Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

Péntek, 1863. január 11. 6SZAKMAGYÄEORSZÄG A politikai kiadványok terjesztése és felhasználása — a 1962-ben tovább javult Bor­sod megyében a politikai kiad­ványok terjesztése, s e kiad­ványokat pártszervezeteink egy része céltudatosan íel is használja a napi politikai mun ka során. Pártszervezeteink az elmúlt évben, az előző évinél általában többet és jobban fog­lalkoztak a politikai kiadvá­nyok terjesztésével és felhasz­nálásával. Különösen jó mun­kát végeztek a Lenin Kohá­szati Művek, az Ózdi Kohá­szati Üzemek és az alberttelepi pártbizottságokhoz tartozó pártszervezetek. Figyelemre méltó javulás tapasztalható né­hány kisebb vállalat, <fs a ke­reskedelem pártszervezeteinél. Az említett pártszervezetek­ben a politikai kiadványok terjesztése és felhasználása rendszeres, tervszerűbb, a ter­jesztés a pártcsoportokra és jó terjesztő aktiváltra épül. Olyan elvtársakat bíztak meg a poli­tikai kiadványok terjesztésé­vel. akik megfelelően differen­ciált ajánló munkát is tudnak végezni. Pártbizottságaink és párt- szervezeteink azonban ebben a munkában nem voltak eléggé következetesek. Még 1962-ben sem sikerült elérni, hogy — a politikai Iciadványok terjesz­tése és felhasználása vala­mennyi pártbizottságunknál és pártszervezetünknél a párt­munka szerves részévé váljék. — A politikai kiadványok terjesztésében mutatkozó számszerű növekedést nem kö­vette arányosan a kiadványok hasznosítását szolgáló politikai munka, ehhez a pártbizottsá­gaink, s a Kossuth Könyv­kiadó megyei kirendeltségének munkatársai sem nyújtottak elég segítségei, pártszervezete­inknek. A Kossuth Könyv­kiadó gondozásában megjelenő politikai kiadványok és a párt szeryes resse: alapvető folyóiratainak terjesz­tését sokhelyütt csupán gazda­sági feladatnak tekintik; több pártszervezetünk nem igényli, vagy nem a tényleges szükség­letnek megfelelően igényli a pártmunkához és az érdeklődés kielégítéséhez szükséges politi Icai kiadványokat; nem törőd­nek lelkiismeretesen azok szét­osztásával és felhasználásával. Egyes járásokban (pl. az encsi, a mezőcsáti és az ózdi járás­ban) kifejezetten gyenge a po­litikai kiadványok terjesztése, különösen falun, és a párton- lcívüli dolgozók körében. A politikai kiadványok szétosztásában nincs kellő tervszerűség, s ezen csak ak­kor lehet ' változtatni, ha a pártcsoportoktól kezdve a fel­sőbb pártszervezetekig, a párt- bizottságokig felmérjük, hogy ténylegesen milyen kiadványo­kat igényelnek a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók. A terjesztés tervszerűségét nagyban elősegítené, ha rend­szeresen, friss ajánló biblio­gráfiák állnának pártszerveze­teink rendelkezésére, s — a megyei laphoz hasonlóan — üzemi lapjaink s a rádió is ajánlanák a fontosabb politikai kiadványokat. A politikai kiadványok ter­jesztését elősegítené és annak célját fokozná, ha a Kossuth Könyvkiadó gondoskodna az egyetemeken, főiskolákon, a különböző állami ideológiai továbbképzéseken használatos — és régóta hiányzó — klasz- szikus művek újra kiadásáról, lehetőleg könnyebben megvá­sárolható áron. Ilyen „hiány­cikkek” például különösen az alábbi művek: Engels: Anti Dühring, Marx—Engels Válo­gatott Művek I—II. kötete, Le­nin; Materializmus és empirio- kriticizmus, Lenin: Filozófiai füzetek, Engels: A természet dialektikája, Dimitrov: A mun­kásosztály a fasizmus ellen stb. Kedvelt és keresett kiadvá­nyok lennének a különböző rövid terjedelmű politikai pamflettek is. Ahhoz pedig, hogy valameny- nyi pártszervezetünknél to­vább javuljon a politikai kiad­ványok terjesztése és céltuda­tos felhasználása a pártmunka színvonalának emeléséhez és az időszerű politikai feladatok megoldásához, eleget kell ten­ni mindenütt a KB titkársága vonatkozó határozatainak, Évente legalább egyszer tag­gyűlésen is be kell számolni az említett kiadványok terjesz­téséről és felhasználásáról. A megyei párt-végrehajtó- bizottság, amely nemrégiben foglalkozott ezekkel a kérdé­sekkel, megfelelő határozatot hozott a politikai kiadványok terjesztésének és felhasználá­sának további megjavítására. Cs. I­Önállóság — felelősség 128.7 százalékra teljesítette éves tervét a nyékládházi kavicsbánya felül teljesítette vállalását. Az összeredmény: 128.7 százalék, éves szinten. Ezek az eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az üzem 1962. IV. negyedévi, egy főre eső termelési értéktervét 129.2 százalékra teljesítette — az előírt önköltségszint betar­tása mellett. Szép eredmény született a balesetvédelem terén is — a negyedik negyedévben nem fordult elő sem mifélé üzemi baleset az üzemnél. Az üzem dolgozói az 1962- ben tett kongresszusi felaján­lásaikat megújították, s ennek szellemében folytatják a mun­kát ebben az évben is. ÉM Kavicsbánya Vállalat üzemvezetősége, Nyékládháza Vizsgaidőszak az egyetemen Ilyenkor, a félévi vizsgák idején nagy az izgalom a Miskolci Nehézipari Műszak i Egyetemen. A folyosókon fiatalokat látunk összebújva, akik nagy szorgalommal készülnek az eljövendő nehéz percekre. Fényképező­gépünkkel az egyetemi fiatalok életének ezt a „zár­számadását” igyekeztünk m egörökitenij Két szabolcsi fiatal lány — Tóth Gabriella és Tárnok Éva vegyipart gépészhallgatók — még egyszer áttanul­mányozzák a fizikát. .... és gazdasági életben egy- A politikai ar;jnt ^kat vitatott kérdés a felelősség és az önállóság. Ezt a két fogalmat nehéz elválasztani, hiszen gyakran kapcsolód­nak, feltételezik egymást. Nem szükséges ezt különösképpen bizonygatni, mert ahhoz, hogy valaki egy gazdasági vágj7 politikai kérdésben határozott állást foglaljon, ahhoz szükség van önállóságra és felelősségre egyaránt. Erről a kérdésről a párt VIII. kongresszusán is szó esett. Kádár elvtárs a vitazáró beszédé­ben például azt mondta, hogy előtérben van a jobb szervezeti formák kialakítása. Ez persze magával vonja — minden területen — a helyi vezetők nagyobb felelősségét. Valóban egyre kevesebb kérdés igényel úgynevezett központi irányítást, de hatékonyabb — és a jelenleginél jobb — irányítást már több szerv munkája igényel. Az önállóság kérdése' ha nem is azonos, de értelmében teljesen megegyező formában a minap is felvetődött a megye KlSZ-funkcio- náriusainak körében. Az állásfoglalások meg­oszlottak — bár a többség a felelősségteljes ön­állóság mellett kardoskodott, különösen mi­után Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára is kifejtette véleményét, megmagyarázta, hogyan is kell értelmezni a mozgalomban az önállóságot. Sokan emlékeznek még arra, amikor a köz­ponti instruktorok hetente-kéthetente eljöttek a megyébe, egyik vagy másik járás minden­napi munkáját ellenőrizni, segíteni. Ez a mód­szer az utóbbi években megszűnt, mert a gya­korlat bebizonyította, nem járt kellő ered­ménnyel. Az 1957-es évek után egyébként is nagyobb önállósággal lettek felruházva a helyi KISZ-bizottságok. Hogy ez megtörténhetett, annak egyik igen fontos tényezője: a KISZ Központi Bizottsága megvan győződve arról, a mozgalom élén — abszolút többségben — ren­des, becsületes kommunista fiatalok állnak. A nagyobb önállóság meghonosításánál tehát nagy szerepet játszott a bizalom. Több olyan következtetést kellett levonni ehhez, amely arra enged következtetni, hogy a bizottságok felelős posztjain önállóan gondolkodó, helye­sen cselekvő vezetők állnak. Már pedig, ha ez így van, akkor nincs szükség az úgynevezett „szájbarágásra”, nincs szükség az egymást érő — sokszor csak formai — ellenőrizgetésekre, fölösleges adminisztárciós munkákra, vizsgá­latokra. Különösen akkor válik a túlzott köz­ponti irányítás vitathatóvá, ha feltételezzük minden szinten a KISZ párt- irányitását. És ezen a vonalon sok tényezővel be lehet bizonyítani az utóbb mondottak ele­ven, termékeny, gazdagon gyümölcsöző hatá­sát. Megyénkben — minimális kivételektől el­tekintve — .ió kapcsolat van a párt és a KISZ- bizottságok között. Persze ezt a pártirányítást, jó kapcsolatot igényelni kell a fiataloknak. Lehet, hogy kissé durva példa, de ahhoz, hogy valakin segíteni lehessen — ahhoz kérni is szokták a segítséget. Másszóval: ha a járási, városi vagy üzemi bizottságok nem igénylik, nem kérik a párt helyi vezetőinek segítségét, ellenőrzését és irányítását, lehet, hogy meny- nyiségileg kielégítőt, de minőségileg talán ke­veset kaphatnak. És ezt a hiányérzetet a köz­ponti brigádvizsgálatok és hasonló természetű kiszállások sem ellensúlyozhatják, nem pótol­hatják, hiszen legtöbbször természetüknél fogva más jellegűek. A mindennapi élet számos területén tapasz­talhatjuk, hogy az önállóság fokozásával pá­ráiéi színesebb, változatosabb, gazdagabb, sok­oldalúbb lett a KISZ-munka, az ifjúsági tevé­kenység. Kevesebb lett a formalitás, gazda­gabb a tartalmi tevékenység. Egymást érik a hasznos, életrevaló kezdeményezések, az ön­álló, de felelősségteljes javaslatok. Alapszer­veink néhány olyan — a szó legszorosabb ér­telmében véve önálló — helyes módszert tet­tek közkinccsé a takarékossági mozgalomban és a védnökségeknél, amelyek korábban isme­retlenek voltaic. Ez kedvező jelenség a mozgalomban — melynek függvényeképpen a tartalmi munka színvonalában is javulás tapasztalható. Ahhoz, hogy az ifjúsági szövetség oda jutott, ahol ma van. feltétlenül hozzájárult a bizalom és fele­lősségen alapuló önállóság, az alsóbb bizottsá­gok és alapszervezetek kezdeményező kész­sége, hiszen végeredményben az ő vállukon nyugszik az egész mozgalmi munka, ott való­sulnak meg a határozatok jól vagy rosszul. Sajnos enneic ellenére —- erre utalt Pullai elvtárs is — találkozni olyan vezetőkkel, akik­nek terhet és nyűgöt jelent az önállóság, és ettől a „kellemetlenségtől” próbálnak szaba­dulni. Nem is annyira az önállósággal, mint inkább az önállóságból fakadó felelősséggel van baj. Sokszor a saját maguk hozta határo­zatokért is nehezen akarnak felelősséget vál­lalni. Szeretik ,,jóváhagyatni” azokat, akár kell, akár nem, mondván: így jobban meg­oszlik a felelősség. Terhes néha olyankor is az önállóság, ha egy új kezdeményezés van, s amellett, vagy ellene állást kell foglalni, vagy észre kell venni azt a bizonyos újat. Ilyenkor — a rossz ifi-vezető — miután nem tudja el­dönteni, hogy az az újdonság jó-e vágj' rossz — egyszerűen nem■ veszi észre a kezdeménye­zést, sorsára hagyja az útkeresőket, s csak akkor foglal állást, amint a jelenség egyértel­műen pozitív, vágj’ negatív eredményt hozott. Olyankor is teher az önállóság, ha valamiféle ellenőrzésről van szó — de kiderül, hogj’ ez a munka nem volt reális —, nem az objektív valóságot tükrözi. Végül az önállóság és a demokratikus cent­ralizmussal kapcsolatos aggályokról néhány szót. Hallottam olyan véleményt: az önállóság kizárja a központi irányítást. Ez nem igaz! Mert az önállóság nem azt jelenti, hogy mást csinálunk, mint amit a magasabb szervek egy­értelműén határozatba foglalnak. Nem, erről szó sincs, de arról igen, hogy azokhoz a bizo­nyos központi utasításokhoz hozzáadom — éppen a helyi adottságokat és lehetőségeket fi gyei era bei' éve — az én. vagy a mi önállósá­gunkból fakadó kezdeményezéseket. Ezzel úgy él-zeni. nem szenvedhet csorbát a centralizmus — viszont előbbre lép az ügj’. Az ifiúcáos munkában — csak úgy. mint HZ li[uSaPl mindennap. étetünk vala­mennyi területén — egj-re nagyobb szükség van a felelősségteljes önállóságra, a bátor, de céltudatos kezd«:mén.verésekre. Ehhez a lehető­ségek szinte korlátlanok. Az alkotó munkának talán soha nem volt ölj’ széles skála biztosítva, mint éppen most. Számos lehetőség kínálkozik az ú;i útkeresésre, a kísérletezésekre, a próbál­kozásokra — önállóan. Éljünk hát ezzel az előlegezett bizalommal! Fauloviis Ágoston A világhírű tokaji bor is­mert arzenálja a Tarcali Sző­lészeti Kutató Kísérleti Telepe. A tél beparancsolta az embere­ket a fedél alá, jobban mond­va, kit a föld alá. Albérleti szobáknak beillő hordókból szűrik a hegy levét. Mindenki tudja a maga dolgát. Lengyel Bélát, az intézet vezetőjét, akit szakmai körökben Béla bácsi­nak szólítanak — nem annyira a koráért, hanem inkább a tu­dásáért — otthon találjuk. — Mivel foglalkozik a telep, milyen tervek, célok valósul­nak meg az idén? — erről ér­deklődtünk Béla bácsitól. Érlelési, szűrési kísértetek A pincék mesterei tudják, mit jelent a borok érlelése. Há- rom-négj>- esztendő kell ahhoz, A tokaji bor fellegvárában hogy a száraz botokban leve- Rőfehérje — amely. zavarossá­got. opálosságot kölcsönöz —, leülepedjen. Az édes boroknál ez a folyamat 6—7 évig is el­tart. A bor csak ezután válik palackképessé. A szőlészeti kutatások mellett az intézet­nek az a célja, hogy ezt a hosszú érlelési időt lecsökkent­se, tudományos eljárásokat dolgozzon ki. Az érlelési idő le- csökkenésével előbb kerülhet a bor palackozásra, külföldi szál­lításra. A feladat megvalósítását több kezelési, kísérleti mód­szer szolgálja. Különböző anya- gok használatától (csersavas derítés, sárga vérluksó, zselatin kombinált kezelés) várják a A (i 505-ös tankörben Lukács János tanársegéd konzul­tálja Nyíri Péter V. éves gépgyártástechnológiai hall­gatót. Itt már a vizsga zajlik. Orosz László adjunktus előtt ad számot tudásáról Mező József V. éves gépészmérnök- hallgató a gépgyártás technológiából. Az itt közölt képek csupán villanásszerűek, nem adnak átfogó tájékoztatót arról a nagyarányú munkáról, ami minden időben, de ilyenkor különösen izgalmassá teszi a nevelők és a hallgatók életét az egyetemen. Szabados György derítés folj’amatának lccsök- kenését. A kísérletek sorában fontos helyet foglal el a szűrés tökéletesítése, ezen belül is a bentonitos kezelés. A szűrés­nek is az a célja, hogy a fehér­je anyagokat — több fontos al­kotórész kivételével — kivon ja, száműzze a borból. A kova­föld. a pernit alkalmazása is a szűrési kísérletek közé illeszke­dik. Ezeket a finomra őrölt ás­ványi anyagokat, nem a borba, hanem a szürőlapokra helyezik eL Határozott eredményekről még nem beszél Béla bácsi, mert mint mondja, ezek még elég labilisak. A bor minősé­gének eldöntése nem tartozik még gépekre, műszerekre, vizs­gálati folyamatokra. A kon trollvizsgálatokat a borkósto­lók. a borharapó emberek szub­jektív megítélési, módja dönti el. Telepítés. Sfépesités, öntUzes Az intézet „profiljának” megfelelően az idén tovább folytatódnak a szőlészeti kuta­tások is. 20 holdon telepítenek sík területen szőlőt az ismert tájjellegű hárslevelű furmint oltványok felhasználásával. A 20 holdból 17 holdon magas- niüveléssel lugasszerű megol­dásra kerül sor. Egy holdon ka­ró és támasznélküli telepítést valósítanak meg. Ezek a kor­szerű telepítési módok már le­hetővé teszik a gépek alkalma­zását is. Az intézet most eb­ből a célból kapcsolatot te­remtett a MEFI-vel, a Mező­gép Fejlesztési Intézettel. A szerződés értelmében a MEFI altalaj lazító gépeket: küld Tár­cáira. Jelentősebb fejlődés,várható az öntözési kísérletekben is. Ezek a kísérletek a Tokaj- Hegyaljai Állami Gazdaságban folynak, pontosan a disznókői részen, ahol kellő mennyiségű víz áll rendelkezésre. A kísér­letek célja az, hogj’ látni lehes­sen, miként segíti elő, a kora tavaszi öntözés a növekedést, a nyári a bogj’óképződést, az őszi pedig az aszúsodást. Egj’e- lőre az öntözést nyolc hektá­ron valósítják meg, ahol az észlelt, adatokat feljegyzik. Az öntözés mellett kisebb terüle­ten sor kerül a lombtrágyázás kísérleteire is. Az öntözés nagj’ tartalékokat, lehetőségeket rejteget. Az len­ne a legcélszerűbb — ha ezt már az anyagi lehetőségeink megengednék, vagyis azt, hogy a Bodrog, a Tisza vizét a toka­ji hegyre, a Kopaszra emeljék. Innen a víz a közlekedő edé- nyek törvénj’c szerint jutna el a felhasználási helj-ére. Sót, Tárcái vízellátását is megolda­na. Ez azonban csak elképzelés, a jövő programja, bár meg kell mondani, hogj’ modern szőlőr kultúrával rendelkező orszá­gokban ilj’en elképzeléseket már megvalósítottak. Az új esztendő programjá­ban, a disznókői öntözés mel­lett szerepel egy másik feladat is. A hegyen található kőbá­nyában forrást foglalt az inté­zet. A forrásnak a napi hoza­ma mintegy 180 hektoliter. Ez a vízmennj-iség elegendő a per­medé szükséglet fedezéséhez. Rövid beszélgetés során ere« két tudtuk meg az 1963. évi cél­kitűzésekről Lengyel Béla élv- társtól. s még csak annyit, hogy az intézet a felsorolt kutatási munkákkal együtt összesen 14 téma tudományos kísérleteit végzi. — (tarami w* A nyékládházi kavicsbánya üzem mar 1962. december 20-ra teljesítette éves tervét. A IV. negyedévi brigádversenyben minden brigád 100 százalékon tAtit -V. .V. .V- -V- JÉ. -V. JÉ. .V. -V-V. .V-.V-V. AT. A*.

Next

/
Thumbnails
Contents