Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-02 / 27. szám

ßSZAKMAGTARORSZÄG ftsonibat, IflSS. február 2. &Tfl53?53§§9KBS Ä Oereotei Vegyliliveiölj isii IIKlíiOtlák U első i iiypo-száSülmányt iff flip a tsz pántlikára A KAZINCBARCIKAI ipar­telep új gyárral gazdagodott: a Berentei Vegyiművekkel. A csaknem 30 hónapig tartó épí­tési és szerelési munkák után a több létesítményből álló klórailkálielektrolízis üzemben •január 21-én megkezdték a szakaszos próbatermelést. Ebben az üzemcsoportban közönséges kősóoldatból elek­tromos bontással marónátront, klórt, hypót és a PVC-gyártás- hoz szükséges sósavgázt állítják elő. Az üzem vezetői arra tö­rekedtek, hogy a biztonságos munka, mellett az egyes üzem­részek már az indulásnál vesz­teség nélkül termeljenek. Ezért a különböző üzemrészek be­rendezéseit a termelés sorrend­jében próbálták 'ki, Eddig há­rom■ részleget: a sóoldót, a cel- lalermet és a hypóüzemet kap­csolták össze. Ebben az üzem- csoportban nyerték az első kész terméket: a hypót, A három üzemrészben egy hét óta, meg- ' állás nélkül járnak, a gépek és a szakemberek eddig semmi­féle rendellenességet nem ész­leltek a berendezésekben. A sikeres és veszteségmentes üzemindítás után a. berentei gyárból, vasárnap szállították ki az első készterméket: a hypót. A 8 vagon hypót a Sze­gedi Magfeldolgozó Vállalat­nak, a Budapesti Goldberger Textilműveknek és az Élelmi­szer és Vegyianyagcsoma.goló Vállalatnak küldték. Közben a gyárban megtörténlek az elő­készületek az újabb üzemrész' bekapcsolására. Ez a klórüzem less, amelyben a napokban kezdik meg a próbatermelést.; Itt cseppfolyós klórt állítanák; elő és ebből a. termékből előre- < láthatólag már a hét végén je-! lentösebb mennyiséget expor- | tálnak a. Német Demokratikus J Köztársaságba. j A klóralkálielektrolízis üzem- j csoport utolsó egysége, a só- < savgyá.r — amelyben majd a < PVC-gyártáshoz szükséges só- < savgázt készítik — a számító- \ sok. szerint, márciusban kezdi', meg munkáját. Addigra befe- j iezik a PVC-gyár üzemrészei- ' ilek szerelését is. Ez a munka 1 január elején még igen akadó- \ zott. A Nehézipari Miniszté- \ rium nehézvegyipari föosztá- Igának vezetője, Gór Nagy > Sándor azonban az üzem. segít-; végére sietett. Intézkedésére. < Pétről, és Kazincbarcikáról ki- í oáló szakemberek érkeztek Be- \ rentere. Ezzel lehetővé vált, J hogy a. polimer, a monomér és j íz acetilén fejlesztő üzemek- < ben meggyorsuljon a még hát- i ra.lévő berendezések szerelése.' TERMELŐSZÖVETKEZE­TÜNK 1900-ban alakult meg 303 taggal. 1700 holdon gazdál­kodunk, s kezdetben sok gonddal küszködtünk, sok meg­oldásra váró kérdés állt a ve­zetőség és a tagság. előtt. Na­gyon megnehezítette három, esztendős munkánkat az a kö­rülmény, hogy. a kedvezőtlen időjárás, az első esztendőben pedig a földterület rossz álla­pota miatt nem tudtunk meg­felelő terméseredményeket el­érni. Eredményeink, a tagság jö­vedelmének állandó növekedé­se ’azonban azt bizonyítja, hogy lépésről lépésre haladunk előre. 1900-ban 15 forint 06 fillér, 1961-ben 26,80, a mosta­ni zárszámadáskor pedig 33 forint volt egy-egy munka­egység értéke. Az elmúlt év­ben ezenkívül munkaegysé­genként 6 forint 50 fillér pré­miumot kaptak a legjobb ered­ményeket elérő dolgozóink. Nem vagyunk elégedettek ezzel az eredménnyel, akad még javítani való az irányí­tásban. Azt azonban öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy termelőszövetkezetünknek csérét illeti. Lelkes, becsületes munkájuk volt az elért ered­mények legfőbb motorja. A növénytermesztésben szinte mindenkit felírhatnánk a jól dolgozók listájára. Az állat- tenyésztésben elsősorban a te­henészet dolgozóit, a fejőket illeti dicséret,, akik elérték a kilenc és fél literes fej esi átla­got. Kiérdemelték a dicséretet és a prémiumot a hizlalda dolgozói is, akik daraértékesí- tésben 380 hfzóná} elérték a 20 százalékot. Jól dolgoztak a sertéstenyésztők, a növendék- állat-gondozók, a kovács- és a bognárműhely munkásai és a fogatosok is. De ugyanezt mondhatjuk valamennyi üzem­ág és az adminisztráció dolgo­zóiról is. Külön meg kell em­lítenünk a sok évtizedes ta­pasztalattal rendelkező nyug­díjas főagronómusunkat, Eiben Endre bácsit, akj gyakorlati tapasztalataival igyekszik szebbé, jobbá tenni ezt a kis gazdaságot. Eredményesen működik ter­melőszövetkezetünkben a nő­tanács, amit a 24 tagú női ^bri­gád eredményei igazolnak leg­jobban. Tíz hold burgonyán 90 mázsás, 10 hold cukorrépán Zárszámadás a tissacsermelyi, Vj Erő 1 sx-ben 170 mázsás, 10 hold kukoricán pedig 50 mázsa csöves átlag­termést. értek el. 1962-ben termelőszövetkeze­tünk közös alapja egymillió forinttal növekedett. Az egy tagra jutó átlagjövedelem 14 590 forint volt. Tagjaink nagy része már az előlegként megkapott terménnyel és ősz. szeggel is elégedett volt, s örö­mük még fokozódott, amikor a zárszámadó közgyűlésen még 679 ezer forintot osztot­tunk . szét. AZ ELÉRT eredményekhez hozzájárult termelőszövetkeze­tünk pártszervezete is. Az 1963-as gazdasági évben pedig' azon leszünk, hogy még elége­dettebbek legyenek a tisza- esermelyi termelőszövetkezet tagjai. Ezért egy percet sem késlekedünk, s már most, a tavaszi munkákra való felké­szülésnél úgy dolgozunk, hogy a gazdasági év első lépései is jót sikerüljenek. Tóth Ferenc ' tsz-párttitkár Próba a Szőnyi Kó'ofajipari Vállalat új lepárló üzemében A Szönyi Kőolajipari Vállalat évi egymillió tonna kapacitású, atmoszférikus nyersolaj lepárlót épí­tett, amelynek próbaüzemeltetését nemrég kezdték meg. A modern elvek alapján készült új beren­dezés működését egy automatikus műszerekkel felszerelt vezénylő teremből irányítják. Most az egyes egységeket járatják és beállítják az automata műszereket, hogy rövid időn belül teljes ka­pacitással dolgozhassanak. A képen: Borbély Mária ezen a kis műszerfalon ellenőrzi az egész le­párló berendezés hőmérsékleti értékeit* 3 e ük z esztendőkben • ** sok gazdaságban oko­lj zott gondot az, hogy a szük- a séges vetőmagvakat: nem ké­• szítették elő idejében. Sok e helyütt csak az utolsó pilla- ® natban derült ki, hogy a ve- ft. tőmag» nem megfelelő, vágj' ® nem elegendő. A kapkodás­ai nak. a gondos felkészülés hiá­• nyának azután az lett a kö- ® vetkezménj'e, hogy késtek a • vetéssel, a mag nem az opti-’ J mális időpontban került a J földbe, s bizony ez a késés s erősen rányomta bélyegét a e termésátlagokra is. e A hibákon okulva, ezért “ már most biztosítani kell min­it denütt a megfelelő' mennyi­• ségií és minőségű vetömag­• vakot. A megye tavaszi vetö­• magszükséglete — kivéve az J évelő pillangós vetőmagot — • biztosított Számos termelő- 2 szövetkezet rendelkezik saját • vetőmagkészlettel. Ezeknek 2 gondoskodniuk kell róla. e hogy a magtárban tárolt ga­• hónában a gabonazsizsik es a 2 gabonamoly ve tehessén kárt. • Ezért ügyelni kell a tiszta- 2 Ságra, s fontos, hogy a gabo­• nát rendszeresen lapátoljuk 2 át. A legalább négy évenként • szükséges minőségi vetömag- 2 cseréhez 170 vagon tavaszi • kalászos, 98 vagon kukorica, • és 613 vagon burgonya áll az 2 illető gazdaságok rendelkezé­• sere. Nagyon fontos, hogy as 2 igénylések, a megrendelések • és a kiszállítások idejében 2 megtörténjenek, Az elmúlt • évben sok tsz elmulasztotta 2 beszerezni a szükséges fede­• zeti igazolásokat, s így nem • csoda, ha a szállítások is kés- 2 tek. A termelőszövetkezetek • saját érdeke, hogy az idén ne 2 forduljanak elő hasonló ese­• telt Itt. az ideje annak is, 2 hogy a csereterményeket be­• szállítsák a Terményforgalmi 2 Vállalat raktáraiba. Ha ezt « az utolsó pillanatra hagyják, akkor csak fennakadások lesznek. Ami az évelő pillangós ve­tőmagvakat illeti, eddig nem sikerült biztosítani minden igénylő részére a szükséges mennyiséget. Igen helytele­nül járnak el azok, akik a szükségesnél' kisebb mennyi­séget át sem akarják venni. Ezzel egyáltalán nem oldják meg a pillangós-vetőmag- hiányt. Azok a termelőszö­vetkezetek, amelyek esetleg saját pillangós-vetőmaggal rendelkeznek, nagyon ügyel­jenek arra, hogy csakis aran­kamentes magot vessenek A saját, vetőmaggal rendel­kezők különbén mindenütt okvetlenül végezzék cl a csi- ráztatási próbát, csakis így lehetnek biztosak- a vetés.si­kerében. Idejében be kell fe­jezni a vetőmagvak tisztítá­sát és csávázásit is. Legalább rostán, de inkább szelekto­ron tisztítsuk ki már most a vetőmagvakat. A szelektorok kölcsönadásával egymáson is segíthetnek a szoniszédos termelőszövetkezetek.. A csá- vázás szak szerűségére gondo­san ügyeljünk. Ha csak egy mód van rá, a Növényvédő Állomással csávó ztassunk. amelynek öt, hatalmas, napi három vagonos kapacitású csávázógépe kiváló ered­ménnyel dolgozik. A csává­zási azonban semmi esetre sem szabad az utolsó pilla­natra hagyni. A Növényvédő Állomás gépei különben olyan kevés vízzel dolgoznak, hogy a vetőmagot utána visz- sza is lehet zsákolni. Több termelőszövetkezet­ben nem a legszakszerűbb a burgonya vetőgumó téli táro­lása. A vermeket, vagy a prizmákat gyakran ellenőriz­ni kell, nehogy súlyos fagy­károkat szenvedjen a vetögu- mó. vágj- áz esetleges túlzott meleg miatt rothadásnak in­duljon. Márciusban írják aiá a vasipari üzemek idei bérszabáiyzatát A vasipari üzemek igazgatói és a szakszervezeti bizottságok titkárai márciusban írják alá az idei bérszabályzatot, amely az üzem bér- és munkaügyi szabályait foglalják maguk­ban. E szabályzatokban részle-' lesen feltüntetik a helyi bére­zési formákat, a teljesítmény-. Illetve órabérek összegét, az esetleges béren felüli juttatá­sokat és a munkával kapcsola­tos számos tudnivalót. A szabályzatok kidolgozása előtt mindenütt kikérik a dol­gozók véleményét, a tervezetet megvitatják a szakszervezeti bizottságok, majd az aláírás után a nyilvánosság elé bocsát­ják. Az idei bérszabálj'zatok általában április l-én lépnek életbe és december 31-ig ma­radnak érvényben. Emlékezés a történelem egyik legnagyobb csatájára Irta: A. Jerjomenko, a Szovjetunió marsallja Szergej Jeszenyin a™ ta: i,A nagyot messziről látni jól”. E találó mondás teljes egészében ráillik arra a gran­diózus katonai eposzra, amely több mint fél esztendeig zaj­lott — 1942. július 17-től ,1943. február 2-ig — a Volga és a Don között elterülő roppant térségen, a hős város: Volgo- grád falainál. Ha magunk elé képzeljük 1942 nyarának világtérképét, megértjük, hogy a nagy orosz folyó partjainál vívott kemény, védelmi ■ jellegű csaták és az ezeket követő ellentámadás be­tetőzése volt a béke és a hala­dás erői, valamint az agresszió és a fasizmus sötét erői kr folyó viaskodúsnak. Akkov .an a fasizmus mint förtelr </s po­lip fonta be csápjaival keleten a. doni sztyeppéktól, nyugaton a Biscayai-öbölig, északon a Bárénc-tengert.ől, délen Afrika Földközi-tengeri partvidékéig elterülő, hatalmas térséget. Ez­zel egyidőben a Csendes-óceán térségében a fasiszta Németor­szág szövetségese. Japán rop­pant méretű területeket raga­dott magához. A hadászati kez­deményezés ezen a hadszínté­ren továbbra is a támadó ke­zében maradt. A japán rnilita- rizmus csak a kedvező alka­lomra várt, hogy hátba támad­ja a szovjet népet, amely egyesegyedül harcolt a náci bi­rodalommal. Nyugat vezető politikusad már a háború folyamán nagy­ra értékelték a volgai csata jelentőségét. Köztük volt Franklin Roosevelt, az Ameri­kai Egj'esült Államok elnöke is. A hős városnak küldött díszoklevélben ezt írta: „Az Amerikai Egj'esült Államok népe nevében adom át ezt a díszoklevelet Sztálingrád váro­sának, hogy kifejezésre jut­tassam elra/Ádta tilsunkat vi­téz védői iránt, akiknek hősi­essége, le’kiereje és önfeláldo­zása m'ndörökre lelkesíteni fogja '/linden szabad ember szívé4. Dicső győzelmük fel­tart áztatta az invázió hullá- r ,c és fordulópont lett a szö- etséges nemzeteknek az ag­resszió erői ellen vívott hábo­rújában.” 1943 novemberében, a há­rom szövetséges hatalom veze­tőinek teheráni tanácskozása idején Sir Winston Churchill, Nagj'-Bfiiamnia miniszterelnö- ke átadta a szovjet kormány­nak VI. György angol király ajándékát, egy díszkardot. Ez az ajándék a hős város polgá­rainak szólt, mint jelképes el­ismerése a volgai erősség falai­nál aratott győzelem kimagasló jelentőségének. Nehéz röviden szólni a 200 napon és éjszakán át megszakítós nélkül folyt csatá­ról, kiváltképp nekem, akinek a csapatokkal együtt kellett azt átélnem. Személyemet az a nagy megtiszteltetés .érte, hogj' a kormány megbízásából egyidejűleg a Volga—doni ha­dászati térség két arcvonalát kellett vezetnem. E tekintet­ben nagy szerencse volt, hogy parancsnoki ténykedésemnek ebben a legfelelősségteljesebb időszakában Nyikita S zerge le­vies Hruscsovnak, e két arc­vonal katonai tanácsa tagjá­nak biztos kezére támaszkod­hattam. Ö ott volt a csapatok sűrűjében, amelyek kezdetben védekeztek, aztán pusztító csa­pást mértek az ellenségre. Megpróbálok felsorolni né­hány tényt és szárttot, amelyek á volgai éposz méreteit jellem­zik. E csata arányaiban felül­múlta a történelem minden addigi ütközetét. A csaknem 100 ezer négyzetkilométernyi területet felölelő csata külön­böző szakaszain résztvett a harcokban: több mint 2 millió ember, 26 ezer löveg és akna­vető, több mint 2 ezer harc­kocsi és ugyanennyi repülőgép. A város védői visszavertek több mint 800 elkeseredett, ro­hamot: ők maguk majdnem ugyanannyi ellencsapást és el- ienlökést indítottak. Júliustól novemberig, azaz a csata vé­delmi időszakában a náci had­sereg és a németek csatlósai­nak csapatai 650 ezer katonát és tisztet vesztettek. Az ellenség teljesen elveszí­tett 32 hadosztályt és 3 dan­dárt, 16 egj'éb hadosztály pó­tolhatatlan veszteséget szenve­dett. Az 1942. november 19-től 1943. február 2-ig tartó ellen­támadás során a hitleristák és szövetségeseik vesztesége el­érte a 600 ezer főt, sok ezer löveget és aknavetőt, 2 ezer harckocsit és önjáró löveget, ugyanennyi harci- és szállító- repülőgépet. összegezve: a csa­tában elesett, megsebesült, il­letve fogságba esett mintegy másfél millió ember. Ez több mint egynegyede volt a szovjet —német arcvonalon ténykedő valamennyi ellenséges erőnek. A legfontosabb eredmény az volt, hogy ettől kezdve a szovjet hadsereg szilárdan ke­zébe vette a hadászati kezde­ményezést, s azt soha többé néni adta lei kezéből. A néniét véderő-főparancs­nokságnak az 1942, évi hadjá­rattal messzemenő céljai vol­tók: több egymást követő nagj'erejű csapással meg akar­ta törni a szovjet hadsereg ellenállását. Ügy tervezte, hogy előbb hatalmába keríti a Szov­jetunió európai részének ipari­lag és mezőgazdaságilag igen gazdag déli körzeteit, majd pedig átteszi hadműveleteinek; színhelyét a középső és az északi arcvonalszakaszokra. Az . ellenségnek az észak­kaukázusi és a Kaukázuson túli hadjárat sikere, céljából biztosítani kellett a szárnyát. Épp e célból szándékozott gyors csapással megszerezni V olgogródot, \ Ám Hitler terveivel szembe­kerültek a szovjet hadvezetó\ ség, egész népünk tervei. A\ Volga és a Don közti terület mel lékhadszintérből fő had­színtérré változott. A 6. német hadsereg rövid akciója helyett az ellenség kénytelen volt itt öt (német és csatlós) hadsere­get összpontosítani. Ezek az erők ádáz harcok után ki­merültek, elvéreztek a négy hónap folj'amán. A harcok eleinte minden védelmi sza­kaszért, majd az egyes ház­tömbökért folytak, végül min­den gyárért, házért, sőt emele­tért és lépcsőházért. Ezután megvalósítottunk egy nagy­szerű elgondolást: hirtelen ellenlökéssel bekerítjük és fel­morzsoljuk az ellenségnek a Volgához kijutott egész - cso­portosulását. Az ellencsapás terve — a sztálingrádi, a dél-nyugati és a doni frontparancsnokság, a Vezérkar és a főhadiszállás együttes erőfeszítéseinek gyü­mölcse — mesterien megvaló­sult. Két német, hadsereg gj’ü- rúbe került, a szárnyakon lévő csatlós-hadseregek pedig részben, vagy egészben meg­semmisültek. A bekerítettek felmentésére Hitler áltól el­rendelt elkeseredett akciók ku­darcba fulladtak, s a híres Mannstein tábornagy vezette felmentő csapatok felmorzso­lódtak. Szerte kell foszlatni azi a legendát, hogy Sztálinnak dön­tő szerepe volt az e térségben folyt, hadműveletek megterve­zésében és irányításában. Sze­repét a személyi kultusz ide­jén a végletekig eltúlozták. Valójában legtöbb utasítása általános, nem konkrét jellegű, egyes döntései pedig tévesek voltaic. , A. volgai csatában front- és hadseregparancsnokként, to- Wábbá a katonai tanács tagjai­ként, valamint, törzsfőnöki minőségben olyan neves szov­jet hadvezetök vettek részt, mint Vatutyin, Rokosszovszkij. Sumilov, Csujkov, Malinovsz- kij, Tolbuhin. Lopatyin, Ba­tov. Rogyimcev cs sokan-sokan mások. Itt hajtotta végre hal­hatatlan hőstetteit a 70 harc­kocsit kilövő 33' gárdista. Bászkákov hadna gy ütege, Zaj- cev mesterlövész, Panyikáko haditengerész, Pufyilov hír­adós, Nyina Beljajeva repülő. Nehéz lenne felsorolni a Volgograd falainál véghezvitt hőstetteket. Hősiességről, ön­feláldozásról és hajlítbatatlan akaraterőről tett tanúbizony­ságot nemcsak egj'-egj' harcos, hanem egész alegységek, ezre- uek, hadosztályok, hadtestek és hadseregek. Harmincezer katona kapott különféle kor­mány!« tüntet ést.. A népünk vitézségét, hősi­ességét, önfeláldozását és ne­mes lelkületét jelképező város nem viselheti nevét annak az embernek, aki önkényeskedés­sel és törvénytelenséggel szennyezte be magát, Ezért nevezték el a várost a nagj' orosz folyóról. A szovjet nép tffi" a békét , s állhatatosan védel­mezi .azt. A nagyszerű volgai győzelem 20. évfordulóján nem árt megemlíteni, hogy népünk nem félelemből és gj'engéség- ből szereli a békét. Az1 elmúlt háború világosan megmutatta a szovjet nép katonai erényeit. Ma a legkorszerűbb fegyverek birtokában vagyunk. Ezt ne felejtsék el azok. akik nem akarnak lemondani a szerte lista országok ellen irányuló erőpolitikáról. , Nincs messze a tavasz : Amit a tavaszi vetőmagvakról í tudui kell

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents