Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

3 Sédül, 1983. jamiár 15. A hétiek jelöltje Voft abban egy fcis jelkép is, hogy az iskolapadokban ül­tünk, előttünk a tábla, falakon térkép, tintatartó, tanári asztal. A felnőtt ember emlékezete hányszor tér vissza az iskolai élményekhez. Itt nyílik ajtó tndatiinkban a világra, a jö- vőnkxe is. Ezzel az érzéssel ta­lálkoztam ismét a héti I. és Hl. jelölőkörzet „helyiségé­ben’", az általános iskolában. Este volt már, villanygyújtás ideje. S azokat a szülőket, Beszélgetés a szocialista brigádsnozgalomról ■ ' ■* ' 1-~J- I mßriVßkßt tá­, iclöIőgyüIÉs előtt beszélget a tsz. két vezetője, Dienes György elnök és Farkas Pál agronómus. akiknek nebulói járnak ide, ; egy kicsit ismét a jövő hozta i össze. Jelölőgyűlés van. A do­bogón ott ülnek az elnökség tagjai, s feláll a dereshajii, népfront-bizottsági elnök, Die­nes György, s köszönt min­denkit. Olyan otthon érzi magát mindenki, mert keresetlenül sorakoznak a szavak egymás után. Látható, igaz dolgok szolgáltatják a témát ezen a jelölőgyűlésen. A kicsiny köz­ség változásai elevenednek meg Hajdú Ferenc vb-elnölc szavai nyomán. A villamosítás, á 70 új ház, a megalakult ter­melőszövetkezet, amely Dienes György (aki egyébként isz- elnök is), szavai szerint mór a szocialista jövőt igazolja. Meg­lelte itt holnapját, aki dolgoz­ni szerel és tud. A tagság zöme 30—40 ezer forintot visz haza a termelőszövetkezetből. S lá­tom az,arcukon, hogy úgy fo­gadják a szavakat, ahogy mondják: természetesen. Farkas Pál tsz-agronómus new kerül szóba, őt ajánlja képviselőjelöltnek a népfront- bizottság. Az elnök nem foly­tathatja tovább, mert a taps megszakítja, s ez a taps még inkább átfűti, átnielegíli az is­kolatermet, S ahogy elül a hangos, együttérző vélemény­nyilvánítás, a taps, a kezek él­jenzése, Dienes György beszél ismét, s hangjában egy lás el­fogódottság érzik. — Az a megtiszteltetés ért bennünket — sorolja —. hogy szocialista községünk képvise­lőt jelölhet. Két esztendő áll mögöttünk azóta, hogy a ter­melőszövetkezet megalakult, s volt alkalmam látni az ő tisz­tességes, becsületes munkáját. Azt hiszem, nem kell bőveb­ben bemutatnom Farkas Pált. De ha nálunk 20—22 mázsával fizetett á tavaszi árpa, s ha­sonlóképpen a többi kalászos is, akkor nyugodt szívvel meg­mondhatom. hogy ebben benne van a mi agronómusunk becsü­lete és szakértelme is. A helyi református lelkész. Szabó István emelkedik fel a padsorok között. Kezdetben ö is a községről beszél, vagyis a, megváltozott élet kapcsán az’ emberekről. Hat falubeli szer­zett az utóbbi években dokto­üépkocsjfőnö^éset Isiesíű taciwclkijn Borsod megye első szocialista városában, Kazincbarcikán, a 3-as számú Autóközlekedési Vállalat gépkocsifőnökséget lé­tesít. A javítócsarnokból, kü­lönböző műhelyekből, öltöző- fürdőből álló létesítményre öt­millió forintot költenek. Az építkezést ez évben kezdik meg és jövőre fejezik be. Az új létesítményben a Kazincbar­cikán és a környéken üzemelő több mint százötven tehergép­kocsi. autóbusz és taxi egyes szemléjét, futójavítását, illetve szerviz szolgálatát végezhetik majd el. szólni kíván, de hallgat egy ideig. — Igen nehéz szavakat ta­Farkas Pál jelölése mellett szavaznak a hétiek. •> Foto: Szabados és megyei tanácstagnak Busz­nyák Andrást, az Ózdi Járási Tanács elnökét. <S> __'l. ' i „ Különösen m uL jVbcn sokat fej­lődött megyénkben a szocia­lista brigádmozgalom. A válla­latok, üzemek, gyárak szocia­lista brigádjai segítették a ter­melékenység növelését, a gaz­daságosságot. A különféle sta­tisztikákat, jelentéseket és mindenek előtt a gyakorlatot ismerve megállapíthatjuk: a múlt évben a szocialista bri­gádmozgalom igen gazdag si­kerekkel vitte előbbre a szo­cialista építőmunkát. Borsod­ban 1962-ben már 3697 brigád 34 534 taggal versenyzett a szo­cialista címért, és ebből 1259 brigád 10 965 taggal elnyerte a megtisztelő kitüntetést. Egy nagy és ütőképes hadsereg ez. amely a Szocialista módon dol­gozni, élni, tanulni — hármas jelszó mellett azt is zászlajára írta: egymásért és a közösség­ért,. A szocialista brigádok, mint azt Kádár János élvtárs az ózdi nagygyűlésen mondott beszédében megállapította, a szocialista munkásöntudat zászlóvivői lettek. Ezt, mutatja a múlt. esztendő mérlege. Ezt a megállapítást bizonyítja az élet is. Erről beszélgettünk a napok­ban Szabados Gusztáv elvtárs­sal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárával, aki igen alaposan ismeri a szocia­lista brigádmozgalom megyei eredményeit és problémáit. Ezt mondotta többek között : — A múlt évben számszerű- ségben és minőségben is sokat fejlődött ez a mozgalom. A fő jellemző mégis ez volt a szo­cialista brigádok életére: a rendkívül pozitív termelési te­vékenység mellett a tudatfor­málásban is nagyot haladtat előre. Különösen az Ózdi Ko­hászati Üzemek, a DIMÁVAG a Könnyűgépgyár, a Borsodi Szénbányászati Tröszt és a Ti­szai Vegyikombinát szocialista brigádjai értek tel maradandó sikereket 1962-ben. Úgyszintén az LKM III. kohójának átépí­tését végző mélyépítő brigá­dok. Az is említésre méltó, hogy a megye szocialista bri­gádjai jobban segítették a fa­lut, a mezőgazdaságot, mint korábban. Ez rendkívül pozi­tív jelenség. Ügyszintén az is, hogy a szocialista brigádveze­tők I. országos tanácskozása után még inkább felélénkült a mozgalom, a megyénkből résztvett 51 küldött hazajövet igen komoly munkát fejtett ki, megteremtve a tanácskozás gondolatokat ébresztő és -al­kotó légkörét-. — Nehézségek is jelentkez­tek a mozgalom életében — mondotta a továbbiakban Sza­oaaos ci v ictta, 0 ; * is említett: — Kevés még az j iskola és kevés a pedagógus, s i ez akadályozza a szocialista 1 brigádok tagjainak tanulását. Az LKM-ben például több mint 19 ezer dolgozó oktatását kellene megvalósítani. Ez igen : nehéz feladat. Fáért a gyár mérnökei, műszaki dolgozói szakkönyvet állítanak össze a műhelyek szakmai ismeretei­ből, s e könyvekből majd vizs­gát. tesznek- a dolgozók. Helyes kezdeményezés ez, de sajnos nem ol cij a meg a kérdést, mert ! csak a szakmai műveltség nö­veléséi segiti elő. Elmondta Szabados olvtárs, hogy a szocialista brigádoknak még közelebb kell kerülniük az éleihez és a társadalmi problémákhoz. Vannak még olyan szocialista brigádok, amelyek nem szívesen végez­nek társadalmi munkát, nem veszik ki részüket a közösségi munkából. De más nehézségek, akadályok is jelentkeztek 1962- ben. A Borsodi Trösztbizottság Alberttelepen megtartott kül­döttértekezletén az egyik akna titkára elmondotta felszólalá­sában: a Szeles-aknán Kovács bányamester például nem tud­ta, hogy az almában hány szo­cialista brigád dolgozik. Ho­gyan segíti az ilyen műszaki vezető a szocialista brigádok ■Persenyét? — Vannak még — mondotta Szabados elvtárs —, akik azt várják, hogy csak a szakszer­vezet foglalkozzon a szocialista brigádokkal. Helytelen és ká­ros ez a nézet, amely ellen küzdeni kell. Az is előfordult a múlt évben, hogy egyes szak- szervezeti bizottságok nem mindig hívták meg a műszaki vezetőket «'■fontos tanácskozá­sokra, amelyeken a munkabri­gádok életével, problémáival , foglalkoztak. Ez is hiba volt, nem szabad megismételni. Az , is megtörtént, hogy meghívták j a műszakiakat, s ezek nem je- , leniek meg. Nem csupán a . szákszervezet ügyéről, hanem közös ügyről, a szocializmus ' építéséről, az emberek nevelé- . séről van szó. Ebben a munká- i. ban pedig minden műszaki ve- . zetőnek segítenie kell a szocia­lista brigádmozgalmat. cll az évben megnöve- i GDDCn ]tetjett feladatokat l kell végrehajtanunk. Még job- i ban kell törekednünk arra, I hogy gazdaságosan termeljünk, ez a fő célkitűzés. Ebben is nagy munka vár a szocialista brigádokra. Hogyan vélekedik erről és a szocialista brigád­mozgalomról az SZMT titkára? —A nagyobb feladat a szo- - ciálista brigádok elé is na­Karcsán örömmel újságol­ok: 1962-ben minden talpalat­nyi földet időben megművel­ek, s a tagság olykor azzal ikozott fejtörést a tsz wezetői- íek, hogy munkát és újból nunkát kért. Jó tudni, hogy az :lmúlt évben sok helyen osz- oztak a megyében ilyen öröm­jen, s ilyen gondban is. így az iszály hatását, is regulázni le­jeteti. Minek tulajdonítható ez a változás a harcsai Dózsában ? Kétségtelen az, hogy fejlő- lőtt. a tagságban a közösség iránti felelősség, javult a mun­kaszellem, tért hódit a szocia­lista gondolkozás. A döntő az elmúlt évben emellett mégis az volt, hogy jobban építettek a tagság anyagi érdekeltségére, vagyis a munkegvség mellett prémiumot, azaz külön jövedel­met biztosítottak a jó, gondos, pontos munkáért. 200 000 fo­rint az az összeg, amelyet munkaegységen kívül a tsz 'ki­fizet. A kapásokban nem lehe­tett gyomot találni. S mivel a köztesként termelt, bab teljes felvásárlási értékét megkap­ták a tagok, 65 mázsát tudtak átadni a MÉK-nek. Jól járt e tagság, a tsz, s az állam is. A vezetőség most már vilá­gosan látja, hogy a fokozok anyagi érdekeltség az, ami leg inkább befolyásolja a karosai- ak cselekedetét. Ebben az esz- Kendőben is fontos szerepe les | gyobb követelményeket tá­maszt. Ezért a jó termelő munka mellett még többet kell tanulniok. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa nevében meg­ígérhetem: ebben az évben hathatósabb segítséget adunk a szakszervezeti bizottságoknak és a szocialista brigádoknak. Tervünkben szerepei többel, között, hogy összehozunk egy kisebb létszámú értekezletei. amelyen a szocialista brigád- vezetőkkel eszmecserét folyta­tunk a további fel adatokról. Ezt. követően megrendezzük a műszaki vezetők értekezletét, ahol a műszakiak mondják el észrevételeiket és javaslataikat a szocialista brigádok munká­jával kapcsolatban. Ügy gon­dolom. mindkét tanácskozás gyümölcsöző lesz. Fejleszteni akarjuk a szocialista műhely, .vállalat, üzem címért folyó versenyt is. Persze csak ott, ahol erre már megérettek a feltételek, ahol már a legtöbb brigád szocialista módon él, dolgozik és tanul, ahol jó a kollektíva, gazdaságos a ter­melés, és az emberek komo­lyabb műveltségre tettek szert, Borsodban 30—35 helyen van­nak meg erre az alapvető fel­tételek. Persze több vállalat­nál akarnak versenyt indítani a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata cím elnyeré­séért. Ölt is, ahol még nem t lenne helyes. Mert az ilyen t címért folyó verseny csak ott . lehet reális, ahol fejlett kol- i lektívában, selejt nélkül, jó- minőségben, gazdaságosan és i anyagtakarékosan dolgoznak a t szocialista brigádok. Olyany- . nyira, hogy a MEO-nak már ■) alig akad dolga. Nem beszelve i arról, hogy a munkahely dol- . gozóinak nagy« többsége már _ magasabb szinten is képezte I magát, alapos műveltséggel •> rendelkezik. egyszóval: szocia­- lista módon élnek és dolgoznak- s társadalomért. Mindez persze a már nagyobb követelmény, de II ez lesz a jövő s Borsod brigád­jai is ezt a célt tűzték maguk élé. Bizton hisz- L. szüle, hogy 1963-ban már több munkahelyen érik ol a valóban nemes, de egy cseppet sem lt könnyű, igaz emberi feladatot, i- Szegedi LászSó !' ------oöo-----­® Több mint 5 millió köbméter k földgáz mint alapanyag- Evv hónapja kezdték meg a kazincbarcikai Borsodi Vegyi- kombinátban a nitrogénműtrá­gya gyártásához szükséges alapanyag előállítására a föld­gáz használatát. A szovjet se­gítséggel létesített földgázbon- tó berendezés első egysége az­óta folyamatosan működik. Az üzembentartás alatt több mint 5 millió köbméter, távvezeté­ken érkezett román földgázt használtak fel,, s 12 á00 tonna nitrogénműtrágyát állítottak elő. Ahhoz, hogy a Borsodi Ve­gyikombinát műtrágyaterme­léséhez szükséges alapanya­got teljes egészében földgázból állítsák elő, sziiltséges a má­sodik bontóberendezés üze­meltetése is. Erre előrelátható­an február végén kerül sor, mikor üzembe lép a Hajdúszo­boszlóról a BVK-ba. hazai földgázszállító csővezeték is. Addig — lő segítésképpen — üzemben tartják még a koksz- tá-elcsíí generátorolcat is, úgy, hogy jelenleg a Borsodi Ve­gyikombinát. mindkét üzem­rész alapanyag termelését igénybe veszi. Az új év első napjaiban a' Vegyikombinát üzemeiben el­végezték a szükséges javítási munkákat, amelyek a múlt i a végéről maradtak vissza. A szükséges szerelésekkel szom­baton elkészültek, s hétfőtől már teljes üzemmel, a mega- sabb termelési terveknek , megfelelő kapacitással kesdléJq 1 meg a munkát. lálni — kezdi —, nem is tu­dom, hogy mit mondjak. Sok nehéz napöt, boldog percet megértem, de érzem, hogy az, célprémiumot tűznek ki a leg­jobb üzemegység számára. Minden bizonnyal ennek jó ha­tása lesz, s újabb eredménye­ket lehet tőle várni. A pénzbeni fizetésé a jövő Miközben Gombos elvtái-ssal az új esztendő terveiről, jöve­delem elosztási formáiról be­szélgetünk. szóbakerül a jövő is. A munkaegység szerinti jö­vedelem elosztásnak vannak hátrányai is. A tagság számára egészen a zárszámadásig bi­zonytalan a munkaegység ér­téke. Ebből automatikusan kö­vetkezik, hogy az érdeklődés a fix jövedelmű munkaterületek felé irányul. A fizetésben! jö­vedelem elosztás nem egysze­rű feladat. Tagadhatatlanul ez a legösztönzöbb, ha a tagok tudják, mire számíthatnak, szí­vesen dolgoznak. Ahhoz azon­ban, hogy ezt megvalósíthas­sák, még sokat kell fejlődnie a tsz-nek. Több gépre, nagyobb mennyiségű műtrágya és vegy­szer felhasználására lesz szük­ség. Bizonyos tartalékokat kell képezni, s olyan irányba kell fejleszteni a gazdálkodást, hogy állandó bevételi forrásra le­hessen számítani az év minden szakaszában, hónapjában. A munka helyes díjazása a i legfontosabb alapja annak, hogy tovább szilárduljon a : karosai Dózsa. A községben he­lyes úton indultak el, ezt mu­tatják a múlt évi eredmények, i s azok a lépések, amelyeket ■ most terveznek, i *— garami *— jutalomban részesültek. Ez azonban kissé sematikus meg­oldás, nem hat ösztönzően, s nem serkent a pontos, jó mun­kára. Itt új megoldást keres­nek. A kertészetben azt ter­vezik, hogy a terven felül ter­melt zöldfélék (ptokébol 10 és 30 százalék között adnak pré­miumot. Mindezt természetesen a vezetőség a közgyűlés elé terjeszti, ahol kikérik a tag­ság véleményét, s csakis egyet­értésben határoznak véglege­sen. A szántóföldi művelés mel­lett a premizálás kiterjed az állattenyésztésre is. Itt elsősor­ban terven felüli _ termelésért, sertéseknél a gyors hizlalásért juhoknél — mint tavaly is — a tejtermelés fokozásáért, a: elhullás csökkentéséért fizet­nek. Három üzemegységet szerveznek A mintegy 4000 holdas kar­osai határban az eddigi bri gádrendszer helyett most há rom üzemegységet szerveznek Az üzemegységekben arányo san oszlik meg a termelőszö vetkezetben dolgozó 500 csa Iád. Arányosan és a közösség érdekeknek megfelelően oszt ják fel a földterületet, a gépe két, s egyéb eszközöket. A pré mium mellett; a Dózsában e lesz a termelésnek a másodil legfontosabb emelője, vagyis versenybe lép a három üzem egység. Ez könnyebbé teszi ; kötegelés, a szaki rá nyitá ■ munkáját. A tsz-közgyűlés ha t jferoz majd arról, hogy mily a a premizálásnak. A termelés jó emelőjét látják benne. Az egész termés bizonyos százalékáért Gombos Béla főkönyvelőtől tudjuk meg mindezt, s ő már ismeri az új esztendő -célkitű­zéseit is. Az egész termés bizo­nyos százalékát tervezik pré­miumként a kapások után kifi­zetni. Ez azért ösztönző, mert a prémium kevésbé függ a tago­kon kívül álló természeti okok­tól. A terven felüli premizálás nagyon gondos tervezést kíván. Ha laza a terv, jogtalan jöve­delem kerül kiosztásra, ha túl magas, akkor viszont érdekte­len a tagság, nem beszélve egy esetleges esős, vagy száraz idő­járásról. jégverésről, s más ob­jektiv okról. Általában az el­múlt évben bevált módszereket alkalmazzák; a megtermelt burgonyának 10 százalékát, a kukoricának is egy hányadát, osztják ki prémiumként:. A ter­melt cukorrépa minden mázsá­ja után 1 kilogramm cukor jár a tagnak, s a munkaegység 50 százaléka, amit a termelés so­rán felhasznál. Mintegy 30 fo­rintot. terveznek munkaegység értékként, s ebből 18 forintot osztanak ki készpénzben, 12 fo­rint értéket, pedig természet­ben, ami egyben azt is mutat­ja, hogy építenek a háztáji gazdaság termelésére is. A fogatosok és traktorosok premizálása még nincs kidol­gozva, a gyakorlat idáig a? volt, hogy a legjobbak, a mun­kájukat. becsülettel ellátó foga­tolok* traktorosok 1000 forint Premizálás: tiszta határ, magasabb jövedelem Korcsai jegyzet ami most történik, az tálán az életemben a legnagyobb ese­mény. — Sokat dolgoztam, úgy túr­tam, a földei;, mint a többi pa­raszt, sokszor jó lett volna el­menni strandolni, színházba, moziba, de nem mehettem. Nem azért, mert pénzem nem volt rá, az időmből nem fu­totta. Most nyugodtan lújelent- hetem, nem kell annyit dol­gozni, mint valamikor, de azt is tudja mindenki, hogy a mozi mindig telt ház előtt játszik. Van már az embernek ideje a kultúrához is. A mi népünk élete, jövője most már úgy for­málódik, ahogy mi magunknak alcarjulc. Ez volt; röviden, amit Farkas Pál mondott, megindultam igaz érzelmei szerint. Az emberek arcát figyeltem, s láttam, hogy nem vártak mást, mint. azt, amit Farkas Pál mondott. Még csak 40 év körüli ember, de már igen sokat dolgozott, sőt a munkája az éjszakába is be­lefolyt. amikor tanult, hogy képesítést szerezzen. Méltó embert jelöltek kép­viselőnek a hétiok. Amikor vége lett a jelölőgyűlésnek, mindazok, aldk magasba emel­ték a kezüket, sorra odajöttek hozzá, hogy kezet, szorítsanak vele. * Az I. és III-as jelölőkörzet, ezen az estén, szombaton 12-én jelölte községi tanácstagnak Deme Barnát és Hajdú Feren­cet. A járási tanácsba I<i- bánszki Pál agronómust, a put- noki tangazdaság dolgozóját, rálust, volt aki könyvet jelen­tetett meg. örömének adott ki­fejezést, hogy ebben az impo­záns folyamatban most képvi­selő jelölésre is sor kerülhet.. — Ügy képviseljél bennün­ket Palikám — fordult a jelö­lendő Fai-kas Pálhoz —. hogy mint eddig, ezután is minden­kor felnézhessünk rád. Meleg emberi pillanat követ­kezik. Jól megtermett, ember kászálódik ki a pádból, Farkas Pál. Előre jön a padsorok elé,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents