Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-21 / 92. szám
ESZAKMAGYÄKORSZÄG Vasárnap, 1353. április 21. as3sa?! Gyorsabb előrejutási! — Egy értekezlet nyomán — előtt álló — zenetanár jelölttel külön foglalkozzék, gokat tanultak tőle a zenészek. Hiszen Angelo Ephrikian nemcsak karmester, de zenetudós is, noha ezt a címzést nem szívesen veszi, Milánóban él, az Archo-* pon Lemezgyár művészeti vezetője, a Vivaldi Intézet igazgatója és műveinek gondozója. Működésének igazi területe a barokk zene. Érdekes, energikus, nagy igényű és nagy tudású ember, ez a származására nézve örmény művész. Foglalkozásából ered a hangkultúra iránti, felfokozott igénye. Felíogásmódjáról a hangverseny után néhányan azt mond. ták, hogy nagyon „olaszos”. Eltér például Beethoven interpretálása a megszokott képtől, Véleményünk szerint minden oka -és alapja meg van ahhoz, hogy a Pásztorai szimfóniát, ennek vidámságát, derűjét, oldott muzsikáját, idillikus hangvételét „olaszosan” a dallamot szem előtt tartva fogalmazza meg. Jól érvényesült temperamentuma, az igazán frissen és kellemesen előadott „Figaro házassága” nyitányában. A dallamnak mindenekelőtt tartása viszont elmosta a Mozart szimfónia első tételének karakterét és így ez kicsit vontatottá vált, A hangverseny fénypontjaj amit Angelo Ephrikian is annak szánt, a Pásztoréi szimfónia volt. Erre sok energiát áldozott, sokat csiszolta, formálta. S ha a befektetett fáradtság nem is térült meg teljes mértékben, sok szép részeredményt hozott. Szép volt az első tétele, a harmadik és az ötödik. Legkevésbé volt sikeres a második, amelynek bensőséges jellege nem érte el a szükséges hőfokot, ANGELO EPHRIKIAN többét tett, mint ami művészi munkájában megtérült. A közönség megérezte a nagy tudást és melegen ünnepelte. Ne- velőmunkéja hosszú időre szóló segítséget jelent a zenekarnak. A zenekar tagjai szívesen vállalták a vele való, számukra sokszor fáradságos munkát. Közös munkájuk eredménye volt a zenei napok kereteibe jól beilleszkedő hangverseny, V. Zalán Irén nyel: nem kell-e ezen a helyzeten feltétlen változtatni. Hiszen ebből az is következhet, hogy más külföldi karmester esetleg nem vállal hasonló betanító munkát. Már csütörtökön folyt a kemény munka, igényes és fegyelmezett próbák sorozata a vendégkarmesterrel, oly annyira, hogy a közönség a hangverseny első perceiben, ennek hatását jólesően észrevehette. A MŰSORON szereplő művek szabta igény kívánta is az Angelo Ephrikian által nyújtott alaposságot. A jól ismert sokszor és jó előadásban hallható klaszikus művek, mint a Mozart szimfónia, Beethoven Pastoral szimfónia, rögtön felfedik a gyenge pontokat, a hangzás kultúra hiányait. Ezért csiszolta olyan nagy gonddal a zenekart a vendég- karmester, ezért igyekezett a hosszú hónapok alatt, a végeredményben rendszeres vezetés nélkül álló zenekart a durva zörejektől és pontatlanságoktól megszabadítani. Eleve játszódott rajta, hogy négy nap alatt nem hozhat döntő fordulatot a munkája. Döntő fordulatot nem is hozott, de észrevehetőt igen. Több volt ez a vendégszereplés. mint amennyire ..kötelezve volt” Angelo Enhrikian. Még arra is talált időt a zenekarral való foglalkozáson kívül, hogy két fiatal — diploma-koncert HANGVERSENYRŐL, hangversenyre egyre jobban kialakult tapasztalatunk, hogy zenekarunk