Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-12 / 9. szám
Hruscsov tovább utazott Varsóból Tegnap a magyar küldöttség itt útra kelt fiSSAKMAGTARORSZAG Szombat, 1965. január 13. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a szovjet Minisztertanács elnöke és Podgornij, az SZKP KB elnökségi tagja, Ukrajna Kommunista Pártja Köz- 'ponti Bizottságának első titkára, akik Gomulka és Cyranki- ewicz meghívására, Berlinbe menet megszakították útjukat Lengyelországban, január 11- én az. Olsztyni vajdaságba érkeztek. A szovjet vendégeket útjukra elkísérték: Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára, Jozeí Cyrankiewicz, Zénón Klyszko, Ignacy Loga-Sowinski • és Marian Spychalski, a Politikai Bizottság tagjai. Gáspár Sándor, az MSZMP A MíWler’anécs ülése A Tájékoztatási Hivatal közli: A Minisztertanács csütörtö- '<■00 ülést tartott. A kormánv elnökének előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a Minisztertanács első félévi munka tervét. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára vezetésével pénteken pártküldöttség utazott Berlinbe Németország Szocialista Egységpártjának január 15-én kezdődő VI. kongresszusára. A küldöttség tagjai Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság pártós tömegszervezetek osztályának vezetője és Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete. Hasznos vo’t a Kuznyecov —Rusk találkozó Washington (MTI) Mint már jelentettük, Kuz- nyecov#szovjet külüflyminisz- terhelyettes csütörtökön találkozott Rusk amerikai külügyminiszterrel és háromórás megbeszélést tartott vele. A t-^’ál- kozó első részében a két politikus a főbb nemzetközi kérdéseket vitatta meg, ezután pedig Rusk villásreggelit adott Kuz- nyecov tiszteletére. Csütörtökön délután a szovjet. külü.evminiszterhelyettes William G. Fosterrel, az amerikai leszerelési és fegyverzetellenőrzési hivatal vezetőjével tanácskozott. Mindkét megbeszélésen jelen volt Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete is. A tanácskozások végeztével a szovjet külügyminiszterhelyettes elmondotta az újságíróknak, hogy „érdekes és hasznos beszélgetést" tartott Ruskkal, ezen megvitatták a szovjet— amerikai kapcsolatok kérdéseit és néhány fontos nemzetközi problémát. Reap, az, amerikai külügyminisztérium szóvivőié szintén nyilatkozatot tett közzé, ebben elmondotta.’bogv Rusk és Kuz- nyccov átfogó jellegű megbeszélést tartott., Mindkét fél kifejezte azt a reménvót. ho<w az elkövetkező időszakban lehetővé válhat egves fontos problémák megoldása. összehangolt, jó munkával... (Folytatás az 1. oldalról.) kőid Hűtőipari Vállalat, a ' Szerencsi Csokoládégyár. a villamosenergiaiparban pedig néhány kisebb erőmüvet az ÉMÁSZ-hoz. a kesznyéteni és tiszalöki erőműveket pedig a Tiszapalkonyai Erőműhöz csatolták. Ezek az átszervezések ez év elejével lényegében adminisztratív úton jöttek létre, a munka zöme viszont még hátra van. A vezetők kiválasztásánál és a felszabaduló emberek elhelyezésénél a legnagyobb gondossággal és emberséggel kell eljárni, mindemellett gondoskodni kell arról, hogy a termelésben zökkenő és visszaesés ne következzék be. Minden üzemben, az iparban s a mezőgazdaságban egyaránt kulturáltabb vezetés megteremtésére kell törekedni Igényesebbnek kell lennünk magunkkal és munkatársainkkal szemben, előrelátóbban, megfontoltabban kell tervezni a munkát azért, hogy a vezetés ne az események után kullogjon, hanem befolyást gyakoroljon azok alakulására. Harcolni kell a népgazdasági' szemlélet érvényesüléséért, s nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 24 ha közvetlenül nem is, de közvetve nagyon sok üzemünk részt vesz a szocialista országok közötti nemzetközi munka- megosztásban azzal, hogy pl. a gépipari, kohászati, vagy vegyipari és mezőgazdasági üzemeink termékei megjelennek a kooperáció révén más, továbbfeldolgozó, esetleg komplett gyárberendezéseket szállító üzemek termékeiben. Éves munkaverseny A dolgozók kezdeményezéseinek megvalósítása, révén fokozni kél! részvéteiteket a vezetés munkájában. Ez évi feladatainkat minden területen a soron következő tervismertető tanácskozásokon ismertetni kell és gondoskodni kell arról, hogy a kongresszusi verseny folytatásaként ez évben is kibontakozzék az ezévi feladatainkra épített éves munkaverseny. E téren újabb állásfoglalásra nincs szükség, maradéktalanul meg kell szerveznünk mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a megyei pártbizottságnak az elmúlt évben a munkaverseny fejlesztésére hozott határozatát. Az ipari üzemekben is, a mezőgazdaságban is napirenden kell tartani az anyagi ösztönzés fejlesztésének problémáit. Arra kell törekedni, hogy ezévi feladataink megvalósítását minél jobban segítsék elő a bérezési és premizálási rendszerek. A mezőgazdaságban ez az egyik legfontosabb feladat. E területen nagy gonddal kell tanulmányozni az eddigi tapasztalatokat, tovább kell finomítani a már meghonosodott jó módszereket és tovább kell lépni abban, hogy a termelésben ne- csak a termelőszövetkezeti tagok. hanem a vezetők is minél jobban legyenek érdekelve. ■ A tájékoztatóból is kitűnik, hogy feladataink nagyobbak, mint az elmúlt évben, de összehangolt jó munkával teljesíthetők, reálisak. Teljesítésük részünkről ismételt hozzájárulás lesz népgazdaságunk fejlődéséhez, dolgozóink életszínvonalának javulásához. Az említett feladatok megoldása azt igényli, hogy területi és üzemi pártszervezeteink tegyék azokat teljes egészében magukévá, és munkájuk hatékonyságát azok megvalósulásán mérjék le. Meggyőződésünk az, hogy így is lesz. — fejezte be fontos tájékoztatóját Dojcsák János elvtárs. Heti külpolitikai összefoglalónk Az utóbbi napokban megélénkült a nemzetközi politika színtere. Kongóban folytatódott az úgynevezett ENSZ-hadmű- velet, amelyet azonban továbbra is nagyfokú következetlenség jellemzett. Ennek következtében vált lehetővé, hogy Csőmbe katangai diktátor, aki pár napjá még arról nyilatkez- gatott, hogy aláveti magát az ENSZ egyesítési tervének, most újra a. rhodesiai határon szervezkedik. A hírügynökségek heves harcokat jelentenek Dél-Vietnamból, ahol a nép partizánalakulatai egyre súlyosabb csapásokat mérnek az amerikaiak támogatta diemista katonaságra. Eredményes tárgyalásokat folytatott a Kínai Népköztársaság fővárosában mindennél jobban meggyőzte erről mindaz, amit a leghatalmasabb szocialista ország a karibi-válság során azért tett, hogy megmentse az emberiséget a nukleáris pusztulástól. Ezért üdvözli a békeszerető emberiség a kubai kérdésben elért megegyezés hírét és tekinti e rendezést olyan nrece- densnek, amely rendkívül hasznos lehet a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok jövőjét illetően. Vihar a NATO berkeiben Az elmúlt héten feltűnően, talán túlságosan1 is feltűnően megélénkült a helyzet a legnagyobb nyugati NATO-orszá- gok fővárosaiban. Ennek az az Bnnclanaraike asszony. Ceylon miniszterelnöke és Subandrio, az indonéz első miniszter helyettese, külügyminiszter A tárgyalásokról kiadott közlemények szerint a feleli egyetértettek abban, hogy a kínai— indiai határvitát a bandungi értekezlet szellemében, azaz békés tárgyalások útján, haladéktalanul rendezni kell. Braziliában népszavazás zajlott le, amelynek során a választók nagy többsége állást foglalt az elnöki rendszer visz- szaállítása mellett. A kubai kérdés rendezése hasznos precedens Az elmúlt héten lezárult a Karib-tenger térségében kialakult válságnak az a szakasza, amely egy időben a termonukleáris háború kirobbanásával fenyegette az emberiséget. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ENSZ-megbízottai levélben tudatták a világszervezet főtitkárával, az utóbbi hetekben folytatott tárgyalások eredményeként olyan helyzet alakult ki, amely nem indokolja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa továbbra is napirenden tartsa ezt a kérdést. A szovjet—amerikai megegyezés hírét világszerte nagy megkönnyebbüléssel és helyesléssel fpgadták az emberek. Igaz, hogy a tárgyaló felek még nem minden kérdést oldottak meg, de ennek ellenére világosan bebizonyosodott, a nemzetközi konfliktusok egyetlen célravezető megoldási módja a békés tárgyalás. S az is az igazsághoz tartozik, hogy a világ közvéleménye teljesen tudatában van annak, hogy a békés rendezésért a Szovjetuniót és személy szerint Hruscsov szovjet miniszterelnökit illeti az elismerés és köszönet. Ha voltak emberek, akik korábban nem voltak eléggé meggyőződve a Szovjetunió béke-akaratának # őszinteségéről, ezeket oka, hogy tovább terjedt az a vihar, amit Kennedy és Macmillan nassaui tárgyalása is- ditott el, pontosabban az Egyesült Államok ama elhatározása, hogy — ha tetszik nekik, ha nem — Polaris rakétákkal látja el angol és francia szövetségeseit. Macmillan, aki meglehetősen szorult helyzetben volt, kénytelen-kelletlen elfogadta az amerikai koncot. De Gaulle tábornok azonban nem tanúsított különösebb lelkesedést az ügyben, sőt, ahelyett, hogy igazi francia eleganciával lemondott volna önálló nukleáris erejének kiépítéséről, a legfrissebb hírek szerint arra készül, hogy felrobbantsa első hidrogén bombáját. Korántsem ennyire rátartiak a nyugatnémetek, akik viszont kézzel-lábbal, foggal és körömmel hadakoznak azért, hogy ők is kapjanak a Polarisokból. így azután az önálló NATO- atomütőerő megteremtésének hívei egymás után kelnek vándorútra, érvelnek és alkudoznak, igyekeznek szövetségeseket szerezni egymás ellen, tengelyeket kialakítani. Ma már nyíltan beszélnek annak lehetőségéről, hogy a. nukleáris fegyverek birtoklásáért folyf hajszában a Bonn—Párizs ten- gely mellett kialakult a Rón* —London tengely is. Washington mindezt némi szkeptíciíl mussal szemléli és bízik benn« hogy sikerül ráerőszakolni' erőskezú vezetését marakodj szövetségeseire, hogy valóbb, sikerül-e, az a legteljesebbe' nyitott kérdés. A Pravda cikke az érdeklődés homlokterébe Világszerte nagy érdeklődét váltott ki a napokban megje leni. Pravda-cikk, amely ke runk fő problémáival és 1 nemzetközi munkásmozgalof kérdéseivel foglalkozik. I Szovjetunió Kommunista Párt jának központi lapja ismétel ten kifejti, hogy korunk fő két dése a háború és béke kérdést hogy a szovjet párt további; is rendíthetetlenül vallja, s atomvilágháború többé nem é kerülhetetlen, s hogy a szoci«' lizmus világméretű győzelmi békés eszközökkel, a békés ve* seny és a békés együttélés ki rtilményei között lehet, igazai megvalósítani. A Pravda rí, mutat, azok, akik nem hiszné a békés együttélésben, elvest tették bizalmukat a néptönd. gek erejében, olyan útra tévét tek, amely ellenkezik a. nett! zetközi munkásmozgalom élt1 sze által elfogadott és követe! helyes lenini politikával. f cikk első visszhangja a Kel* ten és Nyugaton egyaránt a hogy a Szovjetunió Komin* nista Pártja ismét tanubizoní ságát adta, senkiitek a kedv' ért nem tér le a békés együl! élés Lenin megjelölte- út járt Ezért üdvözlik ezt a cikket1 világ kommunistái, a komin1 nista és munkáspártok, a békf szerető emberek százmillió mindazok, akik számara a bei nem frázis, hanem életcél. De Gaulle megftegveíRiszett két háborús bűnösnek _ Párizs (MTI) De Gaulle kegyelmet adott a Franciaországban fogvatar-. tott két utolsó hitleri háborúsbűnösnek: Karl Oberg és Helmut Knochen SS-vezetőknek. Múlt év november 28-án adták át őket a nyugatnémet szerveknek, az erről szóló hivatalos közlemény azonban csak most jelent meg. Oberg SS-tábornok a Gestapo franciaországi főparancsnoka volt a megszállás idején, a franciák Párizs „mészárosának” nevezték. Egy angol katonai törvényszék már 1946—1>-' halálra ítélte brit ejtöernj'i katonák kivégzése miatt. Ma; átadta a francia hatóságokní Franciaországban hosszú húg vona után csak 1954-ben álj tolták bíróság elé, helyettes, vei, Knochen-nel együtt. í két fasiszta gonosztevő mii egy 80.000 francia hazafi hal' Iáért és soktizezer deport) szenvedéseiért felelős. A bíróság halálos ítéld nem hajtották végre Oberg' és Knoehcncn. Bonnban és rizsben befolyásos pártfogó, akadtak. Coly, volt köztárs sági elnök 1958-ban mindkét* jüle büntetését életfogytig^ kényszermunkára változtat! De Gaulle újabb kegyelmi ! tézkedésével szabadlábra I1lyezle őket. A két háborús bűnös kegyelmezése felháborodj váltott ki a francia közvé- menyben. Hruscsov távirata fNkrumab elnökhöz Nyikila Hruscsov Kwav Nkrumah ghanai elnökhöz táj iratot intézett, amelyben íj háborodását fejezi ki a nép- lenes reakciós elemek által' elnök ellen megkísérelt rénylet miatt. Hruscsov további sikerei*, kíván táviratában Nkrumah; nőknek „a ghanai nép, az eé{ világ és a népek barátsága V dekében kifejtett nemes te', kenységéhez és őszinte rész'j tét fejezi ki azon ghanai álla* polgároknak, akiket a büf merénylet következtében ve teség ért”.' Dobi István, az Elnöki 1 nács elnöke szintén távirati* üdvözölte Nkrumahot, abból alkalomból, hogy az ellene tj vezett bűnös merénylet m? hiúsult. sípos gyula tovább semmi, akkor mit te gyen az ember? Jó volna megállítani az időt maradjon még csak így min den, vagy visszahajianj < naptárt az előző hétre, amikor még csak megy az útor az ember, de nem látja semminek a végét és nem is akar. ja látni, se azt, hogy mi lesz Katival, Sárikával, se azt a másik gondot: a szövetkezetét. Tudta ő már régen, hogy eljön ennek az ideje, nem is ellenkezett, sőt már évek óta készítgették elő, mi lesz, ha úgy lesz. Még az ifjúkori ábrándozásból is föltámadt mindig valami: hiszen ezt akartam, erre vártam én eszmélé- sem óta. A Dózsa úgy kezdte már az építkezést is, hogy az egész községre számítottak, és János is részt vett azokon a megbeszéléseken, amelyeken a jövendő szőlőtelepítés térképét rajzolták föl. Ismeri a számokat, mennyi most a községben egy hold átlagjövedelme, ha kertet, szőlőt, jószágot, mindent beleszámítunk. Kovács Feri a járástól mondta is neki tréfálkozva: — Kossuth- díjat kapsz Jánoskám, ha két év alatt eléred ezt a szövetkezetben. Persze, hogy nem érik el. A java jószág, meg a java igyekezet évekig a háztájinak hajtja a hasznot. De így is aranybánya lehet ez a község, csak az emberekkel lehessen szót érteni, csak ezt az egyet el ne rontsák. A díj nem érdekli őt. Díjat kaptak már érdemtelenek is, és ha csak azt akarná, hogy a nevét emlegessék, lett volna elég módja arra, hogy „ki- ugorjon”, nevet szerezzen. Más rangja volt néki, valóságosabb, olyan, hogy a hivatalbeliek tisztelték, meg a szőlőhegyiek is kalapot emeltek előtte. Fülébe jutott, hogy néha azt mondták a járásnál: — Olyan kiskulák ez ,a Takács János, — de hozzátettéK, — esze az van. Vagy-i----Tud e z az ember. — S még az ily bökölődő hangokban is benne volt, hogy ez mégiscsak a mi emberünk, bárcsak több volna ebből a fajtából. A falubeliek, meg a szőlőhegyiek között persze, akadt irigye is, lekicsinylője is, de a java emberek becsülték, a mi kutyánk kölyke. Valami még talán az öreg Vargha tekintélyéből. is ráragadt, és akarta, nem akarta, járásszerte jó név volt a Takács Jánosé. Mondta is Kovács Feri, hogy menjen agitálni, de . ő nem állt kötélnek, Olyan' hirtelen szakadt rá ez az általános átszervezés, hogy ezer tennivalója volt amúgyis, és őszintén szólva, kezdettől nem tetszett neki -ez a hamari munka. De ha már így van, így van. Nem is ebben van' a bai, hanem mindabban, ami most így összetorlódott. Mint amikor rosszfogású zsákot, vagy nehéz fát tart valaki kezében és fogja, markolja egy darabig, aztán érzi, hogy az ujj inai nem engedelmeskednek, hiába markolja görcsösen, a fogás enged és csúszik kifelé a zsák, a fadarab, menthetetlenül csúszik a semmibe, a veszedelembe. Az agy még éber és tudná a dolgát, a test izmai se fáradtak, tartalékuk is van, csak éppen ez az egy, a kar, a kéz, az öt ujj markolása vesztette el minden erejét, az vált lehetetlenné, ez veszít el mindent, ami pedig még menthető volna. így csúszik ki most kezéből a világ, a valóságos élet és a százszor elképzelt jövendő, a legfontosabb szál, amit tartani kellene görcsösen, az izmok, az inak megpattanásáig. Fut a motor a homokon és ha régi kerékvágásba akadt, nehéz onnan kitéríteni, követi a nyomot, amit más húzott elébe. Fut a motor a betonon és ott is csak nyomot követ, a régi utat, a megszokottat — hiába mulatja a tábla két karjával, hogy: Nagyliget, meg Budapest — mégse arra visz az út, hanem befelé a régi utcán, a nagy felemás házhoz, amely kívülről már verandás balatoni villa, de bentről, az udvar felől még a régi gerendás tanya, az otthonnal, a meleg, öreg konyhával. Korán este van, mire János hazaér, ég a villany a konyhában is, az új épület nagy szobájában is. Vendégek Kati kitett magáért. Része volt ebben Eszti néninek is, aki csak azt érezte, hogy' a fiatalok között valami rendbejött s minden igyekezetével azon volt, hogy Katinak Kezére járjon, bár nem értette pontosan, mi is történt, csak látta lánya kisírt szemét és az elmúlt sírás mögött mégis azt a magabiztosságot, nyugalmat, melyből csalhatatlanul megérezte, hogy valami történt, valami jó, ezt kell most már ápolni, megőrizni, segíteni a növekedésben. — Vendégek jönnek, édesanyám. Lehetne ezt mondani úgy is, hogy a szavak semmit sem jelentenek, lehetne mondani pa- rancsolón, ridegen, bejelentőn és zárkózottan is, hogy kérdezni se lehessen utána, És ujjongva, megfényesítve a hangsúlyt az öröm szivárvá-; nyával. És lehet mondani úgy is, hogy csak ennyit mondunk:; — vendégek jönnek. — Mégis benne van a szavak lejtésében,; hogy valami megváltozott,, hogy János várja a vendégeket és mi is vele várakozunk, vele érzünk, egyek vagyunk. Kati kitett magáért.. (Folytatjv.k.1 24. Talán, ha mast a motor megindulna a műúton, benzin van elég, venni is lehet még is lesz, ami lesz, ha most elvágna minden szálat és úgy kezdené: nincs se szőlőm, se házam, senkim, Takács János vagyok, értek egy kicsit a mezőgazdasághoz, egy kicsit a motorokhoz, egyszerűen, csöndesen csak élni szeretnék ;:: itt a sebek begyógyulnának — íélküle talán könnyebben — mint ha itt van és maga próbálja gyógyítani. Milyen egy- >zerű volna, ha meghalna! Kati letenné a koszorút a sírra, és külön, szerényebben Sárika is, azután összeborulva siratnák őt azok, akik most megölnék egymást, vagy nkább önmagukat azért, mert í másik is van, mert a másik is kötözi őt emlékek és érzelmek szálaival, mint Gullivert a cérnahúzó törpék. Mire jó a van? A vagyon, a ház, a család, mindaz, amiért gürcölnek, loholnak, tülekednek az emberek? Életünk nehéz napjaiban magunkra maradunk, alyan meztelenül, ahogy az anyánk megszült. És folytatni ’ kell és magányosan is cipelni ezt a sokféle terhet. De amikor nincs
