Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-06 / 4. szám
Vasárnap, 1963. Január 6. BSZAKMAGYARORSZÄG s Korszerű üzemorvosi és szakrendelőiotézet épül Diósgyőrvasgy^rban A Lenin Kohászati Művekben a központi üzemorvosi szolgálatot még jelenleg is szűkös, csaknem hetven éve épített épületben látják el, s az a gyár nagyarányú fejlődését figyelembe véve, már nem felel meg a követelményeknek. Ezért a múlt évben — a gyár közvetlen szomszédságában — új, korszerű üzemorvosi rendelő építését kezdték meg. A több emeletes rendelő építése a terveknek megfelelően halad, s az' ez év nyai'án már el is készül. A fektetőkkel ellátott üzemorvosi rendelőben kap majd többek között helyet ' a mentőállomás, az üzemi adminisztráció, az SZTK ügyintézés, s ide költöznek a munkásellátási, munkásvédelmi szervek is. Piszkos a pénz Petit, francia tudós, éveken át folytatott vizsgálatot a világ legkülönbözőbb országaiból származó bankjegyekkel. A bankjegyekre tapadó baktériumokat kutatta. Az eredmény: A legpiszkosabb bankjegyek Görögországban, Kínában, Spanyolországban és Argentínában vannak forgalomban. A legtisztábbak: "a francia és az amerikai pénzek. Valamennyi bankjegyen tuberkulózis és a legkülönbözőbb bőrbetegségeket előidéző baktériumok mutathatók kj. Hatvanöt termelőszövetkezetet villamosítanak az idén Borsodban 'Az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat a múlt évben jelentős terven felül vállalt munkával, huszonöt borsodi termelőszövetkezetbe juttatta el a villanyt. Az idén ez irányú munkájuk sokkal nagyobb arányú lesz: az új évben ugyanis hatvanöt borsodi közös gazdaság villamosítását oldják meg. Ezen kívül a falu- villamosítási programon belül négy tanyára, valamint több falubeli új lakótelepre mintegy huszonkét kilométer hosz- szúságú nagy- és kisfeszültségű vezetéket építenek ki. A villamosítási munkákra az Tekintve azonban, hogy a Miskolc XI. kerületében, Diós- győrvasgyárban lakó dolgozók egészségügyi ellátását is jelentősen kívánják javítani, az üzemorvosi rendelő mellett új városi szakorvosi rendelőintézetet is építenek. Ennek a munkáihoz ez év első felében fognak hozzá, s azt a tervek szerint jövőre fejezik be. A két nagy épületben több mint tízféle szakorvosi rendelést vehetnek igénybe a rászorultak, ezekben helyezik el a tüdőgondozó, valamint tüdőszűrőállomást, a különböző laboratóriumokat, étkezőhelyiségeket. A nagyszabású egészségügyi létesítménnyel, amelynek költségeire huszonnyolc millió forintot költenek, mintegy negyvenezer . vasgyári dolgozó jut majd lakóhelyéhez közel, az eddiginél sokkal kényelmesebb, korszerűbb orvosi ellátáshoz. Fellini „titkos" filmje Végre! Lehullott a lepel arról a titokzatos filmről, amelyet Frederico Fellini az utóbbi hónapokban a római filmstúdióban forgatott. A film címe „Az útvesztő" lesz. Eddig a rendezőn kívül senki sem ismerte az egész forgatókönyvet és az összes szereplőket, elsősorban Marcello Mastroianni, főszereplőt szigorú titoktartásra kötelezték a cselekményre vonatkozólag. A filmet egészen mostanáig mindenki csak ,,Fellini S és fél” fedőnév alatt ismerte. Ezzel jelölték, hogy a híres olasz rendező ezen a filmen kívül, eddig hét és fél filmet rendezett. Félnek számítja a ,,Boc-. caccio 70” című filmben való részvételét, mivel annak három részét, három rendező alkotta. Nagy tervek, v&iivekvo , feladatok a Lenin Kohússati Müvekben Svédországban nemrég sokat vitatott könyv jelent meg. írója a rádióban és tv-ben jólismert dr. Bertil Söderling orvos. A könyv címe: „Barátkozzunk a könyvekkel”. A könyv egyetlen feladata, hogy könyvek olvasására ösztönözze az embereket. Testi és lelki bajoknak olvasással való gyógyítását nevezi dr. .Söderling bibliotherápiának és azt állítja, hogy ez a speciális tudomány egyre nagyobb tért hódít majd. „A könyv sokféle feladatot láthat el, pótolhatja az ebédet, a morfium injekciót és sok egyebet is. Ha valamilyen félelemtől űzött, ideges ember keres fel és a vizsgálatnál nem tapasztalok semmiféle szervi bajt, akkor egy bizonyos könyvet adok neki — mondotta dr. Söderling. A beteg legközelebb rendszerint nyugod- tabban érkezik és további könyveket kér. Persze a könyv nem mindig pótolja n gyógyszert, de bizonyos esetekben jobb szolgálatot tesz, mint egy doboz pirula. Ehhez azonban érteni kell a bibliotherápiá- hbz. Az öreg, elhagyatott ember például a „saját” idejéről szóló könyvet olvasson. Ke-' vésbé elveszettnek érzi magát és eltűnik számos, önmagában új évben több mint tizenkét j felfedezni vélt betegség-szimp- millió forintot használnak fel. | tornája. A krónikus betegségben szenvedők új erőre kapnak, ha olyan országokról és népekről olvasnak, amelyeket egészségesen láttak. A bibliotherápia egyelőre még gyermekcipőben jár, dr. Söderíingnek azonban sikerült széleskörű érdeklődést keltenie gyógyítási módszere iránt. Az elmúlt évek során sok dicséretet kapott a nagy gyár, s a dicséret mellé magas kitüntetést is a jó munkáért. Éveken át fejlődtek a gyár- részlegek, javult a nyersvas minősége, kedvezően alakult az exporttevékenység, javult a termelékenység és a gyártmányok minősége is. A műszaki fejlesztésben is sok siker fémjelezte a nagymúltú kohászat tevékenységét. 1962- ben is számos pozitívum jelentkezett a termelő munkában, de sajnos, nem mondható el, hogy az LKM minden vonatkozásban teljesítette a terveket. Hosszú ideig hullámzott a termelés, bizonytalanság uralkodott egyes területeken, mint ahogyan azt a pártértckezleten nyíltan feltárták. Lassú volt a gyár fejlesztésének üteme, a felsőbb szervek sem ideálisan mérték fel a gyár lehetőségeit. Országos feltűnést keltő eredmény Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a gyár főmérnökével, Gácsi Miklóssal. Elmondotta, hogy a durva blokksoron és más munkahelyeken többezer tonnával több anyagot hengereltek, s mindezt a program- szérű munkával érték el. Véleménye szerint a Lenin Iío- hászati Művek 19G2-ben jól segítette a magyar gépipart, a gépipar továbbfejlesztését. Új vágányon Néhány hónappal ezelőtt cikket közöltünk Bodrog- keresztúrból Holtvágányon címmel. Azzal foglalkoztunk, hogy a szektárianizmus, a dogmatizmus maradványai késleltetik az egészséges társadalmi élet kibontakozását. Irtunk Majercsák Józsefről, azAKÜV bodrogkeresztúri szekérfuva- rozási részlegének vezetőjéről, alti sokszor italosán, meggondolatlanul, kijelentéseivel, fenyegetéseivel embereket bántott meg. Most ismét felkerestük a községet, beszélgettünk Kovács Károly elvtárssal, a párt alapszervezet titkárával. Megtudtuk tőle, hogy Majercsák József egy taggyűlésen őszinte önbírálntot gyakorolt, sajnálta a történteket, s elmondta azt is, hogy magatartása többnyire vélt sérelmekből következett. Kérte a taggyűlést, hogy a község vezetői segítsék munkájában, abban, hogy a szekérfuvarozási részleg dolgozóinak emelkedjen műveltségi és politikai képzettsége. Majercsák József, ahogy azt a községben is tapasztalják — tartózkodik az italozástól, orvosilag gyógykezelteti magát, s példáját többen követik. Jólesően tapasztaltuk ezt a változást, mely elsősorban abból következik, hogy a pártvezetősóg türelmes, s emberséges nevelőmunkát folytat. Bízunk abban, hogy Majercsák József okult a hibáiból, s most már nem tér le arról az útról, amelyen közmegelégedésre cljndult. — Különösen az ötvözött acél gyártásában értünk el nagy eredményeket — mondotta