Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

Ipari újdonságok A Fővárosi Finommechanikai Vállalatnál több érdekes ipari műszer és közhasználati cikk sorozatgyártását kezdték el. Nagy érdeklődésre tarthat számot a szintszabályozó, a termisztoros hő­mérséklet mérő, a legújabb típusú adapter, a modornvonalú/vil- lanykapesoló és a televízió, rádió adásokat nem zavaró, váltóára­mú háztartási csengő. Megkezdték a legújabb típusú villanykap- ' csolók sorozatgyártását. mmammis Kis Jankó Sori néni-díjat- alapított a megyei tanács A megye egyik leghíresebb hímzőasszonya a már elhunyt mezőkövesdi Kis Jankó Bori néni volt, aki a színes, matyó­rózsás motívumokból számos új mintát tervezett és sok-sok fiatalnak adta át gazdag ta­pasztalatait. Jó munkájáért 1953-ban a Népművészet mes­tere címmel tüntették ki. Az évforduló alkalmából, vala­mint a népművészeti munka megbecsülésére a megyei ta­nács az idén Kis Jankó Bori néni-díjat alapított. A díjat minden évben Mezőkövesden, a legjobb hímző- és szövőasz- szonyok, fafaragók, népi éne­kesek és népmesemondók kö­zött osztják szét. Az ünnep­ségre augusztus 20-án kerül sor. Ebből az alkalomból Mező­kövesden országos népművész találkozót és kiállítást rendez­nek. Ezen bemutatják a leg­szebb kalocsai, sárközi, matyó és buzsáki hímzéseket, a bod­Tizezer koíet könyvet kölcsönöztek a diósgyőri kohászfiaíalok A Lenin Kohászati Művek fiataljai igen tevékenyen ve­szik ki részüket a különböző tanulási lehetőségekből. KISZ politikai oktatásban például a fiatalok több mint harmada vesz részt. Szakmai tanfolya­mokon, általános és középis­kolákban, egyetemeken is mintegy kétezren tanulnak. Visszapillantás négy év munkájára Immár nyolc éve a városi tanács művelődésügyi állandó bizottságának elnöke Szolga István, a XVIII. számú általá­nos iskola igazgatója. S a vá­lasztók bizalmából most ismét tanácstagjelölt. Felkerestük, s megkértük: beszéljen tapaszta­latairól, az állandó bizottság- mák az elmúlt időszakban vég­zett tevékenységéről.' — Úgy érzem — mondta Szolga elvtárs —, hogy sikere­sen munkálkodtunk legfonto­sabb célkitűzéseink megvalósí­tásán. A bizottság tizenegy tagja felölelte a társadalom majd minden rétegét, művé­szek, pedagógusok, üzemi munkások osztoztak a ten­nivalókon. A művelődés- ügy sokszínű, gazdag terü­let. Hogy a feladatoknak job­ban eleget tudjanak tenni, kü­lönböző albizottságokat alakí- tottak. Létrejött a művészeti, gyermek- és ifjúságvédelmi, politechnikai és a társadalmi ünnepek előkészítését segítő albizottság. S mert sok a fel­adat, s • az állandó bizottság létszáma nem nagy, kialakí­tottak maguk körül egy aktí­vahálózatot. Egy-egy problé­ma vizsgálatánál mindig együttműködtek a kerületi ál­landó bizottságokkal, tevékeny­ségüket irányították, ellenőriz­ték, s ahol kellett, segítették. — Milyen volt az állandó bi­zottság kapcsolata a társadalmi szervezetekkel? — A lehető legjobb. Sok se­gítséget kaptunk a Pedagógus Szakszervezettől, a Hazafias Népfront hasonló jellegű akció- bizottságától. Az állandó bi­zottság feladata lesz, hogy eze­ket a kapcsolatokat a közeljö­vőben még jobban kiszélesítse, minél több embert vonjon be a bizottság munkájába. A bi­zottság kéthavonként tartott üléseket, de ha szükség volt rá, rendkívüli összejöveteleket is tartottak. Segítséget, javas­latokat nyújtottak a városi ta­nács végrehajtó bizottságának a munkaterv összeállításához, javasolták néhány probléma napirendre tűzését a végrehajtó bizottság ülésein. — S milyen kérdésekkel fog­lalkoztak az állandó bizottság ülésein? — Megvizsgáltuk például a város munkásszállásainak hely­zetét. Megnéztük, kielégítőek-e a szállások szociális, egészség- ügyi és kulturális feltételei. Foglalkoztunk a klubélettel, a szállásokon tartott ismeretter­jesztő előadásokkal, megnéztük, hogy mit tesz a munkásszállás felügyeleti szerve az ott élő fi­atalok neveléséért, szórakozá­sáért. Összegyűjtöttük tapasz­talainkat, s javaslatokat tet­tünk a művelődésügyi osztály­nak és a tanács végrehajtó bi­zottságának. Ajánlottuk példá­ul azt, hogy az egyes munkás- szállások kulturális tevékeny­ségét segítsék a közelükben le­vő művelődési otthonok, koope­ráljanak a szállások a közép- iskolás KISZ-szervezetekkel. Ahol nem voltak meg a felté­telei a kulturális életnek, ja­vasoltuk ennek felülvizsgála­tát. A végrehajtó bizottság az építésügyi és az egészségügyi osztályhoz továbbította ezt a javaslatot. Volt olyan munkás- szállás, am'elyet • becsuktak, mert nem voltak megfelelőek a körülmények. Az állandó bizottság a har­madik kerület művelődésügyi állandó bizottságával közösen foglalkozott az Ady Endre Mű­velődési Otthon helyzetével, te­vékenységével. Megállapítot­ták. hogy a művelődési otthon betölti hivatását, de nehézsé­gekkel küzd. Javasolták a mű­Tifiib mint á&Ú holdon telepítenék megyénkben Megyénkben a termelőszö­vetkezetek és a szakcsoportok tavasszal 603 holdon telepíte­nek új szőlőt. Elsősorban a megye két történelmi borvidé­kén, Tokaj-Hegyalján és a me­zőkövesdi járáshoz tartozó dól- borsodi borvidéken ültetik el a legtöbb oltványt. Tokaj-Hegyalja szakcsoport­jai és hegyközségei már ké­szülnek a 263 hold telepítésé­re, Az oltványok, a vidék jel­legének megfelelő hárslevelű, furmint, valamint muskotály, mindenütt elvermelve, és elő­készítve várja az ültetés ide­jét. A telepítések alá még az ősszel 80 centiméter mélyen megforgatták a talajt, lei jelöl­ték á sorokat. Figyelembe ve- JEik a Tarcali Szőlészeti Kuta­tó ‘Intézet kísérleti gazdaságá­ban kidolgozott új telepítési eljárást. Sok helyen kordon művelést honosítanak meg, amely a minőség romlása nélkül jobb termést ad. Az oltványokat mindenütt szelek­tált .furmint vesszőből gyöke- reztették. Az idén élső alkalommal ke­rül sor a korábbi évtizedek­ben nagyobbrészt kipusztult borvidék jelentősebb újratele­pítésére. A mezőkövesdi já­ráshoz tartozó Bogács, Sály, Tibolddaróc és más, jó bort termő községek határában 240 hold szőlőt ültetnek. A közel fekvő iparvidék igényeit is fi­gyelembe véve. ebből 150 hold lesz a csemegeszőlő. Az új te­lepítéseiméi 20—40 holdas táb­lákba ültetik a szőlőt és azo­kat az enyhe lejtésű és sík te- tületen géppel művelhetik. velődésügyi osztálynak, hogy új épület létesítésével segítsék a művelődési házat, ahol megfe­lelőbb otthonra találna a mű­velődési otthon könyvtára, s énekkara is. Foglalkoztak továbbá a ne­velőtestületek eszmei-politikai továbbképzésének kérdéseivel, az 5+1-es és a 4+2-es oktatás helyzetével. Javaslatokat dol­goztak ki a város zenei életé­ben lévő problémák megoldá­sára. Ennek egyik pontja: lét­re kell hozni egy zeneiskola­szervezetet a városban. Ez azt jelentené, hogy nemcsak a ze­neiskolákban, hanem az álta­lános iskolákban is lenne hangszeres oktatás. Megvizsgálták a korszerű oktató-nevelő munka objektív feltételeit az iskolákban. Meg­állapították, hogy a szemlélte­tő' eszközökkel való ellátottság általában kielégítő. Érkeznek azonban néha olyan szemlél­tető eszközök is. amelyekre nincs is szükség. Ezért az ál­landó bizottság azt javasolta a művelődésügyi osztálynak, hogy ebben a kérdésben kér­jék ki minél többször a peda­gógusok véleményét. Utólag azt is felvetette a bizottság, ha nem elég a költségvetési ke­ret, kérjenek esetleg póthitelt. Külön ülésen tárgyalt az ál­landó bizottság a gyermek- és ifjúságvédelemről. Megvizs­gálták a kerületi állandó bi­zottságok és albizottságok ez- irányú tevékenységét, s java­solták, hogy a végrehajtó bi­zottság ellenőrizze: végrehaj­tották-e korábbi határozatát. Felvetették azt is, hogy • van­nak olyan társadalmi szervek is, amelyek még nem vesznek részt olyan tevékenyen ebben a munkában, mint ahogy kel­lene. Sokfajta problémával talál­koztak, s foglalkoztak munká­juk során. S mindezt jól tud­ták hasznosítani tanácstagi be­számolóikban, s az emberek ügyeinek, panaszainak intézé­sekor. Mindig szívvel-lélekkel végezték munkájukat, amely pedig nem volt kevés, napi el­foglaltságukat ' is figyelembe véve. De ha ismét megválaszt­ják őket, ugyanilyen kitartó, jó munkával, szerényen szol­gálják majd a város lakóinak üfcjyct... Gyárfás Katalin KÖZLEMÉNY A városi tanács vb értesíti a vá­ros lakosságát, hogy a magyar for­radalmi munkás—paraszt kormány rendeleté értelmében 1063. évi feb­ruár hó 23. napjának 12. órájától 1963. évi február hó 25. napjának 12. órájáig szeszesitalt árusítani, vagy más módon forgalomba hoz­ni tilos. Valójában a diósgyőri kohász­fiatalok csaknem mindegyike képezi magát valamilyen for­mában. Bár létszámban nem volt túl népes az olvasómoz­galom, mert alig több mint négyszázan tettek eleget a kö­vetelményeknek, mégis igen értékes eredménnyel járt. A részvevők ugyanis egy évben több mint 10 ezer kötet köny­vet kölcsönöztek a gyár könyvtárából, ami azt jelenti, hogy egy-egy fiatal havonta átlagosan három értékesebb könyvet olvasott. Az új évben a mozgalom iránti érdeklődés jóval nagyobb a tavalyinál. A jelentkezők száma megha­ladja az ezerötszázat. rogközi szőtteseket, a népi fa- és csontfaragásokat. Ugyan­akkor az. ünnepségen adják át a tanács értékes díjait Borsod megye legügyeseb.bkezű nép­művészeinek. Az évforduló al­kalmából megkoszorúzzák Kis Jankó Bori néni múzeumnak berendezett szülőházát és a népművészek közösen beszélik meg a további feladatokat. Megfelent a község; tanácstagok kézikönyve A Közalkalmazottak Szak- szervezete a jö-vőben fokozott segítséget kíván nyújtani a ta­nácsi dolgozók — elsősorban a választások után újonnan hi­vatalba lépő funkcionáriusok —, valamint a társadalmi ak­tivisták munkájához. Ennek első lépéseként a szakszervezet a Hazafias Népfront Országos Tanácsával közösen kiadta a községi tanácstagok kéziköny­ve című munkát. A könyv részletesen elemzi a tanácsta­gok feladatait, s azokat a tör­vényeket és rendeleteket, ame­lyek alapján a napi munkáju­kat végzik. Hí elebiromos forróvíztárolok garanciális javítása A háztartási elektromos for­róvíztárolók számának gyors növekedése miatt mind na­gyobb gondot okoz a tárolók garanciális javítása. A sürgető igények kielégítésére a Mecha­nikai Miivek a Belkereskedel­mi Minisztériummal egyetér­tésben megfelelő szakmai fel­készültségű javítóhálózat ki­alakításáról gondoskodott. Február 1-e óta Baranya, Bács-Kískun, Csongrád, Győr- Sopron és Nógrád megyében két-két, a többi megyében pe­dig egy-egy kijelölt szerviz­műhelyben elvégzik a forró­víztárolók garanciális javítá­sát-----oOo-----­— AZ ÉPÍTŐIPARI Tudo- mányós Egyesület miskolci cso­portja rendezésében február 25- én a MTESZ klubjában Ujcz Pál, az ÉTI tudományos mun­katársa tart előadást az Épü­letek homlokzatképzése, festé­kek és műgyanta alapanyagú bevonatok címmel. Latyakosítás A LATYAKOSÍTÁS szó aligha található meg a Magyar Nyelv Értelmező Szótára című tudományos kiadványban, de klasszikusnak számító szépíróink, és szakíróink szókincsében sem. Sőt, a legújabblcori írásokban sem fordul elő. Leg­alábbis merem hinni, mert én találtam lei most, én utam le először ennek a szakmai értekezésnek elejére. Bízom benne, hogy ez a szó az én újításom és ha nem is lesz belőle mindennapi szókincsünk egy újább gyöngyszeme, napjaink­ban sok embernek eszébe jut. A szó ugyanis újítás, de a fogalom, amit jelölni kívánok vele, nem egészen új: vagy talán csak ebben a formájában új... És itt kezdődik, amit mondani akarok. A két szokatlanul aszályos nyár és több szokatlanul enyhe tél után az idei tél korán megérkezett és nagy igye­kezettel pótolta több évi mulasztását. Röviden: havazott erősen. Ebből a havazásból jutott bőven a miskolci aszfaltra, kocsiéira és a járdára egyaránt. És jut bőven napjainkl>an is. Azt hiszem, a legtöbb ember szívesen elgyönyörködik a fehér, érintetlen hótakaró látványában és a fűtött szoba ablaka mögül szívesen is nézi a lassan szállongó hópelyhe­ket. Mindenféle idillikus képzetek asszociálódnak a meren­gésre hajlamos halandó homlokcsontja mögött. Szép no, az egész — amíg érintetlenül fehér, egybefüggő a hótakaró. Aztán jönnek az autók, és széles sávokat préselnek bele, a gyalogjárón tipegő és csoszogó léptek nyomán különböző lábbelik lenyomatai maradnak, állandóan szaporodnak, a hó elveszti érintetlenségét, színe a hófehérből lassan szürkére, piszokszürkére vált. Megváltozik halmazállapota is: a laza összetételű, de összefüggő, .idillikus gondolatokat kibontó valamiből elfuserált lekvárhoz hasonlatos massza lesz, ami mind hígabbá válik és ebben a minőségben megtalálja az utat a lábbelik talpának hajszálrepedésein, tócsákat képez, amelyből nagyszerűen felcsaphatja magát a gyalogos és ked­vére fröcskölhet a pajzánkedvű gépkocsivezető. Ez a híg, gyanús színű, hideg, egykori havat hívják köznyelven latyak­nak — a tudományos nevét sajnos nem tudom, a vonatkozó szakirodalom pedig pillanatnyilag nincsen kéznél — és így születik, azaz természetes úton így lesz a hóból latyak. Ennyit kell tudni a latyak természetrajzáról. AMI PEDIG a latyakosítást, a bevezetőben emlegetett, újonnan alkotott szó által takart fógalmat illeti, az úgy tör­ténik, hogy a hó szépen beborítja a kocsiutat és a járdát, mint azt az előbb elmeséltem. Aztán valakinek, vagy vala­kiknek, akinek, vagy akiknek ez kötelmei közé is tartozik, eszébe jut, hogy a közlekedés biztosítása végett a havat el is kellene takarítani. Leningrádban láttam, hogy a modern hómarógépek miként tisztítják meg pillanatok alatt az utcá­kat és el is szálk'tják a havat. De emlékszem arra is, hogy olykor-olykor, egyszer-másszor Miskolcon is eltakarították a szemgyönyörködtető, de a közlekedést akadályozó fehér istenáldást. Seperték, lapátolták, kocsira ráírták, elhordták. Ez a művelet hosszas, összetett, lassú. Nem méltó napjaink­hoz. így született meg a város több pontján a latyakosítás, vagyis a hónak művi úton történő gyors latyakká változta­tása. Könnyű az egész: nem kell seprő, nem kell lapát, nem kell fizikai erőkifejtés, fuvar stb. Egy kis só a havas járdára, úttestre, esetleg sózott homok, és egészen rövid idő alatt olyan latyakos lesz az utca, mintha olvadáskor két gyalogos hadtest randalírozott volna rajta. Aztán a latyak valaha felszárad, fagyosabb hajnalokon megdermed, jégpáncéllá változik, déli napsütéskor újra lucs­kos lesz, a helyén az aszfalt a sótól kifehéredik, de ha jól viseljük magunkat, a tavasz csak eljön, ha itt lesz az ideje. Minden nappal közelebb vagyunk hozzá... (benedek) Cigányból hagyományos cigánybált az idén a Belvárosi Kávéháziján tartották meg. A bálon több, Magyar- országon tartózkodó külföldi is részt vett. A szépségverseny első bárom helyezettje.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents