Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

4

eszakmagtarorszag

renfftk. líMtS. január J.

A% Akadémiai Kiadó 1963. első negyedévi terveiből

(Jcíjjj zcleA

Az Akadémiai

Kiadó az

új esztendő eüso negyedében számos jelentős tudományos munkát tesz közzé. Több ezek közül olyan mü, amely a szakembereken kívül a nagyközönség érdeklődésére' is mellén tarthat számol.

Stoll Béla Kéziratos cnckets- könj/vek ás versgyűjtemények bibliográfiája című kötete elsőként összegezi azt a hatalmas lírai hagyatékot, amelyet eddig csak töredékesen feltárt mintegy ezer enej;esköiiyvünk foglal magában. Irodaimi diáktársaságok I7Sä~ J849 című munkájában Bodolay Géza a felvilágosodás és a reformkor diák- önképzőköreinek életéről, korabeli politikai szerepéről nyújt érdekes áttekintést.

A kiadó Jókai-sorozalában

4MH

az első negyedévben a Török- világ Magyarországon, a Politikai divatok és a Szerelem bolondjai jelennék meg kritikai és népszerű kiadásban. Juhász Gyula összes művelnek közzétételévé! új kritikai kiadás indul.

Finn-ugori.szlikai irodalmunk gazdagodása a Many sí (vogUl) népköltési gyűjtemény negyedik kötete, melyet Munkácsi Be,mát. hagyatékának felhasználásával Kálmán Béla írt és rendezett, sajtó alá, továbbá a chart ti (osztják) hősénekek újabb füzete, Reguly Antal és Pápai/ Aulai hagyatékának anyaga, melyet Fokos Dávid tesz közzé, pais Dezső és Bankó I-őrá nd Szótörténeti és szót ejtő tanulmányok, Fónagy István Metafora a fonetikai műnyelvben, továbbá Papp László

• Egy disszertáció meg jelenése előli

— Csak óvatosan szabad dolgoznunk A csontvázat sokszor bicskával, szép lassan tisztítjuk meg. Nem veszhet kárba semmi.

— Fis a maga területén Katiké?

— Ugyanez érvényes. Az én munkám tulajdonképpen ott. kezdődik,-ahol a férjemé végződik: én a középkort kutatóin.

— Es mindkettőjüknek megfelelő anyagot szolgáltat Borsod megye?

— Borsod megye rendkívül gazdag — veszi át újra a férj a szót. — En Eszak-Magyanország késő bronzkorával foglalkozom. Ez a kor időszámításunk előtt MOO-tól 1200-1 gr térjed. A fémművességnek valóságos központja fejlődött akkor itt ki. Távoli területekre is szállítottak. Tíezakeszin, Özdon van nagyobb ásatási lehetőség.

— En Boldogkőváralján fogok ásni ...

Régészekkel beszélgetünk, amint, ezt már bizonyára niin- rteoki kitalálta. Ha tömören akarnánk jellemezni a miskolci Herman Ottó Múzeum két. új munkatársát, ezt mondhatnánk: fiatalok és dolgozni akarnak. Sokat, eredményesen. Fi hadd legyük hozzá azt is, hogy olyan nagy munl^ásze.re- tettel, amit lehetetlen észre nem vonni még akkor is, ha az ember csak egy rövid félórát társalog velük. Annál inkább érdekes ez a munkaszeretet, mert ők maguk természetes, magától értetődő dolognak tartják, és mini ilyenről egy szót sem szólnak, mégis ..benne van” mindenben, amit a munkával kapcsolatban mondanak.

Házasok. K.emenczei Tibor és felesége. A mújt évben fejeztek be tanulmányaikat és Miskolcra jöttek. Terveik? Itt akarnák dolgozni, élni. „Csak” annyi. De ami ezen belül van, az nagyon sok. Tudatos, határozott, munka a tudomány szolgálatában. Annák a tudománynak a szolgálatában, amely nemcsak Miskolcot, hanem at egés/f országot gazdagítja. Méghozzá olyan munkával, ami látszatra nem is nagyon mutatós. de vasszorgalmat, kitartást követel. Mennyi gond, fáradság után válik lehetővé egy-egy kiállításnak a. megrendezése, egy-egy rövid. •— lúteles — mondatnak a megírásai

— Mi a legszebb a. munkában?

Nevelnek. — A .líra miatt? Az is van. A legszebb ér. legizgalmasabb maga a kutatás, az ásás. Hihetetlenül érdekes, amikor találunk valamit, de még nem t.urjJük, hogy mi az, melyik kórnak, milyen kultúrának a terméke. Érdekes az is, hogy sok esetben csak feltételezésekre vagyunk utalva, meg egy kis fantáziára. Perszte, ha nem tudunk bizonyítani, akkor rosszul következtetünk. És ifi. újra csak a kutatás, a kézzelfogható bizonyítékok kJ hányás zása segít. Ezért ez a legszebb résza munkánknak.

...Az egyik szakember véleményét idézem: „A két fiatal régész nagy nyereség Miskolenak. Az Eszak-Msjgy.ar- ország késő bronzkorával foglalkozó disszertáció megjelenése az egész magyar tudományos élet eseménye lesz.”

Priska Tibor

Nyelvjárástörténet és nyelvi stilisztika című kötetei nyelv- tudományunk értékes új eredményeit, foglalják össze.

Giambattista- Vico, a nagy olasz gondolkodó főműve, az Uj tudomány most. kerül először olvasóközönségünk kezébe Szemére Samu fordítósában. Márkus György részletesen elemző és bíráló bevezető tanulmánya kíséretében teszi közzé a kiadó l.udrvig Wittgenstein angol filozófus Logikai-filozófiai értekezés című munkáját. Lénárd Ferenc A problémamegoldó gondolkodás című kötete értékes áttekintést nyújt a gondolkodási tevékenységre- vonatkozó kísérleti pszichológiai vizsgálatok eredményeiről. A vieteorpszichológtai tényezők szerepe az ipari. vasúti. és autóközlekedési, balesetekben címmel jelenik meg Horváth László Gábor tanulmánya. A család jogi rendjének alapjai című munkájában Nizsalkovssky Endre széles történeti és gazdasági alapokon mutatja be a házasság és a család intézményének szocialista átalakulását.

Gereclclt. László szerkesztésében jelenik meg a Budapest, f. régiségei című sorozat új. hu- 'jszadik kötete! Györffy György Ap Árpád-kori Magyarország történeli földrajza című munkája Magyarország minden egykori községéi, városát és varéi felölelő' történeti topográfia. Mezőgazdasági termelés, népesség, hadsereg ellátás és stratégia a XVII. század második faiéban című tanulmányában Perjés Géza gazdiig !< anyagra támpszkodvs bizonyítja, hogy- a hadseregek élelemmel váló ellátása gyakran milyen döntő hatást gyakorolt g háború kimenetelére. Sárközi ;; Zoltán az Erdélyi szászok, a. nemzeti ébredés korában 1790- tól 1848-ig című kötete eddig részben ismeretlen dokumen- ! t.úrnők alapján nyújtja a tárgykör összefoglalását, a Szí•- ■chc.nyi ábrázolás fő irányai a i magyar történetírásban címmel

jelenik meg Varga. Zoltán

elemző-értékelő áttekintése.

A nagyüzemi gazdálkodás

kérdései — című, rövid idő alatt népszerűvé vált agrár- ökonómiai sorozatban jelenik meg Bíró Ferenc A pénz báni ínynkadtjazás inódszere és alkalmazása o. termelőszövetkezetekben című tanulmánya, valamint Gönczi/ Iván A mező- gazdasági Üzent, vonzóerejének összetétele című munkája. Kozma Pál A szőlő termékeny- ségéne.k és szelektálásának virágbiológiái alapjai című könyve a tárgykör nemzetközi viszonylatban is legteljesebb feldolgozása. Bntlaneger Róbert. és Finály István-A magyar talajtani kutatás története című kötete nagymúltú, nemzetközi hírnevű talaj tani irodalmunk első összegezése. Györfi. János Erdővédelemén című mtirt- ká.la a tárgykör elismert szakemberének, elsősorban gyakorlati célú. gazdagon illusztrált, kézikönyve. Értékes agrár- etnográfial, serár történeti és nyelvészeti feldolgozás Hoffmann Tamás'A gabona.neműck nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában című kötete. Sebestyén Olga. A bcl- vizek életéről című munkája az első eredeti magyar nyelvű ümnolőglai tárgyú szakkönyv.

A negyedév folyamán jelöni k meg Blickte Tibor A flyi- diz.óeiós eljárás készülékei, alkalmazásai és számításai című kötete. A Szil ikál,-kémia! monográfiák című sorozatban kerül. ki * sajtó alól Beke Béla Aprítás-elmélet című munkája. Mindkét mű hiánypótló műszaki irodalmunkban.

A külföldi érdeklődésre való tekintettél a kiadó a. következő évnegyedben is számos magyar tudományos munkát, idegen- nyelvű fordítósban tesz közzé.

A kiadó szötórkíadási tervében szerepel végül a teljesen kifojö'ou Ma- £car-~német, és Német.—magyar kisszótárok új, immár hetedik kiadása, valamint, a Magyar—nénim, jog; és államigazgatási szótár..

A tudományos ismeretterjesztés hírei

ElS^rtSnok IMS. J»ni|kr 4-fcn:

M.30. arakor s Pamut.fenertihan. Rabenfti-el mai surmmel. suőaito: i'rir. Tímár László, i! 14,30 Orator a OtMAVAO roővr- litflciéri ouhanahan: A .«rpi ma*. ! i munir^Ms út.la. Előacje: Klein Beiül.

I' ILID arator a p)tM.\VACJ N-gySr- egystSban: VíUalatl .'nivussnialitl- .keusr és prablémat. Etöaia: öa- jjrsctnal Antal.

j: 14.30 arakor „ PtMAVAC) kőnyv- l itírlertriObín: Oépasiiéti, nutematl- jjíSlás. F,leadó: Hajas Mihály.

!i 14.30 arakor ar r.KM nasyotvaPT- i [tájában: A ■ fizika forr»tjalmi»nu. a j tplóaclú: Rács Tibor.

* 13 arakor az Aanabsnya IdubheÍVtSfgéBen: Rlttünk VíOiélvbSn.

ffisaiasitiiv au Kárra,nejt vénzéiyo.)

tí arakor Hrlörsabán, a Márciini IS Tor IrortuhéU-lr.éeél'f-ll: Cléor'.f- léo) IrtutóHMtectí a r.illör.éEtermcoz- tesiOén. Vilrtarlo; Módin Pál.

13.30 aVákor a „Kínnal lanácshi- vnialhan: A fajiak szerepe a nó- i'ényi«-rmai:zta»btn. Klöartó: Szolnoki .lené.

is arakor, a vJtlatTiíisiparf rtiál;- otthonbon: a vUasilr meBbódiiasa. Eléarta: ar. flzabó Gyula.

17 arakor a Vörösmarty kiubbo- lyltegbf«: Miatt roser a gyermekem? Elöatjó: Varga János.

rooiAnAss

Várható IflöJárSs ma esHt. Klánként fetsrakírtar.a felhőm. tönli- hetyrn további eailk, Wéivktilő. br- tytnkénl rreu rteil árét. VárbaJd' legmáKacabb nappali hómórscklet plusz 3—6 lek kötött.

Különféle műemlékek

L

assanként minden mesterségnek lesznek már műemlék oj. Idegenforgalmunk fejlődő korszakában hasznos is az ilyesmi. Ha már ősi váraink nagyrészét lerombolta a néniét, legalább a letűnt, korok életéről nyerjen benyomást az utazó. Most aztán sorra műemlék-lajslivmtra kerül az öreg cégér, a penészes kapualj, a gém esküt, és a személyi kultusz egyaránt—

Vannak azonban szakmák, amelyekhez nőm volt kegyes az idő, és múltjának lassanként hirc-Uaníva vész. Vegyük például a kereskedőimet. E szakmában már szinte csak az udvariasság őrzi a régi kiskereskedelem emlékét — az se mindenhol.

Ezért voltam meghatott a minap, amikor a miskolci Tiszai Pályaudvaron egy ncmoákadar-iUatú férfi állt elém: „Úgy csomag rozsdamentes biztosilótíit, csak, egy forintért múlna... lepjük meg magunkat egy csomag rozsdamentes

btztosítótúvcl, ftölalwnbcr!.,.”

Rég la tót koztam jelenséggel, amely ilyen nemesen példázta volna kereskedelmünk történelmi múltját. E patinás kereskedelmi forma müveiül egyre gyérebben fordulnak elő vidékeinken. Nem lúlr.'o azt állítani, hogy külföldön nagyobb becsük van Mi pedig azt se tudjuk, melyik pillanatban tűnnek cl végleg szemünk elöl. Akkor aztán erőlködhetünk. hogy bemutassuk gycrmekcinlviiek, milyen volt a kereskedelem 15—20 évvel ezelőtt Magyarországon.

(L. M.)

R Magyar VörSskercszt 1983. évi terveiből

A Moeysr Vöröskereszt inukban — csakúgy, mint a világ valamennyi hasonló intézménye — megemlékezik a Nemzetközi Vöröskereszt, megalakulásának 100. évfordulójáról és egyúttal felkészül a magyarországi szervezetek. 1964-ben l/irtandó második kongresszusára. A két nagyjelentőségű esemény legyében készült el a Magyar Vöröskereszt jövő évi munkaterve.

Az egész éves program egyik fő célja: a Vöröskereszt szervezetek. felkészítése egyre több olyan feladat társadalmi elvégzésére, amelyet eddig jórészt állami szervek, láttak el. Ilyen például s tisztasági mozgalom, amelynek szervezését az Egészségügyi Minisztérium teljes egészében a Vöröskeresztre, bírta. Az ország helységeinek több mint. a felére .kiterjedő mozgalom — a társadalmi munka területén is •— szép eredményekkel dicsekedhet:

1961-bon. SS millió forint értékű egésze,rgligid ■ létesítménnyel gazdagiioi.tg a. falvakat, s a tapasztalatok, alapján az elmúlt évben is kedvező eredményeket hozott. Most m tisztásáéi mozgalmai: minden község) és várost lakóterületre., valamennyi termelőszövetkezetre. állami gazdaságra és gépállomásra klter.teszWU. a mezőgazdaság) nagyüzemekben min den üt t egészségesebb munka- és életkörülményekéi, te reintenek, helyes táplálkozási és tisztálkodási szokásokat, alakítanak ki, s a Vöröskereszt

hatékonyabban hozzájárul majd a munkaártalmak, a bal

cselek megelőzéséhez is.

Szélesedik a Vöröskereszt- szervezetek család vedéi re i munkája is. Elsősorban a cse- csemőhalálo/ÁN elleni küzdelmet, a terhesgondovsápt, a Ve- bz.él> eztelétt. gyermekek íe.lderi- téíél, az anyák egészségügyi felvilágosításai segítik. Nagy számban patronálják a nevelőszülőknél c.v az intézetekben élő állami gondozött gyermekeket.

SZÍNHEZ

NEMZETI SZIKRA«

Claftuár 4: As

aran:?-ci^t>Ar rn.

Jflíiuáf B: Dtnu-vér O).

h f' .

.lartnwi“ h‘: \l aranyévei" (3^.

BórleLszüftet,

............

•

léímJái' B: DfeíiGvftr (t). t>érynóbOii^l.

RAM Alt AKZtNRA«

.1/iouár 1. 3, n, 4: Nincß cibAaátó, .Ifliiuftr :i* \'«nya baOyl O)- •lanuór «: MóKcfa virág» Oft). t»nuár b:‘ ,r*j. h iiTHmhi <V- tiönuár B: vÁfiya öáesi (VA Miskolci Rádió műror»;

(A 133 n-iiMerés hutlámhosóíoa 13—-10 óráig)

Borsóin HanfM U,1oég.

Kön n ytj • 01 go n a tn u ?,fi ik m . firderrirn mcfíncíini. felölX‘4sni, rn'^hallgalfti . .. Kultufálifa jftgVze- tek. f

A b^tvi'cc mreyei s.pórimú'í.rtrft. Tanezenc:.

DISZNÓTOR

REGGEI, HAT ÓRA VOLT.

y,t izma rés, hideg minden. A kerítés dróthálója, a kútkerék, meg a háztető cserepei. Az cg sötétkékből tintakék lelt, aztán hirtelen k.ífakult, s egy vörös csík maradt, az alján. Ilyenkor van a leghidegebb, «mikor a Nap felkel.

Az udvaron csendes mozgolódás támadt- János bácsi szalmát húzott a kazalból, oda készítette az udvar közepére, aztán bement a házba.

A malac röffent egyet-kettőt az ólban. Meg nem tudta, milyen „merénylet” készül ellene. Hangosan felnyítt, enni kért. Csörrent, a kút vödre, ébredt a falu. ^Valahonnan ajtó- csapódá5 hallatszott, távolabbról égy éles kiáltás. Ilyenkor, kora. reggel tiszta minden g faluban. Még a moccanásokat 5s meg lehet hallani. Azt, is, amikor inni hajtják az ökröt, meg a tehenet, amikor enni adnak a tyúkoknak, vagy moslékot öntenek a malac elé.

Nyílt, a kiskapu. Két, bárány- börbekecses, bundasapkás íér- fi lépett be rajta. A gazda vizet húzott.

— Jóreggelt szomszéd!

—■ Adj’ isten. Pista bácsi! Még' ügyesebbek voltak, mint én. No, kerüljenek beljebb! Átkozott hideg van.—- igyunk, egy kis melegítőt! — szólt Tóth, miközben kezetfogott a

segítőkkel. Hatalmas, fekeie disznójuk, volt Tóthéknak, nem tudja egyedül megfogni, bármilyen ügyes is. Ilyenkor, ha éhes, még szilajabb, nehéz elbánni vele, . azért hívta a szomszédokat.

Beléplek. A konyhában már meleg volt. A kályhán nagy fazékban melegszik a víz. Lehajtottak egy kupicával, s indullak az ói felé. A gazdasz- szony csöves kukoricát vett elő, kinyitotta az. ólajtót, éppen csak résnyire és noszogatni kezdte a disznót. Csörgette a kukoricát, ciccegett hozzá. A malac megmozdult. Lomhán kidugta a fejét az ajtón, aztán teljesen kibújt, s jóhiszeműen ment sz asszony után. Hirtelen lekapták a lábáról, s már villant is a kés. A disznó élesen felvisított, aztán egyre erőtlenebből röffent még egyet-kettőt.

A többi már gyorsan megy. Megperzselik, kettéhasitják, kiszedik a belső részét, s a konyhában feldarabolják, a hurka- mosás az asszonyok dolga, s az is, hogy rögtön friss toroskáposztát főzzenek. Délutánra már a hurka is készen van, meg a húsleves, kisütik a kolbászt. a vacsorához. — Estére sokan összegyűlnek a disznótorra.

A SZOBAUAN körberakták

az asztalokat. A hangulat mar.

nagyon emelkedett. hiszen egész nap ittak is. Régi történeteket. mesélnek, erős dolgokkal fűszerezve, s nagyokat nevetnek hozzá. A füst olyan nagy, hogy vágni lehet. Mindenki a magáét, hajtja, csak akkor figyelnek fel, ha valaki nagyon megereszti a fantáziáját, s hangosabbun mondja cl a többinél.

Párás meleg, hurka és nehéz zsírszag ömlik végig az egész lakáson. Az ajtón állandóan ki-bejárnak. — A konyha végében, egy nagy fakádban hús áll. Épp most sózzák, aztán kiteszik a kamarába fagyni. Egy nagy lábasban piroslé, fénylő kolbásztekercsek. A gyúrótáblán kifőzött hurkák sorakoznak. Sziláik a zsírt a kannákba. Az asztalon, n földön edényhalmaz. Az asszonyok a vacsorát, főzik.

Ha ilyenkor bevetődik valaki egy csalódhoz, nincs menekvés. Menthetetlenül ott tartják. Mindenkit szívesen fogadnak még a haragost is.

A kopogtatást nem hallot tá Ír, csak arra figyeltek fel, mikor belépett a tsz-elnök.

■— Gyere, ülj le! — szólalt meg Tóti) János, a Volt elnök. Már régen hadilábon állnak egymással. Ha beszélgetni kezdőnek. mindig veszekedés lesz .1 vége.

Kerekes leül, közéi az ajtó hoz, s rögtön megkérdezi:

— Miért nem jöttél pl a közgyűlésre?

—Nem volt időm. Meg aztán ott. mindig csak az :„ón ügyemet.” tárgyaljátok, hogy mennyit, loptam. Hát loptam én? Még a saját székemet, asz- lalomat, az utolsó kályhaesői. is elvittem a .tsz-irodába, mert nem volt mit betenni. Előleget kellett fizetni, de nem volt pénz, kivettem az enyémet a 1 akarókból, és szétosztottam. De az a néhány „szerencsétlen”, aki becsületesen dolgozol!, még annak is elment volna a kedve a munkától, ha nem látja az eredményét pár forintban. S igazuk volt. Miből éljenek? Máshonnan nem kopnak egy árva garast sem. S ti mindig fiz után szaglásztok, hogy mit vittem ei a tsz-böl.— Semmit!

— Hányadszor számoltatjátok mór a könyvelőt? Hányadszor beszélitek a közgyűlésen, hogy Tóth mit. lopott? Miért én vagyok a hibás, hogy . most. ts 350 ezer forintos mérleghiány- nyal zárjátok ®.z évet!

Azzal nem törődtök, hogy tönkremegy a széna, mert

rosszul kazlaztatok? Pedig kevés van belőle. De ezt a keveset is szétosztottátok. Kiadtátok nyáron részesbe kaszálni olyanoknak, akiknek semmi

közük a mi tsz-ünkhöz. Ez szerinted helyes?

Kej-ekés idegesen szívta a cigarettáját. Már megbánta,

hogy idejött. MoHt mit csináljon? Nem, megfutamodni nem fog! ö is érzi, hogy neki van igaza. Beszélni fog!

Érveket, hoz fel, amivel meggyőzheti Tóthot az ó tga♦»4l444#á*W*W»Hiiw<i

zárói. Mert Igaza keli, hogy tegyen! Hiszen 6 Is jól akar, és mégsem működik jól a tsz, de emez tovább beszélt.

— Én tudom, hiszen-én kezdtem itt a munkál, hogy milyen nehéz volt az embereknek

megmagyarázni, hogy így sokkal jobb lesz. He néhányan megértették, dolgoztak becsületesen, s örültem a kicsi, de lelkes eredménynek. Szívből Joli :i munkájuk. En is elmentem segíteni. Már hajnaliján a határt jártam, késő este voll, mire haza kerültem. A családomat elhanyagoltom, s ha valaki bejött hozzám,' s lehordott ti sárga földig, mert behoztuk a lovát, minden erőmet megfeszítve, nyugodt maradtam, r, itthon vágtam ki a vacsorát, mert sót.ianriak éreztem és nem Volt elég meleg. Akkor nem gondoltam arra, hogy hányadszor tették már u ttizheiyre melegedni, mert soha néni tudták, mikor kerülök ha?«,.

— NINCS IGAZAD! — vágott közbe Kerekes. — To nem bíztál az emberekben. Mindent egyedül akartál csinálni. Ott akartál lenni minden ember mögött, s ellenőrizni, hogy úgy csinálta-e meg a munkát, ahogy te elképzelted.

— Módszerekről vitatkozunk? fí a tied tálán helyes? Szét akarod züllCKZteni a tsz-t! —• Összeülsz a tanácselnökkel, s azon problémaz,Ink, voltam-e ms a kocsmában. Aztán tovább adjátok, amit. kisütöttetek, hogy eltereljétek a figyelmet egy sokkal fontosabb dologról!

Kerekes félbe akarta szakítani. de ö nem hagyta. Kezével lendületesen hadonászott, néha odacsapott az asztalra, s beszéli, beszélt megállíthatatlanul.

— Mi vettünk eg.y erőgépet, s egy pótkocsit hozzá. Ti mit vettetek? összeszedtük a lovakat, hogy dolgozhassunk, az emberek megszokták, lassar, hogy ezentúl így lesz.. Itt is úgy kezelték a „más” lovát, mintha az. övék lenne. Engem ! akkor agyon akarlak ütni, do | nem ijedtem meg, mert. tudtam, előbb-utóbb rájön minden ember, hogy ez a helyes. Tudóin, nehéz volt ideadni, mert. úgy. érezték, „elloptuk” tőlük. Ti most. szétosztottátok újra. Gondolod, ez Jót tesz a tsz ügyének? Inkább azon tör- j néi.ek a fejeteket, hogy hozzá- j tok rendbe a mérleghiányt!

•— Az a mi dolgunk! Majd , rendbeliozzuk! Persze, te most i ugrálsz. De nem tudom, mit j tennél most. az én helyemben. Miért hagytad Ott a 1-sz-t? Ve- i zetlod volna tovább, ha már el kezelted! Most nőm lenne ok j a marakodásra. Megmutathat- ; lad volna, mit tudsz, bogy to ; jobban megszervezted volna a szántást, jobb eredményt tudtál volna felmutatni a kertész- j kedésből I

— Hagyj nekem békét! Tönkre tettem az egészségem, az! idegeimet! Ha tudtom volna, i ott, maradok, mert,, őzt a mun« i kát nőm lehet, szív nélkül esi- i nálni, ahogy tó oúwálod.