Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-22 / 68. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1963. március 22, Kadar János elvÉár® beszéde az országgyűlésen. (Folytatás az 1. oldalról.) a helyi kérdéseket felső támogatással és helyi erőkkel megoldani; harmadszor; az emberek mindennapi, személyes, ügyes-bajos dolgaival lelkiismeretesen és híven foglalkozni és azokat megoldani. Magának az országgyűlésnek a törvényalkotás terén nyilvánvalóan ú.i feladatai is vannak a fejlődésnek egy olyan új időszakában, amikor népünk a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik és államunk jellegében a proletariátus diktatúrájából az össznépi állam felé fejlődik. Törekedni kell a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. Társadalmunk erőit, a dolgozó tömegeket mind jobban be kell vonni a hatalom gyakorlásába, az igazgatás és az ellenőrzés munkájába. Nyilvánvaló, hogy bátrabban lehet és kell alkalmazni és általánosítani választójogi A Minisztertanács elnöke ezután hangsúlyozta: A Magyar Népköztársaság kormányának programját és munkájának fő irányvonalát a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának határozatai, a Hazafias Népfront program-nyilatkozatai adják meg. A szocializmus teljes felépítéséért kell dolgoznunk, tovább kell erősítenünk társadalmunk szocialista nemzeti egységét, — teljesítenünk és gazdasági céljainkkal összhangban túl kell teljesítenünk második ötéves tervünket, amely a nemzeti jövedelem 36 százalékos, az ipari termelés 48—50 százarendszerünk fejlesztésénél, a képviselőválasztásoknál is azokat a jó tapasztalatokat, amelyeket a tanácsi választásoknál az egyéni választói körzet és az egy helyre több személy jelöléséből nyertünk. Végül, ennek az országgyűlésnek foglalkoznia kell, a megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelően, alkotmányunk továbbfejlesztésével. Bár a feladatokat itt mindössze csak jelezni lehet, nyilvánvaló, hogy nagy munka vár a most megválasztott országgyűlésre és tanácsokra. E munka vezetésére az imént választotta meg országgyűlésünk saját tisztikarát és a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. Engedjék meg, hogy a nagy és szép, és lelkesítő feladatokra gondolva, a kormány nevében sikeres munkát kívánjak a képviselőknek és tanácstagoknak, az országgyűlés újonnan megválasztott tisztikarának, az Elnöki Tanács tagjainak. lékos. a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos, a fogyasztási alap 22—23 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem 16—17 százalékos növelését tűzte ki célul. Erősítenünk kell minden vonatkozásban a Magyar Népköztársaságot, emelnünk kell a magyar nép műveltségét, anyagi, kulturális és szociális ellátottságának színvonalát. Mindez gyakorlatilag az elmúlt évek politikai fő irányvonalának egyenes folytatását és továbbfejlesztését jelenti a fejlődés új követelményeinek megfelelően. Belpolitikai helyzetünket meghatározza, fejlődésünket megkönnyíti, hogy hazánkban már nincsenek kibékíthctctlcnül ellentétes érdekű osztályok, a közösség és az egyes ember érdeke egybeesik, és hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének célkitűzésében a munkásosztály eszméje, a dolgozók forradalmi öntudata, ha- zafisága és az egyes dolgozók anyagi érdekeltsége találkozik. Politikánk fő támasza a szocializmus zászlaját hordozó munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, a dolgozó osztályoknak a szocialista társadalom felépítésére létesült szövetsége és célunk a párttagok és pár- tonkívüliek összefogása, a szocialista nemzeti egység megteremtése. A kormány belpolitikájában változatlanul a szocialista törvényesség megőrzésére és további megszilárdítására törekszik. Az állampolgárok egyenjogúságából kiindulva, a kormány feladatának tartja, hogy a mindenkire egyformán érvényes törvényeket a jövőben is tiszteletben tartsa és mindenldve! betartassa. A Magyar Népköztársaságban a szocialista társadalom építésével egyidejűleg annak menetében az osztályellentétek megoldódnak, nemzetiségi, faji, felekezeti megkülönböztetés