Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-31 / 76. szám
3- r = »? mi 1 Vasárnap, 19G3. március 31. ' ESZÄKOTÄGYÄnORSZAG A mezőgazdaság időszerű kérdései Losonczi Pál földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója ajt Losonczi Pál földművelésügyi miniszter a Parlamentben ' íjékoztatta a sajtó képviselőit mezőgazdaság helyzetéről, az Jőszerü feladatokról. Bevezetőben vázolta az elmúlt évi 1 fedményeket. Mint mondotta: 1902 -cs esztendő időjárása Rendkívül kedvezőtlen volt, a ’^inyészidűszakban a sok évi , Sapadékátlagnak mindössze 05 , 3 iazaléka hullott le és az is 2rí Byenetlenül. Ennek ellenére a gabonafélék (kalászom sok, kukorica) átlag szcm- termése elérte a 11,9 mali5 zsát, ami az eddigi lcg- atl jobb termés, hiszen 1959- ér< ben, a köztudomásúan jó po időjárású évben 11,8 make zsa szemtermést takarí- ge toltunk be holdanként, szfz az eredmény mindenek lőtt a parasztság jó munkájá- ak köszönhető, továbbá az ftyagi ösztönzés kiszélesítésélek, a nagyüzemi lehetőségek Ibontakozásának. A mezőgazdasági üzemek zöen. a ii jn )A szigorú tél okozta kiesést pótoljuk nv iáét- résé él' . „1- A fagy és a belvíz okozta ká- 0n okról szólva, a miniszter re. Megállapította, hogy a Dunánál ólon, ahol végig hótakaró ^Wte a vetéseket, a fagy szá- ■,/. Oottevő kárt nem okozott. A o-iorai vetések az erős telet a ,e. ártnál jobban bírták, míg a jll ésőiek általában 5—10 száza- 32 ®kos kárt szenvedtek. Nógrád, n„ leves, Borsod, Szabolcs és Haj- lú megyékben az őszi árpánál gl liritkulás jelentkezik. A búzák 'Italában jól teleltek, a kiesés al i szokottnál nem lesz nagyobb. A tönkrement vetések pótlására elegendő a vetőmagkészlet: mintegy félmillió holdra elegendő tavaszi árpa, borsó, napraforgó, kukorica és más vetőmagot tartalékoltunk. A szigorú tél különösen no- léz helyzetet teremtett az álatok áttelel tetősénél. Mégis a ej termelés kisebb visszaesésén !s néhány helyen — főleg a terfás és szabadtartásos istál- it ókban — tapasztalható kondi- tóromláson kívül, az áttclclóst sikerrel megoldjuk. Kz állatállomány nagyjából ízonos volt az elmúlt évivel, a tj tehenek és a kocák száma ózonban csökkent. Ennek oka iörészt az, hogy a marhahizlalás kifizetődőbb, mint a tehén- z [artás, s hogy a tejtermelésben i bizonyos ráfizetés mutatkozott, á közelmúltban intézkedéseket hozott a kormány a szarvasmarha törzsállomány fejleszté- térc. Jő termést érhetünk el Az időszerű tavaszi feladatokról szólva, a miniszter hangsúlyozta, hogy kedvező tavaszi nyáreleji időjárás esetén, Megfelelő trágyázás, növény- ápolás és vegyszeres gyomirtás mellett lehetőségünk van jó termés elérésére. Most, hogy a tavaszi munkákra mindössze Júásfél hónapunk maradt, a siker döntő feltétele, hogy a traktorokat kettős műszakban üzemeltessük és hogy állandó gépjavító szolgálatot működtessünk, ofagy feladatot jelent az idei öntözési terv végrehajtása. Az öntözött terület ez évben országosan 180 000 holddal növekszik, amiből több mint 125 000 hold a termelőszövetkezeteké. A közös gazdaságok 035 millió terint beruházási hitel felhasználásával vásárolnak öntözőberendezéseket. s csak az első félévben több mint 700 nagy teljesítményű csőztctő gép kerül a tsz-ckbc. kok a teendőnk a rét- és lege- löjavítás terén, erre a munkába eddig nem fordítottunk elég Bondot. A tavaszi munkákhoz kellő mennyiségű műtrágya áll rendelkezésre. *963. első félévében 21 százalékkal több nitrogénműtrágyát használhatnak fel a mezőgazdasági üzemek, mint tavaly ilyenkor, az egy holdra eső műtrágyamennyiség 142 kilogrammra emelkedik. A gépesítés problémái Á miniszter ezután a.mező- íazdasági munkák gépesítésével kapcsolatos kérdésekről tájékoztatott. Mint mondotta: a képesítésben az úgynevezett 25 százalékkal több műtrágyát kaptak, mint a megelőző esztendőben, az öntözött terület 65 százalékkal növekedett, 3 300 600 hold mélyszántással indult az cv és 7000-rel több traktor állt rendelkezésre. A termelőszövetkezetek a kapásnövényekből növelték terméseredményeiket, közös vagyonuk 29 százalékkal lett magasabb, a tagok jövedelme pedig 15 százalékkal több mint a megelőző évben. Több jól gazdálkodó szövetkezetünk volt, mint 1961-ben, ugyanakkor emelkedett a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek száma is. Ezekben a mérleghiányos szövetkezeti gazdaságokban a helyi vezetést nem sikerült kellő mértékben megszilárdítani, és így az anyagi támogatás nem hozhatta meg a várt eredményeket. kétcsatornás rendszert alkalmazzák, azaz a gépállomások és termelőszövetkezetek egyaránt rendelkeznek erő- és munkagépekkel. Ez évben a termelőszövetkezetek ismét nagyobb számiban kapnak új traktorokat és így az erőgépeik száma már 1963. évben meghaladja a gépállomásokét. A télen a termelőszövetkezeti és gépállomási gépeket áltálában kijavították, de gépállomásonként két-három traktort általában nem hoztak rendbe alkatrészhiány miatt. Úgy tervezik, hogy a probléma megoldására a későbbiekben a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó gépjavító vállalatokat átállítják alkatrész felújításra, illetve gyártásra. Az egyes munkafolyamatok gépesítése az állattenyésztésben még nincs megoldva. A trágyakihordásnál, fejésnél. önetetésnél, takarmányszállításnál, adagolásnál a gépesítés lassú ütemben halad. A termelőszövetkezetek állattenyésztésének gépesítése a jövő évtől kezdődően ölt nagyobb arányokat. Gondoskodnak arról, hogy az 1964-től kezdődő beruházásokat a járulékos beruházásokkal együtt valósítsák meg, inert ez teszi lehetővé az állattenyésztés komplex gépesítését. Újabb 600 szakember a tsz-ekbe Ä miniszter ezután a szőlő- és gyümölcstelepitési feladatokról. a tudományos eredményekről, azok gyakorlati alkalmazásáról beszélt, majd rátért a mezőgazdasági szakemberek kérdésére. 1959-től napjainkig a 300-1-cs kormányhatározatok alapján mintegy 5009 * szakember került a termelőszövetkezetekbe, más munkahelyről. Ezenkívül mintegy 1200-an egy-, illetve kétéves időtartamra vállaltak munkát a tsz-ek- ben, illetve a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain. E szakemberek egy része a kirendelési határidő lejárta után is a termelőszövetkezetekben maradt. 1963-ban állami támogatással újabb 600 szakember kerül a még meg nem erősödött termelőszövetkezetekbe. Ugyanakkor a szakember- képzés mértéke is növekszik, több fiatalt veszünk fel az egytemekre és a felsőfokú technikumokba. A falura került szakemberek helyzetét igyekszünk könnyíteni azzal, hogy házépítési hitelt nyújtunk számukra, illetve a tsz-ck hosszúlejáratú hitelt vehetnek igénybe agronó- muslakások építésére. A mezőgazdasági termelés fejlődése megköveteli, hogy mind több, gépekhez, illetve speciális kultúrákhoz értő szakmunkással rendelkezzünk. Ennek megfelelően az ötéves tervben 100 000 szakmunkást akarunk kiképezni. Ebben az évben, különböző tanfolyamokon, körülbelül 50 000 termelőszövetkezeti tag tanul, akik közül 14 000 az idén tesz szakmunkás vizsgát. Fofeladat: a gyenge tsz-ek megerősítése A miniszter végül a termelőszövetkezeti jövedelemelosztás módszereiről, a gyenge termelőszövetkezetek megerősítéséről tájékoztatott. Mint mondotta, az anyagi ösztönzés módszerei széles körben elterjedtek, de formájukat még tovább kell tökéletesíteni. A következő néhány évben előtérben álló feladat a gyenge tsz-ek megerősítése. Ezek a közös gazdaságok a 3004/5-ös kormányhatározat alapján jelentős állami támogatást kapnak beruházásokra, gépi munkákra, talaj- javításra és növényvédő- szerek vásárlására. Rendkívül hatékony módja a gyenge tsz-ek támogatósának, az erősebb segítse a gyengébbet mozgalom. E téren igen jók a tapasztalatok. 1962-ben 76 tsz-vezető vállalta el gyengébb termelőszövetkezet irányítását, ez év első két hónapjában pedig további 33 szövetkezeti vezető kapcsolódott be ebbe a munkába. Szállítási gondok a MÁV-nál Félmillió tonnás lemaradás Uj munkaszervezés Megérkeznek az első villanymozdonyok Hz igazgatóság kérése a szállítókhoz A MÁV az érdeklődés középpontjába került. Az üzemek, vállalatok képviselői, vezetői, telefonon vagy személyesen sűrűn keresik fel a miskolci igazgatóságot. A három-négy megye területére kiterjedő igazgatóság dolgozóira sok tennivaló hárult. Az üzemekben, vállalatoknál nagy lendületet vett a termelés, az építés. A szokásosnál mindegyik nagyobb ütemet diktál, hogy a tél okozta „adósságot” törlessze, s ehhez a szokásosnál nagyobb meny- nyiségű anyag, s termék szállítása szükséges. A kemény, hideg és hosszantartó tél, a hirtelen olvadás és a belvizek miatt „adóssággal” küzd a vasút is. — Az emberek, a gépek, általában a vasút egész mechanizmusa hihetetlen erőfeszítéseket tett — mondja dr. Pásztor Pál, az igazgatóság vezetője. — Az embereket a hideg időjárás erősen igénybe vette. Valamennyi vasutas igyekezett derekasan helytállni, mégis külön dicséretet érdemel a miskolci pályaudvar mozdony- és vonatkísérő-, kocsirendező személyzete. Ám minden hősiesség ellenére, az időjárás és egyéb nehézségek miatt félmillió tonna áru továbbításával maradtunk le. Az adósság elsősorban építőanyagban és műtrágyában mutatkozik. A vasút dolgozói, hogy a megnövekedett napi igényeknek eleget tegyenek, és hogy az elmaradt félmillió tonnányi árut elszállítsák, minden erőforrást figyelembe véve készítették el ütemtervüket. A forgalmi, a kereskedelmi, s a vontatási szakszolgálat kidolgozta elképzeléseit a télen megrongált kocsik, mozdonyok gyors kijavítására, a pályatestek rendbehozására, az áruszállítás meggyorsítására. — A legfontosabb intézkedést a miskolci rendező pályaudvaron hajtottuk végre — mondja Bodnár József, a forgalmi osztály helyettes vezetője — új technológia alkalmazásával, a munka átszervezésével jelentősen növeltük a teljesítményt, s ez nemcsak a megyére, hanem a budapesti és a debreceni vonal munkájára is kihat. Az őszi forgalomban napi 2800—3000 kocsit gurítottak (a téli korlátozás idején 2300—2400 kocsit), s fokról-fokra fejlődve, egy hete elértük, hogy naponta 3400— 3500 kocsit gurítunk. Ez igen nagy dolog, mert eddig csak egy-egy napi kiugró rekord- teljesítménynél értünk el ilyen eredményt. A MÁV Miskolci Igazgatóságának dolgozói egyébként két hét óta igen jó ütemben végzik a szállítást. Az áruszállítás az előző időszakhoz viszonyítva mintegy 50 százalékkal növekedett, s ez meghaladja a legerősebb őszi forgalomban elért eredményeket is. Az igazgatóság területén 14 százalékkal javult a személyvonatok menetrendszerű- sége. A vonatok már csak perceket késnek. Az igazgatóság vezetői mégis úgy vélekednek, hogy drága percek ezek, hiszen ugyanannyi késést okozhatnak egy másik vonalon. Arra törekszenek, hogy ezt a késést is megszüntessék. A személyforgalmat illetően egy sor örömhírről lehet beszámolni. — Április 1-től — mondja az igazgatóság vezetője — minden menetrendszerű vonatot visszaállítunk, így már közlekedik a Lillafüred- express is. Ugyancsak c hónap elején megérkezik a 3 ezer lóerős szilíciumos villamos mozdony. Hét villanymozdonyt kapunk május végéig. Május vége felé új menetrendet vezetünk be. A személyvonatok nagy részét villamos mozdonyok vontatják Miskolc és Budapest között, így az utazók hamarább célhoz érnek. A Borsod-express például 2 óra 18 perc helyett 1 óra 50 perc alatt repíti az utasokat Miskolcról a fővárosba, illetve vissza. Ahol a pályatest lehetővé teszi, az express 120 kilométeres átlagsebességgel halad. Munkaszüneti napokon új gyorsvonatot indítunk Miskolc és Aggtelek — Jósvafő között, pontosabban a Borsod-express egy része halad tovább Aggtelek —Jósvafőre és vissza. Külön előnye e vonatnak, hogy a barlanglátogatók 33 százalékos kedvezménnyel utazhatnak. A MÁV az utasok és a szállíttató felek segítségével valósíthatja meg célkitűzéseit, megnövekedett feladatait. Az utasok csak álló vonatra szánjanak fel. A villamos mozdonyok ugyanis gyorsan, hirtelen indulnak, s a mozgó vonatra ugrás, egyenlő az ön- gyilkossággal. Növeli a balesetveszélyt, hogy ez év április közepén megkezdik a miskolci Tiszai Pályaudvar aluljárójának építését, és ez fokozottabb óvatosságot követel az utasoktól, a vasutasoktól egy- . aránt, A^ igazgatóság dolgozóinak igen megnehezíti munkáját, hogy sok helyen építik a pályát, s a szállítást össze kell hangolni a gyakori vágányzárokkal. Még nagyobb gondot okoz az üres kocsik biztosítása. Az igazgatóság vezetői őszintén elmondották: a megnőtt igényeket minden erőfeszítésük mellett csakis úgy» tudják kielégíteni, ha a szállíttató felek is jobban segítik a vasút munkáját. Nagyon furcsa kettősség tapasztalható az üzemek nagy részében. Sürgetik a MÁV-ot, küldjön üres kocsit, ugyanakkor nagyon ritka kivételtől eltekintve ugyanazokban az üzemekben, vállalatoknál a megszabott három óra helyett 15—16 óra alatt pakolják ki a vagonokat. A hamisan értelmezett takarékosság igen sokba kerül. Ugyanis sok helyen azzal érvelnek, nincs munkaerő, nincs bérkeret, ugyanakkor minden lelkiismeretfurdalás nélkül fizetik a magasabb fekbéreket. A kocsik visszatartása azt is jelenti, hogy ugyanaz, vagy egy másik vállalat késve kapja meg az óhajtott anyagot, terméket. A szakemberek úgy vélekednek, hogy ha a vállalatoknál határidőben ürítenék