Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-05 / 29. szám

f Nyolc óm a hideg barlangban Bányászok, honvédek hősi küzdelme egy barlangkutató megmentéséért Vasárnap reggel öt miskolci fiatal barlangkutató nagy fel­adatra vállalkozott. A szokat­lanul erős hidegben, hóesésben és hófúvásban is elindultak a Blikkbe, a létrástetői fennsíkra, hogy feltárjanak egy új víz­nyelő barlangot. A barlang fel­tárása ' csakis télen lehetséges, mert a nyári hónapokban, mint már többször megállapították, a víznyelő barlangok oly nagy vízmennyiséggel rendelkeznek, hogy a feltárás szinte lehetetlen és életveszélyes Az öt bátor fiatal nehéz küz­delem után, dermedt kézzel és lábbal, a szűkületeket átkúsz­va, bejutott egy alig ismert barlangba. A barlangból egy rendkívül szűk nyílás, úgyne­vezett „kályhacső” vezetett egy újabb barlangrendszerbe. A társaság legfiatalabb és legkar­csúbb tagja, Kutass Tamás vál­lalkozott, hogy átkúszik a szűk, mintegy 4 méteres folyosón, s torsainak jelenti, hogy mit lá­tott az-új, az eddig ismeretlen barlangban. Az előrejutás a fi­atal barlangkutató sok fárad­tágába került. A szűk nyílást alig-alig bírta leküzdeni. Ami­kor átjutott a barlangterembe, örömmel kiáltotta társainak, hogy pompás, cseppkövekkel díszes terembe jutott rom társa elindult meleg ru­háért, élelemért és segítségért a környező, falvakba és Lillafü­redre. Az egyik barlangkutatónak hirtelen eszébe ötlött, hogy jó lenne segítséget kérni a Ma­gyar Néphadsereg egyik Lilla­füreden állomásozó egységétől. A parancsnok azonnal átlát­ta a helyzetet, s egy terepjá-. ró teherautót és tik katcyiát küldött a már-már életveszély­ben forgó barlangkutató meg­mentésére. A barlangkutatók egyike segítséget kért a mártabányai bányászok bar­langkutató csoportjától. Ko- sitzki József, a bányász bar­langkutató csoport vezetője azonnal intézkedett, hogy a legjobb, legkipróbáltabb bar­Vasárnap, a rudabányai mű­velődési otthonban rendezték a Bányász Kulturális Hetek zá­róünnepségét. Ez alkalommal a bányász házaspárok szellemi vetélkedőjére került sor, mely­nek anyagát Petőfi, József At­tila élete, munkássága, a tár­sas táncban való jártasság, bal­langkütatók robbanóanyaggal felszerelve, Létrástetőre siesse­nek. A robbantó-mentő expe­díciót Lukacsik József robban- tómgster, szakavatott barlang- kutató vezette. A honvédek egy főtörzsőr­mester vezetésével hozzákezd­tek a lejárati szűkületek bon­tásához. Az önként jelentkező honvédek egyes helyeken sap­kájukkal merték a jeges vizet, bontották a jéghideg iszapot, hogy biztosítsák a zavartalan le- és feljutást. A robbantás nagyszerűen si­került, a mentőexpedició és a barlangkutató csoport tagjai és a honvédek szinte örömköny- nyek között ölelték át a több mint 8 óráig „íogvatartott” fi­atal barlangkutatót. (pásztory) esetelhárítás, munkavédelem és politikai kérdések szolgáltatták. A kísérőműsort a legjobb ön­tevékeny művészeti csoportok, valamint a Miskolci Nemzeti Színház művészei közül Lu- gossy Zsuzsa, Komáromy Éva, Virág Elemér adták. Jólsikerült a Bányász Kulturális Heteit záróünnepsége Rcrrő is unja már a felet Foto: Sa»b»*s* György, — A MISKOLCI Herman Ot- a tó Múzeum február 5—9-ig ! zárva lesz. ; — A KÖZELEDŐ tavasz első hírnökei már megjelentek a borsodi juhászatokban. Az el- múlt napokban, a legzordabb tél kellős közepén többszáz kis- 1 bárány látott már napvilágot. 1 A négyest Kossuth Tsz juhá­szaidban az első harminc kist! bárány közül húsz ikerellés. A [ korai bárányok egy része hús- ] véti tejesbárányként kerül a bel- és külföldi piacokra. i Amit még el kellett mondani Bevallotta 1 C ombor-Sehweinitzer neve is előfordul Horthy' levelei “ között. Nem kell őt bemutatnunk, hírhedt volt, mint az akkori politikai rendőrség feje, de kétségtelen, hogy esze — az volt. Róla keringett az az anekdota, amire valóban illik a köz­ismert' „si none verő ben trovato” mondás. Köztudomású volt, hogy Hetényi Imre rendőrkapitány szenvedélyesen gyűjtötte a régi csontokat, ásatási leleteket. Helyettese, Sombor-Schweinitzer tudta ezt és időnként el­beszélgetett erről főnökével. Egyik nap Hetényi elmondta, hogy hoztak neki egy régi csontot, de senki sem tudta még megállapítani, milyen korból származik. és onnan még tovább is vezet­nek folyosók, szűkületek, min­den bizonnyal egy új, eddig fel bem tárt barlangrendszer felé. A további feltárásra azon­ban nem vállalkoztak a bar­langkutatók, hanem felszólítot­ták társukat, hogy a szűk nyílá­son férjen vissza társaihoz. Ä visszajutás sehogy sem si­került, mert a felfelé merede­ken ívelő nyílásban nem tudott előbbre jutni Kutass Tamás. Újból, és újból megpróbálta az előbbrejutást. azonban a mí­nusz 2 fokos hidegben kezei, lá­bai elgémberedtek és testébe is beleütött a hideg. Innen minden körülmények között ki kell jutni! De ho­gyan? Meztelenre vetkőzött, úgy kísérelte meg az átfutást Ez. sem sikerült. Más választás nem volt: há­A földműves szövetkezetek feladatai a mezőgazdasági könyvhónap alatt A pár éve kialakult hagyo­mányoknak megfelelően a feb­ruár most is a mezőgazdasági könyvek hónapja. Könyvkiadá­sunk gondoskodott arról, hogy a tsz-parasztok megtalálják azokat a műveket, amelyek népszerű stílusban számolnak be a. korszerű agrotechnika eredményeiről és terjesztik az országosan kialakult legjobb módszereket. A termelőszövet­kezeti dolgozók egy része már keresi, kutatja ezeket a köny­veket. Éppen ezért nagyon fon­tos, hogy ebben minden szerv a segítségükre legyen. A szakkönyvek terjesztéséért különösen sokat tehetnek a Karcolat a régi választási komédiákról (1934. X. 6.) Egészen titkos, legfrissebb választójogi tervezet * Berki úrnak és elvbarátai­nak ajánlja, szíves elólmodásra a szerző. 1. §. A titkosság elve a jövő­ben az egész vonalon érvénye-■ sítendő. Éppen ezért a választói névjegyzéket a közigazgatás feje állítja össze s azt köz­szemlére kitenni ‘nem szabad. 2. §. A választópolgárnak a névjegyzékbe való felvételi ké­relméhez megbízhatósági bizo­nyítványt kell mellékelnie, amelyet az illetékes főispán (főszolgabíró, jegyző), esetleg az általuk megjelölt párttitkár állít ki, Választó lehet az a férfi, aki: a) 40. életévet betöltötte és orvosi bizonyítvánnyal igazol­ja, hogy gondolkozásban vagy már,' hasonló betegségben soha­sem szenvedett; b) a mindenkori kormánytól függő viszonyban van. Választó lehet az a legalább 50 éves nő, aki: a) ha férjezett, férje az előbbi követelményeknek megfelel; b) ha hajadon, önmaga felel meg a kívánt követelmények­nek. Végül választó lehet minden halott, aki mint ilyen, a min­denkori kormány programját magáévá teszi. 3. §. A. választás napján és az azj. megelőző két héten a vá­rosokban és falvakban kizáró­lag ilyen megbízhatósági iga- ttdvánnyal rendelkező polgá­rok tartózkodhatnak, a többiek iezidő alatt a város (község) ha­tárában e célra rögtönzött ka­rámokba tcrelendök és karha­talom őrizetére bízandók. Egyébként azonban polgári jo­gainak gyakorlásában és a sza­bad vélemény-nyilvánításban senkit a tisztes karámok korlá­táin belül korlátozni nem sza­bad. 4. §. A 3. §-ban említett idő alatt csak azok a sajtótermé­kek jelenhetnek meg, amelyek, megjelenését Berki Gyula úr és elvbarátai , engedélyezik. Mindeneseire meg kell engedni az olyan ellenzéki lapok, meg­jelenését. amelyeket szerkesz­tőjükön kívül bebizonyithatóan senki, sem olvas. 5. §. A titkosság elvének ér­vényesülnie ’kell a pártpropa­gandában is. Az ellenzéki je­löltek programbeszédüket ép­pen ezért csak titokban mond­hatják el, odahaza, szobájukba- zárkózva. A jelöltek szabad mozgását a kerületben egyéb­ként nem szabad korlátozni, de ellenzéki jelölt legfeljebb két csendőr — mint bizalmi — kíséretében jelenhetik meg. 6. §. A választási helyiségben csak a mindenkori főispán ál­lal kinevezett választási elnök esi szavazatszedö küldöttség tartózkodhatni. 7. Így aztán már lehet a szavazás — ihaj-tyuhaj! — az egész vonalon titkos. Hajdú Béla-Berki Gyula a Giimboji-fcle ..Nemzeti Egység Pártja” egyik ismert képviselője cs választá­si vezérkorifeusa volt. Az itt közölt karcolat annalf idején sajtópert vont maga után. földművesszövetkezetek. E fel­adat nemcsak gazdasági, ha­nem sokkal több; politikai, kultúrpolitikai. jelentőségű. Ezért így is kell kezelni. Ebből az következik, hogy a könyv­terjesztés módszerein is vál­toztatni kell. Helyes, ha a könyveket elvisszük a tsz-na- rasztokhoz. Ebben a munkában kérjük az ifjúság segítségét, különösen a mezőgazdasági technikumok fiataljainak a se­gítségét, a könyvbizományosok és az aktívák támogatását. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy mindezek szívesen vállalkoznak e nemes, megtisz­telő feladatra. Nem mindegy azonban, hogy milyen jellegű és témájú szakkönyvekkel ke­resik fel a parasztembereket. Fel szeretném, hívni a figyel­met arra, hogy azok, akik e munkában részt vesznek, ta­nulmányozzák a helyi tsz ter­melési, gazdasági célkitűzéseit, kérjék ki a szakemberek taná­csait és ennek a jellegnek megfelelően állítsák össze a terjesztésre kerülő könyvanya­got. Jól bevált az a gyakorlat is, hogy bizonyos mennyiségű szakkönyvet a tömegszerveze­teknek, elsősorban a. KISZ- nek, a Hazafias Népfrontnak, a nőtanácsnak adnak, azzal az igénnyel, hogy tagságuk köré­ben értékesítsék. Á könyvterjesztesi kampány tudatos, célszerű Vezetést kí­ván. Helyes, ha a földműves­szövetkezetek vezetői igénylik az agronómusok, tsz-elnökök támogatását, is. Ezúton is fel­hívnánk a figyelmet egy fontos momentumra. Rendezzenek könyvbált. amelyre a belépő­díj egy mezőgazdasági szak­könyv. A könyvbál alkalmával az agronómusok segítségével állítsanak össze szakmai kérdé­seket, és a helyes megfejtők között sorsoljanak ki egy-egy mezőgazdasági szakkönyvet. A falusi könyvterjesztés a mi megyénkben szép eredménye­ket tud. felmutatni, Ebben ko­moly szerepe volt eddig is a földművesszövetkezeteknek. Meggyőződésűnk, hogy a szö­vetkezetek az idén is maradék­talanul betöltik a rájuk váró feladatokat. Varga Béla. MÉSZÖV müv. főelőadó — Add csak ide, én megtudom — mondta Sehweimfcaet*. — Hogyan? — Azt bízzad rám. Másnap reggel Schweinitzer diadalmasan jelentette He- tényinek: — Kérlek szépen Főkapitány Uram, ez egy hűn harcos bal lapockája volt. Egy mérgezett nyíl ölte meg. — Honnan jöttél rá? — kérdezte a meglepett Hetényi. Schweinitzer elővette egy zacskóban az izzé-porrá tört csontot és így szóit szigorú arccal: — Bevallotta! Maié Iván Félméteres jégpáncél a raüaeai tavon Hazánk első hegyvidéki víz­tárolóján, a több mint 300 holdnyi kiterjedésű rakacai ta­von, a kemény téli: hidegben félméter vastagra hízott a tó vízét borító jégréteg. A ke­mény téli hidegeket váltogató eg.v-két napos olvadás során a Eakaca patakon annyi víz zú­dult a mesterséges tóba, hogy azzal egy újabb víztárolót is meg lehetett volna tölteni. A január közepén történt olva­ESZAKMAGYAROKSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 3. reletonszámok: niKO'rság*. 16-886 KultOrrovat 16-067 Ipán rovat: 16-035. páftro vat: 33-88*1. sportrovat: 16-049. me­zőgazdasági rovat: 16-078. belpoli­tikai rovat, oanaszügyek: 16-048 Kiadja: Az Észak magyarországi Laplciadő Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal: • Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél Indexszám: 36:055* Készölt a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: Kárpáti György dást követő hideghullám azon­ban megdermesztette a ítakaca patak vizét is és azon mintegy ötszáz méter hosszúságban egy méteres jéglorlasz keletkezett. A jégtorlasz miatt a víz felduz­zadt, s félő volt, hogy az. uta­kat is elönti. Kemény küzdelem után sikerült a jégdugót áttör­ni. s a víz lefolyását biztosíta­ni. Bár még az olvadásra kevés kilátás van, a mesterséges víz­tárolót kézelő Sajómenti Víz­művek vezetősége jóelőre fel­készült, hogy a tavasszal lehú­zódó vízmennyiségei a tóban tárolni tudja. A mesterséges tó mintegy 240 négyzetkilométer­nyi vízgyűjtő területét 20 centi hó födi, s jelentős mennyiségű vízre számítanák. Ezért meg­kezdték a tóbán felgyűlt víz leengedését. A zsilipeken ke­resztül eddig mintegy félmillió* köbméter vizet, engedtek le a Boldva jégpáncélja alatt a Sajó folyóba. A tervek szerint még további tnintegy 2 millió köb­méter vizet bocsátanak le az olvadásig,- hogy „helyet csináld janak” a mesterséges tóban a tavasszal érkező víznek* 45 éve ugyanabban a gyárban I? it.ka jubileumra került “ sor a Diósgyőri Gép­gyárak karbantartó üzemé­ben. Gulyás János da.rukar- bantartó művezető ezekben a napokban töltötte be negy­venötödik szolgálati évét. A hatvanadik évében járó mű­vezető, áld valóban fiatalos munkakedvvel, példamutató pontossággal és lelkiismere­tességgel látja el ma is fele­lősségteljes múnkakörét, a szó szoros értelmében együtt nőtt fel a korábban DIM A- VAG-nak, azt megelőzően pe­dig Uj gyárnak nevezett üzemmel. Gyermekfejjel, 12 éves ko­rában, amikor még a mai gyár helyén rét volt, napszá­mosként segített a kökény­bokrok eltakarításánál, a te­rep rendezésénél, hogy le­rakhassák a gyár első tégláit, két évvel később, 1318-ban pedig lakatosinasként, kezd­te tanulni a szakmát. Azóta négy és fél évtizedet dolgo­zott ■ megszakítás nélkül ugyanabban a gyárban. *A Tanácsköztársaság idején a KIMSZ egyik vezetője volt. s ő általa tartott a gyári munkásság összeköttetést az intervenciós román csapatok ellen, a Miskolc közelében harcoló vörös hadsereggel. A gyári törzsgárda aranyjel­vényes tagját, aki tíz éve mint művezető hasznosítja gazdag szakmai tapasztalata­it. kiváló munkájáért, pél­dás helytállásáért, újításáért több ízben kitüntették. A gyár, a szakma iránti hűség ragyogó példáját nyújtó művezetőt a jubileum alkal­mából munkatársai, felette­sei köszöntötték. ÖlszázharhtiinckHeiic Halálos áldozati vasi az európai félnek Az „európai jégkorszak” ed­dig 539 halálesetei, okozott. Hírügynökségi jelentések sze­rint a szokatlanul szigorú téli időjárás elsősorban Olasz­országban. szedi halálos áldo­zatait, ahol a hétfői napig be­zárólag fűtési szerencsétlensé­gek, fagyhalál, vagy közleke­dési balesetek következtében 135 ember vesztette életét, Pisa közelében, Montopoliban vasárnap este egy háromtagú család kapott halálos füst- mérgezést. A didergő szeren­csétlenek egyetlen szobában villanykályhával. gázkályhá- val éa szénkályhával fűtöttek. Közép-Olaszországbán 80 kilo­méteres sebességű szélviharok tomboltak vasárnap. Rómától délre egy széllökés gépkocsit sodort Je az útról. Vezetője meghalt. Több hegyvidéki városkát és községet a hó elszakított a külvilágtól. Ezeken a helyeken n'ncs élelmiszer és tüzelő­anyag utánpótlás. AzAppenni- nekből az emberlakta helyék­re húzódtak le az éhes farka­sok és ostrom alatt tartják:« házakat. A szomszédos Auszt­riában a rendkívüli mennyisé­gű hó hétfőre megbénította a vasúti közlekedést, a vasúti síneket a kivezényelt katonák próbálják megszabadítani a hótól. A hegyvidékeken rend­kívül megnőtt a lavinaveszóly, Lengyelországban nagy ké­séssel közlekednek a. vonatók, több vonalon nem indítják a menetrendszerű járatokat. Lengyelország két, nagy északi kikötői ének, Gdansknak ■ > >-és Gdyniának vizét 45 centiméte­res jég fedi. Az erős havazás gyakorlati­lag Csehszlovákiában is meg­bénította a vasúti közlekedést, Spanyolországban, Barceloná­tól a francia határig hó borít­ja a vasútvonalakat. A közle­kedés itt is. megszakadt.

Next

/
Thumbnails
Contents