Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-05 / 53. szám

4

BSZAKOTAGYARORSZÄG

Kedd, 1963. március 8.

Patron üst kaptak a lakásszövetkezetek

Tanácskozás a MÉSZÖV-ben

1960-ban készültek el az első szövetkezeti lakások Miskolcon a Kun Béla, vagyis az akkori Malinovszkij utcán. Napjainkban már 1393 család lakik komfortos szövetkezeti lakásokban, működik hat lakásszövetkezet, s a lakók által választott, vezetők intézik az épületekkel kapcsolatos pénzügyi, műszaki, szolgáltatási feladatokat. A társadalmi munkában dolgozó vezetők derék helytállással sok bonyolult feladatot oldottak meg, nem sajnálva szabad idejüket, energiájukat. A lakásszövetkezetek az eltelt évek ellenére sem rendelkeznek végleges formákkal, működésük gyakran körülményes, s a szövetkezet tagjai sokszor tanácstalanul állnak panaszaikkal, a vezetők még gyakorlatlanok az ügyek intézésében, másrészt igen lekötöttek, hiszen sok vitás, eldöntendő kérdés vár megoldásra.

A kormányzat számolt ezekkel a gondokkal, s nemrég a két főhatóság: az Építésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ úgy állapodott meg, hogy a megyei MESZÖV-ök veszik pártfogásba a lakásszövetkezeteket. A Borsod megyei ME- SZÖV-ben is munkába állítottak egy lakásszövetkezeti előadót, akinek az a feladata, hogy a MÉSZÖV számviteli, műszaki, jogi szakembereinek segítségével messzemenően támogassa a lakásszövetkezetek vezetőségét. Január óta Tóth Béla elvtárs tölti be ezt a munkakört, s azóta igazságtaSZÍNHÁZ

NEMZETI SZÍNHÁZ

Március 5: Szent Johanna (7). Moliere-bérlet.

Március 6: Bál a Savoyban (7). Bérletszünet.

Március 7: Denevér (7). Erkcl-bér- tet.

Március 8: Szent Johanna (7). Bérletszünet.

Március 9: Denevér (7). Bérfet- Ezünet.

Március 10: Denevér (3). Bérlet- szünet.

Március 10: A világ peremén (7). Béryné-bérlct.

RAM AB A SZÍNHÁZ

Március 4, 5. 6, 7: Nincs előadás. Március 8: A szabin nők elrablása (7>.

Március 9: A szabin nők elrablása (7).

Március 10: A szabin nők elrablása (3).

Március 10: A szabin nők elrablása (7).

lanul kirótt szolgáltatási díjakat rendeztek, megszervezték a keddi napokon tartandó jogi tanácsadást, eljártak több vitás kérdésben. Az első tapasztalatokról a minap számoltak be a MESZÖV-ben. A megbeszélésen részt vettek a lakásszövetkezetek vezetői, az Építésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ, a városi tanács és az OTP képviselői is. Az első vélemények elismernek voltak és a részvevők megelégedéssel nyilatkoztak a MÉSZÖV nyújtotta támogatásról. Az igen tartalmas vitából az alábbiakat gyűjtöttük össze.

Függetlenített ügyintézők kellenének

A Baross Gábor utcai lakás- szövetkezet vezetője, dr. Küss Lajos elmondotta, hogy az olykor kialakult meddő vita, a sikertelenség kedvét szegi a lakásszövetkezeti vezetőnek, s ez gyakran passzivitásra kárhoztatja. Mint mondotta, a lakásszövetkezet vezetője nem jogi személy, s így észrevételen nem kezelik kellő komolysággal. A részvevők teljes egyetértésével találkozott a felszólalónak az a javaslata, hogy a lakásszövetkezetek élére független vezetőséget válasszanak, amely esetleg a MÉSZÖV irányítása, vagy fcegítsfge mellett működne. Ez nagyban megkönnyítené a munkát, nem kellene a lakásszövetkezetek vezetőinek naponta 3—4 órát különböző adminisztratív munkákkal foglalkozniuk, intézkedniük a bankkal, s a különböző szolgáltatási ügyekben. A vezetők megfelelő szakmai képesítéssel rendelkeznének, akik kapcsolatban állnánák az építőkkel és szorgalmaznák az esetleges garanciális hibák kijavítását, a felmerült műszaki hibák elintézését. Erre bevált külföldi tapasztalatok is vannak és a lakásszövetkezetek rendelkeznek megfelelő pénzügyi lehetőségekkel. Az Építésügyi Minisztérium képviselői helyeselték a javaslatot és kérték annak részletes kidolgozását.

jogos reklamációk

A részvevők egyetértése abban is találkozott, hogy minél sürgősebben rendezni kell néhány kivitelezési hibát, még a garanciális idő lejárta előtt, illetve, ha indokolt, azután is. Sok jogos igénynek adtak hangot a részvevők. A Baross Gábor utcai lakóházakban a nagy hidegek következtében elfagytak ' a gáz- és csővezetékek, mert a pincelejárókra nem terveztek ajtót. Az egyik épület szárító helyiségét még mindig nem lehet használni, noha jó val korábban elkészült. A Ki- lián-északi lakásszövetkezet képviselői annak a jogos igénynek adtak hangot, hogy javítsák ki az elvetemedett, elgörbült nyílászáró szerkezeteket, s a legsürgősebben javítsák ki a parkettákat. Sok lakásban ugyanis az a helyzet, hogy a szobából ki lehet söpörni a parkettát. Ugyanitt vetődött fel az is, hogy a MIK tévedésből lefestette — figyelmeztetés ellenére' — az épület csatornáit. A MIK-nél tudtak a tévedésről, mégis 10 000 forint javítási költséget kérnek, noha ennyi pénzt az egész csatorna nem ér. Ugyanitt a szövetkezet lakóinak ..zsebére” működik az épület előtti kerti csap. Ezekben a kérdésekben sürgős segítségre várnak a lakásszövetkezetek tagjai, s jogosan várják el az építőktől a hibák gyors kijavítását.

Bliccel a házfelügyelő

A negyvennyolclakásos Ki- lián-észak lakásszövetkezet vezetői fájón panaszolták: járatlanok a jogi kérdésekben, azért nem tudják szankciókkal sem rábírni a házfelügyelőt, hogy becsületesen ellássa a szerződésben vállalt kötelezettségét, a rátartozó intézni való ügyeket. Pedig a házfelügyelő munkaviszonyban áll a lakásszövetkezettel, s ha elhanyagolja a kötelességét, a városi tanács segítségével szükséglakásba is ki lehet költöztetni.

Fűtési gondok?

A Kilián-déli lakásszövetkezet épületeit egy központból fűtik. A hőmű a szövetkezet tulajdonában van, a hiba sajnos az, hogy a több milliós értéket képviselő gépek kezeléséhez nincs megfelelő szakember, s ezt társadalmi munkával sem lehet ellátni. Ebben a kérdésben az lenne a helyes megoldás', ha megfelelő kártalanítás után állami kezelésbe vennék a hőművet. Ez az egyetlen módja annak, hogy a központi fűtés zavartalan üzemeltetése megvalósulhasson.

Hasznos volt a MESZÖV-ben megrendezett tanácskozás. A részvevők fontos problémákra hívták fel a figyelmet és valamennyien helyeselték, hogy a kormányzat rendet kíván teremteni a lakásszövetkezetek működésében. Ennek igen biztató megnyilatkozása a MÉSZÖV patronálása.

Garami Ernő’

Fénycsapdák az erdőkben — i fejlesztik az erdővédelmi » jelzöszofüálatot ;

Az Erdészeti Tudományos: Intézet az elmúlt évben szer-' vezte meg az erdővédelmi• jelzőszolgálatot. A mezőgazda-'' sági üzemekhez hasonlóan, az] erdőgazdaságokban is igyekez-. nek felmérni és a lehetőségek1 szerint előre jelezni a rovarok: és más károsítok megjelenését: és ezáltal megteremteni a'-, tervszerű védekezés alapjait, j Az erdővédelmi szakembe-; rek a pontosabb megfigyelő-'- sek érdekében fénycsapdákat: állítanak fel a különböző táj-: egységekben, A rovaroknak: azt a tulajdonságát kihasznál-: va, hogy „vonzza” őket a fény,: egyszerű szerkezettel fogják] be az éjszakai kíváncsiskodó-] kát. llymódon pontosabb ké-] pet alakíthatnak ki az egyes erdőrészek különben nehezen' megfigyelhető „lakóiról”. : Az erdővédelmi szakembe-': rek már nemcsak felmérik a. károsításokat, hanem meg-] kezdték a kísérleteket a nagy üzemi jellegű védekezésre is.] Az első üzemi jellegű kísérte-: lekre a börzsönyi és a máira-] füredi erdőgazdaságban ke-: rült sor, ahol a lucfenyő gu-\ bacstetű és a cserebogár vegy-] szeres irtását próbálták kl\ eredményesen. ]-----oöo----- ;

— PULYKAFARMOT létesít! az idén a sályi Szabad Föld; Termelőszövetkezet. Az első; esztendőben háromezer puly-: kát hizlalnak, s ötszázas; törzsállományt is kialakítanak,! hogy az elkövetkező esztendők-; ben már saját tenyészanyaggnlj

rendelkezzenek. *

Pénzbírság udvariatlanságért

Gépgyári hétköznapok

(Folytatás a 3. oldalról.)

keres. Ez az előny azonban csak látszólagos. Köztudomású, hogy a sok túlóra fizikailag és szellemileg fokozottabban

igénybe veszi a munkást. Hamarabb érheti baleset. Ez pedig semmiképpen sem egyeztethető össze elveinkkel. Ebben nem akarunk versenyre kelni a nyugatiakkal.

A három gyár egyesítésével számos olyan lehetőség kínálkozik, amelynek céltudatos fel- használása egy-egy lépés azon az úton is, amely a túlórázta— MÁRCIUS 5-én a filmkészítés és a filmművészet kulisszatitkairól tart előadást a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyelem filmköre a bereniei művelődési otthonban. Az előadás után az egyetemista fiatalok sajátkészítésű játékfilmjeikből vetítenek.

tás felszámolásához vezet. Ilyen gondolatokat ébreszt a Politikai Bizottság 1960. szeptember 13-i határozata is, amelyben az áll;... „nem megfelelő az élőmunkával való gazdálkodás. Különösen elmaradt a követelményektől a munka- és üzemszervezés, és ezen belül a munka normázása és a termelési vesztesé,Jidők, tartalékok feltárása. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a meglévő termelőkapacitások kihasználása, a munka termelékenység emelésének üteme nem kielégítő”.

IMMÁR ki tudja, hányadszor olvasom a Politikai Bizottság határozatának e néhány sorát —, s közben arra a bizonyos 510 ezer órára gondolok...

Vajon indokolt a túlóráztatás a Diósgyőri Gépgyárban?

Pauloviís Ágoston

Következik:

Korszerűség — gazdaságosság.

II****************#***-**#****#**-»»'»'»#*'«’**#**** *#**#íF*******íí***'*'**##*'*#')Ht#**#*#4HHHHHHf**#***«"JHC"íi'«"»#**'JH6'##*#***#íHMe'**#*'*********»*#*#**

IRAK ES A

Az iraki helyzettel

kapcsolatban egyik párizsi tudósító azt állította; a helyzet kulcsa a kurd felkelés vezetőinek kezében van. Érdemes az ottani természeti és gazdasági viszonyokat, valamint az ott élő kurdok helyzetét szemű gyre venni, mivel az iraki kérdés még nem került le a sajtó napirendjéről. v

Irak a Közel-Kelet, vagy Elő-Azsia egyik arab többségű országa. Területe 444 ezer négyzetkilométer. Közel ötször akkora, mint hazánk. Az idősebb korosztály még Mezopotámia néven ismerte, ezt a nevet a görögök adták annak a terjedelmes földnek, ami Szíria és Irán között helyezkedik el. Középső medencéjét a Tigris és az Eufrátesz folyók öntözik, (Mezopotámia = folyóköz). Ez az elnevezés csak a folyók felső vízkörnyékére vonatkozik, a régi asszírjai vidékre. A déli alacsony, teljesen alföldi területet, a hajdani Babilónia vidékét Szavad-nak (barna föld) vagy Irak-Arabi- nak nevezik. Ez a név fejezi ki inkább az arab lakosság róla alkotott fogalmát. Ma az egész ország innen kapta nevét.

Az északi országrész fennsíkszerű, magas 'terület, helyenként hegyvidék, az úgyne- vezelt*Kurdisztán láncai húzódnak három országon keresztül. Talaja mészköves, agyagos. Az .rghajlat igen szélsőséges, nyáron tikkasztó a forróság, télen Jiedig kemény hidegek uralkodnak. A csapadék évi meny- nyisége 300 mm körüli. A térszín túlnyomó része sztyepp, füves terület. Állattenyésztésié megfelelő, de növénytermesztés csak a folyók mellett, az öntözéses helyeken lehetséges.

Irak-Arabi az ország déli vidéke, az Eufrátesz és a Tigris fiatalkorú feltöltése. Á geológusok szerint a mai Perzsaöböl évtízezredek előtt messze északra. Moszulig felnyúlt. Úgy rakta le a két folyó az üledékét. A kiszáradó öböl vizének állatvilága ott pusztult el. Elzárva a levegőtől, szén- hidrogénekre bomlott, a környezet országai számára olajkincset hagyott hátra. A déli rész talaja kitűnő, de ez is öntözésre ’ szorul. Éghajlata még melegebb, nyáron gyakran 50 C fok fölé emelkedik árnyékban is a hőmérséklet. Az ország nyugat felé a Szi- riai-sivatagba is átnyúlik. Irak területének , kétharmada sztyepp és sivatag. Növénytermelésre a legalkalmasabb mégis a két folyó egyesüléséből származó Satt-el Arab, s a Perzsa-öböl környéke.

A vidék, időszámításunk efőtt 4000 év óta lakott terület. Nyugat-Ázsióban ez a vidék a „Népek országútja”, a civilizáció egyik bölcsője. Laktak itt szumirok, babiloni, asszír népek, médek, perzsák. Nagy Sándor is alakított itt várost. I. u. a VII. században megjelentek az arabok, a bagdadi kalifátus lett az úr, 1258-ban mongol—tatár hadak dúlták

fel. 1638-ban a törökök hódították meg, s ott is maradtak 1918-ig. A névleges függetlenség után angol mandátumos terület lett Irak. Részt vett a rossz emlékű „bagdadi paktum” létrehoiásában. 1958. július 14-én Kasszem tábornok vezetésével felkelés tört ki, és megdöntötték a királyságot. Ami ezután következett, már a mai eseményekhez fűzhető. A szociális helyzet és a közoktatás elmaradott. A nomád és félnomád törzsek primitív közösségi társadalomban éltek. A Kasszem-rezsim 1958. júliüs 27-én törvényi is hozott a törzsi szervezetek felszámolása céljából. Ipara fejletlen, kezdetleges, a szaporodó falusi munkaerő a városban sem tud elhelyezkedni, a fejletlen ipar nem tudja őket felszívni. A lakosság 80 százalékának évi jövedelme 25 iraki dinár (821 Ft). A parasztbérlők 1958-ig a termés kétharmadát fizették bérlet címén a földesuraknak. Azóta ezt 50 százalékra mérsékelték, s kisebb földreformot hajtottak végre. A nagybirtokok 55 százalékát felosztották.

Az orvosi ellátás még mindig gyenge, 5000 lakosra jut egy orvos. 1958-ig nem volt kötelező népoktatás. A felnőtt férfiak 85, a nők 99 százaléka analfabéta. Pedig más lehetne e nép életszínvonala, mert olajban gazdag ez az ország. Az iraki föld a kapitalista világ kőolajkészletének 11 százalékával rendelkezik. Évi termelése 35 millió tonna, a világtermelés sorrendjében a hetedik helyen áll. 1958 előtt teljesen a külföldi tőke rendelkezett vele. 1958-ban a termelés értékének csupán egy töredékét kapta az iraki állam, de ez is 83 millió dinárra rúgott.

A

_ területének 12

z ország százaléka ál_

landó művelés alatt van. Ahol rendszeresen öntöznek, ott jó termést hoz a rizs. a kukorica, a szezám és a búza. De legnagyobb nemzeti kincse a 30 millió datolyapálma. Ez adja a világtermelés 40—80 százalékát. Datolya-exportban Irak az első.

A ritkán lakott ország lakóinak száma 6,5 millió, mintegy 83 százalékban arab. A nemzetiségek közül kiemelkedik az egy és .félmilliós kurd néplö- meg. A puccs-kormány állam- minisztere is elismerte, hogy van „kurd-kérdés”. A térképen olvasható egy ilyen név: Kurdisztán, mely hegyes-dombos vidék és húrom országra is kiterjed. Ez a vidék a kurd nép lakott területe. Irakon kívül Törökországban kétmillió, Szíriában negyedmillió. Iránban is 2 millió a kurd lakosság, ami azt jelenti, hogy négy országban összesen 5,5—6 millió kurdot számlálhatunk.

Mutassuk be a kurdokat. Ök mongol eredetűeknek tartják magukat. Egyik királyuk állítólag a ravasz Gordiusz volt. Külső megjelenésük azonban más származásra utal. Magas termetük, világosabb arcbőrük arra mutat, hogy a kaukázusi népcsoporthoz tartoznak. Öltözetük is törökös, bár turbán helyett magas,1 vörös süveget hordanak. Fejüket, arcukat borotválják, csak az öreg férfiak növesztenek hosszú szar

kálit. A férfiak kitűnő lovasok, szeretik a harci játékokat. A nők nem hordanak fátyol!:, eltérően a szomszédos mohamedán szokásoktól. Hogy mikor telepedtek le erre a vidékre, nehéz volna pontosan megállapítani, de évszázadok óta itt élnek. Sokat űzték, zavarták őket, de a kurd törzsek még egymást sem kímélték. Ilyen életmód mellett nem is civilizálódhattak. Félnomád, pásztorkodó életet éltek a legutóbbi időkig. Sátraikat folyók, hegyi patakok partján ütik fel. A téli sátort kecskeszőrből szőtt, fekete posztóból készítik, míg nyáron nádból, szalmából összetákolt kunyhóval is megelégszenek. Lovaikat a sátorkarókhoz kötve, állandóan készenlétben, felnyergelve tartják, ha menekülni, vagy támadni kell. könnyen kéznél legyenek. Fényes Eleknek a török birodalomról szóló 120 éves könyve is véres tusakodásokról számol be a lentieken kívül. Bosszúálló természetüket az sem befolyásolja, hogy fanatikus hívei a mohamedánizmusnak. Annak is a szunnita szektájához tartoznak. Kisebb csoportjuk a múlt században a nestorianus-keresztény szekta hívei, egyes törzsek, a jeziták, fétisimádók voltak.

Mikor most, az iraki vérengzésekről olvasunk, eszünkbe jut Germanusz Gyulának, a nagy keleti kutatónak feljegyzése. „Az Iraki közállapotok a X. században teljesen leromlottak. Trónokat döntöttek le, vetéseket dúltak fel. szabad prédává vált a vér, a vagyon, uralomra került a .szenvedély és a rablási vágy. 1017-ben is tetőpontra emelkedett a, huliA fővárosban mar akadnak olyan heiyeK, ahol penzbú Sággal sújtják az udvariatlanokat. A budapesti föd rászszövetkezeteknél igen szigorúan veszik, ha a vendégg* nem bánnak rendesen. Ha a fodrászatok vezetői, vagy a ven dégek panaszt tesznek, a felső szerv, a KISZÖV eljárást indí a fegyelemsértőkkel szemben. A fegyelmi bizottság határozat rendszerint az, hogy három hónaptól egy évig terjedő idő szakra alacsonyabb fizetési osztályba sorolják azokat, akii ellen panasz merül fel. llymódon az udvariatlanság sok szá forintba kerül.

A bírságolásra egy év alatt mindössze hatszor került soj Hatezer fodrászszövetkezeti dolgozó van a fővárosban, ílymó dón az arány nem nagy — bár lehetséges, hogy több alkalom mai is előfordult fegyelemsértés, de nem tették szóvá, A „ki hágást” általában azzal követték el, hogy valakit megvárakoz tettük vagy nem láttak el kellőképpen, azért, mert nem szó kott borravalót adni, A borravalóügy az oka annak is, hog nem szívesen fogadják a gyerekeket, ha egyedül keresik fel fodrászt, a szülők ugyanis nem szoktak velük külön borra való pénzt is küldeni. Ezért kapott fegyelmi büntetést a Déli vasút közelében lévő fodrászszövetkezet dolgozója is, a) szombat délután azzal küldött el egy gyereket, hogy máj máskor jöjjön. Nem a gyerek, sem a szülei, hanem egy éppé ott tartózkodó „idegen” papa tett panaszt. A fodrász számát ez három hónapra alacsonyabb munkaköri beosztást és tötf mint halszáz forint fizeléskiesést jelentett.

Előfordult azonban ennél furcsább eset is. A XIII. rt riilet egyik fodrászatában, miután a borotválkozni óhaj! vendég nem kért krémezést, kölnit, a fodrász a követkéz szavakra ragadtatta rhagát: „Akkor mi a csudának jött be vendég”. Ezt még azzal is tetézte, hogy miután borravaló joggal nem kapott, ő akart átnyújtani egy forintot a vendéi nek. Ez persze kirívó eset, s nem kis pénzébe került a pénzt „utazó” mesternek.

A női fodrászatokban a vasondolálással van sok baj. I mosás, hajberakás után sokszor olyankor is megcsináljál amikor nem kéri a vendég, ha viszont csupán vasondolálái akar, anélkül, hogy mosatná is a haját, nem szívesen vállal jak, mert egymagában kevés bevételt jelent. Az utóbbi mi»1 tett panaszt valaki, mert mikor vasondolálást kért, színi labdáztak vele a fodrászok, s ide-oda „passzolgatták”. Ez játék a fegyelemsértő fodrásznak szintén három hónapi ah csonyabb fizetési besorolásába került.

A szövetkezetek vezető szerve szigorúan ügyel arrí n hogy egyformán udvariasan bánjanak dolgozói minden vendéggel — függetlenül attól, hogy adnak-e bori'*1 valót, vagy sem. ,

Felhívás

A hóolvadás által élőidé' hető belvizek elkerülése v< gélt Miskolc város II. kerül? ti Tanács vb igazgatási oszb lya, valamint építési cs? portja felhívja a lakossj got, t hogy mindenki a lak* háza előtti út árkait és az é* ereszeket takarítsa ki és V gye lehetővé a víz lefolyásó

A komoly tél miatt legye* gült vadállomány védein1 érdekében felhívja Misköl mj. város II. kér. Tané* vb igazgatási osztálya íc leg a külterületi eblulajdon* sok figyelmét, hogy ebeik éjjel-nappal tartsák kötvj kóborlásuk megakadályoz* sára. <

___________

— Nagysikerű területi í mit tud vetélkedőt rendezi* szombaton, március 2-án berentei Bem József MüV lődési Otthonban. A tarts más, színes verseny ut* táncmulatságot tartották.

gánok uralma Bagdadba1 ahol garázdálkodtak, rabolk és rettegésben tartották a f( pet.

Különösen a szunnita és síita szekták irtották egymást Csoda, hogy ennyien is m<| maradtak, ime évezredek Ó alig változott ott a közállap*

A kurdok helyzetén lt sem változtatott sokat. Sí 1901-ben a haladó kurdok mörülésének, a Kurdisz! Demokrata Pártnak egyet! lapját, az Azadit is betiltot a Kasszem-rezsim. A tudósi! úgy vélik, hogy ha a kurd t rillák egyesülnek a komn1 nistákkal és más haladó i mokrata erőkkel, akkor az 1 , rendszer túlkapásai megfért’ hetők. Ezért van a kurd veZ tők kezében a helyzet küld Olvashatunk egy iraki Nemz ti Frontról, amit a Nemz* Demokrata Párt, a Komn1' nista Párt és a Kurdiszt* Egyesült Demokrata Párt t® ■jai alkotnak. Ez utóbbi tön1 rülés elnöke a lapjainkban emlegetett Musztafa Barzofl'

» kurdok 5St?un!

ott népük Számára autonóm’ át kérnek, tetézve azzal, irtj a kurd földről vonják ki a Kc mánycsapatokat és adjan1 részesedést az olajnyereség! is. Az olajkutak egy réz (Moszul) kurd-vidékre esik, ennek jövedelméből a kuré'j eddig mitsem láttak. Pértjl| emberi jogokat kér; a felerrtj kedés útjára akar lépni e •[ kát szenvedeti, szétszórt m a kurdok nemzetisége.

Dr. Zétényi End

főiskolai docei^