Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-05 / 29. szám

*e®8, 1963. február 5. BSZAKMAGTARORSZAG A viJmányi Üj Élet Terme­lőszövetkezet .az elmúlt esz­tendőkben nem tartozott .sem az erős, sem a gyenge nagy­üzemi gazdaságok közé. 1532 holdnyi földterületükből csak 1074 hold a szántó. 222 tag művelte ezt a területet, s az „első két. esztendőben 30, majd 1061-ben 2!) forintos munka­egységet értek el. Igaz, köz-' ben gyarapodott is a közös va­gyon, gépeket, felszereléseket vásároltak, de az 1961-es év végi zárszámadáskor nem nagy fejlődésről adhatlak szá­mot. Talán ezért is lepett meg mindenkit a járásban idei zárszámadásul?, amikor munkaegységenként 40 forin­tos értéket (3,14 kg búza, 2,70 kg árpa, 2,00 kg kukorica, 2 kg ‘ burgonya, 4 kg szalma és pelyva, 3 kg takarmányrépa, 0,49 kg cukor és 13,18 Ft kész­pénz) osztottak. Az egy tagra jutó átlagjövedelem 14 424 fo­rint volt. Ugyanakkor a tsz tiszta vagyonának értéke is jóval több mint félmillió fo­rinttal növekedett Ki mint vet. Felesleges lenne részletezni, fiogy milyen hibák fordultai? elő azelőtt a tsz életében. Hi­szen a kezdeti nehézségek szinte mindenütt egyformák: még tapasztalatlan a vezetés, nein minden tagnak volt szív­ügye a közös gazdaság, nem volt, ami bárkit is az átlagos­nál jobb munkára ösztönözzön és sorolhatnánk tovább. A lé­nyeg azonban az volt, hogy ezekről a hibákról beszéltek, s azon törték a fejüket, hogyan lehetne jobban. Az eredményekhez vezető első és talán leglényegesebb lépés az volt, hogy a gyakor­latban is érvényre juttatták azt a régi közmondást: „ki mint vet, úgy arat”. 1961 őszén nem maradt szántatlan terü­letük. Nemcsak a közös, de a háztáji állatállomány egész évi trágyáját kihordtak a föl­dekre. A szántóterület negye­dét letrágyázták. Mar a téli hónapokban felkészültek a tavaszi munkákra, s bár sze­szélyes volt a kikelet, mindent idejében elvetettek. A máso­dik lépés a jobb munkára ösztönző jövedelemelosztás, a premizálás kidolgozása volt, A két legfontosabb kapásnövény- Növényféíeség árpa rozs borsó kukorica cukorrépa burgonya mák dohány Csupán búzából és zabból nem tudták elérni a beterve­zett termésátlagot. És ha nem lett volna aszály?! Érdemes volt gépesíteni! Persze számos más tényező is hozzájárult a negyven io­néi, a kukoricánál és a cukor­répánál vezették be a prémiu­mot, Minden tag tudta, hogy mennyi a terve, s azon felül minden egyes mázsából 25 százalékot a sajátjának tud­hatott A premizálás gyümölcsei És megjött a munkakedv. A termelőszövetkezet 222 tagjá­ból majd kétszázan rendszere­sen részt vettek a munkában. Sőt 85 családtag is állandóan besegített, amire bizony az előző esztendőkben nem volt példa. A kukoricájuk három, a cukorrépa pedig négyszer látott kapát De nem volt baj a többi növényféleséggel sem. Az aratást is szemveszteség nélkül, nyolcnapos rekordidő alatt végezték el. Az aszály ellenére így alakultak termés­átlagaik: Xerv Elért eredmény 12 16 S 12,2 10 11,7 16 18,5 140 150 70 80 2 3 7 9,2 Tíz tonna mindennapi kenyér lakosság megszereti majd. A kétműszakos termelési fel­adatokat mindössze 12 pék lát­ja el. Ez is azt bizonyltja, hogy a teljes automatizálás irányába — országos horizont szerint is — <íz a létesítmény lépett a leg­nagyobbat. — A kazincbarcikaiak régi kívánsága teljesül tehát feb­ruár 6-án. — Nemcsak a