Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-08 / 5. szám
Kedd, 1963. Január 8. esZÄKMAGYABORSZA« 3 Van-e kiút Btikkalján? Ha egy üzem huzamosabb időn keresztül nem teljesíti tervfeladatát — ott valami baj van. Vagy objektív jelenségek, vagy pedig szubjektív tényezők akadályozzák a jó munkát. Van úgy, hogy mind a kettő összetalálkozik, és ilyenkor bizony alaposan fel kell gyűr- közni, mert máskülönben folt ősik az adott szó becsületén. Valahogy ez történt a Bükkel jai Bányaüzemnél is. összejöttek a problémák s az a kollektíva, amely valaha oly lelki- ismeretesen helytállt — meghátrált. Emlékszem, még 1958-ban — tudjuk, abban az időben nagyon kellett a szén az országnak — a sajószentpéteri bányászok 105 százalékra teljesítették éves tervüket. Ritka példa ez a borsodi szén medencében, különösen olyan viszonyok mellett, amelyek Bükk- alján voltak. Ezzel azután úgy látszik előtték az utolsó puskaport, mert a következő évekre jóformán csak az emlékek maradlak. Igaz. még 1959-ben nagy nehézségek árán, éppen hogy —- 100,1 százalékra —teljesítették tervüket. A következő évben már adóssággal zártak, s 1961-ben annyira lemaradtak, hogy szinte az egész tröszt eredményességét veszélyeztették. a múlt évben pedig ismét -a Bükkaljai Bányaüzem lett a sereghajtó. SS ezer tonna adósság Már az év elején bajok voltak. Erről árulkodnak a statisztikai kimutatások is. Az első negyedév végén 91 százalékon állt az üzem. A trösztben megbírálták a vezetést. Akkor fogadkoztak, hogy a második negyedévben felszámolják az adósságot. Ebben az időben hivatkoztak a párt VIII. kongresszusát megelőzően kibontakozott munkaverseny kedvező hatására, és azt is emlegették, hogy a korábbi fogyatékosságokat felszámolják. Sajnos, mindez csak ígéret maradt — be nem teljesüli ígéret. A 1 második negyedévben ugyanis még kedvezőtlenebbül alakult az_ üzem tervteljesitése: 88,7 százalékkal záriak. A harmadik negyedévben már elérték a száz százalékot. Igaz, módosított tervet kaptak, amely lényegesen kisebb volt az üzem eredeti tervétől. Ekkor felcsillant a második félévi tervtel- J©sites reménye. Emlékszem, amikor november közepén Sa- Joszehtpéteren jártam, az üzem vezetői nagyon fogadkoztak. E°gadkoztak és úgy dolgozlak, öijogy a korábbi hónapokban •'ellett volna. Az évvégi hajrá tchál sikerült, de ez már nem ^°kat segített az üzem egész evi rossz munkáján. így az- btán a Bükkaljai Bányaüzem 1962-ben végeredményben mintegy ss ezer tonnás adös- sa9gal fejezte be az évet. Hogy 2. Borsodi Szénbányászati Tröszt mégis teljesíthette tervet, annak az a magyarázata: a többi üzem bányászai dolgoztak a sajószentpéteriek helyett is. Geológiai nehézségek — személyi problémák Ezek a puszta tények, sta- tisztikai adatok, amelyek mosott sok objektív és szubjektív Sond, nehézség rejlik. Mert a oükkaljaiak ilyen nagy adós- ®JSát nemcsak geológiai okok- és nemcsak a vezetésben rejlő fogyatékosságokkal lehet magyar;jzr,i — hanem mind a kettővel. Sztibor Antal, párt- otkár és Nemes Árpád, a bá- 11 ya akkori főmérnöke ©1 is mondta ezeket a fogyatékossásokat. Különösen a sajószent- Pcleri II-es aknában volt sok Nehézség, s ez rányomta bélyeget az egész üzem munkájára. Bőszben azért, mert az ottani Problémák fokozottabban tP.énybevetiék az üzem műszaki-, gazdasági- és pártvezetését, részben pedig azért, *dort meglehetősen sok anyagi ds technikai eszközt vonták el a többi aknától, nem is beszélve a létszámigényről. Az igazsághoz persze az is dozzátartozik. hogy a II-es .ma ferve elég nagy volt, noha '[.szükséges kapacitást térké- doszetileg, munkahelyhomlok- f« •®s oMvá.i ássál is biztosí- ot.lák. Márciusban' viszont fel- öoruit az egész terv, meid a 60 eenUtnéteres szénmező szinte egyik napról a másikra elvéko- nyult, felére csökkent. Ezzel a három bányarészben mintegy 4 millió (!!) tonna szenet vesztettek máról holnapra. Az az elgondolás tehát, hogy a két nagytermelékenységű szén- gyalu egész éven át dolgozhat, szertefoszlott. Leálltak a fejtések előkészítésével, s a vágat- hajtási tevékenység is 20 százalékra csökkent. Ez a váratlan geológiai zavar az egész II-es akna jövőjét megkérdőjelezte, s a bánya, amelyből jólgépesitett, korszerű üzemrészt akartak csinálni, s amelynek 15—17 éves jövőt jósoltak — 1967-ben leállt Ezt a súlyos hibát elsősorban a tökéletes kutatási és a fúrási költségek hiánya okozta. Ezenkívül persze más geológiai nehézségek is voltak. Frontszakadások, kőzetváltozások és vizes területek nehezítették a munkát, de a legdöntőbb a szén vagyon veszteség volt! A hibák másik okát a műszaki vezetés alacsony színvonalában és a sok személyi cserében lehet, keresni. A párt- titkár például azt mondta: A középkáderek egy része nem áll hivatása magaslatán. Elnézik a technológiai előírások mellőzését, de a legnagyobb baj, hogy nem ellenőrzik kellőképpen a kiadott utasítások végrehajtását. A munkahelyek anyagellátottságánál is sok fogyatékosság tapasztalható. Mi azt várjuk aknászainktól, bá- nyamestereinktől, hogy szigorúan követeljék meg a rendet, biztosítsák a termeléshez szükséges anyagi és technikai feltételeket. Egyszóval a. vezetés legyen határozott — de emberséges. Fluktuáció a vezetésben és a munkahelyeken De hogyan is lehet határozott az a vezetés, amely jóformán egymásnak adja a kilincset, és hogyan dolgozhat eredményesen az a fizikai gárda, amelyből évente 100-an eltávoznak és amelyhez ugyaneny- nyien jönnek. A Bükkaljai Bányaüzemnél 1959-től 1962-ig négy főmérnök váltotta egymást. A II-es aknánál hét, Tervtáron és a III-as aknán négy-négy, Berentén pedig három. Ezek olyan „házon belüli’’ változások. De sokan el is mentek az üzemtől. Ugyanebben az időben például 32 mérnök jött Sajószentpéterre és ebből 14 eltávozott. (!!) Hasonló volt a helyzet a bányamestereknél, nem is beszélve az aknászok fluktuációjáról. Ez a nagyfokú személyi változás gyakran kereszt intézke- dést, következetlenséget, kapkodást és néha bizony nemtörődömséget is jelentett! Ebben az időszakban sok fegyelmi eljárást is indítottak a műszakiak ellen. Volt úgy, hogy a kifizetésre kerülő prémiumok 25 százalékát meg kellett vonni a hanyag munka miatt. Később, amikor az üzem nem teljesítette a tervet, ezt a fegyelmezési eszközt nem alkalmazhatták, s így egymást követték a szóbeli és írásbeli megrovások, büntetések. Ebből megint két következtetést lehet levonni. Az egyik: nem állt hivatása magaslatán a műszaki gárda, azokkal is baj volt tehát, akiknek rendet kellett volna tartaniok. A másik: volt törekvés a fogyatékosságok felszámolására, amely hol kisebb, hol nagyobb eredménnyel járt, de semmi esetre se vezetett a hibák teljes felszámolásához. Van-e kiút? Mindazt, amit korábban leírtam, részben Sajószentpé leien, részben pedig a trösztben hallottam. S ezeknek a véleményeknek, megállapításoknak többsége arra válaszol: mi az oka annak, hogy a Bükkaljai Bányaüzemnél 1962-ben egyedien egy akna sem teljesítette évi tervét? Most pedig nézzük meg: van-e kiút ebből a kátyúba jutott helyzetből? Erre a kérdésre Monos János, a tröszt igazgatója azt mondta: A bükkaljai vezetők fiatalok. Kevés gyakorlattal rendelkezne!:, s ezt nem pótolták kellő lelkesedéssel. Sajnos, tavaly megtévesztették a járási pártbizottságot és a trösztöt is. írásba foglalták, hogy teljesítik éves te*u vüket Egyedül a bánya vezetője mondta meg őszintén, hogy baj lesz. Ennek nyomán a tröszt vezetői megkérdezték; milyen módosítást kívánnak a II. negyedtől kezdve? — De erre se tudtak válaszolni egy negyedéven keresztül. Végülis a járási párt- bizottság felhívása után a tröszt illetékeseivel közösen kialakították II. féléves tervüket, ami lényegesen alacsonyabb az eredetitől. Kétségtelen, hogy az elmed- dősülés és a geológiai zavarok befolyásolták a munkát, de köze] sem olyan mértékben, mint amilyen a lemaradás. Éppen ezért a bükkaljai bányák jelenlegi állapotán úgy változtattunk, hogy két és fél éven keresztül feltáró tevékenységet folytatunk, a létszám egy részét jobb termelékenységű, gazdaságosabb munkahelyekre telepítjük, a vezetésben lévő fogyatékosságokat pedig a leghatározottabban felszámoljuk. Megteremtjük az összhangot az üzem és az aknák között. Szeretnénk, ha megértenék a sajószentpéteri vezetők — tisztelet a kivételnek —. hogy ők nem önös célok kivitelezői, hanem népgazdasági érdekek végrehajtói. Becsületes munkájukkal nem a tröszt egyes személyeinek tesznek szívességet, hanem kötelességüket teljesítik. Kemény szavak, de igazságos megállapítások ezek. Fogadják hát így Bükkalján, s az új esztendőben kezdjenek tiszta lappal” — s őrködjenek azon, hogy a bányászbecsületen folt ne essék. Ehhez minden adottságuk megvan. Senki se viseltetik irántuk előítélettel. Bíznak abban, hogy ismét megdobban a bányász szív, bíznak abban, hogy 1963-ban — hosszú idő után — ismét fényesen ragyog majd a bükkaljai bányászok jó hírneve. Ezért ők tehetnek a legtöbbet, egyben válaszolva arra a kérdésre is: Van-e kiút Bükkalján?. .. Panlovits Ágoston Eredményes volt az új technológ eljárás A gépgyárak munkáját különösen ötvözöttacéllal segítette a Lenin Kohászati Művek, Az elmúlt évben országosan feltünéstkcltő eredményeket értek cl a Lenin Kohászati Művekben az ötvözottacélok gyártásában. Üj technológiai eljárást vezettek be a martinkemencéknél, amelyeknek eredményeképpen, több mint 40 ezer tonna ötvözöttacélt adtak át a magyar gépiparnak. A jól bevált, s eredményes technológiai eljárást ez évben is alkalmazzák a gyárban.-------o------S xorjcí kórház Napúiban Vasárnap ünnepélyes külsőségek között felavatták Kat- manduban azt a kórházat, amelyet a szovjet kormány építtetett ajándékul Nepálnak. Az ötven ágyas kórház, amelyet a Szovjetül i.) ingyen épített. a korszerű orvostudomány minden követelményének megfelel. Az özvegyi nyugdíjak emeléséről - A szülési szabadságról - A táppénzemelésekről — A tsz-tagok biztosításáról nyilatkozik Krajcsy János, az SZTK Borsod megyei Alközpontjának igazgatója Krajcsy Jánost, az SZTK Borsod megyei Alközpontjának igazgatóját kerestük fél, hogy megtudjuk: mi a véleménye a módosított nyugdíj- és SZTK rendeletekről. — Mindenekelőtt: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a kormány új betegségi biztosítási rendeletéi, s az alacsony nyugdíjak emelésére vonatkozó rendeletéi szerintem a kongresszusi határozatok gyakorlati megvalósítását jelentik... — mondotta mintegy bevezetőként majd részletesen tájékoztatott arról, amire kíváncsiak voltunk. — Mit tart legjelentősebbnek az új rendcletck közül? — A nyugdíjasok kórházi ápolása időtartamának felemelését. Az új rendelet ugyanis lehetőséget ad az idős. vagy nyugellátásban részesülő dolgozóknak és családtagjaiknak, hogy az eddigi 30 nap helyett 90 napig részesülhessenek díjtalan kórházi gondozásban. — És hogyan módosultak az özvegyi nyugdijak? — Az alacsony összegű özvegyi nyugdíjak ez év január 1-től 20 százalékkal emelkednek. Ha azonban egy-egy nyugdíj még az emelés után se érné el a 350 forintot, akkor is 350 forintra egészítik ki. A felemelt özvegyi nyugdíj összege pedig legfeljebb 500 forint lehet. — Hogyan rendelkeztek a korlátlan idejű kórházi ápolásról? — Az új rendelet értelmében a biztosított dolgozók (a tsz- tagok, alapok-, alkotóközössegek. munkaközösségek tagjai is!) a betegségi biztosítás keretében a korábbi egy évi időtartam helyett most már korlátlan ideig részesülhetnek díjtalan kórhaza ápolásban. — Az egyik legnépszerűbb rendelet talán az, amely a szülési szabadságot 12 hétről 20 hőire emelte. Megyénkben mennyi többletkiadási jelent ez? — Az alközpont illetékességi területen, Borsod megyében tavaly 7 millió 600 ezer forintot fizettünk ki terhességi és gyermekágyi segélyek címén. Az idén ez az összeg 12 millió 450 ezer forintra emelkedik. — A mezőgazdaságban dolgozó nők szülési, segélyével kapcsolatban lesz-e változás? — Igen. Jelentős változás lesz a mezőgazdaságban időszaki munkát végző nőknél, akiknek szüléskor egységes anyasági segély jár. Ennek összegében mind a terhességi, mind az anyasági segély benne van. A terhességi, gyermekágyi segélyezés idejének meghosz- szabbít.ásával pedig arányosan emelkedik az egységes anyasági segély összege is. Például: a jelenlegi 2000 forint helyett 2900, az 1900 forint helyett Aluljáró épül Budapesten az Astoriánál 2800 forint anyasági segélyt kapnak a jövőben a mezőgazdaságban időszaki munkát végző nők. — A házastársak közül a dolgozó nő kórházi ápolása idejére eddig táppénzének 60 százalékát kapta. És a jövőben? — Az új rendelkezések a dolgozó nőnek — amennyiben eltartásra szoruló családtagja Van! — kórházi ápolása idejére ugyanúgy, mint a dolgozó férfinek, táppénzének 80 százalékát, biztosítják. — A háziipari dolgozók táppénze emelkedett-e? — Igen. Emelte a rendelet a háziipari dolgozók táppénz- összegének a megállapításánál számításba vehető munkabér legmagasabb összeget. Ezenkívül a háztartási alkalmazottak táppénzének, terhességi, gyermekágyi segélyének napi összegét is. A háziipari dolgozók táppénzének megállapításánál a korábbi 24 forint helyett napi 48 forint a munkabér figyelembevehető legmagasabb összege. A háztartási alkalmazottak táppénzének napi összege pedig — a korábbi 10 forint helyett — napi 20 fonni, s a terhességi, gyermekágyi se- gély napi összege a korábbi 15 forint helyett napi 30 forint lesz. — Mi a változás a rokkantsági nyugdíjban részesülő dolgozók és az ipari idénymunkások táppénzével kapcsolatban? — Ezek a dolgozók az eddigi 90 nap helyett a jövőben ugyanolyan időtartamon át jogosullak táppénzre, mint az egyéb dolgozók. — Hogyan módosult a biztosítottak gyógyászati segédeszközökkel való ellátása? — A gyógyászati segédeszközök közül a nagyobb értékű — 150 forintnál drágább — egységáru után a biztosítottak eddig 25 százalékos térítési dijat fizettek. Ezután ilyen árukért csak 15 százalékos térítést fizetnek. így — a Isz-tagok figyelembevétele nélkül — körülbelül évi 240 ezer 260 forinttal kevesebbet fizetnek majd a dolgozók, mint. eddig. — A tsz-tagoknál ilyen szem-' pontból mit jelent az új rendelkezés? A tsz-tagok 1962. december végéig gyógyászati segédeszközök ellátására nem voltak igény- jogosultak. Az új rendelkezések értelmében a tsz-tagok és családtagjaik is igényjogosultak a gyógyászati segédeszközök ellátásában. Megyénkben 72 ezer tsz-lag van — s családtagjaikkal 200 ezer biztosítottal kell számolnunk. Ez évi 320 ezer 350 forint újabb juttatást jelent megyénk tsz-tagjai számára. Mindebből érthető, hogy az új rendelelek természetesen a dolgozók javát, az életszínvonal emelkedéséi szolgálják __ R ultkay Anna Munkába fogják a vizet A Gázművek és a Vízművek dolgozói kora reggeltől késő éjszakáig dolgoznak a Rákóczi út- és Múzeum körút kereszteződésénél épülő gyalogos aluljárónál, hogy minél előbb befejezzék a közművek áthelyezését. Képünkön: bontják az úttestet, hogy a csöveket cs kábeleket másfelé vezessék el. A szocialista szerződést Pesten kopogták írógépbe. Az abban vállalt munka viszont a mező csáti járásiaknak hoz majd gyümölcsöket. Több búza, több zöldség', jobb legelő lesz belőle ... Az ember, első olvasásra, mégis könnyen átsiklik a hír fölött. Sablonosnak, megszokottnak érzi. Újságíró szemmel nézve, nem egészen szerencsés talán a cím sem: tucatjával lehet hasonlókat találni a lapok hasábjain, amelyek valahogy mind így hangzanak: „vállalták...”, vagy egy másik: „ígérték, vállalásukat teljesítették ...” Számokat, termelési adatokat sejt mögötte az olvasó, amelyeket — valljuk be — ún már, s szívesebben olvasna ezek helyett, vagy ezekkel együtt magáról az Emberről ! Ámde, ez a mezöcsáti dolog, amelynek szerződését Pesten írták, valami mást jelent. Egészen mást, amely nagyon emberi, nagyon szép és társadalmunk összefogását a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítéséért nagyon szépen tükrözi. Számok vannak ebben a híradásban is, de annyira élnek, szinte lélegzenek, hogy akár embernek is lehet nézni őket. Mint ahogy így is van, hiszen a mély emberi érzés, a felelősségérzet, az ember törekvése, alkotó kedve, szenvedélye és segítőkészsége bontakozik ki az egészből. Pedig Pest, földrajzi távolsággal mérve is, elég messze esik Mezőcsáttól, s az ember, ha a zajos fővárosra gondol, azt hinné, hogy az ottaniaknak eszébe sem jut az ilyesmi. I-Iogy ez mennyire nem így van, bizonyítja az a nagyszerű dolog, amelyről írásunk szók A szerződés előzménye a következő. A mezöcsáti járásban már régóta törik a fejüket a termelőszövetkezeti vezetők, hogy miként oldhatnák meg gazdaságosan — és főként olcsón! — az öntözést. Kiszámolták, hogy ez milyen haszonnal járna a közös gazdaságok számúra. de elsősorban a környező falvak és a városok zöld- ségellátúsa szempontjából jelentene nagy előrelépést. Borsod megyében, mint ez közismert, mindig nagy gond és főként költséges volt a piac korai zöldáruval való ellátása. Az ötletet a Tiszapalkonyai Hőerőmű hulladékvize adta. így. így: hulladékvíz, amely valóságos tórendszerben terül el a hőerőmű mellett, s hasznosítása jelenleg még nincs megoldva. A kézenfekvő javaslat, hogy a termelőszövetkezetek használják fel öntözésre — megtetszett mindenkinek. Annyira megtetszett, hogy máris számolni kezdtek, s a várható eredmények föllelkesítették a vezetőket. Nagyon jó dolog! De drága! Mindazonáltal nem csüggedtek, s nem mondtak le a tervről, hanem kérést küldtek a Hazafias Népfront Országos^ Tanácsához. így került tehát ez az ügy Budapestre. A kérés azt tartalmazta, hogy a környékbeli termelőszövetkezetek társadalmi összefogással és a helyi erőforrások kiaknázásával az előirányzottnál korábban és gyors ütemben szeretnék megoldani a zöldségtermesztést, a nagyüzemi kertészkedést, amelyre kiválóan alkalmas lenne a hulladékvíz hasznosítása. A munka viszont nagy szaktudást igényel, másrészt költséges is. Ezért azt kérték a Hazafias Népfront vezetőitől, hogy akár Tiszavalk esetében (a tiszavalki belvíz-rendezésről annak idején többször írtunk — szerk.) —, karolja fel a Hazafias Népfront ezt a kezdeményezést is. Az ügy folytatása a következő: A népfront kapcsolatot teremtett — mint ezt az idézett híradásban olvashatjuk — a Mélyépítési Tervező Vállalat újonnan alakult mernökbrigúd- jával, amelynek tagjai elhatározták: azonkívül, hogy munkahelyükön teljesítik a szocialista cím elnyerésének feltételeit. megbízatást kérnek a Hazafias Népfronttól. A vízügyi szakemberek, az elektro- és gépészmérnökök, élükön Bénnyei István osztályvezető mérnökkel szívesen vállalkoztak a me- zőcsátiak problémájának megoldására. Felmérték a munka nagyságát és úgy határoztak, hogy 1963. augusztus 20-ig elkészítik a nagyszabású tanulmányt. ígéretüket szociaEsta szerződésben rögzítették. Nos hát, ez volt az a szocialista szerződés, amelyről azt írtuk, hogy Pesten kopogták írógépbe és a mezöcsáti járásiaknak hoz majd gyümölcsöket. Termő szőlő, csengő alma, viruló mezők, rétek, gyönyörű kertészetek lesznek belőle. Hiszen — hogy ehhez a tudósításhoz egy számadatot is jegyezzünk — a társadalmi összefogással munkába fogott vízzel 15 ezer holdat lehet majd öntözni. Ónodvárl Miklós