ki, illetve raknák meg a kocsikat, tartalék üres kocsikkal is rendelkeznének és rendkívül meggyorsulna az anyagszállítás. •— Mi kérjük szállíttató feleinket — mondja a MÁV igazgatója — a kocsik gyorsabb kirakásával, megrakásá- val segítsenek bennünket, hogy igényüket kielégíthessük. Ügy hisszük, ez a kérés jogos és teljesítése mindkét félnek érdeke. (Csorba) Ezm a fiéfen mesvenlcfeefi is megélénkül a munka a földeken A télen lehullott sok csapadékot nehezen szárítja a napfény, a szél. s ezért a legfontosabb mezőgazdasági munkák még váratnak magukra. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán elmondták, hogy több meleg napsütésre, szélre van . szükség ahhoz, hogy a jövő hét elején megkezdhessék a vetést, a szántást, a simítást. A termelőszövetkezetek taghoz szükséges tápanyagok és a termelőszövetkezetek szempontjából sokkal kifizetődőbb lenne, ha az államilag is támogatott akciót vennék igénybe, mint inkább vállalni azt a rizikót, hogy helyi keverésű, szakszerűtlenül összeállított anyagokkal elelik az állatokat, amely, különösen az ilyen szűk viszonyok mellett, csak talíar- mánypocséklás. Javul a liszt minősége. A harmadik kérdés sem kevésbé fontos. A miskolciak, s a megye lakosai is számtalanszor szóvá tették már egyes kenyérgyárak termékeinek minőségét. Nemrég szerepelt ez a téma lapunk hasábjain is. Legtöbbször az illetékesek azt válaszolják, hogy rossz a liszt minősége, nem lehet belőle jó kenyeret sütni. Ezzel kapcsolatban érdekes tapasztalatra tettünk szert. A vállalat rendszeresen ellenőrzi az általa őrölt liszt minőségét, s a vizsgálati jegyzőkönyvek szerint folytonos javulásról lehet beszélni. A megye valamennyi malmában bevezették már az új őrlési módszereket, aminek következtében fehérebb, jobbízű kenyér süthető a lisztből. Nem árt tehát, ha a liszt minőségére panaszkodó kenyérgyárak felülvizsgálják védekező álláspontjukat. Onodvári Miklós jai készen várják a munkakezdést, addig is a majorokban igyekeznek foglalatosságot találni. A trágyát már a legtöbb helyen kihordták, szombaton a fancsali Egyetértés Tsz-ben is ezzel foglalkoztak, Tiszaszederkényben ugyancsak nedves még a talaj, ezért hozzáfogtak a legelők karbantartásához. A mü- trágyaszórással is végeztek, Kányási Béla tsz-elnök véleménye szerint hétfőn reggel egy 30 holdas táblán megkezdik a borsó vetését, s ezzel egyidöben 120 holdon földbe kerül a tavaszi árpa. Borsodivánkán is nagyon várják a jó időt. Eddig sem'1 voltak tétlenek, ugyanis az árvíz és a belvíz elöntött 120 hold lucernájukat, és 60 hold búzájukat. Négy szivattyú éjjel-nappal dolgozott, mivel gravitációs úton nem lehetett minden vízmennyiséget elvezetni. Telefonhívásunkra Csató Sándor tsz-elnök örömmel újságolta, hogy sikerült megmenteni a lucernát és a búzavetést is. Becslése szerint kedden. szerdán kezdődik el nagyobb ütemben a tavaszi munka, a szántás, a vetés, a fogasolás. Legelőször a tavaszi árpát, mákot, vöröshagymát juttatják a földbe. A jövő hét elején már szélesebb körben elkezdődik megyénkben a tavaszi munka. 116 ezer forint a ió munka jutalmazására A Borsodnádasdi Lemezgyárban a napokban zárult termelési tanácskozásokon 223 dolgozónak ítélték oda a tavalyi munka alapián a Kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt. A kitüntetetteknek ke- • reken 116 ezer forint jutalmat fizettek ki. A mozgalom kezdete óta eltelt öt és fél év alatt egyébként már csaknem ezren szerezték meg a gyárban a kitüntető címet. A munka dandárjában üogyaii készült fel a tavaszra a termény- és malomipar? Érdemes felfigyelni erre az észrevételre. S helyes lenne, ha a termelőszövetkezeti vezetők felmérnék vetőmag igényüket, mert az utolsó pillanatokban végzett munka sok kapkodással, idegeskedéssel jár, ennek pedig nincs sok értelme. A takarmánykeverékek hasznosságáról Ha már itt vagyunk, alkalmasint más iránt is érdeklődünk. A vállalat telepein az elmúlt években fogtak hozzá a takarmánykeverékek gyártásához. A hústermelés, a sertéstenyésztés, a baromfinevelés szempontjából ennek döntő jelentősége van. Sok termelő- szövetkezetünk vált már a takarmánykeverékek felhasználásának legjobb propagandistájává: bebizonyosodott, ahol ha- romfitápot etetnek, emelkedik a tojástermelés, kisebb az el- hullási százalék. De van egy érdekes tapasztalat is. Amíg a baromfi táp iránt szinte túlzott az igény, addig a tsz-ek többsége még nem ismerte fel a sertéstáp jelentőségét, vagy pedig ők maguk kevergetik. Kérdésünkre elmondta Zoltán elvtárs, hogy elegendő takarmánykeverékkel rendelkeznek, ezekben fellelhetők a növekedéshez, az állat hízásátcrményforgalmi vállalatnak, amely megyénkben a múlt évben egyesült a malomiparral. Üdvös volt az egyesülés, ezt a vállalat azóta végzett tevékenysége is bizonyítja. A minap alkalmunk nyílt adatokat nyerni arról is, hogy miképpen készültek fel a termelőszövetkezetek vetőmagellátására? Zoltán József elvtárs, a vállalat igazgatója az alábbiakban tájékoztatott bennünket: — Mint minden esztendőben, az idei megnövekedett feladatokra is jól felkészültünk. A mezőgazdaságnak több kenyér- gabonát kell termelnie, aminek feltétele, hogy jobb minőségű vetőmag kerüljön a földbe. E tekintetben a vállalat eleget tett a ráháruló kötelességeknek. Raktárainkban régóta folyik a vetőmagcsere, dolgozóink előzékenyek, pontosak. Bennünket azonban valami mégis nyugtalanít. íme, elérkezett a tavasz, a vetés előestéjén vagyunk. A hozzávetőleges becslések szerint azonban a vetőmag negyven százaléka még raktáron van, úgy látszik, a termelőszövetkezetek majd az utolsó percekben jelentkeznek. Ä gondos gazda előre készül a tavaszi nagy munkára. Helyrehozza, kijavítja a gépeket, a különféle munkaeszközöket. Tudott dolog, hogy a szántásvetés idején minden perc drága és ez most, a hosszantartó kemény tél után sokszorosan így van. Megyénk termelőszövetkezeteit is nagy megpróbáltatások elé állították a megújuló hideghullámok, számos helyen voltak és vannak ma is takarmányozási nehézségek; később pedig a belvíz és az árvíz okozott aggodalmat. A tavaszi készülődés tehát nem ment simán, vannak helyek, ahol még ma is ezzel foglalatoskodnak. Másfelé azonban, például a déli járások partosabb, homokos részein szántanak, vetnek. Tavaszbúzával pótolják az ősziek kiesését. Ahol jól felkészültek, ahol tervszerűen, ütemesen halad a munka, számolhatnak a sikerrel: még nem késő behozni az elmaradást. Ahol késlekednek, vonakodnak, halogatják a munka megkezdését, később sokszorosan megbánják... ■ A vetőmag 40 százaléka még raktáron van Fontos szerepe van ebben a nagy tavaszi készülődésben a
