Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-09 / 57. szám
hírek I Politechnikai oktatáson — Mezözomboron az idei községíejlesztési tervek keretében 77 ezer forintot fordí- íanak járdák, 43 ezer forintot, pedig utak építésére és felújítására. Mintegy hétezer forintos parkosítási munkákat is végeznek a községben. A diákok ós a szülék egyaránt megkedvelték már az életre nevelésnek ezt a formáját. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban csaknem 1300 fiatal tanulja a 4 plusz 2-es és az 5 plusz 1-cs foglalkoztatás keretén belül a különböző '(könyvkötő, asztalos, bádogos, autószerelői mesterséget. — BOROS-BÁLT rendezitek. március 9-én, szombaton Mádon. A községben már hagyományossá vált műsoros boros-bál, az Állami Pincegazdaság és a palackozó üzem dolgozóinak rendezvénye. — Árvédelmi brigádokat szerveztek a tokaji SZŐ VOSZ iskola fiú tanulói. Az iskola fiataljai tanáraik vezetésével felkészültek arra, hogy a Bodrog esetleges áradásakor részt vegyenek az árvédelmi munkákban. _ JÖLSIKERÜLT bált rendeztek a napokban a Szerencsi Cukorgyár művelődési otthonában a Hazafias Népfront községi bizottságának szervezésében. Az esten Szabó Rózsa és Szabadi József, a Miskolci Nemzeti Színház művészei, valamint Mátyás Jenő tánc- dalcnekés szórakoztatta a közönséget. —: Értesítjük a Filmkör tagjait, hogy az. első előadás ■t Béke Filmszínházban március ÍO-én 14 órakor lesz. Bemutatásra kerül a Szivek ■Bimfóniája c. osztrák film. I Rejt-e titkot a föld? Folytatják a diósgyőri vár feltárását és felújítását Öt évvel ezelőtt kezdődött meg nagyobb ütemben az ősrégi, IV. Béla király által építtetett diósgyőri vár rekonstrukciója. Feltárására és felújítására eddig mintegy négymillió forintot költöttek, s időközben két saroktorony felépült. Vajon mi lesz a vár további sorsa? Fuchs Nándor, az Országos Műemléki Felügyelőség észak-magyarországi részlegének építésvezetője Miskolcon járt. Interjút kértünk tőle. — Márciusban újabb feltárások kezdődnek — mondotta az építésvezető. — S hogy ez a feltárás mennyire jelentős, azt méltóképpen bizonyítja egy több évre szóló felvonulási épület építése, amelyben lesz a munkások részére szállás, étterem, konyha, vendégszoba. iroda, i-aktárak és zuhanyozó-mosdó. A kutatók teFilmjegyzet Két új magyar film A címben van egy kis tévedés. Ugyanis a csütörtökön bemutatott két új magyar ölm közül valójában csak az egyik új. A másik, az A mi földünk című még 1959-ben készült a Budapest Filmstúdióban, illetve Győr megyében, és hogy azóta miért nem került közönség elé, azt megvizsgálni eem ennek a fi lm jegyzetnek feladata. De mindenképpen talány: hol volt ez a film négy esztendeig, és miért most kerül a közönség elé, amikor a megváltozott' társadalmi és gazdasági viszonyok között már alig mérhetőre csökkent az agitatív hatása, pusztán *rjékeztetőnek tekinthető. A kezdő filmkockákon Szakoly Pál pátkai parasztembert, nincstelen zsellért ismerjük meg, amint a háborúból hazajövet megtudja, hogy földet kapott. Órömujjongva Siet ki kis parcellájára és diadalmasan kiáltja oda a széles világnak: „az én földem!” Itt kezdődik a történet. 1945 tavaszán, azután 1959 tavaszán folytatódik, amikor a Győr megyei parasztok történelmet csináltak és megteremtették az első termelőszövet, kezeti megyét, s amikor már azt mondották; „a mi földünk”. Csak egy község, Pát- ka, éppen Szakály Pál faluja akadékoskodott. Két napig tartott a falu tépelődése, ellenállása, önmarcangolása, megfontolt számítgatása. Közben felvillannak a múlt képei, megelevenedik a földhöz jutott, és /innak rabszolgájává lett paraszt sorsa. Érdekes film az A mi földünk. Irta, rendezte és fényképezte Magyar József, zenéjét Sárközi István szerezte, szerepeit pedig zömében nem színészek, hanem azok a paraszt- emberek játsszák, akik annak idején az életben is szereplői voltak a történetnek. És ez a tény több érdekes vonást kölFelhőkarcoló? Nem. A Módi Ásványbánya ós örlö Vállalat mádi őrlöüzemé- nek modern stílusban épült, hatalmas főépülete, amelyben a vc- tfifeányéros őrlőgépek napi tíz vagon bentonitot zúznak finom, lisztszerú anyaggá. ffodK -Sz. GyJj csönöz a filmnek: a dialógusok olykor nagyokat döccennek, jelentkezik valami naivitás, valami műkedvelő íz is, de a mérleg másik oldalán a hitelesség áll, és helyenként találkozunk költői megfogalmazásokkal is. Szép. érdekes alkotás. Kár, hogy ennyit késett és ezzel sokat vesztett az érdeklődés iránti igényből is. A másik alkotás, amely játékfilm, ráadásul igen impozáns szereplőgái-dával, nem tartozik az igényesebb filmek közé. Nehéz lenne pontosan körülhatárolni a Mid néni kél élele műfaját. Talán a filmbohózathoz áll legközelebb. Mai életünk egy kedves, apró, szerencsés végződésű epizódja, jóformán alig több egy jó anekdotánál. Hámos György azonos című kisregénye is elolvasható egy jó félóra alatt, így a belőle készült film sem adhat sokkal többet. Jellegzetesen mai, budapesti figurák vonulnak fel és kerülnek lépten- nyomon mosolyt, vagy hangos hahotát kiváltó szituációkba. Mamcserov Frigyes rendező jó érzékkel helyezte el a poéneket, amelyek gyors egymásutánban robbantják iá a nevetést. Derül a nézőtér mindvégig és a jó szórakozás kellemes élményével hagyja el a közönség a nézőteret. Nem kíván a film választ adni társadalmi kérdésekre, nem kíván nagy életigazságokat kimondani, de amire vállalkozott: a szórakoztatást igen jól szolgálja. A jó alapötlet, a rendezői koncepció megvalósítását elsősorban Kiss Manyi remekbesi került Mici nénije, továbbá Páger Antal, Fónai Márta, Mezei Mária, Somogyi Nusi, Szendrö József, Sulyok Mária, Tóth Judit, Szokola.y Ottó és még jóné- hány remek színész nagyszerű alakítása segíti. Egy villanásnyi szerepben látjuk a most elhunyt Rozsos Istvánt is. Hegyi Barnabás képei és Fényes Szabolcs zenéje is hozzájárul, hogy a Mici néni két élete minden nézőnek rövid két órai derűt nyújtson. * Mindkét filmhez magyar kísérőfilmet is vetítenek. Az egyik moziban a Fővárosi Gázművek oktatófilmjét, Gobbi Hilda és Dómján Edit szereplésével. Ezt már az unalomig ismerjük. A másik kísérőfilm azokat a budapesti villamosutasokat pellengérezi ki, akik bliccelni szeretnek. Ezt a kis- filmet is tudjuk már kívülről. — Újabb kísérőíilm nincs? 4bmí délnyugati tornyot és a déli palotarészt — egy tudományos „megkutatás” céljából. Ez annyit jelent, hogy „beletúrunk” a falakba, nincs-e belül valamiféle adat. amelyből következtethetünk. A megkutatásnak függvényé a további helyreállítás. — Várhatjuk-e. hogy „titkok” kerülnek elő a feltárás során? — A régészeti kutatások mindig feltételezik a leletet, amit köznyelven titoknak mondanak és vélnek. A kutatók számára azonban természetes egy-egy értékes, vagy kevésbé ismert lelet felszínre bukkanása, amit a föld, vagy a régi építmény falai rejtegettek. esetleg évszázadokig. A mostani feltárás során feltételezzük, hogy az északi árkádos kazamata-rendszer — amely ez ideig ismeretlen és állítólag teljesen érintetlen terület — például összeköttetésben van az 1962-ben feltárt ötszögű toronnyal. A másik a régi. úgynevezett vizesárok. Ennek feltárása ugyan még nem szerepel a tervben, de a magunk részéről javasolni fogjuk, hogy szisztematikusan tárják fel egyes szelvényeit, amelyekben kétségtelenül rábukkanhatunk jelentős adatokra és leletekre. Találhatunk tagozott köveket, amelyek a régi palotát ékesítették, lőfegyvereket, szakállas puskákat, edényeket, pénzeket és más, kisebb tárgyakat. Ez utóbbiakra azért gondolunk bizonyossággal, mert köztudott, hogy a várharcok idején gyakran leszűkült a csata a várárokba és az árok mentére. Természetesen nagyon nehéz a feltárás, hiszen semmi kiindulópont: alaprajz, vagy adat nem áll rendelkezésünkre. — Ebben az évben mennyit költenek a várra és mikor fejezik be a munkát? — Az OMF-nek ötszázezer forint saját hitele van erre az évre és számíthatunk 300 ezer forint idegen hozzájárulásra. Az idei feltárási munka áprilistól kezdődően három hónapra ütemezett feladat. A teljes befejezés pedig attól függ, milyen leletekkel gyarapodnak ismereteink; ez a körülmény határozza meg, érdemes-e folytatni a kutatást? Annyi azonban biztos, hogy még évekig eltart a