a főmérnök. — A három éven át tartó kísérlet 1962- ben meghozta a kívánt sikert: 40 000 tonna ötvözött , acélt gyártottunk, s ha figyelembe vesszük, hogy 1959-ben még csak 2000 tonnát adott a gyár ebből a rendkívül fontos és értékes acélból, akkor ez igen komoly teljesítmény. Annál is inkább, mivel ezt az ötvözött acélmennyiséget martin- kemencében termeltük, új technológiával és gazdaságosan. Országos feltűnést keltő kohászati eredmény . ez, hiszen, ha 40 000 tonna ötvözött acél termelését beruházással akartuk volna elérni, úgy mintegy négyszáz millió forintot emésztett volna fel a nagy beruházás. A főmérnök irányításával a gyár műszaki vezetői fáradságot nem ismerő, kísérletező munkával érték cl ezt a sikert. Az új évben növekvő feladatokat kell megvalósítaniok. Ebben az évben kerül sor a durvahengermű rekonstrukciójára. Erre a fontos, a gyár jövőjét megalapozó, mynkára 600 millió forintot költenek. Teljesen új blokksort építenek, olyan blokksort, amelyet magyar szakemberek terveznek és építenek, ez lesz az első nagykapacitású, magyar gyártmányú hengersor. Korszerűség tekintetében is felveszi majd a versenyt Európa hasonló üzemeivel. Ez az új blokksor évente 1 millió tonna anyagot hengerel majd, s ezzel megnyitja a 15—20 éves távlati tervet, a fejlődés még nagyobb lehetőségeit a gyér előtt. A főmérnök szavai szerint: Ezzel az eredménnyel a Lenin Kohászati Müvekben megalapozzuk a harmadik ötéves terv sikereit. Többet és jobbat! — Minden erőnkkel azon leszünk — mondotta Gácsi főmérnök —, hogy hathatós segítséget adjunk a gépipar fejlesztéséről szóló határozat megvalósításához. Többet és jobbat akarunk termelni. Az ötvözött acél gyártásában elért eredményeket is fokozni akarjuk. Az exportterv szintén nagy követelményeket támaszt a gyárral szemben. Látjuk, hogy milyen nagy feladat vár ránk, de úgy hiszem, a gyár valamennyi műszaki és fizikai dolgozója nevében nyi- latkozhatom: 1963-ban jobb munkát végzünk, teljesítjük a terveket. Javítani fogjuk a technológiákat, és a megkezdett kísérleti kutatásokat a műszaki fejlesztés fokozásával együtt, tovább folytatjuk. Bizton hiszem, hogy a Lenin Kohászati Művek kollektívája ebben az esztendőben újra felzárkózik a legjobban termelő nagy gyárak sorába. A múlt esztendőben különféle műszaki akadályok, objektív nehézségek gátolták a gyár folyamatos, tervszerű és nyugodt munkájút. A pártértekezlet, amely ‘ őszinte légkörben és reálisan foglalkozott ezekkel a - pi-oblémúkkal, azt is megjelölte, hogy mit kell tenni ebben az évben az LKM vezetőinek és minden dolgozójának. A főmérnök szavaiból az is kicsendült a beszélgetés során, hogy tanulmányozzák a pártértekczlet útmutatásait, határozatát, hogy a kohászat ebben az évben valóban betöltse elsőrendű hivatását: a gépipar gyorsabb ütemű fejlesztésének elősegítését. Ennek érdekében a legfelsőbb vezetés, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, az Iparigazgatóság vezetői, szakemberei is több segítséget kell, hogy nyújtsanak az LKM műszaki vezetőinek. . Egyetlen megalapozatlan, vagy hibás intézkedés milliós veszteségeket jelent a gyár munkájában. Mindezt csak alapos és jó intézkedésekkel, reális tervekkel lehet megszüntetni. — Most értékeljük a gyár egész évi munkáját. Látjuk az eredményeket, és ismerjük a hibákat — .'mondotta Gácsi elvtárs. — Még nem ismerjük pontosan minden terület számvetését, egy azonban biztos: nagyobbakat kell lépnünk, a nagyobb eredmények érdekében. RamNiisiBQSiassiSHaftafaBesBMSissiBBBiuistgisaBiHaBBnBHiHMEiaHHHHiBiBiiaHHiaHHnfiuaß! Szegedi Íriszló HBBBBBHaiaCiiBBBBKIBESBBBBHBSSSHBBBBBBBBBHBBBBBB CSÁSZÁR KLÁRA: EGY HÓNAPJA, hogy ide helyezték, azóta sokai beszélnek róla. Hírből legalább máris ismeri mindenki. Ritka dolog ez itt, ahol a fáma számára kedvezőtlen a terep: egyik ház a sűrűbe búvik, másik a sziklák tetejére, de mindenképpen messze egymástól. A közöttük nyújtózó út legkevesebb félnapi járás. Közben hegyek sorfala előz a szemnek, takar is, rejt is a sok bozontos erdő. Hanem az új gondnokot úgy látszik nem rejti el. Hol itt, hol ott dobja fei nevét a szó. Variálódnak körülötte, a történetek kifogyhatatlanul. A magja mindnek ugyanaz: szerencse fia ez az Amadé Géza. Ha eJporzik az ütőn csupa üveg, meg nikkel kiskocsiján — Fortuna ajándékán ■— hosszan néznek utána a csemetekerti lányok. Pillantásukban oly leplezetlen a bámulat, meg a sóvárgás, hogy azt lehetetlen szó nélkül megállni Holován Miskának, a lányok közt magasodó egy- szál fiúnak. — No, bocik. Ez aztán az új kapu. Igaz? A' lányok csiripelve támadnak rá. — Csak ne játszd itt nekünk a közömböst! Az irigység beszél belőled! Bele ülnél te is, csak lehetne! — Beleülni! Hát az is vicc? — fintorog Holován Miska. Aztán kiválaszt négy kéve A TRÓFEA * nyárvesszőt a legnagyobbak- ból, dróttal összecsomózza. Felemeli, s kinyomja a feje fölött nyújtott karral. — Ezt csinálja utánam az autós gondnok! — s könnyedén ringó csípővel viszi ki a tábla szélére. Hanem a lányok szeme nincs rajta. Lefelé bámulnak, ahol a szerpentin kanyarjában éppen eltűnik az autó. A hátsó ablak üvegjén elcsúszik a fény, s millió csillámra hasadva kápráztat. Elisme- rőn csettintenek és hunyorognak! Ez igen! Ez az Amadé! Ez valóban a szerencse fia. És kétszeresen az, hiszen látni való, nem csupán az autót juttatta neki Fortuna kegye, hanem az édes arcú, őz- bokájű Tímár Lujza, a zsérci tanítónő szívét is. Bizony nem hiába száguldoz Amadé minden áldott este lefelé a hegyről — mondják a mindentudó, a szállongó hírek, a színesedő mesék. És, mert a szerencse csupán a benne lubickolónnk természetes, nem csoda, ha irigység húzza keskenvre Holován Miska szemét. Ki tudja 'miféle indulat nőne ebből, ha az idő engedné, vagy — ha nem volna Amadé valóban a szerencse fia. De úgy látszik, valóban az, mert jön egy októberi nap, s megtréfálja Amadét. Sőt, mi több. kinevetteti. A nevetés pedig jó, feloldjn az indulatokat, elrendezi, megnyugtatja a kedélyt. AZON AZ ESTÉN, mint más napokon is ilyen idő tájt, hazafelé tart Amadé. Órát, percet nem tart számon, legfeljebb annyit, hogy tízóra már jócskán elmúlt, hiszen -akkor indult Tímárék hazától. Előtte a hegyre kapaszkodó út üres, kívüle csak a sötétség jár rajta, meg az őszi ködök finom, lenge hírnöke. A kocsilámpa mindkettővel könnyedén elbánik. A sárga fénykévék elől meghátrál a sötét, engedelmesen húzódik kétoldalt az erdőbe, s a kocsi mögött összefut megint. Szüntelen mozgás ez, a fényé parancsoló. a sötété készségesen engedelmes. Amadé szeme az úton, fél figyelme is ott. Másik fele egy mosolygó arc körül méláz boldogan. Ilona-kút fölött, az éles kanyarban, mintha megtorpanna ez a feltétlen engedelmesség. Elnyúlt, panaszos visítás tépi meg a csendet, ugyanakkor a jobb első kerék puhán átbillen valamin ... Lujza mosolygó arca a sötéttel együtt a sűrűbe fut. Ott is marad. Amadé ijedt-dühösen káromkodik: egy csavargó házőrzőt hiába keresnek odafent, valamelyik fennsíki faluban. A kocsi fut, egyenletesen búg a motor, már a panaszos sikí- tást sem hallani. De megnyugodni azért nem ilyen köny- nyü. Amadé előtt ismételten ’feltűnik az engedetlen, sötét tömeg. Valahogy nem kutya formája volt. A hangja sem kutyahang. Vagy mégis? Eszébe jut, valahol olvasta, hogy egy sebzett nyúl tisztára emberi hangon sivalkodott. A fájdalom hangja úgy látszik minden élőlénynél megközelítően egyforma. A motor puhán, egyenletesen búg. Köröskörül megnyugtató csend. A gondolatok szélén újra feltűnik Lujza mosolygó arca. HANEM HAJNALBAN váratlanul ismét ezzel a gonddal ébred. Hátha nem kutya volt? Nyúl szóba sem jöhet. Róka sem. Annál sokkal nagyobb volt. És ha ember? Képzelete megugrik,’ a poklot szabadítja rá. Lehetett részeg, aki elesett, vágy elaludt az út szélén, és álmában az úttestre hengeredett. Vagy sérült, akit más jármű elütött, s otthagyott! Atkozza magát, amiért elhajtott. Ha akkor kiszáll, s utánanéz n dolognak, most nyugta lehetne. így azonban? Papucsqt ránt, s a csikós pizsama < fölé ballon kabátot. Odakint dereng. Az októberi hajnal lassan, erőtlenül birkózik a, sötéttel. Nyúlós, szürke a levegő, az ég; a szűk látóhatár közt az éjjeli párától csatakos a föld. Jó, hogy a helyre pontosan emlékszik: a kanyar, Ilona-kút előtt. A kúthoz gyalogút vezet, fiatal fenyvesen át. A fenyves fölött régi erdészház, ott most erdei munkások laknak. A kanyar fölött az út szélére kormányozza a kocsit. Gyalog járja be a kanyart. Sehol semmi. Ekkorra teljesen ki világosodik, az. útmenti fák alatt sem marad semmi sejtelem. Amadé megkönnyebbül, nagyot lélegzik, aztán a levegő hirtelen bent reked a tüdejében. A kanyaron túl, az út. szélén, a harmattól csomós porban nagy, sötét, szabálytalan folt. Körülötte lábnyomok. Amadét vonzza magához a folt, meredt tekintetét el nem engedi. „Ez az!” — gondolja, s ugyanakkor azt is, hogy „olaj. Kiömlött gázolaj.” — Holott tudja, a foltnak itt nincs köze semmiféle olajhoz. Szeme a nyomokat követi be a fák közé, és hirtelen összerezzen. Vállas fiú áll ott, s figyel. — Elvesztett valamit? — Hát, lehet. A fiú kilép a fák közül, átugrik az árkon. Odaáll Amadé mellé. — Nicsak, az autós gondnok. Csak nem maga gázolt itt az éjszaka? Aztán itthagyta az egészet, mondhatom köny- nyelmű! Amadé szólni sem tud, csak sápad erősen. — Nyugalom! — int a fiú — Pártfogásunkba vettük. — Hol van? — Fent. a házban. — Orvos? A fiú hirtelen a földet kezdi nézni. — Hová gondol! Kell is annak már! — De, hiszen azt mondja, pártfogásukba vették?! — No, hallja! Különben még most is itt sikítana. Amint megláttuk hányadán van, hoztuk a szekercét, aztán puff, a füle tövére. Rögtön megcsendesedett. — Holován Miska, mert ő volt a fiú, nem bírja tovább, felnéz. Szemében táncol a nevetés. AMADÉ tüstént átlátja a helyzetet. Tudja, hogy ugratták, s most kinevetik. Máskor haragudna tán, most föl sem veszi. Fél lábára nehezke- dik, mintha valaki pihenjt vezényelt ..volna. A ballon zsebben cigaretta után keresgélj nem bánja, ha a fiú észre veszi ujjai remegését. — Mi volt az? — kérdezi. — Égy vén agyaras. Tisztán is megvan nyolcvan. Sajnálhatja. Amadé, igaz lelkére, nem sajnálja. — No, jöjjön, igyon egy korty kisüstit. Amadé szabadkozik. Nem ihat a kocsi miatt. Nem, a fövő pörköltből sem kér. Elhiszi, hogy jó, de ily kora reggel nincs étvágya hozzá. Azzal sa törődik, ha a fiú emiatt megint a képébe vigyorog. — Tudja mit? Legalább az agyarakat vigye el — erőlteti Holován, és tudja jól, miért teszi. — A trófea mindig a vadászé. De ki itt a vadász? — néz tétován Amadé. — Én, vagy a kocsi? — Ketten együtt. Világos! LEGKÖZELEBB aztán » csemetekerti lányok kiszaladnak az útra, onnét bámulják a száguldó Amadét. Hosszan néznek, még mutogatnak ii utána: az elsuhanó autó hátsó ablakában láncra fűzött agyarpár ing-leng. A napsütésben még az is látszik, ahol megkarcolta az ablak fényes üvegét. A lányok arcán egymást váltja a nevetés, mfrg az ámulat, amely ezúttal nem * kocsinak szól, inkább a furcsa kocsidísznek, no meg egy kicsit Holován Máskának, Bflíliotlierápla — a könyv mint orvosság
