Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-06 / 54. szám

HÍREK

......

— A Bolyai János Matematikai Társulat borsodi tagozata március 8-án, pénteken 15 órakor előadást rendez az egyetem matematikai tanszékén. Dr. Huszthy László tart előadást Nagy alapkör- sugarú evolensgörbe közelítő szerkesztése (a műszaki szakosztály rendezésében.)

— A HALMAJI Aranykalász Termelőszövetkezet női munkacsapata a múlt évben elért kiváló eredményeiért elnyerte a megyei pártbizottság oklevelét. A zárszámadó közgyűlésen a munkacsapat tagjai azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az 1063-as évben a baromfinevelők és a kertészetben dolgozó asszonyok is úgy végzik munkájukat, hogy elnyerjék a ,,Szocialista munkabrigád” címet.

— Üjabb két termelőszövetkezetet gépesítenek az idén a mezőkövesdi járásban. A ti- bolddaróci Rákóczi Termelő- szövetkezet és a mezőkövesdi Matyóföld Tsz kapja meg 1963-ban a teljes gépesítést.

— BRAZÍLIA építészetéről tart előadást ma délután négy ■,'rai kezdettel Csaba László és Farkas Ipoly, az ÉM Miskolci Tervező Vállalat klubjában.

— Betegápoló nővéreket szállító kiránduló autóbusz zuhant az East River-be. A vízben azonnal elmerülő autóbuszból csupán négyen tudtak kimenekülni. Hét nővér feltételezhetően életét vesztette.

— MA ESTE fél nyolc órai kezdettel tartja zongorahangzrsenyét a szakiskola nagytermében Rőczey Ferenc, a Bar- <ók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára.

— Négy év alatt négyszeresére növekedett a mezőkövesdi járás termelőszövetkezetiben a nagyüzemi kertészetek területe. 1960-ban még csak háromszáz, az idén már mintegy 1200 holdon termeljek szerződéses zöldségféléket. A termelőszövetkezeti kertészetek túlnyomó többsége öntözéses lesz.

— TANÁRI hangversenyt rendez március S-án, este 7

■akor a miskolci Erkel Ferenc Tánciskola. A hangversenyt a Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Házának nagytermében tartják.

— Vasárnap, március 10-én tartják Ernődön a második névadó ünnepséget. Puchy Istvánná tanítónő kisfia szintén az István nevet kapja. A községi nőtanács, a kiszesek és az úttörők műsorral, s ajándékokkal készülnek ezre a kedves eseményre.

BORSODI GYULAí

A Borsodi Szemle 1963. évi /. száma

Elkészült

a magyar „reuma-fehérnemű"

IDŐJÁRÁS

Várható időjárás ma estig: ki- ‘b felhőátvonulások, legfeljebb '■lány helyen kevés hóval, vagy vascsővel, kissé megélénkülő ül. Helyenként reggeli köd. Vár- tó legmagasabb nappali hőiriér- klet plusz 1—plusz 5 fok között.

Az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet egyes osztályain kísérleti viselésre kiadták a reuma-fehérnemű első darabjai/;. A kétféle műanyagból készült öltözéknek három darabja van: ing* nadrág és kesztyű. Hordás közben az anyagban dörzselektromos- ság fejlődik és ez egyrészt egyenletes hőmérsékletet biztosít, másrészt kiszívja a nedvességet a duzzanatokból. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a reuma-fehérnemű viselésével csökkent a fájdalom és a mozgáskorlátozottság, apadtak a duzzanatok.

Megkezdődött aa olvadás

Kedden az erősebb nappali felmelegedés következtében megyeszerte nagyobb tömegű víz jelentkezett a kisebb helyi vízfolyásokon. Egyes községekben, ahol nem tisztították ki idejében az útmenti árkokat és átereszeket, az úttesten és az udvarokon egész tavak

— MÁRCIUS 6-án az Értelmiségi Klubban (Széchenyi u. 16.) Jausz Béla egyetemi docens (Debrecen) előadása elmarad. Március 7-én, csütörtökön 19 órakor az Értelmiségi Klubban (Széchenyi u. 16.) az egészségügyi szakosztály rendezésében: A tüdősebészet fejlődése és mai állása címmel dr. Mar ton György főorvos tart előadást.

A tatabányai síkvölgyi aknánál forgatják az „Omlás

című új magyar filmet

A forgatókönyvet Gergely Mihály írta, a rendező Mamcserov Frigyes, az operatőr Hegyi Barnabás. A képen: Tör öcsik Mari, a film női főszereplője, az egyik jelenetben.

képződtek. Különösen erős < volt az olvadás a Bükk déli í lejtőméi elterülő községekben.) A mélyebb fekvésű, lefolyástalan határrészekben is. Képződtek kisebb vízelöntések.! Ezek gyors levezetéséről a leg- < sürgősebben gondoskodni kell, különöseh ott, ahol a víz őszi ] vetéseket borít el.