kazincbarci­kaiaké, hanem a környék né­hány nagyobb falujáé is. A rövid kis körséta után elő­törnek a panaszok is: —■ A február 6-i dátum, már a negyedik átadási határidő. Laboratóriumunkat nem ren­dezték be. mert a beruházó er­re nem biztosított költségve­tést. / öröm — üröm. De ezeken túl is most már az a reményt- keliő, hogy a 72 órás próbaüze­meltetés után — ha késve is —, még tpbb és főleg még fris­sebb kenyér kerül az egyéb­ként is sok kenyeret fogyasztó kazincbarcikaiak asztalára. — párkány — rintos munkaegység elérésé­hez. Sajnos, az állatállomány eredményeivel nem nagyon di­csekedhetnek. 160 sertésüket elpusztította a vész, s negyven hízó ára bizony hiányzott az év végi mérleg serpenyőjéből. Az állattenyésztés az,. ahol 1963-ban még akad tennivaló a magasabb jövedelem érdeké­ben. Hiszen a csak kísérlet­képpen beállított 1017 pecse­nyecsirke 6200 forintos tiszta haszna bebizonyította, hogy egy-két lánynak ezzel is érde­mes foglalkoznia. De ami elveszett a sertése­ken, az megtérült a gépesítés­sel: Nemcsak azért', mert a saját gépeket könnyebb irá­nyítani. egyszerűbb és ponto­sabb így a tervezés, hanem olcsóbb is volt a gépi munka. Pontos számítások szerint 215 670 forintot takarítottak meg azzal, hogy saját gépeik­kel dolgoztak: Az 1962-es gazdásági évben azt is megtanultál? a vilmányi- ak, hogyan lehel, élni az állam adta számos kedvezménnyel. Áruértékesrtési tervüket 1.15 százalékra teljesítették, ami 49 ezer forint kedvezményt jelentett. A gépvásárlásoknál további 69 858 forint kedvez­ményű. kaptak, s ehhez még hozzájönnek a különböző nagyüzemi felárak, amit szin­tén figyelembe vettek a ter­vezésitől-. (P. s.) Beépül Miskolcon a Széchenyi uícai fosliij A tervek már elkészültek; ismertettük is korábban. Már bontják az utolsó régi házat és nemsokára , megkezdődhet a Széchenyi u. 11—13. alatt a 92 lakásos új lakótömb építése. ' Foto: Szabados György Csiráztatási kísérletekkel vizsgálják, hogyan telelnek a szántóföldön a különböző gabonafajták? A Borsod—Heves megyei Igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok közül tizenkettő­ben foglalkoznak nagyüzemi gabonatermesztéssel. Ezekben a gazdaságokban összesen csaknem 30 000 holdon vetettek őszi gabonaféléket, hazai cs intenzív búzafajtát, őszi árpát és rozsot. A száraz vetésre kedvezőtlen ősz, valamint a korán jött hideg miatt a gabo­nák egyenetlenül keltek. A vi­haros szél sok helyen lehordta a havat a gabonatáblákról, s a zsenge növényeket közvetlenül érte a száraz, kemény hideg. A nagy gabonatermő állami gazdaságokban, mint többek között a füzesabonyi és iakta- közi gazdaságban a gabonák fejlődésének és a. téli időjárás viszontagságaival szembeni vi­selkedésének vizsgálatára új módszert, vezettek be. A külön­böző kelést idejű és időjárási kitettségű táblákról húszszor 20 centiméter nagyságú kocká- luit vágnak, azokat szobahő­mérsékleten tartják, s igy vizs­gálják, hogyan fejlődik a nö­vény. Ebből meg tudják állapí­tani a szükséges tennivalókat; milyen töpürüséggcl számol­hatnak tavasszal, ami a ter­méshozamra is enged követ­keztetni. mennyi, az elfagyás, hol szükséges a tavasziakkal történő feliilveiés. Tájékozó­dást kapnak arra vonatkozóan is, hogy a ki nem kelt. magok közül mennyi maradt csiraké­pes. Tudományos értéke is van a vizsgálódásnak, mert. a kelés arányából és a fagyokkal szembeni viselkedésből meg­ismerik a különböző gabona­fajták fagyi-üresét, a szántóte­rület és a búzafajta egymásra hatását, hogy mikor, milyen időjárási viszonyok között leg­optimálisabb végezni a -vetést. Arról is tájékozódnak, hogy es elfagyás milyen, időszakban a legnagyobb, a fiatal növényzet mikor van legjobban kitéve az időjárás hullámzásának. Ebből vissza■ tudnak következtetni <z vetés idejére, mert előfordul­hat például, hogy .az intensiv búzafajok közül az telel a leg­jobban. amelyik a. téli fágilok beállta előtt még nem csírá­zott ki (rázkamiallókkai szerelik fel a diósgyőri Rilián-íelep idén épülő lakásai! A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozóira az idén is nagy feladatok várnak. Több új üzemrészt, szociális és kulturá­lis létesítményt, valamint az év végéig 1371 lakást kell átadni­uk. A dolgozók arra töreked­Gondolatban nem nehéz elő­csalogatni az illatot, bár még ezekben az órákban mindent felülmúl az erős festékszag, a frissen meszelt falak átható illata. De február 6-án! Igen, ezen a napon indul njeg ez a jól szerkesztett mechanizmus és ontja majd a kenyeret. Mennyit .is, Piridéi Zoltán elvtárs? — Naponta pontosan 105 má­zsát! * A jelentős adatot már a lép­csőházban kaptam, amikor bandukoltunk felfelé a három- szintes épület felső emeletére. Velünk tartott Márton Jakab is. a 31-és Építőipari Vállalat művezetője. A két szakember egyszerre magyaráz: — Az ország egyik legmoder­nebb kenyérgyára. — Országos prototípus. — Tizenhatmillióba került. Ezt követően a gépek, beren­dezési tárgyak önmagukért be­szélnek. Uj megoldású lisztsi- )ó. Egyszeri töltés — több napi üzemeltetési lehetőség. A dagasztó csészék egy nagy ter­met töltenek meg, két vado­natúj dagasztógép már csak az indilógomb megnyomására vár. A földszinten bővebb útba­igazítást kapunk. Fridél elv- társ, a Sajószentpéteri Sütőipari Vállalat művezetője indokolt büszkeséggel mutogatja biro­dalmát. — Itt a kis i,bölcsőkben” szü­letnek a kenyerek, amelyek automatikusan kerülnek a mo­dern keltetőbe, ezt követően az-jc olajtüzelésű kemencék széle-*: sincs gyomrába. Egy kilós ke-* nyereket sütünk, minőségre és* fehérségre olyat, mint a hagyó-* mányos két kilós. Reméljük,-— oOo----­* E zerülszaz díóssvöri íiolsusz | vesz részi az lilén ] szakszervezeti oíiiatáslían j A Lenin Kohászati Művek ben, ahol a dolgozók mintegy}; kilencvenöt százaléka tagja a* szakszervezetnek, az idén az* eddiginél is nagyobb gondot* fordítanak a szeles szakszerve-* aeti aktívahálózat továbbkép-* zésére. Ebben az évben hatféle* tanfolyamon kereken ezeröt-* száz diósgyőri kohász dolgozó * ismerkedik majd az időszerű* politikai, termelési, munkás-* védelmi, társadalombiztosítási,}; munkásellátási, kulturális vo-* natkozású, valamint, bérezésselí kapcsolatos kérdésekkel, teen-*, dokkéi. A vitával egybekap-* csőit tanfolyamokon a szak-* szervezeti vezetőkön kívül a* gyár legjobb szakemberei tar-* tanai? előadásokat. Az első, hét Hondákból álló tanfolyam, amelyen nyolcvan munkásvé­delmi aktíva vesz részt, ezen a* héten kezdődik meg. ír" j— Számítások ^ a kirakat előtt ~4 akarózott, a tagságnak begyűjteni. A ku­koricával, azzal volt egy kis baj, addig halogattál? a vetést, várva az esőre, hogy majdnem elmúlta az idejét, de a krump­link, cukorrépánk igazán jó volt, sokat behozott. Nekik, ahogy hallottam, a ku­koricájuk is jól sikerült. __ A jánlok magának valamit — for­d últam az öreghez. — Fogja ma­gát és menjen át a szomszédokhoz, lesse el tőlük, hogyan sikerült nekik jobban. Most van ideje. — Majd adna nekem az elnök, hogy a háld mögött kíváncsiskodók. De talán majd neki mondom meg. Igaz, nem jól vagyunk a szomszédokkal. Régtől harag­szik egymásra a két falu, még a tanácsot sem fogadja el egymástól, pedig az nem kerül semmibe. Itt jön rá az ember, mi is az az, öt forint, ha az árakat nézi. A többit, is végig kellene itt sétáltatni. Hány pár csizmát ellustálkodtunk azon a vasárnapon, az elnök azt mondta a közgyűlésen, hogy ötvenezer forint kár érle a takarmányt. Mennyi is az csizmá­ban? nek. hogy az új lakásokat ké­nyelmesebbé tegyék, csökkent­sék az építési időket, A vállalat, vezetői — a dol­gozók javaslatait és észrevéte­leit. figyelembe véve — már készítik a műszaki fejlesztési terveket. Ezek szerint az idén Repülő új lakásoknak több »mint, 60 százalékát habosított »kohósalak-blokkokból szerelik J össze és az új technológia al­* kaim ázásával több lakóházat Jöntött betonból építenek fel. * A blokkos építkezések meg- Jgyorsítására a diósgyőri Kilián- 5déli lakótelepen, valamint, az józd-bolyoki új városrészben az JÉ'M. Építésgazdasági és Szerve- »zési Intézet ütemtervei alapján Jbevezetik a szalagszerű mim­ikát. Ennek lényege, hogy a Jkülönbözö szakmák egy-egy »épületben folyamatosan, azonos Jidö alatt végezzék el a rájuk »bízott feladatokat. Az új mun- Jkaszervezéssel előreláthatólag »egy-egy lakóházat nyolc hónap ♦alatt építenek fel. A diósgyőri Í K.ilián-déli lakótelepen a: kö­zép- és nagyblokkokból épülő »lakásokban az idén a beépített: ^szekrényeken kívül korszerű £ gázka n d al 1 óka t is elhelyeznek. JEzeket az egyenletes és kívánt ^meleget adó fűtőtesteket' a ^Hajdúszoboszlóról Miskolcra £ érkező földgázzal fűtik majd. 4-A nehéz fizikai munkák .mag­okon nyítésére és meggyorsításá­éra tovább növelik az építkezé­ssel? gépesítését. Tavasztól mint- fegy 40 nagy- és kisgépet állí­tanak üzembe. Ezzel lehetővé £ válik például, hogy a parkett- k csiszolást már 100 százalékban, [[a gépi meszelést'pedig 40 Szá­zalékban gépekkel végezzek. ^Gondoskodtak a műanyagok í nagyobb arányú hasznosításé- |[ról is. Így például az épületdi jjkülsö homlokzatának nagyobb * részét a vízzel tisztítható Walt- Jjkyd elnevezésű műanyag . tol* * festékkel színezik és az ú.i la* ^kasokba mintegy 5 ezer kyad- srátméter padlóburkolatot kő* Iszitenek PVC-ből, ták hatvanegy őszén. Huncutság sem lehet a dologban, ők is olyan kedves gyerekei az államnak, mint amazok. Hát al?kor honnan, miből telt a többre, biz­tos nem az égből pottyant. — És a munkával nem volt baj? — léptem közbe, hátha segíthetek neki az eligazodásban. — A munkával?.! — nézett rám meg­ütközve. — Dolgoztunk, ahogy bírtunk. Igaz, az első kászálású takarmányunk nem sokat ért, megverte az eső. De hát az is csak azért volt, mert vasárnap nem Az én ismerősöm a hajdani csereke- ; reskedelem módszerével keserítette el : magát, így jobban érezte a mulasztás : súlyosságát, ötvenezerért hetven pár : csizmát vehettek volna. — Ennyi férfiember van nálunk, fel lehetett volna őket ruházni csizmából — : ámuldozptt. — Nézzük csak ezt a ruhát. : Nem látom jól az árát. Nézze már meg. : Négyszáz? Számoljon csak, magának : még jobban forog a kerék. Mennyi?! Jesszusom! Százhúsz öltöny ruha. No, i ezt elmondom otthon. Belejött a számítgatásba. Arra is ki- : váncsi volt, hány féldeci árát rohasz- ; tóttá el az eső. Horibilis szám jött ki, : hiszen ötvenezerért legalább ötszáz liter : kisüstit, adnak, egy literből meg testve- : rek között is kimérik a húsz féldecit, bizony az nem kevesebb, mint tízezer : féldeci. — Ennyit talán egész évben nem iszik : meg a falu pálinkából — hüledezett, • Sétánk során azt is kiszámítottam az j öregnek, hogy az egész évben felhasz- j nált harmincezer munkaegységre majd ; két: forint jutott volna csak a takarnia- j nyon elúszott pénzből, a többit elvitte a ; kukorica, amit későn tettek földbe. Nem : is nagyon érdemes már átmenni a szom- : szádokhoz, a magyarázatot a saját falu- : jukban is megtalálják. Minden késede- : leni ruhát vetkőztet le az emberekről, : csizmát húz le a lábukról, és alattomban : a fél deci árával iíj meglopja őket Uát,ezt elmondom otthon — isme- ■ " telgette az öreg. mint aki rájött \ minden titok nyitjára, s a mesés terülj- . asztalkámat varázsolja övéi elé, ha ha- \ zarnegy. És ha meg is értenék az embe- . rek, kivétel nélkül mindenki, akkor az a ' terüljasztalka alászállhatna a mese meg- ! foghatatlanságából — vágj- legalábbis • közelebb és egyre közelebb jönne — s ! íenne rajta ruha, csizma és fél deci ■ lenne minden, a munkából lenne ... ■ Gulyás Mihály fi minap összeakadtam egyik régi ” ismerősömmel. Zárszámadás után vannak, kapott egy kis pénzt, és Miskol­con jobban el lehet azt költeni. Idős em­ber létére meggyőző hévvel magyarázta, hogy ma már a parasztember is váloga­tós. a ruhában nemcsak testfedő alkal­matosságot lát, a külsőségekre is adni kell, mert mások haladnak a korral. Az egymáshoz mért divat olyan rétegeket is megmozgat már, mely valamikor nem törődött, mert nem törődhetett a külső­ségekkel. Jövedelem kérdése ez, s nem elsősorban a fejlődött ízlésé. Amíg felsétáltunk a Villanyrendőrtől a Tanácsház térig, ás végigfogdostunk két tucatnyi kabátot, nadrágot, színét a napalatti világosságnál szemlélgetVe, a hazulról hozott örömökkel is megvendé­gelt, sőt, még a gondjuk is kedvemre való volt, örvendezett az én öreg isme­rősöm, hogy az aszály nem fogott úgy ki rajtuk, mint hatvanegyben, mert őszi 'szántásba dugtak mindent. — A szomszédok még mindig jobban állnak — mondta az égjük bolt előtt, mi­közben a kirakati csizmákat vizsgál- gutta. — Öt forinttal osztottak többet. Gondolja csak meg, öt forint az nagy pénz, meri. sok kicsi sokra megy-. Nekem négyszáz munkaegységem volt — no hiszen nem semmiért adták, megdolgoz­tam érte. Számoljunk csak! Igen, majdnem három pár hétszáz forintos csizmára szaporodott volna az a sok kicsi öt forint négyszáz munka­egység után. Felöltözhetne belőle szépen. , Pár csizma, nadrág, kabát, még téli laj- bira is futná belőle. Az esztendőt méricskélte magúban, az öt forint elszalasztott lehetőségét, amennyivel a szomszéd falu termelőszö­vetkezete tovább nyújtoztatta tagjai ta­karóját. Ugyanolyan földjük van, náluk sem esett több eső, őszi mélyszántás náluk sem volt több, nem lehetett, mert ők még a háztáji kerteket is Icszántoi­Hogyan ériék el ViSntáttyban a negyven forintos munkaegységet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents