Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-15 / 62. szám
4 ESZAKMÄGTARORSZÄG Péntek, 1963. március 15. Életmentés í a sarki éjszakában \ A Kara-tenger partján tör- l lent ... A sarki éjszaka éppen l felszakadozóban volt, amikor a 5 szárazföld felől hirtelen szélvész : támadt. A szél elszakította a : parttól az odafagyott jégréteget : cs besodorta a tengerbe. A fekc- § fcén csillogó víztükrön víziszár- H nyasok jelentek meg. A tengerid parti település két lakosa örült : a jó alkalomnak és puskavégre i kapta a szárnyasokat. Túlságo- l san siettek azonban, hogy mi- : előbb kihalásszák a zsákmányt, £ ezért egy, a parton felejtett, évelj zönélküli csónakba ugrottak, úgy : vágtak neki a tengernek. Balszc- : rencséjükre éppen kezdődött az : apály, s a víz energiája a szá- : razföld felöl fújó erős széllel : együtt jó mélyen besodorta a l csónakot a nyílt tengerre. I A parton észrevették a bajt, \ riasztották az embereket. Sze- E rencsére a közeli szálloda vendé- : ge volt éppen egy M. 1—4. típusú : helikopter legénysége. így tör- : iónt, hogy a repülök parancsno- : kuk, Nyikoláj Krjacsek vezeté- : sévcl az éppen kezdődő mozielö- : adás helyett a bajbajutott vadá- I szók megsegítésére siettek. : Időközben besötetedett, a csó■ nakban hányódó vadászoknál : azonban nem volt sem lámpa, : sem gyufa, hogy tüzet gyújtsa- : nak. A helikopter hiába kereste : őket, a repülök nem láttak \ semmit a tengeren, csak a táji volban a behavazott partvonalat. : Ez az utóbbi adta aztán nekik a : mcntöötíetet. Még távolabb ke- : rültek helikopterükkel és alacso- j nyabbra ereszkedve úgy vizsgálják át a víztükröt, hogy a rajta j lévő tárgyak a fehéren csillogó i partvonal hátteréből kiemoiked- ! jenek. A számítás bevált, hamaro- : san felismerték a csónak U$>rvo- j nalait. A póruljárt vadászok ad- : digra már nyolc kilométernyire : besodródtak a nyílt tengerre. : A helikopter megállt a levegö- : ben, a csónak fölött, s a gép pa- ; rancsnoka leeresztette a mentő- i rudat. így, a levegőben vontatva : mentették ki előbb az egyik va- j dászt, aztán a másikat. Az eset : sokáig emlékezetes marad a re- i pülök számára: életükben először : mentettek embert úgy, hogy az : repülés közben a leeresztett men- * törúdon függött. . Mihail Filipenyin Ah,szépséges szép forradalmaink... Bródy Sándor születésének századik évfordulóján €€ (jegyzetek \ SZÁZ ÉVVEL ezelőtt, 1863- j ban született Bródy Sándor, a \ századforduló népszerű írója. I Fellépése a kulturális élet moz- jgalmas, forrongó, hullámzó jidejére esik. Sokat vitatott : egyéniség. Hol túlértékelték, : hol agyonhallgatták, s az igaz- : ság az, hogy teljes életpályáját : tekintve, eléggé nehéz is hova- : tartozását meghatározni. : Sikertelen öngyilkosságba | hajszolta az a felismerés, hogy: I „a szeretet visszahúzódott j előle”. Megvádolta kora társa- • dalmát, aztán a halálba akart I menekülni vádlottjai elől. A i Horthy-rendszerben népszerűt- i len volt forradalmian éles, tár- I sadalmi kritikái miatt. Művei ; máig sem kaptak teljes, hatá- I rozott értékelést, hiszen még | össze sincsenek gyűjtve egé- ; szén. Az elmúlt években alko- ; tásainak másik, polgári oppor- i tunista korlátái hatottalc za- ivaróan. Életének második sza- ; kaszát ugyanis ezek a korlátok ; jellemzik. ; Ma, amikor évfordulóján rá- : emlékezünk, bátran állítha- itunk ragyogó oszlopot annak a ; Bródynak, aki 1905-ig volt, s ; akinek talán éppen ezt az ol- ; dalát hallgatták agyon legin- ; kább. Jól ismeri a közönség ; Bródyt, a Dada és a Tanítónő ; alkotóját. De ismeri-e eléggé a I Fehér Könyv és a Jövendő ; szerkesztőjét? Ismeri-e azt a i Bródy Sándort, aki méltó arra, ; hogy ma megemlékezzünk | róla? I Babits írta: „Bródyt évior- ; dűlők nélkül se könnyen feled- i ;jük el. Szinte a toliunk hegyén ! hordjuk őt. Szavainkban és | mondatainkban. A magyar stí- : luson . nyomott hagyott. Aki i róla ír: a nyelvről kell írnia.” Ez azért nincs egészen így. Babits ítélete nem valami hízelgő és elárulja, hogy írója nem akart tudomást, venni a Bi’ódy műveiben jelentkező forradalmi hangról. Miben kereshető tehát Bródy zsenialitása? Az ifodalmi újságírásban lett forradalmi hatásában és elbeszélő művészetében. Alkotásaiból ez maradt igazán és vitathatatlanul értékes a mi számunkra. A Fehér Könyv havi folyóiratának mind a 14 kötetét ő maga írta. S ez valóban „forradalmi kísérlet volt, hogy a jelentékeny újságíró függetlenítse magát minden korrumpáló korláttól, az újságtőke cenzúrájától, sőt az olvasó se- kélyesítő irányításától is”. (Zsolt Béla.) Ez a vállalkozás azonban még nem váltotta be azokat a tej-veket, amelyek az íróban éltek. „Szomorú kapkodás” — volt s ezt maga is elismerte. De már jelentkezik a bátor, új- hangú elbeszélő. A Fehér Könyvben megjelent elbeszéléseiben rántja le először a leplet az egymással összenőtt, finánc- és ipari töke hínárjában vergődő főváros erkölcseiről. Itt hangzik el az első vágyakozó sóhaj: ,,Ah. szépséges szép forradalmaink, világraszóló gyönyörű kezdések, mert; kezdeni tudunk. De végezni . . A Fehér Könyv haladó hagyományaink egyik nagy értéke. A Jövendő, már hatalmas lépést jelent előre. Komoly, nagyszerű programot tűz ki: ..A világ és ez a mi országunk is benne van a forradalomban. — Nem fogunk tehát a MIMHIIMKI SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ Március 15: Az ablakmosó. A Kí- irlcti Színpad ősbemutatója (7). érletszünet. Március 16: Az ablakmosó. Éjjel :l 11 órakor. Bérlelszünet. Március 17: Denevér (3). Bérlet- :ünct. Március 17: Szent Johanna (7). érletszünet. KA MÁK A SZÍNHÁZ Március 15: A szabin nők elrab- isa (7). Március 16: A szabin nők elrab- isa (7). Március 17x\ A szabin nők elrab- isa (3). Március 17: A szabin nők clrab- isa (7). „fiz ember egészségéért“ jméretterjeszlő mozik műsora a Borsod megyei KÖJÁL rendezésében iáloraljaújhelyen, a Kossuth La- Müvelő.dési Házban, március én, pénteken: 1. Tiszta udvar, ides ház. 2. Sosem iszunk? Az :oholizmus káros hatásáról. 3. ithigiénia. Német film a jó ivóról. Kezdés: 6 órakor. Belépődíj ícs! /Tezőkövesden, a járási művelődi házban március 22-én, péníe- n: 1. Ilyen a te bőröd. Színes, igyarul beszélő angol •film. 2. Ma :g nem késő. 3. Játék és egész- j. Kezdés: 5 órakor az ifjúság- le,' 7 órakor a felnőtteknek. Be- lődij nincs! )zdon, a Liszt Ferenc Művclődé- Házban. március 23-án, szó mb a- i: 1. Hívatlan vendég. Német n. 2. Járványok ellen. 3. Játék élettel. Kezdés: 5 órakor. Belé- dij nincs! Cazinebarcikón, a Béke filmszín- zbsm, március 27-cn, szerdán: 'J. >zta ház, egészséges család. 2. észségere! 3. Szemtől-szembe. A choma megelőzéséről és gyógyírról. Kezdés: 6 órakor. Bslépő- nincs! A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon * 18—19 óráig) Borsodi Tükör. Tervek az iskolában. Népdalfeldolgozások, Érdemes megnézni, elolvasni, meghallgatni. — Kulturális jegyzetek. A hétvége megyei sportműsora. Tíz perc háromnegyed ütemben. FELHÍVÁS A közületi szervek, intézmények elhelyezésének felmérése céljából a Központi Statisztikai Hivatal Borsod megye igazgatósága és a Miskolc város Tanácsának igazgatási osztálya Miskolc város területén egyszeri adatfelvételt végez az 1963. március 1-i állapotnak megfelelően. A közületi szervek, intézmények részére a KSH Borsod megyei igazgatósága az adatszolgáltatás lebonyolításában szükséges kérdőíveket postán küldi meg. Felkérjük a Miskolcon lévő államigazgatási szervek,, intézetek, intézmények, állami vállalatok, szövetkezetek, szövetségek, munkaközösségek, társadalmi szervek, egyesületek vezetőit, hogy a felmérés teljességének biztosítása céljából és saját érdekükben jelezzék a KSH Borsod megyei igazgatóságának (Miskolc, Tanácsház tér 3. szám, telefon: 36-774), ha a felméréshez szükséges kérdőíveket március 18-ig ném kapnák meg. Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei igazgatósága időjárás Várható időjárás ma estig: a szél fokozatosan gyengül, később délnyugatira fordul. Felhőálvonulások. Mérsékelt éjszakai fagjú Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 7—10 fok között. A francia bányászok sztrájkjával kapcsolatos eseményeket olvasom és fura asszociációk folyományaképpen Ady-versek sorai, ifjúkorom emlékei elevenednek meg bennem. Ady-so- rok a „vad geszt) bolondról”, a „bujtó, új, kan Báthori Erzsébetről”, Tisza Istvánról; magam emlékei a Habsburg- monarchia Magyarországának drámai végéről, a Tiszák nevével védjegyzett rend ellentétdús korszakáról, amely való élményként már csak az öregek élményvilágában harsogja a múlt és a ma távolságait, különbségeit és olykor kísérteties hasonlóságait. ■ Olvasok —• mondom — a francia helyzetről. De Gaulle néha fantasztikusnak tűnő ténykedéseiről, a francia „nemzeti büszkeség” anakronisztikus tüneményeiről, s ahogy a francia diktátor árnyéka képzeletemben a falra vetődik, az árnyékfigurában mintha Tisza István alulijának körvonalai rajzolódnának ki. Mi vap e vízió mögött? Ha nem is tudom fejből a történések pontos dátumát, élénken él bennem egy eset: amikor a geszti mindenható úr, kúriájáról a fővárosba siKiollolt fátiiyák — Tanulmány ipiíeRiény a fehér terrornak áidozaíu! esett harminckét nevetőről Kioltott fáklyák címmel tanulmánygyűjtemény készült harminckét nevelőről. akik. 1919-ben becsülettel kiálltak a proletárdiktatúra mellett, s emiatt áldozatul estek a fehér terror tiszti különítményeinek. Négyéves szorgos kutatómunkával — a pedagógusok szakszervezetének segítségével — a munkásmozgalom két ismert veteránja, Bihari Már és Kelen Jolán gyűjtötte össze az adatokat, s mini kortársak állítanak epxléket a dicső elődök forradalmi helytállásának. A díszes kiállítású, számos fényképpel és rajzzal, illusztrált, pedagógiai és emberi tanulságokban bővelkedő, mintegy 240 oldalas tanulmány gyűjtemény is bizonyítja, hogy a magyar pedagógus társadalom legjobbjai a legnehezebb időkben is a haladás ügyét szolgálták. elvén, lekésett a pesti gyorsról. Mit tett akikor ő? Telefonon visszaparancsolta a vonatot, nem tudom hányadik állomásról és a vonat, az utasok háborgó tiltakozása ellenére, visszarobogott Tisza Istvánért. Gőzölöghetett azután az ellenzéki sajtó — „államérdek volt, punktum”... Az óeslta fegyver visszafele sül cl------—■—’—1—-—m A zért jutott ez eszembe, mert egy másik Tisza-eset, amely a mai francia események kapcsán elevenedett meg emlékeim között, ugyancsak a vasúttal függ össze. Az emlékezetes vasutas sztrájkkal. A Borsszem Jankó akkor első oldalán karikatúrát közölt: mozdony, amelyen Tisza István lovagol. Az aláírás valahogy így hangzott: „Aki a vas- paripát, is megüli.” Hogyan lovagolta meg Tisza a vagparí- pát? Úgy. hogy a sztrájkoló vasutasokat katonai szolgálat-. korszaknak hízelgő, szórakoztató és kedves szépirodalmat csinálni.” Megállapítja, hogy a világon csak két tábor van: „A hatalmasoké és az elnyomottaké, a gazdagoké és a szegényeké”. A Jövendő nyíltan az elnyomottak mellé áll ebben a küzdelemben. Állandó rovatot nyit Forradalom címmel. Azok az írások, amelyek ebben a rovatban napvilágot látnak, mind előre mutatnak, a szocialista forradalom felé, még akkor is, ha a lap szerkesztője csupán a polgári forradalmat sürgeti. TÖBB SZÁM foglalkozik a sztrájkokkal. Lelkes cikk jelent meg az „első magyar általános sztrájkról”, a pozsonyi 8000 küzdelméről. Ünnepli az 1904- es nagy olasz sztrájkokat, s• „A gondolat megáll’ című vezércikkében nyíltan megjósolja a szocializmust, amely mindenki számára eljön: „annak számára is, aki retteg tőle, lenézi, vagy nem hisz benne”. De nemcsak jóhiszemű szimpatizáns Bródy. Figyelemmel kíséri az erősödő, izmosodó szocialista eszmék harcát, sőt maga is állást foglal, s közli Bernstein és Mehring vitáját, megjegyezve, hogy: „A kuiisz- szák mögött másként beszel Bernstein, mint a kulisszák előtt. Ez baj mindenütt, különösen pedig a szocialistáknál, ahol a kulisszák előtti görögtűznek, hamis glorifikációknak egváitalán nincs helye.” Bródy Sándor a forradalmat sürgette és vádolta az uralkodó osztályt. Kíméletlen volt ítéletében és türelmetlen. Mégis eljött 1905, amikor egy ausztriai kis faluban megha- sonlolt önmagával, mert rájött. hogy az igazmondásban túllépte a polgári társadalom szabta határokat. Kivetettnek, megtagadoltnak érezte magát, de á golyó nem találta telibe szívét. Életben maradt ugyan, de a harcias, bátor forradalmárt már megölte a pisztolygolyó. Megválik a Jövendőtől, ezzel, együtt a lap is megválik a Forradalom rovattól. Ezután 1906 és 1912 között születnek meg remek elbeszélései. BIZEUK az irodalomtörténetre válságos korszakának bírálatát. Emlékezzünk ma arra a Bródy Sándorra, aki 1905- ig a munkásmozgalom és a forradalmi eszmék melletti kiállásával életének legértékesebb szakaszán eljutott írói pályájának csúcspontjára is. Művészete nagy értéke irodalmunknak ellentmondásosságában is. A fentiekkel kiegészítve már elfogadhatjuk Babits véleményét, amely szerint új stílust teremtett elbeszélő prózában és publicisztikában. De hangsúlyoznunk kell, hogy igazi értékét a Fehér Könyv, a Jövendő, s az abban az időben írt elbeszélései adják. Adamovics Ilona ra hivatta be és mint katonák voltak kénytelenek ellátni szolgálatukat. így sikerült letörnie a sztrájkot Azóta fél évszázad múlt el, s íme, De Gaulle ma, 1963-ban ugyanezt az ócska fegyvert szegezte a francia bányászok mellének, miközben oly szenvedélyesen ölelkezik a német militarizmussal. Ám a rozsdás fegyver ma már csak visszafelé sülhet ei. amint az események igazolják. „Régi dal, régi dal” — kuj- lorognak elő a lapok olvasása közben agysejtjeim mögül ismét és ismét Ady sorai, ..Rengj .csak Föld” című versének refrénje. S feldübörög utolsó versszaka: De rengj csali Föld, mert elvégeztetett, Os, buta tofnyok bábelien esnek S, hajhó, majd véres, szép uccákon Bőgz torony-lakók romok alá esnek: Régi dal, régi dal. És a verscím alatt — úgy rémlik nekem — a „Tisza Istvánnak küldöm” szavak helyett most ez áll: ,A Rambouillet palota urának küldöm”. Hajdú Béla WT' I Ki miben tudós? címmel újabb ifjúsági vetélkedő kezdődött a televízióban. Ez alkalommal biológiai ismeretekből mérték össze tudásukat a versengő fiatalok. Jóllehel, ez a versengés nem olyan látványos és nem 'vonz olyan nagy közönségtömeget, mint a Ki mit tud?, de mindenképpen érdekesebb, hasznosabb. És ha már ifjúságunk a Ki mit tud? során megmutatta, hogy ki .mit tud, lássuk most azt is, hogy ja művészkedés mellett .ifjúságunk igen szép eredményeket mutat fel a tanulásban, a. munkában és a nagy átlagon, illetve a kötelező tudásszinten felülemelkedve, szinte tudósává válik .egyik-másik ismeret-ágnak. Helyes, hogy a KISZ ezt kezdeményezte, . és helyes, hogy a televízió közvetíti. Nem baj, ha nemcsak a fiatalok, hanem az ifjúsági vetélkedők is versenyeznek egymással. Külön autóbusz-járat volt a kívánság abban a le-' veiben, amelyet szerkesztőségünk juttatott el a Miskolci Városi Tanács építési és közlekedési osztályához. Ebben a levélben egy olvasónk, aki a Szenlpéteri-kapu végén lakik és Diósgyőrben dolgozik, azt kéri több más dolgozótársa — mintegy 25— 30 utas — nevében, hogy indítsanak a város más tájaihoz hasonlóan, a Szentpéteri- kapuból is egy V-jelű műszaki járatot, amellyel az itt lakók átszállás nélkül — és főleg a zsúfolt 1-es buszon való tülekedés nélkül — juthatnának el a vasgyárhoz. A levélre az említett tanácsi hivatal Ép. 880—1963. VJI. számú levélben válaszolt a panaszosnak; nincs olyan nagy utasforgalom, ami a kérés teljesítését indokolná, meg a rendkívüli időjárás miatt sok volt a busz-kiesés a forgalomból, ebből zsúfoltság adódott stb., de ha jó lesz az idő, szó szerint idézve „a rendkívüli állapotok elmúlnak, a forgalom visszaáll a normális helyzetbe". Ugyanezen a napon (március 7) és ugyanezzel az ügyszámmal szerkesztőségünk is kapott egy levelet a tanácsúi!, amelyhez a panaszosnak küldött levél másolatát is msl- J lékelték, de hozzáfűzték azt j is, hogy „25—30 utas miatt egyébként sem lehet külön műszaki járatot beállítani j egyetlen vonalra sem.” — A — bár érdemi intézkedés nélkül, de — gyorsan küldött válaszhoz két megjegyzést fűzünk: a zitnankós tél, | „a rendkívüli állapotok” elmúltak, és miért nerfi lehet 25—30 utas miatt külön műszaki járatot beállítani, ha van jónéliány Ikarus-kocsi Miskolcon, amelyben tábla hirdeti: 25 ülőhely. Ilyen például a GA 44—98 számú kocsi is, amelyen a minap utaztam éppen a Szentpéteri-ka- puban és éppen különjáratként közlekedett a villany- rendőr és a kórház között. Ha a 25 ülőhelyes kocsira 80 jelentkező akadna, mi lenne a helyzet? Dicséretet érdemeinek ezzel szemben a Miskolci Közlekedési Vállalat azon dolgozói — forgalomirányítók, forgalmi vezetők, sofőrök és kalauzok. —, akik a Szentpéteri-kapuban lévő kórház város látogatóinak jobb ki- és beszállítását