Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-17 / 13. szám
ßSZAKMAGTARORSZÄG Csütörtök, J983. január 17. s Hriiscsoy elvtárs nagy beszéde a Nemei Szocialista Egységpárt berlini kongresszusán bolsevikek, Leninnel az élükön, az oroszországi októberi forradalom előkészítésekor — mondotta Hruscsov és az oroszországi felkelések történetéből vett példák sorával igazolta: Ahhoz, hogy a forradalom valóban győzhessen, meg kell érlelődnie a forradalmi helyzetnek. A népnek, elsősorban Elvtársak! — folytatta beszédét a szovjet kormányfő. — A békéért és a szocalizmusért az egész világon folytatott harcunk sikereinek fontos feltétele a kommunista világmozgalom egységének erősítése. Minden kommunistának világosan látnia kell, mennyire fontos, hogy a forradalmi erők nemzetközi méretekben egyesüljenek, s összefogjon mozgalmunk mindegyik osztaga. Egységünk alapja a közös ideológia — a marxizmus— leninizmus, egységünk alapját a proletár internacionalizmus elvei képezik. A fő dolog, ami egybeforraszt bennünket az, hogy a világproletáriátus osztályérdekei, minden dolgozó érdekei közösek. A fő dolog — a munkásosztály nemzetközi feladatainak helyes, marxista —leninista felfogása. A fő dolog, hogy mélyen higyjünk nagy ügyünk igazában. A fő dolog, hogy kikerülhetetlen a szocializmus világméretű győzelme. Az a kötelességünk, hagy egybeforrasszuk az összes forradalmi erőt, megedzzük és eszmeileg felvértezzük a kommunista mozgalmat. A Szovjetunió Kommunista Pártja rendíthetetlenül tartja magát a kommunista világmdzgalom összehangolt, közös irányvonalához. A marxista-leninista pártok képviselőinek 1.957. és 1960. évi tanácskozásain kidolgozott platformon állt és továbbra is ezen a platformon marad. Természetesen nincs kizárva, hogy különböző országok kommunistái eltérően értelmeznek egyes, esetleg igen fontos kérdéseket. Az emberiség egyhar- mada számára a népek életében érvényesülő gyakorlattá vált a marxista—leninista tanítás. Több mint egymilliárd ember új életet épít, s kimagasló eredményeket ér él a szocializmus építésében. A szocialista világrendszer országai az új társadalom építésének különböző szakaszaiban tartanak. A külvilággal való kapcsolataik fejlesztésének tapasztalatai sem teljesen egyformák. Ebből kifolyólag lehetséges, hogy» egyes .problémákat eltérően közelítenek meg. Ha ez nem is _ a legkellemesebb jelenség, mindenesetre reális tény, amellyel számolni kell. Nézeteltérések előadódhatnak, és elő is adódnak az életben. De nem szabad elfeledni, hogy a kommunista és munkáspártok között felmerülő nézeteltérések csupán ideiglenesek, ezzel szemben a szocialista országok népei kö- zott már most örök időkre s/oló kapcsolatok teremtőd** nek meg. Ezért csakis ebből a bennünket egyesítő fő dologból kindulva lehet és szabad kiépíteni a kapcsolatokat a testvérpártok között, s még inkább a szocialista államok között, amelyek közös társadalmi-gazdasági rendszeren alapulnak, s feladatukul tűzik ki a kommunizmus felépítését. Ehhez képest minden egyébnek végső soron csupán részleges jelentősége van. Ezért, ha nézeteltérések keletkeznek, nem szabad szabadjára engedni a szenvedélyeket. Ilyenkor türelemre van szükség; ahogy mondani szokták, a dolog gyökeréig kell hatolni, meg kell látni a leglényegesebbet, Márpedig a testvérpártok számára, főleg a szocialista országok pártjai számára a leglényegesebb az a közös iigy, amelyért harcolnak — a szocializmus és a kommunizmus felépítése. A tőkés országok kommun is- 1a és munkáspártjai a maguk országaiban a tőke ellen harcolnak. a munkásosztály és az egész dolgozó nép egybefor- raszlására alapoz,va harcukat, élcsapatának, a munkás- osztálynak, a tőkés világ legszervezettebb erejének meg kell értenie, hogy szükség van a forradalomra. Könnyelműség volna azt gondolni, hogy a győzelemhez elegendő egykét bátor, okos, a forradalom ügyéhez hu vezér. A kizsákmányoló osztályok uralmának megdöntéséhez nem egyes hős ebben a harcban előkészítik a munka győzelmét, a tőke felett. A szocialista országokban a kommunista pártok gyakor- I latilag azzal járulnak hozzá a marxizmus—leninizmus fejlesztéséhez, hogy a gyakorlatban bizonyítják be, milyen előnyökkel jár a nép számára a marxista—leninista elmélet alapján épülő szocializmus, azzal járulnak hozzá a marxizmus—leninizmus fejlesztéséhez, hogy sikeresen építik a szocialista társadalmat. Az imperialista államokkal szembenálló egész szocialista világrendszerünket erősíti mindegyik szocialista ország, amikor sikeresen építi a szocializmust. A szocialista országok példája alapján az egész világ munkásosztálya meggyőződhet arról, milyen sikereket érhetnek el a dolgozók, ha országukban megdöntik a kizsákmá- nyolókat és megteremtik a munka hatalmát. A szocializmus és a kommunizmus építésének útján sikeresen előrehaladva közelebb hozzuk, meggyorsítjuk a kizsákmányolók ellen harcoló nemzetközi munkásosztály végleges győzelmét Mindezt helyesen kell értelmeznünk és mérlegelnünk, s nem szabad szubjektiveknek lennünk, ha nézeteltérések támadnak fel valamilyen kérdésben. Ha támadtak is nézeteltéréseink különféle ideológiai kérdésekben, sőt, talán elég fontos kérdésekben, e kérdések helyes értelmezésére kell törekednünk. Emellett nem szabad végletekbe esnünk és szubjektivizmust tanúsítanunk valuönök tudják, milyen óriási sikereket értek el a szocialista országok ezen a téren, különösen az SZKP XX. kongresszusát követő legutóbbi esztendőkben. A Szovjetunió kezdeményezésére pártunk megszüntette a szocialista országok viszonyában Sztálin idején előfordult hibákat. Sztálin nemcsak az országon belül, hanem a népi demokratikus országokkal való viszonyban is súlyos hibákat követett el a nemzeti kérdésben. Pártunk, akárcsak a többi marxista—leninista párt, keményen megbírálta Sztálin személyének kultuszát, helyrehozta az általa elkövetett hibákat. Ennek eredményeként a szocialista közösségen belül a politikai légkör megtisztult. A szocialista országok érdekeit érintő kérdések kölcsönös eszmecsere alapján, a. demokrácia. és a proletárinternacionalizmus szellemében oldódnak meg. Szocialista országok közti kapcsolatok — gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok — megerősödtek és az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, a kölcsönös segítségnyújtás elvei alapján fejlődnek. Mi szilárdan követjük és követni fogjuk a kommunista világmozgatom összehangolt általános irányvonalát. A békéért és a szocializmusért vívott harc elvi kérdéseiben sohasem teltünk és nem fogunk tenni engedményeket. Harcoltunk és a jövőben is harcolni fogunk a marxizmus—leninizmustól való njünden elhajlás, mind a jobboldali, mind a baloldali opportunizmus, mind a revizio- nizmus, mind pedig a dog- matizmus és a szektásság ellen. Meggyőződésünk, hogy csakis az ilyen harc révén lehet elérni soraink valódi megerősödésük, hanem a forradalmi pártok által vezetett nagy néptömegek tevékenységére van szükség. Konkrét feltételek szükségesek a forradalom megérlelödéséhez, a kapitalizmus mcgostroinl ásóhoz és a munkásosztály győzelméhez, ahhoz, hogy a. hatalom ál- menjen a dolgozók, a nép kezébe. mely ország általános helyzetének felmérésében. Nem szabad például egyik vagy másik szocialista ország politikai jellegét csupán azon téves nézetek alapján meghatározni, amelyeket egy időben az ottani vezetők vallottak. A fő mutatók ne a szubjektív, hanem az objektiv' tényezők legyenek. S itt elsősorban arról van szó. kinek a tulajdonában vannak a termelési eszközök, kinek a kezében van a hatalom, milyen úton megy végbe az állam fejlődése. Ha valamely kérdésekben nézeteltéréseink támadtak, ha vitába szálltunk egymással és nyomban ezután kijelentenénk, hogy az a szocialista ország, amelynek vezetői valamiben nem értenek egyet velünk, nem szocialista ország, ez merő szubjektivizmus lenne. Ugyanúgy járnánk el, mint 'egyházi körökben: ha valaki nem tartja meg többé az egyházi előírásokat és szertartásokat, akkor kiközösítik őt az egyházból, kiátkozzák. Nem illik hozzánk, hogy klerikálisok módjára járjunk el, hogy a szocializmusból való ..kiközösítéssel” foglalkozzunk. Nézeteltéréseink vannak például Jugoszláviával néhány ideológiai kérdésben, ám csupán ezen az alapon nem lehet azt állítani, hogy ez az ország nem szocialista. Ezt már csak azért sem lehet megtenni, mert az objektív mutatók szerint az ottani rendszer szocialista. Jugoszláviában a termelési eszközök és az ország népeinek hősi’ harcával kivívott hatalom a dolgozók kezében van, nincsenek nagybirtokosok, bankárok, kapitalisták. Jugoszlávia népei harcolnak a szocializmus és a séf, csakis az ilyen harc révén közelíthetjük meg alkotó módon korunk alapvető problémáinak megoldását, biztosíthatjuk a kommunista mozgalom új sikereit. De a mi egész tevékenységünk arra irányul, hogy a marxizmus—leninizmus alapján még jobban megerősítsük a kommunista mozgalom egységét, hogy fokozódjék befolyása az egész világon. Ezt a harcot mi igazi lenini álláspontról vívjuk, az a gondoskodás vezet bennünket, hogy kibővüljön az imperializmus ellen küzdők frontja. Mindenki előtt ismeretes, mennyi türelmet és önuralmat tanúsított pártunk az Albán Munkapárt vezetőivel való kapcsolatában. Tekintet nélkül arra, hogy az albán vezetők a nézeteltérések megjelenésének legkezdetétöl fogva nyíltan ellenséges álláspontra helyezkedtek az SZKP-val szemben, mi többízben kezdeményezők voltunk, tárgyalásokat javasoltunk a vitás kérdések rendezésére, az.albán vezetők azonban valamennyi javaslatunkat visz- ssautasították. Egyre távolabb és távolabb jutottak a marxizmus—leninizmustól, a proletár internacionalizmus elveitől való elpártolás útján a kommunista világmozgalomtól való elszakadásukban. Mégis, ma is Ítészek vagyunk megismételni azokat a szavakat, amelyek az SZKP XXII. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójában elhangzottak; Ha az albán vezetőknek fontosak saját népük érdekei, és a szocializmus albániai építésének ügye, ha ők barátságot akarnak a Szovjetunió Kommunista Pártjával és az összes testvérpártokkal, akkor el kell vetniük hibás né| kommunizmus felépítéséért. Milyen alapon „közösíthetnénk ld” Jugoszláviát a szocializmusból. milyen alapon zárhatnánk ki a szocialista államok sorából? Nekünk komoly nézeteltéréseink vannak az Albán Munkapárt vezetőivel. Nos, szubjektív elképzelésektől vezettetve. jelentsük ki. hogy Albánia nem szocialista ország? Ez helytelen, szubjektív eljárás lenne. Bár az albán vezetőség egész sor igen fontos kérdésben meg nem értést tanúsít, s mi harcolunk e meg nem értés ellen, mégis úgy véljük, hogy Albánia szocialista ország, hogy népe igazi hősiességet tanúsított a szocializmus győzelméért vívott harcban. Amikor mi, kommunisták hatalomra jutottunk, megígértük a munkásosztálynak, minden dolgozónak, hogy olyan rendszert teremtünk, amely örökre végeivel valamely nemzet más nemzet feletti uralmának és biztosítja a nemzetek igazi közeledését és egységét — mondotta Hruscsov a továbbiakban. Hogy milyen sikeresen fogjuk valóra váltani a szocialista oi szagok népeinek egységére és összefogására vonatkozó lenini útmutatásokat, az a mi erőfeszítéseinktől, attól függ, hogy a kommunista pártok és vezetőik helyesen értelmezzék a népekkel szemben fennálló nagy felelősségüket. Nekünk nem előre elkészített építkezési területen, hanem a kizsákmányolok által beszennyezett és lim-lommal eltorlaszolt talajon kell felépítenünk a szocialista társadalom épületét. Nincs bonyolultabb kérdés a nemzetek közti viszony kérdésénél. A kizsákmányoló osztályok uralmának évszázadai és évezredei annyi bizalmatlanságot.. annyi torzsalkodást, annyi gyűlöletet és türelmetlenséget, annyi bánatot és keserűséget vittek ezekbe a viszonyokba, hogy valóban gigantikus erőfeszítésekre van szükség alihoz, hogy lépésről lépésre, türelmesen és szívósan kibogozzuk a nemzetközi kapcsolatok bonyolult csomóit és elősegítsük a népek egyetlen testvéri családba való összefor- rásál. zeteiket és vissza kell térniük a szocialista közösség testvéri családja egységének cs szoros együttműködésének útjára, az egész nemzetközi kommunista mozgalommal való egység útjára, A Szovjetunió Kommunista Pártja követi Lenin végakaratát, A kommunista mozgalom elméletére és taktikájára vonatkozó elvi kérdésekben kérlelhetetlen maradt, ugyanakkor mindent megtett, és a jövőben is megtesz azért, hogy meggyőzze azokat, akik hibákat követtek el, vagy nem látják világosan a perspektívát, nem értik teljesen a jelenlegi helyzetben folytatandó harc feladatait. A világkommunizmus sorainak egysége a marxizmus— leninizmus alapján — ez mindennél szentebb pártunk számára és nem sajnáljuk az erőt ennek az egységnek az erősítéséért. A kommunista pártok viszonyában türelmet kell tanúsítani, nem szabad szubjektivis- tának lenni az események megítélésében, nem szabad az egy- másközti vitával örömet okozni osztályellenségeinknek. A mi álláspontunk szerint a jelenségek megítélésekor a legfontosabból kell kiindulni, abból, hogy milyen állást foglal el egyik vágj' másik kommunista párt *.a munkásosztály győzelméért, a szocializmus győzelméért vívott harc kérdéseiben. Különösen óvatosaidnak kell lenniök a vitáiéban az olyan országok pártjainak, ahol a népek már a szocializmust, a kommunizmust építik. Közös kötelességünk, hogy az imperialista táborral szcmbenállva, ne osszuk meg erőinket, ellenkezőleg, mindenképpen növeljük ezeket az erőket ax egész Harcunk sikereinek fontos feltétele a kommunista világmozgalom egységének erősítése Szilárdan követjük a kommunista világmozgalom összehangolt általános irányvonalát arcvonalon: gazdaságitag. katonailag, ideológiailag és politikailag. ■ A gyakorlat megmutatta, hogy időnként olyan nézetek keletkeznek, amelyek eltérően magyarázzák egy ország belső fejlődésének kérdéseit. E tekintetben az utóbbi évek folyamán többé-kevésbé helyes magatartás alakult ki nálunk egymás iránt, türelmesek voltunk és tartózkodtunk attól, hogy. kioktassunk másokat és méginkább. hogy , beavatkozzunk s egymás országainak bélügyeibe. Külpolitikai kérdésekben, a munkás- és kommunista világmozgalomra vonatkozó kérdésekben szintén jelentkezik az néha, hogy különbözőképpen közelítik meg és eltérő módon értelmezik az eseményeket. Pártunk Központi Bizottsága hasznosnak tartaná, ha megszűntetnénk a kommunista pártok között jelenleg folyó vitát, egymás pártjainak bírálását és bizonyos időt adnánk arra, hogy — mint mondani szokták —, a szenvedélyek elüljenek. Egyes elvtársak úgy vetik fel a kérdést, hogy össze kell hívni valamennyi testvérpárt tanácskozását; a megérett problémák megvitatására. A mi pártunk mindig kiállt az ilyen tanácskozások mellett. Ez esetben mégis úgy véljük, hogy ha azonnal összeülne egy ilyen értekezlet, valószínűleg kevés remény lenne a fennálló nézeteltérések sikeres elhárítására. Egy ilyen tanácskozás most nem az ellentétek nyugodt és ésszerű leküzdéséhez, hanem azok kiéleződéséhez vezetne és a szakadással fenyegetne. Nem szabad elfelejteni, hogy a harcnak megvan a maga logikája, izzanak a politikai szenvedélyek. A szovjet kommunisták valamennyi kommunista és munkáspárt. egységének hű és határozott hívei, közös erőink marxi—lenini tömörülésének hívei. Éppen ezért úgy véljük, hogy a munkásosztály, jövőnk érdekéken ésszerűbb lenne, ha most a sajtóban beszüntetnék a polemizálást a vitás kérdésekben. Hagyjuk az időt dolgozni. Az majd tisztázza, kinek van igaza és ki tévelyeg. Ez alatt az idő alatt, el kell távolítani minden hordalékot, mindent, atrrit az alkalom vetett fel. Akkor sikeresebben megegyezhetünk, összegezhetjük eredményeinket és kidolgozhatjuk azokat, az általános tételeket, amelyek talajából kialakul majd az egységes nézet & nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésének alapvető kérdéseiben. A világ kommunista és munkáspártjai jól tudják, milyen óriási a felelősségük, hogy a nemzetközi szocializmus sorsáért,. az emberiség sorsáért nem kímélik erejüket, hogy mindent elseperjenek az útból’, ami akadályozza soraink marxista—leninista egységének és felzárkózásának szilárdítását. Kedves Elvtársak! Jól esik megemlíteni, hogy pártjaink — a Szovjetunió Kommunista Párt ja és a. Német. Szocialista Egységpárt — között minden elvi kérdésben teljesen egységes nézet uralkodik. ' > Nagy megelégedéssel jelenthetjük ki azt is, hogy a Szovjetunió és a Német. Demokratikus Köztársaság vezetői, és személyesen a szovjet vezetők - és Walter Ulbricht, Otto Grote- woh! elvtársak, valamint 'az NDK más vezetői között baráti, valóban testvéri viszony alakult ki. Közöttünk mindig teljes volt; a kölcsönös megértés az országaink közötti viszonyban felmerülő kérdésekben. valamint, a nemzetközi helyzet, kérdéseiben. Az SZKP és az NSZEP közötti baráti viszony döntő szerepet töltött be a Szovjetunió és az NDK népei közötti megbonthatatlan barátság létrejöttében. Elsőrendű kötelességünknek tartjuk mindent elkövetni azért, hogy még jobban megszilárdítsuk barátságunkat — pártjaink, népeink barátságát, minden szocialista ország népének barátságát! — mondott végül Hruscsov, majd tolóivá ta az SZKP Központi Bizotfe gának üdvözletét az NSZ1 kongresszusához. (Folytatás a 2. oldalról.) lés politikája sokkal fonto- . U)b célokat, és feladatokat . fiz ki, lényegében új tartalmat >ycr. Végső célja, » Iegkcdvc- óbh feltételek ■ biztosítása ah- ,'óz, hogy a szocializmus győ- eümeí arasson a kapitalizmus ; eleit a békés gazdasági ver- ‘j enyben. íj Egyesek eltorzítják a mi ■j( ttarxista—leninista álláspontunkat, és úgy tüntetik fel, “nintha a békés egymás méláit élés politikáját meghir- etve felszólítanánk a forra- , bírni erőket, a tőkés országok ‘ : ommunista pártjait, hogy Mondjanak le az osztályharc- ;n ól, a munkásosztály, a dol- j’ ozó nép hatalmának megte- omlóséért folyó küzdelem- j 51, a népele nemzeti felszaba- ;f> íló harcáról. Ez botor koholmány. r A Szovjetunió nemcsak nyi- j Okozataiban és deklarációiban támogatja a népek igazságos háborúit, ez a támogatás j’jem egyszer anyagi segítségen is megnyilvánult. Felszabadító harcában sok nép úsználta a mi fegyverünket ! győzött, kivívta a gyarmati. ., nyomástól való felszabadu- sát. A gyarmati népek fel- abadító háborúi szent hahóik és ezért mi mindig a iiig- itlenségülcért harcoló népek ■0! dalán álltunk, állunk és ( gunk állni. ;e3A szocializmus háború út- ;e!n kivívandó győzelmét hir- tő „elmélet” hívei a szocia- “írnus győzelméhez vezető ■kés út kihasználásának le- . tőségét is tagadják. Azt áldják, hogy ez letérés a marx- n4husról. °”A sztálini kultusz e ra- rüjjongóinak felvilágosításá- zera Iti keli jelentenünk, fonogy a második viiág- stpáború után az angol uskonimunistákkal beszélem tetve éppen Sztálin fejűd ette ki a szocializmus re! íyözeline érdekében . a kiPékés, parlamenti út ki- rtsználásának eszméjét. \z albán vezetők azt állít- y hogy az SZKP egyedül b lékés út mellett lép fel és a tárja a fegyveres harc út~- • Szabad legyen megkérdem az albán vezetőktől: g tudnának-e nevezni egyet* 1 kommunista pártot, is, * 'oly úgy vélné, hogy hazá- >an forradalmi helyzet alateilt ki és az ország kommu- s&tái felkelést.,kívántak szerelni, az SZKP pedig feliéit' t a fegyveres harc módsze- n* ek alkalmazása ellen? Ta- az albánok tudnak mon- ik-ii ilyen példát? Bizony, -n ly nem, mert ilyen példa tel Cs! albán vezetők úgy vélik, is-'íy tetszésük szerint bármi- ':e'í_ mesterségesen előidéz- ’’ 0 a forradalom, hogy a i'adalom végrehajtásához c's szükség megfelelő ob- tl'v és szubjektív feltételek- J c‘ Az ő „elméletük” szerint áden igen egyszerű: meg- rinek a hősök, jönnek és 2a' celést szerveznek. A törté- Ornben azonban ilyen ese- nem voltak és nem is ‘®;hek. Az ilyen — bocsánat ' “ 'felezésért — „elméletnek” 'hú köze a marxizmushoz, ’tel az SZKP-t illeti, mi álig- marxista—leninista 0 ^Pontra helyezkedünk. A 'adatom győzelméhez szűkei ,Van meghatározott elöfcl- nj, ;lckre. Forradalmi helyzet m- Okulása eseten a. forradal- szú élcsapata által vezetett 'kásosztálynak ezt a hely- mi * ki kell használnia a ha- ,y. te megragadására. Ha a 'áfctnányolő osztályok a ir„ Óéi szemben erőszakhoz le_ ^módnak, akkor a. népnek a tjsocializmtis győzelme ér- ?ben jogában áll a leg- ftozoitabb eszközökhöz, 5 'iik a fegyveres harchoz lés aia°őni, só- tőkés országokban folyó íö-- - minden ország1 munkáslég Halmának belügye. Csakis ál-» ödott. kapitalista ország m* rtariálusa pártjának, s ük 1 más államoknak vagy ett *#nak van joguk és módiit, a forradalmi taktikának, lé- ;6ész harc formáinak és aű 'szereinek megválasztásá- árpí- .konkrét helyzet pontos iríi tzése, az osztály-erőviszo- * c helyes felmérése, a mun- i * fertály forradalmi taktikáin k elengedhetetlen felté- -ú- Köztudott, milyen rugal- eU 1 taktikát alkalmaztak a I
