Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-09 / 6. szám

11 Világ ptolefáríai egyesülj efekT * * Mit főz anyu ebédre? í r í ^ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LATJA II XIX. évfolyam, 6. ssám Ára: 50 fillér 1903. január 9, szerda Zárszámadások előtt l'T jévi számunkban Vaskó ^ Mihály elvtárs, a megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője átfogó képet adott a borsodi mezőgaz­daság 1962. évi mérlegéről. Az elmúlt év tavasza óta végzett munka számvetése volt ez, amelyből kiderült: bár sok te­kintetben küzdünk még gon­dokkal, bajokkal, termelőszö­vetkezeti mozgalmunk erősíté­sében sok feladat vár megol­dásra, — mégis igen sokat lép­tünk előre 1062-ben. Alapjában Véve fejlődött szövetkezeteink gazdálkodási színvonala, jelen­tős előrelépést tettünk az áru- értékesítési tervek teljesítésé­ben és a szövetkezeti mozga­lom szempontjából óriási je­lentőségű, hogy a tagok egy­máshoz való viszonyában, a munkafegyelemben, s a közös tulajdonhoz való viszonyban is határozott fejlődés követke­zett be 19G2-ben. Úgyszólván szemlátomást javulnak a pa­rasztság életkörülményei, foko­zatosan megoldjuk a közös gazdaságok gépesítését, egy­szóval •' egyengetjük az utat a Parasztság boldogabb jövőjé- hez. Ezekben a napokban — min­den bizonnyal — sok helyütt elkészítették az embc-ek a ma­guk kis számvetését. Termelő­szövetkezeteinkben küszöbön állnak a zárszámadó közgyűlé­sek, am.elyek.en a közösségi élet múlt esztendei eredménye­it, sikereit és balsikereit érté­kelik. Minden termelőszövet­kezetben nagy jelentősége van ennek; ott is, ahol már a tize­diket tartják, s éppen úgy ott is. ahol az első, vagy a máso­dik zárszámadásra kerül sor. Mennyi izgalom, mennyi mun­ka előzi meg, hiszen a gazda­ság számvetése nemcsak azt mutatja meg, hogy kinek-ki- Pek mennyi jár a múlt évben ledolgozott munkaegységek után, hanem a közgyűlés élé terjesztett beszámoló egyben mérleg és mérce is: mutatja a közösség erejét; kimutatja eré- uyeit, de mutatja hibáit is. Ép­ben, ezért kell gondosan felké­szülni arra, hogy a tagok 'iffzzék, világosan lássák fele- 'Pfségüket, a beszámoló alap- jan is értékelni tudják mun­kájukat, hogy levonhassák a teßfontosabb következtetéseket. jó zárszámadás készíté- sének számtalan feltéte­le van. Mindenek előtt a pon­tos leltározás. Kereskedelmi egységeinkben már jól tudják ? dolgozóit, mennyi bajt okoz­hat, ha a leltározással felüle­tesek, hanyagok. Éppen így el­torzíthatja a valóságról alko- tett képet a mezőgazdasági üzemben tévesen felvett leltár is, amely nemcsak számbeli té­vedésekre adhat okot, hanem ^zsebbe vágó” dolog is lehet... ^yenkor derül ki, hogy meny- uyi gép, szerszám, félszerelési -?rfíyi kész- és félkésztermék, J^rmű és anyag van a tsz por­táján, amely együttvéve jelen­tős értéket képvisel. Helyes te­hát, ha ezek számbavételénél mindjárt meg is számozzák okét. Minthogy a leltározás jternesak afféle „formai” dolog, tanem erről a banknak is pon­tos jelentést kell adni, az ál- ‘atallomány leltározásánál kü- °PÖs gonddalkell eljárni. Itt tálán a legfontosabb szem­pont, hogy először a törzs, najd-a hízó és növendékállo- manyt vegyék leltárba, mert fPt'g a törzsállomány nem vál- a hízó- és növendékál- a toknál esétleg számbeli és . *y gyarapodásbeli változások *s Előállhatnak a leltárfelvétel tapja és a fordulónap között. ,...e tartozik még a pontos mnyvelés, a készletszámlák el- mpórzése, a folyószámlák lHáeztetése- A mérleg összeál- ,.!'JSa után következik a tagok j repedésének pontos megál- ni, i a, a teljesítmények mfií. eS.ységekre való átszá­llása, valamint ennek alap­mű5 a tagoknak az előírt köve- ^menyek szerinti esoportosí-j IP z volna tehát a formai munka, amely nagyon fontos bár, de csak egy része a zárszámadás előkészítésének. Az esemény azért nagy ese­mény a tsz életében, mert egy kollektíva életének, közös gondjainak, munkájának tü­körképe. Mindenki belenézhet, mindenki megtalálja a maga képmását, a maga munkáját benne. Mennyi terv, mennyi el­képzelés született 1962 tava­szán! íme, a zárszámadás most megmutatja, hogy mit valósí­tottak meg belőle Elmondhatjuk — és Joggal tölt el bennünket jó , érzés, amikor megállapítjuk, leírjuk hogy termelőszövetkezeti parasztságunk " zöme nagyon derekasan dolgozott 1962-ben. Aszályos, száraz esztendő volt, de nem szeghette az emberek kedvét, nem vette el bizakodó hitüket. S termelőszövetkezeti gazdálkodásunknak ez az esz­tendeje is megmutatta, hogy az ember úrrá tud lenni az elemeken: az aszály ellenére is a legtöbb helyen többet, ter­meltek, mint egyéni gazdálko­dásuk idején. Ezt mutatja a szövetkezetek bevételeinek nö­vekedése is. A tagok készpénz­es természetbeni részesedése körülbelül 30 százalékkal lesz magasabb az elmúlt évinél, s az idei eredmények között a legjelentősebb az a tény, hogy csökkent a gyengén működő termélőszövetkezetek száma. Jól tudjuk, az elmúlt évi munka után végzett zárszám­adás kevés „kimagasló” ered­ményt hoz a még régebben gazdálkodó, jobban összefor­rott, gazdaságiing jobban meg­erősödött termelőszövetkeze­teknél is. Az aszályos esztendő okozta ezt. Lesznek termelő­szövetkezetek, ahol mérleg­hiánnyal zárnak, vagy csak alig-alig érik él a tervezett szintet. De mégis — valameny- nyi termelőszövetkezet eseté­ben — lesz ennek a zárszám­adásnak egy igen nagy haszna. Egy év alatt újabb gazdálkodá­si tapasztalatokra tettek szert, tanultak, okultak az elkövetett hibákból, s merik majd job­ban, bátrabban alkalmazni az újat. Értékében hirtelenjében nem is tudnánk mivel egyen­lővé tenni azt a tényt, hogy újabb kollektívák forrtak ösz- sze, fejlődött a közösségi szel­lem, amely a most következő esztendőben még szebb ered­ményeket produkál. Feladataink 1963-ban na­gyobbak, mint az elmúlt év­ben. Ez természetes, hiszen or­szágunk építésében, a népgaz­daság fejlesztésében nagy lé­péssel akarunk előre haladni. A népgazdasági tervet ismeri már az ország. A mezőgazda- sági termelés 12—14 százalékos növelését írja elő, s ez az 1962. évi termésátlagokat figyelembe véve jelentős, az anyagi, mű­szaki támogatást tekintve azonban reálisan elérhető nö­vekedés lesz. A múlt esztendő és az aszályos időjárás megta­nította a nagyüzemek vezetőit a megfelelő talajművelésre, a növényápolásra, a növények táplálásának fontosságára, amely aszályos időben is el­lensúlyozza a nedvesség hiá­nyát ß^ midőn tehát az 1962. évi zárszámadásra készü­lünk, a termelőszövetkezeti ve­zetők, s a tagok is gondolkoz­zanak el múlt évi munkáju­kon, végezze el mindenki a maga kis számvetését, hogy a tapasztalatokból okulva, na­gyobb felkészüléssel kezdhes­sünk hozzá az 1963. évi terv j teljesítéséhez, amelynek egy t része máris időszerűvé vált Mai számunkból Megyénk ez évi község- Ü fejlesztési tervéről © A főmérnök magyaráz... j! © Csütörtökön megkezdődnek a jelölő­gyesek (Foto; S7aM Az országgyűlési és tanácsválasztások eszmei-politikai előkészítésével foglalkozott a megyei pártbizottság Az MSZMP Borsod megyei ’ Bizottságának hétfőn tartott ülésén dr. Bodnár Ferenc elv­társ, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót az országgyűlési és tanácsválasz­tások előkészítéséről és felada­tairól. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy a választá­sok politikai tartalmát, prog­ramját pártunk Vili. kongresz- stsusának határozatai foglalják magukban. Február 24-én dol­gozó népünk népi demokra­tikus rendszerünk, a szocializ­mus, a proletárintemacionaliz- mus, a béke ügye — egyszóval a kongresszusi határozatok végrehajtása mellett foglal állást. Emlékezetes, hogy pártunk Vili. kongresszusát nagy be­szélgetés előzte meg a dolgozó emberek százezreivel, a kong­resszusi irányelvekről. Most a választások előkészítésének he­teiben is erre vari szükség: el­mélyült eszmecserékre, meg­hitt, őszinte beszélgetésekre a dolgozó emberekkel, a válasz- tópdlgárokkal az eltelt eszten­dők tapasztalatairól és az előt­tünk álló feladatokról. Politikai munkánkkal azt kí­vánjuk elérni, hogy tovább erősödjék népi demokratikus államhatalmunk, a forradalmi munkás-paraszt kormány, az országgyűlés és a tanácsok tekintélye, népszerűsége, váljék még szorosabbá, bensősége­sebbé a párt, a kormány és á dolgozó tömegek kapcsolata. Ismertetni, népszerűsíteni kí­vánjuk pártunk VIII. kong­resszusának anyagát, határoza­tait, bemutatva eddigi fejlődé­sünket és megvitatva fontos feladatainkat. Bizonyosak lehetünk benne, hogy a választópolgárok — a Hazafias Népfront-bizottságok javaslatai alapján — olyan párttagokat és pártonkívülie- ket jelölnek majd és választa­nak majd február 24-én, akik szoros kapcsolatban élnek a tömegekkel és munkájukkal, hozzáértésükkel, felkészültsé­gükkel kellő tekintélyt vívtak ki maguknak. 9392 tanácstag Borsod megyében Kiemelte Bodnár elvtárs a választásoknak azt a fontos rendeltetését, hogy erősítsük a szocialista demokráciát, minél több felelős embert vonjunk be a munkába, a vezetésbe. Továbbnöveljük a helyi taná­csok hatáskörét. Ennek fontos záloga, hogy olyanok kerülje­nek be a tanácsokba, akik po­litikailag, szakmailag egyaránt képesek a feladatok megoldá­sára. A továbbiakban Bodnár elv­társ beszámolt a választási bi­zottságok létrehozásáról és a Hazafias Népfront-bizottságok előkészítő tevékenységéről. Be­jelentette, hogy megyénkben 24 képviselőt, 12 pótképviselőt és 9392 tanácstagot kell meg­választani; ez utóbbiak közül 106-oi, a megyei tanácsba, 457-et a járási tanácsokba, 256- ot a városi és 8573-at a községi tanácsokba. A jelölőgyűléseket január 9 és 29-e között tartják meg. Megyénkben csaknem 10 ezer jelölőgyűlés megtartására kerül sor. Megszervezésük ko­moly követelményeket támaszt pártszervezeteinkkel, tömeg­szervezeteinkkel szemben. A jelölőgyülések után meg­kezdődik a választási kampány legfontosabb politikai mun­kája, a párt és a tömegek kö­zötti átfogó nagy beszélgetés. Komoly, felelősségteljes, nyílt, őszinte beszélgetésekre van szükség, amelyek méltóak né­pünkhöz, pártunkhoz. Vála­szoljunk a választók minden kérdésére, a teljes igazságnak megfelelően. Teremtsünk olyan légkört megyénkben, hogy a dolgozók bátran vessék fel kér­déseiket, gondjaikat. Világos, nyílt, őszinte, konkrét, szerény, mértéktartó agitáció segíti munkánkat. A konkrétság azt jelenti, hogy országos sikere­ink mellett a helyi fejlődés té­nyeit, adatait, mutatjuk be. Beszéljünk gondjainkról, ne­hézségeinkről, az előttünk álló feladatokról is. Mutassunk rá arra — hang­súlyozta Bodnár elvtárs - hogy pártunk hatéves harcá­nak egyik legfontosabb ered­ményeként teljes mértékben helyreállítottuk hazánkban a szocialista törvényességet. Né­pünk biztonságban és nyugod­tan dolgozik. Államrendsze­rünk szilárdabb, mint valaha. Ne felejtsük: olyan választó- polgárokkal beszélgetünk majd, akik az elmúlt négy esz­Onodvári Miklós & PuSay Árpád elvtárs látogatása Borsod megyében A VIII. pártkongresszus határozataiból adódó felada­tokról, ennek alapján az éves munkatervekről, valamint az ifjúság eszmei, politikai és erkölcsi nevelésének kérdéseiről vitáznak immár több napja megyénk járási, városi és nagy­üzemi KISZ-titkárai. A háromnapos tanfolyamon több érdekes napirendi pont és értékes előadás szerepelt. így például hétfőn dél­után került sor Pulay Árpád elvtársnák, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának előadására. Ennek során azokra a kérdésekre válaszolt, amiket, a borsodi KISZ-vezetők feltet­tek. A keddi napon kül- és belpolitikai kérdésekre Cscterki Lajos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai ' Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt. A tanfolyam harmadik napján az éves munka­tervről vitáznak majd megyénk KISZ-funkcionáriusai. tendőben nagyot nőttek, jár­tassá váltak a politikában, sza­kadatlanul azon törik a 'fejü­ket, hogyan lehetne meggyor­sítani szocialista építőmunkán­kat. Népünk a választáson a gazda szemével veszi szem- ügyre az országot. így értékeli pártunk tevékenységét is. Különös jelentőséget köl­csönöz a választással kapcso­latos politikai munkának az a tény, hogy a VIII. pártkong­resszus után ez az első nagy politikai akció, amely éppen a kongresszusi szellem erősíté­sét, a kongresszusi határoza­tok végrehajtását szolgálja. A szocialista fejlődésre szavazunk február 24-én A továbbiakban Bodnár elv­társ hivatkozott azokra a leg­frissebb rendelkezésekre, ame­lyek újabb bizonyságai annak, hogy a szocializmus építésével együtt Jár az életszínvonal emelkedése. Ilyen intézkedé­sek: az alacsony nyugdíjak fel­emelése, a szülési szabadság meghosszabbítása, az ingyenes orvosi ellátás továbbfejlesz­tése, a január 1-i árleszállítá­sok bizonyos tartós fogyasztási cikkeknél. Az árleszállítások évente 300 millió forint meg­takarítást hoznak a lakosság­nak. Sokrétűen mutassunk rá arra — hangsúlyozta Bodnár elvtárs —, hogy csalás abból lehet, többet adni, amit meg­termeltünk. Legfőbb felada­tunk tehát a szocialista építő- munkában való helytállás. Szóba kell hozni azt is, hogy Magyarország nemzetközi te­kintélye az utóbbi években megnőtt. Ezt tükrözte a VIII. pártkongresszus is, amelyre több mint 60 ország kommu­nista pártja küldte el képvi­selőjét, vagy nemrégiben kor­mánydelegációnk afrikai kör­útja, Nemzetközi kapcsolata­ink gazdagodása, erősödése a béke ügyét szolgálja. ' — Február 24-én ötéves- ter­vünkre, a boldog, független Magyarországra, a szocialista fejlődésre, a békére szavaz dolgozó népünk. A választást megelőző hetekben úgy kell munkálkodnunk, hogy dolgozó népünknek ez az állásfoglalása minél nagyobb erőt sugározzon és új, nagyszerű tettekre sar­kaljon — fejezte be tájékozta­tóját dr. Bodnár Ferenc elv­társ, a megyei pártbizottság titkára. Tovább erősítjük pártunk és dolgozó népünk kapcsolatait A vitában felszólalt Csetcrki Lajos élvtárs, pártunk Poli­tikai Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első tit­kára. — A választásokat elő­készítő politikái munkával — mondotta többek között — el­kezdjük a kongresszusi hatá­rozatok ismertetését és az élet­be való átültetését. Tovább akarjuk erősíteni pártunk és dolgozó népünk kapcsolatait, Ennek érdekében az előkészí­tés szakaszában széles rétegek véleményét kérjük ki- a jelölé­seknél. Szólt arról Cseterki elvtárs, méltatva pártunk VIII. kong­resszusának jelentőségét, hogy kongresszusunkat az alkotó marxizmus levegője hatotta, ál és ennek kell érvényesülnie a kongresszusi határozatok vég­rehajtásában is. A kongresszus fő iránymutatása: folytassuk munkánkat az eddigi töretlen úton. de még következeteseb­ben, hogy még sikeresebben mozgósíthassuk népünk nagy alkotó erejét az előttünk álló feladátok végrehajtására. Melyek ezek a feladatok? A szocializmus alapjainak meg­szilárdítása. Gazdaságosabb, termelékenyebb munka és gyorsabb előrehaladás az ipar­ban. Fel kell lendíteni a mező- gazdasági termelést. Tovább erősítjük szocialista nemzeti egységünket. Pártunk figyelmének központjában az ember ál? Ebben a - vonatkozásban ki­tért Cseterki elvtárs a vezetes színvonalának további emelé­sére. Ezt a feladatot a terme­lés minőségi követelményei különösen éles megvilágításba helyezik. Az iparban és a me­zőgazdaságban már nem ele­gendő a tavalyihoz, a tavaly- előttihez igazítani az eredmé­nyeket — eredményeinket im­már a■ világszínvonalhoz kell mérni. Ezért is vált kulcskér­déssé a vezetés. Amikor mi erről szólunk, akkor nagyon is tudjuk, hogy pártunk figyelmének központ­jában az ember áll. A szocia­lista társadalom felépítésének célt, értelmet az emberért való harc ad, az a nagyszerű cél, hogy meghittebbé, boldogabbá varázsoljuk a dolgozó ember életét További fejtegetéseiben Cse­terki elvtárs utalt a választá­sok népfront jellegére. Beszélt a tanácsok munkájáról is, amely arról váll, hogy a taná­csok, mint a nép hatalmának helyi szervei, megyénkben is betöltik hivatásukat. Falusi tanácsainkra újszerű feladat hárul'; a nagyüzemi mezőgaz­daság igazi irányító szerveivé kell válniok. Elő kell ' segíte­niük a falu felemelkedését, a város és a falu közti különb­ségek csökkentését és meg­szüntetését. Foglalkozott még azzal a kérdéssel, hogyan kell helye­sen értelmezni a párt vezető szerepét, amelyet minden terü­leten erősítenünk kell. hiszen ezzel pártunk politikájának még teljesebb érvényesülése jár együtt életünk minden terü­letén. * Mint lapunk keddi számában közöltük, a megyei pártbizott­ság második napirendi pont­ként, a Vili. pártkongresszus határozatának végrehajtásával kapcsolatos 1963-as népgazda­sági feladatokról tárgyalt. Er­ről az Északmagyarország csü­törtöki számában számolunk be.

Next

/
Thumbnails
Contents