igyekszenek biztosítani. A látogatási időszakok végén sűrített ingajáratok küzdenek a torlódással, és munkájuk még sikeresebb lehetne, ha az utasok — elsősorban a faluról jövő kórházlátogatók — fegyelmezettebbek lennének. De külön dicséretet érdemelnek azok a forgalmi dolgozók, akik az elmúlt napok nehézségei között, az árvízzel elöntött úton, a sűrű ködben, igen sok küzdelemmel, fáradsággal, de szinto percnyi késés nélkül biztosították a kórházvárosnak és a köi-nyék dolgozóinak, lakóinak utaztatását. Nagy segítséget adtak ehhez a Vízművek és a kórház dolgozói. — örülünk, amikor a Miskolci Közlekedési Vállalatról a dicséret hangján szólhatunk. (bm) 7 Ív ■}': ■'/; -Jv vv "X- ‘A* ‘iv 'Ív vl* vv vvvl-'/: vl' vr -Ä- vX : vl' Iv -a- -X- -X- v.- a- Z —■ -a- X- vr v[- ‘7; v,- X- -},■ Vf it- k "a Lengyel zongoraművész Miskolcon A Lengyel Olvasóterem és a városi tanács vb művelődés- ügyi osztálya között az elmúlt években igen gyümölcsöző baráti kapcsolat jött léire, melynek eredményeként eg.v Lengyel politikai piakátkiállítás, továbbá a Lengyel színházművészeti kiállítás anyagát láthatták városunk dolgozói. A Bartók Ééla Zeneművészeti Szakiskola pedig testvérvárosunk, Kalowicze konzervatóriumával tart szoros baráti kapcsolatot, mint erről már számos alkalommal hírt adtunk. Március 29-én, pénteken este 7 órakor a Lengyel Olvasóterem és a városi tanács vb művelődésügyi osztályának rendezésében Tadeusz Zimid- zinski zongoraművész, a Ka- iowiczei Zeneművészeti Főiskola tanára ad hangversenyt ;* Bartók Teremben. (Zeneművészeti Szakiskola nagyterme.) Programjának első felében Chopin-művek (polonéz,. mazurka, ballada, . nocturne, fantázia) szerepelnek, míg szüm-.ü után Szymanovski. Debussy* Albinez és De Falla műveit hallhatja a közönség. A hangverseny előtt Jan JJ Bystrzyczki, az olvasóterem vezetője A mai lengyel zenei élet címmel bevezetőt mond. Hisszük, hogy közönségünk szeretettel fogadja kedves lengyel vendégünket. (flach) Hangverseny munkáskerületben í A Miskolci Városi Tanács í vb művelődésügyi osztálya kü- i lön gonddal kezeli és figyeli a í perem-, illetve munkáskerüle- lek zenei életét, s azon fárado- f zik, hogy irányítsa az olt, élő < dolgozók ízlésfejlesztését, a 1 művészi szépre nevelését. Ezért a kerületi népművelési felügyelők segítségével több brigád-műsort és kamara-kiállítást szerveztek, illetve szerveznek még ebben az évadban. A papírgyári kultúrteremben rendezett zenei műsor és képzőművészeti kiállítás után a közelmúltban a Cementipari Gépjavító Vállalat, a I-Iejőcsa- bai Cement- és Mészmű dolgozói részére művésztanáraink egy csoportja a Nehézipari Műszaki Egyetem nagy előadótermében adott' hangversenyt. A vendégszereplö művészek: Hcgymegi Ernő, Hegedűs Gyula, Gömöri András, dr. Saád Andorné és Takács Erzsébet, az Erkel Ferenc Zeneiskola tanárai, valamint Ősz Ilona, a Miskolci Nemzeti Színház tagja nagy sikert; aratott a mintegy kétszáz főnyi lelkes közönség előtt. A műsorban fellépett az egyetem vegyeskara is dr. Gergely lm® réné vezetésével. * A zenei intézményekbeitt alakult brigádok, a városi tanács művelődésügyi osfelályáP; nak irányításával a peremk«1* rületekben (Diósgyőr, Papírgyár. Palota Szálló, Pereces* Pamulíonó, Hejőcsaba) a tava' szí hónapokban társastánc-be'! mutatókat, képzőművészeti ki' állítást, irodalmi és zenei mű' sorokat rendeznek. (fa)
