jo:: érzés a viszontagságos időben;; is helytálló hivatásos gépko-i! csivezetőknek szívből gratu-* lálni. Éppen így szívből kívánjuk: álljanak helyt a most: következő időszakban, mielőbb bonyolítsák le az elmaradt szállításokat, jussanak el személyi járataik a megye* legeldugodtabb falujába is, s kívánságunk egyben kérés is:$ közlekedjenek balesetmente sen! Onodvári Miklós * daság, gépállomás környékén nem akadna rendbehozni, csinosítani való! — Pedig a rendszerető tsz-tagság, amely a kis, egyéni gazdaságára is büszke volt, ha úgy nézett ki, ahogyan rendes gazdához illett, bizonyára rendbehozná! A családtagok is segítenének, még a legnagyobb dologidőben is szakítanának rá időt, ha a tsz-vezc- töségnek, a tsz-pártszervezet- nek, vagy éppen a KlSZ-veze- tőségnek eszébe jutna ez mindenütt A rendes tsz-központok, majorok, gazdaságok, a példás külsejű állami gazdaságok még az idegen előtt is fokoznák a szocialista mezőgazdaság tekintélyét. Csak. hát ehhez se kellene valamilyen felsőbb intézkedésre várni... * Mj egyénkben, az országgyű* * lési képviselői- és ta- hácstagi jelölő gyűléseken több mint 24 ezer közérdekű probléma, javüslat hangzott el. Ezek nagy részére az illetékes járási, városi és községi tanácsok már reagáltak, egyes kérdések, problémák megoldására megtették a szükséges intézkedéseket is. Sok javaslat megvalósulása tőlünk, az egész lakosság hozzáállásától, széleskörű társadalmi aktivitásától, tevékeny közreműködésétől függ. (Az elhangzott javaslatok megvalósulásának problémáira később részletesen is visszatérünk.) * A z említett példák mindül egyike arra vall, hogy a társadalmi aktivitás helyes értelmezése, a közérdekű problémák megoldásában mindany- nyiunk öntevékeny részvétele meggyorsíthatja szocialista fejlődésünket, szebbé, kellemesebbé, örömtelibbé teheti életünket. Méltóbb környezetben ünnepelhetnénk új alkotásaink avatását, virágosabbá, kellemesebbé. vonzóbbá tehetnénk lakásunk környékét, városunkat, községünket, szövetkezetünket, munkahelyünket — egymás életét. Csak mindenre kiterjedő figyelem, „ukázt" nem váró öntevékenység és széleskörű baráti, jószomszédi, társadalmi összefogás kellene hozzá. Csépányi Lajos Budapesten íalálkoztak a borsodi építők társadalmi ösztöndíjasai a vállalat vezetőivel * A Borsod megyei Építőipari * Vállalat dolgozói a lakásépít- *kezések meggyorsítására, uaia- '' mint a munkák minőségének javítására egyre több új tech- $nológiai eljárást alkalmaznak. $lgy például az idén a közép- íés nagyblokkos építkezéseken * kívül Diósgyőrben áttérnek az i|öntött beton-házak készítéséire. Az új technológiák megismerése és szélescbbkörű előterjesztése azonban az eddigi- inéi nagyobb szakmai művelt- *séjjet igényel dolgozóktól, vezetőktől egyaránt. jj. Ezért a vállalat munkahe- őlyein továbbképző szakmai itanfolyamokat rendszeresítetitek, az új mérnökök kiképzé- ősére pedig társadalmi ösztön- ^dijat alapítottak. Társadalmi ő ösztöndíjjal jelenleg 15-en tahitiinak a különböző egyete- %mek építő-, közgazdász, gé- *pész és villamosipari tanszé- jjjícein. Ezekkel a fiatalokkal szerződést kötöttek, hogy iskolai tanulmányaik befejezése után a miskolci és ózdi építkezéseken helyezkednek el. A fiatalok életét, munkáját ■}és fejlődését nagy figyelemmel kísérik. Így például elhatározták, hogy a budapesti egyete- . meken tanuld társadalmi ösz- őtöndijasokat negyedévenként */e!fceresifc. Az első ilyen látogatásra * szerdán került sor. A vállalat igazgatója, főmérnöke és a személyzeti osztály vezetője a budapesti 22. sz. Építőipari Vállalat klubjában találkozott a borsodi ösztöndíjasokkal. A baráti beszélgetésre egyetemi tanárokat is meghívtak. A tanácskozáson ismertették a Borsod megyei Építőipari Vállalat eddigi munkáját, a műszaki fejlesztésben elért eredményeket és elmondották: a társadalmi ösztöndíjasoknak üzemi gyakorlatuk alatt olyan beosztást biztosítanak, amely legjobban segíti szakmai fejlődésüket. Bejelentették azt is, hogy a vállalat jövőre már 21 fiatalnak ad társadalmi ösztöndíjat. Előadás a MTESZ-bcn A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége borsodi intéző bizottságának ipargazdasági bizottsága április 18-án délután 5-kor előadást rendez a MTESZ klubjában. Pogány Károly, a budapesti KGM Híradástechnikai Intézet munkatársa a következő 'témával foglalkozik előadásában. Az ipari termékek munkatermelékenységének mérése a termelési értékek kikapcsolásával. Ipari és kereskedelmi vezetők tűzrendészet! értekezlete A Megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokság az ipari és kereskedelmi objektumok vezetőinek bevonásával 1963. áp- :rilis 9-én tűzrendészeti értekezletet tartott, amelyen megtár- ^gyalták az ipari és kereskedelmi objektumok tűzrendé- .♦ szeli helyzetet. Az értekezlet foglalkozott továbbá az új tűzrendészeti rendelettervezettel, ismertetve azokat az előírásokat, amelyeknek végrehajtása a jövőben az ipari és kereskedelmi vezetők feladata lesz. Az értékelő-ismertető beszámolót élénk hozzászólások követték. A hivatásos J^krounTcaszeretete, jóindulata, tése és segítőkészsége Pu* mutató. A fejünk felől elvonult kemény tél nem egy átkaimat adott arra, hogy legtöbbjükről, áutóbuszsoíőrökrol, személygépkocslvezetőkről, a különféle szállítási vállalatok: TEFU, ÉPFU stb. gépkocsivezetőinek .hősies helytállásáról a legnagyobb elismerés hangján szóljunk. Nem is olyan régen volt, hogy méteres hótorlaszok zárták el az utaltat. A távolsági autóbuszok, ipari járatok vezetői azonban nem egyszer nekivágtak az útnak, lapátolták a havat; ha elromlott, 'ordító hidegben is javították a kocsit, hogy a fontos ügyeit intéző utazóközönség, a bányák, a gyárak dolgozói a lehetőségekhez mérten mielőbb céljukhoz érjenek. Hány, meg hány esetben előfordult, hogy tűlórázniok kellett, fagyos- kodtak, nélkülöztek, dermedt ujjakkal markolták a kormánykereket, de mentek, mentek, mert fűtötte őket a belső tűz: a kötelességtudat, a hivatásérzet. Midőn bányászaink soha nem tapasztalt helytállásáról beszélünk, ahogy a vasárnapi műszakokban siettek a szénellátás gondjain segíteni, dicséret illeti azoknak az ipari járatoknak vezetőit is, akik sokszor űttalan utakon, tomboló hóorkánban szállították a vidékről bejáró dolgozókat. S nagyrabecsülésünk övezi mindazokat, akik az ár- és belvízveszély nehéz óráiban siettek a bajbajutottak segítségére. Itt, hogy úgy mondjam, hadiállapotok voltak: a helyzet könyörtelenül parancsolta, hogy akár 24 órát is a volán, mellett töltsenek, ázott, űttalan utakon hordják a homokzsákokat, a követ, mentsél: a lakosság ingóságait. Azokban a nehéz napokban ott láthattuk mindenütt a megye legkülönbözőbb részén lévő vállalatoktól átvezényelt kocsikat, megismerhettük a derék embereket, akik bundájukkal takarózva az autó ülésén aludtak, hideg koszion éltek, de nem is igen aludtak, nem is igen ettek, hanem átérezve a veszély nagyságát, segítettek, ahol csak tudtak. Nehéz és felelősségteljes munka a gépkocsivezetés. Saját testi épségén túl közva- i gyonért, emberek életéért felel, aki a volán mellé ül. Nagyon kiegyensúlyozott, nagyon