kutatás — fejezte be nyilatkozatát Fuchs Nándor. (csata) A könyvkötő műhelyben Solymosi Zoltánné tanárnő (tanult szármája: könyvkötő), irányítása mellett az iskolai könyvtár több ezer kötetét az itt tanuló fiatalok kötik be, ezzel jelentős összeget takarítanak meg az iskolának. Nagy kedvvel dolgoznak az autószerelő szakközépiskola H. osztályos növendékei. Kiskovics József és Bcnyovszki László nyugdíjas szakmunkások nagy szeretettel foglalkoznak a gondjaikra bízott fiatalokkal. ~ A m/e. osztályt az asztalos műhelyben találtuk. Itt Is egy idős nyugdíjas: Tupta Jenő bácsi oktatja a politeclinikásokat.' Képünkön: az iskolai kiállításra készülő miniatűr bútordarabok ellenőrzése. Az ügyeskezü lányok munkáján még a szakember is nehezen talál liibát. A Földes Ferenc Gimnázium növendékeinek munkájával a nagy* közönség is megismerkedhet az iskolaév befejezése előtt, amikorls kiállításon mutatják be az 1962-—63-es tanítási év gyakorlati eredményeit. Az ifjúság neveléséből az MHS is részt kér. Már most szervezik a jövő iskolai évre a rcpülögépszerelö, a rádiós és az autószerelő szakköröket. Az új mozgalom az iskola vezetőinek teljes megértésére talált. Szabados György Egy autóbusz panaszai... Amikor először indítottak útnak, hogy Sátoraljaújhely és Bod.roghalom közölt, rójam a gödrös utat, a bodrog- halmiak nagy szeretettel fogadlak. Mégsimogattak, poros oldalamra még szívet is rajzoltak ujjúkkal, s azt mondták, hogy nagyon meg fognak becsülni, mert sok várakozástól és sok gyaloglástól mentem meg őket. Néhány nagyon komolynak látszó férfi azt mondta, a gazdámnak, akit sofőr bácsinak szólítottak, hogy valami fészerből, vagy más épületből szép garázst is építenek részemre, nehogy a téli hónapokban megfázzak. Mindez, még valamikor 1961 őszén történt. Azóta nagyon sok embert szállítottam már Bodroghalomból oda, és vissza, köztük voltak igen sokszor azok is, akik akkoriban a garázst megígérték. Köhögésemmel, prüszkölésemmel soltszor figyelmeztettem őket ígéretükre, de rám se hederítenek. Sőt, ha nagy fagyok idején reggelre belém fagyott a, szussz, s nem tudtam idejében elindulni, akkor olyan csúnyán szidalmaztak, hogy kedvem lett volna az ároknak szaladni. Két éve lesz már lassan, hogy a „csillag garázsban” alszom, így nevezi gazdám azt az udvart, ahol reggelenként forró vízzel, meg ki tudja még mivel szokott magamhoz téríteni agyonfagyott állapotomból. Sokat tűrtem, de elfogyott a türelmem. Ha rövidesen nem kapom meg a megígért hálószobát, akkor elmegyek a roncsgyüjtőbe, ahol senki sem fog reggelenként rángatni és szidalmazni, s akkor a bod- roghalmiak ismét gyalogolhatnak az elágazástól. (A panaszt feljegyezte: p. s.) —......OQO' .....—. — V ARBÓ községben kiálli- ! táson mutatják be a. va.rbóiak (fafaragásait, orsófonását, kezi- ; munkáit. A kiállítást az ália> János iskola, szülői munkakö> zössége rendezte. ÉSZAKMAGYARORSZÁG | A Magyar Szocialista Munkáspárt > Borsod megyei bizottságának lapjt Főszerkesztői Sárközi Andor Szerkesztőség! Miskolc, Tanácsbál; tér X Telelonszáraok: ntkárság: 10-830. lcullürrovatt 116-067, ipart rovat: 10-038, pártro> vat: 33-687, sportrovat: 16-048, me- ! zőgazdasági rovat: 16-078, belpoü- J tlkai rovat, panaszügyek: 16-048. Kladjas Az Eszakmagyarország) Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Pótet Kiadóhivatal! Széchenyi u. IS—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Indexszám: 88:053 Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezetőt Kárpáti György hát a szó szoros értelmében letáboroznak és felkészülnek a hosszadalmas munkára. A felvonulási „színhely” megépítésével egyidejűleg' felszámolják a vár udvarán lévő épületeket. Ez az előkészítő munka halaszthatatlanul sürgős, mert április első napjaiban az OMF egyik régészének irányításával húsz főből álló feltáró brigád elkezdi a várudvar és a még érintetlen palotaszárnyak felkutatását. — Mi lesz a megkezdett északnyugati torony-építkezéssel? — A feltárással egyidejűleg folyik az építkezés és még ebben az évben megépül ez a harmadik saroktorony is. Ugyanakkor beállványozzák a