és elnyomás nálunk már ismeretlen. Az állam és a Magyarországon működő egyházak viszonya normális, szerződésekben szabályozott és évről évre javuló. A tudományos és a vallásos világnézet természetesen ellentétes, de az állam biztosítja a szabad vallásgyakorlatot, az egyházak tudomásul veszik az állam törvényeit és ezért nem kell, hogy közöttünk politikai harc folyjék. A hívők és nem hívők egyaránt a Magyar Népköztársaság állampolgárai. Közös érdekünk, hogy eltüntessük a kizsákmányoló, kapitalista társadalom utolsó maradványait is és felépítsük a dolgozók szabad, szocialista társadalmát. Ax elmúlt évek politikáját folytatjuk a fejlődés új követelményeinek megfelelően A szocialista táa'sadalostB építésének együtt keli járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével Folytatjuk harcunkat és dolgozunk azért, hogy a szocializmus teljes győzelmet arasson a termelési és társadalmi viszonyokban. Hazánkban a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása van napirenden. Jelenleg verseny folyik világméretekben a kapitalista és a szocialista rendszer között. Tennivalóinkra világos eligazítást adott Lenin, amikor rámutatott. hogy az új, a szocialista társadalom véglegesen akkor győzte le a régit, a kapitalizmust, amikor megteremtette a munka magasabb termelékenységét, mint amilyen a régi rendszerben volt. Ezt a célt, az országra és a múltra értve, már elértük. De ez kevés. Arra kell törekednünk, hogy a termelés mind több területén mielőbb elérjük és túlhaladjuk a munka magasabb termelékenységének megvalósításában a legfejlettebb kapitalista országok szintjét is. Nem kétséges, hogy magasabbrendű társadalmi rendszerünk és népünk felszabadult alkotó erői segítségével történelmileg nem nagy idő alatt elérhetjük, és el is érjük ezt a célunkat is. Senki se higyje azonban azt, hogy a munka magasabb termelékenységéért küzdve, társadalmunknak csak a gazdasági, az anyagi területen, a műszaki fejlesztés területén vannak feladatai. A szocializmus teljes győzelméért folytatott harcban elsőrendű és különleges fontossága van az ideológiai harcnak, amely maga is visszahat a társadalom anyagi alapjaira. Állhatatosan kell dolgoznunk azért, hogy a szocialista eszme, a marxista— leninista tudományos világnézet meg jobban érvényesüljön és teljes mélységig hatoljon a közoktatásban, a művészetek te- / rén, a kultúrában. Ezt az ideológiai harcot a párt vezeti és irányítja. Megvan azonban o harcban az állam; nak is, közintézményeinknek is, a legkülönbözőbb társadalmi szervezeteinknek is a maguk feladata. Az ideológiai harc fő és legjobb fegyvere a szocialista eszme hirdetése, az érvelés, az érvekkel folyó meggyőző vita. Teljesen világosnak kell lenni, hogy a szocialista eszmét képviselő emberek ideológiai harca az eszme győzelméért, a hibás nézetek ellen és nem emberek ellen, hanem az emberekért folyik. Csak az ilyen értelemben felfogott ideológiai harc és marxista— leninista nevelés eredményezheti, hogy a szocializmus építésében velünk már politikailag. egyetértő és velünk együtt dolgozó emberek gondolkodásában meglévő téveszméket is leküzdhessük úgy, hogy a fennálló politikai egyetértés és szövetség közben ne lazuljon, ellenkezőleg, erősödjék. Még az ideológiai harcban is, abban, hogy a szocializmus győzedelmeskedjék az emberek gondolkodásában, erkölcsében, magatartásában, az ember legfontosabb társadalmi tevékenységében, a munkában — óriási szerepe van a példamutatásnak. Hatalmas segítséget nyújtanak e téren a pártnak, társadalmunknak az egészségesen növekvő szocialista brigádmozgalomba bekapcsolódott százezrek, a „szocialista módon élni, tanulni, dolgozni” jelszót követő és megvalósító öntudatos cs példát mutató felnőtt és fiatal dolgozók. A kormány gazdaságpolitikai munkájáról szólva Kádár elvtárs kijelentette, hogy ez a gazdaságpolitika átfogóan a A téli időjárás jelentős károkat okozott népgazdaságunknak — folytatta a továbbiakban a kormány elnöke. A vasút, a közlekedési vállalatok, a bányászat, az erdészet többlet- költségei, a hóeltakarítés közületi kiadásai összesen mintegy. szocialista ipar, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem fejlesztését szolgálja, azt, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének, a kommunizmus építésébe való átmenetnek gazdasági, műszaki feltételeit megteremtse. Változatlan az a gazdaságpolitikai elvünk — mondotta —, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, fejlesztésével. A közelmúlt hónapok gazdasági munkáját rendkívül megnehezítette a korán beköszöntött, szokatlanul kemény és hosszantartó tél és nehezíti ma is a gyors olvadás következtében fellépett, a tetőpontján mintegy félmillió holdnyi területet elöntő belvíz és áradások. Az időjárás viszontagságait, a kemény hidegben jelentkező átmeneti szénhiányt, közlekedési nehézségeket, majd márciusban a víz rombolásait a dolgozók öntudatos helytállásának erejével alapjában leküzdöttük. Kádár elvtárs ezzel összefüggésben elismeréssel szólt sok százezernyi bányász, ipari munkás, közlekedési, vízügyi, közüzemi és kereskedelmi dolgozó, a legnehezebb helyekre mozgósított katonák, munkásőrök és a lakosság példás helytállásáról. Külön kifejezte a kormány elismerését és köszönetét a magyar bányászoknak, bányaüzemeink valamennyi vezetőjének és dolgozójának azért, hogy január és február hónapokban, hallatlan nehézségeket leküzdve, terven felül több mint 300 000 tonna szenet biztosítottak az országnak, 600 millió forintra rúgtak. Ehhez jönnek a víz okozta károk és a termelésben a rendellenes időjárás miatt bekövetkezett — január—februári kiesés, illetve lemaradás. Az 1553-as tervünk már eleve jelentős feladatokat ha-. A nehézségek ellenére az 1962-es tervet jól teljesítettük tározott meg és erőfeszítést kívánt. Az előírt termelékenység és költségszint elérése már önmagában, az eddiginél jobb, összehangoltabb munkát feltételezett. Igen sok a tennivaló a beruházás, a műszaki fejlesztés, a minőség javítása te- rületein. Mindezekhez ráadásként jöttek azok a nehézségek, amelyeket az időjárás okozott. A rendkívüli időjárási viszonyokból adódó nehézségek leküzdése, a termelés kiesés pótlás képezik legközvetlenebb feladatainkat mind az ipar, mind a mezőgazdaság, mind a közlekedés, a kereskedelem terén és más téren. Megfelelő intézkedésekre és intézkedési tervre van szükség az iparban, azon belül külön az olajtermelés, az építőanyagtermelés, a tüzelőanyagtermelés területén, továbbá a szállítás területén. A kormányvonalon szükséges rendelkezések jórészt elkészültek és kiadásra kerültek. Felhívjuk a gazdasági vezetőket és a dolgozókat, segítsenek ezek mielőbbi végrehajtásában. Ugyancsak felhívjuk ez alkalommal is az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek vezetőit, a magyar mezőgazdaság minden dolgozóját, hogy a késői kitavaszodás és az őszről elmaradt szántás miatt összetorlódott mezőgazdasági munkákat a rendelkezésre álló eszközök teljes kihasználásával mielőbb és jóminőségben végezzék el. A termelésben bekövetkezett kiesést csaknem teljes egészében pótolni tudjuk és pótolnunk is kell, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, egész népgazdaságunkban ez év folyamán. A gazdasági élet területén mutatkozó nehézségekről szólva azt is meg kell mondanom, hogy ezek a nehézségek átmenetiek, de állandóak és szilárdak azok az alapok, amelyeken népgazdaságunk nyugszik és fejlődik. Ennek alátámasztására néhány példát szeretnék felhozni; A szokatlanul zord időjárás, a fűlőanyaghiány komoly nehézségeket okozott az iparban is, -a közlekedésben is, a fűtés' területén és másutt is. Azonban ennek a télnek a megítéléséhez hozzátartozik az is. hogy a különleges időjárási nehézségek ellenére a közellátás és az életviszonyok hazánkban ezen a télen is ldelégítőek voltak. Népgazdaságunk erejét bizonyítja, hogy bár ezen a télen, a múlt télhez viszonyítva, a. lakosság 24 százalékkal több tüzelőt használt fel, 160 vagonnal több zsírt, 200 vagonnal több húst, 470 vagonnal több cukrot fogyasztott, népgazdasági tartalékainkból zökkenőmentes ellátást tudtunk biztosítani ezen a télen. A közüzemekkel szemben megnövekédett víz, gáz, villanyárán! szükségletet is biztosították rendkívül nehéz viszonyok között és nagy erőfeszítéssel a közművek dolgozói. Az olajtermelésben jelenleg meglévő elmaradás nem az ott dolgozók hanyagsága miatt mutatkozik, hanem azért, mert a szénhiány miatt a .gázfogyasztás nagyobb volt. Mi kértük az olajipar dolgozóit, hogy most adjanak kicsit több gázt és ők ezt megtették. Az idei télen 14 százalékkal több gáz fogyott az országban a háztartásokban, mint a múltban. Népgazdaságunk szilárdságát bizonyítja továbbá az 1962. évi terv teljesítése is. 1962-ben az ipari termelés, mint ez ismeretes, 9 százalékkal növekedett, a mezőgazdaság bruttó termelése az előző évi szintet érte el, a felvásárlás 6.5 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, a közlekedésben a teherszállítás 6 százalékkal, az utasforgalom 9 százalékkal haladta meg az előző évit, a beruházásokra és felújításokra pedig 13.5 százalékkal fordítottunk többet 1962-ben, mint az előző évben. Általában a népgazdaság fejlődése 1962-ben — kivéve az aszály sújtotta mezőgazdaságot —, megfelelt, illetve meghaladta az 5 éves tervnek erre az időszakra szóló előirányzatait. A lakosság ösz- szes pénzbevétele 4.2 százalékkal haladta még 1062-ben az 1961. évit. Ez év január-februárjában, búr. az építőmunkáso.knál fagyszünet miatt jelentős keresetkiesés volt, a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett összes bér hét százalékkal haladta meg az előző évi január-februári szintet. Ugyancsak jelentősen növekedett az idei mezőgazdasági zárszámadásokon a múlt évihez viszonyítva a termelőszövetkezeti tagságnak kifizetett részesedés összege is. Februárban a takarékbetétek összege túlhaladta a 10 milliárd forintot. A népgazdaság terén végzett j munka javulását bizonyítja az 1063. éves terv időben és megfelelően történt jóváhagyása is. A kormány december 13- án jóváhagyta a tervet, ezt a minisztériumok általában december 31-ig lebontották vállalatokra. Növekedett a tekintélyünk világszerte Népgazdaságunk szilárdságának bizonyítására végül még egy általános utalást szeretnék tenni. Az utóbbi években —• erről többször szólottunk — sok nagy és nehéz gazdasági feladatot kellett megoldania országunknak, népünknek. Végbement a mező- gazdaság szocialista átszervezése, ami jelentős beruházásokat kívánt, ugyanakkor a mezőgazdaságot egymás után két súlyos aszályos év sújtotta. Az iparban jelentős beruházásokat . kellett eszközölnünk a termelőeszközük korszerűsítésére, Honvédelmünk felszerelését jelentős mértékben ugyancsak modernizálnunk kellett. Mindezeket a nagy feladatokat megoldotta népgazdaságunk úgy, hogy közben a dolgozók életszínvonala tovább javult, Ugyanezen időszak alatt az ország jelentős nemzetközi fizetési kötelezettségeinek is eleget tett. Az ország közvéleménye előtt ismeretes: abból a gazdasági bénultságból és zűrzavarból, amelyet az ellenforradalmi felkelés 1956 őszén előidézett, az ellen- forradalom okozta mintegy 22 milliárd forintnyi kár adta helyzetből a testvéri szocialista országok kormányainak és népeinek gazdasági segítségével jutottunk ki. A térítés nélkül nyújtott azonnali segítség mellett jelentős értékű gazdasági segítséget, nyersanyagot, energiát és készárut kaptunk hosszúlejáratú hitelre a, szocialista országoktól; Dolgozó népünk munkáját, helytállását, népgazdaságunk erejét és szilárdságát, bizonyítja, hogy ,1958-tól kezdve, az imént említett nagy gazdasági feladatok megoldása, s a dolgozók életkörülményeinek további javítása időszakában a baráti országokba irányuló szállítási kötelezettségeinknek, tőkés viszonylatban fizetési kötelezettségeinknek eleget tettünk. A baráti országoktól felvett hosszúlejáratú hitelek jelentős részét, mintegy 40 százalékát, másfél milliárd forint értékben már visszafizettük. Közben Jugoszláviával szemben a békeszerződésben vállalt jóvátéíe- li kötelezettségeinknek eleget tettünk, azt is kifizettük. Ilymódon a Magyar Népköztársaságnak, mint szolid, megbízható partnernek, növekedett a tekintélye ezekben az években mind a baráti országok, mind a velünk kereskedelmi kapcsolatban álló tőkés érdekeltségek előtt. Kádár János ezután rámutatott, hogy a gyakorlat- I ban bevált gazdaságpolitikai j elveink vannak, s reális, jó | tervünk van. Az 1963-as terv jól szolgálja ötéves tervünk célkitűzéseit. A beterjesztett költségvetés egyensúlyban van, sőt, valamelyest bevételi többlettel is számol. Közel 90 milliárd forintos vég- j összege, összhangban az 1963. j évi tervben biztosított mintegy ötvennyolc és félmilliárdos ! beruházásra és felújításra szánt összeggel, fedezetet nyújt az éves terv jó megvalósításúhoz, népünk életkörülményeinek, kulturális, egészségügy! színvonalának további javulásához, honvédségünk erősítéséhez. Kérjük, hogy az országgyűlés majd tárgyalja meg és támogassa ezt a költségve- j tési javaslatot a jelen ülés- | szakon. Kérjük gazdasági vezetőinket, dolgozó népünket, hogy odaadó munkával segítsék népgazdasági tervünk megvalósítását a szocialisla társadalom építésére, a dolgozók é Iviszo- nyainak további megjavítására irányuló törekvéseinket. Külpolitikánk legfőbb törekvése a béke megőrzése Népünk további alkotó munkájában nagy erőt jelent annak tudata, hogy fejlődésünk nemzetközi feltételei is biztosítva vannak — hangsúlyozta a kormány elnöke. Mint mondotta, a külpolitikai helyzet a múlt év október—novemberi állapothoz viszonyítva némiképpen enyhült. A nemzetközi életben természetesen tovább folyik az imperializmus, az agresszió erői és a haladás erői közötti küzdelem. Kormányunk külpolitikája ismert és az nem változik. Ez a külpolitika népünk érdekeinek, vívmányainak, nemzeti függetlenségünk, szocialista rendszerünk védelmezéséből indul ki, azt követi, s ugyanakkor méltóak akarunk lenni a népünkre, szocialista országunkra háruló internacionalista kötelezettségeinkhez is. Ennek megfelelően külpolitikánk legfőbb törekvése a béke megőrzése, az emberi haladás ügyének hű szolgálata. Ma valamennyi szocialista országgal együtt valljuk és követjük a békés egymás mellett élés elvet. Ez a politika legjobban megfelel saját népünk és egyben megfelel az emberiség érdekeinek, legjobban szolgálja a társadalmi haladás ügyét is világméretekben. Ebben a szellemben támogatjuk a Szovjetunió javaslatait, amelyek a népek biztonságát, békéjét szolgálják! az atomfegyver kísérletek megszüntetésére, a nyugat-berlini kérdés és a német békeszerződés megoldására, az Észak- atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés szervezetének országai közötti megnemtámadási szerződés megkötésére, az általános- és teljes leszerelés ki-; harcolására irányulnak. Külpolitikánk lényeges és változatlan vonása, hogy országunk a legszorosabb szövetségben és együttműködésben halad a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés szervezetében egyesült országokkal, a szocialista világrendszer valamennyi országával, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom osztagaival. Változatlanul együtt haladunk külpolitikai lépéseinkben a haladásért küzdő, imperialista ellenes népekkel és országokkal; mindazokkal, akik a béke híveiként küzdenek az imperializmus és az agresszió erői ellen az egész világon, a földke-; rekség minden országában. Népünk bizakodva tekinthet) a jövőbe, mert erőit idebent az országban a szocializmus építésére egyesítette és nemzetközileg a szocializmus és a béke szilárd, hatalmas és legyőzhetetlen erőire támaszkodik. Népünk a szocialista társadalom felépítésének időszakába lépett Kádár elvtárs ezután így folytatta: A'Magyar Szocialista Munkáspárt. társadalmunk eszmei és politikai vezető ereje, VIII. kongresszusán elemezte társadalmunk helyzetét és kimondta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését véghezvíve, befejeztük a szocialista társadalom alapjainak leraká; sát és népünk a szocialista társadalom felépítésének időszakába lépett. Történelmi mérföldkő ez népünk, nemzetünk fejlődésének útján. Ez a történelmi mérföldkő aí elmúlt 6 és fél év, s tovább te-i klntve a múltba, a felszabadul llás óta eltelt 18 küzdelmes^ J ugyanakkor nagyszerű eredmé- j nyékben gazdag esztendő haiu í (Folytalás a. 3. oldalon.)
