Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-09 / 6. szám
Szerda, 1963. január 9. eSXAKMAOTAltORSKAO BS* A magunk erejéből Megyénk ex évi kÖxségfejlesztési tervéről Községi tanácsaink még az elmúlt évben megtárgyalták, milyen mértékben akarnak hozzájárulni lakóterületük gazdagításához, szociális és kulturális életük színvonalának emeléséhez. A lakosság 19 millió 704 ezer, a t.sz-ek közgyűlései pedig 234 ezer forintot ajánlottak községfejlesztésre. Ehhez adódik még az állami hozzájárulás, amelynek összege mindig a lakosság által megajánlott összegnek megfelelően alakul, 1963-ra ez 12 millió forint állami hozzájárulást jelent Több társadalmi munka Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy megyénk lakói szíves örömmel dolgoznak egy-egy előre megtervezett létesítmény 'megvalósulásáért Erre az évre, pénzben kifejezve, 6 millió 500 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel összesen a megyében — Miskolc város kivételével. Ez egymillió forinttal több, mint a tavalyi felajánlás. Egy emberre — a statisztikai kimutatás szerint — 11 forint 16 fillér értékű társadalmi munka jut. A sátoraljaújhelyi járásban az átlagosnál is több, 17 forint 43 fillér. Mindent egybevetve, 68 millió 267 ezer forint az az összeg, amelyet községfejlesztési alapbevételként betervezhettek. Javul az ivóvízellátás A fenti összegnek több mint a felét, 32 millió 146 ezer forintot az úgynevezett gazdasági ágazathoz tartozó létesítményekre fordítják. Tanácsi utakra 20 millió forintot irányoztak elő. Az egész megyében 17 300 méter új utat építenek az idén, 53 900 méternyi utat pedig felújítanak. Közel százezer méter hosszú betonjárdát, 58 hidat, 6 autóbuszvárót építenek. Községrendezésre egymillió, parkok létrehozására, villamoshálózat bővítésére, valamint fürdő építésre nyolcmi 1- - lió forintot fordítanak a községfejlesztési alapból. Megyénk számos községében további javításra szorul az ivó- vízellátás. Községi tanácsaink összesen hárommillió forinttal kívánnak hozzájárulni a vízszolgáltatás biztosításához. Tizenhét már meglévő kutat újítanak fel. A- múlt évben megkezdett munkálatokat tovább folytatják Szerencsen, Ricsén Pálházán, Tállyán, Sárospatakon, Gelejen és Sajószentpéte- ren. főbbet a szociális, egészségügyi célokra A községfejlesztési tervek elkészítése előtt felhívták a községi tanácsok figyelmét arra, hogy szociális és egészségügyi célokra magasabb összeget tér vezzenek be, mint az elmúlt évben. Sajnos, a községi tanácsok nem érvényesítették ezeket a szempontokat, főleg az utak, járdák, művelődési házak építésére, felújítására terveztek be nagyobb összegeket. így történt, hogy szociális és egészségügyi beruházásra a községfejlesztési alap mindössze 1 millió 900 ezer forintot kíván fordítani. Ha meggondoljuk, hogy kulturális célokra több mint 18 millió forintot irányoztak elő, akkor «leginkább szembetűnő a nem egészen kétmillió forintnyi összeg csekélysége. No, de nézzük, mire kívánják fordítani ezt a pénzt. Felső telekesen, Szuhakállón ez évben fejezik be az orvosi rendelő építését. Hangácson, Szomolyán új rendelőt és orvosi lakást terveznek. Vadnán, Bükkmogyorósdon, Arnóton pedig a meglévő orvosi rendelőket bővítik az idén. A községi tanácsok községfejlesztési tervük szerint csupán 29 ezer forintot kívánnak fordítani az anya és gyermek- védelmi szolgálatok további fejlesztésére. Ha megyénk nagyságát figyelembe vesszük, akkor különösen kevésnek tűnik ez az összeg. Több mint tizennyolc millió kulturális beruházásira Az 1963-as évi községfejlesztési terv összegének 29 százalékát 18 millió 600 ezer forintot kulturális célokra irányoztak elő. Az összeg nagy részéből új művelődési házakat építenek és a régieket újítják fel. Ismét csak azt kell megjegyeznünk, hogy ezekkel szemben kevés — egymillió négyszázezer forint — jut az iskolahálózat bővítésére. Befejezik az Idén a jósvafői és egerlövői művelődési ház építését, Fáncsalon, Homrog- don, Ináncson, Aggteleken, Ti- szapalkonyán, Szegilongon pedig új művelődési házat építenek. Ózdon 3 millió forintos beruházással filmszínházat építenek. Az iskolahálózat általában politechnikai műhelyekkel gazdagodik. Garadnán 25 férőhelyes óvodát építenek, Bükkábrányiján pedig bővítik az óvodát. Szépek a tervek — kisebb hiányosságoktól eltekintve, amelyekre utaltunk — megvalósulásuk esetén nagyban hozzájárulnak megyénk anyagi és kulturális színvonalának további emeléséhez. A. I. A szakműveltségért, a műszaki propaganda emeléséért Beszélgetés Tóth Józseffel, a Népművelési Tanácsadó vezetőjével Napjaink kulturális életének egyik fő feladata a szakműveltség emelése. Mit tesz a Népművelési Tanácsadó a nagyobb szakmai tudás megszerzésének segítéséért, mit tesz a műszaki propaganda emeléséért? A kérdésre Tóth József, a Népművelési Tanácsadó vezetője válaszol. — A termelési propaganda segítésének érdekében tanácsadónk termelési-műszaki szak- bizottságot szervezett. A szak- bizottság az ipar és a mező- gazdaság műszaki propagandájában ad módszertani tanácsot. Helyes lenne, ha az üzemi, a városi, a járási művelődési otthonok vezetősége szintén alakítana ilyen bizottságot, melynek élén a művelődési otthon vezetőségének egyik tagja állna. Ezt a kis közösséget az üzem, a vállalat, a tsz műszaki értelmiségeiből kell toborozni, de társadalmi aktívákkal is hevíthetnék, akik előadást tartanának, tájékoztatnák az otthon vezetőségét a dolgozók különféle javaslatairól, segíthetnének a termelési-műszaki propaganda tervének összeállításában, tapasztalatcserék rendezésében, valamint ismertethetnék a dolgozók között a bizottság rendezvényeit, felhívhatnák a figyelmet a soronkövet- kező előadásra. (Régebben a tervek összeállításánál jó szolgálatot tettek a „kívánság-ládák”. Helyes lenne, ha ezeket a ládákat újra felfüggesztenék a művelődési otthonokban, de a műhelyekben, klubokban, munkásszállásokon is.) A gya korlat azt bizonyítja, hogy ! társadalmi aktívák azokban az otthonokban dolgoznak Jól, ahol a vezetőség nem feledkezik meg kulturális fejlődésükről, elméleti tudásuk színvonalának emeléséről sem. Helyes, ha a társadalmi munkások részére esténként . klubestet, tapasztalatcserét rendeznek. — Milyen szemléltető eszközökkel kívánják segíteni a műszaki propagandát? — Szakbizottságunk munkájának sikerét nagyban elősegítené egy helyiség, melyet a műszaki propaganda céljainak megfelelően rendeznénk be. A helyiségben a termelés technológiai folyamatainak, kohók, hengersorok, gépcsoportok, vagy egyes részek szerkezetének tanulmányozására alkalmas kiállítási tárgyakat helyeznénk el magyarázó szöveggel. Időnként az anyagot cserélnénk. Külön figyelmet lehetne fordítani az újítók tapasztalatait népszerűsítő részre. Ha műszaki könyvtárat nem is létesítenénk, feltétlenül hozzáférhetővé tennénk egy olyan bibliográfiát, mely a szükséges útA főmérnök magyaráz... BelráéÉlini késziüség Dél-Bersoian Az físzakmagyarországi Vízügyi Igazgatóság keddi jelentése szerint a továbbra is csapadékos időjárás következtében erős árhullám vonul végig a hegyek csapadékát szállító patakokon és csatorna- rendszereken. Különösen a Csincse, a Sulymqs, a Rima és p Laskó szállít hatalmas víztömegei. Egyes mélyebben fekvő területekről a belvizek nem tudtak lefolyni a főcsatorna hálózatba. így a Bodrogközben, a Taktaköztaen, de különösen Dél-Borsodban és Heves megye déli részén kisebb belvízelöntések keletkeztek. Mezőgazdaságilag intenziven művelt területek és őszi vetések csak néhány helyen kerültek víz alá. A Vízügyi Igazgatóság Dél-Borsodban és Heves megye déli részén elrendelte az első fokú belyizvédekni készültségei. mutatókkal és az élenjáró munkamódszerekről szóló irodalommal foglalkozna. Ugyanezt az anyagot a nagyüzemi művelődési otthonokban is ki lehetne állítani. Természetesen a mezőgazdaság valamely ágáról is rendezhetnénk ilyen kiállítást. — A kiállításon kívül még milyen eszközök állnak a műszaki propaganda szolgálatában? — Igen hasznos formája lehet ennek az ismeretterjesztésnek a tematikus est. A tematikus estek lehetővé teszik, hogy egyidőben alkalmazzuk a műszaki propaganda különböző formáit és eszközeit: a felolvasásokat, az előadásokat, a műszála tájékoztatót, a kiállításokat, az ismeretterjesztő filmeket stb. " Az ilyen estek nagyban* segíthetik a dolgozók látókörének kiszélesítését, megismertetik velük az új technológiai eljárásokat, segíthetik a munka termelékenységének emelését. A termékek önköltségének csökkentése, a tökéletesebb technológia alkalmazása gyorsabban megoldható a tudósok, mérnökök, műszaki dolgozók és a munkások baráti együttműködése esetén. A tudomány és termelés dolgozóinak együttműködése kedvező feltételeket teremt a munkások kulturálisműszaki színvonalának emelé séhez. A munkások tökéletesítik mesterségüket, szélesítik műszaki látókörüket, a mérnökök pedig a termelés élenjáróinak tapasztalataival gazdagodva biztosabban viszik előre a tudományt, sikeresebben dolgozhatják fel az elméleti és gyakorlati kérdéseket. Az ilyen találkozók előkészítéséből művelődési otthonaink vehetik ki leginkább részüket. Elképzelhető az is, hogy a találkozót egy klubest keretében rendezik meg, ahol a kötetlen beszélgetési forma nagyobb eredményt biztosít, mint egy hivatalos jellegű értekezlet, tanácskozás. Minden előadást szemléltetően és élénken illusztrál az ismeretterjesztő kisfilm. Nemcsak a megyei filmtár anyagát lehet igénybe venni. Tanácsadónk szakbizottsága összeállította a Magyarországon tartott műszaki filmfesztivál még megtalálható filmjeinek jegyzékét. Ezek a filmek is a mű- Mint sok más területen, a szaki propaganda rendelkezé-1 közlekedésben is a tél megnö- sére állnak. Ivckedett feladatok elé állítja a <pt) dolgozókat Télen havazik, síA tudás, a szakmai tapasztalat, az elméleti és gyakorlati felkészültség csak úgy ér valamit, ha mások is megismerik, hasznát vehetik. Az tehát a jó vezető, aki nem rejti véka alá tudását, műszaki és élettapasztalatait, elképzeléseit. A tudás átadása persze nem köny- nyű feladat, egy kicsit talán művészet is, hiszen azt jelenti: foglalkozni kell az emberekkel, meg kell ismerni az embereket, tudni kell, kinek milyen a képzettsége és érdeklődési köre. A tudás és tapasztalat átadásához még más is kell, mert az akarat egymagában kevés. Időre van szükség. Ez a legfontosabb. Igaz, az utóbbi egy év alatt csökkent valamelyest az értekezletek, megbeszélések száma, de még mindig sok az olyan értekezlet, amelynek nincs hatása az életre, az embei'ekre, a termelő munkára. Még nem mondható el, hogy minden mérnök és főmérnök valóban mérnöki munkál végez, mérnöki tevékenységgel tölti cl a nap jelentős részét. Sok vita és javaslat hangzott már el: mit kellene tenni, hogy az üzem, a gyár mérnökeit ne kössék le az apró termelési gondok, a. kisebb napi feladatok, amelyeket a főművezető, a művezető, vagy éppen a brigádvezető is megoldhat. Nem egy üzemben a mérnökök csak a napi -termelési kérdésekkel vannak elfoglalva, holott ezeket a kérdéseket, menetközben felmerülő műszaki, technikai vagy technológiai problémákat a termelés közvetlen parancsnokainak kellene megoldaniok. Éppen jelen voltam az égjük bányaüzemben, amikor üzenet érkezett a főmérnöknek: azonnal menjen le a széníal mellé, mert leállt a szállítószalag, intézkedni kell. A főmérnök elindult és a helyszínen kiderült: egy csekély hiba miatt állt le a termelés. Meg- is kérdezte a főmérnök a főaknászt, az üzemmérnököt és a brigádvezetőt: Miért nem intézkedtek? Miért hívták ide őt? Vagy nem ismerték fel a hibát? A válasz ez volt: Felismertük, de úgy gondoltuk, a főmérnök nélkül nem dönthetünk. A felelősségvállalás kérdése is felmerül az ilyen esetekben, amelyekkel sajnos gyakran találkozunk még az élet minden területén. I smerek viszont olyan mérnököt, aki, azt követeb' meg, hogy mindig és mindenben kikérjék a véleményét. Mondanunk sem kell, mennyire káros és helytelen módszer ez. Egyrészt sérti az emberek önállóságúi, holott éppen erre kell nevelni őket, másrészt nem biztos, hogy mindig a mérnök döntése a helyes. De nézzük csak meg először, mit lehetne tenni valójában, hogy a főmérnök és a mérnök mérnöki, munkával töltse ideje nagyobbik részét. Sok feltételt kell biztosítani, hogy ez megvalósuljon. Mindenek előtt — mint ahogy ez írva is van — a termelést közvetlen érintő, menetközben jelentkező problémát a művezetőnek kell megoldania, Hiszen azért lett művezető, mert többet tud, mini: a szakmunkás. Ha aztán a művezető úgy érzi, bizonytalan, nem képes a feladat elvégzésére, akkor jelentkezzék a főművezetőnél, aki többet tud, mint a művezető, hiszen ezért állították erre a fontos posztra. Es így tovább, úgy mint a katonaságnál. A honvéd nem a tábornoknak jelenti észrevételeit, hanem a közvetlen parancsnokának. A főművezető, az üzem, vagy a gyár tisztje, tehát csak akkor kérje a mérnök vagy főmérnök segítségét, ha úgy érzi: a kérdés megoldásához már mérnöki tudásra van szükség. Ari ilyen fegyelem nélkül nem dolgozhat eredményesen az üzem, különösen ott, ahol többezer ember vesz részt a termelésben. Az egyre növekvő követelmények, a műszaki-technikai kultúra rohamos fejlődése ma elsősorban is azt követeli: minden ember tudása legjavát adja a szocialista építőmunkához. De ezt is jelenti: mindenki gondolkozzék, s a saját munkaterületén saját maga oldja is meg a megoldandó ügyeket, maga intézkedjék, döntsön, önállóan és felelősségteljesen. A személyi kultusz idején gépiesen gondolkodtak fontos beosztásban lévő emberek. Felülről várták a döntéseket, s azt szintén gépiesen végre is hajtották. Az iparban is nagy károkat okozott az emberi cselekvés és alkotói szellem ilyen megbéklyózása. A mai felszabadult és alkotó légkör nemcsak az önálló gondolkodást teszi lehetővé, hanem el is várja az emberektől, hogy bátran gondolkozzanak, s gondolataikat el is mondják, alkotó módon, D< félelem és szorongás nélkül. Sajnos még Rém mondható él,' hogy minden ember, minden műszaki-gazdasági vezető vágj’ beosztott bátran, korszerűen gondolkodik. Vannak még, akik azt várják, hogy mindig a mérnök, a főmérnök vagy az igazgató döntsön. ie maradjunk csak a főmérnöknél. Tulajdonképpen mi a feladata? Perspektívában kell foglalkoznia a gyár életével, a műszaki kérdésekkel, beruházási feladatokleal, tudományos módszerekkel, s a legiijabb technológia ismertetésével, bevezetésével kell segítenie, fejlesztenie a gyárat, az üzemeled. Rendszeresen kell vizsgálnia miijén lehetőségek vannak a gazdaságosabb, korszerűbb munkára, egyszóval: magasszintű, tudományos munkát kell végeznie, úgy, hogy közben átadja tudását, tapasztalatait, észrevételeit a gj’ár többi mérnökének. És ez a leglényegesebb. Van is erre példa, bár sajnos még kevés, mert a főmérnökök jelentős része sokat tárgyal, értekezik, utazik a minisztériumba, és az emberekkel való foglalkozásra már nem jut ideje. Nézzünk egy példát: A napokban felkerestem a Lenin Kohászati Müvek főmérnökét, Gácsi Miklóst, aki print országgyűlési képviselő is igen sokrétű munkát végez. Éppen az egyik fiatal műszaki vezetővel, Gáspár Jenő kohómérnökkel beszélgetett Végighallgattam ezt a beszélgetést. Ószintén mondom, nem hallottam még ilyen hasznos beszélgetést vezető és beosztott között. Gác3Í főmérnök elmondotta véleményét különféle kohászati, hőkezelési és tüzeléstechnikai kérdésről a gyakorlati munkával és égj’ most készülő műszaki kézikönyv kiadásával kapcsolatban. Gyakorlati példákkal illusztrálta, hogy milyen fogásokat lehel még alkalmazni a kemencéknél, a íorrasztári és olvasztári munkában. Egy-egy ilyen jelentéktelennel: tűnő fogás vagy módszer évente 30—30—40 millió forint nyereséget jelenthet a gyárnak. A fiatal mérnök meg is fogadta a tanácsot, s velem együtt orra gondolt: milyen kár, hogy Gácsi főmérnöknek nincs több ideje nagy tudása, tapasztalata átadására. Mert igen sok olj’an apró fogási, és külföldi tapasztalatot ismer, amelyeknek bevezetése sok-sok milliót hozna a kohászatnak. S bizony a gj’ár valamennyi mérnökével meg kellene ismertetnie ezeket az új technikai fogásokat. Gácsi főmérnök sokat tanult, jól ismeri az elmélet és a gyakorlat ösz- szefüggéseit, így igen sok és hasznos elképzelést tudna átadni a gyár mérnökeinek. Arra kérte ezt a fiatal mérnököt is: tanítsák meg az embereket a termelési, önköltségi és. más gazdasági tényezők összefüggéseinek vizsgálatára. Mert ha ezt elérjük, akkor nagj’obba- kat léphetünk előre a termelékenység., és gazdaságos munka területén. Sajnos azonban mindezt igen gyorsan kellett elmondania Gácsi főmérnöknek, s velem se beszélgethetett nyugodtan, mert mennie kellett, értekezletre hívták. S ekkor jutott eszembe: ha Gácsi főmérnöknek több ideje lenne, még több .milliót adhatna a gyárnak, s nagyobb tapasztalatot a kohászoknak, technikusoknak, mérnököknek. Ügy gondolom, mindenütt van törekvés arra, hogy a főmérnök és mérnök ideje nagy részét a mérnöki asztalnál, a terveknél, s ha kell a helyszínen töltse, a tapasztalatok átadásával. Legyen ez célkitűzés mindenütt, minden vállalatnál, s különösen az olyan mamraut- üzemeknél, ahol a gyors intézkedésekkel és különféle könnyen alkalmazható munkamódszerek bevezetésével szinte máról holnapra ezrek és milliók takaríthatok meg. Az ilyen törekvést minden erővel támogatni kell, hogy az új szellem, a korszerű gondolkodás valóban elősegítse a nagy népgazdasági célkitűzések elérését, a műszaki színvonal emelését, az emberek fejlődését. ' ' Borsod üzemeiben igen alapos tudással u rendelkező műszaki kollektíva dolgozik. Evek során ezer példával bizonyítottak, hogy a legmagasabb szinten képesek a termelés tu- dományosan megszervezett irányítására. S ha elérjük, hogy minden mérnök és főmérnök mérnöki, tervező, konstruáló munkát végez, úgy minden bizonnyal könnyebb lesz az emberek munkája, a fizikai dolgozók ipari tevékenysége, amely aztán végső soron a műszaki és szellemi fejlődést viszi előbbre. Es ez a legfontosabb. Szegedi László A tél, a közlekedés és a köztisztaság A mezőkeresztesi Béke-brigád már a tavaszra készül Néhány esztendővel ezelőtt már jó közepesnek számított az olyan, termelőszövetkezet megyénkben, ameljmek tagjai 872 hold szántóföldön gazdálkodtak. A mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet Béke-brigádja most egymaga műveli, gondozza ezt a jókora területet. És nem is akármilyen eredményeket értek el az elmúlt esztendőben. Az aszály okozott ugyan kiesést egy-egy növénj-féleségnél. de azért a legtöbb táblán olyan volt a termés, hogy nem marad el a premizálás sem. Mihály Károly, a brigád vezetője a tizenhárom holdas dohánytábla termésére a, legbüszkébb. És joggal, mert aligha dicsekedhet valaki a megyében — de még az országban is kevesen — 12 és félmázsás holdanként! átlagterméssel. Egy- egy hold dohányuk 24 ezer forint felett fizetett. A Béke-brigád tagjai most már a tavaszra készülnek. Az új gazdasági évtől minden eddiginél jobb terméseredményeket várnak. Az őszieket jó magágyba, idejében elvetették mind. Őszi mélyszántási tervüket is már december 1-re teljesítették. így azután, amint kitavaszodik, azonnal hozzákezdhetnek az esedékes munkákhoz, nincs pótolni való adósságuk az elmúlt eezteatóőről. kosak az utak, mindenképpen megnő a baleseti veszély. Éppen ezért már jóelőre tervszerűen kell felkészülni a közlekedési dolgozóknak a téli időszakra. A Miskolci Közlekedési Vállalat téli felkészülési terve elsősorban az autóbuszok és villamosok téli időszakban történő belső javítására vonatkozólag tartalmaz adatokat. A közúti közlekedésnél a vállalat villamos-részlege úgy segít magán, hogy a villamosok járdaszigeteit — amikor szükséges — takarítják és leszórják, ha nagy hó esik, az úgynevezett forgódobos hőseprővel tisztítják meg a síneket. Az autóbuszközlekedés télen sokkal több veszéllyel jár, mint a villamosközlekedés. A síkos utakon az autóbuszok sokszor csak lépésben tudnak haladni, hiszen a vezető felelős a kocsiért, s nem utolsó sorban az utasok testi épségéért Ilyenkor aztán gyakran fordul elő, hogy a járatok késnek, nem érkeznek meg menetrend szerinti időben. A közutak szórása, takarítása a Miskolci Köztisztasági Vállalat feladata. Lapunk egy korábbi számában már beszámoltunk az ő.téli munkájukról, az azzal kancsolatos problémáikról. Abban az írásban is szó voll: arról, hogy a Köztisztasági Vállalat kellő kapacitás híján nem mindig tudta tökéletesen rendben tartani az írtakat. Emiatt aztán előfordult olyan eset. hogy egyes buszjáratok, például a 2-es és a 4/A-s késett, nem tudott megfelelően haladni. A legutóbbi hóesésnél azonban már a Közlekedési Vállalat dolgozói is tapasztalták, hogy a Köztisztasági Vállalat idejében letakarította .az utakról a havat, elősegítve ezzel a zökkenőmentes közlekedést. G**.