teljesítménye az átlagosnál jobban függ a vendégszereplő karmester személyétől. Ezt hallottuk a hétfő esti színházi hangversenyen is. Köztudott, hogy egy dirigens „kezenyomát” általában megmutatja az általa vezetett zenekar. Nálunk ez. még fokozottabban érezhető. Azt lehet megállapítani, hogy szinte csak ilyenkor van, aki törődjék vele. hangszíne kialakításával, a vonósok technikai készségének javításával, a szólamok össze- csiszolásával. Ilyenkor látszik a zenekar előtt igazán igény, cél, elképzelés, eredményre törekvés. A vendégkarmesterek általában nem tekintik és nem is tekinthetik feladatuknak, hogy szerepléseiket egyúttal zenei nevelésre használják fel. Ezt próbáik száma sem teszi lehetővé. Egyébként is másutt a vendégkarmesterek, általában előkészítve kapják az általuk vezénylendő műveket. Rájuk „csak” az a feladat vér, hogy nagyobbrészt technikai részletezés nélkül váltsák valóra művészi elképzelésüket. Be kel! vallanunk, hogy nálunk. nem ezt találta Angelo Ephrikian. és ezért vállalta, vagy inkább vállalnia kellett a betanító karmester munkáját is. Alapos meggondolást igé8Í éves a világ legöregebb tornásza Maglódon él. de évenként sportegyesületébe, a Debreceni többször hónavokra ellátogat Torna Egyletbe. Debrecenben élő fiához dr. Dr. Varga Jenő nemrég 35 Varga Jenő, a világ legöregebb kilométert gyalogolt és 1000 tornásza. A közelmúltban ép- métert futott. A hosszú élet pen Debrecenben adott bizony- titkát abban látja, hogy rend- ságot kivételes tudásáról a 81 szeresen kall sportolni. Ehhez éves nyugdíjas tanár: Fiatal még pluszként a következő étversenyzőknek gyűrűn hátsó rendet ajánlja: Kevés húsfo- mérleget, korláton pedig sas- gyasztás, jó adag reszelt sárgalengést mutatott be. s elmesél- réva, vaj, kávé, napközben rété, hogyan őrizte meg magas tek, a.lma, citrom. Este 20—30 korára is frissességét. perces séta biztosítja a jó al— A sport, a torna a szép vast. Kijelentette, hogy a bc- öregséghez vezető út — hang- fenséget csak hírből ismeri, s súlyozta. Minden nap — falusi mindössze akkor járt orvos- kisiskolás koromtól kezdve — vál, amikor szemüveget kért. sportolok. Hatvankét évvel ez- Olyan jó erőben érzi magát, előtt léptem be Debrecen első hogy 120 évig akar élni. A Miskolci Zenei Napok filharmonikus zenekari hangversenye Vezényelt: Angelo Ephrikian megoldása során elkövetett szervezési fogyatékosságok is (alapos körültekintés és mérlegelés hiánya, a nem kielégítő feltételek olienére is megszervezett 5-1-1-es osztályok belső problémái stb.). A Művelődés- ügyi Minisztérium az elmúlt év őszén ebben a tárgyban kiadott utasítása tisztázta ezen a téren, csupán a vállalatok jóindulatán és az iskolaigazgatók leleményességén alapuló kapcsolat helytelenségét és á szaktárcákkal egyetértésben meghatározta az iskola és az együttműködő üzem kötelességeit, jogait és felelősségét. Körültekintően kell tehát a jövőben végezni az 5+1-es oktatásba bevonandó osztályok szervezését. Nem szabad ott erőltetni, ahol nem teremthetők meg a szakmai előképzés feltételei. Az alapos mérlegelés ugyanakkor nem vezethet a szakmai előképzés szervezésének, irányításának elhanyagolásához. Sőt, a kialakult álláspontok és elvek szellemében a szakmai előképzés új formáit kell kialakítani és kifejleszteni. A minisztérium által kiadott keret-taníerveket a helyi sajátosságoknak megfelelően lehet felhasználni. A mezőgazdasági jellegű szakmai előképrés sajátosságait figyelembe réve a heti egv nap helyett — i munkák időszakos jellegét figyelembe véve — összevont ryakorlatok is szervezhetők. Rendkívül fontos probléma a szakmai előképzés szervezeti ;s tartalmi színvonalának to- :ábbi javítása mellett, illetve izzal összefüggésben a poli- echnikai elv fokozott érvé- lyesítése is. A tantervi vita negerősítette a minisztériumiak azt az álláspontját is, hogy : rokonszakmák közös alapjainak tanítása segíti a politech- likai elv érvényesülését és negkönnyíti a tanulók pálya- rélasztását. Lehetne s®roIni tovább az új gimnázium zervezeti és tartalmi vonásait, ovábbá azokat a feladatokat, ímelyeket. még meg kell oldalunk a közeljövőben. Ügygon- lolom azonban, hogy az itt le- rtak is mutatják a megrefor- nálü gimnázium belső tartalmi :s külső formai jegyei közül a egjellemzőbbeket. Károly István l, sok egyaránt megkövetelik a. í oktatás céljainak, szervezet i formáinak és tanterveinek gyö- keres módosítását.”- Sok évszázados tapasztala : általánosítása alakította kt az- a tényt, hogy az oktatás tártál : mi vohcitkozásban mindig visz ) szatükrözi a fejlődő társadat ■ mi termelés, a kultúra, a tudomány, a technika, valamint a; ■ iskola objektív szükségleteit ■ ami együtt módosul a társadalom fejlődésével és átalakuld ■ savai. Iskoláinkat azért kell meg- : reformálnunk, mert amit ne■ ház harcok és áldozatok árán 1 létrehoztunk, betöltötte hivatását. Tehát olyan új közakta. tási rendszert kell megalkotnunk, amely a ma és a holnap igényeit is kielégíti. Az .első kérdésre. — a miértre —, úgy' gondolom megadtam a választ. Arra a kérdésre, hogy mivel nyújt többet gyermekeinknek a megreformált új iskola, már nem ilyen egyszerű a felelet. Ügy gondolom, nem vétek a 12 évben -való gondolkodás ellen, — ami az utóbbi időben örvendetesen tért hódít —. ha a kérdés eredményes megoldása céljából külön veszem az általános és középiskolai problémákat. Az általános iskola megújítása viszonylag könnyebb folyamat. Iskolatörvényünk hármas alapelve. — az iskola és az élet szoros kapcsolatának megvalósítása: az általános és szakmai műveltség színvonalának emelése, a szocialista világnézet és erkölcs alakítása — elemeiben már évekkel ezelőtt kialakult, élt, hatott és fejlődött az általános iskolákban; ezek ma mint a politechnikai oktatás-képzés, a gyakorlati foglalkozás meggyökeresedése, az ú.i tanterv és nevelési' terv közeli bevezetése, jelzik a megreformált, alapozó jellegű új általános iskolát. Az új gimnáziumi tantervi viták tapasztalatai . azt mutatták, hogy a gimnáziumok vonatkozásában nem ilyen egyszerű a megújítás folyamata. Az új gimnáziumi tantervi javaslatot, amely szerint két tagozatot — természet- és társadalomtudományit — terveztek, a vitákban elvetette a hozzászólók többsége, helyette másfajta differenciálás és egységes gimnáziumi tanterv mellett foglaltak állást. Hasonlóképpen döntött legutóbb a Művelődésügyi Minisztérium kollégiuma is. Milyen lesz tehát az újtípusú gimnázium? A gimnázium egységes tantervre, egységes óratervre épül, de lehetőség lesz a differenciálás ésszerű, s az adott körülmények között lehetséges változatainak érvényesítésére. Elsősorban a speciális osztályok válfajainak és számának szaporítása, továbbá a szakköri rendszer tartalmi és szervezeti kiépítésére gondol a minisztérium. Ezek, szerint van jövőjük, sőt fejlődés előtt állnak a meglevő és bevált nyelvi tagozatú és a kísérleti,, stádiumon túljutott ének-zenetagozatú gimnáziumok. Azokból a tárgyakból, amelyeknél a jó képességű, érdeklődők nem lesznek ki egy tagozatra valót, szakkörökben vagy speciális osztályokban lehet kielégíteni az igényeket. A már ma működő matematikai tagozatú osztályok mellett lehet majd szervezni fizika-kémiai, biológiai, vagy más speciális osztályokat is. .Vigyázni kell azonban arra, hogy csak a ténylegesen jelentkező igények kielégítésére szervezzenek iskoláink ilyen osztályokat. A tagozatokhoz hasonlóan, a gyakorlati foglalkozásokról is sok szó esett a vitában, és ma is napirenden van ez a kérdés a,pedagógusok és a szülők körében. A szakmai előképzés bevezetése a gimnáziumban kezdettől fogva a szülők, nevelők és a tanulók nagy többségének helyeslésével találkozott. Azt azonban sokan még ma sem látják világosan, hogy a munkára nevelésnek a szakmai előképzés csak az egyik — igaz. hogy a legértékesebb — formája. A munkára nevelés fogalmának nem eléggé tiszta megértéséből származnak a szakmai előképzés gyakorlati • ne n szeptember 4. óta, 1/OU. arn;[cor jjzéles körben ismertté váltak az oktatási rendszerünk továbbfejlesztésével kapcsolatos irányelvek, sokat tették fel az illetékeseknek ezt a kérdést: miért vált szükségessé iskolarendszerünk megreformálása, helyes-e új utakra térnünk a már jól bevált helyett? Az érdeklődésnek, kérdezésnek újabb lendületet adott 19G1. évj III. törvényünk megalkotása, ismertetése, az általános és középiskolai ú.i tan- tervek vitái. Művelődésügyünk irányítói, vezetői sok nyilatkozatot, kommentárt tettek közzé e kérdések megválaszolására. Ezek azonban nem jutottak el mindenkihez, s most,, amikor csupán hónapok választanak el 1963. szeptember 1-től —- az új tantervek és nevelési tervek bevezetésétől — újból megélénkült az iskoláink jövőjét tudakolok érdeklődése. A napokban több szülővel beszélgettem, akik a fentiekhez hasonló kérdésekkel fordultak hozzám. Egyszerű emberek voltak és kérdéseiket is egyszerűen fogalmazták, Mire jó az iskolareform? Mivel nyújt többet gyermekeinknek a megreformált általános és középiskola a jelenleginél? A kérdést első hallásra nem értettem meg, majd amikor felfogtam, megdöbbentett és meglepett a kérdés ilyen feltevése. A. beszélgetés további menete azonban eloszlatta kételyeimet. A kérdések kellő tájékozottságét mutattak és igen pozitívan értékelték közoktatásunk fejlődését. Szavukból kiérezhető volt társadalmunk "elelőssége, az ifjúság neveléséért. A társadalom megnőve- cedett igénye az iskolákkal izemben azonban nem fogal- nazódott még meg tisztán bennük. Pedig ez az alapvető rao- ívuma iskoláink megújításának, Éppen ezért szükségesnek ártom, hogy a feltett kérde- ;ekre ezúton is válaszoljak, y i/L sok az, amit 1945 vasopan óta közneveiéin k területén tettünk, Ered- nényeinket az analfabétizmus íyakorlati felszámolása, a /III. osztályos általános isko- a mgteremtése, az iskolák ál- amosítása, középiskoláink, sgyetemeink fejlődése, a íel- íőttoklatás kiszélesítése, a'mü- 'elődés demokratizálása jelzi. ‘ képünk elismerése mellett, je- entős nemzetközi fórum — az . JNESCO —, az ENSZ kulturá- . is és nevelési kérdésekkel fog- alkozó szerve is méltányolta íredményeinket. Társadalmi fejlődésünk ! neggyorsult üteme azonban | gyre magasabb követelménye- { ■et támaszt a dolgozó ember- , el szemben. A szocializmus pítése megnövekedett gazdaági, kulturális és politikai fel- . dalokat állít egész népünk, ; izon belül felnövekvő ifjúsá- ‘ ;unk elé. Iskoláink mai formájukban , lem képesek, lépést tartani azdasági és kulturális életünk . lyorsan növekvő igényeivel. ] )lyan iskolarendszert kell lét- ; ehoznunk, amely ko.rszerű j nűvelödési anyagával és mód- ( zereivel olyan ifjúságot nevel, mely nemcsak a ma, hanem holnap gazdasági és kulturá- , is életében Is megállja a he- • yét. _ ; Olyan ifjúságot igényel társa- f almunk, amely felnövekedve , nind magasabb szintre emeli , termelést, a. tudományt, a ( olgozó nép életkörülményeit, , zabad idejét okosan, kultu- , áltan fogja felhasználni és ez- j Ital boldogan él majd a szó- j ializrpusban. 1 Az iskola korszerűsítésének í ondolala nemcsak a szociális- ( a, hanem a kapitalista orszá- okban is napirenden szerepel, t ’ermészetesen; ez a gondolat, s z azonos okok mellett, a két i ársadalmi rendszer lényegé- t ól fakadóan alapvető különb- r égeket mutat. Az UNESCO- 1 zervezet 1953-ban Sévresben- 1 ártott konferenciáján a követ- 1 ezeket állapították meg: „A i eérkezett jelentések egyönie- - úen megegyeznek abban, hogy 1 modern vi’ág rohamos fejlő- * ése folytán a tudományok és < technika terén, valamint az > gész életünkben bekövetkezett 1 nélyreható változások, továb- * á a gazdasági, társadalmi., po- t Uikai és kulturális átalakuld- £ másutt is azért gyenge a «esetés, mert sok szakképzetlen ember dolgozik a kereskedelemben, s a vezetők sem törekszenek arra, hogy továbbtanul lásra ösztökéljék a beosztottakat. Ennek híján nem átgondolt és tervszerű a vezetés. Az értekezleten több felszólaló , tette szóvá azt,. hogy kevés a szakember. Ez valóban tény. Nem is lehet azonban azt várni, hogy a SZÖVOSZ segítségével más megyéből kerüljenek Borsodba vezetők. Tanulással, neveléssel helyben kell megoldani a szakgárda utánpótlását. Az a jó falusi boltos, amelyik nemcsak a közvetlen eladással foglalkozik, hanem megismeri a község lakosait, azok igényeit. Ha így járnak el a falusi boltosok, altkor köny- nyebben tudnak áruválasztékot biztosítani. Helytelen’ az a szemlélet is, hogy az cgy-két személyes boltok vezetőivel szemben magas mércét állítanak fel. Elsősorban az a mérvadó, hogy az ilyen boltok alkalmazottjai erkölcsileg íed- hetellenek legyenek, s ha ez adva van, könnyebb elérni azt is, hogy képezzék magukat. Az fmsz-ek nem egyszerűen kereskedelmi tevékenységet folytatnak, hanem tömegmunkát is. Ennek elősegítője elsősorban az, hogy ha jó a kiszolgálás, eredményes a mindennapi tevékenység és az fmsz- tagság gazda' módjaként törő-" dik a kereskedelemmel, a a alacsony színvonalú boltok korszerűsítésével, fejlesztésével. — garami — leltározás, a boltos-bizottságok vizsgálódó tevékenysége. Nem az a cél, hogy adminisztratív eszközökkel, szankciók alkalmazásával kell vagyonbiztonságot teremteni, hanem a dolgozók nevelésével, erkölcsi, jellembeli ráhatással. Sokszor azért következnek hibák, mert az fmsz vezetői nem ismerik a vagyonvédelmet szolgáló jogszabályokat. Nem lehet elfogadni azt, ami több helyen elég gyakori eset volt, hogy a boltvezetők egyszerűen befizették leltárhiányukat.' Meg kell vizsgálni az okokat, szigorítani kell az ellenőrzést. Ezt szolgálja a könyvelés is. Az áru forgási sebességének csökkenése gyakran összefügg a leltárhiánnyal és erre elsősorban a könyvelőknek kell felfigyelniük. A leltárhiányok gyakori oka a szakképzetlenség is. a szakmai bizottságoknak ezért arra kellene törekedniük, hogy lehetőleg szakképzett emberek kerüljenek a boltokba, olyanok, akiknek munkakönyvét nem csúfítja a gyakori munkahelyváltozás. Felelősebb munkakörök betöltéséhez erkölcsi bizonyítványt kell kérni. Igen tanácsos az italboltok gyakori ellenőrzése. Az fmsz-ek vezetői akkor járnak el helyesen, ha ismerik az italboltok vezetőinek életkörülményeit s azokból kellő következtetést vonnak le. Hogyan javulhat a vezetés színvonala? Elsősorban arra kell törekedni, hogyimind az eladók, mind a vezetők tanuljanak. A Színi Körzeti Fmsz. körzetében és sod a sereghajtók sorába tartozik. Meg kell előzni a visszaéléseket! Csak akkor javulhat tovább a vagyonvédelem, csökkenhet a leltárhiány, ha gondosság előzi meg a boltvezetők és eladók kiválasztását. 1962-ben kevesebb volt a leltárhiányból adódó kár, mégis több millió veszteséggel kell számolni. Az okaikat keresve gyakran lehet azt tapasztalni, hogy nem előzi meg hádermunka, kellő mértékű informálódás az új dolgozók munkábaállítását. Egyik-másik boltban alkalmaztak olyan dolgozókat, akik rövid idő alatt sorozatosan cserélték munkahelyeiket. Többnyire ezeknél a dolgozóknál fordul elő gyakori leltárhiány. Az új dolgozók munkáját gyakran kell ellen őrizni, s ennek legalkalmasabb módja a jezéseket úgy tartalmazza, hogy betű és szám,jelzésekkel meg lehessen találni a megfelelő román szót valamint a többi ötnyelvű kifejezés más nyelvű megfelelőjét. Pl., egy orosz szakkifejezés német, vagy magyar megfelelőjét, vagy valamely magyar műszaki szó angol, francia, vagy román megfelelőjét. A most készülő műszaki szótár 30 kétnyelvű szótárat pó- toL Hatnyelvű műszaki szótár készül a bukaresti Műszaki Ki-- adó gondozásában. A szótár ,46 szakma szókincsét öleli fel és mintegy 26 000 eredeti román műszaki kifejezést, összesen 32 000 műszaki megjelölést tartalmaz. A szótár első része ábécé sorrendben közli a román műszaki kifejezéseket, utána azok orosz, angol, német, francia és . magyar megfelelőit. A szótár második része kiilön-külön a többi ötnyelvű műszaki kije- , Hírt adtunk arról, hogy a napokban Szirmai Jenő elvtársnak, a SZÖVOSZ elnökének részvételével feladataikról tanácskoztak Borsod megye földművesszövetkezeleinek vezetői. A tanácskozáson ott voltak a megye irányító szerveinek képviselői is. Bódi Istvánnak, a SZÖVOSZ főkönyvelőjének előadása, Szirmai elvtárs értékes előadói szavai, a tartalmas vita behatóan foglalkozott a földművesszövetkezet néhány problémájával. Megállapítás^ nyert, hogy az utóbbi egy-két esztendőben fejlődött a vidéki kereskedelem, javult a MÉSZÖV irányító tevékenysége. Mindamellett azonban gyorsabban kell előrehaladni, mert a vagyonvédelem s a vezetés színvonalát illetően BorHafcnyeívu műszaki szótár készül Romániában Gondolatok iskolatöirényiink megvalósításának problémáiról
