Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-10 / 83. szám

Swsrfa* M63. április 10.

ensMcnftOTAnossMo

Önkéntes rendőrök

— Miért vállaltam?

Ez a kérdés feltehetően nem csupán dr. Wirts Ferenc szakállatorvosban fordult meg, hanem mindazokban a borsodi munkásokban, tsz-parasztok- ban, pedagógusokban, akik az önkéntes rendőrök soraiba léptek. Es az is bizonyos, hogy Várnái István, Havas Tibor Gulyás Ferenc, Csillag Ignác, Cseh András, Herczeg Gyula, Nyír falusi Elemér és mind a többiek nevében is válaszolt a maga feltette kérdésre a Bor- sod megyei önkéntes rendőrök hétfőn tartott, szép élményekkel es értékes tanulságokkal szolgáló tanácskozásán:

— Belső meggyőződésből, a dolgozó népünk iránti tiszteletből és szeretetből, azért, hogy a magam szerény munkájával is hozzájárul- íak a közrend, a közbizton- sag erősítéséhez, a szocialista együttélés szabályainak betartásához, a szocialista törvényesség megszilárdításához.

, ®, önként vállalt fel- adatok,indítéka mindig az erős közösségi érzés, a fejlett közösségi tudat, a szocialista eszmék es célok realizálásának szándéka. Ez a realizálás nem elsősorban^ országraszóló, világot- rengető, hősi cselekedetekkel, soha nem volt, kimagasló teljesítményekkel történik, hanem sokkal inkább egyszerű, hétköznapi teltekleel. Azoknak gazdagságából épül és bontakozik ki az új világ.

Ez jár eszemben, amikor cendvai József elvtárs, rendőr- aleziredes, a Borsod Megyei Fő- vapitanyság vezetője gazdag mv, tat.ást nyújtó beszámo- Japan néhány megragadó ese- - . ismertet az önkéntes rendőrök munkájából. Tálján Jó- tf®/®»» Balázs Béláét. Mátrai aiet, akik ygy-egy ilyen eset- •ia tanúsított bátorságukkal, áldozatkészségükkel, lelkiismeretességükkel bizonyították, hogy szolgálatban vagy szolgálaton^ kívül nagyon komolyan ««a* föl társadalmi köteles- ^^h tdt.ós immár nem csupán

beKdeÍ, ekben »««fogalmazóit -P /ancs számukra o nép

életrend ’ hanem életstílu£ iáik ieen’ úétköznap' > . mindennapjaik eleven alkotó része. en>

Tanulás és helytállás

lanácsko?á.son sok szó esett az önkéntes rendőri

máidéi ?mber- és jellemfor- Ealrnai]3 ar°l Találóan fo- lánrin te %'X meg Csépányi

u»tudnlk’ blz1°hsagot csak azok mPP. , . megteremteni, akik ilven k 1S feddhetetlenek. S ha borsofüZOm?0,n!'K>1 vizsgáljuk helvnm.'.^?nkentes rendőre

retekkel, hogy feladatulcat minél színvonalasabban tudják ellátni. Területüket jól ismerő, logikusan gondolkodó, korszerű ismeretekkel rendelkező emberekre van szükség! Az alap ehhez jó. Az önkéntes rendőri állomány • iskolai végzettség szerinti összetétele kielégítő, ami szintúgy fontos: az állományt politikai érettsége, szilárdsága, magasfokú fegyelmezettsége, helytállása, szolgálatvállalása alkalmassá teszi feladatainak jó megoldására.

A társadalmi önigazgatás fontos eleme

lAz önkéntes rendőri szervezetet a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa már 1955-ben életrehívta, erőteljes fejlődése azonban szorosan összefügg az elmúlt esztendőkben végbement mélyreható társadalmi átalakulással. Ezt a kérdést világította meg a tanácskozáson résztvevő Pap János elvtárs, belügyminiszter; az önkéntes rendőri intézmény alapját az adja — hangsúlyozta —, hogy leraktuk a szocializmus alapjait és alapvető társadalmi fordulathoz érkeztünk. Ebben keresendő az oka annak, hogy éppen az elmúlt esztendőkben vált nagyon életképessé az önkéntes rendőri szervezet. Fon' tos eleme ez a szervezet a tár sadalmi önigazgatásnak. Jelentős segítséget nyújt annak a feladatnak mind jobb megoldásához, amely ma a rendőrségi munka középpontjában áll: a bűnözések megelőzéséhez.

Az önkéntes rendőri szervezet társadalmi vonatkozásaival Lendvai József elvtárs is behatóan foglalkozott beszámolójában. Társadalmunk fejlődésének fontos mutatója — mondotta —, hogy mindinkább szűkül azoknak köre, akik törvényeink ellen, a szocialista együttélés szabályai ellen vétenek, aldk kezet emelnek a fennálló társadalmi rendre, a nép vagyonára, akik tudatosan veszélyeztetik az élet- és vagyonbiztonságot.

Szocialista társadalmunk jellegéből következik, hogy a kapitalista országokkal szemben nálunk a bűnözés állandóan csökken, mert a kizsákmányolás megszűntével, a szocialista szemlélet, a szocialista erkölcsi és politikai normák általánossá válásával fokozatosan megszűnik a bűnözés társadalmi és gazdasági alapja is. Persze a bűnözés a mi szocializmust építő társadalmunkban is jelen van és még hosszú ideig jelen lesz. A bűnözés okai nem a mi társadalmunkban, hanem a múltban keresendők. A régi világ maradványai, a kapitalizmus eszméi még ma is hatnak az emberek egy részének tudatára.

— A fejlett szocialista társadalom építése magasabb követelményeket támaszt az állam igazgatási szervekkel, ezen be lül a rendőrséggel szemben is. A magasabb követel mén veknek azonban csak akkor tu dunk eleget tenni, ha tovább emeljük a rendőri munka színvonalát, a bűnözés elleni aktív harcba a társadalom széles rétegeit is bevonjuk, ha munkánk során még bátrabban támaszkodunk a dolgozó tömegekre, igényeljük aktív részvételüket az egész közösség érdekeit szolgáló megelőző, felderítő, közrendi és közbiztonsági feladatok megoldásában. A közrend és közbiztonság fenntartásában, a közrendvédelmi munka társadalmasításában jelentős lépés volt az önkéntes rendőri szervezet létrehozása. A lakosság széles rétegei egyre aktívabban nyújtanak segítséget a belső rend biztosításában és mint önkéntes rendőrök, fáradságot nem kímélve, segíük a rendőrség munkáját.

Nap nap ntán valami többlet...

A borsodi önkéntes rendőrök legjobbjai, akik az elmúlt esz- tendöben kiváltképpen ki' emelkedtek bátor, becsületes, odaadó munkájuklcal. most kissé megilletődve, ünnepi öltözékben ülnek a tanácskozáson. és meghatottan veszik át a kitüntetéseket a miniszter elvtárstól, majd az elismerés és megbecsülés kedves jutalmait a megyei rendőrfőkapitánytól, továbbá dr. Papp Lajos elvtárstól, a megyei tanács elnökétől, s a borsodi nagyüzemek igazgatóitól.

Munkások, tsz-parasztok, értelmiségi és más dolgozók járulnak az elnöki asztalhoz. Olyan emberek, akik a munka front,ján és magánéletükben is példásan helytállnak. Olyan emberek, akik nap nap után valami föbbletet is adnak a hazának.

önkéntes rendőrök.

Aid átnyújtotta nekik a jutalmat és kezet fog velük, így szól:

— Jó egészséget és további

szép sikereket!

ök pedig mindannyian ezt válaszolják, — halkan, de nagyon öntudatosan és igaz, őszinte meggyőződésből, amelynek oly sok tettel adták már tanúbizonyságát:

— A dolgozó népet szolgálom.

Sárközi Andor

Parkosítás

A Miskolci Kertészeti Vállalat dolgozói

csinosítják városunkat.

(Foto: Szabados Györgyi

Negyvenöt lakással tőik a tervezettnél

A Borsod megyei Építőipari Vállalat munkahelyein a rendkívüli téli időjárás mintegy 35 millió forint értékű termelési kiesést okozott. Az elmaradás mielőbbi pótlására a műszaki vezetők számos in tézkedést vezettek be, a dolgozók pedig széleskörű munkaversenyt kezdeményeztek. Vállalták, hogy november 30-ig 1425 lakást adnak át. és éves tervüket december 23-ig befejezik.

Ezekben a napokban már több mint ezer lakás építésén munkálkodnak. A folyamatos termelést azonban megnehezíti a nagyfokú létszámhiány. A vállalatnak több mint 700 új dolgozóra volna szüksége, és eddig, nagyobbrészt vidékről, csak 220-at sikerült felvenni. Ezért a műszakiak a munkált tökéletesebb megszervezésére törekedtek. Így például egy-egy sürgős részfeladat elvégzésére a vállalat nagy szakmai gyakorlattal rendelkező törzsgárdáj ából brigádokat alakítottak és megkérték őket a kiadott munkák határidő előtti elvégzésé- . Ilyen törzsgárda brigád dolgozik többek között Özd- Bolyokon és Tárcái községben: 36 lakás alapozásán, Miskolcon pedig a Győrikapui gyógypedagógiai, valamint a 16 tantermes általános iskola építését KISZ-brigádok

vették át, vállalva a tél okozta elmaradások mielőbbi behozását. A munkák meggyorsítására hétfő reggeltől több helyen, így például a diósgyőri Kilián-déli lakótelepen, a középblokkgyártó üzemben, a miskolci Magyal"—Szovjet Barátság téren és a Dezsőíi utcában 2, illetve 3 műszakos termelést vezettek be. Ezeken a helyeken több mint 60o lakás épül és ebből 500 otthont

j szalagrendszerrel készítenek; Gondoskodtak arról is, hogy a hiányzó munkaerőt na- gyobbfokú gépesítéssel pótolják. Ezért a második negyedévben hat új toronydarut és ■számos kisgépet állítanak a termelés szolgálatába. Az intézkedésekkel a második negyedévié a maguk által tervezett 507 lakás helyett a bor- sodi építők 553 új otthont kívánnak átadni.

Mcgjclcut a miskolci városrendezési ankétok harmadik kötete

A MTESZ Borsod megyei Intéző \Bizottságának kezdeményezésére a 18 tagegyesület legjobb szakembereiből 1957- ben munlcabizottság alakult. A munkabizottság célja volt; társadalmi segítséget nyújtani Miskolc Város Tanácsának a városfejlesztéssel Icapcsolatos kérdések megoldásában. . A munkabizottság először a városrendezési kérdéseket vizsgálta meg, s erről 1957-ben országos ankéton számolt be. A vizsgálódás következő szakaszában a város energia- és közműfejlesztési kérdéseit tárgyalták meg ugyancsak országos ankét során. Mindkét tanácskozás anyagát könyvatak- ban is megjelentették.

A munkabizottság feladat1 körének harmadik területe a

. _____., uiuiumei állapit-^

h

atjuk meg, hogy beváltották e a hozzájuk fűzött reményeket.?

önmagunk nevelése manap-< eág minden területen temérdek^ tanulást is foglal magában. Az* élet ritmusának meggyorsulásai és szocialista épi tőmunkánk' mindinkább szakértelmet, hozzáértést, jártasságot követelj tőlünk. És az is jó dolog, hogy< az önkéntes rendőrök, akik szabadidejük jelentékeny részét áldozzák ennek a munka-1 nak — szívesen fogadják ok-* tatóikat, akik felvértezik őkety a legalapvetőbb rendőri isme-3 ----o------J

c> az élelmiszer-ellátás husvétra

p, Belkereskedelmi

az<

kedelmi és a? Élelmezésügyi Minisztérium ban kapott tájékoztatás sze Tint a kereskedelem felkészült a húsvét előtti csúcsforgalom1? ra. Az édesipar felkészülésé-^ nek méreteire jellemző, hogy* csupán a sztaniolos csokoládé-o figurákból a múlt évi tizenkét? Vagon helyeit tizenhét vagon-J hal került boltokba. Tojás-? drazséból ötvenhét vagonnal* áll a vásárlók rendelkezésére.? Március vége felé feltűntek aj kirakatokban a sonkák és más? füstölthúsok is. Az egész or-J szagban pedig majdnem egy-** millió kiló került boltokba. A* hagyományos húsvéti locsol-é kodáshoz a kereskedelem öt- *>v'inyolc féle illatból S0 ezeré «tér kölnivízről, parfőmrőlj gondoskodott. Sokféle márkást külföldi parföm is kapható.

H

ivatalosan keskenynyomtávú vasút a neve, a Bodrogközben azonban egyszerűen csak kisvonatnak mondja mindenki, már vagy 50 év óta. Nemcsak Borsodnak, hanem az országnak is a leghosszabb kisvonatja. Egyvégtében 95 kilométer a pályája. Zemplénagárdról indul, és bekalandozva a Bodrogköz lapályait, Sárospataknál érinti Hegyalját, majd Sátoraljaújhely után a ^Hegyköz illatos fenyvesei közt kanyarogva nagy dc.hogás közben érkezik meg a végállomásra, Füzérkomlósra. Néhány skatu- lyányi kocsija van mindössze. Így olyan az egész szerelvény, mintha egy képeskönyvből vágták volna ki.

De igen nagy áldás ám ezen a vidéken! Hiszen naponta ezer meg ezer embert visz be a széles tanyavilágból Sárospatakra, Sátoraljaújhelyre.

Az az idős néni, akivel a minap együtt utaztunk a kisvonaton, már hazatérőben volt Üjhelyből. Egy harminc év körüli fiatalember ült vele szemben, aki — amint később kiderült — árukísérő a városban. Látogatóba megy a szüleihez az egyik bodrogközi faluba. Azt sem volt nehéz kihámozni a férfi szavaiból, hogy pár évvel ezelőtt „disszidált” hazulról Miskolcra a tsz elől. A vonat kényelmesen ballagott, s a néni lassan beszédbe elegyedett a szomszédaival. Ügy,, mint odahaza szokott vasárnap délután a kis- Padon. Eleinte csak olyan általános dolgokról, hogy bizony jó, hogy vége már ennek a hosszú télnek. S milyen szerencse, hogy a tsz-eknek vannak öntöző- berendezéseik, szivattyúik, milyen hamar letakarították velük a meggyűlt hólevet az ősziekről.

Nemsokára azt is megtudtuk, hogy 57 éyes. még javában dolgozik odahaza, az Új Életben, a 140—150 egységet minden, évben megkeresi. Az ura rendes tag, az ő keresete 300—350 egységre rúg. Húsz

forintot kapnak előlegbe, pontosan fizetik minden tizedikén. Zárszámadáskor 42 forint 44 fillér volt náluk egy-egy munkaegység értéke. Azért csak ennyi, mert tavaly nagyon sokat építkeztek, és teljesen gépesítették a gazdaságukat. Jó tsz az övék. régi is, több mint tízéves.

— Nohát, akkor mikor volt jobb mama — szegezte a néninek a kérdést némi hallgatás után az árukísérő —, nos, mikor volt jobb: most vágj' régen, amikor még megvolt a 12 holdjuk?

r=

DCiwőíiat&íi,-_i

A néni cseppet se jött zavarba a váratlan kérdéstől. Minket jobban meglepett, s kíváncsian vártuk a válaszát.

— Hallgasson csak ide — kezdte nyugodtan, miközben igazított egyet álla alatt a fekete kendő kötésén. — Van két lányom meg egy fiam. Égjük sincs már nálunk. A nagyobbik lányom Üjhelybe ment férjhez egy rádióműszerészhez. Mind a ketten dolgoznak a férjével együtt, szépen keresnek. Most jövök tőlük, egy kis kóstolót vittem nekik a disznóölésből. Ez már a második hízó volt. az elsőt karácsonyra vágtuk, a másodikat most húsvétra. A másik lányomat egy falubeli vette el. Parasztfiú volt, de a tsz-ben traktoros lett. A fiam is kitanulta a traktorossá got Szabadszálláson. Mind a ketten az Üj Életben dolgoznak, 700—800 egységük van az asszo- nj’okéval együtt.

— Jó, jó — szólt közbe a fiatalember — csak azt mondja meg, mama, mikor volt jobb: régen vagy most?

A fejkendős nérri, mintha ügyet se

város idegenforgalmi, fürdőzési, valamint ezzel összefüggésben kereskedelmi és zöld- területi kérdéseinek és a városépítési feladatoknak vizsgálata volt. A munkabizottság a harmadik ankéton, 1961-ben ismertette ezt a kérdéscsoportot országos szakértők bevonásával. Az ankét anyaga könyvalakban április 4 tiszteletére jelent meg.

A városrendezési ankét harmadik kötete felöleli többek között Miskolc idegenforgalmával és annak fejlesztésével összefüggő, különösen a bükki üdülőhelyek kiépítésére vonatkozó elképzeléseket és lehetőségeket. a híres miskolci fürdők, mint többek között Miskolc-Tapolca fejlesztésével és vízellátásával kapcsolatos kérdéseket, Miskolc zöld- í területének kialakításával, sportlétesítményeivel, a kulturáltabb Miskolc műszaki feltételeinek kialakításával és a város építészeti kérdéseivel összefüggő elképzeléseket.

A 260 oldalas, több mint száz ábrával és képpel illusztrált kiadvány orosz, német, angol nyelvű összefoglalást is tartalmaz és felöleli a Miskolc városrendezési és várostörténeti kérdéseivel foglalkozó művek bibliográfiáját is.

t Fejlődik A hód község

♦ A közelmúltban , Abód köz- J ség tanácsa, s a tömegszervezzetek vezetői, a lakosság vé- J lemenycnek meghallgatása f után, határozatot hozott az £ idei községfejlesztési mun- O kákról. A községfejlesztési falapból 'mintegy 600 métemj'i S kőburkolatú utat építenek.

J Felújítják a tanácsházát, az > orvosi rendelőt és a váró- ? termet, s új tűzoltószertárat J építenek, — mindezt állami

♦ hitelből. Tervbe vették a köz- J ségben levő vízlevezető áriflfc" O rendezését, s a patak szabá- J lyozását. Ezt a munkát a la- O kossá g teljes egészében társa- ?tíalmi munkában végzi majd Jel.

♦ A felajánlások összeszámolj lása után megállapították; |jhog.v égj' főre mintegy 60 ío- v rint értékű társadalmi mun- t ka jut. A község lakói ver- J senyre hívták ki az edelényi ? járás valamennyi községét.

akarna vetni a kérdezősködésre, tovább folytatta:

— Az itthoni gyermekeim házat építettek maguknak a saját keresetükből meg égj' kis takarékkölcsönből. Igaz, az építőbrigád is segített nekik, de így csinálja minden tsz-tagnak, nálunk ez a szokás. Aztán gyönyörű bútort, rádiót vettek maguknak. Külön vagont kellett bérelni, az hozta el Patakról. Most televízióra spórolnak, mert nagyon szeretik nézni. Kicsit messze laknak a tsz-klub- tól, ígyhát kényelmesebb lesz nekik. Hamarosan meg is veszik, ígj' mi hol az egj’ikhez, hol a másikhoz fogunk járni az .emberemmel televíziózni. Az újhelyi lányomnak pedig a ruha a mániája. Magára akasztaná a csillagot az égről. Az ura mcgcsak neveti, amikor szidom érte. „Nem baj, mama, hadd legj'en szép nekem Annuska.” Nohát, ilyenek ezek a mai fiatalok! Nem fognak ezek talán sohse megkomolyodni.

— Értem, értem — türelmetlenkedett az útitárs —, de még mindig nem válaszolt a kérdésemre, néni.

— Dehogyis nem — csattant fel a néni hangja —, én bizony a maga kérdésére feleltem, csak érteni kell a szóból, meg tudni kell szorozni. Mert ugj'e. Üjhely- ben két kereső, nekünk az urammal vagy 500 egységünk, a fiaméknak, vő- méknek megint vagy 700—800 egység. Nohát szorozza be negyvenkettővel, és mindjárt kijön a felelet a maga kérdésére. Mert ha tsz-ben is a földünk, de sokkal jobban élünk, mint azelőtt...

Azzal, mint akinek nincs több monM danivaló.ia erről a témáról, újra igazít egyet a kendő bogán, és nézi-nézi az ablakon át a bodrogközi tájat, amelyik sík. mint az asztal, s fölötte már it* is, ott is selj'mesen lobogtatja pici, zöldellő zászlócskáit a sarjadzó élet

(h. j.)