Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-07 / 55. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, I9G3. március 7. m Gromiko Dániába utazott Gromiko szovjet külügyminiszter befejezte norvégiai látogatását és szerdán délelőtt háromnapos látogatásra Dániába utazott. Jövő héten összeül a Biztonsági Tanács Ghana kérelmére a Biztonsági Tanács a jövő héten összeül, hogy tanulmányozza az ENSZ vizsgálóbizottságának Lumumba halálkörülményeiről szóló jelentését. Az ülés időpontját még nem határozták meg közelebbről, előreláthatólag szerdán kerül rá sor. A laoszi király Pekingbe érkezett Savaiig Vatthttna laoszi király szerdán Moszkvából négynapos hivatalos látogatásra repülőgépen Pekingbe érkezett. E iiinmiiuiiimmimniiimiimiiiiimuiiimrmiiiiiiiiHimimiimiiiiiHmiiiutiiimiiMiiiinfíwKi I ' Vietnam Kardja ! Megjelenik, Párizsban egy I propagandakiadvány, a Vietnam Kardja. A harcias nevű füzetet Diem -dél-vietnami diktátor polgári ellenfelei írják — főként Amerikának. Hogy kár a pénzért, ez a Diem csak ári az, ügynek, ők, a-Vietrüim Kardja, majd megmutatnak, hogyan kell lesújtani a kommunistákra. Egyébként Vietnami Demokratikus Pártnak nevezik magukat ezek az emigránsok... A Vietnam Kardja tehát harcias felhívásokkal dolgozik Diem rendszere ellen. Sejthetjük, hogy milyen rendszerrel váltaná fel, ha az amerikaiak is úgy akarnák. Van azonban Diem diktá- I tornak egy másik ellenzéke is. Igaz, nem Párizsban, csak odahaza., Dél-Vietnamban, ahol tudnivalóan ' nehezebb ..dolog ellenzékinek lenni. Ez.. az ellenzék nem ad ki har- i cias füzeteket,, hogy jobb be- j látásra bírja az amerikaiig álcát,, nem, választott magá- I nak hangzatos nevet. AFel- I szabadítási Front — mert ar- ! ra, a partizánmozgalomra I gondolunk — t,csak” harcol, i fegyveresen, olykor súlyos i | véráldozatok árán, Diem | rendszere ellen. Ha van j kard, amely nemcsak jelké- \ pesen Vietnam igazságosztó \ Icardja — ez a partizánmoz- galom az. iimiiiiiiHiliiiiumuiiiiiiMUiiiiimmiiuiiHmmiiiuiuuuiiuimiiulüummiimmMMiidmm Türelmük, emberségük kifogyhatatlan legyen Megalakult a miskolci IV. kerületi Tanács Miskolc város kerületei között talán a legsúlyosabb gondokkal a IV. kerület bajlódik. A múlt rendszerből megmaradt falusias jelleget mindmáig nem sikerült megváltoztatnia. Talán innen adódik, hogy még az alakuló tanácsülésen is szóba kerültek a legsürgősebb feladatok. Nem hangzottak el hosszú ünnepi szónoklatok, prog: :>.mbeszédek, de a mindennapi élet gondjait mégis szóba hozta a felelősségtudat. A korelnök Az alakuló ülés korelnöki tisztségének betöltésére Lukács Imre elvtársat kérték fel. A fehérhajú veterán, 68 éves korát meghazudtoló frissességgel foglalta el helyét az elnöki asztalnál, s magabiztosan uralkodott az ilyenkor szokásos hivatalos formaságok felett. Lukács Imre már 8 éve nyugdíj-. | ban van, de a közélet területéiről nem „nyugdíjaztatta” ma- | gát. Most már harmadszor választották be a tanácsba, s a ta- inácsülés során ismét rábízták fa pénzügyi állandó bizottság -} elnöki tisztségét. vékenységéről, hiszen már eddig is sokan ismerték őt a IV. kerületben, mint a Hazafias Népfront városi titkárát. Kedves meghatottsággal köszönte meg a bizalmat, s igazolva, mennyire nem új előtte ez a kerület, felsorolta a legfontosabb megoldásra váró feladatokat, s kérte munkájához a tanácstagság támogatását. Ez a segítő támogatás bizonyára meglesz, hiszen a tanácstagok mind azon vannak, hogy a kerületet kiemeljék elmaradott helyzetéből. Úttörők a tanácsülésen Közben a folyosón már halk nesszel. gyülekeztek az 'úttörők. Megszólalt a dob, három kisdobos vez.ette^ az. úttörők küldöttségét. . , — Szeretettel köszöntjük á kisdobosok nevében az új tanácsot, s munkájához sok sikert kívánunk! — mondta el kis „ünnepi beszédét” , az .egyik apróság. Az úttörők nevében szóló kislány a köszöntő . szavakon kívül már kérést is tolmácsolt. és középiskolát s Kultúrházat szeretnének. Jó kívánságok Számos jókívánsággal fejeződött be az ünnepi alakuló tanácsülés. Fekete László a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke tréfásan megjegyezte; nagyjából összeszámolta, hogy a Kammelné elvtárs és az úttörők által szóvá- tett óhajok közel 120 millió forintba kerülnek. De hozzátette azt is, hogy ezek az igények nagyon is jogosak, s a városi tanács szem előtt fogja tartani megvalósításukat. A városi tanács nevében jó munkát kívánt az újonnan alakult tanácsnak. Ugyancsak jókívánságát fejezte ki Novák József elvtárs is. Tóth Margit kiváló tanár, a Pedagógus Szakszervezet nevében üdvözölte q tanácsülést, s kívánta, hogy türelmük, emberségük továbbra is kifogyhatatlan legyen. A még ezek után elhangzó köszöntőkhöz csatlakozunk mi is, és erőt, egészséget, jó munkát kívánunk a IV. kerületi Tanács tagjainak! A. I. A címben szereplő kötőjel nem sajtóhiba. Nem egy Varga Sárika nevű leányzó és egy mesebeli tábornok képzeletbeli kalandjáról van szó. A tábornok nagyon is igazi: De Gauilc-nak hívják. A kaland is igazi: De Gaulle ellen tavaly ősszel merényletet követtek el. Varga — az egy Varga László nevű szerencsétlen és ostoba fiatalember, aki 1056- foan, tizennégyéves korában disszidált Magyarországról. Sári pedig — Sári Gyula, harminc valahány eves címeres fasiszta és idegenlégiós. Ez a Sári az GAS bandaköréhez tartózott és amikor a tábornok-elnök elleni merénylet egyik autójához sofőr kellett — Vargát választotta. Varga hetek óta iil a vádlottak padján és egy szót sem ért az egészből, Sárit pedig „hosz- szas hajsza után” elfogták. Es ez nagyon gyanús. Gyanús, mert De Gaulle tábornoknak az egyszemélyi uralom fenntartásához szüksége van a rendkívüli katonai bíróságra. E bíróság ítélete ellen ugyanis nincs fellebbezés. Eredetileg e nemes testületet csak a merónylet-pör céljaira és meghatározott időre hozták létre. Ez az idő lejárt, és amikor a törvény- hozás kapálózni kezdett a rendkívüli törvényszék megbízatásának meghosszabbítása ellen, Párizsban csodálatosképpen felfedeztek egy újabb merényletet De Gaulle ellen. Arra azonban már senki nem esküszik, hogy a merénylet terve igaz is ... A nagy riadalomban a tábornok mindenesetre megkapta ajándékba a katonai törvényszéket. A riadalom erre elmúlt, mire a parla- ment újból kapálózni kéz dcít. És milyen a sors: erre váratlanul elfogják Sári mestert, akit eddig véletlenül nem tudtak megtalálni Elfogják és ő büszkén kijelenti, hogy egész sor hozzá hasonló mesterlövész van még szabadlábon. Mire a kormánysajtó megköszöni Sári úrnak a szíves útbaigazítást és kiáltozni kezd: De Gaulle életét még sohasem fenyegette ilyen óriási veszedelem. Nincs más menekvés, mint a rendkívüli bíróság fenntartása! így hát Monsieur Sári legalább egyik feladatát teljesítette. Lám, ha valaki olyan okos és ügyes, mint Varga—Sári. nemcsak idegenlégionista, mesterlövész és politikai gyilkos lehet, hanem még annak a rezsimnek az oszlopa is, amelynek vezetőjét meg akarta gyilkolni. ÉS még vannak, akik azt mondják, hogy Nyugaton nem lehet karriert csinálni. liiüimiiEEiiiHmiiimiuuiiiiiiEiiiiiiiiiimiiiigiimiíiimniiiüEimmiii A vendégek A megyei pártbizottság képviselek' en Ruttkay Ottó, a i városi pártbizottság részéről Novák József, a városi tanács képviseletében Fekete László vb-elnök, a Hazafias Népfront részéről dr. Sályi István és Varga János elvtársak, a kerületi nőtanács képviselőjeként pedig Halász Tivadarné foglalt helyet az elnökségben. A vendégek, akik nem ismerhették egyenként a