Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

0 Nem fontos, de talán érdekes Ha. e sorozatunk első cikkében Schuschnigg kancellárral foglalkoztunk, altkor most az osztrák köztársaság kikiáltásá­nak egy jellemző anekdotájáról számolnék be. Amikor ugyanis 1918-ban az utolsó Habsburg, Károly császár (másként IV. Ká­roly magyar király) elhagyta Ausztriát, a bécsi polgárság ter­mészetesen csak félszivvel állt a forradalom mellé. Renner kancellárt és Seitz polgármestert, mint szociáldemokratát el­fogadta ugyan, de egyrészt félt a szovjet forradalom győzel­mének hatására történő esetleges balratolódástól, másrészt nem tudta, nem térnek-e vissza a Habsburgok és nem korai-e még nyíltan a köztársaság mellé állni. Ennek a felemás polgári magatartásnak illusztrálására született meg bécsi baloldali körökben az az anekdota, amely szerint az osztrák nyárspolgár felemás érzelmekkel így énekli a Gott erhalte kezdetű császári himnuszt: Gott erhalte, Gott beschütze Unser Renner unser Scilz Aber man kann doch, nie wissen Auch unser Karl in der Schweitz. Ez pedig hevenyészett magyar fordításban így hangzana: Isten tartsa, isten óvja Seitzet s Renner kancellári Ámde,-mH lehessen tudni Svájcban is Károly császárt. Máté Iván Kiállítás a szocialista brigádok életéből HÍREK •ttiimiiviitíiummiuMimiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii,, — Közgazdász továbbkép­zés. Módosítjuk a március 21-i számban közzétett értesítést. Március 22-én, pénteken 10 órakor az Értelmiségi Klub­ban (Széchenyi u. 16.) a köz-; gazdasági szakosztály , rende­zésében közgazdász tovább­képzés. A vállalati össze­vonások eddigi tapasztalatai címmel előadást tart Márton- fy Rudolf, a Kohó- és Gép- f ipari Minisztérium főosztály­vezető helyettese. — FORGES-LES EAUX-ban megnyílik a relaxotherápia ■— a ,,kikapcsolódás” útján végzett gyógyítás — első központja Franciaországban. Szép nevet adnak' neki: „Euphorium”. — Kamcsatka félszigetén a Bannaja folyó völgyében geo­lógiai kutatók ötszáz hőforrást fedeztek fel; amelyek hőmér­séklete a 100 Celsius fokot is eléri. E természetes „kazán­ház” energiáját nagy villamos- mű turbinájának meghajtásá­ra akarják felhasználni. A kutatók vizsgálatot folytat­nak, hogy megállapítsák a földalatti gőz kapacitását. — HÁROMHETES angliai vendégszereplésre utazott csü­törtökön a pécsi balettegyüttes. A huszonöttagv. társulat a lon­doni Piccadily színházban nyolc táncjátékot mutat be. —■ Harminc külföldi kiállí­tás lesz az idén a Szovjet­unióban, ezeken bemutatják a világ sok országának ipari termékeit, tudományos vív­mányait. A két legnagyobb esemény a bolgár népgazda­sági kiállítás és az indiai nemzeti kiállítás lesz. — Ki viseli a nadrágot? Az. USA-ban a tavalyi évben 40 millió női pantallót adtak el. 1952-ben még csak mindössze tízezret. — Parragi György Koesuth- díjas újságíró temetése már­cius 26-án, kedden 14 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Lapunk április 4-től min­den vasárnap 12 oldalon jele­nik meg. Havi előfizetési dí­ja 12 forint. Előfizethető min­den postahivatalnál. Április első napjaiban kiállí­tást rendeznek a vasgyári mű­velődési otthon kiállítási ter­mében a Lenin Kohászati Mű­vek szocialisia brigádjainak Megyénknek alig van olyan vidéke, ahol az elmúlt heti ár­vizek ne okoztak volna