Kedden a déli órákban a í Szerencs fölötti szőlőkből is valóságos patakokban ömlött a ! hóié. Szerencs főútvonalán, ahol nem tisztogatták ki ideié- j ben a lefolyókat, az épületekbe is bezúdult a víztömeg. A < posta környékén néhány üzlet küszöbét kisebb gátakkal kel-; lett megvédeni a vízbetöréstől.i

Határmenti ballada

Zúg, dong a szél és zord haraggal harapja, marja, hordja a havat, Sikongva buknak föld felé a fák, újabb vihart hoz minden pillanat.

Az őrszem áll az őrhelyén, nézi a határ vonalát, s azon tűnődik, milyen az élet és hűséges e a lány odaát.

— ítéletidő, esztelen vihar, — csak már a váltás jönne!

Arcába vág a jeges fuvallat, kristállyá dermed a könnye.

— Kik élnek ott a szomszéd tanyában, ahová menni már tilos neki?

Idegen arcok, idegen szavak,

de tán jó meleg... Rémes idelci .

— Ám figyelj! Vigyázz! Kilép a házból egy ember, s no nézd! Mint a lőtt madár szárnyát csapkodva, botladozva jön

a szörnyű hóban ... Vergődik, megáll.

Az őr emeli rá a fegyverét,

— ha át mer lépni, — Állj! — a vonalon, Hej földi, ki vagy? Most már ne tovább! Hazánk határát jelzi a halom!

Nemcsak hogy megáll, hanem térdre rogy s kezét könyörgőn emeli felé,

Milosics Stefán ... ott ház az enyém, magyar katona! Szavam érted-é?

Érti, megérti s int, hogy beszéljen;

— Jaj magyar segíts! Beteg kicsi lány! Orvos kellene, de nálunk falu nagyon messze van, nálatok talán ...

— Orvos kell gyorsan — hallja a fiú s látja a kérő, könyörgő szemet,

Csak kicsit töpreng, sürgős a tett itt s száll az éterben már az üzenet.

— Megyünk azonnal, kapja a választ, hozzák a lányt ki, melegen tartva.

Milosics rohan vissza a házba

s köszönő szókat suttog az ajka.

Katonák futnak, motor dörömböl,

tíz kar is nyúl már, — csak vigyázva na!

S a hófelhőbe könnyezve néz a gyermeke után az édesanya.

— Doktor úr kel jen! Beteget hoztunk! Milosics Stefán kicsi lánya itt!

Lázrózsák égnek a beteg arcon.

— Lélegzik-e még... ? Csak alig-alig1.!

Villan a tű és a vékony Ms kar a félhomályban, mint szál hóvirág,

Fehér párnákba fektetik féltve s aggódva nézik, csökken-e a láz ■..

Állnak, csak állnak az ágya körül, a függöny mögül néz a halál,

Jugoszláv földön a Ids tanyában Milosics Stefán Mnn az éjbe jár. 1.

Két nap telik el és rá két éjjel, az őr borzongva nézi az apát,

Ki kétségek közt aggódva kérdi, percenként szinte: Mi hír odaát?

Végre távolban vágtató lovak, sebesen jön a hóban a szán, kifut az asszony kétség s remény -közt, a csengők hangját is hallani mán.

— Jaj, ugyan él-e? El és nevet rám! Arcáról eltűnt a láng, meg a kín!

Áldott a kéz, mely megmentette őt, Katonák! Hősök! Ö újra enyim!

Nagy forgalom a könyvesboltokban

Több száz könyv olcsóbb március 4-től 31-ig

EZEKBEN a napokban a megszokottnál minden könyvesboltban jóval nagyobb a forgalom. Miskolcon például a Kazinczy könyvesboltban már a délelőtti órákban több tucat ember válogat a könyvek között. A ráérőbbek még le is telepednek a szép, színes, modern vonalú székekben, s hosszasan böngésznek egy-egy, dupla újságlaphoz hasonló nyomtatványt. A nyomtatványon ez olvasható: „Időleges árleszállítás 1963. március 4—31-ig.” S ezután csaknem négy oldalon át közük a leszállított áron kapható könyvek címét és íróját — témák szerint csoportosítva.

— Jól jár, áld most vásárol könyvet, mert most általában 40—50 százalékkal kevesebbet fizet egy-egy kötetért, mint eddig — s Bozendorf Ferenc- né, az üzlet vezetője mintegy bizonyításként elmondja:

— Itt van például az egyik vásárlónk: Sass Tivadar, a miskolci Finommechanikai Javító Vállalat dolgozója. 66 forint értékű könyvet most 33 forintért vett meg. Ezenkívül kért olyan könyveket is. amelyek jelenleg nem kaphatók üzletünkben, de amelyeket kérésére megrendeltünk a központi raktárból. Itt előjegyeztük Petőfi összes versét, amely márciusban 24 forint helyett 16, Apáczai Magyar enciklopédiáját, amely 30 forint helyett 15 és Balassa egyik kötetét, amely 35 forint helyett most 20 forintért kapható.

Még jelentősebb azonban az árleszállítás azoknál a könyveknél, amelyek száz forintnál drágábbak voltak. Néhány példa a mintegy 500 féle kötet közül: a Magyar építészet című könyv ára 120 forintról 50 forintra, A rajzművészet mesterei című kötet 240-ről 140 forintra, a Magyarország műemléki topográfiája 280 forintról 130 forintra csökkent.

