Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

_Vasárnan, 1963. április %

ESZAKMAGYARORSZAG

s

A beruházási tevékenységről és a feladatokról

napunk munkatársa beszélgetett Kádár László elv társsal, a Magyar Beruházási Bank Borsod megyei fiókjának' Igazgatójával. Az elhangzottakat az alábbiakban közöljük.

A közvélemény egyre nagyobb érdeklődéssel figyeli a kis és nagy építkezéseket, beruházásokat Ha a tervezők, a beruházók és a kivitelezők valami csodálatos készülék segít, ségével meghallhatnának minden véleményt munkájukról, nagyon meglepődnének. A szakemberek által laikusnak tartott dolgozók is kritikusan mérlegelik, mit, hova, hogyan és/miért építenek. Ez érthető. Az emberek tudják, megértették, hogy népgazdaságunk, és az egyes ember sorsának alakulása, fejlődése jelentős mértékben attól is függ, milyen hatékonyan és mennyire ered- mériythozóan használjuk fel a rendelkezésre álló eszközöket.

Olcsóbban, jobban, korszerűbben

Az ipari termelésben kialakulóban lévő szemléletet, a világszínvonalra való törekvést, a beruházások műszaki tervezésénél gyakran még nem veszik kellően figyelembe. Minden ország népe bizonyos mértéltig így, vágj’ úgy össze van kötve a világpiaccal. A szocialista és a tőkés országok közötti békés gazdasági verseny valójában nagyon kemény és szívós harc. Á versenyben nagyon lényeges: ki dolgozik termelékenyebben, ki termel olcsóbbat, jobbat, korszerűbbet. A világpiacon soha nem vesznek tőlünk árut azért, mert az az LKM-ben, Ózdon, vágj’ a Diósgyőri Gépgyárban készült, hanem csakis azért és altkor, ha az vetekszik a nyugati monopóliumok termékeivel, vagy túlszárnyalja azt. De nemcsak Nyugaton, hanem a KGST-ben is elsőrendű követelmény, hogy termékeink elérjék a világszínvonalat. És ahhoz, hogj’ a békés gazdasági versenyben Borsod ipara is segítse hazánk sikeres szereplését, sok függ a beruházásoktól is. A beruházá- . . soknak a, párt és a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit kell szolgálnia, a békés gazdasági verseny egyik leghatékonyabb eszközének kell lennie. Ennek megfelelően a tervezésnél nagy figyelmet kell fordítani a beruházásolt korszerűségére, a technológiára, a munka termelékenységének követelményeire. A kialakult helyzet megkívánja, hogy még inkább figyelembe vegyük, hogy a beruházás közvetve vagy közvetlenül hogyan szolgálja még

prpr1iv.A---- ’ ’

h

assunk. Az ipar szerkezeti átalakításában közvetve részt vesznek megyénk kohászati és gépgyártó üzemei is.

Az elmúlt évben Borsodban mintegy 3,5 milliárd forint értékű beruházást vettünk tervbe. E nagy volumenű beruházás mintegy háromnegyed része az ipar fejlesztését szolgálta. Jelentős összegeket fordítottunk a mezőgazdaság korszerűsítésére. és a lakásépítkezésekre is. Bár az elmúlt évi feladatok egyötöddel nagyobbak voltak az előző évinél, mégis örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tavalyi erédménj’ kedvezőbb volt a korábbi éve-, kénél. Megyénkben az éves beruházási tervet közel 100 százalékos mértékben teljesítettük. Többek között felépült Mádon a hazai ásványkincsünket értékesítő új bentonit őrlőmül, megépült a Miskolc energiaellátását javító központi transzformátor állomás, befejeztük a földgáznak Miskolcra való bevezetésével kapcsolatos beruházásokat és nem utolsósorban állami erőből felépült 2000 lakás.

Hibák, amelyeket meg kell szüntetni

A beruházásokban elért szép eredmények mellett, sajnos, vannak negatív jelenségek is. Egy sereg hiba, visszásság még az elmúlt évben is akadályozta a hatékonyabb, gazdaságosabb, tervszerűbb beruházás megvalósítását. Az előrehaladás sokszor elmarad a kívánttól, a tervezettől. Van néhány elhúzódó építkezés, ezek egy része a néhány év előtti túlfeszített tervezésből maradt ránk örökségül. Jelentősebb beruházásaink átlagosan 6 év alatt készülnek el. Ennek az a következménye, hogy esetenként nem tartunk lépést a követel- ményekkel. Van létesítménjr, amely még fel sem épült teljesen, máris szükségessé válna korszerűsítése, más esetben, hogy a termelés gazdaságos legyen, bővítése.

Feltétlenül javítani keTl a beruházások műszaki előkészítését., a tervellátást. A nem kielégítő előkészítés akadályozza a kivitelezést. Ez a beruházási költségek emelkedéséhez, az építkezések elhúzódásához vezet, amelyből jelentős népgazdasági kár származik. Az elmúlt évben például a Berentei Vegyiművek PVC-üzemének építését be kellett volna fejezni. A beruházás, nagyrészt az említett hibák következtében elhúzódott, és a fontos mű-1

anyag gyártását ez év elején nem kezdhették meg. Az elmúlt év tapasztalatai arra intenek, hogy jobban kell törekedni a beruházások tervszerű megvalósítására. A tavalyi, átlagosan kedvező tervteljesítés ugyanis úgy alakult, hogy egyes beruházásoknál, például a TVK nitrogénműtrágyagyáránál, jelentősen túlteljesítették a tervet, ugyanakkor másutt lemaradások következtek be. Jobban fel kell használni a lakásépítésre szolgáló összegeket is.

Gyorsítsuk meg a beruházásokat!

Az idei beruházások az előző évihez képest jelentősen, mintegy 10 százalékkal nőnek. Mintegj’ 146 jelentősebb beruházást végzünk, s ebben van egy tucatnyi „zöldlámpás”, azaz kiemelt beruházás. Ez évben többek között négy jelem lösebb üzemet kell felépítenünk: a Berentei Vegyiművet, a Zsolcai Épületelemgyárat, a Berentei Könnyűbetongyárat, a Sátoraljaújhelyi Fémlemezipari Üzemet. Általános tapasztalat, hogy új üzemeinknél egy évre van szükség, amíg az üzemmenet zavartalanná válik, s a szakemberek a technológiát alaposan megismerik. Ennek következtében a kapacitásnak a tervezett szintre való felfutása időben elhúzódik. Feltétlenül gondolkozni kell azon, mit lehet és mit kell tenni, hogy ezt a hosszúra szabott felfutási időt lecsökkentsük.

Az élet azt kívánja, hogy gyorsítsuk meg a beruházásokat. Erre igen jó eszköz a magas szintű kooperációs értekezlet, amely elég hatásos ahhoz, hogj’ összehangolja a beruházók, a tervezők és a kivitelezők munkáját. A beruházás meggyorsításának kiegészítő, jó módszere a szocialista komplex-brigád létrehozása, amely segít az egj’es munkák összehangolásában.

Az 1963. évi beruházás végrehajtását megnehezíti, hogy szokatlanul kemény volt a telünk, későn köszöntött be a tavasz, sok bajt okozott az olvadás, az árvíz. Igen nagy szükség van az erők összefogására, az akadályok közös elhárításéra. A jelentős napi és évi tennivalónk mellett előre is kell néznünk: elő kell készíteni a jövő évi beruházásokat, gondolni kell a harmadik ötéves ten’1 feladataira és mindezt össze kell hangolnunk távlati tervekkel, célkitűzésekkel.

(Csorba)

Tizenfta? újfajta géptípust aEakít ki a magvar szerszámgépipar

A KGST illetékes szekciójának ajánlására egész sor új szerszámgéptípus kialakítását kezdték meg a magyar üzemek, összesen 16 újfajta gépről van szó, amelyeknek közös sajátossága, hogy rendkívül pontosan működnek, s korszerűségben a nemzetközi piacon is megállják majd helj’üket.

A tervező munka már mindenütt megkezdődött, egyikmásik gépnek már a mintapéldánya, sőt első sorozata is ké~’ szül, a legtöbb üzem legkésőbb jövőre már sorozatban akarja gyártani új cikkeit.

Új eljárást vezetnek be az ózdi kohászatban

Az Özdi Kohászati Üzemekben évek óta foglalkoznak egy országosan is nagy fontosságú kohászati probléma megoldásával, a nyersvas egyik szeny- nj’ező anyagának, a szilíciumnak csökkentésével. A kísérletek során az egj’ik többször kipróbált módszer (az üstbe eresztett folyékony nyersvasba oxigénes befuvatással különböző anyagokat, égetett meszet, hengerrevét juttattak), igen jó eredménnyel járt. A vas szilícium tartalma általában 40—50 százalékkal csökkent. Az eljárás nagyüzemi méretű kísérleteinek lefolytatására az év első felében megfelelő berendezést építenek. Ennek segítségével az egyik kohó termelését az év második felében már az új eljárás szerint kezelik, vagyis diszilicirozzák. A nagyüzemi kisérletek tapasztalatai alapján azután, a tervek szerint, úgj’ne- vezett nyersvas kondicionáló berendezést létesítenek, amely majd a nagyolvasztómű teljes nyersvastermelését feldolgozhatja, illetve megtisztíthatja. Az eljárás üzemi méretű alkalmazása igen nagy jelentőségű, mert az alacsony szilícium tartalmú nj’ersvas használatával az acél kikészítési ideje létwe- gesen meggj’orsul, ami a martinkemencék sokkal jobb kihasználását teszi majd lehetővé.-------ooo------K

ibővített ülést tartott a megyei pártbizottság

A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megj’ei Bizottsága szombat délelőtt kibővített ülést tartott. Az ülés napirendjén időszerű kérdések, az ipari és mezőgazdasági termelésben előttünk álló legfontosabb feladatok szerepeltek.

*

*

*

*

:i*

*

&

H»

*

❖

üi

H*

*

Hí

Hí

Hí

T

5

H<

H:

KITÜNTETÉS UTÁN

Beszélgetés Nyilassy Judit Jászai-dijas művésszel

(É ppen öt. esztendeje, hogj’ először találkoztunk nevé- *“ vei: a Miskolci Kamaraszínház akkor tűzte műsorára Shaw Szerelmi, házasság című művét. Ennek előadása volt a diploma-rendezése. Ekkor került először a Miskolci Nemzeti Színház szinlapjára: „Rendezte: Nyilassy Judit'’.

Emlékszem. 1958 kora őszének egj’ik szombat délutánjára. A tájbusz indulásra készen állt, hogy vidéki premierre vigye az együttest: Nyilassy Judit első bemutatójára, amit már a színház tagjaként rendezett. Aztán jött a Kamaraszínházban az ellenforradalmat bemutató első magyar dráma, a Bekötött szemmel rendezése, nem sokkal utána a száz előadást megért Ilyen nagy szerelem, amely a miskolci színház utóbbi éveinek egyik legszebb sikere volt Következtek sorban a feladatok, váltották egj’mást a műfajok, jött az Érdek- házasság. a Kisunokám. A kőszívű ember fiai, a Kérem a panaszkönyvet, az imponáló művészi bátorsággal új felfogásban színrehozolt A fösvény és a felejthetetlen, országos visszhangot keltett nagyszerű előadás. Darvas Hajnali tűz című alkotása, Váltották egj’mást a darabok: színmű, zenés vígjáték, szatíra, operett egj’aránt művészi megformálásban kelt életre Nyilassy Judit rendezői elképzelései alapján. Ebben az évadban is három alkalommal élvezhettük rendezését: ő rendezte a nagj'szérű szatíra, a Lyuk az életrajzon sziporkázóén szellemes előadását, ő alkotta jó drámai előadássá a miskolci szinpadon a Hamletnek nincs igazá-1, és ő bonyolítgatta Rettegi színigazgató meg Bányai tanár úr históriáját. a Szabin nők elrablásé-ban. Néhány nap múlva pedig újra tanúi lehetünk alkotó művészetének: a most bemutatásra kerülő új magyar daljátékot, a Havasi szerelem előadását is ő rendezi.

Az öt év alatt Nyilassy Judit nagy tiszteletet és megbecsülést vívott ki magának az igazán szépet, igazán művészit szerető és tisztelő közönség körében. Értékes csengése lett nevének. Néhány évvel ezelőtt éppen a munkásközönség elismerését és tiszteletét kívánta kifejezni a Szakszervezetek Borsod megj’ei Tanácsa, amikor tevékenj’ségét nívó-díjjal jutalmazta. És úgy véljük, tisztelői ezreinek, tízezreinek egyetértésével találkozott a művelődésügyi kormánj’zat elhatározása, amcllj’el felszabadulásunk évfordulóján Nj’ilassy Juditot „általános rendezői munkásságáért, különös tekintettel a. Hajnali tűz és a Hamletnek nincs igaza rendezésére” a Jászai Mari-díj II. fokozatával tüntette ki.

‘— Talán mondanom sem kell, mennyire örülök a kitüntetésnek — mondja beszélgetés közben. — Minden művésznek jólesik, ha munkásságát elismerik, jólesik a magas elismerés. De különösen annak örülök, hogj’ a kitüntetés átadásánál jelen volt egykori igen kedves tanárom: Nádasdy Kálmán és ő gratulált elsőnek. Öt évvel a diploma-rendezés után újra diákjának éreztem magam, aki jól vizsgázott mestere előtt. Vele egj’ütt elsőkként gratuláltak Darvas József, Meruk Vilmos. Both Béla. Petrovics Emil. Jólestek ezek a meleghangú j ókívánságok.

Tervekről, elképzeléseiről, kívánságairól beszélünk. Általában a ma érdekli elsősorban. A máról szóló darabokat szeretné mind szebben, mind jobban a közönség elé tárni. De vágyai között klasszikusok is szerepelnek: Csehov, Shakespeare, a következő évad „magyar sorozatában” szívesen rendezné például a Bánk bán-1. Egészséges művészi türelmetlenséggel szeretné segíteni szocialista kultúrforradalmunk mielőbbi teljes győzelmét, és mind többet tenni, mind többet adni embertársainak. Két évvel ezelőtt, a szovjet űrkutatásokról szólva, egj’szer azt mondta: a szovjet technika. diadalmas alkotásai arra sarkallják, hogy ő is valami nagyobbat, valami szépet alkosson. Emlékeztetem erre a beszélgetésre.

— Igen, most is azt mondom, és ez a kitüntetés csak további jó művészi alkotó munkára buzdít. És hiszem: lesz módom sok szépet, jót alkotni.

Ez az egészséges lettvágy fűtötte mindig és ez sarkallja további művészi sikerekre.

örülök, hogj’ művészpályája kezdeteinek és sikerei kibontakozásának tanúja — és nagy részben krónikása — lehettem.

Benedek Miklós

***********"*****»*"** *»«*«*»*4»*^%***»*******

rintem a tervek, a programok annyit érnek, amennvit megvalósítunk belőlük.

Kis szünet után így folj’tat- ta Zambó elvtárs:

érzésazafej— Kellemes Jödés> amelJy

egj’etemünk tudományos munkájára jellemző. Egyre többen szereznek különféle területen magasfokú tudományos képesítést. Nj’ugodt légkörben dolgozunk, s az oktatók többsége világosan látja; saját területén egyetlen perspektíva van, az, ha állandóan képezi magát, mert tudománj’os eredményt csak ígj’ lehet felmutatni. S az oktatók megbecsülése is aszerint történik, ki mennj’ire érti, szereti és műveli saját szakmáját Ez afféle mérce lett nálunk, s szorosan összefügg a kor követelményeinek megfelelő magas színvonalú, a gyakorlathoz közel álló oktatással. Ehhez - pedig tanulni kell — sokál!

A későbbiekben többnyire az ipari gyakorlatról beszélgettünk. A tanulók többsége szívesen járja az üzemeket, s hasznos tapasztalatokkal tér vissza az egyetemre. Es az oktatók is szívesen mennek az ipari üzemekbe. Ez indokolt is, mert égj’ részüknek nincs ipari gyakorlatúk. És még valamit. Zambó elvtárs szavából az is kicsendült, hogy bányáinkban, kohó- és gépipari üzemeink többségében szeretettel, segítő készséggel fogadják az egyetemista ifjakat. Tatabányán például külön program szerint foglalkoznak velük.

— Sajnos nem mindenki ért ezzel egyet. Sokan az ellenkezőjét, állítják a gj’akorlat hasznosságának. Ezen lehet vitázni, egy azonban biztos: azokat

a fiatalokat, akik leint jártak az üzemekben, magasabb színvonalon lehet oktatni., S nekünk ez fontos. Mi azt akarjuk, hogj’ hallgatóink váljanak rendes, becsületes, jó, szakemberekké. Legyenek igazak és őszinték. Értsék meg: a szocializmus építésében legfontosabb a munka!

Elgondolkoztam

egész beszélgetésünkön, a jövetelem célján. Portrét szerettem volna írni dr. Zambó János Kossuth-dijas rektorról. Azután úgj’ alakult beszélgetésünk. hogy kevés szó esett életútjáról, annál több munkásságáról. elképzeléseiről, s az egyetemről, mely elválaszthatatlan egész lényétől. Szívesen beszélt, amint valamilyen tudománj’os munkáról, vagy az egyelem perspektívájáról érdeklődtem. Mosolyogva

mondta, hogy 1970-ben 5000

tanulójuk lesz. hogy újabb ié- tesitményekkel gazdagodik az Egyetemváros, aztán amint róla érdeklődtem, egj’re rövidebben válaszolgatott. Csupán ennyit mondott:

— Rektorságom idején leg- nagj’obb feladatomnak tartom az egj’etem továbbfejlesztését, az oktatási reform megvalósítását. s szeretném továbbra is ápolni azt a jó hangulatot, amely az utóbbi időben kialakult.

— Magántermészetű tervei? — szólok közbe.

— Ilyet nemigen szoktam csinálni. — Kissé elhallgat. az* után így folytatja:

— Szeretek dolgozni — és nagyon szeretem a szakma* mat . . .

Páulovils Ágoston

Szeretek dolgozni

és szeretem a szakmám...

tóttá az egj’etemes banyaművelési szakirodalmat. E munkák többsége, csakúgy, mint a korábban említett két könyv, angol, német, spanyol és bolgár nyelven is megjelent.

— Napjainkban gyakran beszélünk az ipari üzemek és a tudományos intézetek, egyetemek kapcsolatairól. Különféle viták és határozatok is liláinak az ilyen természetű jcez- deménj’ezésekre. Van-e érdemleges fejlődés ezen a vonalon a Nehézipari Műszaki Egyetemen?

— Évente hét-nyolc súlyos, egész széntermelésünkkel szorosan összefüggő probléma megoldásában, magasszintű tudományos kimunkálásában veszünk részt. Elsősorban az új bánj’ák telepítését és an.vagi kihatásait, valamint néhány érdekes technológiai és technikai eljárást vittünk előbbre. Ilyen például megyénkben a főtecsavarozás technológiája-, nak kidolgozása, a Ij’ukói aknák kiterjedésének és optimális kapacitásának megállapítása. vágj’ az ózdvidéki bányákban a frontfejtések méreteinek és technológiájának meghatározása. Persze a kohászati és gépipari üzemekkel is vannak hasonló természetű kapcsolataink.

Ezután az oktatási reformról beszélgettünk. Hiszen oz olj’an téma, amely mindenkit foglalkoztat.

— Ezek a vaskos dossziék mind-mind az oktatási reformmal kapcsolatosak. Papíron már megvan minden, de' sze— E könyvem jobbára a gyakorló bányamérnököknek jelent segítséget. A Telepítések analitikája című művemmel pedig a tervezők munkáját kívántam előbbre vinni. Ez ugyanis új tudományág a bányászatban. amelynek az a lényege; a telepítés és tervezés szigorú matematikai összefüggések alapján határozható meg. A legdöntőbb paraméterek tehát nem szubjektív be- nyomásokon, hanem tudományos megalapozottságon nyugszanak. Ebből kitűnik, hogj’ a Telepítések analitikájával elsősorban a tervezők mindennapi munkájához kívántam segítséget nyújtani — válaszolta az egj’etem rektora.