tanácstagokat, élethű képet kaptak I azokról, akikből Varga János, fa népfront kerületi elnökének | javaslatára megalakult a végrehajtó bizottság. Csakis ala- Ipos, körültekintő munka után lehetett néhány szóban ilyen híven bemutatni az illető tar náéstagökat. Tizenhárom végrehajtó bizottsági’tagot választottak, s közülük nem egyet elr ismerő tapssal köszöntöttek a | tanácsülés résztvevői. I i § Megalakult 1 a végreliaj í ó bizottság 1 Kammel Lajosné elvtársat I választották meg a végrehajtó 1 bizottság elnökévé. Sok szépet Ms jót mondtak el közéleti teA s&iireike&eti ipar jelenéről*, jövőjéről Feljegyzések a KISZÖV kibővített választmányi üléséről A szövetkezetek jelentős szerepet töltenek be az ország életében. Tavaly több mint 12 milliárd forint értékű munkát végeztek. Csak egy példái: többek között 5 és félezer lakás építésével enyhítették a lakásgondokat. A borsodi szövetkezetek is 21 ‘százalékkal többet építettek, mint tavaly. A vezetőség beszámolója szerint a borsodi ktsz-ek az előző évinél lényegesen jobb eredménnyel zárták 1962-őt. Annak ellenére, hogy az építőanyagipar és a szolgáltatóipar nem teljesítette tervéi ' ' százalékkal termelték toboét az előző évinél. Jó eredményt értek el a termelékenység növelésében, két és félszerte több exportárut adtak külföldnek, mint 1961-ben. De elég, ha a javítási-szolgáltatási gondokról beszélünk. A szövetkezetek javítási- szolgáltatási feladatukat — általánosságban — túlteljesítették, de a „lakossági munkában” lemaradtak. Igaz, az országos 5 százalékkal szemben Borsodban csak 2,3 százalék a lemaradás, azonban - ez nem mentség. Azért nem, mert itt nem is annyira százalékokról van szó, hanem a lakosság gondjairól, elromlott vízcsapokról, megrokkant bútorról, lakásfestésről, ■ amelyet egyéb híján kontárral végeztettek el. Az igények növekedése következtében — a helyi iparpolitikai terveknek megfelelően — az idén 13 százalékkal kell növelni e tevékenységet. Kol- láth Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa azt fejtegette, hogy az ötéves terv első két évében megteremtettük az életszínvonal növelésének alapjait Ez évben az irányelvek szerint nagyobb léptekkel haladunk előre. Ez azt jelenti, hogy az emberek több bútort, háztartási gépet vásárolnak, szebben, elegánsabban járnak, több lesz a méretes munka, számolni kell a nagyobb tömegű javítással. Benyák Béla, a városi tanács osztályvezetője arról beszélt, hogy a szövetkezetek akkor tudják jól ellátni feladatukat; ha előrelátóan számolnak a várható igényekkel, távlati terveket dolgoznak ki. Váradi László elvtárs, az, OKISZ osztályvezetője elmondotta, hogy az igények, a világszínvonal felé törekvés szükségessé tesz átszervezéseket, fúziókat, s a szövetkezetek szakosítását. Az OKISZ most dolgozza tó ezzel kapcsolatos irányelveit a fővárosra, vidéki városokra, telepekre, falvakra vonatkozóan. A ruha, a cipő és a bútortermelésben egységes irányítást valósítanak meg. így például három nagy borsodi textilruházati szövetkezetét budapesti központ irányítása alá vonnak. ALEXANPR NASZIBOVí . ; 16. — Nos, mi a helyzet? — kérdezte a titkárhoz hajolva. Felvesztek? — Majd megvitatjuk. — Nem, most mondd meg. — Ribin az asztal mögé möht, s kezével rátámaszkodott. — Nekem most-azonnal tudnom kell. — Majd megvitatjuk — ismételte a titkár. Á titkár és Ribin ugyanabban a brigádban dolgozott. Ugyancsak itt, ennél a kocsiszínnél dolgozott Oreszt apja és bátyja is. A titkár jól ismerte mind a hármukat. Az öreg Ivan Ribin lakatossal pedig réT gi baráti szálak fűzték' össze. Biztos volt benne; Ribinék megbízható emberek, igazi munkásivadék az egész család. Lehet rájuk számítani mindenben. De most valahogy másként, más szemmel nézett az előtte