A Kazinczy könyvesbolt külföldre is továbbít könyveket.

— Akik külföldi rokonaikat, ismerőseiket most ajándékozzák meg, azok ugyanannyi pénzért csaknem kétszer any- nyi könyvet vásárolhatnak, mint az előző, vagy a márciust követő hónapokban, — hallottuk a bolt egyik dolgozójától. S igaza van: nem néhány forintot, hanem százakat takaríthatnak most meg a könyvvásárlók.

ERRŐL győzött meg Szauer- vald Lajos, a Magyar Könyvkereskedelmi Vállalat miskolci boltjának vezetője is. Szerinte legjelentősebb az árleszállítás a szótáraknál (pl. a Magyar—francia szótár 450 forint helyett 300 forintba kerül), az orvostudományi és egészségügyi szakkönyveknél, a képzőművészeti könyvek és a műszaki irodalom egyes köteteinél.

R. A.

ESZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség:

Miskolc. Tanácsház tár 3. Telefonszámolc;

ritkárság: 16-886. tcultOrrovat

16-067; Ipart rovat: 16-033. pártro vat: 83-687; sportrovat: 16-049; me zőgazdasági rovat: 16-078; belpob tlkal rovat. Danaszügyek: 16-04;

Kiadja!

Az Eszakmagyarországl tapkladó Vállalat Felelős ükiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal!

Széchenyi u. 15—17.

Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta.

Kapható minden Borsod megyei

oostnhtvntnlbnn és kézbesítőnél Indexszám: 55:053

Készült a Borsodi Nyomdában.

Felelős vezető: Kárpáti György

ző címmel, valamint Tokaj nevének eredetéről címmel. A TIT előző évadi munkájának mérlege, illetve az azt megvitató elnökségi ülésről szóló beszámoló, továbbá könyv- és folyóiratszemle egészíti ki a Borsodi Szemle új évfolyama első számának gazdag tartalmát. A számhoz mellékletként csatolták az előző évben megjelent hat szám tartalmi mutatóját.

képet Ibos Iván fotókiállításának anyagából.

TUDOMÁNYOS életünk időszerű kérdéseiről, a Borsod megyei múzeumok baráti köréről, az országos földrajzi szemléltető pályázatról, a Földtani Társulat tudományos szaküléséről olvashatunk rövid, jegyzetszerű írásokat. Adalékot találunk a folyóiratban Ujesztandö — vígságszerA HETEDIK évfolyamába lépett Borsodi Szemle ezévi első száma választékos, gazdag sokrétű tartalommal jeleni meg. A folyóirat új számánál: élén a Mérleg-Számvetés rovatot találjuk, amelyben Hegyi Imrének Választások idején című tanulmányát és Sándor Annának Szomolya községnek a felszabadulás óta elért fejlődéséről szóló, számos kimutatással alátámasztott értekezését olvashatjuk. Ugyanebben a rovatban látható négy képösszeállítás vegyiparunkról, a Barátság kőolajvezetékről, illetve a vegyipar új létesítményeiről, továbbá a Szovjetuniótól kapott baráti segítségről.

A Napjaink kérdéseiből című rovat három igen érdekes tanulmányt tartalmaz. Komá- romy Bélának az iskolai nevelési tervről és Novák Istvánnak jogi kultúránk néhány kérdéséről szóló írása mellett külön ki kell emelnünk Nemes Frigyesnek A közömbösségről és a cinizmusról című cikkét. A napjainkban oly sokat vitatott kérdést igen helyesen tárgyaló és nagy közérdeklődésre igényt tartó cikket az Eszakmagyarországban is le fogjuk közölni.

Az Egyetemünk életéből rovat ismételten betekintést enged az egyetem tudományos életébe; Csókás János Geofizika a Nehézipari Műszaki Egyetemen címmel írt cikket. Méltatást találunk a Húzótüs- rce új számáról, Stoll Lóránt pedig a Nehézipari Műszaki Egyetem közleményeinek nyolcadik kötetét méltatja.

Istvánffy Gyulára, a palóc lépélet kutatójára Bodgál Fe- •enc emlékezik. Frisnyák Sán- lor Borsod megye első nyomtatott térképéről közöl adatodat, Zsuffa Tibor pedig — Amit Kossuthról rosszul tálunk címmel — Kossuthra vo- latkozó élettörténeti adatokat tözöl, illetve helyesbít, Megay 3éza a miskolci órásipar történetéből közöl adalékokat. Srdeklődésre tarthat számot Tyimesi Sándor tanulmánya — Az eredeti tőkefelhalmozás léhány problémája Miskolc örténetében —, valamint Fo- /ar-assy László írásának má- lodik folytatása Az 5. vörös ladosztály történetéhez címnél.

A Művészet-Irodalom rovat- >an Gyárfás Imre Gyergyai Albert Klasszikusok című cönyvéről írt recenziót, Dankó mre a sárospataki képzőművészeti kiállítást méltatja, ■Cabdebó Lóránt pedig Verselemzés tanulságokkal címmel lózsef Attila-műveket mutat >e. Ugyanitt látunk néhány