Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

2

ESZAKMAGYARORSZAG

Vasárnap, 1963, február 1«.

Több állam már hivatalosan elismerte az eb § iraki kormányt

As iraki televízió sugározta a Kasszem kivégzéséről készült filmet

A bagdadi rádióra hivatkozva nyugati hírügynökségek gyorshírben jelentik, hogy Kasszem tábornokot szombaton agyonlőtték.

Kasszem halála híréjiek bejelentése előtt a rádió közölte, hogy a katonaság a hadügyminisztérium romjai alatt megtalálta Vaszfi Taher és Ábeléi Kerim el Dzsedda ezredes, Kasszem két , közvetlen munkatársa holttestét.

A hírekből arra következtethetünk, hogy Kasszem és a hozzá hű csapatok pénteken egész nap harcban álltak a forradalmi mozgalmat támogató egységekkel és a minisztérium pénteken, magyar idő szerint 16.30 órakor esett el. A Bagdadban közzétett közlemény szerint Kasz- szemet és munkatársait a fegyveres erők letartóztatták, majd katonai bíróságot állítottak fel, hogy sorsukról döntsön. A halálos ítéletet egy kivégző osztag hajtotta végre szombaton, bagdadi idő szerint 13.30 órakor.

Kasszemmel. együtt kivégezték El Mahdauit, a népbíróság •volt elnökét, akit szökés közben lógtak el. Újabb jelentétek szerint agyonlőtték Taha Sejk Ahmed ezredest, akit a Kasszem környezetében lévő

katonai csoport legbaloldalibb egyéniségének ismertek.

A rádió bejelentette, hogy a kijárási tilalom továbbra is érvényben marad.

A közlekedésügyi minisztérium-nevében a rádió a polgári légierők alkalmazottait felszólította, hogy haladéktalanul jelenjenek meg helyükön.

A szombaton délelőtt kihirdetett első elnöki rendelet bejelenti, hogy

február 8-i hatállyal 24 olyan tisztet, akiket a Kasszem-kormányzat nyugállományba küldött, újból tényleges állományba helyeznek.

A rendelet az érintett tiszteket felhívja, hogy a lehető leggyorsabban jelentkezzenek egységültnél.

Az államcsíny után 12 órával Iraknak új államelnöke van, és megalakult a 21 tagú új kormány. Az új államelnök „az átmeneti szakasz végéig” marad tisztségében. A kormány tagjai között három olyan személy van, aki tagja volt a Kasszem.-kormánynak is. A kormány katonai tagjai közt egy olyan tiszt sincs, aki a forradalmi parancsnokság nemzeti tanácsának tagja lenne.

Az új kormányt már több állam hivatalosan elismerte. Elsőnek Jemen, majd' az EAK. Algéria és Kuwait.

Az algériai kormány rendkívüli ülésre ült össze és azon döntött az új iraki kormány elismeréséről. Nasszer elnök táviratilag üdvözölte az új iraki köztársasági elnököt.

Mint az AFP jelenti, az iraki televízió szombat délután 24 órás szünet után újra megkezdte adását. A televízióban először vetített film Kasszem

tábornok kivégzését mutatta. A film megörökítette a vele együtt halálra ítélt három másik tiszt, köztük Mahdaui ezredes, a népbíróság volt elnökének kivégzését is.

A bagdadi rádió közlése szerint

letartóztatták Ahmed Sza- leh el Abdi tábornokot, az iraki hadsereg vezérkari főnökét,

Kasszem legközelebbi munkatársát. Abdi tábornok felett katonai törvényszék Ítélkezik.

Az új iraki kormány összetételéről szóló legfrissebb jelentések szerint a kabinetben hat katonatiszt és tizenöt polgári személy vesz részt. Ezek a Baath szocialista párt, a különböző nacionalista irányzatok hívei, továbbá Nasszer-párti kurdok, és mint az AFP írja, a jelek szerint kommunistaelle- nes személyek.

Ulahb válságos fetfvége LsodoRban

Köves Tibor, az MTI londoni tudósítója írja:

Az angol konzervatív kormány rangidős miniszterei a hét végére Checquersbe kaptak meghívást: Macmillan vidéki rezidenciájába rendelte Lord Home külügy-, Maudling

Egy felejthetetlen forró pillanat

(Tudósítónktól.) Talán ez volt az egyik legemlékezetesebb pillanata a Német Szocialista Egységpárt berlini kongresszusának. A szónoki emelvényen ott állt Otto Nagel nemzeti díjas profesz- szorunk, évtizedek óta tagja a pártnak. A tanácskozás utolsó napjánál tartottunk, ezen a napon halt meg 39 évvel ezelőtt .Lenin. Nagel elvtárs átniyújtotta a kongresszusnak a világ proletárjai felejthetetlen vezére halotti maszkját. Lélekzetvisz- szafojtva figyeltük a televízió képernyőjén ennek a maszknak történetét.

1924. január 22-én készítette a nagy halott ágyánál Merkurov, az ismert szobrász. Nagel elvtárs 1932-ben meglátogatta Merkurovot, aki átnyújtotta, neki a halotti maszkról készült kevés másolat egyikét, a német proletariátusnak küldött személyes üzenetével, és azzal a kijelentéssel, hogy „Otto, úgy vigyázz erre, mint a szemed fényére.” Amikor Nagel professzor hazatért, nem egy elvtárs kereste fel berlini lakásán, hogy láthassa Lenin halotti moszkját.

Alig, hogy Hitler hatalomra került, Nagel lakását feldúlták a náci-banditák, és

CSEPANVI LAJOS :

ezt a maszkot nem találták meg, mert Nagel feleségének volt annyi lélekjelenléte, hogy ügyesen elrejtse. Elvtársak és barátok gondoskodtak azután róla, hogy a ritka érték el ne pusztuljon. Sikerült is megmenteniük és 1947-ben Nagel átadta a németországi szovjet parancsnokságnak, amely a moszkvai Lenin-múzeumnak továbbította.

Nagel elvtárs 1961-ben járt' a múzeumban lányával és feleségével, hogy még egyszer megnézhesse a maszkot. És a megmentésért hálás igazgatóság ekkor visszaadta neki, amit megmentett.

Nagel professzor az egybegyűltekhez fordulva mondta ezután, hogy ez a halotti maszk három Németországot járt már meg, és ma abban a német államban található, amely Lenin szellemében él, és építi a szocializmust. Ügy gondolja, legjobb ha nem tartja tovább magántulajdonban, hanem átadja a kongresszusnak, hogy „megfelelő és őt megillető helyen legyen.”

Ez a pillanat egyike volt a kongresszus kimagasló emlékezetű pillanatainak.

Erich Peter Trog

/

pénzügy-, Sandys nemzetközösségi- és Thomeycroft hadügyminisztert, továbbá a vezérkari főnököket és több katonai szakértőt. Kiszi várgott hírek szerint a várhatóan késő éjszakákba nyúló szombat-vasárnapi tanácskozásokon alakítják ki a közös piaci politika csődjének a parlament elé terjesztendő hivatalos magyarázatát, s a nassaui paktum többletköltségeinek előteremtéséről tárgyalnak. .

A kormány egyébként hétfőn nyújtja be a költségvetés meg- toldását kérő törvényjavaslatokat. Megjegyzik, hogy a minisztereknek nem lesz könnyű dolguk az alsóházban, hiszen a Poláris-programtól eltekintve is, összesén 200 millió font-ster- linggel készülnek túllépni az ez évi költségvetési előirányzatokat.

A parlament hétfői és keddi vitáját nagy érdeklődés előzi meg, ' Macmillan kormánynyilatkozatot tesz a közös piaci politikáról, amellyel szemben a munkáspárti ellenzék már beterjesztette bizalmatlansági indítványát,

Miközben a kormány külpolitikai csődtömegének újabb parlamenti felmérése kezdődik, az országban tovább gyűrűznek az alsóház múlt héten lezajlott belpolitikai vitájának hullámai.

A héten ismét több városban mentek ki az utcára a munka- nélküliek. A tüntetők egyik leggyakoribb jelmondata: „Még soha nem volt ilyen rossz dolgotok!” — Macmillan 1959-es választási jelszavának visszájára fordított változata.

A munkaügyi minisztériumhoz közelálló források szerint a munkanélküliek számáról jövő csütörtökön nyilvánosságra kerülő új adat megközelítheti az egymilliót.

Londonban nyugtalanságot keltett az a madridi értesülés is, amely szerint néhány hónapon belül sor kerül De Gaulle és Franco találkozójára. Angol politikai megfigyelők úgy vélik, hogy Franco nem mehet túlságosan messzire a „lázadó” francia elnökkel való kacérkodásban, mert Washington sem hagyja magát a végtelenségig zsarolni a spanyolországi támaszpontok fejében. Rámutatnak: Madrid figyelmét nem kerülte el, hogy a Pentagon újabban egyre nagyobb érdeklődést mutat az angol kézben levő Málta iránt.

Legújabb értesülések szerint a spanyol kormány, saját kezdeményezésére, a napokban részletesen tájékoztatta Londont a francia—spanyol-kapcsolatok alakulásáról. Spanyol részről hangsúlyozták, hogy Madrid nem vár különösebb eredményeket a Párizzsal folyó tárgyalásoktól. Arról is biztosították az angol kormányt, hogy Couve de Mur- ville külügyminiszter tervezett madridi látogatása, francia kezdeményezésre történik.

Kérdőjelek Brüsszel után

BRÜSSZEL UTÁN — de

mi előtt címmel írtunk cikket február elsejei számunkban, vázolva a problémát, amit De Gaulle merész lépése az egész nyugati világban felidézett. Ha most ismét visszatérünk, akkor elsősorban azért tesszük, mert az élet is visszatért rá, pontosabban semmi sem jutott nyugvópontra azóta.

Kérdőjelek Brüsszel után — írtuk a címben, mert beszélhetnénk párizsi, bonni, londoni, sőt leginkább washingtoni kérdőjelekről. Teljesen igaza volt a DPA londoni tudósítójának. amikor közvetlenül a brüsszeli tárgyalások kudarca után azt táviratozta: „nem szabad elfelejteni, hogy De Gaulle vétója .név szerint ugyan Nagy-Britanniának

szólt, a valóságban azonban Washingtonhoz címezte”.

De Gaulle elhatározása ugyanis — hogy Angliát kivül rekeszti a Közös Piacon, nehogy ezáltal még egy atomhatalom vonuljon be oda, ahol ö az egyetlen és nehogy az amerikai befolyás Anglián, keresztül hatoljon be- abba az Európába, amelyből ö azt ki szeretné küszöbölni — „voltaképpen két visszautasításon alapszik: visszautasítja Anglia belépését az Európai Gazdasági Közösségbe ' és visszautasítja az Atlanti Szervezetbe való beolvadást”. Servan—Schreiber írja ezt az Express című radikális polgári hetilapban. Egyben rögtön rámutat arra, hogy mindez csak negatívum és nem tudni, mit akar ezután csinálni De Gaulle. Ó mindjárt fel is veti a keleti orientáció lehetőségét, mert szerinte nem megoldás, „hogy elutasítsuk Angliát, de ugyanakkor elutasítsuk Kelet-Európát, elveszítsük az amerikai védelmet, de ne értsünk egyet Oroszországgal sem.” Servan Schreiber azonban radikális polgár. De Gaulle viszont francia nagyhatalmi ábrándokat szövő tábornok, így kérdéses, vajon mit gondol, amikor szembefordul a Nyugattal. A Bonn—Párizs tengely megerősítése semmi esetre sem barátságos lépés Kelet felé. Sőt ellenkezőleg ...

ADENAUER megkötötte ugyan a Párizs—Bonn tengelyt megpecsételő szerződést, ám a nyugatnémet politikusok nem csekély táborát képviseli a hamburgi Die Welt című liberális lap vezércikke, amikor azt írja: „a Szövetségi Köztársaság semmiképpen sem teheti meg, hogy a francia nagyság becsületes és tiszta emlékei iránti tiszteletből olyan politikát támogasson, amely a Brit Birodalom ellen irányul.” Vagyis a nyugatnémet tőkések nagy része nem akarja eldobni magától az Angliát támogató USA segítségéi, hiszen akkor De Gaulle uralmát kellene a nyakába vennie, míg Angliára támaszkodva hol De Gaulle-t, hol Kennedyt zsarolhatja. Adenauer — láthatólag — ugyancsak meditál és a szerződés ratifikálásának esetleges elhúzásával akar időt nyerni. Hogy meddig, ez megint egy kérdőjel a nyugati politika egén.

A legnagyobb kérdőjel persze az, hogy mit tesz Kennedy■ Meg kell várnunk, „amíg ez az emberi dinamó zümmögni kezd a Fehér Házban” — írta az elnök ura'lomrajutásakor a londoni Economist, kíváncsian várva Kennedy politikáját. Azóta Kennedy bebizonyította, hogy tanácsadói, elsősorban Arthur Schlesinger professzor. Walter Heller, Keynes-'t követő közgazdász, ' Ted Sorrenden ügyvéd és McGeorge Bundy, volt egyetemi dékán korért támaszkodva az USA vezető szerepét; szeretné biztosítani, amit — szerinte — Eisenhower eljátszott. A Bahama-szigete ken Macmillant hűséges alattvalójává tette, viszont Brüsz- szelben ezt az alattvalót kiszorította Európából az amerikai politika eddig legkomolyabb európai képviselőjére, Aden- auerre támaszkodva — Da Gaulle. Kennedy most elhatározta, hogy tavaszra Európába jön. De hogy mi a terve, azt pontosan senki se tudja, mert hiába ismerjük ennek- a liberális professzorokból álló tanácsadói körnek elgondolásait — miként a The Sunday Times című angol lap washingtoni tudósítója ű'.ja — „Kennedynek az a. meggyőződése, az őrá, mint elnökre háruló felelősségről és a ráruházott hatalomról, hogy neki az építész szerepét kell betöltenie, így aztán végső soron minden döntés tőle származik”.

ÉS HOGY hogyan dönt — ez ma Nyugaton a legnagyobb kérdőjel.

Máté Iván

Hruscsov és Malinovszkij elvtársak beszéde

T I

[7

□

0

HM

i

—

i

X

m

!©!©

©

©

©

© 1©

ni.

Amire volt pénz — és amire nem

Hogy mennyi volt az évi jövedelme a Rima teljhatalmú urának, — még csak saccolni sem kíséreljük meg. — Talán őmaga sem tudta pontosan. Nem mondunk sokat, ha azt állítjuk; sokmillió pengő. Azt sem firtatjuk most, hogy ezzel a sokmillió pengős jövedelemmel szemben mennyit keresett egy munkás az „ő” gyárában. Az idősebbek még jól emlékszenek a krajcáros órabérekre, — s a Rendetlen és a Régi kolónia ósdi falai is őrzik az egykori ózdi képviselő „szociális érzelmeinek” nyomait.

Bíró Pál úr asztalán sokféle akta megfordult akkoriban. Átalányokat és tagdíjat sürgető, klub-levelek, pénzsóvár polgári egyesületek tisztelet- jegyei, néhány szociális intézmény ellátmányt kérő átirata és állást, segélyt esdeklő munkáskérvények százai. — Ahány akta, annyiféle elintézést nyert. Érdemes figyelmet szentelni rá, hogy milyen célokra nyílt ki a Rima kasszája, s a munkások zsebéből kilopott pénzt mire fordította a hajdani képviselő úr.

A gondosan cirkalmazott iratokból kiderül, hogy a Gyárosok és Gyárigazgatók Klubjában 100 pengő tagsági díját fizetett Öméltósága. A Polgári Egység Klubja is ugyanennyit kapott. Az Országos Iparegye- sületet 120 pengővel, a Belha- józásl Egyesületet százzal, a Tisza István Társaskört 50 pengővel tisztelte meg az elnök-vezérigazgató úr. A lista szinte véget nem érő. Az Országos Kaszinó 84 pengőt kapott, a Tiszáninneni Lótenyésztő és Lovasegyesületnek is jutott 15 pengő és nem volt jóformán olyan gyáros- és bankárintézmény, amelyben Öméltósága ne képviseltette volna magát, — természetesen

megfelelő összeg kíséretében. Az úgynevezett Magyar Pele Club-tói a Szellemi Együttműködés Szövetsége Magyar Egyesületéig mind leemelte a maga sápját a Rima által a munkásokból kisajtolt profitból. Még a külföldi tőkeérdekeltségeihez közelálló külor- szági egyesületeknek is jutott egy kis „morzsa” a Rima terített asztaláról; a Verein Deutscher Eisenhüttenleute- nak pl. 40 aranypengőt, az úgynevezett Magyar Közgazdasági Társaságnak 20 aranypengőt küldött a méltóságos képviselő úr. Az utóbbi „magyar” társaságnak a Magyar— Olasz Banknál volt folyószámlája.

Azok az egyesületek és politikai csoportosulások pedig, melyek Bíró Pál megkülönböztetett kegyeit élvezték, valósággal istenítették Öméltóságát. Senki se higvje, hogy a munkásoktól ellopott pénzből ez a bőkezűség ártatlan aján(Folytatás az 1. oldalról.)

Egészen természetes, hogy békeszeretö országunk fellép az olyan szerződések ellen, amelyek elősegítik a régi háborús veszélygócok feléledését. Európa népeinek sok millió fia pusztult el a múltban az ilyen szerződések politikája miatt. E politika napjainkban különösen veszélyes. Aki valóban bédékosztás volt csupán. Tessék csak elolvasni a gróf Károlyi József fővédnöksége alatt álló „Feederatio Stephansa” egyetemi és főiskolai hallgatók Szent István Bajtársi Szövetsége Vezérségének a „Szent Koronával” díszített átiratát! Idézzük szó szerint:

„Méltóságos hámori dr. Bíró Pál úrnak, országgyűlési képviselő stb., Budapest.

Méltóságos Urunk!

A Szent István Bajtársi Szövetség részéről mély tisztelettel értesítjük Méltóságodat, hogy szövetségünk 1933. évi május 15-én tartott vezetőségi táborán Méltóságodat egyhangú lelkesedéssel örökös Do- minusává választotta. — Amidőn jelen cselekedetünkkel szereteiünknek és őszinte ragaszkodásunknak nyújtjuk tanújelét, mély tisztelettel kérjük 'méltóságodat alkalmas idő megjelölésére, hogy a megválasztásáról szóló díszoklevelet küldöttségünk Méltóságodnak átnyújthassa.

Szövetségünk mély, megdönthetetlen alapokon őrzi és száll síkra a Magyar Nemzet ősi tradíciójáért, egy szebb jövőbe vetett bizalommal és kitartó hűséggel küzd a Magyar Apostoli Királyságért.

Szeretettel őrizzük meg a magyar egyetemi ifjúság parikét akar Európában, annak nem szabad közreműködnie abban, hogy a revansvágy és az agresszió erői termonukleáris fegyverhez jussanak. Európának és a többi világrésznek nem a háborús veszélygócok feltámasztására van szüksége, hanem azok megszüntetésére.

Frederic Rossif ezután Malinovszkij marsallnak tett fel kérdést, aki a múlt háborúban

theonjában azon nagy Magija-* rok nevét, akik atyáinkká sze-% gödiek szent céljaink megváló-* sításában. *

Nagyrabecsülésünk és meg-% különböztetett tiszteletünk ici-í fejezése mellett vagyunk Méí-J lóságod iránt hazafias, mély% tisztelettel: olvashatatlan aláírások: főtitkár — vezér h. —: címer nélküli szentkoronás pecsét."

Szép levél — csak kilóg a ló-; láb! Lám csak, a főrészvényesi elnök-vezérigazgató képviselő; úr, mint a Habsburg-királyság: visszaállításáért gyülekező: úri-fattyak bőkezű istápolója; és „örökös Dominusa”... ■

Ugyanakkor arról hallgatott: a „Bizalmas”-dosszié, hogy a; Család- és Gyermekvédő! Egyesületnek nem szégyenlett: a méltóságos úr 2 pengőt, az; Országos Tüdőbeteg Szanató-i rium céljaira pedig 4 pengőt; „adakozni”... — És miként]

képviselte az ózdi dolgozókat; Öméltósága, amikor a munkát: és segélyt esdeklő kérelmekre: szikkadt szívvel ráütötte a Ri-i ma bélyegzőjét; „Elintézve: 5: pengő!” i

A felszabadulás előtti mun-i káskérvények egyébként leg-; többet beszélnek a bírópálok] társadalmi rendjének „jószívű-; ségéről”, érdemes beleolvas-! gatni ezekbe *«. •

(Folytatjuk..)

*

közvetlenül részt vett a sztálin grádi csatában és annak ide ■ jén Franciaországban is harcolt, az orosz expediciós hadtest tagjaként.

R. X. Malinovszkij válaszában kijelentette:

— A Volga-menti hős váró i megtestesíti azt a példátlan ki - tartást és bátorságot, amelyet a szovjet nép, a szovjet katonák tanúsítottak az egész emberiség ellenségével, a német ^fasiszta leigázókkal vívott ha- jjlálos tusában.

i; Abban a csatában, amely •: e városban és környékén i: zajlott le, a szovjet had- j! sereg kiragadta az ellenség kezéből a stratégiai kez- ij deményezést és a háború Jj győzelmes befejeztéig meg- t tartotta azt.

|í A volgai erőd a fasiszta Né- j-metország csapatainak temető - tjévé vált

i: A volgai csatában elszenve- jjdett hatalmas vereség aláásta a |inémet, fasiszta hadsereg erejét, falapjaiban rendítette meg a fhitlerista háborús gépezetet p Az elmúlt háborúban a szövőjét nép és a szovjet fegyveres fi erők viselték a fasizmussal ví- jjvott harc fő terhét. A szovjet— [[német fronton semmisült meg Pa német fasiszta hadsereg és f csatlósai csapatainak legnagyobb része, itt dőlt el a hitle- Erista európai „új rend” sorsa, f A szovjet hadsereg győzel- | mei megnyitották az utat [i Franciaország felszabadulj Iásához is.

fezt a tényt méltó módon isii merte el. a francia társadalom. :;Mi emlékszünk azokra a sza- [; vakra, amelyeket De Gaulle |ítábornok mondott 1944 decemberében. „A franciák tudják — ['mondotta akkor De Gaulle —■ [mit tett értük Szovjet-Orosz- fország, és tudják, hogy éppen i.Szovjet-Oroszország játszotta a [főszerepet az ő felszabadíts fsukban.®