kisebb- nagyobb károkat. A bajbajutot­tak megsegítéséről, a megron­gált épületek kijavításáról messzemenően gondoskodnak, i Több községben tervezik, hogy társadalmi összefogással hoz­zák rendbe az elöntött házakat, a megrongált utakat. Az árvíz- károsultak segítségére siettek a Miskolci Nemzeti Színház művészei is. Elhatározták, hogy a megye székhelyén és a nagyobb ipartelepeken előadá­életéről. A fényképekkel, gra­fikonokkal illusztrált kiállítá­son 32 brigád életéből, munká­jából adnak ízelítőt. sokat és esztrádműsorokat tar­tanait és a bevételt az árvízká­rok helyreállítására ajánlják fel. A Miskolci Rádió műsora: fA 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Borsodi Tükör. Vegyipari gepészképzés indul a miskolci egyetemen. Terei: Pastoral. Érdemes megnézni, elolvasni, meghallgatni. — Kulturális jegyze­tek. A hétvége megyei sportműsora. Staféta . . . Tánczene. Áz árvízkárosultak megsegítésére előadásokat, esztrádműsorokat rendeznek a Miskolci Nemzeti Színlsáz művészei Hazafelé az iskolából Foto: Agatha Tibor, Barlangkutató szemmel Jugoszláviában Irta: dr. Jakucs László, a földrajztudományok kandidátusa II. rész. Divacsa vasútállomásától egy órai gyaloglással egy fenyő­liget szélén épült kilátóhoz ér­keztünk. A lenyűgöző látvány­tól itt torpantunk meg először. Közvetlenül a lábunk előtt te- tongott a 40 emeletnyi mély­ségű és mintegy 500 méter sze­les függőleges falú sziklasza­kadék. Kísérőm erősen belem- karolt. amikor letekintettem a borzalmas katlanba. Odalenn valami titokzatos folyó víztö­mege dübörgőt! és a szálfák csak gyufaszálaknak hatottak a partján. Szédítő méretű ^ab­lak ez a nyílás, amelyen át a Karszt hegység belsejébe pil­lanthatunk. A neve: Velike- Dolina. A szakadék túlsó peremén, közvetlenül a sziklafal szelere ragasztva egy apró templomot és néhány házacskát láttám. Egyik-másik házat annyira a rémítő sziklasír közvetlen sze­lére építették, hogy a falat, amely a Velike-Dolina oldala- ról megközelíthetetlen, már be se tudták vakolni, meszelni. A fölöttébb különleges tele­pülésű kis, karsztbeli községet Matavumnak hívják. Alatta a Velike-Dolina mélyén búcsúzik el a napvilágtól Szlovénia egyik legnagyobb folyója, a Réka. Óriási méretű barlang­nyílás fogadja itt magába a folyó víztömegét, amely ettől kezdve 41 kilométeres távolsá­gon át a föld alatt folyik. Azonnal, elindultunk, hogy kövessük rejtekútjáti Óvatosan kerültük meg a mély szakadékot s a kicsiny községben felkerestük a bar­lang vezetőjét. A Globocsak- dolina oldalában nyíló, mester­ségesen robbantott táróbejára­ton át, karbidlámpákkal fel­szerelve nekivágtunk az isme­retlennek. A lejtősen ereszkedő táróból a Tiha-jama (Csendes-barlang) folyosójára léptünk be. Ez a barlangrész a főalagútnak még csak oldalága, mindössze 525 méter hosszú. Víz nem folyik benne, ezért Csendes-barlang. A folyosó és a sziklatermek méretei azonban már itt is meglepőek. Egyik-másik ter­mének 80 méternél is nagyobb az átmérője, s a boltozat kupo­lája helyenként 40—50 méter magas. Lámpáink gyenge vilá­gánál inkább csak sejteni lehe­tett a valós üregméreteket. A fekete éjben elvesző boltozatok felé 10—15 méter magasságú sztalagmit törzsek meredtek. Ekkora barlangüregeket még nem láttam másutt, pedig Kö- zép-Európa sok barlangjában megfordultam. Kísérőim azonban továbbha­ladásra biztattak, s rejtelme­sen mosolyogtak, előre élvezve a hatást, hogy vajon mit szólok majd akkor, ha beérünk a bar­lang fő folyosójára. „Hiszen ez még semmi — magyarázták szerényen —. ez még csak egy kisméretű oldalág.” Az egyik íolyosókanyarulat után azután erős dübörgés resz- keteg moraja gyökereztette földbe lábaimat. A fő barlang­ból idehalló Réka harsonája volt az. A barlangról mar régebben is olvastam. így itt nem érez­tem magamat teljesen tájéko­zatlannak. Hanem azért a helyszínen már. hihetetlennek tűnt a látvány és megrázó él­mény volt számomra. A zaj nem közönséges vízzúgásra, hanem messzi távlatokat át­ható mennydörgésre emlékez­tetett. Záróvizsga Családias körülmények kö­zött rendezte meg a hidasné­meti tsz-pártszervezet az Idő­szerű kérdések tanfolyamának záróvizsgáját. Szabó József elvtárs, a helyi pártalapszer- vezet titkára, az eredményt értékelve arról beszélt, hogy a tanfo'.s-im sokat jelentett a tu­datformálásban. Elmondotta, hogy mind a tanfolyam veze­tője, mind a hallgatók jó mun­kát végeztek. Többen kaptak jutalom­könyvet, a vizsga befejeztével pedig a részvevők együtt ma­radtak és a község időszerű problémáiról beszélgettek. Fenyves Ernő Hidasnémeti £s ahogy továbbmegyünk, még erősebben, még áthatób- ban dübörög a sötét birodalom zajló alvilága. Már csak kia­bálva tudunk beszélni egymás­sal, ha az ámulattól egyáltalán szóhoz jutunk. Pedig a fő ágtól, ahol pokoli sziklamedrében tombol a Réka, még mindig messze vagyunk. Kezdem át­érezni az elemek gigászi erejé­nek nagyságát, amely szinto megsemmisítő érzéssel ragadja hatalmába e barlang minden látogatóját. A továbbiakban a csúszós járda meredekebben lejt, s előttünk egy óriási, boltozatos sziklakapu mögött fekete, bár­sonyos sötétség vonzza a tekin­tetet. Aki sokat járt-kelt a bar­langok birodalmában, tudja, hogy a lámpával be nem vilá­gítható nagyságú termekben a fénysugarakat magába nyelő feketeségnek tónusai vannak. Alvilági útunk eddigi szaka­szán sem rajzolódott ki a na­gyobb termek teteje és oldal­hely zsibbasztóan félelmetes nagyszerűségét. íme, a termé­szet boszorkánykonyhája! Őszinte elismeréssel gondo­lok azokra a bátor férfiakra, akik képesek voltak megépí­teni itt a falbavésett turista­utat. Csöppet sem csodálko­zom azon,' hogy az egymást váltó legkiválóbb alpinista és barlangkutató nemzedékek jó félévszázados, szívós munkáját vette igénybe ennek az egy- kilométeres ösvénynek kivágá­sa is, amely napjainkig elké­szülhetett e borzalmas pokol­ban. Az egész barlangóriásból egyébként mindmáig csak 5 kilométeres szakasz ismeretes. De a távolabbi, belsőbb részek­re még nem visz ilyen robban­tott sziklaút, oda csak az „Al­pinisták útján” juthat el a vál­lalkozó. Kísérőim megmutatják ezt is. Körülbelül méterenként kampós acélszögek vannak a sima mészkőfalba vésve, 70— 80 méter magasságban a zúgó A Fold legnagyobb méretű barlangíolyosója. fala, de a korábbi sötétségnek volt valamiféle finom, mély ár­nyalatú barnás képszerűsége. Itt azonban ez a barna árnya­latvilág véget ért és vaksötétté vált a megt'eketült fér. így érkeztünk be a Mata- vumi- (Skocijani-) barlang lő alagútjába. A méreteket már meg sem tudom ítélni. Lehet, hogy 100 méterre van a másik barlangoldal, de lehet ugyan­ilyen alapon akár ötszázra is. A földalatti folyó dübörgése most már velőtrázó, szinte hegyomlásszerű. Az ember va­lamiképp úgy érzi, hogy remeg az egész sziklatömeg, amelynek elképesztő üregéből csak egy függőleges faldarabot látunk. Azt a falrészletet, amelyet fö­löttünk és alattunk mintegy 20 méteres sugarú körben sejttetni enged lámpánk világa. Ugyanis többé már nem a barlang fe­néktalaján, hanem oldalfalún járunk. Az út, amelyet itt kö­vethetünk, nem más, mint egy hajmeresztőén keskeny ösvény, a függélyes, vagy helyenként még ennél is meredekebb szik­lafalba robbantva. A falhoz lapulva, óvatosan lépegetünk, bár a mélység felé, amely a másik oldalunkon szakad alá a beláthatatlanba, van egy vé­kony vaskorlátunk is. A szédületes alagút fenekén, alattunk 80 méterrel tajtékzik a Réka. Vezetőnk olajos papír- .csóvát tart a lámpához, majd amidőn langralobban, a mély­be dobja. A korláton át nézzük, óvatosan utánahajolva, amint az égő csóva peregve süllyed alá, hosszan, s fénypontja egy­re kisebbé lesz. 20 másodperc kell hozzá, amíg eléri a Réka víztükrét. A barlangnak azonban a te­teje sem látszik fölöttünk. Ko­rábban ekkora üreget el sem tudtam képzelni. A Skocijani- barlang fő folyosójának átlagos magassága 100 méter. A deb­receni nagytemplomot (03 mé­ter) kettős tornyával akár két­szer is egymásra állíthatnék boltozata alatt. Egyáltalán nem halljuk egy­mást, bárhogy kiabálunk. A beláthatatlan kupola által visszavert és kordába, szorított , mennydörgés csak fokozza a 00 méter magasságban a zúgó víztükör fölött, s 4 kilométer távolságban húzódik előre e rettenetes útvonal, egészen a „Halál-taváig”. Azon is túl vi­szont ember még nem járt a barlangban. Hiszen a szegsoron függeszkedve, lámpával, köte­lekkel, élelmiszerrel felszerel­ten a Halál-taváig eljutni is emberfeletti sziklamászó telje­sítmény, nagy merészséget és szívós kitartást igénylő feladat. Oda-vissza ugyanis az út ilyen körülmények között mintegy három napig tart. A robbantott . sziklaösvény a Velike-Dolinában vezet ki bennünket ismét a napvilágra. Ott vezetőnk a mohos szikla­falra mutat. Egy jókora már­ványtáblát látunk a félhomály­ban. Nevek sorakoznak rajta, szépen, egymás után. Nevek és évszámok. A márványlap l tetején álló első nevek már cl- mosódottak. Alul az utolsók még egészen frissek. Nemrég véste kőbe őket a véső. A bar­langban életüket vesztett kuta­tók névsora ez. Egy nagy közös síremlék. Eltemetve nincs alatta senki, mert akinek neve ide kerül, azt a Réka hán­tolta el. A szakadék fenekén némileg megszelídült folyó partjáról virágot tépek hát, s a táblára helyezem. Azután felnézek az égre, amely most mintha a szokottnál is távolabbról bo­rulna főiem kéklő tengerével. gszakmagyarorszag ■\ Macyar Szocialista Munkáspárt Horsori im-Kvcl blzottsásának lapja Főszerkesztő: Sárköz) Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácshóz tér a. Tel efon s zó m ok ? ntkárság: 16-886. kultúrrovat* 16-067, Ipari rovnt: 16-035. pártro- vat: 33-687. sportrovat: 16-049. me­zőgazdasági rovat: 16-078j belpoli­tikai rovati panaszt) gyele: 16-045. Kiadja: A2 Rszakmagyarországl Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei oo*fahf'»nfkézhe^itfínéL Indexszám: 25:055 Készölt a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: Kárpáti György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents