Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-11 / 8. szám
Péntek, 1863. január 11. 6SZAKMAGYÄEORSZÄG A politikai kiadványok terjesztése és felhasználása — a 1962-ben tovább javult Borsod megyében a politikai kiadványok terjesztése, s e kiadványokat pártszervezeteink egy része céltudatosan íel is használja a napi politikai mun ka során. Pártszervezeteink az elmúlt évben, az előző évinél általában többet és jobban foglalkoztak a politikai kiadványok terjesztésével és felhasználásával. Különösen jó munkát végeztek a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek és az alberttelepi pártbizottságokhoz tartozó pártszervezetek. Figyelemre méltó javulás tapasztalható néhány kisebb vállalat, <fs a kereskedelem pártszervezeteinél. Az említett pártszervezetekben a politikai kiadványok terjesztése és felhasználása rendszeres, tervszerűbb, a terjesztés a pártcsoportokra és jó terjesztő aktiváltra épül. Olyan elvtársakat bíztak meg a politikai kiadványok terjesztésével. akik megfelelően differenciált ajánló munkát is tudnak végezni. Pártbizottságaink és párt- szervezeteink azonban ebben a munkában nem voltak eléggé következetesek. Még 1962-ben sem sikerült elérni, hogy — a politikai Iciadványok terjesztése és felhasználása valamennyi pártbizottságunknál és pártszervezetünknél a pártmunka szerves részévé váljék. — A politikai kiadványok terjesztésében mutatkozó számszerű növekedést nem követte arányosan a kiadványok hasznosítását szolgáló politikai munka, ehhez a pártbizottságaink, s a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének munkatársai sem nyújtottak elég segítségei, pártszervezeteinknek. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelenő politikai kiadványok és a párt szeryes resse: alapvető folyóiratainak terjesztését sokhelyütt csupán gazdasági feladatnak tekintik; több pártszervezetünk nem igényli, vagy nem a tényleges szükségletnek megfelelően igényli a pártmunkához és az érdeklődés kielégítéséhez szükséges politi Icai kiadványokat; nem törődnek lelkiismeretesen azok szétosztásával és felhasználásával. Egyes járásokban (pl. az encsi, a mezőcsáti és az ózdi járásban) kifejezetten gyenge a politikai kiadványok terjesztése, különösen falun, és a párton- lcívüli dolgozók körében. A politikai kiadványok szétosztásában nincs kellő tervszerűség, s ezen csak akkor lehet ' változtatni, ha a pártcsoportoktól kezdve a felsőbb pártszervezetekig, a párt- bizottságokig felmérjük, hogy ténylegesen milyen kiadványokat igényelnek a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók. A terjesztés tervszerűségét nagyban elősegítené, ha rendszeresen, friss ajánló bibliográfiák állnának pártszervezeteink rendelkezésére, s — a megyei laphoz hasonlóan — üzemi lapjaink s a rádió is ajánlanák a fontosabb politikai kiadványokat. A politikai kiadványok terjesztését elősegítené és annak célját fokozná, ha a Kossuth Könyvkiadó gondoskodna az egyetemeken, főiskolákon, a különböző állami ideológiai továbbképzéseken használatos — és régóta hiányzó — klasz- szikus művek újra kiadásáról, lehetőleg könnyebben megvásárolható áron. Ilyen „hiánycikkek” például különösen az alábbi művek: Engels: Anti Dühring, Marx—Engels Válogatott Művek I—II. kötete, Lenin; Materializmus és empirio- kriticizmus, Lenin: Filozófiai füzetek, Engels: A természet dialektikája, Dimitrov: A munkásosztály a fasizmus ellen stb. Kedvelt és keresett kiadványok lennének a különböző rövid terjedelmű politikai pamflettek is. Ahhoz pedig, hogy valameny- nyi pártszervezetünknél tovább javuljon a politikai kiadványok terjesztése és céltudatos felhasználása a pártmunka színvonalának emeléséhez és az időszerű politikai feladatok megoldásához, eleget kell tenni mindenütt a KB titkársága vonatkozó határozatainak, Évente legalább egyszer taggyűlésen is be kell számolni az említett kiadványok terjesztéséről és felhasználásáról. A megyei párt-végrehajtó- bizottság, amely nemrégiben foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, megfelelő határozatot hozott a politikai kiadványok terjesztésének és felhasználásának további megjavítására. Cs. IÖnállóság — felelősség 128.7 százalékra teljesítette éves tervét a nyékládházi kavicsbánya felül teljesítette vállalását. Az összeredmény: 128.7 százalék, éves szinten. Ezek az eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az üzem 1962. IV. negyedévi, egy főre eső termelési értéktervét 129.2 százalékra teljesítette — az előírt önköltségszint betartása mellett. Szép eredmény született a balesetvédelem terén is — a negyedik negyedévben nem fordult elő sem mifélé üzemi baleset az üzemnél. Az üzem dolgozói az 1962- ben tett kongresszusi felajánlásaikat megújították, s ennek szellemében folytatják a munkát ebben az évben is. ÉM Kavicsbánya Vállalat üzemvezetősége, Nyékládháza Vizsgaidőszak az egyetemen Ilyenkor, a félévi vizsgák idején nagy az izgalom a Miskolci Nehézipari Műszak i Egyetemen. A folyosókon fiatalokat látunk összebújva, akik nagy szorgalommal készülnek az eljövendő nehéz percekre. Fényképezőgépünkkel az egyetemi fiatalok életének ezt a „zárszámadását” igyekeztünk m egörökitenij Két szabolcsi fiatal lány — Tóth Gabriella és Tárnok Éva vegyipart gépészhallgatók — még egyszer áttanulmányozzák a fizikát. .... és gazdasági életben egy- A politikai ar;jnt ^kat vitatott kérdés a felelősség és az önállóság. Ezt a két fogalmat nehéz elválasztani, hiszen gyakran kapcsolódnak, feltételezik egymást. Nem szükséges ezt különösképpen bizonygatni, mert ahhoz, hogy valaki egy gazdasági vágj7 politikai kérdésben határozott állást foglaljon, ahhoz szükség van önállóságra és felelősségre egyaránt. Erről a kérdésről a párt VIII. kongresszusán is szó esett. Kádár elvtárs a vitazáró beszédében például azt mondta, hogy előtérben van a jobb szervezeti formák kialakítása. Ez persze magával vonja — minden területen — a helyi vezetők nagyobb felelősségét. Valóban egyre kevesebb kérdés igényel úgynevezett központi irányítást, de hatékonyabb — és a jelenleginél jobb — irányítást már több szerv munkája igényel. Az önállóság kérdése' ha nem is azonos, de értelmében teljesen megegyező formában a minap is felvetődött a megye KlSZ-funkcio- náriusainak körében. Az állásfoglalások megoszlottak — bár a többség a felelősségteljes önállóság mellett kardoskodott, különösen miután Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára is kifejtette véleményét, megmagyarázta, hogyan is kell értelmezni a mozgalomban az önállóságot. Sokan emlékeznek még arra, amikor a központi instruktorok hetente-kéthetente eljöttek a megyébe, egyik vagy másik járás mindennapi munkáját ellenőrizni, segíteni. Ez a módszer az utóbbi években megszűnt, mert a gyakorlat bebizonyította, nem járt kellő eredménnyel. Az 1957-es évek után egyébként is nagyobb önállósággal lettek felruházva a helyi KISZ-bizottságok. Hogy ez megtörténhetett, annak egyik igen fontos tényezője: a KISZ Központi Bizottsága megvan győződve arról, a mozgalom élén — abszolút többségben — rendes, becsületes kommunista fiatalok állnak. A nagyobb önállóság meghonosításánál tehát nagy szerepet játszott a bizalom. Több olyan következtetést kellett levonni ehhez, amely arra enged következtetni, hogy a bizottságok felelős posztjain önállóan gondolkodó, helyesen cselekvő vezetők állnak. Már pedig, ha ez így van, akkor nincs szükség az úgynevezett „szájbarágásra”, nincs szükség az egymást érő — sokszor csak formai — ellenőrizgetésekre, fölösleges adminisztárciós munkákra, vizsgálatokra. Különösen akkor válik a túlzott központi irányítás vitathatóvá, ha feltételezzük minden szinten a KISZ párt- irányitását. És ezen a vonalon sok tényezővel be lehet bizonyítani az utóbb mondottak eleven, termékeny, gazdagon gyümölcsöző hatását. Megyénkben — minimális kivételektől eltekintve — .ió kapcsolat van a párt és a KISZ- bizottságok között. Persze ezt a pártirányítást, jó kapcsolatot igényelni kell a fiataloknak. Lehet, hogy kissé durva példa, de ahhoz, hogy valakin segíteni lehessen — ahhoz kérni is szokták a segítséget. Másszóval: ha a járási, városi vagy üzemi bizottságok nem igénylik, nem kérik a párt helyi vezetőinek segítségét, ellenőrzését és irányítását, lehet, hogy meny- nyiségileg kielégítőt, de minőségileg talán keveset kaphatnak. És ezt a hiányérzetet a központi brigádvizsgálatok és hasonló természetű kiszállások sem ellensúlyozhatják, nem pótolhatják, hiszen legtöbbször természetüknél fogva más jellegűek. A mindennapi élet számos területén tapasztalhatjuk, hogy az önállóság fokozásával páráiéi színesebb, változatosabb, gazdagabb, sokoldalúbb lett a KISZ-munka, az ifjúsági tevékenység. Kevesebb lett a formalitás, gazdagabb a tartalmi tevékenység. Egymást érik a hasznos, életrevaló kezdeményezések, az önálló, de felelősségteljes javaslatok. Alapszerveink néhány olyan — a szó legszorosabb értelmében véve önálló — helyes módszert tettek közkinccsé a takarékossági mozgalomban és a védnökségeknél, amelyek korábban ismeretlenek voltaic. Ez kedvező jelenség a mozgalomban — melynek függvényeképpen a tartalmi munka színvonalában is javulás tapasztalható. Ahhoz, hogy az ifjúsági szövetség oda jutott, ahol ma van. feltétlenül hozzájárult a bizalom és felelősségen alapuló önállóság, az alsóbb bizottságok és alapszervezetek kezdeményező készsége, hiszen végeredményben az ő vállukon nyugszik az egész mozgalmi munka, ott valósulnak meg a határozatok jól vagy rosszul. Sajnos enneic ellenére —- erre utalt Pullai elvtárs is — találkozni olyan vezetőkkel, akiknek terhet és nyűgöt jelent az önállóság, és ettől a „kellemetlenségtől” próbálnak szabadulni. Nem is annyira az önállósággal, mint inkább az önállóságból fakadó felelősséggel van baj. Sokszor a saját maguk hozta határozatokért is nehezen akarnak felelősséget vállalni. Szeretik ,,jóváhagyatni” azokat, akár kell, akár nem, mondván: így jobban megoszlik a felelősség. Terhes néha olyankor is az önállóság, ha egy új kezdeményezés van, s amellett, vagy ellene állást kell foglalni, vagy észre kell venni azt a bizonyos újat. Ilyenkor — a rossz ifi-vezető — miután nem tudja eldönteni, hogy az az újdonság jó-e vágj' rossz — egyszerűen nem■ veszi észre a kezdeményezést, sorsára hagyja az útkeresőket, s csak akkor foglal állást, amint a jelenség egyértelműen pozitív, vágj’ negatív eredményt hozott. Olyankor is teher az önállóság, ha valamiféle ellenőrzésről van szó — de kiderül, hogj’ ez a munka nem volt reális —, nem az objektív valóságot tükrözi. Végül az önállóság és a demokratikus centralizmussal kapcsolatos aggályokról néhány szót. Hallottam olyan véleményt: az önállóság kizárja a központi irányítást. Ez nem igaz! Mert az önállóság nem azt jelenti, hogy mást csinálunk, mint amit a magasabb szervek egyértelműén határozatba foglalnak. Nem, erről szó sincs, de arról igen, hogy azokhoz a bizonyos központi utasításokhoz hozzáadom — éppen a helyi adottságokat és lehetőségeket fi gyei era bei' éve — az én. vagy a mi önállóságunkból fakadó kezdeményezéseket. Ezzel úgy él-zeni. nem szenvedhet csorbát a centralizmus — viszont előbbre lép az ügj’. Az ifiúcáos munkában — csak úgy. mint HZ li[uSaPl mindennap. étetünk valamennyi területén — egj-re nagyobb szükség van a felelősségteljes önállóságra, a bátor, de céltudatos kezd«:mén.verésekre. Ehhez a lehetőségek szinte korlátlanok. Az alkotó munkának talán soha nem volt ölj’ széles skála biztosítva, mint éppen most. Számos lehetőség kínálkozik az ú;i útkeresésre, a kísérletezésekre, a próbálkozásokra — önállóan. Éljünk hát ezzel az előlegezett bizalommal! Fauloviis Ágoston A világhírű tokaji bor ismert arzenálja a Tarcali Szőlészeti Kutató Kísérleti Telepe. A tél beparancsolta az embereket a fedél alá, jobban mondva, kit a föld alá. Albérleti szobáknak beillő hordókból szűrik a hegy levét. Mindenki tudja a maga dolgát. Lengyel Bélát, az intézet vezetőjét, akit szakmai körökben Béla bácsinak szólítanak — nem annyira a koráért, hanem inkább a tudásáért — otthon találjuk. — Mivel foglalkozik a telep, milyen tervek, célok valósulnak meg az idén? — erről érdeklődtünk Béla bácsitól. Érlelési, szűrési kísértetek A pincék mesterei tudják, mit jelent a borok érlelése. Há- rom-négj>- esztendő kell ahhoz, A tokaji bor fellegvárában hogy a száraz botokban leve- Rőfehérje — amely. zavarosságot. opálosságot kölcsönöz —, leülepedjen. Az édes boroknál ez a folyamat 6—7 évig is eltart. A bor csak ezután válik palackképessé. A szőlészeti kutatások mellett az intézetnek az a célja, hogy ezt a hosszú érlelési időt lecsökkentse, tudományos eljárásokat dolgozzon ki. Az érlelési idő le- csökkenésével előbb kerülhet a bor palackozásra, külföldi szállításra. A feladat megvalósítását több kezelési, kísérleti módszer szolgálja. Különböző anya- gok használatától (csersavas derítés, sárga vérluksó, zselatin kombinált kezelés) várják a A (i 505-ös tankörben Lukács János tanársegéd konzultálja Nyíri Péter V. éves gépgyártástechnológiai hallgatót. Itt már a vizsga zajlik. Orosz László adjunktus előtt ad számot tudásáról Mező József V. éves gépészmérnök- hallgató a gépgyártás technológiából. Az itt közölt képek csupán villanásszerűek, nem adnak átfogó tájékoztatót arról a nagyarányú munkáról, ami minden időben, de ilyenkor különösen izgalmassá teszi a nevelők és a hallgatók életét az egyetemen. Szabados György derítés folj’amatának lccsök- kenését. A kísérletek sorában fontos helyet foglal el a szűrés tökéletesítése, ezen belül is a bentonitos kezelés. A szűrésnek is az a célja, hogy a fehérje anyagokat — több fontos alkotórész kivételével — kivon ja, száműzze a borból. A kovaföld. a pernit alkalmazása is a szűrési kísérletek közé illeszkedik. Ezeket a finomra őrölt ásványi anyagokat, nem a borba, hanem a szürőlapokra helyezik eL Határozott eredményekről még nem beszél Béla bácsi, mert mint mondja, ezek még elég labilisak. A bor minőségének eldöntése nem tartozik még gépekre, műszerekre, vizsgálati folyamatokra. A kon trollvizsgálatokat a borkóstolók. a borharapó emberek szubjektív megítélési, módja dönti el. Telepítés. Sfépesités, öntUzes Az intézet „profiljának” megfelelően az idén tovább folytatódnak a szőlészeti kutatások is. 20 holdon telepítenek sík területen szőlőt az ismert tájjellegű hárslevelű furmint oltványok felhasználásával. A 20 holdból 17 holdon magas- niüveléssel lugasszerű megoldásra kerül sor. Egy holdon karó és támasznélküli telepítést valósítanak meg. Ezek a korszerű telepítési módok már lehetővé teszik a gépek alkalmazását is. Az intézet most ebből a célból kapcsolatot teremtett a MEFI-vel, a Mezőgép Fejlesztési Intézettel. A szerződés értelmében a MEFI altalaj lazító gépeket: küld Tárcáira. Jelentősebb fejlődés,várható az öntözési kísérletekben is. Ezek a kísérletek a Tokaj- Hegyaljai Állami Gazdaságban folynak, pontosan a disznókői részen, ahol kellő mennyiségű víz áll rendelkezésre. A kísérletek célja az, hogj’ látni lehessen, miként segíti elő, a kora tavaszi öntözés a növekedést, a nyári a bogj’óképződést, az őszi pedig az aszúsodást. Egj’e- lőre az öntözést nyolc hektáron valósítják meg, ahol az észlelt, adatokat feljegyzik. Az öntözés mellett kisebb területen sor kerül a lombtrágyázás kísérleteire is. Az öntözés nagj’ tartalékokat, lehetőségeket rejteget. Az lenne a legcélszerűbb — ha ezt már az anyagi lehetőségeink megengednék, vagyis azt, hogy a Bodrog, a Tisza vizét a tokaji hegyre, a Kopaszra emeljék. Innen a víz a közlekedő edé- nyek törvénj’c szerint jutna el a felhasználási helj-ére. Sót, Tárcái vízellátását is megoldana. Ez azonban csak elképzelés, a jövő programja, bár meg kell mondani, hogj’ modern szőlőr kultúrával rendelkező országokban ilj’en elképzeléseket már megvalósítottak. Az új esztendő programjában, a disznókői öntözés mellett szerepel egy másik feladat is. A hegyen található kőbányában forrást foglalt az intézet. A forrásnak a napi hozama mintegy 180 hektoliter. Ez a vízmennj-iség elegendő a permedé szükséglet fedezéséhez. Rövid beszélgetés során ere« két tudtuk meg az 1963. évi célkitűzésekről Lengyel Béla élv- társtól. s még csak annyit, hogy az intézet a felsorolt kutatási munkákkal együtt összesen 14 téma tudományos kísérleteit végzi. — (tarami w* A nyékládházi kavicsbánya üzem mar 1962. december 20-ra teljesítette éves tervét. A IV. negyedévi brigádversenyben minden brigád 100 százalékon tAtit -V. .V. .V- -V- JÉ. -V. JÉ. .V. -V-V. .V-.V-V. AT. A*.
