Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-17 / 13. szám

ßSZAKMAGTARORSZÄG Csütörtök, J983. január 17. s Hriiscsoy elvtárs nagy beszéde a Nemei Szocialista Egységpárt berlini kongresszusán bolsevikek, Leninnel az élü­kön, az oroszországi októberi forradalom előkészítésekor — mondotta Hruscsov és az oroszországi felkelések törté­netéből vett példák sorával igazolta: Ahhoz, hogy a forradalom valóban győzhessen, meg kell érlelődnie a forradalmi hely­zetnek. A népnek, elsősorban Elvtársak! — folytatta beszé­dét a szovjet kormányfő. — A békéért és a szocalizmusért az egész világon folytatott har­cunk sikereinek fontos felté­tele a kommunista világmoz­galom egységének erősítése. Minden kommunistának vilá­gosan látnia kell, mennyire fontos, hogy a forradalmi erők nemzetközi méretekben egye­süljenek, s összefogjon moz­galmunk mindegyik osztaga. Egységünk alapja a közös ideológia — a marxizmus— leninizmus, egységünk alapját a proletár internacionalizmus elvei képezik. A fő dolog, ami egybeforraszt bennünket az, hogy a világproletáriátus osz­tályérdekei, minden dolgozó érdekei közösek. A fő dolog — a munkásosztály nemzetközi feladatainak helyes, marxista —leninista felfogása. A fő do­log, hogy mélyen higyjünk nagy ügyünk igazában. A fő dolog, hogy kikerülhetetlen a szocializmus világméretű győ­zelme. Az a kötelességünk, hagy egybeforrasszuk az összes for­radalmi erőt, megedzzük és eszmeileg felvértezzük a kom­munista mozgalmat. A Szov­jetunió Kommunista Pártja rendíthetetlenül tartja magát a kommunista világmdzgalom összehangolt, közös irány­vonalához. A marxista-leninista pártok képviselőinek 1.957. és 1960. évi tanácskozásain kidolgozott platformon állt és továbbra is ezen a platformon marad. Természetesen nincs kizárva, hogy különböző országok kom­munistái eltérően értelmeznek egyes, esetleg igen fontos kér­déseket. Az emberiség egyhar- mada számára a népek életé­ben érvényesülő gyakorlattá vált a marxista—leninista ta­nítás. Több mint egymilliárd ember új életet épít, s kima­gasló eredményeket ér él a szocializmus építésében. A szocialista világrendszer országai az új társadalom épí­tésének különböző szakaszai­ban tartanak. A külvilággal való kapcsolataik fejlesztésé­nek tapasztalatai sem teljesen egyformák. Ebből kifolyólag lehetséges, hogy» egyes .problémákat eltérő­en közelítenek meg. Ha ez nem is _ a legkellemesebb jelenség, mindenesetre reális tény, amellyel számolni kell. Nézeteltérések előadódhat­nak, és elő is adódnak az élet­ben. De nem szabad elfeled­ni, hogy a kommunista és munkáspártok között felme­rülő nézeteltérések csupán ideiglenesek, ezzel szemben a szocialista országok népei kö- zott már most örök időkre s/oló kapcsolatok teremtőd** nek meg. Ezért csakis ebből a bennünket egyesítő fő dolog­ból kindulva lehet és szabad kiépíteni a kapcsolatokat a testvérpártok között, s még inkább a szocialista államok között, amelyek közös társa­dalmi-gazdasági rendszeren alapulnak, s feladatukul tűzik ki a kommunizmus felépíté­sét. Ehhez képest minden egyébnek végső soron csupán részleges jelentősége van. Ezért, ha nézeteltérések ke­letkeznek, nem szabad szabad­jára engedni a szenvedélye­ket. Ilyenkor türelemre van szükség; ahogy mondani szok­ták, a dolog gyökeréig kell hatolni, meg kell látni a leg­lényegesebbet, Márpedig a testvérpártok számára, főleg a szocialista országok pártjai számára a leglényegesebb az a közös iigy, amelyért harcol­nak — a szocializmus és a kommunizmus felépítése. A tőkés országok kommun is- 1a és munkáspártjai a maguk országaiban a tőke ellen har­colnak. a munkásosztály és az egész dolgozó nép egybefor- raszlására alapoz,va harcukat, élcsapatának, a munkás- osztálynak, a tőkés világ leg­szervezettebb erejének meg kell értenie, hogy szükség van a forradalomra. Könnyelmű­ség volna azt gondolni, hogy a győzelemhez elegendő egy­két bátor, okos, a forradalom ügyéhez hu vezér. A kizsák­mányoló osztályok uralmának megdöntéséhez nem egyes hő­s ebben a harcban előkészítik a munka győzelmét, a tőke fe­lett. A szocialista országokban a kommunista pártok gyakor- I latilag azzal járulnak hozzá a marxizmus—leninizmus fej­lesztéséhez, hogy a gyakorlat­ban bizonyítják be, milyen elő­nyökkel jár a nép számára a marxista—leninista elmélet alapján épülő szocializmus, az­zal járulnak hozzá a marxiz­mus—leninizmus fejlesztésé­hez, hogy sikeresen építik a szocialista társadalmat. Az imperialista államokkal szembenálló egész szocialista világrendszerünket erősíti mindegyik szocialista ország, amikor sikeresen építi a szo­cializmust. A szocialista országok pél­dája alapján az egész világ munkásosztálya meggyőződhet arról, milyen sikereket érhet­nek el a dolgozók, ha orszá­gukban megdöntik a kizsákmá- nyolókat és megteremtik a munka hatalmát. A szocializ­mus és a kommunizmus építé­sének útján sikeresen előreha­ladva közelebb hozzuk, meg­gyorsítjuk a kizsákmányolók ellen harcoló nemzetközi munkásosztály végleges győ­zelmét Mindezt helyesen kell értel­meznünk és mérlegelnünk, s nem szabad szubjektiveknek lennünk, ha nézeteltérések tá­madnak fel valamilyen kér­désben. Ha támadtak is nézeteltéré­seink különféle ideológiai kér­désekben, sőt, talán elég fon­tos kérdésekben, e kérdések helyes értelmezésére kell töre­kednünk. Emellett nem szabad végletekbe esnünk és szubjek­tivizmust tanúsítanunk valu­önök tudják, milyen óriási sikereket értek el a szocialista országok ezen a téren, különö­sen az SZKP XX. kongresszu­sát követő legutóbbi eszten­dőkben. A Szovjetunió kezde­ményezésére pártunk megszün­tette a szocialista országok vi­szonyában Sztálin idején elő­fordult hibákat. Sztálin nemcsak az országon belül, hanem a népi demokra­tikus országokkal való vi­szonyban is súlyos hibákat kö­vetett el a nemzeti kérdésben. Pártunk, akárcsak a többi marxista—leninista párt, ke­ményen megbírálta Sztálin sze­mélyének kultuszát, helyre­hozta az általa elkövetett hi­bákat. Ennek eredményeként a szocialista közösségen belül a politikai légkör megtisztult. A szocialista országok érdekeit érintő kérdések kölcsönös esz­mecsere alapján, a. demokrá­cia. és a proletárinternaciona­lizmus szellemében oldódnak meg. Szocialista országok közti kapcsolatok — gazdasági, poli­tikai és kulturális kapcsolatok — megerősödtek és az egyen­jogúság, a kölcsönös előnyök, a kölcsönös segítségnyújtás elvei alapján fejlődnek. Mi szilárdan követjük és kö­vetni fogjuk a kommunista vi­lágmozgatom összehangolt ál­talános irányvonalát. A béké­ért és a szocializmusért vívott harc elvi kérdéseiben sohasem teltünk és nem fogunk tenni engedményeket. Harcoltunk és a jövőben is harcolni fogunk a marxizmus—leninizmustól való njünden elhajlás, mind a jobboldali, mind a baloldali opportunizmus, mind a revizio- nizmus, mind pedig a dog- matizmus és a szektásság ellen. Meggyőződésünk, hogy csakis az ilyen harc révén lehet elér­ni soraink valódi megerősödé­sük, hanem a forradalmi pártok által vezetett nagy néptömegek tevékenységére van szükség. Konkrét feltéte­lek szükségesek a forradalom megérlelödéséhez, a kapitaliz­mus mcgostroinl ásóhoz és a munkásosztály győzelméhez, ahhoz, hogy a. hatalom ál- menjen a dolgozók, a nép ke­zébe. mely ország általános helyze­tének felmérésében. Nem sza­bad például egyik vagy másik szocialista ország politikai jel­legét csupán azon téves néze­tek alapján meghatározni, amelyeket egy időben az ottani vezetők vallottak. A fő mutatók ne a szubjektív, hanem az ob­jektiv' tényezők legyenek. S itt elsősorban arról van szó. kinek a tulajdonában vannak a ter­melési eszközök, kinek a kezében van a hatalom, mi­lyen úton megy végbe az állam fejlődése. Ha valamely kérdésekben nézeteltéréseink támadtak, ha vitába szálltunk egymással és nyomban ezután kijelentenénk, hogy az a szocialista ország, amelynek vezetői valamiben nem értenek egyet velünk, nem szocialista ország, ez merő szubjektivizmus lenne. Ugyanúgy járnánk el, mint 'egyházi körökben: ha valaki nem tartja meg többé az egy­házi előírásokat és szertartá­sokat, akkor kiközösítik őt az egyházból, kiátkozzák. Nem illik hozzánk, hogy klerikálisok módjára járjunk el, hogy a szocializmusból való ..kiközö­sítéssel” foglalkozzunk. Nézeteltéréseink vannak például Jugoszláviával néhány ideológiai kérdésben, ám csu­pán ezen az alapon nem lehet azt állítani, hogy ez az ország nem szocialista. Ezt már csak azért sem lehet megtenni, mert az objektív mutatók szerint az ottani rendszer szocialista. Ju­goszláviában a termelési eszkö­zök és az ország népeinek hősi’ harcával kivívott hatalom a dolgozók kezében van, nincse­nek nagybirtokosok, bankárok, kapitalisták. Jugoszlávia népei harcolnak a szocializmus és a séf, csakis az ilyen harc révén közelíthetjük meg alkotó mó­don korunk alapvető problé­máinak megoldását, biztosít­hatjuk a kommunista mozga­lom új sikereit. De a mi egész tevékenysé­günk arra irányul, hogy a marxizmus—leninizmus alap­ján még jobban megerősítsük a kommunista mozgalom egy­ségét, hogy fokozódjék befo­lyása az egész világon. Ezt a harcot mi igazi lenini állás­pontról vívjuk, az a gondosko­dás vezet bennünket, hogy ki­bővüljön az imperializmus el­len küzdők frontja. Mindenki előtt ismeretes, mennyi türelmet és önuralmat tanúsított pártunk az Albán Munkapárt vezetőivel való kapcsolatában. Tekintet nélkül arra, hogy az albán vezetők a nézeteltérések megjelenésének legkezdetétöl fogva nyíltan el­lenséges álláspontra helyez­kedtek az SZKP-val szemben, mi többízben kezdeményezők voltunk, tárgyalásokat javasol­tunk a vitás kérdések rendezé­sére, az.albán vezetők azonban valamennyi javaslatunkat visz- ssautasították. Egyre távolabb és távolabb jutottak a marxizmus—leniniz­mustól, a proletár internacio­nalizmus elveitől való elpárto­lás útján a kommunista világ­mozgalomtól való elszakadá­sukban. Mégis, ma is Ítészek vagyunk megismételni azokat a szava­kat, amelyek az SZKP XXII. kongresszusán a Központi Bi­zottság beszámolójában el­hangzottak; Ha az albán veze­tőknek fontosak saját népük érdekei, és a szocializmus albá­niai építésének ügye, ha ők barátságot akarnak a Szovjet­unió Kommunista Pártjával és az összes testvérpártokkal, ak­kor el kell vetniük hibás né­| kommunizmus felépítéséért. Milyen alapon „közösíthet­nénk ld” Jugoszláviát a szo­cializmusból. milyen alapon zárhatnánk ki a szocialista ál­lamok sorából? Nekünk komoly nézeteltéré­seink vannak az Albán Mun­kapárt vezetőivel. Nos, szub­jektív elképzelésektől vezettet­ve. jelentsük ki. hogy Albánia nem szocialista ország? Ez helytelen, szubjektív eljárás lenne. Bár az albán vezetőség egész sor igen fontos kérdés­ben meg nem értést tanúsít, s mi harcolunk e meg nem értés ellen, mégis úgy véljük, hogy Albánia szocialista ország, hogy népe igazi hősiességet ta­núsított a szocializmus győzel­méért vívott harcban. Amikor mi, kommunisták hatalomra jutottunk, megígér­tük a munkásosztálynak, min­den dolgozónak, hogy olyan rendszert teremtünk, amely örökre végeivel valamely nem­zet más nemzet feletti uralmá­nak és biztosítja a nemzetek igazi közeledését és egységét — mondotta Hruscsov a továb­biakban. Hogy milyen sikeresen fog­juk valóra váltani a szocialis­ta oi szagok népeinek egységére és összefogására vonatkozó le­nini útmutatásokat, az a mi erőfeszítéseinktől, attól függ, hogy a kommunista pártok és vezetőik helyesen értelmezzék a népekkel szemben fennálló nagy felelősségüket. Nekünk nem előre elkészí­tett építkezési területen, ha­nem a kizsákmányolok által beszennyezett és lim-lommal eltorlaszolt talajon kell felépí­tenünk a szocialista társada­lom épületét. Nincs bonyolul­tabb kérdés a nemzetek közti viszony kérdésénél. A kizsák­mányoló osztályok uralmának évszázadai és évezredei annyi bizalmatlanságot.. annyi tor­zsalkodást, annyi gyűlöletet és türelmetlenséget, annyi bána­tot és keserűséget vittek ezekbe a viszonyokba, hogy valóban gigantikus erőfeszítésekre van szükség alihoz, hogy lépésről lépésre, türelmesen és szívósan kibogozzuk a nemzetközi kap­csolatok bonyolult csomóit és elősegítsük a népek egyetlen testvéri családba való összefor- rásál. zeteiket és vissza kell térniük a szocialista közösség testvéri családja egységének cs szoros együttműködésének útjára, az egész nemzetközi kommunista mozgalommal való egység útjá­ra, A Szovjetunió Kommunista Pártja követi Lenin végakara­tát, A kommunista mozgalom elméletére és taktikájára vo­natkozó elvi kérdésekben kér­lelhetetlen maradt, ugyanak­kor mindent megtett, és a jövő­ben is megtesz azért, hogy meggyőzze azokat, akik hibá­kat követtek el, vagy nem lát­ják világosan a perspektívát, nem értik teljesen a jelenlegi helyzetben folytatandó harc feladatait. A világkommunizmus sorai­nak egysége a marxizmus— leninizmus alapján — ez min­dennél szentebb pártunk szá­mára és nem sajnáljuk az erőt ennek az egységnek az erősíté­séért. A kommunista pártok viszo­nyában türelmet kell tanúsí­tani, nem szabad szubjektivis- tának lenni az események meg­ítélésében, nem szabad az egy- másközti vitával örömet okozni osztályellenségeinknek. A mi álláspontunk szerint a jelensé­gek megítélésekor a legfonto­sabból kell kiindulni, abból, hogy milyen állást foglal el egyik vágj' másik kommunista párt *.a munkásosztály győzel­méért, a szocializmus győzel­méért vívott harc kérdéseiben. Különösen óvatosaidnak kell lenniök a vitáiéban az olyan országok pártjainak, ahol a népek már a szocializmust, a kommunizmust építik. Közös kötelességünk, hogy az imperialista táborral szcmbenállva, ne osszuk meg erőinket, ellenkezőleg, mindenképpen növeljük ezeket az erőket ax egész Harcunk sikereinek fontos feltétele a kommunista világmozgalom egységének erősítése Szilárdan követjük a kommunista világmozgalom összehangolt általános irányvonalát arcvonalon: gazdaságitag. katonailag, ideológiailag és politikailag. ■ A gyakorlat megmutatta, hogy időnként olyan nézetek keletkeznek, amelyek eltérően magyarázzák egy ország belső fejlődésének kérdéseit. E tekin­tetben az utóbbi évek folyamán többé-kevésbé helyes magatar­tás alakult ki nálunk egymás iránt, türelmesek voltunk és tartózkodtunk attól, hogy. kiok­tassunk másokat és méginkább. hogy , beavatkozzunk s egymás országainak bélügyeibe. Kül­politikai kérdésekben, a mun­kás- és kommunista világmoz­galomra vonatkozó kérdések­ben szintén jelentkezik az né­ha, hogy különbözőképpen kö­zelítik meg és eltérő módon értelmezik az eseményeket. Pártunk Központi Bizottsága hasznosnak tartaná, ha meg­szűntetnénk a kommunista pártok között jelenleg folyó vitát, egymás pártjainak bírá­lását és bizonyos időt adnánk arra, hogy — mint mondani szokták —, a szenvedélyek el­üljenek. Egyes elvtársak úgy vetik fel a kérdést, hogy össze kell hívni valamennyi testvérpárt tanács­kozását; a megérett problémák megvitatására. A mi pártunk mindig kiállt az ilyen tanács­kozások mellett. Ez esetben mégis úgy véljük, hogy ha azonnal összeülne egy ilyen ér­tekezlet, valószínűleg kevés re­mény lenne a fennálló nézetel­térések sikeres elhárítására. Egy ilyen tanácskozás most nem az ellentétek nyugodt és ésszerű leküzdéséhez, hanem azok kiéleződéséhez vezetne és a szakadással fenyegetne. Nem szabad elfelejteni, hogy a harc­nak megvan a maga logikája, izzanak a politikai szenvedé­lyek. A szovjet kommunisták va­lamennyi kommunista és mun­káspárt. egységének hű és ha­tározott hívei, közös erőink marxi—lenini tömörülésének hívei. Éppen ezért úgy véljük, hogy a mun­kásosztály, jövőnk érdeké­ken ésszerűbb lenne, ha most a sajtóban beszüntet­nék a polemizálást a vitás kérdésekben. Hagyjuk az időt dolgozni. Az majd tisztázza, kinek van iga­za és ki tévelyeg. Ez alatt az idő alatt, el kell távolítani min­den hordalékot, mindent, atrrit az alkalom vetett fel. Akkor sikeresebben megegyezhetünk, összegezhetjük eredményeinket és kidolgozhatjuk azokat, az ál­talános tételeket, amelyek tala­jából kialakul majd az egysé­ges nézet & nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom fejlődésének alapvető kérdé­seiben. A világ kommunista és mun­káspártjai jól tudják, milyen óriási a felelősségük, hogy a nemzetközi szocializmus sor­sáért,. az emberiség sorsáért nem kímélik erejüket, hogy mindent elseperjenek az útból’, ami akadályozza soraink mar­xista—leninista egységének és felzárkózásának szilárdítását. Kedves Elvtársak! Jól esik megemlíteni, hogy pártjaink — a Szovjetunió Kommunista Párt ja és a. Német. Szocialista Egységpárt — között minden elvi kérdésben teljesen egysé­ges nézet uralkodik. ' > Nagy megelégedéssel jelent­hetjük ki azt is, hogy a Szov­jetunió és a Német. Demokrati­kus Köztársaság vezetői, és sze­mélyesen a szovjet vezetők - és Walter Ulbricht, Otto Grote- woh! elvtársak, valamint 'az NDK más vezetői között bará­ti, valóban testvéri viszony alakult ki. Közöttünk mindig teljes volt; a kölcsönös megér­tés az országaink közötti vi­szonyban felmerülő kérdések­ben. valamint, a nemzetközi helyzet, kérdéseiben. Az SZKP és az NSZEP kö­zötti baráti viszony döntő sze­repet töltött be a Szovjetunió és az NDK népei közötti meg­bonthatatlan barátság létrejöt­tében. Elsőrendű kötelességünknek tartjuk mindent elkövetni azért, hogy még jobban meg­szilárdítsuk barátságunkat — pártjaink, népeink barátságát, minden szocialista ország né­pének barátságát! — mondott végül Hruscsov, majd tolóivá ta az SZKP Központi Bizotfe gának üdvözletét az NSZ1 kongresszusához. (Folytatás a 2. oldalról.) lés politikája sokkal fonto- . U)b célokat, és feladatokat . fiz ki, lényegében új tartalmat >ycr. Végső célja, » Iegkcdvc- óbh feltételek ■ biztosítása ah- ,'óz, hogy a szocializmus győ- eümeí arasson a kapitalizmus ; eleit a békés gazdasági ver- ‘j enyben. íj Egyesek eltorzítják a mi ■j( ttarxista—leninista álláspon­tunkat, és úgy tüntetik fel, “nintha a békés egymás mél­áit élés politikáját meghir- etve felszólítanánk a forra- , bírni erőket, a tőkés országok ‘ : ommunista pártjait, hogy Mondjanak le az osztályharc- ;n ól, a munkásosztály, a dol- j’ ozó nép hatalmának megte- omlóséért folyó küzdelem- j 51, a népele nemzeti felszaba- ;f> íló harcáról. Ez botor kohol­mány. r A Szovjetunió nemcsak nyi- j Okozataiban és deklarációi­ban támogatja a népek igaz­ságos háborúit, ez a támogatás j’jem egyszer anyagi segítség­en is megnyilvánult. Felsza­badító harcában sok nép úsználta a mi fegyverünket ! győzött, kivívta a gyarmati. ., nyomástól való felszabadu­- sát. A gyarmati népek fel- abadító háborúi szent hahó­ik és ezért mi mindig a iiig- itlenségülcért harcoló népek ■0! dalán álltunk, állunk és ( gunk állni. ;e3A szocializmus háború út- ;e!n kivívandó győzelmét hir- tő „elmélet” hívei a szocia- “írnus győzelméhez vezető ■kés út kihasználásának le- . tőségét is tagadják. Azt ál­dják, hogy ez letérés a marx- n4husról. °”A sztálini kultusz e ra- rüjjongóinak felvilágosításá- zera Iti keli jelentenünk, fonogy a második viiág- stpáború után az angol uskonimunistákkal beszél­em tetve éppen Sztálin fej­űd ette ki a szocializmus re! íyözeline érdekében . a kiPékés, parlamenti út ki- rtsználásának eszméjét. \z albán vezetők azt állít- y hogy az SZKP egyedül b lékés út mellett lép fel és a tárja a fegyveres harc út~- • Szabad legyen megkér­dem az albán vezetőktől: g tudnának-e nevezni egyet­* 1 kommunista pártot, is, * 'oly úgy vélné, hogy hazá- >an forradalmi helyzet ala­teilt ki és az ország kommu- s&tái felkelést.,kívántak szer­elni, az SZKP pedig felié­it' t a fegyveres harc módsze- n* ek alkalmazása ellen? Ta- az albánok tudnak mon- ik-ii ilyen példát? Bizony, -n ly nem, mert ilyen példa tel Cs! albán vezetők úgy vélik, is-'íy tetszésük szerint bármi- ':e'í_ mesterségesen előidéz- ’’ 0 a forradalom, hogy a i'adalom végrehajtásához c's szükség megfelelő ob- tl'v és szubjektív feltételek- J c‘ Az ő „elméletük” szerint áden igen egyszerű: meg- rinek a hősök, jönnek és 2a' celést szerveznek. A törté- Ornben azonban ilyen ese- nem voltak és nem is ‘®;hek. Az ilyen — bocsánat ' “ 'felezésért — „elméletnek” 'hú köze a marxizmushoz, ’tel az SZKP-t illeti, mi álig- marxista—leninista 0 ^Pontra helyezkedünk. A 'adatom győzelméhez szűk­ei ,Van meghatározott elöfcl- nj, ;lckre. Forradalmi helyzet m- Okulása eseten a. forradal- szú élcsapata által vezetett 'kásosztálynak ezt a hely- mi * ki kell használnia a ha- ,y. te megragadására. Ha a 'áfctnányolő osztályok a ir„ Óéi szemben erőszakhoz le_ ^módnak, akkor a. népnek a tjsocializmtis győzelme ér- ?ben jogában áll a leg- ftozoitabb eszközökhöz, 5 'iik a fegyveres harchoz lés aia°őni, só- tőkés országokban folyó íö-- - minden ország1 munkás­lég Halmának belügye. Csakis ál-» ödott. kapitalista ország m* rtariálusa pártjának, s ük 1 más államoknak vagy ett *#nak van joguk és mód­iit, a forradalmi taktikának, lé- ;6ész harc formáinak és aű 'szereinek megválasztásá- ár­pí- .konkrét helyzet pontos iríi tzése, az osztály-erőviszo- * c helyes felmérése, a mun- i * fertály forradalmi taktiká­in k elengedhetetlen felté- -ú- Köztudott, milyen rugal- eU 1 taktikát alkalmaztak a I

Next

/
Thumbnails
Contents