Hogy e két munkára mily nagy szükség van, azt a gyakorlat bizonyította leginkább. Egj’-egj’ bánya építésénél ugyanis milliós tételekről van szó, tehát alaposan meggondolandó, a létesítés minden mozzanata, hiszen ez hatványozottan kihat a későbbiekben is. Éppen ezért egy-egy ilyen munkát megelőzően nagy jelentőségű a helyes* tudományosan megalapozott kiválasztás. így aztán jól megállapítható a létesítendő üzem optimális kapacitása, telepítésrendje és több fontos volu- menje. Ezzel elejét lehet venni súlyos tévedéseknek.

p ifAi- azóta a külföldi

c Kei mu szakeniberek elismerését is kiváltotta, csak- úgj’, mint az az 50 tudományos értekezés, amellyel dr. Zambó János elvtárs gazdagíA Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából kiváló munkájuk elismeréséül különféle munkaterületek dolgozóiunk kormánykitüntetéseket adományozott: Munka Érdemrend kitüntetést adományozott az Elnöki Tanács dr. Zambó János Kossuth-dijas tanszékvezető egyetemi tanárnak, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektorának.

— Lassan ™fkolci leszek

már en is, hiszen négy esztendeje, hogy átköltöztünk Sopronból. Eleinte sok minden szokatlannak tűnt, de az idő. az egyetem, és a munka...

Igen, a munka. Ezúttal is,- beszélgetésünk szinte minden parányi részecskéje, a körmondatok és az elejtett szavak, mind-mind szoros kapcsolatban voltak azzal a nagyszerű tudománj’os munkássággal, amely elválaszthatatlan dr. Zambó János elvtárs életétől.

— Melyek azok a tudományos munkái, amelyekre a legszívesebben gondol?

— Két jelentősebb művem látott napvilágot az utóbbi esztendőkben. A Bányaművelés című könj’vemben a modern, korszerű művelési eljárások alapjait és módszereit vetettem papírra, elsősorban azokra a gyakorlati tapasztalataimra támaszkodva, amelyeket a dunántúli bányákban szereztem. Tizennégy esztendeig dolgoztam üzemben, s ez sokszor nagy segítség...

Kissé elgondolkodik, azután így folytatja:

—N.vi,iu_-uyesebt>en az ipar szerkezeti átalakítását, a szocialista nemzetközi munkamegosztásba való beleilleszkedé- sünket, amelynek egyébként a beruházás is szerves részét képezi. Nagyon fontos, hogy az elképzelések összhangban legyenek a távlati tervek célkitűzéseivel is.

A beruházás természetesen nem egj’etlen eszköze a fejlesztésnek. Különösebb beruházás nélkül is ki lehet alakítani új technológiát, beruházás nélkül is lehet korszerűbb termékeket készíteni, konstruálni. Van olyan tapasztalat, hogy egyes üzemekben a régi, a megszokott vágányokon akarnak haladni és felülről várnak minden intézkedést, megoldást. A helyes törekvés az, amikor az üzemek vezetői, dolgozói sokat töprengenek azon, hogy saját erőből hogyan tudnának korszerűbb, gazdaságosabb termékeket készíteni, !

Jelentős vegyipari, mezőgazdasági beruházásolt

A borsodi beruházások jelentős szerepet foglalnak el a népgazdaság távlati terveiben. Az országos beruházásoknak mintegy 10 százaléka Borsodba kerül. Jelentőségét aláhúzza,1 wy Borsod nagy szerepet játszik az ország vas- és acéltermelésében, a szén- és energia-; „Hutásában. A beruházások a StIparának szerkezetében totenlős változásokat idéznék elő Mint ismeretes nagy ütemben folyik a borsodi vegyipari centrum

Borsodban a lehetőve

melesi bázist, ani korlesz!, hogy az

szerű technologist

j