álló fiatalemberre. Nagy kék szeme, amelyben .mindig valami meleg, ravasz vidámság csillogott (Ribint a. kocsiszín első számú tréf acsinálójának és élcelődőjének tartották), most komolynak, szigorúnak látszott, megrendültség és néma kérdés tükröződött benne. Ajkát úgy •eszeszorította, hogy szinte el- íéhéredett. Nyakában, , vállában, karjában felszabadulatlan energia feszült. ben igyekezett jobban elhelyezkedni a kemény ülésen. — Próbáljuk meg — felelte Aszker— Különben én inkább előbb harapnék valamit — szólalt meg ismét Ribin. — Rettenetesen éhes vagyok. Mi a véleményed? — Őszintén szólva, az én gyomrom is korog. Mind a ketten az előző napon éjjel két órakor fejezték bé a munkát, s akkor derült ki, hogy azonnal Bakuba kell repülniük. Az állambiztonsági szervek vezetőit bővebben érdekelték Liss közlései. Bizonyos adatok azt is tanúsították, hogy igazat mondhat. Ezért sürgősen ki kellett hallgatni a kémet, tanulmányozni vallomásait, összevetni a más forrásokból már rendelkezésre álló anyagokkal. — Utazzanak oda azonnal, — mondták Ribinnek és Kerimov- nak — és a helyszínen gondoljanak át mindent alaposan. Sok mindenről többet tudnak, mint a helyi elvtársak. Segíteni tudnak majd Azizov ezredesnek. A kocsi’ már várja magukat, Azonnal induljanak a repülőtérre. így történt, hogy Ribin és Kerimov vacsora nélkül indultak útnak. Aszker egy kis csomagot bontott ki. Kenyér és néhány karika füstöltkolbász volt benne.'Mindössze ennyit tudtak szerezni. Az egészet egy pillanat alatt elfogyasztották. Már három órája voltak a levegőben. A gép elhagyta Sztálingrádot, s Asztrahany felé tartott, amikor a pilótakabinból kijött a rádiós. Zavartnak látszott. Kissé tétován közeledett a két nyomozó tiszt felé. Végül szó nélkül odanyújtot.ta Ribinnek a kezében tartott rádiógrammot. c Az ezredes azonnal elolvasta. Két rövid mondatból állt: „A kiküldetést visszavonom. Stop. Azonnal térjenek vissza. Stop. Likov.” . . * Miután feladta a rádiógrammot, Likov tábornok az egyik, a többitől kissé messzebb álló telefon kagylóját emelte fel. — Igen, — hallatszott a kagylóban. — Jelenteni szeretnék: Ribin ezredest és Kerimov őrnagyot visszahívtam. — Rendben van, — hangzott a válasz. Majd kis szünet után: — Ha nincs elfoglalva, jöjjön át hozzám. # Likov összeszedte az asztali-ól a papírokat, betette a páncél- szekrénybe, s indult. A titkár.- ságon ülő tiszt azonnal felállt. — Küldjön a repülőtérre egy kocsit — fordult hozzá Likov. — Ribin ezredes és Kerimov őrnagy visszajön. — Értettem, tábornok elvtárs. — Én pedig a vezető elvtárshoz megyek be. A tiszt bólintott. Lilfovot egy hatvan * év körüli, magas, szikár férfi fogadta. Feltűnően nagy szeme, s alig-alig őszült, sűrű, busa fekete haja volt. Egy karosszékre Varga-Sári és a tábornok Érdekes és jellemző célkitü- - zésről beszélt Klüger László £ elvtárs, a Miskolci Kárpitos c Klsz elnöke. A régimódi tér- e meléssel, bútortípusokkal las- s san már nem vehetik fel a i; versenyt az előretört állami t iparral. A klsz vezetői, dolgo- ( zói a termelést új módon szer- i, vezik meg, g bátran elhagynak • hagyományos bútorformákat. ii új bútortípusok termelésére állnak át. Az újfajta ' szerve- ' zés és új formák, típusok alkalmazásával ez év tavaszán már 1—20 százalékkal csők- j kenlik a termékek árát. Ha- t sonló elképzelésekről beszélt r Lantos István, a Sáloraljaúj- j helyi Szabó Ktsz elnöke. Azon ( töprengnek — a gazdaságosság figyelembevételével — hogyan lehetne csökkenteni 3 rendelt ruhák árát. Ez arra utal, hogy a józanul gondolkodó, s előrelátó szövetkezeti ve- í zetők nemes versenyre akar- i 'nak kelni a gyorsan fejlődő ■« állami iparral. És e verseny i ^mindenki számára gyümölcse- 1 , ző lesz. 1 | Szó esett a bérezési, jutái- ' mazási gondokról. Kétségkívül ‘ fakadnak jogtalan igények. D« 5 most nem erről van szó. A ja- 1 vitástól jónéhány szövetkezetiben „fáztak”. Két okból. A ' közületi munka egyszerűbb . I szervezést, s nagyobb jőve- j delmet hoz, s így nagyobb ke- j resetet a dolgozónak Is. Nos. , a szövetkezeti dolgozó bár- ^ mennyire is érzi, hogy a javí- . fással foglalkozni kell, anyagi ! érdekeltsége az árutermelés ] felé húzza. A múlt évben köz- , vollen lakossági munkát végző dolgozóknak ( magasabb órabért, keresetet ' igyekeztek biztosítani Sajnos, akadtak szövetkezetek, ahol a rendelkezésre álló béralapot nem e célkitűzések, hanem rosszul értelmezett egyen- lősdiség alapján próbálták felhasználni. Úgy látszik, ez a je- ; lenség országosan megmutatkozott, mert. az OKISZ ismé- - telten felhívta a szövetkezetek figyelmét, hogy a javítást anyagilag jobban ösztönözzék- Kolt.ai elvtárs a beszámolóban1 arról szólt, hogy ez évben, ösztönzésképpen, az építő- és a szolgáltatóipar dolgozóinak átlagkeresetét tovább akarják növelni. A szövetkezetek előtt nagy jövő áll, a növekvő igényelt fejlesztését, korszerűsítését, nagyobbvonalű irányítást, 3 szövetkezeti ipái- nagyobb előretörését kívánják. E tanácskozás nem oldott meg „egy csapásra” minden gondot, de feladatát betöltve — feltételezhetően — segítséget jelent a szövetkezetek munkájába». IC5®) mutatott, amint Likov megállt | előtte. Amikor a tábornok le- > ült, közelebb’*" tolta hozzá a ci- J garettás dobozt. i — Köszönöm — mondta L1-] kov, s kivett belőle egy ciga-, rettát. — Kialakult már Vala-i milyen véleménye, Alekszej II- J jics? ' — Nem .:; Intézkedtek, hogy j Otto Lisst szállítsák ide? . — Igen, ahogy a parancs] szólt. > i — Rendben van. Holnapra' azt hiszem itt lesz az a német] katonaszökevény is. — Az élőt-1 te fekvő papírra nézett. — Ge-J org Homann. . — Bonyolult ügy, — mondta' elgondolkozva Likov. ] — Bonyolult. Gondolom, nemi ellenzi, ha mind a kettőt Ribin-] re és Kerimovra bízzuk? < — -Nem, nem. Természetesen.] — Likov közelebb húzta magé-, hoz a hamutartót, s óvatosan < beleszórta cigarettája végéről] a hamut. — Csak azt szeret-1 ném... ] — Mondja csak. « — Úgy vélem, Alekszej IIjics,« alaposan utána kellene néz-] nünk ennek az Otto Lissnek.« Vállalkozni inkább mindenre,] ami csak elképzelhető. . — De hiszen tudja, hogy ez] lehetetlen. , — Megértem, de.: I « — Meg aztán aligha lehet« rainden szavának hitelt adni.] Most foglalkozzunk a másikkal.« Homannal. ] — Itt egyetlen kiút van. « — Mégpedig? < — Utána néztem. Azon a] frontszakaszon most. csend van.« A mi csapataink m<£g vagy két] hétig várnak a támadás megin-« dításával. Minden jel arra mu-< tat, hogy a közeli napokra a] németek nem terveztek olts semmiféle hadműveletet. ] (Folytatjuk.) * — Izgulsz? —kérdezte a titkár. Ribin nem tudta türtőztetni magát: — Mondd meg hát! Ne gyötörj! — Jól van, no, — mondta kimérten a titkár, — Azt hiszem, bizonyosan felveszünk. — Akkor itt van — Ribin belső zsebébe nyúlt, s még egy papírt húzott-elő. — Mert én nemcsak a pártba akarok belépni, A párttagság a legfontosabb. De ez is ... Ugyanolyan fontos! Oreszt Ribin ebben a második nyilatkozatban arra kérte a pártszervezetet, hogy küldjék őt a GPU szerveibe dolgozni. Azért, hogy — amint Ő kifejezte magát —, „ne hagyjuk garázdálkodni a kontrákat, tapossuk el a férgeket, akik miatt elpusztult Lenin elvtárs, és akik rá akarják tenni mocskos kezüket az egész szovjet hatalomra”. Ez történt azon az emlékeze- te(s januári napon. Ribin ezredes azóta húsz esztendőt töltött el az állambiztonsági szerveknél, SsHiost a legjobb állambiztonsági tisztek között emlegetik nevét. — No, szundítsunk egy keveset, — ismételte Ribint míköz-:
