Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

fiürerda, 1983. február 13. ESZAKMAGTAROnSZAG . A munkásosztály szive dobog ebben a szervezetben SiSíSéí Á Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsát újjáválasztó küldöttközgyűlés . munkáját eredményesen segítette a tizen­két küldött felszólalása. Vala­mennyien alaposan értékelték a saját területükön működő szakszervezet tevékenységét, eredményeit, problémáit és fel­adatait. Minden egyes felszóla­ló értékes színfolttal gazdagí­totta a közgyűlést. Mint azt la­punk előző számaiban is kö­zöltük, a küldöttértekezleten megjelent és felszólalt Cseter- ki Lajos elvtárs, a párt Politi­kai Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titká­ra. Meg kell javítani a felnőttoktatást A küldöttértekezleten felszó­lalt Pctrikovits Lajosné, a XXVIII. számú általános is­kola pedagógusa, akit a Peda­gógus Szakszervezet a VIII. or­szágos pedagógus szakszerveze­ti kongresszusra is küldöttként választott meg. Beszélt a fel­ár, nőttoktatás kérdéseiről, s töb- . bek között ezt mondotta: A i megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a közelmúltban tár­gyalta meg a felnőttoktatás helyzetét és határozatában el­rendelte a felnőttoktatás táv­lati tervezését. A felnőttokta­tás megyénkben szépen fejlő­dött. A megfelelő eredményt azonban nagyban befolyásolta, hogy zsúfolt volt a tananyag, s a tankönyvek tartalmukban nem szolgálták minden eset­ben a célszerűséget. Ezután számszerűen ismertette a fel­nőttoktatás fejlődését, majd ar­ról szólt, hogy az üzemi bizott­ságoknak, a szakszervezeti ak­tivistáknak több segítséget kell adniuk a felnőtt dolgozók ta­nulásához. Jó eredményt csak akkor várhatunk, ha a szak- szervezeti bizottságok a peda­gógusokkal közösen összefogva dolgoznak. Ha így, együttesen foglalkozunk a felnőtt dolgozók és az ifjúság továbbtanulásá­val, akkor gyorsabban tudjuk emelni a dolgozók műveltségé­nek színvonalát és az iskolatör­vény megvalósítása élő való­sággá válik. Közös feladatunk: az emberek nevelése Salamon Ferenc elv társ, a Miskolci Nemzeti Színház szb- titkára a színészek és a dolgo­zók kapcsolatáról,. a színház és az üzemek kapcsolatáról töb­bek között a következőket mondotta: El kell mélyíteni a színház és az üzem dolgozóinak kapcsolatát. Ezt eddig is sike­rűit elérni, mert kialakult és választásokról szólva, a követ­kezőket mondotta Cseterki La­jos elvtárs: Ezeken a választásokon a munkásosztály hatalmának or­szágos és helyi szervezeteit sze­retnénk megerősíteni. Ipari üzemeinkben —t mondotta — szorgalmas, jó munka folyik. A termelőszövetkezeti mozgalom­ban is megszülettek a kezdeti sikerek. Ezután arról szólt Cse­terki elvtárs, hogy a legna­gyobb erőfeszítést a szocialista nemzeti egység megteremtésé­ért tettük és politikai mun­kánk minden rezgése ezt a célt szolgálja. Ez az egység most kovácsolódik ki országunkban. Ezen az alapon akarjuk mi né­pünket boldoggá és hazánkat szebbé tenni. Szent meggyőző­désem — mondotta Cseterki elvtárs — és ez a megyei párt- bizottság meggyőződése, hogy február 24-én Borsod megye munkásai, termelőszövetkezeti parasztsága, dolgozó értelmisé­ge és minden becsületes lakója a nemzeti egység jegyében, a Hazafias Népfront jelöltjein keresztül támogatni fogja pár­tunk; politikáját. Nagy feladatok várnak a szakszervezetekre A tanácskozáson felszólalt Gál László elvtárs, a SZOT tit­kára. Beszélt a szocialista bri- gádmozgajom fejlődéséről, amely — mint mondotta — egész társadalmi és gazdasági életünkben érezteti kedvező hatását, s nagy része van ab­ban, hogy a szocializmus épí­tésében mind nagyobbak a si­kerek. Elmondotta, hogy javul­tak a munkakörülmények, de a szakszervezetnek még többet kell tennie, hogy az üzemek­ben megszűnjenek a különféle szervezetlenségek. Jobb üzem- szervezéssel. közgazdasági elő­készítéssel, különösebb beruhá­zások nélkül is növelni tudjuk a termelést, a termelékenysé­get, ha a szakszervezetek még aktívabb munkát fejtenek ki a szocialista munkaversenyben. Ezért is fontos — mondotta Gál elvtárs —, hogy minél több képzett dolgozót vonjunk be a gazdasági vezetésbe, ezáltal is szélesítve az üzemi demokráci­át. A tanácskozásnak és a meg­választandó új tanácsnak jó munkát kívánt, majd a bányá­szában gyakran előforduló balesetek okait elemezte. Feladataink egyre nagyobbak nagy feladatok maradéktalan elvégzéséhez. Közösen kell doiaQzniF"k Rónai László elvtárs, az OTP helyettes fiókvezetője felszóla­lásában a megye beruházási problémáiról beszélt, majd el­mondotta: helyes lenne, ha a szakszervezetek kooperációs kapcsolatot építenének ki a pénzintézeti szervekkel, a pénzintézeti dolgozókkal, mert vannak olyan problémák, ame­lyeknek megoldásához a szak- szervezet igen jelentős segítsé­get adhat. A pénzintézeti dol­gozók maroknyi csapata — mondotta Rónai elvtárs — sok nehézséggel küzd, ezért is kér­jük a Szakszervezetek Megyei Tanácsának segítségét. Közö­sen kell dolgoznunk, mert így jobbak lesznek az eredmények is. A borsodi szénmedencében is jobban kell dolgoznunk Tóth János elvtárs, a Lenin Kohászati Művek . küldötte a gyár előtt álló feladatokról be­szélt. Elmondotta többek kö­zött, hogy az idén olyan gyárt­mányokat kell készíteniük, amelyeket még nem gyártottak hazánkban. Ez nagy feladat elé állítja az LKM dolgozóit. Ez évben több mint 1 milliárd forintot kell beruházni úgy, hogy közben növekedjék a ter­melékenység és javuljanak a gazdasági mutatók. Például há­rom hónap alatt át kell építeni a durvahengerművet, termelés közben. A kohászatnak jobban kell segítenie a gépipart. A gyár dolgozói — mondotta — a VIII. pártkongresszus határo­zatainak szellemében munkál­kodnak és a Szakszervezetek Menvei Tanácsának értékes be­számolója is jó utat mutatott e Kristen Béla elvtárs, a put- noki bánya üzemvezetője a borsodi bányászok nehéz küz­delmeit ismertette, majd a fel­adatokról, a műszaki fejlesztés problémáiról beszélt. Elmon­dotta: a rossz geológiai viszo­nyok és nem egyszer anyagel­látási problémák, nehézségek akadályozzák a jobb termelést. Nehézségek vannak a műszaki fejlesztés meggyorsításában is és gyakoriak a balesetek. A borsodi bányászok becsülettel helytállnak, de a nehézségek megszüntetéséhez kérik a me­gyei pártbizottság és a szak- szervezet megyei vezetőinek segítségét. A szakszervezet fel­adata igen nagy és egyre na- yobb a borsodi szénmedencé­ben. Különösen az ifjúság ne­velésében. Kriston elvtárs a bányász dolgozók nevében megígérte, hogy a jövőben minden akadályt leküzdve dol­goznák. A tanácskozáson felszólalt Tirpák János elvtárs, a nyék- ládházi szakmaközi bizottság elnöke, Prczni Pál elvtárs, a Miskolci 3. számú AKÖV kül­dötte, Kriskó József elvtárs, az Építőipari Szakszervezet kül­dötte, Hacsa József elvtárs, a Felsőzsolcai Gépállomás szo­cialista brigádjának vezetője, Bobos Dániel elvtárs, nyugdí­jas, a szakszervezeti mozgalom veterán harcosa, a szervezett nyugdíjasok csoportvezetője, és Kiss László elvtárs, a Miskolci Közlekedési Vállalat küldötte. Valamennyien elmondották: a beszámoló sok hasznos útmuta­tást, segítséget adott számukra, hogy a jövőben még jobb munkát végezzenek a szakszer­vezetekben. A felszólalásokra Kopcsó László elvtárs helyettes vezető titkár válaszolt, majd — mint azt már közöltük —. sor ke­rült a tanács tagjainak és pót­tagjainak, valamint az elnök­ség megválasztására. Nagyobb fokú gépesítés a Borsod megyei Építőipari Vállalatnál A Borsod megyei Építőipari Vállalat már a tavaszra készül. Dolgozóinak az idén — több üzemi és kulturális létesítmé­nyen kívül — 1371 lakást kell átadniuk. Az építők a kong­resszusi munkaverseny tapasz­talatait hasznosítva, arra töre­kednek, hogy egy-egy lakóházat — az elmúlt évinél 30 nappal előbb — kereken 9 hónap alatt építsenek fel. Ebhez pedig a munka jobb megszervezése, a technológiai fegyelem betartá­sa és a szakipar eddiginél na­gyobb arányú gépesítése szük­séges. Ezért a vállalat vezetői egyik legfontosabb feladatuk­nak tekintik, hogy a különböző építkezéseken a szakipar ré­szére mindenkor megfelelő és zavartalan munkaterületeket biztosítsanak, s ezzel elkerül­jék a lakásátadások előtti haj­rákat. A folyamatos szakipari ter­melés megszervezésére részle­tes technológiai ütemtervet dolgoztak ki, amelyben meg­határozták, hogy egy-egy épít­kezésen a kőműves munka hat hónapig, a szakipari feladatok elvégzése pedig három hónapig tarthat.- így a szakiparosoknak, akik szalagszerűen dolgoznak majd, jut elég idő arra, hogy a lakások belső kialakítását kiváló minőségben végezzék el. Ezenkívül a vállalat vezetői nagy gondot fordítottak a kü­lönböző iparágak kisgépesité- sére is. így például az idén a festést, a mázolást és a par­kettcsis^olást már teljesen gé­pesítették és a nehéz burkoló munka nagyobb részét is gépek segítségével végezhetik a dol­gozók. A gépesítéssel a laká­sok festését és mázolását mintegy 40 százalékkal gyorsít­ják meg. Az új lakások és üze­mi épületek átadási határidejé­nek lerövidítését szolgálja a műanyagok nagyobb arányú felhasználása is. Az idén a kül­ső homlokzatok és a belső fal­felületek színezésére az elmúlt évi 21 tonnával szemben már 40 tonna hazai alapanyagból gyártott Wailkyd nevű, vízzel mosható, műanyag falfestéket használnak fel. Több mint 350 lakásban a drága parkett he­lyett 10 ezer négyzetméter PVC padlóburkolatot fektetnek le és számos lakóépületbe gu­mipadlókat készítenek. A Le- riri Kohászati Művek és a De­cember 4 Drótmüvek új mű­helycsarnokának tetejét, pedig több mint 8 ezer négyzetméter, különböző színű, fényáteresztő poliészter-hullámpalával fedik be. Ebből a műanyagból ké­szült színeslemezekkel burkol­ják majd be a vállalat új mis­kolci székházát is, amelynek építéséhez az őszi hónapokban fogtak hozzá. A vállalat iparosai, akik el­határozták. hogy jó munkájuk­kal elnyerik a szocialista szak­ipari főépítésvezetőség címet, már az új szervezési formában és az új gépekkel dolgoznak a selyemréti és diósgyőri lakás- építkezéseken. Új szállodákat terveznek a Középülettervező Vállalatnál A~ ország idegenforgalmá­nak és üdülőhálózatának fej­lesztésére sok új szállodát ter­veznek a Kösépiilettervező Vállalat építészei. Kecskemé­ten nemrégiben adták át. a Jankáy István tervei alapján jelépített Aranyhomok Szállót. Peresei Dénes és Kisdi Pál tervezők elgondolásainak meg­valósulásaként pedig Egerben és Sopronban épül most kor­szerű turistaszálló. Mindkettő négyemeletes és 200—200 ven­dégnek nyújt majd kényelmes szállást. Az egrit már a nyá­ron átadják. Az elsöosztályú soproni turistaszálló nagyon szép helyen, a hőverek régi menedékházának szomszédsá­gában épül, most alapozzák. Ez less a város idegenforgal­mának legnagyobb központja, mert nemcsak éttermet és bárt. hanem 2000 kiránduló ellátására alkalmas gyorsbüfé kombinátot is építenek a szál­ló mellett. A tervező vállalat nemré­giben új munkamódszert veze­tett be, hogy a fontosabb köz­épületeket gazdaságosabban tervezhessék. Az országos pá­lyázatokhoz hasonlóan válla­lati pályázatot írnak ki és így 5—6 terv-változat legjobb el­gondolásainak felliasználásá- ■val tudják megtervezni az épü­leteket. A vállalat ezt a mód­szert most hasznosítja először a szállodák tervezésében. Mis­kolc-Tapolcára 120 vendég el­helyezésére alkalmas üdülő­szállót. terveznek ezzel a kö­rültekintő és gazdaságos mód­szerrel. Évente több mint egvmillióan veszik igényi a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat szolgáltatásait A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat szolgáltatásai rövid idő alatt népszerűek lettek. Az 1956- ban létrehozott kölcsönző szolgá­lat bővülését tükrözi, hogy l35ő- ban 17,5 millió, tavaly pedig 22,5 millió vólt a vállalat kolcsöndij be­vétele. Évente több mint egymil- lióan veszik igénybe a vállalat se­gítségét. 1958-ban Budapesten 9, vidéken 5 fiókboltja volt a vállalatnak. Szá­muk 1962. végére a fővárosban 18- ra, vidéken pedig 9-re, a kölcsö­nözhető eszközök értéke pedig 10 millióról 58 millió forintra nőtt. Az idén nyolc új kölcsönzöbolt megnyitását tervezik, ötöt Buda­pesten, hármat pedig vidéken. Mintegy 25 millió forintot költe­nek új eszközök beszerzésére, amelyek egy részével a kiselejte­zetteket pótolják,.más részével pe­dig a választékot bővítik. További táskarádiókat, kvarclámpákat, író­gépeket, gyermekkocsikat, és mér­legeket vásárolnak, a túrázók, tár borozók segítésére pedig 500 aj két és négyszemélyes eamping- sátort, 200 nyolc-tízszemélyes la*, kósátort és 130 személyes pavilon­sátort szereznek be. A Balaton környékén a tavalyi 22 helyett 27 kölcsönzőhelyet nyitnak és többek között 50 új csónakot vásárolnak. A Velencei tó látogatói részére az idén először — Gárdonyban nyit­nak kölcsönző idényboltot. A bu­dapestiek mintájára az ország kü­lönböző vidékein négy játékter­met rendeznek be. Kellemes meglepetés... S\! éhány héttel ezelőtt, amikor a muesonyi Üj Élet Tcr- meiőszövetkezet évvégi mérlegén az utolsó simítá­sokat végezték, azt írtam, hogy a betervezett 27 forint 74 fillér helyett mintegy hét forinttal ér majd többet egy-egy munkaegységük. Kincsem Jánostól, a termelőszövetkezet elnökétől kaptam akkor ezt a felvilágosítást. — És biztos már az a hét forint? — érdeklődtem töb­bektől is. Valamennyien mosolyogva válaszoltak: a hét forint olyan biztos, hogy akár a saját zsebükből is vállalják az esetleges különbözet kifizetését, de az. is lehetséges, hogy még kis „ráadással”, egy kis meglepetéssel is szolgálnak a tagságnak. Figyeljem csak zárszámadásukat. Az Üj Élet Tsz zárszámadása valóban kellemes meglepe­téssel örvendeztette meg a tagságot. Nem hét forinttal, ha­nem pontosan tíz forint és 2 fillérrel ért többet egy-egy munkaegység a betervezettnél. És ehhez járul még a mun­kaegységenként! 9 forint 6 fillér értékű prémium is. Aszály ide, aszály oda, pontosan kétszer annyit ér Mucsonyban a munkaegység, mint az elmúlt esztendőben. És Kincsem János azt állítja, hogy az idén még jobb eredményeket érnek majd el. Most már nem kérdem meg. hogy biztos-e?! Azon sem csodálkozom, hogy az Üj Élet tagsága a zárszámadás után 626 ezer forint értékű takarék- betétkönyvet váltott a helyi postahivatalban. (»■ «I érvényesült az igaz barátság a munkásokkal, a dolgozó néppel. A szakszervezet sokat tett ez­ért, amiért köszönetét mon­dunk. A színház hivatásáról szólva elmondotta; olyan mű­veket akarnak adni a színház- látogatóknak, , amelyek a má­ról, a mi napjainkról, a dblgo- zó nép életéről szólnak: A szí­nészek — mondotta — jelentős mértékben járulnak hozzá a jövőben is az emberek szocia­lista tudatformálásához. Meg akarjuk mutatni — mondotta — az életet, a szocialista brigá­dok munkáját és ehhez kérjük a szakszervezet segítségét. Kö­zös a feladatunk: az emberek nevelése, s ezért a Miskolci Nemzeti Színház szervezett dolgozói' szíwel-lélekkel mun­kálkodnak. A; szakszervezetek népi demokratikus rendszerünk tartópillérei Cseterki Lajos elvtárs beve­zetőjében Kádár elvtárs üdvöz­letét tolmácsolta a küldöttérte­kezlet résztvevőinek, a megye minden szervezett dolgozójá­nak. Szólt többek között a me­gye ipari, mezőgazdasági és kulturális eredményeiről, a szocialista brigádmozgalom fejlődéséről, elemezte a keres­kedelem helyzetét, a megye el­látási problémáit, az üzemek­ben történt balesetek okait, cs az ezekből adódó feladatokat. Többek között ezt mondotta a szakszervezetekről: — A szakszervezetekre úgy tekintünk Borsod megye min­den üzemében, intézményében, mint a munkásosztály szerve­zett erejének kifejezőjére. A munkásosztály szíve dobog eb­ben a szervezetben, és a mun­kásosztály akaratával, erejével viszi előre Borsod megyében célkitűzéseinket, szocialista építésünket, nagyszerű felada­tainkat. Úgy kell tekinteni a mozgalom minden szervezeté­re, mint népi demokratikus rendszerünk tartópilléreire. A szakszervezetek fő hivatása — folytatta Cseterki elvtárs — a dolgozók érdekvédelme. Ezért van nálunk is, a mi viszonya­ink között is szakszervezet és ezért létezik ellenségeinkkel szemben, a kapitalista viszo­nyok között, az imperializmus dühös erői ellenére is az elnyo­mott munkásosztály szerveze­teként. Van jogosultsága a szakszervezeteknek a mi vi­szonyaink között is, ahol már nem kell a tőkésekkel, és föld- birtokosokkal szemben hada­koznunk, hanem egy nagysze­rű, közös cél érdekében dol­gozunk, amelynek zászlaját a munkásosztály viszi. Tömörí- fenünk kell minden haladó ;rőt ebben az országban, hogy felépítsük a szocialista ' Ma­gyarországot. Ez adja létjogo­sultságát a szakszervezeti moz­galomnak. Ezt jól és helyesen teli megérteni. Nem szabad a szakszervezeti munkát reszort- kérdésként kezelni, ennél több­ről van sző. Ez az a szervezet, amelyben a legöntudatosabb munkások, parasztok, értelmi­ségiek ereje, tevékenysége, jel­leme formálódik. — Itt, Borsod megyében is — mondotta Cseterki elvtárs — nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a szocialista rend elő­rehaladása érdekében, s ebben nagy munka vár a szakszerve­zetekre. Felszólalásában örö­mét fejezte ki, amiért a Szak- szervezetek Megyei Tanácsát újjáválasztó küldöttértekezletét a Miskolci Pamutfonó Vállalat művelődési termében tartják. Elmondotta, hogy ez az üzem tisz'ta, rendes és megvannak a feltételei arra, hogy a dolgozók maguk elé tűzzék a szocialista üzem cím elnyeréséért indí­tandó nagyszerű célkitűzést. Jó volna elérni, hogy minden üzemben hasonló rend, fegye­lem és légkör jöjjön létre. Ez­után a február 24-én sorra ke­rülő tanácsi és országgyűlési

Next

/
Thumbnails
Contents